Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Ananké

0 bejegyzést írt és 26 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Lehet ez egyfajta megszállottság nálam - talán joggal lehet azt állítani rólam, hogy rá vagyok kattanva Oliékra, de tény, hogy most olyasvalami történik ebben a szcénában, ami eddig nem volt, és aminek hiányát a rögtön a blogom indulásakor is fájlaltam: a pénzügyi átláthatóságról beszélek.…..
Ananké 2018.03.08 14:28:11
Sziasztok! Novembertől, decemberig tartó 12 hetes alapozást csináltam végig a FussTeIs-el. A Facebook zárt csoportban ez időközben is voltak furcsa bejegyzések, miszerint egyik nap egy fajta edzéstervet kapott a delikvens, másnap egy totál másik zónára szabott, de volt, hogy két eltérő edzéstervet kapott egy nap. Nem érkezett válasz a miértre, pontosabban annyi érkezett, hogy ne ide hanem az ügyfélszolgálatra írjon. Jómagam prémium előfizetéssel rendelkezte, egy ismerősöm pedig alapcsomagot vett. Semmiben nem különbözött a kettő, a beígért szakmai anyagok, stb. elmaradtak, szóval semmiben, de semmiben nem volt több a prémium csomagban: egyszerre kaptuk az edzéstervet (már amikor időben kaptuk). De sokan jelzeték a fórumon, hogy nem jött edzésterv pedig már kedd/szerda van.

Januárban véget ért az alapozás, nekem végül is a fent leírtak ellenére jól működött, hogy elő van írva az edzés, sokkal szívesebben menetem ki futni. Mikor elindult az új honlap nem lehetett megnézni milyen csomagok vannak csak ha befizetett az ember. Mindegy is volt, szerettem volna folytatni, be is fizettem már január elején prémiumra, de még nem választottam, mert még nem döntöttem melyik csomag legyen. Időközben jött egy bejegyzés Gergőtől a Facebookon, hogy még nem fizessünk be, mert lesz valami kedvezmény, valaki jelezte, hogy ő bizony már befizetett, az a válasz jött, hogy sebaj majd megoldják, hogy a kedvezmény érvényesüljön. Gondoltam én is, hogy oké. Időközben két emailt is kaptam, hogy válasszak egy programot, meg is tettem jelentkeztem a Vivicittára. Minén rendben is volt február 8-ig mikor ismételten le lett emelve a számlámról 10 000 Ft,-. Írtam az ügyfélszolgálatra, hogy hogy valami nem oké: két hete tart a a program és már 20 000 Ft,-ot fizettem be egy olyan hónapra ami elméletileg 5000 Ft,- kéne legyen a kedvezménnyel együtt. Ráadásul január 21-ig ment a téli alapozás amire ugye ősszel már fizettem. A következő választ kaptam: "Onnantól, hogy regisztrálsz, addig, hogy elinduljon a terved, több ember dolgozik azon, hogy, minden információt feldolgozzunk és pontosan azt a tervet kapd, ami neked a legjobb. A sportolóknak is vannak teendőik a terv elindulásáig, és ha ezt egy nap alatt kellene megtenniük, valószínűleg az lenne a baj, és részünkről nem is lenne kivitelezhető. Mire ti eljuttok az edzés indulásáig, addigra mi azért jó pár munkaórát beleteszünk." Mondom MI VAN? Fél hónapja tart a program melyben most részt veszek (Vivicitta) és már 2 hónap ára lett levonva a kártyámról, nem értik? Végül visszautaltak 10 000 Ft,-ot és pedig aznap lemondtam az előfizetésem. Így is 10 000 Ft,-ba került a két hét, de már mindegy volt, nagyon-nagyon csalódott voltam. De nem ért véget az ügy, annak ellenére, hogy Training Peaks-be nem töltöttem fel adatokat február 9 óta és az edzőt is eltávolítottam onnan, a tegnapelőtt kaptam egy levelet miszerint küldik a 2018. február havi értékelésemet. Mondom mi a fene! nem is kaptak tőlem semmilyen adatot. Kíváncsiságból megnyitottam a levélben küldött linket, ahol az értékelésemnek kellett volna lennie és basszus ott volt egy grafikon ami azt mutatta, hogy hogy fejlődtem februárban! Mondom neeee, ilyen nincs, ilyen nincs, ilyen nincs! Ennyire birkának néznek minket! Ha nem mondtam volna le az előfizetést, ha nem állítom le a futás adataim Training Peaksbe való átemelését akkor most bekajáltam volna, hogy a fejlődésem látom? Bár biztos feltűnt volna, hogy egy másik név szerepel rajta. Nekem óriási csalódás volt az egész.
Ananké 2018.03.11 17:24:11
@téglánakgyors: Akkor nagyon megviselt a dolog. Februárban a futásaim is visszaestek mennyiségileg. De már minden oké, visszatértem arra a módszerre ahogyan a tavaly futottam és újra minden a régi. Két hét múlva indulok a Maratonfüreden, most sikerülni fog, beérek a célba ;)
Csütörtök este. A padlón fekszem a mannheimi Intercity Hotel tizenegyedik emeleti sarokszobájában. Körülöttem az öt nap ideiglenesség, és a felszínes otthonosságteremtés kellékei. Bőrönd, begyűrt takaró az ágyon, párna földre dobva.      Hengereztem, aztán csak ott maradtam, és most vagyok múlt…..
Ananké 2017.10.17 23:26:10
@téglánakgyors: első maraton lett volna, 5 órásra terveztem, mert biztosra akartam menni. Szerintem meg is lett volna ha nem cseszek ki magammal. Se fáradt nem voltam és nem is fájt semmim, gyomrommal korábban nem volt soha gondom, ezért bepánikoltam, nemtudtam hová tenni, féltem, hogy elájulok és leesek (3 hete megbotlottam és vágtam egy hasast az aszfaltra), ugyanakkor tudtam, hogy nem szabad erre gondolni, sikerült is "kimásznom" ebből a mélypontból, de akkor már annyira rosszul voltam, hogy elhagyott minden erőm. Sajnos nemtudtam hányni, lehet jobb lett volna, de belőlem semmi nem volt hajlandó távozni. De elképesztő volt, hogy mennyien akartak segíteni, volt ki biztatott, volt ki gyógyszert akart adni, a Suhanj alapítvány futói hosszasan győzködtek, hogy álljak fel bevisznek a célba és addig nem mentek tovább míg fel nem álltam, sajnos azonban pár méter után megint öklendezni kezdtem. Egy darabig még álldogáltam a hídon, majd átsétáltam, de ott megint meg kellett álljak, közben megérkeztek az 5:30-as iramfutók, na akkor tudtam, hogy vége. Még valaki odajött és győzködött, hogy még van remény, befutunk együtt, egy 8-as tempó elég lesz. De sajnos nekem akkor már vége volt. A férjem, aki a Gellért tértől velem volt (csak mint kisérő), leültetett egy padra a Corvinus előtt, majd egy idő után kisétáltunk a villamosmegállóba és hazamentünk. Másnap megmásztam a Gellért hegyet és még izomlázam se volt :) Március eleje óta futok, abszolut nulláról kezdtem, szeptemberben, a Wizz Air után futottam csak le az első 30 K-t, "kicsit" nagy volt az arcom, hogy rajthoz mertem állni egy maratonnál, elég lett volna ha a 30-ra megyek, legalább befutottam volna a célba. Na mindegy, jövőre újra!
Tisztelt Blog !  Szabálytalanságokra szeretném felhívni a figyelmüket Heves megyében található ruhaválogató céggel kapcsolatban. Az az épület hamar átmelegszik és ha nincs légmozgás  szinte elviselhetetlen a hőség. Kevés zuhanyzó van és még azt sem lehet használni.…..
A folyamatos stressz a gyárban poszthoz szeretnék hozzászólni és a kommentelőkhöz, akik szerint a 11 óra pihenés két műszak között az MT és a józan ész szerint is elegendő. A nyáron lesz ötödik éve, hogy hasonló helyen dolgozom. A szerződésem két havonta van hosszabbítva,…..
Ananké 2013.10.04 08:25:12
@Faszerkezet: angol felsőfok, francia alapfok. Diplomáim pedig szociológus és HR menedzser. Érdekességként azt még elmesélem, hogy most mondta egy ismerősöm, hogy náluk (ez egy OKJ tanfolyamokat indító iskola) meghirdettek egy irodai asszisztens állást és hihetetlen de 260-an jelentkeztek. De voltam olyan interjún, hol mondta az interjúztató, hogy elképesztően sok jelentkezés érkezett, őket is meglepte.

Mikor kiléptem az egyik munkahelyemről (hotel), most nyáron, elmentem a munkanélküli hivatalba és megijedtem mekkora sor állt a regisztrációs napon. És ezek csak friss munkanélküliek voltak, és nem lepusztult emberek voltak, hanem kulturált kinézetűek, akiken látszott, hogy nem a segélyért jöttek. Van nyersanyag amiből a posztoló munkáltatója (és az enyém, meg hasonlók) válogathatnak, és amíg így lesz nem is fognak eltűnni az ilyen munkáltatók.
Ananké 2013.10.04 09:01:00
@kalandozomagyar: @Minyimányi Monyó: Erről az jut eszembe,hogy egy nagy, fejlett ország (nem merem leírni, hogy melyik) nagykövete szállt meg nálunk a hotelben, persze az egyik luxus lakosztályban (egy éjszaka 900 euró) és olyan szorosan hagyta maga után a wc-t, hogy majd összehánytam magam, míg kitakarítottam. Le se húzta.
Ananké 2013.10.04 09:02:34
@Babette_: nyilván, buta és rosszindulatú vagy (érts jól)
Mosolygós, negyven év körüli asszony keresett fel azzal, hogy házassági kapcsolatának rendezésében kér segítséget. De ha úgy látja, érdemes járni hozzám, más, ennél is fontosabb dolgokról szeretne velem gondolatot cserélni. A „férj-ügy” viszonylag gyorsan rendeződött.…..
Ananké 2013.08.29 14:22:52
Paranoid személyiségzavarban "szenvedő", alkoholt nem megvető "anya" mellett nőttem fel. Apám külföldön dolgozott, ha pedig otthon volt, akkor józanul nem sokat láttam. Tíz évesen gyógyszer-túladagolással és érfelvágással próbáltam öngyilkos lenni. Sokat voltam gyerekpszichiátrián, de mindig visszakerültem anyám mellé. Tökéletes színész volt, mindig sikerült eljátszani, hogy mindenki más hibás mindenért ő pedig valójában egy áldozat, aki él hal a családért. Mikor az ajtók bezáródtak, akkor viszont levette állangyali bőrét, kezdődtek a verések és szitkozódások. Szinte minden házi munka az én feladatom volt, enni alig kaptam, ruhám nem volt, sokszor az ő régi cipőiben, kabátjaiban jártam, amik lógtak rajtam. Apám gyenge ember volt, inkább elmenekült a barátaival a kocsmába, vagy ki tudja még hová. Külföldre is azért ment dolgozni, hogy szabaduljon otthonról. Gyakran anyám is eltűnt otthonról, 1-2 hétig nem tudtam merre van. A velem egykorúak, iskolatársak, szomszédok, ismerősök inkább megvettek a helyzetem/nyomorom miatt, nem kaptam segítséget, csak akkor mikor félholtra verve, koponyatöréssel kórházba kerültem. Akkor elbeszélgetett vele is a pszichológus, meg még nem tudom ki. 13 éves voltam. Onnantól fogva nem vert, de annál többet szidott és lelkileg terrorizált. Soha nem panaszkodtam, részben mert szégyelltem, a helyzetem, az anyám, a veréseket, részben, mert a "fülek" süketek voltak. Érettségi után Budapestre jöttem, felvettek egyetemre és új életet kezdtem. Nélküle. Pokol volt az életem mellette és a pokol eltartott mindaddig, míg végleg ki nem töröltem az életemből. Egyke gyerek vagyok. Volt egy bátyám, de ő nem élte túl a csecsemőkort se. Én nem bocsájtok meg neki soha. Tiszta szívemből gyűlölöm!
42 éves nő vagyok, 2 egyetemi diplomával (nem büfészak, de sajnos nem is mérnöki) és 2 aktív felsőfokú nyelvtudással rendelkezem (világnyelvekből). Bp-en keresek állást, lassan 1,5 éve. A  kB. 20 év munkaviszonyom folyamán 3 munkahelyem volt eddig, az utolsóról 2012 év…..
A napokban találkoztam egy ilyen mondattal: "3 éve munkanélküli vagyok". Az illető egy hölgy volt, aki ráadásul azt is megírta magáról, hogy viszonylag iskolázott.Ezen fennakadtam. Én ugyan nem vagyok egyáltalán iskolázott, sőt, az érettségimet is így 25 év felett…..
Ananké 2013.01.15 22:51:50
Nagyon rosszul látod a dolgokat. Húszas évei elején, gyerektelen, független nő könnyen talál állást. Kisgyerekes anyák, 45-50 év felettiek viszont le vannak teljesen írva. Én ott van az olyan, mint pl. én is aki elvégzett két egyetemet is és nem talál állást, mert "nincs tapasztalatod a szakmában". Diplomásként elvárják, hogy már tapasztalt szakemberként pattanj ki az egyetem padjaiból, lehetőleg legyél huszonéves, független és a következő min. 10 évben gyereket se vállalj. Végzettségem szerint HR-es vagyok, jeles diplomával, de sehová nem tudok elmenni, mert mindenütt 2-5 év tapasztalatot kérnek. Pl. mikor egyszer már nagyon meguntam a "köszönjük, de nem önt választottuk" leveleket, személyesen vittem be a CV-m. HR-est kerestek az egyik Bp.-i kerület egyesített bölcsődék központjába. Az igazgatónő fogadott, aki mikor meglátta, hogy két egyetemet is elvégeztem, megjegyezte: "na látom maga az az ide-oda csapódó fajtájú". Köpni, nyelni nem tudtam, de azért elmondtam neki, hogy nem sikerült állást találnom a bölcsész/tanári diplomámmal és míg GYES-en voltam a két gyerekemmel, esti tagozaton megpróbáltam egy másik szakmát is kitanulni. Erre az volt a válasz, hogy mivel nincs gyakorlatom a szakmában, nem tudnám elvégezni a feladatokat, nem merne rám bízni semmit. Mondtam neki, hogy valószínűleg az egyetemen csak tanultam valamit a szakmáról, főleg, hogy jeles minősítésű a diplomám (ami a Corvinuson különösen értékelendő kéne, hogy legyen). Hozzáteszem, hogy elvégeztem egy TB ügyintéző-bérszámfejtő OKJ képzést is. Számtalan gyakornoki állásra is jelentkeztem, 0 fizetésért, de oda se vettek fel, mert nappali tagozatos diákot várnak (rá van állami támogatás). Hát ez van. tanultuk, hogy az álláskereső általában 8 hónap után adja fel, azt mondtam anno, hogy á ez hülyeség, ki kell tartani, nem szabad feladni! Aztán az ember sorra kapja a pofonokat, a sok elutasítást, megaláztatást interjún (nekem ilyen is volt: azt mondta az illető vesszek össze magammal, hogy lássa hogyan kezelem a konfliktust. Persze nem tettem. meg olyanokat mondott, hogy nem érti miért is jelentkeztem ide, mert gyerek mellett nem lehet túlórázni, pedig itt ez elvárás. A Magyar Közigazgatási Intézetben történt), hogy belefásul, megtör. És akkor jönnek az ilyen huszonévesek, mint te és osszák az észt, hogy "nem értem, hogy nem talál munkát, blablabla, pedig én aztán találtam, blablabla..." és akkor az embernek ilyenkor még az életkedve is elmegy. Ja és két nyelvvizsgám is van, egy felsőfokú angol és egy alapfokú francia. De persze biztos bennem van a hiba...
Az egyik nap valaki, ironikusan, azt mondta nekem, hogy nem várhatom el, hogy mindenem meglegyen: iskola, gyerek meg munka is! Hát ez Magyarország, ilyenek itt az emberek. El kell menni innen, aki csak teheti meneküljön ebből a posványból! Itt nem becsülik meg a dolgozó embert, az anyát, az értelmiségit.
Ananké 2013.01.16 16:08:47
@Allaskereso:
Szia! Akik mostanában helyezkednek el többnyire ismerősön keresztül teszik, 4-5 éve még más volt a helyzet.
Ismerek én is olyant, pont a szomszédom, akinek az egyik rokona a közeli jegyző irodájában dolgozik, szólt neki, hogy épp nyugdíjba megy valaki, beajánlotta, felvették. Ez így működik. Én három gyerekkel és a gyerekek számából adódóan összesen 8 év GYES-el magam mögött, 5 év nappali tagozatos egyetemi évekkel, több, mint harmincöt évemmel le vagyok már írva. Az olyan gyerekesek esetében, mint pl. én is, ahol nincs semmilyen nagyszülői segítség, csak olyan munkát tudunk vállalni ahonnan négykor fel lehet állni, mert a gyereket el kell hozni az óvodából, iskolából. Mi túlórázni sem tudunk, ugyanezek okok miatt, ezt pedig sehol nem szeretik. Ilyenkor elgondolkozhatna egy két miniszterünk, miért is nem vállalnak gyereket a nők, vagy miért csak későn. Nem fogod elhinni, de az egyetemen volt egy tanárom (neves szociológus) ő azt tanította nekünk, hogy GYES/GYED-ről visszatérő nőt ne alkalmazzunk, mert a nők az otthon töltött idő alatt ellustulnak, hamar kifáradnak a munkában, már dél körül kidőlnek. Ugyancsak az egyetemen munkaügyi statisztikákkal is foglalkoztunk és volt egy olyan adat, hogy az állások több, mit 90%-a ismerősön keresztül töltődik be. Én bevallom szégyenlek könyörögni az ismerőseimnél, de volt olyan, hogy volt csoporttárs ígért segítséget, majd miután nem jelentkezett egy ideje, rákérdeztem, az volt a válasz, hogy egy nemtudomkinek a nemtudomkije kapta meg az állást (egy minisztérium HR osztálya volt).
Elnézést ha az előző posztomban néhol nyersen fogalmaztam, de már nagyon elegem van az olyan megjegyzésekből, hogy "nem értem miért nem találsz munkát". Egyébként dolgozom, zöldséget szortírozok, csomagolok egy nagy raktárban, kb. 5-6 fokban. De voltam takarítónő is belvárosi menő szállodában. De időszakosan más hasonló munkáim is vannak. Az gyerekeim iskolájában számos szülővel beszélgetek, el sem hinnéd hányan vannak az én helyzetemben, gyerekes anyák. Csak hát mi láthatatlanok vagyunk a világ számára. Sokuknak ételre sincs pénzünk, vagy rendes ruhára, sajnos többen is vannak csak 8 osztállyal, szakma nélkül, de sokat nem vesztenek, karrierileg, pénzileg ugyanott vannak ahol én.

Végszóként ajánlom figyelmedbe a köv. cikket. Igen sokat mond a mai világról: www.theatlantic.com/infocus/2012/06/not-where-they-hoped-theyd-be/100320/?fb_action_ids=456208651099927&fb_action_types=og.recommends&fb_source=aggregation&fb_aggregation_id=288381481237582

Szia.
Természetesen nem marad majd el a beígért téma (Mit tartalmazhatnak a szereplőkkel kötött szerződések?), de mivel a kommentekben felvetődött, hogy a játékosok mennyire tudatosan cselekszenek vagy – ellenkezőleg – megnyilvánulásukat mennyire a tudatalatti…..
A mai kiválasztás tanulsága, hogy Éva lenne ismét a kiválasztott - ha nem élvezne védettséget. De - ahogy a prognózisomban jeleztem - Olivér lett a kiválasztott, aki meggyőződésem szerint Lacit fogja majd párbajozni hívni. Ha nem Lacit, akkor a kevésbé erős ellenfélnek tartott…..
Ananké 2010.12.27 21:17:33