Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Optika

0 bejegyzést írt és 237 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
  Feltételezem, mindenki, akinek e-mail címe van – és kinek nincs manapság? – kapott már levelet vadidegenektől Nigériából, vagy más afrikai országból, amelyben segítségét kérik egy mesés, sokmilliós vagyon kimenekítésére országukból, vagy…..
Gazsibácsi szomorúan konstatálta, hogy a végtörlesztés árát a nemvégtörlesztő hitelezők fogják megfizetni (meg majd az állam, de az még odébb van). A Budapest Banknál ez április 10-től következik be:Régi kedves ismerősünk a BudapestBank nem sokat teketóriázott - mérsékelve…..
Nem is tudom hogyan érdemes megragadni a témát. A frusztrált harag mentén? Amit azért érzek személyesen, mert én is írtam doktori disszertációt, és ha tudom, hogy "törzsanyaggal" is el lehetett volna intézni az írás 90%-át akkor talán nem töltök 4 évet azzal, hogy…..
Kedves barátaim, kollégák, bajtársak! Tisztelt szerzők és olvasók, jelenlegi és exkatonák, rendőrök, határőrök, tűzoltók, vám- és pénzügyőrök, bévések, titkosszolgák és szimpatizánsaink! Hajdani és jövendőbeli fegyveresek!Mindenféle általános fennforgások és…..
Optika 2011.12.04 23:24:03
Téli ünnepek - Optika 2. fejezet - Karácsony

Következzék hát a karácsony!

Mint első lépcsős laktanya volt egy úgynevezett 1/3-os szabály. Ez azt jelentette, hogy egyszerre az állomány 1/3-a lehetett szabadságon. Legalábbis nekünk ezt mondták. Izgultunk decemberben, hogy mi lesz az ünnepekkel, mert ez alapján 1/3 nem jutott volna haza. Madarat lehetett fogatni velünk örömünkben mikor közölték, hogy mindenki hazamehet vagy karácsonykor, vagy szilveszterkor, szabadon választva. Feltéve, ha közel 50 – 50 % lesz az arány, különben sorsolás. Végül is az arány jó lett és mehetett mindenki, amikor csak akart. Mindenki kivéve Boldit a zombi állapotvan végrehajtott rodéziázásért (bővebben itt:
milstory.blog.hu/2010/12/22/228_boldi#more2493467) 10 nap fogdát kapott, amivel kapcsolatban közölte vele a századparancsnok, hogy december 23-án kezd letölteni. 22-én az első transzport indulásakor még „szabadlábon” volt. Nem sokkal távozásunk urán a kimenőtáskáját ő is készíthette, de Ő a Piros 9-ben szükséges dolgokat kellett belepakolnia.

Én otthon családi körben karácsonyoztam, a szilveszteri szabit választó társaim a körleten. A továbbiakat az ő elbeszélésükből tudom Állíthattak karácsonyfát. Az öregek azt a feltételt szabták, hogy szaloncukor zabálás csak engedéllyel.. A Szenteste egymás kezét fogva karácsonyi dalokat énekeltek és apróságokat ajándékoztak egymásnak. Néhányan fű alatt haza is telefonálhattak, ami nagy szó volt, mert amúgy sorállomány a laktanyából nem telefonálhatott. A többi nap szinte mindenki mindig kimaradáson volt, moziba, színházba mentek többször. 26-án egy kopasz tápos társam engedélyt kért, hogy megegyen ez szaloncukrot. A tiltást engedélynek értette. A következmény azonnali fa bontás lett.

Az első transzport nehéz szívvel visszatért karácsony után. A többiek izgatottan készültek, majd hazamentek.

Nekünk jött a készülődés a szilveszterre.

Legközelebb erről írok.
  Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!   Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a…..
Biztos vagyok benne, hogy sorkatonai szolgálatának ideje alatt mindegyikünk adott több-kevesebb konyhaszolgálatot, ami alatt megismerte a címben szereplő épületet kívül-belül. Estván most az ezzel kapcsolatos emlékeiből szedett össze egy csokorral. Tehát: első szakasz, első raj!…..
Optika 2011.11.29 16:01:46
@Kelempájsz:

Na akkor nálatok nagyon rendesek voltak azokkal, akiknek feltörte a lábát a bakancs.

Zalaegerszegen - igaz még újonckiképzőben - ilyen esetben hozzávágtak némi kötszert a gyenguszon (ha egyáltalán ilyen piszlicsáré dologgal a kopaszt oda engedték a rajpk-k) és zavarták is vissza. Hogy mennyire vérhólyagos meg ilyesmi az nem számított. Egyszer egy srác a századtól ilyen lábbal (de más ürüggyel) eljutott az SZTK-ba, ahol bement a baleseti sebészeti ügyeletre és bent tartották.

Engem előtte még otthon felhomályosítottak, hogy ha lehet használt bakancsot kell szerezni, vagy be kell törni. Kopaszként használt surcit kaptam. Másodidőszakra sajnos kilyukadt és a másikat stokival törtem be. A lábam nem törte fel, de a leszereléskor vagy 20 tyúkszem volt a talpaimon. Ott követtem el balfékséget, hogy leszerelés után civilként intézettem el a bőrgyógyászaton. (Két adagban 10 - 10 darabot kapartattam ki - kegyetlen volt, de tényleg.) Azt mondta a doki, hogy jó nagy marha vagyok, a seregben 2 hónapot kibekkeltem volna, 2 hetente 2-t kikapartatok, közben meg surci viselés felmentés.
A katonaembert békeidőben megkörnyékező kihívások között (az unalom, az alkohol és az idióta elöljárók mellett) feltétlenül meg kell említenünk a hideget. Mindannyian fáztunk már őrszolgálatban, reggeli tornánál vagy akár a körletben is, de biztos vagyok abban, hogy…..
Optika 2011.11.24 10:38:38
@Kelempájsz:

"a jól felöltöztünk, akkor jobban bírtuk az egy helyben álldogálást, viszont a menetvonalon haladva hamar kimelegedtünk, és amikorra kiértünk a szolgálati helyre, megizzadtunk, nedves lett rajtunk a cucc. Különösen, ha térden felül érő hóban kellett gázolni."

Ez azt juttatja eszembe, amikor igaz csak novemberben, de azért elég csípős időben, lóverseny tempóban kellett rohanni az egyesre a laktanyából. Szóval loholtunk mint állat, jól kimelegedtünk. Kiértünk és utána vártunk. Hogy mire? Nem tudom. Az első egy két perc viszonylag kellemes volt, de ahogy lehűltünk, a vizes, izzadt ruha már kezdett kellemetlen lenni. De hogy mi az......nak kellett loholni, hogy ha utána meg álldogálni kellett két órát mielőtt valami történt volna?

Másik ami már télen volt. Minusz sok fokban adtam az őrséget. Szerencsére toronyban - jobb helyzetben voltam hát mint Kelempájsz bajtárs. A tornyot igaz átfújta a szél, de volt fűtőtest. Egy pokrócot kivittünk - szabályellenes volt, de ki nem szarta le - a szék alá rakva és begubózva a takaróba ki lehetett bírni.
De vissza az őrszobába a minusz sok fokon mentünk, a bakancs jól megfagyott. Mikor az őrszoba pihenőjében kezdett kiengedni igencsak szar volt és nem lehetett (volna) levenni. Persze levettük, igaz az őrpk és a felvezető pampogott egy kicsit.

Ezeken kívül is volt egy két kalandocskám a hideggel, van amit már le is írtam. Mindezt leszámítva szerencsére ilyen fagyás közeli "élményem" nem volt.
Katonatörténetek 312. - Bukottak 2011.11.04 08:00:00
Ahogyan azt már többször is megállapítottuk, az őrszolgálat kimeríthetetlen forrása a visszaemlékezéseknek. Hát még ha egy profi (hogy úgy mondjam: főállású) őralakulat hétköznapjaiból csemegézünk, ahogyan azt ma BigJoe teszi. A kolléga nem adja alább: az erős nyitás…..
Katonatörténetek 311. - Superman 2011.11.02 08:00:00
Zweitakt mai története ott kezdődött, ahol a legtöbb katonasztori kezdődni szokott: valaki unatkozott... Valakik unatkoztak... Sokan unatkoztak. És ahogyan azt a klasszikus műveltségűek tudják: tétlen kéznek ördög a munkaadója, valamint a pokolhoz vezető út is jó szándékkal van…..
Mi magyarok világhírűek vagyunk az újítások és találmányok területén; gondoljunk csak a golyóstolltól a holografikus képalkotáson keresztül egészen Csiccsolináig, akinek – ha minden igaz – a kamerák előtt először sikerült egy óriáskígyóval úgy közösülnie, hogy nem…..
Optika 2011.10.20 14:39:47
Az sem mindegy, hogy ki melyik váltásban van. Zalaegerszegen úgy jött ki, hogy az 1. váltásnak volt rosszabb sora. Valahogy a kajaidők miatt ők töltöttek többet a toronyban és kevesebbet az őrszobán a pihenőben. Persze van aki a toronyban jobb szeretett lenni.

1. felvezetési útvonal

A legszarabb torony Zalaegerszegen az 1. számú volt, ugyanis a kiképző (gladiátor, BMP sofőr, irányzó) zászlóalj, a telephely és a hátsó laktanya kijárat szomszédságában volt. Tehát nagy volt a mozgás a környékén. Kevésbé volt lehetőség mással foglalkozni (pl. olvasni, aludni, stb...) Igaz van aki meg pont azért szerette, mert mindig történt valami.
Sokan igazi szívásnak tekintették az 1/1-et vagyis az egyes őrhely egyes váltásban lévő katonát.

A 2. őrhely már nyugisabb volt a laktanya távolabbi csücskében. Az volt a jó benne, hogy rendes betonút vezetett oda. Odáig még kiment a teljes felvezetés.

A 3. őrhely a legtávolabbi csücsökben volt, végképp csendes és nyugodt hely volt, de szar út vitt oda. Oda éjszaka már csak a felállított őr ment el, addig a váltás várakozott a 2. toronynál.

A 4. őrhely a telephely közepén volt. Ott is nagy mozgás volt. Tehát napközben a pihenésről nem lehetett szó. Viszont éjszaka a tárolóhely ügyeletessel jókat dumálhatott.

Az 5. őrhelyre nem emlékszem. Lehet, hogy csak számozásban létezett. De lehet, hogy volt.

2. felvezetési útvonal.

A másik felvezetési útvonalon az első állomás a 6. őrhely volt. Ez nem torony volt, hanem a tiszti étkezde mögött a szabad ég alatt volt. 3 őr váltotta egymást, tehát nekik 6 óra jutott egyszerre az őrszobán. Ennyi előnye volt. Na meg Mariska néni!
A 6. őrhely pihenő katonáiból került ki az a szerencsétlen akinek fogoly kísérői feladatot szántak. Tehát ha hajnal 4-kor az ÜTI havat sepertetett fogdásokkal, akkor a 6. őrhely épp kint nem lévő katonájából akár 2 is foglyokat kísért.

7., 8., és 9. őrhelyekre nem emlékszem. Szerintem ezek a 4. számú gyakorló tér közepén voltak. SOsem voltam ezeken felállítva.

A 10. őrhely is azon a környéken volt. Ezek annyiban szívtak, hogy az éppen pihenőben lévő katona is lehetett fogolykisérő a pihenő idő terhére.
-----------------------------------

Nem vezettem statisztikát, hogy hol mennyiszer voltam. A kedvencem a 6. őrhely volt a tisztikonyha mögött.
A 2. felvezetési útvonal többi őrhelyén nagyon keveset voltam. Talán egyszer vagy kétszer.

A másik útvonalon voltam még az 1. 2. 3. és 4. őrhelyen párszor. Mondom az 5.-re nem emlékszem. Vagy nem őrködtem ott, vagy nem hagyott olyan mély nyomot bennem, hogy emlékeznék rá. Vagy megszűnt.

Ez volt a belső őrség.

A külső őrség lényegesen jobb volt. Mindentől távol 5 őrtoronyban és az őrszobán jól elvoltunk. Ha jött ellenőrizni akár az ÜTI, vagy akárki más mindig kiszóltak a telephelyről. Ennyi gesztust a telephely ügyeletes azon őrségek felé is gyakorolt, akiket esetleg nem szeretett annyira.
Ott a távolabbi tornyokba sosem ment ki a felvezető (vagy maximum ellenőrzések alkalmával). Gyalogosan, de elég jó időkkel ment a váltás. Néha mértük és verseny volt, mikor milyen gyorsan megy. Azon vita volt persze, hogy egy gyorsan sikerült váltás kinek az érdeme: a leváltottaké, vagy a leváltóké. Így abbamaradt ez a nemes vetélkedés.
Optika 2011.10.20 14:40:54
@tiboru:

Tiboru ! Te a Román Hadseregben védted a VSZ-t. Nincs a youtube-on román katonai induló, amelyre Te is verted a vigyázt?
BigJoe folytatja határőr-elbeszélésfolyamát. A mai részben olvashattok titokzatos ojjektumokról, egy még rejtélyesebb csatornafedélről, az őrszolgálat apró nüanszairól, továbbá arról, hogy hogyan kell egy lélektaktikai/pedagógiai rajtaütéssel fokozni az átlag (vagyis alvó)…..
Akik ették a sorkatonaság (olykor keserű) kenyerét, tudják, hogy a katona számára milyen fontos a levél: az elhagyott otthonnal, a családdal, a barátokkal és barátnőkkel ez jelenti az egyedüli kapcsolatot – mondja Kelempájsz, s mindjárt saját példákkal is…..
Optika 2011.09.02 11:15:24
@Kelempájsz:

Hát igen, akkor még (1986-ban) is benne volt a közvélekedésben, hogy az az igazi férfiember, aki leszolgálja a seregben a maga idejét.
Aztán jött a rendszerváltás és az öcséimnek már nem jutott a honvédségből, mert már az lett a sikk, ha valaki valamilyen módon megússza. És egyre könnyebb volt. Három fiú közül nekem jutott ki egyedül a seregből. De bavallom nem bánom, hogy nem maradt ki az életemből.
BigJoe elmeséli, milyen volt az első napja a hírhedt Harmadik Őrszázadban, s még arra is sort kerít, hogy kedves (már-már népies) katonai játékok szabályainak leírásával hozzájárul a magyar folklórkutatás felvirágoztatásához.  A kiképzőn egy parancskihirdetés…..
Optika 2011.09.01 07:39:41
@Szkv:
Meg is kérdeztem a srácot nem dugta-e fel a tölténytáskát a rajpk-ja seggébe. Akkor még nem volt ismert a mondás, hogy szarjon sünt, vagy hogy basszon meg egy taliga aprómajmot.
Kelempájszról eddig is tudtuk, hogy a marcona külső nemcsak érző szívet, hanem valódi természetjárót is takar. Mai posztjában ismét az általa már többször megénekelt Kőszegi-hegységről, egészen pontosan az ott húzódó egyik (egykori) határőr-útvonal szépségeiről regél…..
Búcsúzóként minden katonaembörnek a legszebb emléke a leszerelés. Ismerhetjük az itt előfordult beírásokból a centi különböző rituáléit, tiszteletét és egyéb szertartásokat. Nohát nekem egy darab centim nem volt, mégis sikerült leszerelnem. Mit gondoltok: nálam ez esetleg…..
Optika 2011.08.24 19:24:54
@Optika:

Pontosabban a srác húzott rá 29 napot.
Mikes Kelemen kolléga után Optika barátunk is megírta a maga levelét. Igaz, nem éppen a napokban, hiszen sok-sok évvel a papírravetés után került újra a kezébe az itt alul publikált episztola, amelynek címzettjére már maga a szerző sem emlékszik, de vele együtt reméljük, hogy…..
Optika 2011.08.17 09:33:24
@tiboru:

Én köszönöm a lehetőséget!
A dolgozó Népet szolgálom!
Optika 2011.08.17 20:54:01
@Rókakígyó:

Köszi! A kiegészítést és a véleményt. De vége, tartalékos lettem. Kb. egy éve jelent meg az első posztom, egy évig voltam katona, szóval itt volt az ideje.
Ez az utolsó is csak annak köszönhető, hogy előkerült egy el nem küldött levél.

VILMA: Végre Időm Lejárt Megyek Anyám
ETEL: Ebből Táposnak Elég Lelép

Azt hittem sokáig, hogy ezek a "HÖLGYEK" Magyar Néphadsereg szerte ismertek. Aztán kiderült, hogy csak a zalaegerszegi katonák kedves ismerősei. A nosztalgia úton kedvem lett volna elüvölteni magam, hogy Vilma, de gyanítom a családom nem tudta volna mire vélni. :)
Optika 2011.08.23 09:44:21
@Szkv:

Hát igen. Egy otthonról érkezett levél, csomag - főleg ha ki volt bélelve - nagyon fel tudta az embert dobni. De ha más nem, akkor megfelelt a "rózsaszín csekk" is.
Emlékeim szerint a kp. küldésre akkoriban is a "rózsaszín csekk" szolgált.

Köszi Szalacsi honvéd!