Regisztráció Blogot indítok
Adatok
fiam

24 bejegyzést írt és 10372 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Fenséges pizzák és tészták, csodás műemlékek, kultúra, gyönyörű táj – Olaszországot sok mindenért lehet imádni, de bőven akadnak bosszantó dolgok is a hétköznapokban, főleg, ha az ember ott él. Téged mik idegesítenek abban az országban, ahol élsz? Szedd pontokba és írd meg a hataratkelo@hotmail.com…..
fiam 2019.11.11 18:05:33
@fhdgy: Talán Giorgio Moroder?
A sakuhacsi (japánul: 尺八, Hepburn-átírással: shakuhachi) jellegzetes japán bambuszfuvola...
fiam 2018.12.26 15:41:06
fiam 2018.12.27 17:04:34
@Hobbiszakács: Sejtettem :D
fiam 2019.01.01 14:14:35
A julbord - a karácsonyi svédasztal - a smörgåsbord gazdag rokona. Már szeptemberben elkezdik tervezni, és decemberben mást sem lehet hallani, minthogy ki hol, mit és mennyit evett. Tekintettel a tömeges igényre, julbordra terítenek minden valamirevaló étteremben.  Ulriksdals värdshus..
fiam 2018.12.23 17:33:45
@Attilajukkaja: Ment levélke még júliusban.
fiam 2018.12.24 13:19:40
@Hobbiszakács: Köszönöm szépen :)
Igyekszem kicsit gyakrabban idenézni. Hiányoztok.
Jókedvet Neked, Nektek is! :)
A Stockholm központjából induló hajók nyáron bejárják a főváros szigettengerét. A "Roslagen" épp elhagyja Saltsjöbaden kikötőjét. A nagy, fehér épület a háttérben a Grand Hotel, ahol Karinthy Frigyes lábadozott az operációja után. ..
fiam 2018.08.12 20:15:00
@Hobbiszakács: Jaj, ez nálunk is szokás volt. Anyu ragaszkodott hozzá, mi nem szerettük. Jobban szerettünk volna a napon megszáradni, azután újra belemerülni a Balatonba. Azzal, hogy át kellett öltöznünk tudtuk, hogy aznap több fürdés nem lesz (tíz percnél tovább nem tartózkodhattunk a vízben).
fiam 2018.08.16 23:25:58
@Attilajukkaja: :)
Igyekszem pótolni a vízigényemet. Igaz, nem Balaton és nem természetes víz, de kevés bárgyúbb átszellemült arcú medencézős öreglányt látnak Dajcslandban, mint amilyen én vagyok :D
A lábammal már tudok tempózni, de még vasmarokkal szorítom a kapaszkodót :D
Neoex és a gyerekek fuldokolnak a nevetéstől, de az az ő bajuk :)
(U.i.: Írtam Neked szép levelet.)
fiam 2018.08.17 14:41:35
@Hobbiszakács: Az a vicces, hogy több tucatnyian - köztük úszásoktatók - tanítottak úszni.
Sosem féltem a víztől. Először víz alatt gyakoroltam a láb- és kéztempókat, aztán a vízen.
A legtöbb, amit elértem, hogy gyönyörűen hoztam a mozdulatokat - és maradtam egy helyben.
Az oktatóim a mai napig a fejüket fogják, mert még most sem értik, ez hogy volt lehetséges.
Víz alatt siklani tudok, ha elrugaszkodom, de úszni azóta sem.
Lebegni sem tudok.
Minden fizikai törvényt megcáfolok. Ami elég kellemetlen :D
Úgyhogy Svédországba sem fogok tudni úszva eljutni :)
fiam 2018.07.20 12:14:06
@Attilajukkaja: Ha egyszer újra főzöl nekünk, a sütőtök leves és a lazac tökéletes lesz! Csak mielőbb ehessünk belőle! :)
Nagy bukó (Mergus merganser)..
fiam 2018.04.06 12:24:54
 ..
fiam 2018.04.04 16:11:19
@Hobbiszakács: Köszönöm :)
Igen, voltak ott cápák, de Martijn az egyetlen áldozat, mert a Bato felgyújtása elhatározott volt, vagyis, amikor megérkezett a parancs, mindenkit evakuáltak, csak ő nem tudott a tervről (róla meg a többiek nem tudtak, mivel engedély nélkül szökött fel a hajóra), az ötemeletes óriás fenekéről és már nem tudott kimenekülni.

Amikor ott voltunk, rengeteg tárgyat néztünk meg a Maritime Múzeumban (mely előtt a világ egyetlen, egyszemélyes, sárga tengeralattjárója díszelgett), és a búvárok is rengeteg mindent hoztak a felszínre, többek között egy rumos hordó viszonylag épen maradt darabjait :)
Neoex is lemerült. Azt mondta, csuda világ van odalent. Ami nem is jelent olyan mélyet: öt métert csupán.
fiam 2018.04.04 20:01:09
@Hobbiszakács:
Hű, de izgalmas!
Nagyon-nagyon szeretem a vitorláshajókat. Nem tudom, miért vonzanak, de vonzanak :)
A hajóféregről eddig nem olvastam, de most megnéztem a neten :)
Viszont azt tudom, hogy dr. Morgós András, a Nemzeti Múzeum akkori főrestaurátora kidolgozott egy módszert, mellyel meg lehetett menteni a felszínre hozott farészeket a széteséstől (cukrot injektált a fába). Morgós-módszernek hívják az eljárást (nem teszem fel kérdésnek, hogy vajon kiről kapta a nevét :D ).

A Sárga Özvegy megérte a pénzét :D

Martijn tizenhat éves volt és hős akart lenni...
Négyen voltunk a szaunában. Két vállas vikingivadék és Olof a felső padon, a legmelegebb helyen, én egy szinttel lejjebb ültem. Olof magas, szikár, szőke, őszbe forduló hajú, végtelenül korrekt, és ebből adódóan borzasztó félszeg ember. Nyugodtan mondhatnám, hogy tipikus svéd. De nem mondhatom…..
fiam 2018.02.02 11:16:22
@Mormogi Papa: Ezt a gátat még nem bírtam levetkőzni :)
@Hobbiszakács, @Attilajukkaja: A kultúrkocc nekem is tetszik :D

SEGÍTSÉG!

Segítséget kérek szépen Tőletek:
tudtok-e arról, hogy van-e orvosi kamara Hollandiában?
Ezt találtam: Royal Dutch Medical Association, ami inkább szövetség, de lehet, hogy ez a mi értelmezésünkben vett kamara. Ha így van, akkor legyetek szívesek segíteni a lefordításában! :)
Az én fordításom: Holland Királyi Orvosi Szövetség.
De könnyen előfordulhat, hogy ez nem jó.

Előre is köszönöm szíves segítségeteket!
 ..
fiam 2018.01.24 12:06:33
@Mormogi Papa: Szegény paradicsom :)

Hobbiszakács! Nagyon jó fotó, nekem eddig nem jutott eszembe kinyomni a csipkebogyót és úgy lefényképezni! :) Nagyon kreatív és szellemes!
Ahogy elnézem, ez szép érett állapotában van már. Finom lehet :)
fiam 2018.01.25 12:34:17
@Hobbiszakács: Jaj, hát ennyi csavaros utalás egy képben régen volt! :D
Az 1991 óta létező IgNobel díjjal azokat a kutatókat jutalmazzák, akik eredményeikkel és műveikkel előbb nevetésre, utána pedig gondolkodásra ösztönöznek. Hány csoportképet kell készíteni ahhoz, hogy biztosak legyünk abban, hogy senki sem hunyorít a képen? (Ideális megvilágításban, húsznál…..
fiam 2018.01.22 20:59:06
@Hobbiszakács: Köszi :D
@Attilajukkaja: Igen, pontosan emiatt.
És, hogy mégis van haszna - sajnos, már nem emlékszem ki, de egy tudós nyilatkozta, hogy pont egy ilyen díjjal elismert kutatás hívta fel a figyelmét az adott problémára és adta az inspirációt az ő kutatásához. Sajnálom, hogy nem emlékszem pontosabban a részletekre, csak ez a momentum ragadott meg, hogy semmi sem hiábavaló, semmi sincs hiába :)
fiam 2018.01.23 14:37:40
@Attilajukkaja: Most, hogy már csak ritkán álmodom azzal, hogy kémiából kell érettségiznem és tudom előre, hogy nem fog sikerülni - szóval, mióta nem kell számot adnom természettudományos hiányosságaimból, csak jól titkolnom, azóta nagyon érdekel a tudomány humora. Örülök, hogy ha kicsit későn is, de leesett a tantusz, hogy emberek művelik a tudományt is, sokszor nagyon jófej és szórakoztató alkotók :)
Ha hajdanán erről az oldaláról közelíthettem volna meg a matematikát, a fizikát, no meg a kémiát, azt hiszem, kevesebb görcsöm és több örömöm telt volna bennük.
Úgy, mint a sütés-főzésben is :D
fiam 2018.01.24 12:08:11
@Attilajukkaja: Ezzel tökéletesen egyetértek :)
fiam 2018.01.17 17:14:18
fiam 2018.01.17 18:43:33
@Hobbiszakács: :D Akkor parafaszakértő sem leszek :)
Esetleg oázisként használnám, de nem virágokat szúrnék bele, hanem különféle módon feldíszített hurkapálcikákat, esetleg hurkapálcikákra tűzött, száradásra váró festett ezeket-meg azokat, esetleg vékony nyársakat is el tudok képzelni.
De majd megmondjátok, valójában mire való :)
fiam 2018.01.17 19:32:18
@Hobbiszakács: Micsoda elmés szerkezet! :D
fiam 2018.01.11 12:27:32
Szervusztok!

@Attilajukkaja: :D
Persze, ahány ember, annyiféle meglátás és vélemény. Az is lehet, hogy azoknak van igazuk, akik a kommentemet túlzónak érzik vagy mesterkéltnek.
Igazán nem szeretnék geil lenni - bizonyára a nyugalom iránti vágyam bukott felszínre, mint a kacsák, levegőt venni. Na, a kacsák már tényleg túlzók és mesterkéltek :D
Köszönöm, hogy emlékszel még a könyvemre és néhány történetre belőle! Bízom benne, hogy az újabb is hagyni fog egy kis nyomot Benned! :)

@Hobbiszakács: Szóval tetszett! :)
Köszönöm Neked is, hogy felrémlett a kötetecske :)
Tényleg, milyen érdekes, hogy ahányan vagyunk, annyiféle formát választunk gondolataink, érzéseink kifejezésére.
Nem semmi lehetett a kolléga! :)

Néha nagyon nem szeretem, hogy nem tudok egy tárgyra vagy személyre, környezetre úgy nézni, hogy azt lássam, ami vagy aki. Rögtön történetek ugranak be. Ez nem mindig jó és gyakran félrevezető. Aztán csodálkozom, hogy mennyire nem tudom összhangba hozni az elképzeléseimet a valósággal...
Azt hiszem, a csalódásaim oka leggyakrabban ez volt, illetve a mai napig is ez.
Mentségemre szóljon, hogy mindig szebb színben látok embereket, tárgyakat, helyzeteket, mint amilyenek azok a valóságban :D
fiam 2018.01.11 18:07:32
@Attilajukkaja: Te vagy az első, aki azt mondja, hogy nem vagyok a földtől elrugaszkodott :D Tetszik :)

Ezen a blogon én is csak roppant érdekes és széles látókörű, művelt emberekkel találkoztam, azért is szerettem idejárni :)

Köszönöm kérdésed, jól telt a karácsony. Tizenegy év után újra állítottunk karácsonyfát :)
Ha vágysz látni bennünket, a postafiókodra szebbnél-szebb fotókat tudok küldeni magunkról :D
És Nálatok? Főztél finomakat?
fiam 2018.01.17 11:55:46
@Attilajukkaja:
Akkor mondjuk úgy, hogy hol a realitások talaján állok, hogy nem és ennek ideje, illetve időtartama változó :)

Hogy karácsonyfát állítottunk tavaly, az egy két éves kisfiúnak volt köszönhető. Anyukájának diktálta a levelet, melyet tenyérlenyomatával látott el, melyben nagyon irgumburgumolt, hogy ilyen sokáig megfosztottuk magunkat a karácsonyfa örömétől. Neki ígértem meg, hogy lesz és lett és jó volt :)
Neoexet már a karácsony gondolatától is kiveri a víz, ha lehetne, egész decemberben egy másik bolygón lenne...

Hogy főzésről is írjak: abban, hogy tőlem nem kell gasztronómiai truvájt elvárni, semmi nem változott :) Továbbra is hagyományos konyhát viszek - német alapanyagokból; üdítő kivétel a hazai piros törött paprika.
Amikor kijöttem, nagy várakozással tekintettem a német gasztronómiára, a széles kínálatra. Aztán meg nagy félelmeim lettek, mert a köznapi boltokban csak "műzsír" kapható, elsőre tejfölt sem találtunk. A tejföl azóta megvan és teljesen áttértünk az olajjal, illetve a vajjal való főzésre.
Sorra kipróbáltunk majdnem mindent, pláne az árak miatt. Először örvendeztem is, hogy több idő jut másra, nem kell olyan sűrűn főznöm, de például a fasírozott (frikadell) óriási csalódás volt, a kolbászkák szintúgy. Egyebekben minden édes, ami a cukromnak nem tesz jót és amúgy sem rajongunk az édes mártásokért, pláne, ha nem is indokolt.
Szóval volt-van kalandunk bőven, majd mesélgetek.
A lényeg az, hogy újra a konyhában találtam magam.
Jó is, mert rájöttem, hogy nagyobb örömforrás, mint odahaza, hisz most módunkban áll többet és többfélét vásárolni; rájöttem, hogy konzervatív az ízlésünk, főleg Neoex ragaszkodik az otthoni, megszokott ízekhez, bár már hajlandó krémleveseket, sőt szusit is enni (meg ami a kettő között leledzik); sokkal olcsóbb, mint készételt, illetve részben készételt venni; s talán még egészségesebb is, ha otthon készítem el az ételeket.

A csirkeláb azért továbbra is hiányzik. Városi legenda kering az itteni magyarok körében, hogy egyszer látott valaki az orosz boltban csirkelábakat, de ismerőseink közül még senki (cserébe vannak fél méteres sárgarépák és petrezselyemgyökerek (sic!), szintén félméteresek).

Amúgy látványkonyhát viszek: látszik rajtunk, hogy nem éhezünk...

További szép napot Nektek! :)
fiam 2018.01.06 22:46:57
Szép estét!

@Hobbiszakács: Kedves Hobbiszakács!
Köszönöm kérdésed - Csajszi néni jól áll, épp parkolópályán :) Mocsok Jóskáról most is megvan a véleménye, bár már árnyaltabb a kép.
Egyszer talán felélednek Csipkerózsika-álmukból, de most más szereplők lettek fontosak.

Nem is tudom, mikor jártam erre utoljára, ezért onnan kezdem, hogy a lányunk férjhez ment 2013-ban.
Rá egy évre kiköltöztek Németországba. Neoex alig egy esztendő múlva követte őket. Fél évig voltam egyedül odahaza, aztán eladtam a szülői házat és pontosan apu születésnapján visszatértem ősei földjére, Németországba, Hessen tartományba a családom körébe.
Az idei már a harmadik karácsony volt, amit idekint ünnepeltünk.
Egy évtizednél is többet tanultam németül, tehát nem vagyok perfekt. Ezért is, meg azért, mert a családom támogatja írói ambícióimat, otthon vagyok, nincs munkahelyem.
Még Magyarországon, mielőtt eljöttem (konkrétan három héttel előtte), megjelent második kötetem, egy helytörténeti munka.
Most készülök a harmadikra: novellákat írtam. Február végéig készen lesz a kézirat.
Amit nekem Németország adott, az a teljes alkotói szabadság, mondhatni gátlástalanul írok :)
Nagyon kellett ez már nekem. Amolyan terápiaként működik. Persze kétségek gyötörnek a nívóval kapcsolatban. De ez így van rendjén, attól még lelkesen és nagy örömmelírok.

Neoexnek volt egy nagy balesete: belerohant egy kamion és totálkárosra törte az autónkat, őt szerencsére nem.

Kellemes albérletben éldegélünk, a gyerekektől három kilométerre, mely ideális távolságnak mondható :)
Próbáljuk tanulgatni, miként kell szorongás nélkül, és a lehetőségeinkkel élni - élvezni az életet. Sokat kirándulunk a környéken és Neoex gyógyterápiája révén rákaptunk a fürdőzésre is, úgyhogy ez is nagy és új élmény, csak úgy ellenni és élvezni a vizet, a semmittevést :)
Majdnem elfelejtettem: tavalyelőtt újra összeházasodtunk. Olyan jól sikerült a kisebbfajta lagzink, hogy azóta minden hazalátogatásunkkor megtartjuk a Násznéptalálkozót.

Nemcsak a környéket, hanem távolabbi tájakat is igyekszünk bejárni, országon belül és kívül egyaránt. Bakancslistát írtam... :)
Tavalyelőtt Burghausenben, Európa leghosszabb várában jártunk, talán idén újra elmegyünk oda, melynek különleges oka van, majd írok erről.
Tavaly Salzburgban ünnepeltük a születésnapomat, s onnan már csak egy ugrás volt Hallstatt. Nem reméltem, hogy egyszer oda is eljutunk.
Erre az évre is vannak terveink :)

Unokára egyelőre nem számíthatunk, így a Till Pöcök nevű ebet kényeztetjük, sétáltatjuk és próbálunk illedelmes öregurat nevelni belőle, ha a Fruskáék ránk bízzák.

Odahaza rengeteget dolgoztam az éjszakai munkám mellett (egy gimnázium kollégiumában voltam éjszakás nevelő), többek között önkormányzati képviselő is voltam, ami sok tapasztalattal járt. Mire kijöttem, totálisan kimerültem fizikailag, lelkileg és szellemileg.
Úgy érzem, most jöttem helyre úgy, hogy újra nyithatok a régi életem felé... :)

Egyébiránt a Facebookon lehet olvasni mindennapi életünkről, ott posztolok viszonylag rendszeresen magunkról - megtörtént és megtörténhetett volna kalandjainkról :)

Örülök, hogy újra köztetek lehetek, s olvashatom, Veletek vajon mizujs :)
fiam 2018.01.08 11:35:30
Szép napot!

@Hobbiszakács: Boldog születésnapot, hosszú életet kívánok a blognak! :)
Az én ajándékom ez:

www.youtube.com/watch?v=eiDiKwbGfIY&list=RDeiDiKwbGfIY

@Attilajukkaja: Nézz csak rá a Facebook privát chat-ablakára! :)
És olykor a vipmailes fiókodba sem ártana bekukkantani!

Megírom majd a gasztronómiai kalandozásainkat, amit inkább botorkálásnak lehetne nevezni... :)

@Benikuty: Jó, keress! :)
Hogy révbe értünk, az talán túlzás, de közeledünk és ez is több, mint amit reméltünk (de kevesebb, mint amit kívánunk, de türelmesek vagyunk).
fiam 2018.01.08 12:13:16
@Attilajukkaja: Legközelebb nem oda írok majd. De akkor hova, ha a postafiókodat sem nézed meg? :)
A stockholmi "Nordiska kompaniet" áruház az elmúlt száz év karácsonyi ajándékaiból rendezett bemutatót. Ez az 1915-ös év kirakata: Ezek meg az 1920-as évek...   az 1950/60-as évek... az 1980-as évek... és végül 2015-es év karácsonyára jellemző…..
A Városháza tornyának északi falán levő toronyóra naponta kétszer - délben 12-kor és este 18 órakor - megkondul, és a felcsendülő harangjáték hangjaira felvonulnak a Szent György hőstettét megéneklő legenda figurái. A mutatvány az Örjanleken - Örjan-játék - nevet…..
Több millió tonnányi, a ”zöld átmenethez elengedhetetlenül szükséges” ritkaföldfémet tartalmazó ásványra bukkantak Észak-Svédországban. Ezt Jan Moström, a svéd állami tulajdonú LKAB bányavállalat vezérigazgatója, Ebba Busch svéd energiaügyi, üzleti és ipari miniszter jelenlétében rögtönzött…..
fiam 2015.07.01 13:43:45
@Hobbiszakács: Bizony ám! :)
fiam 2015.07.08 07:49:37
@Hobbiszakács: Csakis önző érdekből :)
fiam 2015.07.08 14:00:21
@Attilajukkaja: Pontosan! :)
(Írtam egy háromszavas levelet Neked. Megkaptad?)
..
fiam 2015.06.29 13:36:52
@Attilajukkaja: Legtöbbször én is csak a vágyálmaimról beszélek és írok...
fiam 2015.06.30 18:10:38
@Attilajukkaja: Nem mindig jó, hogy örök álmodozó vagyok, de ebből kigyógyulni nem lehet :)
Most is tele vagyok reménnyel, tervekkel - tudom, hogy megfizetem az árát, de úgy tűnik, nincs olyan nagy ár, ami ne érné meg a bizakodást :)

Pont ma volt testületi ülésünk, ahol szóba került a közösségért végzett munka és az érte kapott sok negatív vélemény. Nyilván van jogos kritika, amit nemcsak el kell tűrnünk, de meg is kell fontolnunk.
A valóságtól távol álló rosszindulatú véleményeken túl kell lépni és arra gondolni, hogy nem az elismerésért dolgozik az ember a közért, hanem lelkesedésből és azért, mert szeret valamit hozzátenni települése épüléséért-szépüléséért.
Persze nem ilyen nagyon egyszerű a dolog, de a többi réteg felfejtésétől most eltekintek :)

Egyszóval én szeretem a közösséget, szeretek érte tenni, felettébb élvezem a közösségi létet, ugyanakkor nagyon szeretek visszavonulni is, és otthon molyolgatni, írogatni. Per pillanat a család hiánya erősen hat a lelkivilágomra, de amúgy teljesen jól vagyok, kerek az életem (néhány horpadástól eltekintve).
1. A. Budapest - A Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum kapuja (Pollack Mihály tér 8-10, a Nemzeti Múzeum mögött) B. Stockholm C. Párizs  D. Barcelona   2. A. Budapest B. Stockholm C. Párizs - Au Lapin Agile cégére (Montmartren)  D. Barcelona   3. A. Budapest -…..
fiam 2015.06.27 23:50:26
@Hobbiszakács: Mivel egyik helyen sem jártam, csak megérzésre tippeltem, ezért elégedett vagyok az eredménnyel, bár az utolsónál lehettem volna határozottabb Stockholm mellett :) Van még mit tanulnom, van még mit látnom... :)