Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Helyes Írás

0 bejegyzést írt és 421 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2009.10.29. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Mandiner blog Az ember, aki megteremtette a modern futballt (Johan Cruyff, 1947-2016) 2016.03.25 15:01:00
Kömlődi Ferenc, a Mandiner.digit szerkesztőjének írása   „Sok van, mi csodálatos, de a futballnál nincs semmi csodálatosabb.” Buddha, Darwin, Gandhi és Ray Kurzweil mellett Johan Cruyff volt az egyik példaképem. Neki köszönhetjük, hogy a futballnál tényleg nincs semmi csodálatosabb. Johan Cruyff…..
Helyes Írás 2016.03.29 11:37:44
Mandiner blog Meztelen európaiak, gyerekzaklatás, iráni haszon, szégyen – arab kommentek Kölnről 2016.01.11 07:15:00
Vendégszerzőnk, Sayfo Omar írása. Az arab híradások alapvetően kiegyensúlyozottan, a tények közölésére szorítkozva tudósítanak a Kölnben történtekről. De mit gondol az esetről az arab internet népe? Tipikusnak mondható szemelvények az egyik legmeghatározóbb arab hírportál, az aljazeera.net kölni…..
Helyes Írás 2016.01.11 09:08:16
A válogatásban két tényközlő hozzászólás van: az egyik maga is ott volt és elismeri, hogy muszlim arab fiatalok voltak, részegek voltak és nőket zaklattak. A másik elmondja, hogy arab nőket is zaklatnak. (Ez sem új dolog, erről is régóta szólnak rémhírek.)

A többi hozzászóló véleményt mond, s ezek a vélemények összességében nem jobbak és nem rosszabbak a hazai kommentelők színvonalánál. Rengeteg az ostoba az arabok között (is). Mindebből nem lehet általánosítani semmit.

Sajnos azt is ki merem mondani, ha európai 25-35 éves férfiak élnének együtt huzamosabb ideig falkába kényszerülve, nők nélkül, hasonló lenne a reakciójuk: innának és molesztálnák a nőket. Ez nem migráns és nem arab probléma, akkor sem, ha úgy gondolkodnak a nőkről, ahogy és akkor sem, ha leleplező és elképesztő volt, ami az egyiptomi tüntetések során történt.

A helyzet a tarthatatlan. Ilyen módon, ilyen gyorsan és ilyen összetételben nem lehet százezreket ráengedni Európára, s teljesen irreális elképzelés, hogy be lehet őket illeszteni az itteni életbe és munkába. Ezeknek a fiatal férfiaknak a legfőbb problémája a nemi nyomor, nem a nyelv- és szakmatanulás. Rendezetlen és perspektívátlan az életük, mert nem kialakult személyiségként, családdal, konkrét célokkal, munkára motiváltan érkeztek, s önhibájukon kívül nem is képesek rendezett életet kialakítani. Legalábbis a döntő többség nem képes rá, s nagyon rossz hatással vannak egymásra.

Vissza kellene őket vinni oda, ahonnan elindultak.
Helyes Írás 2016.01.11 12:47:22
@bbjnick:

No-no. Most éppen nincs időm arra, hogy példákat hozzak az európai történelemből a nők elleni nemi erőszak eseteire, amikor hajósok, kalózok, katonák, szabadcsapatok, gyarmatosító kalandorok, stb. idegen nőkön élték ki az ösztöneiket.

Nem ok nélkül terjedt el és intézményesült a mi kultúránkban a prostitúció, amely "civilizálta" a szexuális frusztrációt.

Az Európából Amerikába kivándorlók vagy komplex közösségekként keltek útra, vagy (a 19. században) kiépített intézményrendszer egyengette az útjukat, s tág lehetőségek várták őket, ismert kultúrkörnyezetben. Egyáltalán nem hasonlítható össze a muszlimok jelenlegi helyzetével.

Egyébként eszem ágában sincs egyenlőségjelet tenni az iszlám és a keresztény alapú európai civilizáció értékvilága és alkalmazkodóképessége közé, csak éppen a tömeges szexuális frusztráció mindenütt ugyanolyan. (Szenvedés, amely tudatosan nagyon nehezen, ostoba tanfolyamokkal biztos, hogy nem kontrollálható.)
Helyes Írás 2016.01.12 13:55:36
@bbjnick:

1. Elnézést kérek, ha netán felháborítom, de sajnos azt gondolom, az életükből kibombázott, világgá csavargott 25-30 éves fiúkból álló kanfalkák nagyjából hasonlóan kezelnék a szexuális frusztrációt, függetlenül attól, hogy afrikaiak, arabok vagy közép-európaiak lennének: a hormonok és egymás erősítése következtében azt feltételeznék, hogy az idegen nők kaphatók, cetliznék a megfelelő szavakat, innának, hogy megjöjjön a bátorságuk és molesztálnák a nőket. Ezen túl már különbségek is lennének a viselkedésükben, attól függően, mit vittek a fejükben otthonról és hogyan viszonyulnak ahhoz a társadalomhoz, ahová kerültek.

Érteni vélem, miért tiltakozik, s egyetértek: hívő keresztény fiatalemberek közössége soha nem viselkedne így. De ne rájuk gondoljon, hanem mondjuk a magyar futballpályák közönségére. Mert hol van már a 19. század európai világa.

Az alapvető különbség tehát nem a szexuális viselkedésben van, hanem máshol.

2. A muszlim migránsokat bizonyos értelembem kiépített intézményrendszer várja, amely még szervezettebb is, mint a 19. századi Amerikában, mégse lehet egy lapon említeni a kettőt. Amerikában minden “őslakos” fehér ember is bevándorló felmenőkkel rendelkezett, aki odament, azonnal egyenrangú lett velük és számtalan lehetőség várta. És otthonos, volt számukra minden, de szabadabb, mint otthon. A mostani intézményrendszer szervezett, de művi. Erőltetett, hazug, lélektelen, kötelességszerű. Etetik, öltöztetik és elhelyezik az embereket. (Az elhelyezés már sokszor bajos, mert más célra használt helyiségeket foglalnak le számukra.) Valójában nem várják, nem kívánják őket, adott állapotukban hasznavehetetlenek, csak üres szöveg, hogy szükség van rájuk és munkába akarják őket állítani. A hivatal teljesíti a kötelezettségét, a fenntartásait pedig vagy ki is mondja, vagy csak magában morogja.

3. Ezek a muszlim fiatalokból álló falkák kalandorok Európában. (Az első migráció dolgozni, letelepedni ment oda és várták is őket. Rendezett élettel indultak. Az eredmény mégis erősen felemás lett.) Ahonnan legtöbben jöttek, a szír állam, leginkább egy szocialista országhoz hasonlítható, mondjuk Bulgáriához. A vallási elkötelezettségük alighanem töredezett, különben nem alkoholizálnának falkában. A viszonyuk az európai élethez felszínes és ambivalens. Felszínes, mert csak a külsőségeit ismerik, a teljesítményelvűségét nem. És ambivalens, mert annyira muszlimok azért, és feltételezhető, hogy sokan azért is jöttek el, mert a családjuk az ún. Muszlim Testvériség mozgalommal szimpatizált nem a félig-meddig kommunista Aszad-rezsimmel.

4. S még valami. Engem első nyugati utamon lenyűgözött, lehengerelt az a teljesítmény, amivel ott találkoztam. A történelmi is, az építészeti kultúrával, fényűző emlékekkel, intézményekkel, múzeumokkal. S a jóléti társadalom eredményei is: a palota-áruházak, a hihetetlen árubőség, a motorizáció minősége, stb. Azóta is minden kiutazásom során ámulok Nyugat-Európa dübörgésén és monumentalitásán, pedig én európai vagyok. Gondolom, még sokkolóbban hat a szakadt muszlim migránsokra az a világ. Ahogy lődörögnek a német városok utcáin, álldogálnak a katedrálisok tövében, lerí róluk a zavarodottság, az alacsonyabbrendűség érzése. S ott nyilvánvalóan átérzik, hogy a különbség nem azért van, mert az átkozott keresztény Nyugat kizsákmányolta őket, hanem jóval mélyebbről és sokkal régebbről fakad.

Az iszlám civilizáció nagyon nehezen viseli az európai civilizáció teljesítményekben mutatkozó fölényét. Az iszlám erkölcsi és szellemi “fölényét” állítják szembe vele. A muszlim menekült pedig ott áll a maga hozott fölényérzetével (homályosan már azt is érzi, hogy valami nincs rendben vele), s azzal a perspektívával, hogy ő itt megtűrt eltartott, és nagy valószínűséggel ennek a társadalomnak a jövőben is csak a páriája lehet. Miközben ereje teljében lévő huszonéves.

Több, mint szimbolikus, hogy a frusztrációjuk az európai kultúra egyik jelképének számító kölni dóm alatt tört ki belőlük, és magát a dómot is petárdákkal lövöldözték tombolásuk során.

Előbb-utóbb haza lesznek zavarva, ez szinte bizonyos.
Mandiner blog A kultúrharcon túl − karácsonyi tűnődések 2015.12.22 12:31:00
Ki figyel az adventre? A karácsonyi készülődés időszakát eluralták Ákos és Kövér László megjegyzései, valamint a Hóman-szoborról szóló vita. Utóbbiban a kilencvenes évek kultúrharca köszön vissza, az előbbiben egy, a magyar közbeszédben viszonylag újnak számító…..
Helyes Írás 2015.12.23 11:30:39
Hóman ügyben teljesen magától értetődő, hogy a mű megbecsülést érdemel, az ember már kevésbé. Ilyen "életmű" van még néhány. Köztéri szobor nem igazán érdemesedik ki belőle. Én csupán az általam egyébként nagyra becsült történész ezzel kapcsolatos véleményén csodálkoztam, mely szerint mindenkinek joga van a saját emlékhelyhez. Egy köztéri szobor talán mégsem "valakik" saját emlékhelye. A saját emlékhely legalábbis saját területen képzelhető el, bár annak is vannak korlátai.

"Nőügyben" az a kérdés, mennyiben valós az a feltételezés, hogy a szemben álló nézeten lévő mindenkire rá szeretné kényszeríteni a saját életfelfogását. S kénytelen vagyok azt mondani, hogy megítélésem szerint egyik irányba húz a mérleg. A konzervatív politika szóban és jogi eszközökkel ösztönözni (!) szeretné a gyermekvállalást. Pozitív diszkriminációval, azaz, aki többet vállal, annak támogatásokat nyújt. (Megítélésem szerint helye lehetne akár bizonyos negatív ösztönzőknek is, pl. gyermektelenek többletadója formájában, de ez már valóban messze vezetne és szó sincs ilyesmiről.) Még a politikai előítéletet beszámítva sem lehet kényszerítést kihámozni a politikusi vagy kormányzati megnyilvánulásokból. Az pedig végképp érthetetlen, mi felháborító van egy ókonzervatív dalnok magánvéleményében. Miért zavar ez bárkit is?

A hisztériázók megnyilvánulásaiból viszont azt érzékelem, hogy a saját életfelfogásukat általánosnak tekintik (ez még a jobbik eset) vagy követendővé szeretnék tenni. Eszmeileg és morálisan természetesen, hiszen nincs a birtokukban állami hatalom. (Látjuk, hogy mit tesznek és mit nem tesznek ott, ahol a hasonló nézeten lévők hatalmon vannak. Minimum ellenkező tartalmú ösztönzést, maradjunk annyiban.)

A kifejezetten család- és gyermekcentrikus életfelfogás, illetve a munkában, társadalmi státuszban való önmegvalósításnak a gyermekvállalással való különféle minták szerinti összeegyeztetése (beleértve a szélsőséget, a tudatosan vállalt gyermektelenséget is) - egymás mellet létező gyakorlat. Mindkettő szabadon választható. Mindkettő hasznos. A szembeállításnak semmi értelme nincs, de a gyermekvállalás össztársadalmi szintű ösztönzése és segítése közösségi érdek. Már ha valaki közösségben (is) érez és gondolkozik. S alighanem itt van a hisztéria megértésének kulcsa.
Helyes Írás 2015.12.23 16:07:17
@TG69:

Mindössze az a probléma, hogy Kövér nem mondott olyat, hogy a "nőknek mi a dolguk". Egy óhajt fogalmazott meg arról, hogy milyen jó lenne, ha a"lányaink" az önmegvalósítás legmagasabb minőségének tekintenék, hogy unokákat szüljenek és neveljenek fel. A gyermekeiket azok a nők is tekinthetik az önmegvalósítás legmagasabb minőségének, akik alkotó és vezetői munkát végeznek. A kettő nem zárja ki egymást. A demográfiai helyzetre való hivatkozás pedig egy politikus részéről teljesen helyénvaló, mert a politikusok a társadalom egyensúlyáért minden szempontból felelősséget viselnek.

A politikusok soha nem mondtak olyat, hogy a nők "dolga" gyereket szülni. Akkor mi lett volna, ha valamelyik ilyet mond? Valamiért - ahogy ön is - így akarják érteni. Pedig ezzel az értelmezéssel nem lehetne megfelelni egy PISA-teszten.

Én nem érzek abban semmi "macsósat", ha azt mondom a lányomnak, hogy jó lenne, ha unokákat szülne nekem. Kinek mi a "macsó"? Valami uralkodást vagy erőszakosságot jelenthet ez az újabb kori szleng. Akkor a feleségem is "macsó", mert ő gyakrabban mond ilyet, mint én?

A dalnokot pedig hagyjuk már. Ki ő? Számomra például senki, mert egyetlen dalát nem tudnám felidézni. Nem élek vele. Kb. annyit jelent számomra, mintha a sarki hentes beszélne a női szerepekről. Ha nekem beszél meghallgatom, ez a véleménye, kalap-kabát.
Mandiner blog Miért megy Tarlós szembe a forgalommal? 2015.12.14 12:31:00
„Szélsőségesen tömegközlekedés-orientált” a Budapest 2030-ig szóló fejlesztési koncepcióját tartalmazó Balázs Mór Terv, ezért azon módosítani kell – jelentette be Tarlós István főpolgármester a legutóbbi „Budapestinfón”. Egy európai főváros vezetője 2015-ben…..
Helyes Írás 2015.12.15 19:50:29
Fiatal koromban a nagy alföldi falun rá voltam nőve a biciklire, ahogy arrafelé mondták, még WC-re is azzal jártam. Sajnos Budapest erre nem alkalmas, amikor megtervezték akkor még nem volt bevett közlekedési eszköz a kerékpár. Az autót nem lehet kerékpárral helyettesíteni, csak kötött pályás villanyos járművekkel. Az autók mellett kerékpározni egészségkárosító!!! Az pedig botrányos, amikor a kerékpárút a járdán halad, mert gyalázatos a gyalogosra rákényszeríteni, hogy mindig mindenütt azt lesse, merről van veszélyben. S egyenesen merénylet az idősekkel és a gyerekekkel szemben!!! A lehetőségét sem lenne szabad megteremteni, hogy a kerékpárosok ijesztgessék és veszélyeztessék a gyalogosokat. Budapest nem biciklizésre való - ez tévút.

Nyilvánvaló, hogy hatalmas, ingyenes autóparkolókat kellene kialakítani a metrók és villamosok végállomásánál, villamosítani kellene minden utat, amit csak lehet és sétálóvá alakítani minél nagyobb belvárost.

Ugyanakkor égetően szükség lenne arra, hogy még egy többsávos külső körúton meg lehessen kerülni a belső városrészeket autóval. Engedni kellene az autósokat gyorsan és olcsón átjutni a város túlsó felére, mert ez is létező tömegigény, különösen ekkora agglomeráció mellett. Az M0 túlságosan kiszorult, túl hosszú, nehézkes és veszélyes. Nem elég!
Helyes Írás 2015.12.20 00:56:51
@közösperonos átszállás:

Ó hát persze! Minden ostobaságot meg lehet magyarázni csak erősen kell hinni.
Mandiner blog Aláírásgyűjtés Magyarország ellen – működésben az „uniós demokrácia” 2015.12.01 08:41:00
Az Európai Bizottság hétfőn nyilvántartásba vette az Európai Humanista Föderáció európai polgári kezdeményezését, amely arra irányul, hogy büntessék meg Magyarországot a híres-hírhedt 7. cikk keretében Orbán „autoriter intézkedései miatt” és amiatt, ahogy a „magyar…..
Helyes Írás 2015.12.01 11:37:47
Természetesen nem csináljuk össze magunkat ijedtünkben és kellemes petíciózást kívánunk. A nagy Bizottság azonban aljas kis játékot játszik. Az ő dolguk volt ugyanis a magyar alkotmányozás és törvényalkotás vizsgálata, amelynek derekasan eleget is tettek. Ahogy mondani szokták, vajúdtak a hegyek és egeret szültek. Jelenlegi európai biztosunk szépen kijavítgatta a kifogásolt tételeket és nyugvópontra jutott a nagy magyar demokráciamolesztálási ügy.

(A legádázabb demokrácia-védelmezők is csupán addig jutottak, hogy ugyan minden magyar intézményi elem demokratikus, mert más országok intézményrendszerében is megtalálhatók, ám így összerakva mégiscsak diktatúra a magyar intézményrendszer. Ami ugye már logikailag sem lehetséges, ráadásul azóta kiderült, hogy választásokon is legyőzhető a diktátor.)

Ezek után a Bizottság részéről szabad utat adni egy ilyen irracionális alapokon álló "népi" kezdeményezésnek, azt jelenti, hogy a Bizottság felülírja a szakmai tevékenységét és politizál. Ha egy másik tagállammal szemben nyújtottak volna be ilyen kezdeményezést, a bizottság nyilván azt mondta volna, mert ezt kellene mondania, hogy szakmailag kizárt az adott tagállam intézményrendszerének demokráciát korlátozó működése, mert ennek megítélésében a Bizottság a kompetens. Ilyen népi kezdeményezésnek tehát semmi értelme nincs, ahhoz nem járulunk hozzá.

Sok vitában elhangzott már, hogy a jelenlegi magyar kormány megítélésében a nyugati cégek profitlehetőségeinek korlátozásával végrehajtott költségvetési konszolidáció, a példa nélkül álló kétharmados arányú jobboldali kormánytöbbség megtörésére irányuló összeurópai baloldali stratégia, az Oroszországgal megkötött energiapolitikai szerződések és legújabban a balliberális multikulti ideológiával szembeforduló migráció-kezelő elvi álláspont játszott meghatározó szerepet.

Egyiknek sincs semmi köze az alkotmányos intézményrendszerhez, de egyik sem alkalmas arra, hogy nyílt támadási indok legyen. A gyakorlatban minden állam kőkemény kolonialista érdekvédő politikát folytat (mi is, amikor a MOL horvátországi működéséről van szó), erről azonban Európában csak olyan összefüggésben lehet a nyilvánosság előtt beszélni, hogy minden körülmények között mekkora áldás és haszon a külföldi tőkebefektetés. Ami természetesen nem igaz. Hasonló álszent magatartás az orosz üzlet miatti bizottsági kekeckedés. A jelek arra mutatnak, hogy az EU apparátus irányítói elég mélyen lehetnek bizonyos üzleti körök zsebében. A baloldal játszmája az EU parlamentben kézzelfogható, ennek eredménye a Tavares jelentés, ez a szakmainak álcázott politikai röpirat azonban a Bizottság állásfoglalásában nem játszhatna szerepet, mert saját vizsgálatra és állásfoglalásra kötelezett. Migrációs ügyben Orbánra támadni pedig kontraproduktív lenne: egy ellenkező tartalmú aláírásgyűjtés alighanem több embert aktivizálna.

Ennek az egész ügynek csupán annyiban van jelentősége, hogy enyhén szólva nem erősíti Magyarországon, elsősorban a magyar jobbközép támogatóiban az EU iránti elkötelezettséget. A korrekt, méltányos és értékalapú elbánással kapcsolatos illúzióink maradékai is elpárolognak.
Mandiner blog A Halál Kalifátusa 2015.11.27 07:01:00
Vendégszerzőnk, Békés Márton történész írása   „Az umma turizmusa a dzsihád.”(Iszlamista jelszó) „Muszlim testvéreim [ummati], hajnalodik már, várjátok a végső győzelmet!Az Iszlám Állam az igazak véréből születik,A jámborak szent háborújából [dzsihad] ered.Ők…..
Helyes Írás 2015.11.30 06:20:11
Helyes Írás 2015.11.30 10:25:05
A 10. pont, "bűn elhagyni a kalifátus földjét", a gyakorlatban alighanem alárendelődik a célnak (amely nem a halál, hanem a világkalifátus létrehozása). Ahol van egy vezér, a kalifa, ott logikusan minden ennek parancsa szerint történik. A hazaköltözés is, a merénylet is. Nem képzelhető el, hogy a szekta hívei önállósítják magukat.

A szerző, azt hiszem, a felekezeti ellentétet is eltúlozta, sőt félreérti. Ezek fanatikusok, de nem hülyék. Tisztában vannak az erőviszonyokkal és ismerik az iszlám jelenlegi állapotát. Tudják, hogy a különböző irányzatokhoz tartozó muszlimok körében érdemes téríteni és toborozni. Azt is tudják, hogy nagyon sok a látens támogatójuk, mert a dzsihádot nem kell minden muszlimnak tennie, de kötelező támogatnia. Érzékelhetően arra akarják rávenni őket, hogy itt az idő, amikor minden muszlimnak fegyvert kell fognia, nem elég a passzív támogatás. Erre (hogy miért most jött el az idő) valószínűleg vannak érveik.

A merényletek célja megítélésem szerint nem az, hogy félelmet keltsenek a "hitetlenekben", ez csupán melléktermék. A cél a muszlimok felrázása és mozgósítása. S azért most került rá sor, mert az oroszok háborúba való bekapcsolódásával felrémlett előttük a kalifátus bukásának lehetősége. Csak ezzel magyarázható, hogy vállalták, a merényletek révén megsokszorozzák az ellenük támadó erőket. Ezzel a következménnyel bizonyára számoltak. Ugyanakkor, mint minden világforradalmár, abból indulnak ki, hogy a hatalmas velük azonosuló tömegek csak a felhívásra és a lehetőségre várnak. Ugyanaz a lelkiállapot, mint amikor Che Guevara elment Bolíviába lángra lobbantani a forradalmat.

Szó sincs itt "halálszektáról". Az öngyilkos halál eszköz. Ha el lehet menekülni a merénylet helyszínéről, akkor el kell menekülni. Ha beszorítottak, harcolj, ha bekerítettek, akkor inkább halj meg, mint élve a kezükre kerülj. Az öngyilkossággal gyilkolás az iszlám világforradalmi mozgalom sajátos eleme, az iszlám hagyományaiban gyökerező harci eszköz csupán.
Mandiner blog „Minden rosszabbnál van még rosszabb” – Napló a világháborúból 2015.11.24 10:11:00
A főszereplő, a család, a lelkileg támogató, a magát mentő, a másokat segítő, a gúnyolódó, az együttérző, a nyerészkedő, a kockáztató, a szenvtelen szemlélő, az életét féltő és a szomszédét nem sajnáló − világháborús naplóban bontakozik ki egy budapesti…..
Helyes Írás 2015.11.26 11:10:27
@bbjnick:

Érdekes, ahogy megélte a tényekhez és az élettörténetekhez való viszonyát. Magam nem egészen így vagyok vele. Kezdetben a történelmi tanulmányok, könyvek olvasása során szinte mindig csalódást éreztem amiatt, hogy mennyire elnagyoltan, absztraháltan, elméletiesen közelítették meg a tárgyukat, mennyi minden maradt homályban, mennyire nem kaptam fogódzókat ahhoz, hogy belehelyezhessem magam, megidézhessem a múltat. Hiányoltam az "életet", azt szerettem volna, hogy a múltat is megközelítően úgy láthassam, mint a jelent, amelyből majd történelem lesz. (Talán ezért sem tettem nagyobb erőfeszítéseket arra, hogy történész legyek, amit máig nagyon bánok.)

Tudomásul vettem, hogy az "életet" az irodalom dolga belevinni a történelembe. Aztán rájöttem, hogy a fennmaradt személyes dokumentumok képesek átélhetőbbé tenni a múltat, de sajnos olyanok, mint egy gyertya fénye a sötét éjszakában. A történészektől megtudhatom, mégis merre vagyok, kb. mik is történhetnek szerte a területen, s a gyertya fényében látok valamit az okokból vagy a következményekből közvetlenül is. (Az a baj, hogy, visszafelé haladva egyre kevesebb személyes dokumentum létezik.)

Azután megismertem az Annales iskola szemléletét, amely a mindennapi élet jellemzőit igyekszik feltárni és ebbe helyezni a történéseket, s ennek a mi napig a "szerelmese" vagyok. A hiányérzet persze Braudel olvasása után is megvan, csak kisebb. Ezzel egyidőben Hajnal István "szociológiai" történelemszemlélete ragadott magával, s a régmúlt értelmezése kapcsán számomra máig ez a csúcs, ameddig történész eljuthat. Értem persze, hogy a "tényekhez", adatokhoz ragaszkodó történészek számára ez misztikus fantázia, csak azt gondolom, hogy lényegében ugyanaz, mint az ő nem explicit értékrendjük, amelyen keresztül a tárgyukat akaratlanul szemlélik. Hajnal pedig elénk tárja ezt is.

S a "tényekről" van egy személyes tapasztalatom is. Amikor megkaptam a történeti levéltárból a 80-as évekbeli rólam és egy bizonyos eseménysorról szóló III/III-as jelentéseket, meg voltam döbbenve. Mégpedig azon, hogy a rólam jelentő ügynökök mennyi valótlanságot, csúsztatást hordtak össze és mennyire nem ismerték, illetve nem ismerték fel azt, hogy valójában mi és hogyan zajlott a megfigyelt eseménysor kapcsán. III/III. ügyosztály nyomozói pedig egy olyan nyomozati jelentést állítottak össze az eseménysorról, amely alapvetően az ő koncepciójukat támasztja alá, annak megfelelően, hogy mit "vár" a megfigyelést elrendelő és mi fényezi őket kellőképpen a megrendelő "magas" politikus szemében. A valósághoz a jelentésnek nagyjából annyi köze volt, hogy létezett a megfigyelt eseménysor és ahhoz kapcsolódtak valamennyire a megfigyelt és további megfigyelés alá vont személyek.

A probléma pedig az, hogy a történészek számára ezek az ügynöki jelentések és nyomozati összefoglalók a történelmi "tények". Ezt tekintik valóságnak, ebből dolgoznak, ezekből rakják össze a tanulmányokat és vonják le a következtetéseket. S amikor szóvá teszem, hogy a szerintem valós tények és összefüggések ettől eltérnek, akkor az a válasz, hogy az emlékezet torzul és tendenciózussá színezi a múltat. Valóban, ilyen gyakorta előfordul. Ettől azonban az írott "tények" még nem azonosak a valósággal. S nem hiszem, hogy az én esetem egyedi lenne.

A történészi munka nagy körültekintést és bizony élettapasztalatot is kíván. A tények és az értékelések is labilisak. Egy korabeli személyes dokumentum legalább megkerülhetetlen tény, akkor is, ha a benne leírtakat vagy elmondottakat ugyancsak ellenőrizni és mérlegelni kell.
Mandiner blog Európa ürességéről és az iszlám erejéről 2015.11.25 07:01:00
Vendégszerzőnk, Szerencsés D. Márton írása   Nem féltünk eléggé „Ha elfogadjuk az amerikai történész, John Lukacs javaslatát, hogy a huszadik század 1914-től 1989-ig tartott, akkor e történelmi időszámítás szerint mi most éppen sehol sem vagyunk” – mondta Kertész…..
Helyes Írás 2015.11.25 11:10:39
Jó elemzés, bár a végére kissé "elemelkedett" és zavarossá vált, noha abban is igaza van, hogy Európa szellemileg kiüresedett az öncélú és kimódolt szabadság-kiteljesítései során. Ez a probléma azt a kérdést veti fel, hogy a kereszténység képes lehet-e arra, hogy visszahódítsa elvesztett népét. Ha jól olvasom, a szerző szerint nem, “a visszatérés lehetetlen”. Fene tudja. A jelenlegi keresztény egyházak intézmények, nem mozgalmak. A katolicizmus maga a hagyományokhoz ragaszkodó gránittömb. Óriási megtartó erő a változatlanság, csak sajnos egyre kevesebbeket tart meg. Ha újra képes lenne mozgalommá válni, talán lenne esély az európa társadalmak lelki-szellemi megújulására. Az sajnos bizonyosnak látszik, hogy nagy tragédiák nélkül ilyesmire valóban semmi esély nincs. A tragédiák korszaka azonban egyre közeledik.

Nagyon fontos mondatok vannak itt az iszlámról. Például ezek:

"Nem elég pusztán a terrorizmust megnevezni és megtagadni a „könyv népe” elleni dzsihádot: mint gyűlölet-, düh- és frusztrációhordozó vallási kötelezettséget kell felszámolni azt. Erre most még kevés esély van, hiszen a fegyveres dzsihád az iszlám lételeme (zajlania kell és gyakorlatilag a 7. század óta folyamatosan zajlik is): aki megtagadja, az kirekesztődik és elszakad az eredendő vallási hagyományoktól. Pedig ez lehetne az iszlámon belüli valódi, nagy „forradalom”."

A történészek régóta tudják és írják már, hogy az iszlám alapkövetelménye a dzsihád: a hívők kötelessége tenni vagy támogatni azt. A “szelíd muszlimok” tömegei azok, akik nem teszik, csak támogatják. Legalább gondolatban. S a gondolatokat csak az isten ismeri, de ő bizony ismeri. Az iszlám tehát a tántoríthatatlan széplelkű “szakértőkkel” szemben sajnos igenis erőszakos vallás. S az is történelmi evidencia, hogy az iszlám teokratikus államként jött létre, ilyen módon teljesedett ki, s ez a törekvés is elválaszthatatlan tőle. Legalábbis az arab iszlámtól.

S nekünk a fundamentalista iszlám felerősödése idején azt kell mérlegelnünk, hogy egyáltalán lehetséges-e az iszlám “forradalma”, európai értelemben vett reneszánsza, megszelídülése, modernizációja, mindegy hogy fogalmazunk. A török szekularizáció története bizonyos reménységre ad alapot, az arab helyzet azonban – igaza van a szerzőnek - teljesen reménytelennek látszik. (Ha az arab centrumban már most is jobbára kevesek luxusfogyasztására felhasznált olajbevételek elapadnak, még nagyobb frusztráció várható.)

“Láthatóvá vált, hogy az Európán belüli iszlám nem akar, lényegéből adódóan nem tud másod, harmadrangú „polgárként” vegetálni, feloldódni “ Ez is nagyon fontos mondat. Az afrikai fekete társadalom képes erre, a muszlimok nem, mert a vallásuk küldetéses. Mint a zsidóké. A számunkra fontos, elgondolkoztató nagy különbség azonban az, hogy míg a zsidó kultúrához tartozók képesek az euroatlanti társadalmakban fontos, sőt kulcspozíciókba emelkedni, de a kelet-ázsiai kultúrából érkezett közösségek is hiánytalanul és gördülékenyen integrálódnak, a fundamentalista iszlámhoz tartozó muszlimok csak töredékesen, a visszacsúszás veszélyével képesek erre. A civilizációs hagyományaik, szocializációjuk nem állít elő bennük az európai életmódhoz szükséges és elegendő versenyképes beállítottságot.

“Az európai elit, a vezető réteg megbocsáthatatlan bűne, hogy egyáltalán nem képes szellemi vetületekben gondolkodni.” Így igaz. Ezért nem vette észre az iszlám veszélyeit, ezért nem gondolkozik azon, mit lehetne tenni a muszlim versenyképtelenség megszüntetése érdekében, ezért nem állít kőkemény feltételeket a muszlim bevándorlók elé. Ezek lehetnének életmódbeli, nevelési, s akár hitéleti feltételek is.

A civilizációk összecsapása elkerülhetetlen, az iszlámmal már zajlik is, és sajnos a végső kimenetele megjósolhatatlan. Hiába van Európa motivációs és technológiai fölényben, szellemileg és lelkileg az iszlám civilizáció sokkal erősebb és eltökéltebb. Egyedül abban lehet bízni, hogy a könyörtelen barbársága hatalmas áldozatok árán, de előbb-utóbb felébreszti, észhez téríti Európát.
Helyes Írás 2015.11.25 14:28:26
Mandiner blog A jobbos Amerika-fixációról 2015.11.24 13:31:00
Ki a felelős a párizsi vérengzésekért? Mivel az Iszlám Államnak az Egyesült Államok külpolitikája ágyazott meg, ezért végső soron az Egyesült Államok. Kinek az érdeke Európa gyengítése? Az Egyesült Államoké, mivel piacot akar. Ki küldte ránk a migránsáradatot? Mivel…..
Helyes Írás 2015.11.24 19:17:46
Nem értem, mi szükség van az ilyen írásokra? A Mandiner szerkesztőségén egyébként is átüt az utóbbi időben az amerikai neokonzervativizmussal és az ún. "globalizációval" szembeni alacsony kritikai attitűd, s egy ilyen szöveg után akár kritikátlan USA-imádattal is vádolhatná valaki a szerkesztőséget.

Aki szerint "minden mögött az Egyesült Államok rejtőzik", azt nem méltó egy ilyen nívójú lapnak tollhegyre tűzni. Azt azonban nem értem, hogy mi alapján kérdőjelezhető meg az afganisztáni, az iraki és a szíriai állapotokkal kapcsolatban, vagy az ún. arab tavasz előidézésében az Egyesült Államok felelőssége? A felelősség porciózható és porciózni is kell, de akárhogy porciózzuk is, mindenképp nagyobb annál, mint amit a következmények kezelésében és elhárításában az USA magára vállal.

A muszlim menekülthullám nem valószínű, hogy magától indult meg Európa felé. Nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy terelés is van mögötte, de nem az USA terel, hanem inkább a törökök és a távolabbi menekültekkel terhelt vagy nem terhelt (pl. Szaúd-Arábia) iszlám államok. Nem életszerű, hogy "hódítás" céljából terelnek, ugyanakkor több, mint figyelemre méltó, hogy a "hódítás", mint cél jó ideje kimondottan jelen van az arab iszlám "teoretikusok" körében.

Az Egyesült Államok külpolitikája nem képes teljes vagy akár részleges ellenőrzést sem gyakorolni a világban zajló társadalmi-politikai folyamatok felett. Ez magától értetődő összefüggés. De, mintha az amerikai külpolitika üstjét kevergetők nem ennek megfelelő óvatossággal, a történeti és társadalom-szociológiai összefüggéseket figyelembe véve állnának bele a cselekvésbe. A "demokrácia-import" stratégia pl. ilyen öntelt és felszínes doktrinérség.

És hát vannak az Egyesült Államok külpolitikájában jócskán megmagyarázhatatlan vagy csak az önérdekkel magyarázható lépések. Mi indokolja az európai szövetségesekkel szembeni intenzív kémkedést, lehallgatást? Mi indokolja az Oroszországgal szembeni konfrontatív politikát? Ukrajna és Szíria minden eszköz bevetésével történő leválasztását az orosz érdekszféráról? Az EU-orosz gazdasági kapcsolatok szétveretését? Az olyan pitiáner játszmákat, mint amelyeket a magyar kormány gyengítése és lecserélése érdekében folytatnak? S a világ morális és politikai kioktatásának közepette a szaúdi feudális luxusdiktatúrával való együttműködést? Vagy mi ez a szabadkereskedelmi egyezménynek becézett titkos nyomulás, amelynek során alighanem lábon megveszik az EU hivatali apparátusát és politikusait annak érdekében, hogy kiszolgáltassanak bennünket az amerikai multiknak és az amerikai lakosság egészségét is romboló termékeknek és szabályoknak?

Miért csodálkozik azon szerkesztő úr, hogy a "jobboldal" bizony nem lelkesedik már úgy az Egyesült Államok iránt, mint a rendszerváltozás idején. Ha ma eljönne meglátogatni bennünket az amerikai elnök, nem valószínű, hogy olyan egyöntetű lelkesedés fogadná, mint annak idején az öreg Bush-t. A mindenkori birodalmak fenekét nyaló magyar ellenzék persze kivonulna, abban a reményben, hogy a gyűlölt Orbánt jött "leváltani".

Ugyanakkor azt is mindannyian tudjuk, hogy az Egyesült Államok nélkül és a NATO nélkül esélyünk sincs sikerrel megvívni a jövőben ránk váró konfliktusokat. Hogy az USA minden disznósága ellenére a természetes szövetségesünk. Ugyanakkor az összkép nem igazán lelkesítő.
Mandiner blog És ön mikor élt volna legszívesebben? 2015.11.23 09:11:00
Ferenciek tere, 1902 Kedvenc Fortepanom egyik legkedvesebb képe a fenti fotográfia: egy életkép 1902-ből, a budapesti Ferenciek teréről. Az épületek ugyanazok mint most, de a miliő, az valami egészen más. És ugyan a Ferenciek az elmúlt egy-két évben óriási fejlődésen ment…..
Helyes Írás 2015.11.23 10:24:16
A konzervatív szemlélettel és életérzéssel szimpatizálóként csak annyit tudok mondani, hogy ez a Tim Montgomerie egy önhitt amerikai-konzervatív barom. Nem tudom elfogadni azt a "konzervativizmust", amelyik nem veszi észre, milyen szörnyű társadalmi pusztításokat végez az oligopol-hatalmi struktúrák által uralt és szervezett kapitalizmus, mai nevén globalizáció.

Ó hogyne, "a világméretű globalizációba időben és nagy mértékben bekapcsolódó harmadik világbeli országokban beindult a középosztályosodás". Be-be. Eközben hatalmas tömegeket döntött nyomorba, kilátástalanságba, mocsok-létbe és, ami a lényeg: anómiába! Tízmilliók emelkedtek a a valóban valaha volt legjobban élhető euroatlanti széles középosztályi életmód szintjére és százmilliók kerültek az élhető és átlátható, évezredes vallási normák és hagyományok által rendezett "szegény" világokból a napi szexuális, virtuális és fogyasztási örömök hálójában vergődő nagyvárosi beton- és bódényomor világába, ahol semmi esélyük sincs új normák és erkölcsi rendek megszervezésére. Képzeljük el Krisztust vagy Buddhát egy sokmilliós bódévárosban.

Hasonlóan működött a 19. század monopolkapitalista európai világrendje is. Nem véletlen, hogy világmozgalommá nőhetett a szörnyű következményekkel, százmilliók borzalmas halálával járó marxista-kommunizmus, nem véletlen a két elképesztő szenvedéseket hozó hatalmas háború. A szerző által bizonyos joggal aranykornak érzett 19. század végi európai polgári világ "méhében" már érezhető volt (lett volna) a 20. század borzalmainak szívverése.

Ha már ez az időszak, akkor inkább a polgárháború és a második világháború közötti észak-amerikai polgárosodás, mert az jórészt a saját erőforrásain alapult.

Számomra inkább a Handel kori London polgári társadalma, vagy a tulipánőrület előtti holland arany-évszázad a vonzó, mert akkor még megvolt annak az esélye, hogy az új puritán, klasszikus liberális társadalmi-gazdasági rend valami elementárisan felszabadító életet hozhat a világra. Mai igényekkel ott élni persze szörnyű lenne. De szétnéznék ott, s kíváncsi lennék, megvolt-e a mindennapokban is a szárba szökkent polgári lét varázsa, vagy utólag rákent ideológiai máz az is.
Helyes Írás 2015.11.23 14:20:21
Mandiner blog Mivel támadjuk meg a menekültkvótát? 2015.11.09 12:11:00
Aláírásgyűjtögetéssel vagy semmisségi perrel menjünk neki a menekültkvótának? A migránskrízis újabb löketet adott az aláírásgyűjtögető demokratáknak – mindkét oldalon. Magyarországon a Fidesz a kvóták ellen, az Együtt a „közös európai megoldás” mellett gyűjt…..
Helyes Írás 2015.11.09 17:51:31
Igazán hozzászokhatott volna már ahhoz kedves Bakó Bea, hogy Magyarországon az aláírásgyűjtések nem ügyeket, nem az emberek véleményének megkérdezését, hanem pártpolitikai marketingcélokat szolgálnak, vagy a sokat emlegetett "fékeket és ellensúlyokat" helyettesítik.

A népszavazás intézményét már a demokrácia hajnalán sikerült lejáratni, amikor az SZDSZ őszinte beszéd és nyílt vita helyett közmegegyezésnek örvendő kérdésekkel összecsomagolva kívánta megbuktatni az akkori legnépszerűbb politikus köztársasági elnökké választását. Ezután sokan ugródeszkának akarták használni a népszavazásokat, sikertelenül, majd Gy. F. újabb morális disznóságot követett el a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló népszavazáson. A Fidesz a híres "köztársasági" alkotmányban sem létező intézményes ellensúlyként használta a népszavazás intézményét, természetesen manipulatív módon, hiszen az emberek valójában nem a feltett kérdésekről, hanem Gy. F. legitimitásáról szavaztak. Hasonlót szeretne most az MSZP a vasárnapi nyitvatartás ürügyén. Ez szánalmas, a Fidesz ellenjátszmája pedig gusztustalan.

Migránsügyben pedig nyilvánvaló, hogy a többség a kormány álláspontját osztja, s ezt szeretné a Fidesz a politikai támogatók adatbázisának megújítására felhasználni, amit majd a következő választási kampányban fognak hasznosítani. Ezek nem szép, de a politikai logika mentén érthető dolgok.

Lehet jogászkodni az EU szabályaival, de nyilvánvaló, hogy a népszavazások összEU szinten is hasonló porhintések, mint idehaza. Az európai polgárok továbbra is a nemzetállami választások során szólhatnak bele fajsúlyosan a politikába (az EU-politikába is), az EU intézményrendszerén belül pedig a kormányfők tanácskozása a meghatározó fórum. Minden egyéb intézmény alapvetően az egyeztetéseket szolgálja. Erős hatáskörök ezek, mert az ügyeknek csak egy kisebb hányada politizálódik át, de ami átpolitizálódik, az ki is kerül a Bizottság és a Parlament hatóköréből.

A migráció kezelése átpolitizálódott, ezért lényegtelen, csupán hangulatkeltésre jó, mit beszél Juncker vagy Tusk. Navracsics tehát jól látja a helyzetet. A probléma az, hogy a nemzetállamok vezetői nem jutnak egységes álláspontra. Valójában mindenki a másikra tolja a saját döntéseinek következményeit.

A görögök úgy tűnik, bosszút akarnak állni a gazdag, domináns EU-országokon, mindenek előtt a németeken. (A saját szempontjukból igazuk van és hatékony is, mert nagyon sokba fog kerülni a németeknek a migráció, sokkal többe, mintha kisegítették volna a görögöket a bajból.) A balkáni országok, beleértve az EU-tag horvátokat is, semmilyen nemzetközi egyezményt nem tartanak be, csak mielőbb tovább akarják lökni a tömeget Európa közepe felé. Mi a kerítéssel eltereltük, másokra hárítottuk a munkát és a költségeket. A németek és a skandinávok behívták a migránsokat, mert azt hitték, hogy belpolitikailag ez a nyerő stratégia, de kezdettől fogva másokra is rá akarták kényszeríteni a magatartásukat és a költségeket. Minél kevésbé tűnik ez nyerő stratégiának, annál inkább és annál szemforgatóbb módon akarják másokra kényszeríteni döntésük következményeit. A kevésbé fronthelyzetben lévő EU-államok farizeus módon állnak a problémához: szóban nagylelkűek és befogadók, a gyakorlatban pedig kicsinyesek és elzárkózók, tehát ugyanúgy hárítanak, mint a leginkább érintettek.

Forrásban van az ügy, s minden attól függ, mekkora lesz a migrációs nyomás a következő hetekben, hónapokban. Minél nagyobb lesz, annál nagyobb az esély arra, hogy már a jelenlegi döntéshozók fordítanak a politikájukon, de a következő nemzetállami választások nagy valószínűséggel fordítani fognak a jelenlegi farizeus európai politikán. Ha mégsem, akkor bizony akár szét is hullhat az EU.
Mandiner blog „Most a legjobb élni!” Egy optimista konzervatív a Mandinernek 2015.10.21 11:11:00
Soha nem éltek ilyen sokan ennyire jól a történelem során, mint manapság; pesszimizmus helyett ezért az optimizmust ajánlja mindenkinek, még a konzervatívoknak is Tim Montgomerie angol publicista, aki a Danube Institute vendége volt Budapesten. A Magyarországgal szimpatizáló…..
Helyes Írás 2015.10.21 11:55:33
Mandiner blog Szíria: geostratégiai árnyak és árnyalatok – Válasz Sógor Dánielnek 2015.09.28 15:01:00
Vendégszerzőnk, Iványi Márton arab filológus, elemző írása   Kedves Dániel! Sokáig gondolkoztam, hogy válaszoljak-e egyes, a Sem nem arab, sem nem tavasz című interjúban megfogalmazott állításaidra, nehogy úgy tűnjön, hogy megint kívűlről, mi adzsánib (külföldiek)…..
Helyes Írás 2015.09.28 18:16:23
Sógor Dániel valóban kiállt Aszad rendszere mellett. Talán túlzottan. Érzésem szerint azonban nem azért, mert nem tartja diktatúrának, hanem azért, mert véleménye szerint külső provokációkkal, akarata ellenére terelték bele a háborúba. A fenti írás ezt nem cáfolja csak sötétebbre festi a rezsimet, illetve nem látja az amerikai és az izraeli motivációkat.

Csakhogy azt mindig tudtuk, hogy Szíria a kommunista arab rezsim, s tudjuk milyen a kommunista diktatúra. Az USA-nak sokszor elegendő annyi, hogy ki kivel van jóban és sebezhetőbb-e, mint akivel jóban van. Izraelnek pedig igenis kedvezőbb egy anarchia, mint egy stabil Irán-barát szomszéd. Ha az Iszlám Államnak nevezett dzsihadista világforradalmárok kezet emelnének Izraelre, a zsidó állam rövid úton széttaposná őket, s ezt nyilván nagyon jól tudják. Az pedig mit érdekli őket, hogy mi történik a szíriai lakossággal. Izrael nem egy nyafogó Svédország, a zsidók pontosan tudják, mi veszi őket körül.

Sógor Dániel kissé előítéletesnek tűnt, a szó szoros értelmében, csakhogy ki nem az, aki karakteres véleményt fogalmaz meg. Az elő-ítélet mankó számunkra, amit kötelességünk rendre felülvizsgálni. A fenti írás szerzőjéről viszont nem tudjuk, hogy mit akar mondani számunkra. Bennünket ugyanis nem az érdekel, hogy mennyire árnyalt a szóban forgó rezsim tudományos ábrázolása, hanem az, hogy mi ez a szürreális jelenség, amely ránk borult, ki a felelős érte és hogyan lehetne leállítani.
Mandiner blog A három „főbűn”, ami miatt utálják az Orbán-kormányt 2015.09.28 10:31:00
Vendégszerzőnk, Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikakutató Intézet igazgatójának írása   Magyarország és Európa viszonya kapcsán háromrészes sorozatba kezdtem (első cikk; második cikk). Most, a harmadik részben kifejezetten a mai kormánnyal, illetve annak…..
Helyes Írás 2015.09.28 12:16:52
Elég szánalmas, amikor valaki azért áll elő újabb és újabb összefüggésekkel, hogy bizonyítsa, ő még mindig komolyan veendő elemző.

Ennek az egész eszmefuttatásnak a valósághoz semmi köze. Még a saját logikájának sem felel meg. Pl. nem úgy tűnik, mintha javult volna az amerikai-magyar kapcsolat. Hogy valójában mit gondol az USA-ról a fideszes elit, azzal kapcsolatban érdemes megnézni a mindenkori legszókimondóbb politikus, Kövér László legutóbbi megnyilatkozásait.

Soha nem volt meghirdetett szándékuk leváltani a "liberális demokráciát". A válságkezelés során kényszerültek bele ebbe a kritikába. Ugyanígy nem volt szó korábban az EU megváltoztatásáról. 98 és 2002 között még mindent annak rendeltek alá, hogy igazodjanak az EU elveihez és elvárásaihoz. A gazdasági rendszerváltozás nyilvánvaló bukása és az EU ragaszkodása a félgyarmati viszonyrendszerhez, majd pedig a jelenlegi menekültügy önsorsrontó kezelése vezetett az egyre nyíltabb EU-kritikához.

Régóta nincs már szó "nemzedékről" sem, csupán egy erős, karizmatikus politikuspáros (Orbán-Kövér) egyedülálló, ám a magyar történelemben nem előzmény nélküli és nem szokatlan stabilitásáról. Többször "elkoptak" és legyőzettek, azután mégis úgy alakultak az események, hogy nem tudott másokhoz nyúlni a társadalom, ha cselekvőképes politikusokat akart magának.
Mandiner blog Alice gyodaországban – Migráció és mi XXVI. 2015.09.21 12:11:00
Migráció és mi címmel körkérdést és cikksorozatot indít a Mandiner. Az eddig megjelent írások ezen a linken keresztül olvashatók. * Hetek óta az európai menekültválsággal fekszünk és kelünk, mi újságírók mindenképpen, de a látogatottsági adatok alapján az olvasók is.…..
Helyes Írás 2015.09.21 16:44:15
Fő vonalakban egyetértek Pintér Bencével, ami ritka, mint a fehér holló. Ugyanakkor jó balliberálisként továbbra is vaskos illúziók kötik meg a gondolkozását:

Nem hisz Sógor Dánielnek, aki nyelvtudás, tolmácskodási tapasztalat és térségismeret alapján úgy látja, hogy a muszlim térség nagy stabil államai (Pakisztán, Irán és Törökország) most ürítik le a menekülttáboraikat Európa felé. Ha ez igaz, akkor a folyamat titkosszolgálati rásegítéssel zajlik, nem egyszerűen emberkereskedelemről van szó. Akkor az áradatot kizárólag erőszakkal lehetne megállítani. Akkor érthető az emberek elszántsága, mert tudják, hogy egyszerűen nem mehetnek vissza. Akkor érthetővé válik honnan van sokaknak pénzük az útra, s miért tűnik úgy, hogy ki vannak okosítva, hogy kell viselkedniük, mit kell mondaniuk Európában.

S ennek fényében elképesztő illúzió azt gondolni, hogy a migránsokkal egyezkedni lehet az európai törvények és szokások elfogadásáról, s arról, hogy majd “vissza kell térniük a szülőföldjükre”! Egyáltalán, azt gondolni, hogy muszlim tömegekkel, amelyeknek jelentős része törzsi társadalmakból jött analfabéta, bármiről, különösen normákról lehet egyezkedni.

Bence úr nem érti, miért nem kérünk az EU hotspot javaslatából. Mit nem lehet azon érteni, hogy ez egyenlő lenne a menekülttáborok adott országbeli létrehozásával két okból: az egyéni menekült-elbírálás lehetetlen, ezért egyrészt hüvelykujj-szabályokkal dolgoznának, pl. azzal, hogy minden szíriai menekült státuszt kapna. Ezeket kvótáznák, hónapokon, esetleg éveken át húzódó viták után, s addig (esetleg végleg) ott maradnának az ideiglenes táborokban; akik a szabályon kívül esnének, azoknak az ügyét pedig évekig “nyomoznák”, s természetesen ők is ott maradnának a táborokban. Egyébként hová is küldenék őket vissza, amikor nincsenek irataik. Ezeket az összefüggéseket még a horvát és a szerb politikusok is átlátják, csak Bence úr nem.

Igen, körbe fogjuk magunkat építeni kerítéssel a szlovák határtól az osztrák határig – mert mi, főútvonalon lévő állam, csak így tudunk védekezni ez ellen a szürreális folyamat ellen és az EU 1-2 választási ciklusig még kitartó tehetetlensége ellen. Nincs más megoldás, mert az EU minden szempontból csődöt mondott, s aki nem védekezik, az lesz a rövid és hosszú távú következmények elszenvedője.

Utóirat:
Balliberálisaink csodálkoznak, hogy minden ország napokon, heteken belül “összeomlik”. Hiszen ötszázmilliós lakosságnak, a világ leggazdagabb térségének meg sem kellene éreznie néhány százezer vagy pár millió bevándorlót – mantrázzák újra és újra. Csak abba nem gondolnak bele, hogy Európában minden ingatlannak, minden talpalatnyi földnek tulajdonosa van és minden tőkeként működik. Az államok tulajdona korlátozott, s az is használatban van, a kiadásaikat pedig törvények szabályozzák, s minden költségvetési fillérnek helye és célja van. A vállalatok sem szociális intézmények, hanem profitüzemek, s a jótékonykodásra szánt kiadásaik a kormányzathoz képest is elenyészőek, de azok is címzettek. Még a lakossági adományozás határai a legrugalmasabbak, de nyilvánvalóan elsősorban rendkívüli helyzetekben. Tartósan a lakosság sem fog berendezkedni arra, hogy végeláthatatlanul áramló “menekültek” millióit lássa el az itteni élethez szükséges javakkal a saját leadózott jövedelméből, amelyért itt Európában többnyire kőkeményen meg kell dolgozni. Paradox módon a szegényebb társadalmakban élőknek kell nagyobb erőfeszítéseket tenniük a megélhetésért, ezért érthető, hogy bennük kisebb a “rajongás” a bevándorlók iránt. Alighanem ez a magyarázata a kelet-németek ellenállásának is.
Helyes Írás 2015.09.23 14:05:06
@Könnyen elkaptuk, uram!:

Onnan veszem, hogy én önnel ellentétben olvasok.

Az első német és osztrák felmérések már közismertek. Ezek szerint a migránsoknak legfeljebb a fele szíriai, a többi afgán, pakisztáni, iraki, kurd, indiai, sőt rengeteg a különféle észak-afrikai arab és az eritreai. (Ez egybevág a tolmácsok tapasztalataival is.) Az analfabéták aránya közel egyharmados, amely megfelel az írástudatlanság arab világban átlagos 30-40%-ának. Számos felsorolt társadalomban nem veri az eget az iskolai alapképzés színvonala sem. (A "humán fejlettségi index" statisztika szerint egyetlen arab ország sincs az első harmincban.) Ráadásul a legtöbb migráns hosszú évek óta menekülttáborokban él. A német munkaügyi miniszter 10%-ra becsüli - a jórészt valóban szíriai - munkába illeszthetők arányát.

Most viccelődhetnék a szíriai "atomtudósokról" szóló önigazoló liberálbolsi képzelgésekkel. De igazán felvilágosíthatna, honnan veszi, hogy Szíriában az átlagos iskolai végzettség magasabb, mint Magyarországon. Szíria egy főre jutó GDP-je kb. 3000 dollár volt a háború előtt, a mienk 13.000. A kötelező iskolai életkor ott 12 év volt. Az ottani felnőtt írástudatlanságot 8-9%-ra becsülték. Ez valóban sokkal jobb - az arab átlagnál. Ha az arab nyelvjárásokat önálló nyelveknek tekintjük, egész biztosan többen beszélnek idegen nyelveket, mint nálunk.

Ahogy látom, az öngyűlölet már jól megy önnek, felülművelt magyarnak. Arra azonban felhívnám a figyelmét, hogy szociológiai vizsgálatok szerint a magyar ún. "egyharmados" társadalom, azaz a társadalmunk egyharmada aluliskolázott, anómiás, mélyszegénységben élő, egészségügyi problémákkal küszködő, azaz többszörösen hátrányos helyzetű és nagy arányban funkcionális analfabéta. Jelentős részüket teszi ki sajnos a roma lakosság. Ennek sajátos történelmi okai vannak. A "kétharmad" iskolázottsági statisztikája azonban európai átlagban is igen jól mutatna.

Lehet balkánozni, félműveltezni és azt feltételezni, hogy majd a szíriai muszlim bevándorlók fogják megszüntetni a nyugati orvos- és magyar mérnökhiányt - ám mindenekelőtt mégis inkább tájékozódni és gondolkozni kellene. Mielőtt késő lesz.
Mandiner blog Magyarország és Európa viszonyáról − Apponyi Albert nyomán 2015.09.23 07:01:00
Vendégszerzőnk, Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának írása A Magyarország-Európa nexus. Egy éppen száz éves szöveg   Az első cikkemben azt az állítást tettem, hogy egy történelmi megközelítés felől jobban megérthetjük a magyar…..
Helyes Írás 2015.09.23 11:59:41
Mandiner blog A demográfiai agresszióról − Migráció és mi XXV. 2015.09.18 10:41:00
Migráció és mi címmel körkérdést és cikksorozatot indít a Mandiner. Az eddig megjelent írások ezen a linken keresztül olvashatók. * A demográfiai agresszió és Európa AgentUngur (Mandiner) írása Ha azt képzeljük, hogy csak az az agresszió, amikor egy hadsereg átlépi egy…..
Helyes Írás 2015.09.18 12:16:10
Ezek az előre vetített számok csak azt mutatják, hol várhatók a jövőben a legsúlyosabb társadalmi-politikai és környezeti konfliktusok. Ennyi ember nem lesz, mert ennyien egész egyszerűen nem tudnak ott felnőni. Polgárháborúk, döbbenetes tömeggyilkosságok lesznek, a környezetet teljesen lepusztítják, s emiatt a jelenlegihez képest is csökkenni fog a térségek eltartóképessége. A hatalmas környezetpusztítás miatt a nem túlszaporodó térségek eltartóképessége is jócskán csökkenni fog (a klímaváltozás hatása Európára is katasztrofális lesz).

Nem szaporodási versenyre kell tehát kelni velük (ez itt úgysem menne), hanem minden szempontból önvédelemre kell berendezkedni, tovább növelni a technikai fölényünket és ami a legfontosabb, fenntartható életformára kell átváltanunk.

Az önvédelemre, a világmegváltó törekvések, emberi jogi ideák feladására rá fogunk kényszerülni. A technikai fejlődés alapvetően szándék és képzés kérdése, s feltétele annak, hogy valamikor, valahogy a Föld egyensúlyát helyre lehessen állítani. Az esztelen, pazarló, más társadalmakat, a természeti erőforrásokat és a környezetet kizsákmányoló, idióta, mesterséges életformákat teremtő, s a javakat egy törpe kisebbség javára újraosztó globalizált kapitalizmust azonban kétséges, hogy át tudjuk-e alakítani egy igazságosabb, mértéktartóbb gazdasági renddé. Legnagyobb valószínűséggel ebbe fog belebukni az euroatlanti kultúra, nem a migrációs nyomásba.

A migrációs politikai megváltoztatása néhány nagyobb felfordulás vagy merénylet nyomán néhány választás révén, néhány év alatt végbe megy. A felforgatókat kidobjuk Európából. Aki maradni akar az kussolni fog és igazodik. Tíz év múlva talán már nyomuk sem lesz a mai idióta politikusoknak. De itt a mértékadó középosztályokat már a multihálózatok foglalkoztatják. Ebbe fogunk belebukni, ezek a rétegek nem akarják majd megváltoztatni a kényelmes "paradicsomi" városkultúrájukat, a kőgazdag elit pedig bármikor fel tudja őket az életformaváltást, a monopolszervezetek szétdarabolását, a környezetbarát technológiákra való átállást kikényszeríteni akaró politikusok ellen hergelni.
Mandiner blog Untergang 2015 − Merkelék és a migránsválság 2015.09.14 10:01:00
„Wir schaffen das.” Igen, megcsináljuk? Gyurcsányi jellegű, megalapozatlan, teljesíthetetlen nagyotmondás csapdájába estek Németország vezetői? Angela Merkel német kancellár, a CDU elnöke pár napja még arról beszélt, Németország meg tudja oldani a migránsválságot, a…..
Helyes Írás 2015.09.14 12:31:49
@Furore Carcosa:

Ez egy bolsevik troll patkány, akit alighanem fizetnek is valahonnan, mert egy ideje azzal tölti a napjait, hogy a provokációival ellehetetlenítse a Mandiner blogkomment oldalait. Értelmes hozzászólásokat senkinek nincs kedve írni cinikus provokációözön közé.
Helyes Írás 2015.09.14 18:39:12
@Furore Carcosa:

Nem szabad vele foglalkozni, ez nyilvánvaló. De nem önszorgalomból hülye, hanem aljas számító provokátor, akit szemtől szembe ilyen cinikus és kihívó megnyilvánulásokért egyszerűen megvernénk. Egész nap folyamatosan a Mandineren ül és minden normális hozzászólóba beleköt, kifejezetten azzal a céllal, hogy kihozza a sodrából. Ilyet csak az tud csinálni, aki meg is él belőle. Tudatosan szétzülleszti ezt az időnként egyébként is kaotikus fórumot. Nem értem, a szerkesztők hogy nem vették még észre. Az ilyeneket ki kéne vágni a fenébe.
Mandiner blog A New York Times esete a menekültholokauszttal 2015.09.07 14:41:00
A menekültválság egyik újabb mellékjelensége, ahogy az amúgy is rossz sajtójú Magyarországot jobbról-balról pofozzák a nemzetközi médiában. Mindezt nagyon sokszor úgy, hogy szó sem esik arról: a meglévő hazai, nemzetközi és uniós jogot próbálja alkalmazni hazánk a…..
Helyes Írás 2015.09.08 16:08:34
@GNDL:
Annyi marhaságot összehord itt, hogy kukázni sem lehetne. De magának is jár a szólásszabadság. Bár átmehetne észt osztani valamelyik komcsi oldalra is.

Egy súlyos kérdést azonban fel kell tennem: ha ön szerint a migránsok "tartanak tőle, hogy itt kell maradniuk ezen a balkáni koszfészken", ha az a véleménye a mi hazánkról, hogy koszfészek, akkor ön mi a lófaszt keres még itt?
Mandiner blog Mennyország Tourist? − Migráció és mi XIX. 2015.09.08 07:01:00
Migráció és mi címmel körkérdést és cikksorozatot indít a Mandiner: vezető magyar véleményformálókat kérdezünk meg arról, mit gondolnak az egyre forróbb témává váló migrációról és a kapcsolódó jelenségekről. Az eddig megjelent írások ezen a linken…..
Helyes Írás 2015.09.08 11:20:19
@Virág et.:

Azért ne menjünk már el ennyivel a görögök mellett. Ezt az áradatot ők fel tudnák tartóztatni, mert vízen járni eddig csak Jézus tudott. Ehelyett ők regisztrálás nélkül szervezetten elhordják az embereket a macedón határra. Aligha azért, mert "van elég bajuk". Ha kérnének, kapnának pénzt az EU-tól egy minden szempontnak megfelelő menekültügyi hivatalra is, ahol ezreket tudnának foglalkoztatni. Nyilvánvalóan szándékosan nem csinálnak semmit, ezzel akarván büntetni Németországot és a többi gazdag országot, azért, mert nem segítenek rajtuk. Ez akár kizárási ok is lehetne.

Az viszont nem indokol semmilyen "büntetést", hogy valamelyik kormány nem ért egyet az EU apparátus vagy a nagyobb országok menekültpolitikájával. Ami jelenleg abból áll, hogy fogadjunk be mindenkit és osszuk szét őket. Ez a "politika" ezer sebtől vérzik, s Orbán ellenérvei pedig bizony súlyosak és racionálisak. Minimum megtárgyalandók. S nem úgy tűnik, hogy az érveivel magára maradna.

Az Orbán-utálat nem ment fel senkit a logikus érvelő gondolkozás alól.
Helyes Írás 2015.09.08 11:30:13
@IdomitottFoka:

Kedves uram, nem a kormány rendel mobil WC-t, hanem egy hivatal. Ha nincs elég, meg kell kérdezni a WC-ellátásért felelős hivatalnokot, hogy mi a probléma, nem OV nyakába varrni még a sz.rt is. Jártak már a határnál újságírók inkognitóban és uniformisban is és ilyen problémát nem emlegettek, csak az új táborral kapcsolatban. Valami magyarázata biztos van a feltehetően átmeneti klozetthiánynak.
Helyes Írás 2015.09.08 12:19:44
@GNDL:

Bizonyára.
Bizonyára ilyen hülye a patás, hogy még a WC-t is ő rendeli. Ön pedig nyilvánvalóan soha életében nem dolgozott hivatalban.
Bizonyára.
Mandiner blog Menekültügyben ekézi Magyarországot hazánk főfeljelentője 2015.08.25 13:01:00
Újra aktivizálta magát Kim Lane Scheppele, az elmúlt fél évtized legaktívabb külföldi magyarügyi szakírója. Scheppele mostanában egyre inkább az egyszerűbb és hatásosabb orbánozásra cseréli korábbi alkotmányügyi fejtegetéseit. 2014 tavaszán például úgy nyilatkozott a…..
Helyes Írás 2015.08.25 13:51:30
Helyes Írás 2015.08.26 19:53:40
@GNDL:

Bravó! Jó érv. Hangszórót nyert!
Mandiner blog Ha Rómában vagy − a bevándorlásról és civilizációnkról 2015.08.03 07:01:00
Vendégszerzőnk, Bencsik Gábor írása. Egyáltalán nem teoretikus, hanem valódi kérdés: miközben a muszlim férfiak tetszés szerinti ruhát hordhatnak, a mi normáink szerint elfogadható-e, hogy a hozzájuk tartozó számos muszlim nőnek Európában is úgynevezett burkát, az egész…..
Helyes Írás 2015.08.05 20:23:03
@Lord_Valdez:

Bocsásson meg, de válaszolnom kell, mert ön ugyan deklaráltan a konzervatív, klasszikus liberalizmushoz érzi magát közel, mint jómagam, de van itt néhány radikálliberális paradigma, amely erősen SZDSZ-essé színezi a gondolkozását.

Nem, a szólásszabadság nem jelenti azt, hogy akár sértegethetjük is egymást. A szabadság és a jog is morális alapokon áll, ahogy a klasszikus liberalizmus, amely nem engedi meg a túlhatalmat, mert a hatalommal való visszaéléshez vezet, kényszerhez és akár erőszakhoz is. A véleményünk szabad kifejtéséhez nincs szükség a sértegetés lehetőségére. Ellenkezőleg. A szólásszabadságnak is morális célja van, mégpedig a konszenzus keresése, márpedig a sértegetés lehetetlenné teszi a konszenzust. (Ezen a ponton figyelmébe ajánlanám Bibó István remek filozófiai alapvetését, a Kényszer, jog, szabadság c. tanulmányt.)

Az nem erény tehát, ha nem sértegetjük egymást, hanem alap. A sértegetés személyes érzékenységtől függően akár büntethető is lenne, ha nem állt volna elő ez az aberrált internetes névtelenség, amely föloldotta a morális gátakat és létrehozta az emberiség legmocskosabb közéleti fórumát. S nem csak az undorító zsidózásra és cigányozásra gondolok. Ennél kevesebbet is perre vinnénk, ha beazonosíthatók lennének az elkövetők. S a jog kínálja is ehhez az eszközöket, amelyekkel kikényszeríthető lenne a helyes erkölcsi magatartás.

A tolerancia tehát ezen túl kezdődik és fokozatai vannak. A legelső a kíváncsiság. Miért vélekedik a másik máshogy, mint én és hová akar eljutni vele?

Nem, nincs jogom eldönteni, hogy ki hogy öltözködhet. Csakhogy én nem is erről beszéltem, ön ragaszkodik ehhez a feltételezéshez. Ebben érzek némi gyerekességet és egy jellemző paradigmát: műszaki emberek és közgazdászok legtöbbször nem ismerik fel a társadalmi kultúra jelentőségét. (Magam is közgazdász lévén, tudom, miről beszélek.)

Ha öltözködés, legyen hát öltözködés. Az öltözködést valamikor nagyon erős tradíciók szabályozták. Kifejezte a társadalmi rendekhez, rétegekhez való tartozást. Ma, a születésrendi társadalmak felbomlása után is erős szokások hatnak és ma is gyakran ezzel fejezzük ki, hogyan gondolkozunk a világról. Aligha valószínű, hogy valaha meztelenül fogunk járni az utcán. A kendő is üzenetet hordoz, de nem teszi felismerhetetlenné az embert. A fátyol sem tette felismerhetetlenné, korlátozott, időszaki viselet volt és nem a szexuális diktatúrát jelenítette meg, hanem épp ellenkező célt szolgált. A női arc teljes eltakarása is tradicionális üzenetet hordoz, olyan üzenetet, amit az Európában honos kultúrák, mindig tagadtak: a nők teljes kiszolgáltatottságát a férfiak kénye kedvének. Ez még azokban az időkben sem vált elfogadottá, amikor bizonyos tanok tételesen, vallási alapon tagadták a nők és a férfiak azonos eredetét.

Vannak összeférhetetlen tradíciók: a letakarás és az iszlám törvénykezés nem létezhet egymás mellett az európai „öltözködéssel”, gondolkozásmóddal és jogfelfogással. Vagy az egyik vagy a másik – akkor is, ha a muszlim nők és a muszlim közösségek azonosulnak a tradícióikkal. Európában nem létezhet megkövezés, gyerekházasság, házasságra kényszerítés, vérbosszú, stb.

Ön, ahogy kifejtette, azon az állásponton van, hogy a modern szekularizált ipari társadalom hamarosan szét fogja bomlasztani a muszlim tradíciókat. Létezik ez a folyamat, vannak erre példák, de rengeteg az ellenpélda, borzalmas az ellenhatás és ki tudja meddig tart ez az egész. Nem úgy zajlik, mint anno az európai reneszánsz és reformáció, pedig az is évszázadokig elhúzódott. Az iszlám tradíció csupa csapda, azoknak is igaza lehet, akik a keletkezéséből és a kulturális szerveződéséből azt olvassák ki, hogy egyének kiszakadhatnak, de a muszlim társadalmak megújulása nem lehetséges. Létérdekünk, hogy mi európaiak hittől, ideológiától függetlenül valamilyen óvatos kompromisszumra jussunk az iszlámmal való együttélésről.
Helyes Írás 2015.08.05 20:50:26
@Lord_Valdez:

A másik vitáról:

Azok a példák, amelyeket ön a Fidesz politikai elitjének ellentmondásos politikai propagandájára felhoz, részben valóságosak, de csak a felszínt érintik, a mélyebben húzódó értékrendet nem.

Ha egy multi hazug, erkölcstelen módon, az alacsonyabb iskolázottságú társadalmi rétegek gátlástalan manipulációjával vívott versenyben hatalmas nyereségre tesz szert, de az ismert számviteli trükkökkel még csak nem is adózik utána, a közérdeket képviselő államnak joga van arra, hogy korrigálja a piacot és adózásra kényszerítse az ilyen piaci szereplőt. A klasszikus liberalizmus logikája szerint akár növekedési korlátokat is állíthatna az állam az oligopol piacokon. Tovább megyek: a klasszikus kapitalizmus modellje szerint korunk globalizációja tarthatatlan. Magam is tisztelem és szívesen olvasom a konzervatórium.hu-t és a Kommentár-t, de elfogadhatatlan számomra a globalizációs közgazdaságtani felfogásuk. Maradok Adam Smith, a több száz éves svájci családi vállalkozások, az átlátható méretű magántulajdon, az államilag szabályozott valódi árverseny, a sokféleség és a kézműveskultúra alapjain. A természetes monopólium és a személyes innováció túlnőheti a korlátokat, de a világban ma érrvényesülő mértéktelen jövedelemkülönbségeket korlátozni kellene, s Smith-t is korrigálnám a morális, bizalmi kapcsolatokon alapuló piac 20. századi német és észak-európai modelljével. Egyre nyilvánvalóbb, hogy meg kell állítani a Föld kizsákmányolását, s fenntartható, egyre több embert foglalkoztató gazdasági struktúrákra van szükségünk. (A rendszerváltozás hajnalán élt köztünk egy Liska Tibor nevű közgazdász. Na, az ő naiv elméleti piaci modellje magán hordozta a klasszikus kapitalizmus minden erényét a hátrányai nélkül.)

A Déli Áramlat ügyében bármilyen furcsa az én számból, Gyurcsánynak volt igaza és Orbán volt demagóg. Most neki van igaza, az oroszokkal való üzletelés hosszú távú érdekünk. Ideológia nem kell hozzá, de ha a magyar kormányfő a keleti üzleti kapcsolatok érdekében kedveskedik a helyi kiskirályoknak, abból még nem kell messzemenő ideológiai következtetéseket levonni. Az amerikai elnök és a német kancellár is ezt csinálja. Tibet elárulása nekem is nagyon fáj, nem ajánlom, hogy ezzel kapcsolatban tükörbe nézzenek. De nem mi kezdtük és nem is a mi árulásunk miatt pusztíthatja el a kínai kommunizmus a világ egyik legnagyszerűbb népét és kultúráját.

Egyébként pedig ön láthatóan szereti magát ideológiai alapon definiálni, ami persze nem baj, csak kissé mereven teszi. A bal és a jobb a politikában egyáltalán nem „kialakult” fogalom, bármit is ért ezen. Történetileg változik a tartalma, mára pedig egyre üresebb mindkettő. Nem az számít, milyen „oldalra” helyezzük magunkat, hanem az, mit tartunk elvetendőnek, mit jónak, megvalósítandónak, fontosnak, megőrzendőnek, mit gondolunk múltról, jelenről és jövőről. Pl. Bibó István a maga korában egyértelműen a baloldali politikai spektrumon helyezkedett el, miközben mai szemmel akár kereszténydemokratának is vélhetnénk s az 56-ban a participációval kapcsolatban megfogalmazott (ma, a „globalizáció” korában már vagy még szalonképtelennek minősülő) nézetei akkoriban de Gaulle nézeteivel voltak rokoníthatók. Mindannyiunk értékrendje merít a nagy európai szellemi tradíciókból és ez így van jól. A mai Fidesz valóban ellépett balra, de ennek véleményem szerint a rendszerváltozás utáni neoliberális, félgyarmati jellegű modell korrekciója a magyarázata. Vészesen tőkehiányos, eladósodott gazdaságokat nem lehet amerikai típusú piaci modell alkalmazásával felzárkóztatni. Saját felzárkózási modellt kell találnunk. Nem alkalmazható a japán, a dél-koreai, a finn vagy az ír modell, pedig ezek sikeresek voltak, ám mindegyiknek voltak utánozhatatlan sajátos történelmi vonatkozásai is.
Helyes Írás 2015.08.07 20:16:09
@Irbisz:

Nincs itt semmi gond. Ha jól keresnek és jól érzik ott magukat miért kellene visszajönni? Ezért (is) léptünk be az EU-ba. A probléma ott kezdődik, ha valaki a magyarságát is el akarja hagyni, mert akkor valószínűleg nem igaz, hogy szívén viseli a magyarság sorsát.

Azt sajnálom, hogy nem összefüggőbben fejtette ki, mi a problémája a hatalommal, mert amikre utalt nem indokolják, hogy "fullasztónak" érezze a légkört, vagy egy kivételével nem is ennek a kormánynak róható fel.

G. Fodornak a "polgári Magyarország egy politikai termék volt" állítását a Fidesz politikusai, tagjai és támogatói hatalmas felháborodással fogadták. Ezek szerint ez kintről nem volt érzékelhető. A Fidesz törzsválasztói 2006 után a választási győzelemhez szükséges többletszavazatok megszerzése érdekében kényszeredettel tudomásul vették a nyugati minták alapján alkalmazott sokszor ismételt egymondatos politikai üzenetek stratégiáját, de valójában mindmáig ragaszkodnak a 98-2002 közötti polgári Magyarország gondolatrendszerhez. G. Fodor igencsak leértékelődött azóta.

A nemzeti elkötelezettséget a Fidesz törvények, intézkedések, döntések sokaságával bizonyította, sokszor túl is tolta, nem értem, hogy lehet ezt megkérdőjelezni.

A "keleti nyitás" is egy túlmarketingelt propaganda, semmi egyébről nincs szó, mint amit a nyugati országok már régóta csinálnak, csak mi nem csináltuk eddig. Az a baj, hogy nem elég sikeres.

Nem nyaljuk az oroszok seggét, ez egy rosszindulatú ellenzéki propaganda. Az orosz kapcsolat mögött részben kényszer volt (a MOL papírok ügye és a rendkívül hátrányos energiaszállítási szerződés), amelyekből ki kellett szabadulnunk, részben gazdasági érdek, amit jól keresztbe vert az Ukrajna miatti embargó. Bezzeg az USA, amely kirobbantotta az ukrán-orosz konfliktust, gátlás nélkül benyomult az orosz piacra az európai cégek helyére. Ezt pl. ön hogy értékeli?

A kormányközeli korrupció sajnos létező és súlyos probléma, bár nem minden korrupció, amire ráfogják. Ha a kormány nem támogatná a nagy mezőgazdasági üzemeket, összeomlana a magyar mezőgazdaság, mert a gazdatársadalom vékonyka, nem tudná átvenni a nagyüzemek helyét és ez nem is lenne ésszerű. A tőkehiányos mezőgazdaságban a vegyesüzemű rendszer a hatékony.

Én már elég idős vagyok és elég sokat láttam ahhoz, hogy ki merjem jelenteni, a korrupció egy bizonyos, (jelentős) mértéke középtávon kiiktathatatlan a magyar politikából. Ez is a tőkehiányos, felzárkózóban lévő társadalmak jelensége, illetve kulturális hagyomány, évszázados probléma. A társadalom hajlamos a korrupcióra, a politika pedig a társadalom része. Vannak nálunk szerencsésebb és tisztább (északi) társadalmak és vannak sokkal korruptabbak, jellemzően dél és kelet felé.

Ha a Fidesz ekkora korrupciót enged, mint most, meg fog bukni, ahogy számos kormány belebukott a korrupcióba a rendszerváltozás óta - s ez azért ígéretes. A probléma az, hogy jelenleg nincs a kormánynak ütőképes nyugatias ellenzéke.

"Az ország helyzete 20-30 éves távlatban kilátástalan" - állítja ön. Lehet, de nem amiatt, amit a kormány az elmúlt öt évben csinált, mert a szakadék széléről, a szarból húzta vissza az országot. Olyan eszközökkel, amilyenekkel tudta, ellenszélben és nemzetközi pénzügyi és politikai nyomás alatt. A pénzügypolitikája kifejezetten zseniális volt, új felzárkózási modellt azonban egyelőre nem sikerült találni, (nem is könnyű), ezért továbbra is nagyon sérülékeny a gazdaság helyzete.

A hosszú távú problémát azonban a katasztrofális demográfiai helyzet jelenti, a lassan egymilliósra duzzadó mentálisan szétesett cigányság túl lassú felzárkóztatása és a félgyarmati jellegű rendszerváltó modell továbbélése az alacsony bérekben, s a belső piac szűkösségében. Egyikről sem ez a kormány tehet.

S feltehetően idősebb lévén önnél én tovább látok visszafelé. Kb. 1975 óta egyfolytában kilátástalan az ország helyzete 20-30 éves távlatban. Azt nem állítom, hogy ez a kormány megtalálta és meg fogja találni ebből a kiutat, csak azt, hogy azóta ennek a kormánynak van erre a legjobb esélye, s ha 2002-ben nem történik az, ami történt, már sokkal előrébb tartanánk.

Azt kívánom önnek és a kint dolgozó társainak is, hogy gyűjtsenek minél több pénzt odakint, legyen minél több gyermekük a jobblétben, s legalább 10-15 év múlva fektessék be a megtakarításaikat itthon, legyenek a maguk urai, ne függjenek a hazai kormányzattól, bárki legyen is az.
Mandiner blog Ennyit a plebejus demokráciáról 2015.08.01 08:01:00
A minap Orbán Viktor Tusványoson az egymillió-kétszázezer polgár által kitöltött konzultációs kérdőívek alapján kijelentette, hogy a „magyarok döntő többségének” nem ment el a józan esze, és a kormánnyal egyetértve ellenzi a bevándorlást. Miközben Orbán Viktor…..
Helyes Írás 2015.08.04 19:56:24
Bakó Bea ebben az esetben nagyjából pontos képet fest a politikai szándékokról. Azért legyünk őszinték, a népszavazás még nem nagyon megy nekünk. Nálunk még nem sikerült eddig korrekt és manipulációmentes népszavazásokat tartani. A népszavazásokat szinte mindig hátsó szándékkal kezdeményezték, valaki mindig politikai ugródeszkának kívánta használni ezeket az alkalmakat. Így van ez a nyugdíjjal és a vasárnapi nyitvatartással is. A kormányon lévők pedig mindig minden eszközzel igyekeztek keresztbe tenni ennek a szándéknak. Így szaladtunk bele a kettős állampolgárságról szóló önmiskárolásba is.

A vasárnap ügyében is logikus, amit a kormányon lévők tesznek. Húzzák az időt, hogy minél többen hozzászokjanak az új rendhez, s ha a szocialistáknak mégis sikerül összehozniuk a népszavazást azt Orbán leszavazásaként fogják propagálni, a Fidesz pedig a szocialisták visszatérése elleni szavazásra fogja buzdítani a támogatóit. Ezért aztán, ha támogatja is a többség a boltok kinyitását, az nem lesz olyan fölényes győzelem, s szinte biztos, hogy nem lesz meg a kötelező többség. Ha mégis nagy különbséggel győznek a nyitvatartók, Orbán a demokrácia lovagjaként megnyitja számukra a boltokat, és ebből sem lesz politikai fordulat.
Y-GEN Bizalom vs. naivitás, avagy Sántha Hanga és az identitásválság 2015.07.22 17:41:11
Érdekes interjút olvashatunk a Mandineren Sántha Hanga biztonságpolitikai tanácsadóval és kisebbségvédővel. Ebben az interjúban nemcsak jó néhány teljességgel megalapozatlan állítást találunk a svéd társadalomról, de az ezekből levont, a magyar közéletre vonatkoztatott…..
Helyes Írás 2015.07.23 18:23:00
Ez egy korrekt írás, igazán vállalhatná névvel is a szerző, bár megértem, ha tart a mocskos szájú kommentelőktől. Sántha Hanga névvel és arccal állt bele kényes témákba és átérezhetően alapos tájékozottságával, összetett véleményével, érvelő beszédmódjával nyerte el a legtöbb olvasó megbecsülését. Nem vezették őt félre a kérdések, mert mindenre volt saját megélt tapasztalatokra alapuló egyedi véleménye. Miért ne lehetne általános véleményt is mondani pl. a svédekről különböző kérdések szempontjából? Ő úgy látja, jelen írás szerzője egyben-másban másként. Azért, ha valaki figyelmesen olvassa végig ezt az írást, azt találja, hogy alig vitatkozik Sántha Hangával. Többnyire másról beszél.

Ráadásul S.H. ismeret- és életanyaga jóval mélyebbnek tűnik, mint vitapartneréé. Ez természetes is, mert S.H. társadalom-tudományokat tanult, abban jártas, kiérezhető az olvasottsága és konkrét személyes- és munkatapasztalatai is vannak bevándorlási és biztonságpolitikai témákban. Vitapartnere fizikus és nem úgy tűnik, mintha a svédek között nőtt volna fel. Amikor S.H. a svédekről beszél, azon átérződik a húsz év együttélésből származó személyes élmények sokasága.

S.H. is végig a szegregációról beszél, meg is magyarázza annak okait (önkormányzati döntéshozatal, bőkezű szociális rendszer, amely mellett „lehetséges úgy leélni egy életet Svédországban, hogy nem beszéled a nyelvet, nem dolgozol, nem vagy szerves része a társadalomnak”, illetve a bevándorlók patriarchális kultúrája. A fiatalok kiforratlan identitásáról és az iszlámról több összefüggésben külön beszél. Egyébként pedig a szegregáció nem feltétlenül csak ok, ugyanúgy lehet okozat is, s ebben az összefüggésben az okok a társadalmi kultúrák különbözőségében keresendők. Ha a bevándorlókat jórészt elhagyott, lepusztulóban lévő, ezért olcsó lakótelepekre költöztetik, akkor a szegregáció is oka annak, hogy nem megy végbe az integrálódás. Ha azonban a szegregálódás úgy alakul ki, hogy a helyi polgári társadalom költözik el a bevándorlók mellől, közül, annak nyilván az az oka, hogy együttélési problémák keletkeztek.

A svédek nemzeti kultúrájáról és honvédelmi beállítottságáról inkább párhuzamos, mint egymással szemben álló információkat kapunk. Fizikus szerzőnk inkább a saját tapasztalatait mondja el, s nem cáfolja S.H. véleményét. Ahogy a lappok jogi helyzetéről és megítéléséről elmondottakat sem cáfolja az, hogy látszódnak a közéletben.

A látszólagos naivitás és a nagyobb társadalmi bizalom összefüggéséről elmondottak meggyőzőek. A levélszavazás és a „világfalu” kérdésében is igaza van a szerzőnek, bár a „térhez kötött gondolkozásról” elmondottak esetében azért nagyobb megértéssel lehetne a saját nemzetéhez. A trianoni probléma egészen sajátos helyzetbe hozta a magyarságot. Azt viszont egyenesen üdvözlöm, hogy nem osztja azt a meglehetősen elfogult és politikailag egyoldalú hazai véleményt, hogy a Londonba és az EU más részeire költözött úgymond „kivándorolt” magyarokat elvesztettük volna.

A túlhajtott hazai „legitimációs vitákkal” kapcsolatban is igaza van, s az is régi tapasztalatunk, hogy „Magyarország, mint közösség semmit nem tud önmagával megbeszélni”. (Azt azért hozzátenném, hogy ez mintha a hazai jobboldali, konzervatívabb társadalomnak jobban fájna, mint annak a szellemi közegnek, amelyhez a szerző közelebb állónak látszik.) Ettől még létezik magyar nemzet, erős gyökerekkel és kultúrával, ahogy nyilvánvalóan svéd is. Ide idéznék azonban valamit S.H-tól: „Svédországban nincs konstruktív, árnyalt közvita anélkül, hogy ne sütnének előre egymásra mindenféle bélyegeket az ellenfelek.” Ez azért nagyon ismerősnek tűnik.

Érdekes ez a svéd polgárok által közvetlenül finanszírozott közmédia, amely „tudományos standardekhez közelítően” elmagyarázza a dolgokat. Nem lenne rossz itthon sem hasonló, de aligha hiszem, hogy ennek ott hatalmas közönsége lenne. S ma már az internet világában itthon is bárki könnyen hozzáférhet tudományos igényű elemzésekhez, ha erre van igénye. Annak pedig, hogy a társadalomnak milyen színvonalú tájékozódásra van igénye, nem sok köze van a közmédiához.
Helyes Írás 2015.07.23 18:23:44
Végére hagytam ezt a gender dolgot. Erről a legtöbben alighanem azt gondoljuk, hogy a svédek jó dolgukban már nem tudják, hogy mit csinálnak. Nevetséges, ha valakinek az a problémája, hogy a férfiak miért nem ülve pisilnek. Mert kényelmesebb állva. Azt sem értjük, miért probléma az, ha vannak férfiasabb és nőiesebb szakmák? S miért kell emiatt kivenni a kicsi gyerekek kezéből azt a játékot, amellyel játszani spontán hajlamuk van? Ez nem kényszerítő beavatkozás véletlenül? Nem fog esetleg kiderülni 20-30-50 év múlva, hogy pszichés károkat okoztak egy nemzedéknek? Mit jelent az, hogy „káros nemi sztereotípiák”, amelyek ellen küzdeni kell? A kényszer a káros, kedves uram vagy hölgyem! Ha egy nő szívesen mosogat a családjának, az nem káros – ha erre kényszerítik, az igen. A férfiak és a nők között tudományos megfigyelések alapján nagyon sok eltérő adottság, hajlam, beállítottság fedezhető fel. S ez akkor is igaz, ha számos nő és férfi esetében jelen vannak az ellenkező nemre jellemzőbb tulajdonságok. A spontán hajlamokba és szocializációs folyamatokba való beavatkozás is felvet emberi jogi kérdéseket, Hol van pl. a szülő joga ahhoz, hogy a saját szokásai, hagyományai és világnézete szerint nevelhesse fel a gyermekeit? Ha akarja, akkor a lányokat babázva, tanítónak, szociális vagy egészségügyi gondozónak, a fiúkat mérnöknek, katonának, politikusnak.
Mandiner blog A görög válság rugdossa a föderalizmus felé Európát? 2015.07.23 07:01:00
Nehezen álltam meg mosolygás nélkül, amikor Andrew Duff brit liberális-föderalista EP-képviselő felvázolta nekem a nézeteit a „kétlépcsős Európáról”, ahol a magot a föderális állammá váló eurózóna alkotja, a többiek pedig „társult tagokként” vennének részt az…..
Helyes Írás 2015.07.23 10:15:08
Kizártnak tartom, hogy ebbe a nagy, központi államoknál lényegesen kisebb gazdasági erejű társadalmak belemennek. Az azonos gazdaságpolitikai feltételek számukra hátrányosak lennének, s elveszítenék azt az eszköztárat, amellyel a megválasztott kormányuk módosítani tudna az érdekükben a politikán.

Minden kormányzat döntései politikai érdekeket érvényesítenek. Így lenne ez a "központi kormányzat" esetében is. Tegyük fel, hogy ezt a kormányt is demokratikusan választanák. Mit érne a baltiak, szlovákok, szlovének, görögök szavazata a németeké mellett? Vagy mi történne pl. Olaszországban, ahol a "padánok" esetleg egészen másként szavaznának, mint a csizma szárától lefelé? Egyáltalán, hogy történne egy ilyen választás, amikor nincs közös nyelv és alakosság egy igen jelentős része, több országban a meghatározó többsége nem tudná követni a kampányt és értelmezni a vitákat?

Arról az esetről ne is beszéljünk, ha a tagországok vezetői mondjuk kvótaarány szerint neveznének ki egy "szakértői bankárkormányt" maguk fölé. Vajon kiknek az érdekeihez igazodna a közös kormányfő? Bizonyára a szlovákokéhoz vagy a lettekéhez ugyebár?

Nagyon átgondolatlan, elaknásított terep ez a föderális koncepció, ahogy átgondolatlan, szűk közgazdász agyakból kipattant elképzelés volt maga az euró is.

Ha mégis lesz ilyen, nekünk magyaroknak érdemes lesz kivárni a tapasztalatokat, nem fejest ugrani bele.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása