Regisztráció Blogot indítok
Adatok
aldrin

35 bejegyzést írt és 14 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
 Tóth Árpád ezen műve egy esti séta emlékeit örökíti meg. A parkban sétál a nővel, akit szeret és gondolatai a lány körül forognak. Az első szakaszban a nő hajának páratlan szépségét valósággal isteninek látja. "De még finom, halk sugárkoszorútFont hajad…..
 Tóth Árpád ezen verse egy késő esti állapotot tükröz, amikor is már minden a költő fáradtságáról tanúskodik. Jó érzéssel tölti el a költőt, hogy aludni térhet, bár még nem fejezte be aznapra kitűzött munkáját, mégis nem látja értelmét tovább…..
 Tóth Árpád 1923-ban keletkezett verse a főváros ébredésének folyamatát, azaz egy napfelkeltét tár föl előttünk. A mű elején még szürke a hajnal és minden aluszik, élettelen a város. A második versszakban már megcsillannak a hajnali első napsugarak a kirakatokon és az…..
 Ebben az 1926-ban íródott versben már egészen máshogy ír Juhász Gyula szerleméről. Ekkorra már sikrült nagyjából elfelejtenie a szerlmi csalódást, ami az Anna-szerelem kapcsán érte a költőt.Ebben a műben már nem gondol annyit a lányra és a nő emléke is kevésbé…..
 Juhász Gyula 1912-ben írta a Milyen volt... című verset szerelméhez, Annához. Köztudott, hogy egy beteljesületlen szerelemről van szó, ugyanis a lány nem viszonozta a költő érzéseit. Juhászban azonban mindörökre nyomot hagyott a lány és soha nem tudott szabadulni…..
 Juhász Gyula ezen műve 1910-ben keletkezett és egy Tisza-parti este impresszióját mutatja be. Impresszionistának tekinthető, mert egy pillanat keltette benyomás uralja a vers hangulatát.Ez a pillanat egy kora esti időszakban történt, amikor a költő a tájat és környezetét…..
 Kosztolányi Dezső ezen versében gyümölcsökként ábrázolja a természetet, ám a gyümölcsök drágakövekként jelennek meg a mőben. A szőlőt például nehéz és sötét-smaragd jelzőkkel illeti."Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöketüvegtálon. Nehéz,…..
 Kosztolányi Dezső életpályája végén írta ezt a verset, 1933.-ban. A versben érezhetően ott van a halál közelsége. Ám, ami a legérdekesebb az az, hogy nem az élet és a már átélt dolgok szépségeit preferálja hanem a költő szavaival élve a semmit. Úgy véli a semmi…..
 Kosztolányi ebben a művében ráébred az emberi élet szépségeire, mindezt egy éjszakai ébrenlét során teszi, amikor is a költő nem tud aludni ezért gondolataiba merül és a várost kezdi fürkészni az ablakon kerezstül. Bevallom számomra azért jelent sokat ez a mű, mert…..
 Kosztolányi ezen művében felelveníti a Halotti beszéd és könyörgés c. egyházi beszédet, mely egy temetési szertartás szövege volt egykor. Mondhatni a költő "modernizálta", felújította az archaikus szöveget és szemléltető eszközeit is átvionatkoztatta a modern…..
 Babits ezen művének témája egyértelműen az elmúlás, melyet a versben a tél szimbolizál. A mű 1936.-ban keletkezett, amikor a költő már közelinek érezte távozását az élők soraiból. A mű elején még csak azokról a dolgokról beszél, amelyek már elmúltak és…..
  Babits Mihály ezen művének címét vizsgálva, tudatosul bennünk, hogy általánosságban szól az őt gyötrő problémákról. Nem nevez meg konkrét alanyt a műben ezért az akár mindenkire vonatkozhat.  A mű témájában megjelenik az, hogy szeretné áttörni korlátait,…..
 Még egy laikus is érezheti azt a változást, ami végbement Ady költészetén A Léda-versek óta. Hiszen ebben a műben kifejezetten nyugodt a hangulata. Ennek elenére itt is megjelenik a háború gondolata:"Világok pusztulásánŐsi vad, kit rettenetŰz, érkeztem meg hozzádS…..
 Már a vers első elolvasása után tudatosul bennünk, hogy ellentétben áll egymásal a cím és a mű. Pontosabban nem is az egész cím, inkább csak a "szép" jelző. Hiszen az, ahogyan Ady szakít Lédával, az sehogy se nevezhető szépnek.Versében Ady gyakorlatilag…..
 Az Ember az embertelenségben című versben a költő lényegesen elszeparálja egymástól az ember és a világ természetét. Szerinte a világ embertlen és a poklot idézi benne. Egy borzalmas helynek tekinti, ahonnét menekülnek az emberek. "Magyar az űzött…..
Ady Endre ezen verse 1915-ben keletkezett. Ekkor a háború ugyan már javában folyik, de még nem érte el Magyarországot. A vers hangulata is azt sugallja, hogy a költő fél a a soron következő borzalmaktól. Ezért kéri az őrzőket, hogy vigyázzanak az emeberekre és az országra. Fél,…..
 Ady Enre ezen műve 1917.-ben keletkezett. Megközelítőleg ekkorra érte el Magyarországot a háború sodrása. Ebben a műben egy nyári éjszakát mutat be, amikor polgári célpontok estek áldozatul az első világháborúnak. Ebben a versben a költő visszaemlékszik az átélt…..
 Magát a címet vizsgálva is kikövetkeztethetünk bizonyos dolgokat a vers témáját, illetve keletkezési körülményeit illetően. Az ősz nyilvánvalóan a halál szimbóluma, mely gyakran jelenik meg Ady műveiben. Emellett tudjuk a költőről, hogy gyakran járt párizsban…..
aldrin 2010.04.01 20:30:36
 A mű egy átlagos bál képével indul, ahol mindenki boldog és élvezi az életet. A báli zenére sokan táncba perdülnek, gondtalanul mulatnak. Majd megjelenik Ady és Léda a báli forgatagban, a táncoló tömeg legnagyobb meglepetésére. A költő fekete párként jellemzi saját…..
 A mű elgondolkodtatni hívatott bennünket az élet és halál jelenségéről. Szembesít bennünket azzal a ténnyel, hogy csak az ember képes rá, hogy kívülről lássa magát a világban, lássa tettei következményeit és tudja azt, hogy hová vezet élete. Hiszen az állatok nem…..
 A rácsok monotonitásában elveszett párdoc láthatóan roszzul érzi magát a fogságban. Még nem törődött bele szabadsága elvesztésébe és úgy érzi kirekesztették a világból, magára hagyták. Ám lassan megadja magát a világ akaratának és behunyt szemmel ledől a ketrec…..
 A mű elején megtudjuk, hogy egy késő nyári állapotot mutat be a költő. Pozitívan gondol vissza a nyárra, de úgy érzi itt az ideje a változásnak. Még érnek a gyümölcsök a fán, ez valószínüleg az almára utal, ami szeptember közepén érik. Úgy véli a költő, hogy…..
 A költő rögtön azzal kezdi, hogy el akar menni, ott akarja hagyni azt a helyet, ahol él. Leírja, hogy már semmi sem a régi és most már semm isem tartja itt azon dolgok közül, amelyeket régen fontosnak tartott. Tengerre akar szállni, itthagyni az általa ismert világot, ám…..
 Baudelaire ezen művében nagyon tetszik, ahogy a természetről ír. Beleértve ebbe a természet szépségét és azt, ahogy a természetre tekint: mint egy jó barátra, akire mindig számíthat, ha egy kis nyugalmat keres. A naturalizmus mellett megjelenik benne a szinesztézia…..
 A költő egyfajta bús hangulattal gondol a közelgő őszre. Ez jelképezheti a lírai én halálvárását illetve betegségét. Továbbá nagyon érdekesnek találom azt, ahogyan a művész játszik a hangokkal. Rengeteg mély magánhangzó található benne, illetve nem kevesebb zöngés…..