Adatok
112358132144
0 bejegyzést írt és 40 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Meg nem született interjúk
„Érzek magamban annyi erőt, hogy talpra álljak” - Helyzetjelentés Őz Zsoltról (2. rész)
2012.04.05 20:16:00
Kapható vagy egy kis múltidézésre? Mondjad. Neurotic-koncert. Én csak kettőn voltam. Az egyik, ami benne van a Rocktérítőben is, de volt egy Almássy téri, amit soha nem felejtek el. Ezen a kettőn voltam, fiatal gyerek voltam akkor még. Elmeséled őket? Figyelj, annyi volt:…..
112358132144
2012.05.02 02:20:26
Artúr, baromi jók vagytok, csináljatok még sok ilyen interjút, ez komolyan formabontó, zseniális volt! (Évi voltam)
Te akinek szíjain gyermekek fülei lógnak, olyan bölcs lettél végül hogy felfogtad az a világ amibe születtél nem az amit generációk óta tanítanak. Ez a tanítás elkísért és megtörte a hited és hitedben saját magát zúzta szét. Miért vágysz a válaszokra, ha tudod,…..
A tegnap alkalmával végre sikerült szemtővégre kapni egy olyan filmet, amilyet már régen tapasztaltam. A Csúcshatás(limitless) című filmről van szó. Nem egy filmkritikára készülök, nem is tartom magam olyan szinten, mind kitartás, mind összeszedettség alapján sem,…..
Te mindenki árulója, most felelj! -Zúgja a tömeg, az Ember és szó benn szakad. A háttérből egy a korhoz hű kocsmai nóta hangja súgja a választ. Aztán hozzák a koronát és sebesre karcolják vele a parkettát, s ahogy azt kell fel is mosnak vele. Egyszerűbb vetületben is,…..
112358132144
2011.07.12 21:45:26
Tóth ÁrpádMagam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Farigcsálok lomhán egy dalon. Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok e föld kerekén. Korán reggel mit is csinál az ember? Kávét iszik, teát és van aki cigizik. Valaki az…..
112358132144
2011.01.10 04:58:48
Tegnap volt alkalmam egy kicsit járni a természetben, nem messze a várostól, de kellően távol ahhoz, hogy ne érezzem a szürkeség fásult szagát. Meredek, sáros, ázott levéllel borított szurdokon vitt fel az út a dombtetőre. Az agyagos úton sűrű volt a megannyi ismeretlen illattal…..
-Most figyelj! (A fiú megcsókolja a lányt, a függöny legördül) -Na pörgessük át a tapsvihart, mitszólsz!?-Szól a páholyban ülő kettő közül az, aki az előbb figyelemre szólította fel társát.-Na mit szólsz? Hogy tetszik a berendezés és a két színészem? (Ketten ülnek egy a…..
Hosszú ideig tart, de idő után kialakul. Mindenki kapható rá, mindenki átérzi egy idő után. Persze van mindig kivétel, de olyan csekély számban hogy inkább a szabályt erősíti jelenlétével. A tapasztalat, az az általam oly sokat emlegetett fésű, ami egyszercsak az ember kezébe…..
-Most mit mondjak? Legszívesebben nem mondanék semmit. Hallgatnám ahogy susog, a hideget akarom érezni a szívem alatt. Érted? Át akarom élni az érzést újra és újra, egészen addig amíg csak lehet. Bele akarok futni még egyszer és aztán újra és még egyszer utoljára. Ezt…..
A szokott füstös bár két megszokott vendége füstöt fú és gondolataiba meredve keresi a szót. A témák összevisszaságában nehéz megtalálni a kiindulópontot, hiszen az asszociáció nem szab határt és ezeken visszafejteni, leginkább olyan mint megbántani egy szabót.Tereza…..
-Ha jobban belegondolok, megértem. De egyébként, nem értem hogy mi miért nem. Nézd már őket! Mind annyir kíváncsiak, hogy ezért képesek elrontani a gyomrukat is!-Ja.-Csak lógnak a vonatablakból kifelé basszameg és egy pillanatra se suhan át az agyukon, hogy ha kiszúrnak valamit…..
112358132144
2010.10.27 00:06:39
112358132144
2010.10.27 01:02:39
@freeeyes: Aha, na az már egyfajta távolság. A megértés mindig arra tartozik, aki befogad. Te meg nem fogadod be. Max, ha már kész van és elolvasod. Na akkor el lehet gondolkodni, hogy vajon hogy jön le kívülről, de teljesen elvonatkoztatni úgy sem tudsz, akkor meg minek. Illetve van kivétel. Van olyan, hogy elolvasod egy régi írásod, és nem emlékszel rá? Mert na azt értelmezheted. Ha már nem tudod, miért írtad, de tudsz rá húzni jelentést ( nem a miérteket keresve) akkor már jó.
Pl. az idézett személy a regényének nem emlékszik a végére. Pedig hát biztos elolvasta párszor, meg ő írta, meg mindenhol idézik, mégis, mikor kérdezték róla, azt mondta, a főhős meghal. A teremben furcsa morajlás... majd észbe kap. Illetve ájultan zuhan, kómába esve egy árokba. Valami ilyesmit mondott. Most akkor mivan? Nyilván lehet, hogy mindkettő lehetséges, különböző olvasatokból, vagy még az sem. Mindenesetre ha elolvastam a könyvet, akkor majd hozzá tudok szólni, meg a reakciót is megértem. Addig meg csá. Meg van írva, ennyi. :) Kicsit elkanyarodtam, bocs. Túl nagy hatással volt rám ez a pasi. :)
Pl. az idézett személy a regényének nem emlékszik a végére. Pedig hát biztos elolvasta párszor, meg ő írta, meg mindenhol idézik, mégis, mikor kérdezték róla, azt mondta, a főhős meghal. A teremben furcsa morajlás... majd észbe kap. Illetve ájultan zuhan, kómába esve egy árokba. Valami ilyesmit mondott. Most akkor mivan? Nyilván lehet, hogy mindkettő lehetséges, különböző olvasatokból, vagy még az sem. Mindenesetre ha elolvastam a könyvet, akkor majd hozzá tudok szólni, meg a reakciót is megértem. Addig meg csá. Meg van írva, ennyi. :) Kicsit elkanyarodtam, bocs. Túl nagy hatással volt rám ez a pasi. :)
Egy falattal kezdődött minden, aztán lyuk nyílt az ingen és elszakadt a gombom. Két arcom nőtt, az egyiken sáros vér a homlokom, a másikon te vagy és rajtam mosolygunk. Nem, még mindig nem ismerlek mostmár biztosan tudom. Kiábrándultam a helyzetből, alá-fölé rendeltségi viszony?!…..
Egy autó száguld a Balaton partján. Vizes üléseken ázott, fázó arcok remegnek. Kiszállnak aztán és belefeledkeznek a nyárba. Az az izzás, ahogy felkel nekünk magyaroknak ugyanakkora jutott belőle, csak kisebb alatta a tenger. Mert ez a mi tengerünk, a mi óperenciánk. Annyira…..
Próbálom úgy formálni a szavakat, hogy a hasznomra váljanak. Gondolkozom és törekszek arra, hogy úgy történjenek a dolgok, ahogy én akarom. Befolyásolok, manipulálok és a lelkiismeretem közrejátszása végett, szem előtt tartom, hogy amit elérek azzal ne ártsak senkinek. Aztán…..
Morcos az idő, vagy inkább szomorú? Lehet, hogy bágyadt, lehet de én már nem tudom. Akármerre nézek csak ez a lángoló permet, ez az ónosan szitáló életunt semmi hullik az égből. Nem, nem értelek titeket. Hogy lehet ezt szeretni? Hogy lehet ezt szeretni, hogy fázunk, hogy…..
Lefolyik a cukormáz az arcáról és láthatóvá válik a koponya csontja. A szívem szakad meg az ilyen felismerések közben. Egy pillanatig még tűröm, hogy rám néz hogy közelről hogy igazán érezzen azt, ami miatt sérülékeny lettem aztán átadom magam a szúró fájdalomnak a…..
...és újra itt a kapu előttem, fekete és torz formákká faragott néhol üvegszerűn,néhol üregesen s mélán bambuló meg-megmozduló arcokkal testének felszínén. Mind halottak arcai, nem törődök velük. Hiszen tudom, hogy a világ az én képzetem se több, se kevesebb s pont ezért,…..
A napszak nem meghatározható. Egy gombnyomással kezdődik minden és a ledek vékony pilácsának fényeinél bezsibbad a boot szektor. Lassan feláll a rendszer és betölti a tegnapról hibernált, megmaradt információkat. A munkamenet folytatódik, de soha nem onnan ahol tegnap az…..
Inszomniás állapotom ül velem szemben. Én az ágyon, ő a fotelből néz engem. Ölében a kinyitott világ, minél tovább ébren vagyok ő annál többet él át. -De én nem alhatok tőled!-Mondom halkan magamnak, erőtlenek most a szavak(mondom újra)-csak halkan, hadd aludjak…..
Tele vagyok sebekkel, hegekkel. Be nem gyógyuló égtelen, világtalan dekkekkel. Sosem láttak napfényt, annyira mélyre hullottak bennem, szeretem mert jó ha a füstjükben ázik a lelkem. Egész testem fakószín, szürke rovátkákat lát, ha betekintek kitekint rám aki jobban érti a…..
112358132144
2010.08.27 12:13:45
Nem az a szabadság, hogy azt tehetsz meg amit akarsz. Idő kellett hozzá, hogy felismerjem. Nem is az a szabadság, hogy oda mész ahova akarsz, nem a cselekedeteinktől függ, bár az összefüggés jelen van nem tehetjük ettől függővé. Hogy mitől függ mégis?A felismerés a lényeg, az…..
112358132144
2010.08.24 18:16:43
Hm... a szabadságról a legjobb megfogalmazást én Bartis Attilától olvastam. (Ne haragudj, freeeyes! :) )
Bár ahhoz, hogy mélyebb értelmet kapjon, az egész Nyugalom című regényt el kellene olvasni. De a végkövetkeztetés: A szabadság nem embernek való állapot. Persze ez azért szubjektív, de itt egy részlet, amit szerintem már mutattam meg ahova tudtam, idéztem:
bartis.irolap.hu/hu/amennyit-tudok-a-szabadsagrol
Bár ahhoz, hogy mélyebb értelmet kapjon, az egész Nyugalom című regényt el kellene olvasni. De a végkövetkeztetés: A szabadság nem embernek való állapot. Persze ez azért szubjektív, de itt egy részlet, amit szerintem már mutattam meg ahova tudtam, idéztem:
bartis.irolap.hu/hu/amennyit-tudok-a-szabadsagrol
Látni akarok valami lírát! Tudni akarom és látni, hogy tudsz, hogy alkotsz, hogy kedvelsz szépet a kezed közül kiadni!Játék a szavakkal, több ez és mégis kevés. Mert nincs elég szó, hogy a lelkedben magadtól könnyebb légy. Addig a percig, míg mindent le nem írtál, csak azt…..
112358132144
2010.08.23 17:07:30
@hiddel: Rimbaud nyomdokaiba lépsz? :) Ő is addig írt... De abbahagyni nem kell, neki sem kellett volna! Amúgy meg abban, aki bármit is ír, sosem lesz olyan, hogy nem lesz több gondolat, szerintem.
Hogy őszinte legyek egész nap azon filóztam, hogy mi lenne most a stílszerű. Mi az ami nem klisés, nem sablonos és nem ismétli önmagát. Hát, ez az lesz de nem az amit elsőre szerettem volna.A nap beragyog az ablakom. Jónapot, hallgatom ahogy a csapból kifolyólag szól csatornahangon a…..
112358132144
2010.08.22 18:57:57
@hiddel: csatlakozom, de ne felejtsd el, sohasem csak egy járható út van. Lehet, hogy egy van, amit már kitapostak, de ettől függetlenül lehet járni még járatlanokon is. A nehézségi szint meg... Kinek mi a nehezebb...
Mozillára váltok, az opera nem válaszol. Hibaüzenet egy, alt és f4 kombinációra tűnik el és a következő után egy újabb rövid gombnyomás végén, megjelenik a várva várt felület. Az eszköztáron húzom végig láthatatlan ujjaim, jóllátom hogy így van, hogy úgy van tetszenek a…..
112358132144
2010.08.22 18:52:56
Ablakomba, ablakomba kiülök és bámulom az eget úgy, hogy aztán azonmód kihülök. Realizálom lassan a hazautat, elképzelem milyen volt az az erőltetett hasonlat. Hogy párhuzamot húztam magam és a fák között, hogy tépi a szél, de az csak úgy általában boldogan, soha ki nem dőlt.…..
112358132144
2010.08.17 01:56:11
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz