Adatok
creativiky
0 bejegyzést írt és 23 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A fülfájás elég kellemetlen - és akkor nagyon enyhén fogalmaztam. Az enyhülés reményében ilyenkor az ember bármire képes, s ha bolhát nem is, sok minden mást bedug a fülébe, ha kínjában az interneten keresgélve erre kap tanácsot.
Sajnos, van az internetnek néhány bugyra, amelyet jobb lenne messzire…..
creativiky
2016.02.18 21:43:42
@fordulo_bogyo: Köszönöm! ki fogom próbálni. Mondjuk utoljára 10 éve volt szükségem erre a módszerre. de akkor nagyon hálás voltam neki...
Először:
Megvannak a 2013 tavaszán induló féléves Zsiráftánc-tanfolyam időpontjai! Valamennyi alkalom szombati napra esik; a konkrét időpontokat és a részvételi feltételeket a linkre kattintva olvashatod.
Másodszor:
ÚJDONSÁG!
Szeretnéd látni, kipróbálni…..
creativiky
2013.01.01 15:34:00
Szoktál rá gondolni?Van érintett ismerősöd?Honnan tudod, hogy van?Miből gondolod, hogy nincs?Mit tennél, ha megtudnád valakiről?Mit tennél, ha megtudnád, hogy te magad?Teszel-e valamit, hogy legyen alkalmad megtudni?Mit teszel, hogy ne kelljen mit megtudni?De ha mégis: kinek mondanád…..
creativiky
2012.12.07 19:10:22
Nekünk Mohács kell!?Sokféle megközelítést hallottam már a mohácsi csatavesztéssel kapcsolatban. Gyalázatos vereségtől isteni ítéletig az esküszegő felett.Az biztos, hogy az addigi államiságunk véget ért, országunkat feldarabolták és megkezdődött a 150 éves török…..
A következő receptet találtam Creativikynél a szappanos fórumban Sószappan: 630 g kókuszvaj(70%) 90 g olívaolaj(10%) 90 g ricinusolaj(10%) 90 g földimogyoró olaj(10%) Olajok összesen: 900 g 288 g víz (32%) 128 g NaOH (15% superfat-tel számolva) 900 g apró szemű himalájai…..
Philadelphiában a bábakonferencián Ina May Gaskin beszélt nekem először Wendy Savage-ről. Ő egy köztiszteletben álló brit szülész-nőgyógyász doktornő, 1935-ben született, tavaly a British Medical Journal életműdíjára is jelölték.1985 áprilisában azzal került a brit…..
creativiky
2010.10.26 11:56:10
hirszerzo.hu/publicisztika/20101025_gereb_es_a_dermeszto_csend
Azt hiszem a szakmai vita mellett ez is egy fontos szelete az ügynek. (Arról szól a fenti cikk, hogy arányos-e valakit évekig előzetesben tartani ítélet nélkül. milyen furcsa, hogy most éppen a szülésznő/bába az ürügy egy ilyen cikk megírására)
Mellesleg találtam egy másik kedves magyar történetet:
Bárány Róbert, magyar (najó magyar nevű osztrák, vagy ilyesmi) orvos. Az első világháborúhoz kötődik a neve, 1914-ben kapta meg az orvosi Nobel díjat. akkor éppen Oroszországban volt hadifogoly-táborban, és nemzetközi egyezmények értelmében el kellett volna őt engedni a díjátadóra, de az osztrákok inkább agy felettesét kérték ki helyette :o) (na jó ez nem olyan vicces, de olyan monarchiás...) II Miklós cár nemzetközi nyomásnak engedve 1916-ban elengedte Stockholmba, ahonnan a háború után csak hatalmas nehézségek árán tudott hazatérni. De hazajött. És itthon "ünneplés" várta: még egy egyetemi katedrát se voltak képesek adni neki, sőt, néhol tudós mivoltát is kétségbe vonták.
íme egy link az esetről: www.ekor-lap.hu/informacio/2010/magyar-volt-e-a-nobel-dijas-barany-robert
és a kiadatásról: www.turizmusonline.hu/cikk/przemysl___magyarorszag_kapuja
Szóval mi magyarok/volt monarchiatagok igazán kedvesek tudunk lenni egymáshoz...
Azt hiszem a szakmai vita mellett ez is egy fontos szelete az ügynek. (Arról szól a fenti cikk, hogy arányos-e valakit évekig előzetesben tartani ítélet nélkül. milyen furcsa, hogy most éppen a szülésznő/bába az ürügy egy ilyen cikk megírására)
Mellesleg találtam egy másik kedves magyar történetet:
Bárány Róbert, magyar (najó magyar nevű osztrák, vagy ilyesmi) orvos. Az első világháborúhoz kötődik a neve, 1914-ben kapta meg az orvosi Nobel díjat. akkor éppen Oroszországban volt hadifogoly-táborban, és nemzetközi egyezmények értelmében el kellett volna őt engedni a díjátadóra, de az osztrákok inkább agy felettesét kérték ki helyette :o) (na jó ez nem olyan vicces, de olyan monarchiás...) II Miklós cár nemzetközi nyomásnak engedve 1916-ban elengedte Stockholmba, ahonnan a háború után csak hatalmas nehézségek árán tudott hazatérni. De hazajött. És itthon "ünneplés" várta: még egy egyetemi katedrát se voltak képesek adni neki, sőt, néhol tudós mivoltát is kétségbe vonták.
íme egy link az esetről: www.ekor-lap.hu/informacio/2010/magyar-volt-e-a-nobel-dijas-barany-robert
és a kiadatásról: www.turizmusonline.hu/cikk/przemysl___magyarorszag_kapuja
Szóval mi magyarok/volt monarchiatagok igazán kedvesek tudunk lenni egymáshoz...
Ez itt az újabb millió dolláros kérdés, amelyre - szokásomhoz híven - nem fogok mindenkire érvényes, tuti választ adni. Erre a kérdésre ugyanis így ebben a formában nincs válasz: a gyerekekről csak egyesével, külön-külön lehet megmondani, szempontok egész sorának átgondolása…..
creativiky
2010.10.28 09:35:10
@zzzsuzsa: Most már értem a kérdést. (a 9:22-es bejegyzésed óta). Szerintem ez nemcsak anyai motiváció. Én nem hiszek teljesen abban, hogy az anya-gyerek kapcsolatot, kezdve a csecsemősírások gyakoriságától a gyerek betegségeiig az anya tudatalattija hatérozza meg. A gyerek is kész karmával születik (szerintem), így az ő szereplése éppen olyan fontos ebben a kapcsolatban, mint az anyáé. És nemcsak az anya hat a kicsire: egymásra hatnak a szereplők. Nekünk ez így alakult a szoptatással: a kezdeti "de jó együtt veled"-ből tartok most a "hát inkább másképp csinálnám"-nál, míg a kicsi még mindig, vagy inkább most megint a "szükségem van rá" periódusban van. Majd eljutunk valamikor a végéig, ahogy ez egy fél éve a nagynál is megtörtént...
creativiky
2010.10.28 12:09:18
@zzzsuzsa: A nagyobbik leányzó most nálunk is olyan periódusban van, hogy ha hagynám, ő is visszatérne a szopásra. De ez már nekem is sok.
Az Te példádban az anya motivációja nekem elég egyszerűen elképzelhető (bár nyilván ez is sok összetevős dolog, de az egyik majdnem biztosan ez) a testvérféltékenység elkerülése, vagy legalábbis minimalizálása. Én is azt gondolom, hogy az enyémek azért tudnak ilyen csodásan és harmonikusan együtt játszani (mit játszani, élni), mert olyan sokat szoptak együtt :o)
De ez már hitkérdés, és én nem vagyok szakember, és nincs királyi út, és mindenki másképp csinálja. Biztos lehet másképp is, de nálunk valahogy így alakult...
Egyébként az a tapasztalatom, hogy a szoptatás nem befolyásolja a gyerek önállóságát: nekem egyáltalán nem anyához bújó gyerekek (pedig az enyémek ráadásul még hordozott gyerekek is: a kisebbik fél éves koráig le se szállt a hátamról, és még most is gyakran felkéredzkedik): mennek a fejük után a vakvilágba. Én erről is azt gondolom, hogy azért van, mert "megadtam nekik, amire szükségük volt", de azért ha a szívemre teszem a kezem, nem vagyok teljesen biztos benne. Lehet hogy csak egyszerűen óriási szerencsém van velük. Ki tudja.
Az Te példádban az anya motivációja nekem elég egyszerűen elképzelhető (bár nyilván ez is sok összetevős dolog, de az egyik majdnem biztosan ez) a testvérféltékenység elkerülése, vagy legalábbis minimalizálása. Én is azt gondolom, hogy az enyémek azért tudnak ilyen csodásan és harmonikusan együtt játszani (mit játszani, élni), mert olyan sokat szoptak együtt :o)
De ez már hitkérdés, és én nem vagyok szakember, és nincs királyi út, és mindenki másképp csinálja. Biztos lehet másképp is, de nálunk valahogy így alakult...
Egyébként az a tapasztalatom, hogy a szoptatás nem befolyásolja a gyerek önállóságát: nekem egyáltalán nem anyához bújó gyerekek (pedig az enyémek ráadásul még hordozott gyerekek is: a kisebbik fél éves koráig le se szállt a hátamról, és még most is gyakran felkéredzkedik): mennek a fejük után a vakvilágba. Én erről is azt gondolom, hogy azért van, mert "megadtam nekik, amire szükségük volt", de azért ha a szívemre teszem a kezem, nem vagyok teljesen biztos benne. Lehet hogy csak egyszerűen óriási szerencsém van velük. Ki tudja.
creativiky
2010.10.28 18:10:42
@zzzsuzsa: A hozzászólásodból kitűnik, hogy Te meg nem hiszel nekem ;o) .
Nem baj, ez azt hiszem hitvita. Hisz mindketten gyerek(ek)et neveünk, és úgy ahogy a legjobbnak tartjuk.
Azért nem érdemes tovább folytatni, mert ez így tényleg túlságosan személyes, és ártatalan szavak is bántók lehetnek a másik számára. Igazság pedig (mint általában) nincs.
A legtöbb amit tehetünk, hogy tiszteljük egymásban és mindenkiben a jó szándékot, a többit meg tényleg a karma számlájára írjuk...
Nem baj, ez azt hiszem hitvita. Hisz mindketten gyerek(ek)et neveünk, és úgy ahogy a legjobbnak tartjuk.
Azért nem érdemes tovább folytatni, mert ez így tényleg túlságosan személyes, és ártatalan szavak is bántók lehetnek a másik számára. Igazság pedig (mint általában) nincs.
A legtöbb amit tehetünk, hogy tiszteljük egymásban és mindenkiben a jó szándékot, a többit meg tényleg a karma számlájára írjuk...
Mi az, amikor egy magyar anyanyelvű ember angol helyesírásra tanít 27 másik embert, akik közül születését tekintve csaknem mindenki "helybéli", de hatan valójában pakisztániak, öten kínaiak, kettő vietnami, egy mexikói, egy ukrán, egy horvát, egy török; az…..
creativiky
2010.10.20 13:29:46
@martine: Szia!
Én azért adnám alternatív neveldébe, mert olyan dolgokat tudna ott tanulni amit sehol máshol, és ráadásul hasonlóan nevelnék, mint én szeretném (és többé kevébbe sikeresen csinálom)itthon. Azért is nagyon alternatívba adnám, mert akkor talán nem kellene olyan dolgoktól megvédenem, és olyan dolgok miatt vígasztalnom, amiért legszívesebben én is a tanárra borítanám az asztalt.
Azért gondolkozom rajta, mert azt gondolom, hogy ma Mo-n ez a "figyeljünk a másikra, ismerjük meg, és találjuk meg a mindenkinek elfogadható megoldásokat" nem működő életstratégia. Vagy talán inkább azt kéne mondanom, hogy a legtöbb munkahelyen nem így működik a világ. Azt gondolom (nem tudom, és remélem, hogy tévedek) hogy egy alternatív iskolában nevelkedett gyerek fiatal felnőtt korában komoly beilleszkedési problémákkal küszködhet, amikor a saját megengedő közege mögött belepillant a való világba.
Ennek ellenére ugyanazt gondolom amit Te: Ne engedjük a gyereket idő előtt versengő és autokratikus környezetbe. Csak azt a nehéz kiválasztani, hogy meddig van az "idő előtt". 12, 14 vagy 18 éves korában?
Arról is megnyugtathatnának az ebben már tapasztaltabb szülők, hogy Mo-n az "alternatív" nem ugyanaz, mint a "problémás gyerekek gyűjtőhelye". Hű, ezt azt hiszem, most el kell magyaráznom: Csodára szeretném, ha a gyerekeim tapasztalatot szerezhetnének hogyan kell viselkedni vak vagy Down-szindrómás vagy akármilyen más okból "más" gyerekek társaságában. De azt azért nem szeretném, hogy emiatt ne találkozzon szellemi kihívásokkal, ne mutassák meg neki a tudomány kincsestárának fontos szeleteit...
Lehet hogy ez egy általános társadalmi előítéleten alapuló félelem, csak én nem tudom, mennyi az igazságtartalma...
Én azért adnám alternatív neveldébe, mert olyan dolgokat tudna ott tanulni amit sehol máshol, és ráadásul hasonlóan nevelnék, mint én szeretném (és többé kevébbe sikeresen csinálom)itthon. Azért is nagyon alternatívba adnám, mert akkor talán nem kellene olyan dolgoktól megvédenem, és olyan dolgok miatt vígasztalnom, amiért legszívesebben én is a tanárra borítanám az asztalt.
Azért gondolkozom rajta, mert azt gondolom, hogy ma Mo-n ez a "figyeljünk a másikra, ismerjük meg, és találjuk meg a mindenkinek elfogadható megoldásokat" nem működő életstratégia. Vagy talán inkább azt kéne mondanom, hogy a legtöbb munkahelyen nem így működik a világ. Azt gondolom (nem tudom, és remélem, hogy tévedek) hogy egy alternatív iskolában nevelkedett gyerek fiatal felnőtt korában komoly beilleszkedési problémákkal küszködhet, amikor a saját megengedő közege mögött belepillant a való világba.
Ennek ellenére ugyanazt gondolom amit Te: Ne engedjük a gyereket idő előtt versengő és autokratikus környezetbe. Csak azt a nehéz kiválasztani, hogy meddig van az "idő előtt". 12, 14 vagy 18 éves korában?
Arról is megnyugtathatnának az ebben már tapasztaltabb szülők, hogy Mo-n az "alternatív" nem ugyanaz, mint a "problémás gyerekek gyűjtőhelye". Hű, ezt azt hiszem, most el kell magyaráznom: Csodára szeretném, ha a gyerekeim tapasztalatot szerezhetnének hogyan kell viselkedni vak vagy Down-szindrómás vagy akármilyen más okból "más" gyerekek társaságában. De azt azért nem szeretném, hogy emiatt ne találkozzon szellemi kihívásokkal, ne mutassák meg neki a tudomány kincsestárának fontos szeleteit...
Lehet hogy ez egy általános társadalmi előítéleten alapuló félelem, csak én nem tudom, mennyi az igazságtartalma...
Felicitász blogja
Törvényi szabályozás és szülészeti reform kellene Magyarországnak
2010.10.12 06:52:00
(Az írást másodközlésre átvette a hvg egyik melléklete, a life & style.)Két poszton dolgoztam az elmúlt hétvégén, de az egyiket közben megírta Bede Márton - köszönöm szépen, még bosszankodni is csak vigyorogva sikerül, annyira örülök neki. Őt ugyanis rengetegen el…..
Régebben ez a kérdés az egyik kedvencem volt. Ma már talán picit árnyaltabban látom (sok beszélgetés a barátokkal:), de a vicc kedvéért a régi lelkes verzióban adom elő.Talán 3-4 éves gyerekenél kezdi az ember az összeadás fogalmával való ismerkedést. Biztos minden…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
De fülgyulladásra (pont ezért) elég viccesnek tűnik az ötlet :o)