Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Astus

163 bejegyzést írt és 610 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Mikor egy tudatlanságtól (avidyā) késztetett (saṃskāra) elme (vijñāna) felfogja (nāmarūpa) a hat érzékelésen (ṣaḍāyatana) keresztül egy benyomás (sparśa) kellemes/kellemetlen érzetét (vedanā), akkor sóvárog (tṛṣṇā) a folytatásáért/megszűnéséért, igyekszik megtartani (upādāna) és azonosulni (bhava)…..
Japán buddhista zarándokének (goeika 御詠歌) a könyörületes Hanghalló (Kannon 観音) bódhiszattvához(a fordítás csak megközelítőleges) 観音大慈 Hanghalló Nagy Részvétű 寂光無為の都より A ragyogó nirvánából 苦海の我等をたすけんと Segíts minket a kín tengerében 五濁悪世に示現して Megjelenve az öt romlás gonosz…..
A tévedés nem az okságban, hanem a maradandó én képzetében van. A függő keletkezés viszonylatában, az érzések a benyomásokból keletkeznek (pl.: SN 12.25, SN 36.10), s ami a lényegi pont, hogy az érzés viszonylatában felmerül-e a sóvárgás/harag vagy sem (pl.: SN 12.31, SN 12:62, SN 12:64, SN 36.6, SN…..
A megszabadulás feltétele a belátás, a belátás feltétele a nyugalom, a nyugalom feltétele az erkölcsösség. Miért? Ha erkölcstelenül, vagyis ártalmasan viselkedünk, akkor aggódunk miatta, s ez nem hagy nyugodni. Ha nyugtalanok vagyunk, akkor nem tudunk összeszedetten figyelni. Összeszedett figyelem…..
Lelketlen Béka Nincs orrlyuk 2021.07.12 15:32:23
Yangqi Hui mester felemelte botját és így szólt a gyülekezethez:- Egy minden, minden egy.Húzott egy vonalat és folytatta:- Hegyek, folyók, az egész föld, a világ öreg mesterei mind szét lettek zúzva. Mi van az orrlyukaitokkal?Hosszú csend.- A kardot igazságtalanság okán húzzák ki az ékköves tokból.…..
A Dharma helyben van, itt helyben, ahol vagyunk. A Dharma a dolgok törvényszerűsége, természete, valósága, igazsága. De ez nem olyan igazság, amiben hinni szoktunk, amit elgondolunk valahogyan. A Dharma a tapasztalat, a jelenlegi élmények, benyomások, érzékelések közvetlen mibenléte. A tapasztalatok…..
"Ha a buddhizmus különválasztja magát a spirituális öröklét tantól, az azt jelenti, hogy nem ismer el valamiféle spirituális szubsztanciát bennünk, ami egy transzcendens valósághoz kapcsolna minket, egy valósághoz, ami a létezés végső alapjaként szolgál. A lélek, vagy a spirituális értelemben vett…..
részlet dr. Alexander Berzin írásából Ha egy jobb szinonimát szeretnénk európai nyelveken az indo-tibeti kifejezésekre, akkor talán a legközelebbi megfelelő a "tapasztalat", bár még ez a szó sem elég pontos. A jelentésébe nem értjük bele az ismétlésből fakadó ismertséget vagy szakértelmet, mint…..
A Dhammacakkappavattanasutta (SN 56.11), avagy a Buddha legelső beszéde, a négy nemes igazságot 12 részletre bontja, amiben az egyik ismétlődő elem, hogy mit kell tenni az adott igazsággal. A szenvedést (dukkha) teljesen meg kell érteni (pariññeyya; cf. SN 22.106). A szenvedés keletkezését…..
Jiufeng volt Shishuang szolgálója. Shishuang halála után a gyülekezet a csarnok vezető szerzetesét akarta apátnak. Jiufeng nem értett egyet, s így szólt:- Várjatok amíg kikérdezem. Ha érti néhai tanítónk szándékát, úgy szolgálom, mint néhai tanítónkat.Ezután kérdezett:- Néhai tanítónk mondta: "Állj,…..
A dzogcsen módszer csodálatos. Azt nem szabad elfelejteni, hogy mi a módszer feladata: felszámolni a káros tudati késztetéseket és berögzült hajlamokat, avagy az öt mérget - hogy a tibetieknél kedvelt felsorolást említsem - a tudatlanságot, a sóvárgást, a haragot, a büszkeséget, és az irigységet. A…..
Ahhoz, hogy valamivel kezdjünk valamit, először fel kell fognunk. Ez a felfogás egy gondolati tevékenység. Amit megragadunk, az mindig valamilyen gondolat, mert úgy tartjuk róla, hogy igaz, valódi, fontos. Észre venni, hogy amit felfogunk, az csak egy gondolat, s hogy a gondolat maga függő és…..
A figyelmet akkor ragadja el valami, ha azt fontosnak véljük, olyannak, aminek jelentősége van számunkra. Ezért a belátandó a jelenségek tartalmatlan, megbízhatatlan, feltételes, s jelentéktelen mivolta, mert akkor már nincs ok beléjük kapaszkodni, rájuk támaszkodni, s nem tudják tovább táplálni a…..
Az egyhegyűség a figyelem fenntartása egy tárgyon. Ezt mindenki tudja és csinálja hétköznapi szinten, mivel ha foglalkozunk valamivel, akkor azon tartjuk a figyelmünket. Amitől a tudat képzéséhez használt módszerré válik, az az, hogy a közönséges esettel szemben nem azért tartjuk a figyelmünket…..
A hit/bizalom egyaránt a szanszkrit sraddhá (páli: szaddhá; tibeti: dépa (dad pa)), míg az áldás az adhisthána (tib.: csin-lap (byin brlabs) szó megfelelője.Az áldásnak azért feltétele a hit, mert a hit ellentéte az elutasítás, tehát csak akkor tapasztalhatóak a tanítás jó hatásai (avagy az áldása),…..
Astus 2020.01.02 08:46:23
@Jeltelen Jelölt: írhatsz a hadhazi giliszta gmail pötty com címre
"Ha mértéktartóan eszünk, alszunk, s teszünk más szükséges dolgokat, akkor nem ártanak. Ezért legyél magadra éber ezeknél, akkor nem lesznek a szenvedés forrásai. Ha tudjuk, hogyan legyünk mértéktartóak és takarékosak szükségleteinkben, akkor kényelmesen lehetünk."(The Collected Teachings of Ajahn…..
Vaszubandhu a Madhjántavibhága 5. részének 9. versében (T31n1600p474b22-23) sorolja fel azt a tíz tevékenységet, amivel a bódhiszattva a mahájána tanítást elsajátítja, avagy ahogyan a három bölcsességet (meghallgatás, értelmezés, gyakorlás) megvalósítja. Ez a tíz tevékenység a mahájána tanítások…..
Az én a cselekvő és a tapasztaló. Cselekvés és tapasztalás a hat érzékterület és az öt halmaz keretein belül történhet, így az én megállapítása ezek bármelyikével való azonosulásban vagy eltávolodásban történik. Az eltávolodás, a disszociáció, valaminek a tagadása az én viszonyában, hogy az nem én…..
Ha szó szerint nézzük, akkor a karma a saját tetted, a viselkedésed. Ha tágabban vesszük, akkor a tetteid és azok következményei. A tettek és az eredmények egyrészt jelentik azt, amit testileg, szóban, és gondolatban csinálsz, másrészt meg amit testileg, érzelmileg, és gondolatilag tapasztalsz. Ha…..
Lelketlen Béka Helyes eljárás 2018.12.30 14:03:07
Két szinten fontos nézni azt, hogy valami milyen jelentőséggel bír.A cselekedetek szintje, ami a testi és a szóbeli tetteket jelenti. Itt az első szempont, hogy ártalmas-e az adott tett, tehát másoknak okoz-e fájdalmat, bánatot, szomorúságot, keserűséget, szenvedést. Az ártó tetteket mindenképp…..
Az első kör az előírások követése. Ez annyit tesz, hogy tettekben és beszédben szándékosan és tudatosan fékezzük magunkat, nem cselekszünk vagy olyat, amivel ártanánk másoknak. Ehhez kell fegyelem, elhatározás, és odafigyelés is. Minél inkább gyakoroljuk a nem ártó cselekvést, annál jobban…..
A buddhizmus a személyiségünkből fakadó problémák megoldása. A bajok az érzelmek vezérelte tettek következményei, míg az érzelmeket a nézetek idézik elő. A nézetek az emberekről és minden egyébről meglévő vélekedéseink, melyeket igaznak és valódinak tartunk. Megvizsgálva egy vélemény mibenlétét,…..
A különbség aközött, amikor valami jó vagy rossz dolog történik egy távoli helyen ismeretlen emberekkel, és amikor velünk történik ez, hogy az előbbi esetben nincs érzelmi bevonódásunk, míg az utóbbi során nagyon is van. Ebből láthatjuk, hogy az én gondolatából miként jelennek meg az érzelmek.…..
Két kiváló okom van újra elővenni ezt a témát. Az egyik, hogy ma délelőtt a tévében egy ember "karma oldást" hírdetett, s aki betelefonál, annak ő ilyen "karma oldást" végez. A másik kedves Yoscha megjegyzése…..
Astus 2016.12.05 00:24:40
@einmann.: A karma az a saját berögződéseinkben van jelen, a világképünkben, ahogyan felfogjuk a tapasztalatainkat. Ez nem valamiféle rejtett erő vagy láthatatlan hatás a múltból. Ha változtatni akarunk a karmán, azt azzal tehetjük meg, ha a nézetünkön változtatunk. Ha pedig meg akarunk szabadulni a szamszárából, akkor fel kell hagyni a különféle nézetekhez való ragaszkodásokkal. Felismerni, hogy a nézetek mind üresek, vagyis nem többek pillanatnyi gondolatoknál, ez egy olyan belátás, ami elvezethet a ragaszkodás megszüntetéséhez. Ez nem változtatja meg a múltat, hanem megszünteti az okát a szenvedésnek.
Astus 2016.12.05 10:51:12
@einmann.: A tapasztalatoknak - legyen az tudati vagy testi - önmagukban nincs jelentésük, az a meglévő nézeteink szerint társul hozzájuk. Egy betegségről mondhatjuk azt, hogy korábbi tettek következménye, de azt, hogy miként éljük meg a betegséget, már az adott helyzetben fennálló világlátásunkon múlik. Ezzel kapcsolatban ajánlom Angulimála történetét: a-buddha-ujja.hu/Szutta/Majjhima-86-oi
Astus 2016.12.07 21:39:28
@einmann.: A tapasztalatok azok, amik megjelennek a hat érzékterületen, vagyis a látvány, hang, szag, íz, tapintás, tudomás. Ezek pillanatról pillanatra változó érzéki benyomások és tudati folyamatok. Az már az értelem működése, hogy ezeket valamilyen rendszerbe teszi, összeköti korábbi emlékekkel, nevet ad nekik, és meghatároz valamilyen viszonyulást. Ezért mondom, hogy a karma a világnézetben van jelen, az értelmezési hálónkban. Ez nem jelenti, hogy bármit képzelünk, az akkor úgy van vagy úgy lesz, minthogy a világnézetünkön nem igazán változtat az, ha valamilyen kívánságot ismételgetünk magunknak. A tudat, az értelmezési háló, nem egy véletlenszerű dolog, még csak nem is a kívánságunk szerint működik, hanem, mint minden más, oksági rendszerben létezik. Csak hogy egy példát mondjuk, valamilyen apróbb szokáson is egész hosszú idő változtatni.

A képzési előírások, mint nem elvenni valakinek az életét, arra szolgálnak, hogy a tudat minél kevésbé legyen lekötve külső tényezőkkel. És itt most nem a társadalmi szabályokról beszélek, hanem arról, hogy mi értelme van a buddhizmusban az előírásoknak.

Az értelmet mindennek mi adjuk meg, de mégsem mi adjuk meg. Mi adjuk meg annyiban, hogy a saját világnézetünk, a saját gondolkodási rendszerünk viszonylatában nyernek a dolgok értelmet. Másrészt nem mi adjuk meg, mivel gyakran még csak tudatában sem vagyunk a gondolatainknak, nem hogy azok rendszerének. Ezért van szükség a szemlélődésre, a meditációra, a nyugodt belső vizsgálatra. Mi több, a meditációt magát is módszeresen érdemes végezni, a megfelelő és hiteles útmutatások szerint, mert ha csak a saját fejünk után megyünk, akkor könnyedén csak a meglévő elképzeléseinket ismételgetjük minduntalan, s nem jutunk semmilyen belátásra.
A létforgatag az, amikor a fájdalmas dolgokat nem akarjuk, a kellemes dolgokat pedig akarjuk. Ez a szüntelen sóvárgás sosem ad nyugodt elégedettséget, mert minden változik pillanatról pillanatra. Ha meg akarjuk valósítani a nyugodt elégedettséget, akkor pontosan a változást kell megértenünk, és…..