Adatok
Astus
303 bejegyzést írt és 610 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
„A gyakorlás valódi helye, a gyakorlati megközelítés, hogy az érzés, védaná, miként feltétele a tanhá, a sóvárgás keletkezésének. A sóvárgás szolgál feltételül a ragaszkodásnak, létesülésnek, születésnek. De a védaná egész életünkben folyton megjelenik, és ha nincs tudatosság és bölcsesség, szati és…..
„Mélységes békét tapasztalsz, amikor minden tudati csevej, zaklató gondolat, és belső párbeszéd elcsendesül. Ahogy egyre tapasztaltabb vagy a meditációban, ezt valószínűleg egész élvezetesnek és kellemesnek fogod találni. Viszont az elején azt mondod, hogy a gondolati folyamat, a gondolatok,…..
- Honnan tudjuk, hogy helyes nézetünk van?- Nem gondolnám, hogy lenne ilyenünk, maradandóan, mint egy dolog. Elmélkedéshez ez egy jó kérdés. Helyes a nézetem ma, itt és most? Van, amikor csak abból tudod megmondani a helyes nézeted fokát, hogy milyen helyzetekben vagy, mikkel találkozol, mikkel…..
„Ennek a világnak tényleg nincs lényegisége. Külső dolgokat a magunkénak vélünk, mint például az otthonunkat, de aztán jön az árvíz és elmossa az egészet, semmi sem marad. Az életünk ugyanilyen, végül összeomlik. Mondhatjuk, hogy mindenkivel így lesz. A világon mindenki végül meghal. Gondolkozzunk…..
- Mit ért Ácsán Cshá az alatt, hogy ízelítő a szabadságból? Az milyen tudatállapot?- Szabad. Először is szabad az alap szenvedéstől, amit az öt akadálynak hívunk. Nincs igazán vágy. Felismerted a vágyat, mint szenvedésforrást. Tehát elengedted a vágyakat. Elengedted az haragot, álmosságot,…..
„A lényegi alap a szíla, avagy erkölcsös viselkedés, amivel itt mindannyian már rendelkezünk. A világiak és a világról lemondottak egyaránt gyakorolják az erkölcsös viselkedést. Amikor elnyugtatjuk a testet és a beszédet, és összeszedettséget teremtünk, akkor az elme lenyugszik és van hol…..
Az öt képzési irányelv (pañca sikkhāpadāni) az igaz emberek (AN 4.201) erényessége (AN 8.25), amit a társadalomban megbecsülnek (AN 5.178), a lényeknek a félelemtől és gyűlölettől való szabadságot adományozza (AN 8.39), míg a követője számára önbizalmat (AN 5.171), biztonságérzetet (SN 12.41),…..
„Megérkezve a kolostorba, gyakoroljuk, amennyire csak tudjuk, az éberséget, majd a bölcs elmélkedést azon, ami történik, mialatt figyelmünket visszafordítjuk a testünkre és az elménkre, az öt halmazra. Ilyenkor van esélyed elmélkedni, ránézni arra, ami történik. Úgy látni, ahogy van: egy sor…..
„Mondani, hogy hallom a hangot, és beszélni róla, hogy milyen hang, hasznos, és megtehetjük, de megvan a veszély, hogy kötődni kezdünk ehhez az énérzethez, mint valami valódibb dologhoz. Úgymond lepecsételjük a tapasztalatunkat az énérzettel, még az olyan egyszerű dolgot is, mint egy csengő hangja.…..
„Bölcsesség hiányában van, hogy a hit elhalványul. Ennek egyik legfőbb oka az, amikor túlzottan egy személyben hiszünk. Minden erőnk és indíttatásunk csak abból az egy emberből jön. Így persze ha megbotlik, eltévelyedik, rosszul viselkedik, vagy hasonló, akkor a hitünk nagyon gyorsan összetörik. Még…..
Nyolc minőséget nevezett meg a Buddha (AN 8.53), mint amik egyértelműen a tanítás (dhamma), a képzés (vinaya), a tanító útmutatása (satthusāsana):
- szenvtelenséghez (virāga), nem szenvedélyhez vezet (AN 7.83, AN 10.127, DN 9:29-30, SN 46.20, SN 47.32, SN 55.12)- eloldáshoz (visaṁyoga), nem…..
„Világiként hogyan lehet feladni az érzékiséget? Az előírások, az öt előírás követésével. A meditáció, az éberség, a mulandóságon elmélkedés gyakorlásával. Mindez segít meglátnod az érzéki tárgyak iránti vég nélküli ragaszkodás és vágyódás hátrányait. Ez még világiként is méltányolható. Mennyi…..
„Ácsán Cshá szokta mondani: »Ha nem jó, hagyd meghalni! Ha nem hal meg, alakítsd jóvá!« Ezzel arra biztat, hogy tekints a saját tudati tevékenységeidre. Ha észlelsz valamilyen rossz szokást, amibe folyton visszaesel – úgy mint bizonyos képzelődés, vágyálom, valamit ismétlődően kívánsz, tehát…..
„Az eltévelyedés egyik jele, amikor olyanokat mondanak, mint »Odafent nincsenek buddhák. Odalent nincsenek poklok. Minden valótlan és üres.« Az ilyen eltévelyedés egyik rossz következménye, hogy a minden üres eszméje miatt félreteszel minden olyan dharma tevékenységet, mint az odaadás gyakorlása és…..
„Működő dolog ok nélkül nincs,Sem állandó, aminek oka van.Ezért az olyanságot tudó mondta:Oktalanul keletkező nem létezik.”(Aryadeva's Four Hundred Stanzas, IX.203)
„Valaki azt mondhatná: »De a függőn keletkező dolgok, mint a boldogság, stb., léteznek, és az én azoknak, vagy összeállásuknak oka.…..
„Tehát megvan a szamádhi, az összeszedettség minősége, és az önmegtartóztatás. A szem, fül, orr, nyelv, test és elme megtartóztatása. Erősen megtartóztatjuk magunk. Látjuk, hogy a hat érzékkapun keresztül különféle érzéki benyomások jönnek az elmébe, ahol tetszik és nem tetszik keletkezik. Mint a…..
„Ha az elméd mondjuk a technológiában keres boldogságot – mindig tekerget, gombokat nyomogat, üzenget, képeket néz, játszik, információt keres, stb. – akkor az egy nagyon törékeny boldogság. Mindig függsz a következő képtől, a következő szótól, vagy a következő dologtól, hangtól, ami kijön a…..
„A nemes nyolcas út megmondja, mit tegyél. Először kezded a helyes cselekvéssel, ami azt jelenti: tartózkodni az öléstól, a lopástól, és a házasságtöréstől. A helyes beszéd azt jelenti: nem hazudni. Aztán a következő a helyes megélhetés, hogy azzal ne árts más embereknek vagy az állatoknak. Ezután…..
„Végső értelemben csak námarúpa van. A nézetét annak, aki így látja, a valóságnak megfelelő nézetnek hívják.”(Viszuddhimagga XVIII.28)
„Itt és most ülve mid van? Test és tudat, ennyi, csak ez a kettő van. Mindazt, amit tartalmaz az itt és most ülő alak, testnek hívják. A tudat az, ami ebben a…..
„Kérdés: Mi a dolgok igaz valósága?Válasz: Bárminemű eredendő valóság hiánya. De a képzetleneknél a zavarodottság sötétsége elhomályosítja az értelem szemét. Ha a dolgokat eredendő valósággal rendelkezőknek fogják fel, az ragaszkodást és ellenszenvet képez. De amikor a függő keletkezés megjelenik az…..
„A nibbána a kilészák megszűnte. A kapzsiság, ellenszenv, és zavarodottság megszűnte. Mondhatjuk, hogy ez a Dhamma egy tulajdonsága, avagy minősége. A nibbána a sóvárgás és vágy megszűnte, mert minden sóvárgás és vágy el lett hagyva. Az élvezet a vágyból jön. Az elégedettség a vágyból jön. Az…..
Az ember a szokás, ahogy az vagyok, amit szoktam. Ha ismersz, tudod, hogy hogy szoktam ülni, állni, sétálni, beszélni, írni, nézni, hallgatni. Ha ismerem magam, akkor tudom, hogy szoktam gondolni, érezni, beszélni, viselkedni. Megszokjuk egymást, ha szokásaink összeillenek, s legjobb esetben…..
„Idősebb szerzetesek, akik sokat beszélnek az elengedésről, arra is rámutatnak, hogy mielőtt tudnál elengedni, tudnod kell, hogyan ragadj meg helyesen, akár azt is, hogyan kötődj. Sokat beszélünk a kötődés elhagyásáról. De azt is tudnod kell, hogyan kötődj helyesen, bölcsen, mielőtt tudnál…..
„A lényeg, hogy folyamatosan reflektáljunk és tanuljunk, s használjuk a négy nemes igazságot, mint szerkezetet vagy tervrajzot. Ez a dukkha, ez a dukkha oka, ez a dukkha végéhez vezető gyakorlat, és ez a dukkha vége, amit magunknak kell megismerni, megtapasztalni, megvalósítani. Ez az egésznek a…..
„A Buddha tanította anattá, avagy nem-én fogalma nagyon elvontnak tűnhet, amikor először találkozol vele. Gyakran kérdezik: ha nincs én, mi születik újra; mi viszi a kammát? Ez fordított értelmezés. A kammát, a szokást, az indulatot, a sóvárgást az én keretében fogja fel. Viszont a buddhizmusban az…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz