Adatok
kaigreen
0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Nem is tudom, mi bosszantott fel jobban, a játékosok hozzáállása vagy a szakmai analfabétizmus, amivel Egervárit kinevezték, és amivel ő tevékenykedett a meccs előtt. A tegnapi meccsen abszolút az elmúlt pár évtized hibáit láttuk viszont. Tagadhatatlanul másra számítottunk, és…..
kaigreen
2009.09.28 17:44:15
@SamS: pedig amit szaboanett leírt, az nem baromság, inkább az az elszomorító, hogy egyszerre lehurrogjátok, ha valaki olyat mond, amit nem akartok meghallani. lassan az NST színvonala is egy zárkörű ficsurklub lesz, pedig rengeteg értelmes ember van volt itt.....
kaigreen
2009.09.28 17:56:20
@Csöncsön: nem, valóban a "hallgatás beleegyezés " nem rátok vall
kaigreen
2009.09.28 18:27:08
@jazs: Meg kell nézni mennyi pénzből és milyen merítési lehetőségből mit érnek el a sportolóink nemzetközi szinten és meg fogsz lepődni! igen ez nem elvitatható, de ha a sportot a pénz határozza meg, akkor jobb ha megszüntetjük ezt az értékelési módszert, ki tudja, Tibuktuban hány M. Ali, Beninben hány Kaszparov veszett el.
csak egy idézet a Magyar Nemzetből:
A magyar labdarúgás az 1980-as évek végén veszítette el az arcát, amikor beindult a privatizáció, és sorban tűntek el a pályák. Pedig a mi futballunk alapja a grund volt. Minket a grund és az élet tanított meg cselezni, lőni, egy az egy vagy négy a négy ellen játszani, no meg a farkastörvényekre is. Nálunk azért nincsenek már klasszisok, mert „képzett” játékosok vannak. Brazíliában vagy Afrikában még a napfény, a homok és a jó levegő elvégzi ezt a munkát, több százezer gyerek közül lehet válogatni, és a srác akkor kerül be a kollégiumi oktatásba, a rendszerbe, amikor a labdával már mindent tud. Először is persze imádni kell a focit. Nyáron az Újbuda sporttelepén hat héten át vezettem egy tábort, azzal a mottóval: a futballtudás nem kötelező, a futball szeretete igen. Azzal kezdtem, csak akkor vágok bele, ha nem puccos tábor lesz, hanem grund. Meg akartam értetni a srácokkal, miről szól a labdarúgás: nem a menő cuccról, a zselézett hajról, hanem egy csukáról, egy labdáról és egy gatyáról, és arról, hogy jó társaságban egész nap jól érezzük magunkat - Nyilasi Tibor
csak egy idézet a Magyar Nemzetből:
A magyar labdarúgás az 1980-as évek végén veszítette el az arcát, amikor beindult a privatizáció, és sorban tűntek el a pályák. Pedig a mi futballunk alapja a grund volt. Minket a grund és az élet tanított meg cselezni, lőni, egy az egy vagy négy a négy ellen játszani, no meg a farkastörvényekre is. Nálunk azért nincsenek már klasszisok, mert „képzett” játékosok vannak. Brazíliában vagy Afrikában még a napfény, a homok és a jó levegő elvégzi ezt a munkát, több százezer gyerek közül lehet válogatni, és a srác akkor kerül be a kollégiumi oktatásba, a rendszerbe, amikor a labdával már mindent tud. Először is persze imádni kell a focit. Nyáron az Újbuda sporttelepén hat héten át vezettem egy tábort, azzal a mottóval: a futballtudás nem kötelező, a futball szeretete igen. Azzal kezdtem, csak akkor vágok bele, ha nem puccos tábor lesz, hanem grund. Meg akartam értetni a srácokkal, miről szól a labdarúgás: nem a menő cuccról, a zselézett hajról, hanem egy csukáról, egy labdáról és egy gatyáról, és arról, hogy jó társaságban egész nap jól érezzük magunkat - Nyilasi Tibor
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz