Regisztráció Blogot indítok
Adatok
RMaria

0 bejegyzést írt és 15 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2009.08.31. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Sírásók naplója Perkáta – Egy Árpád-kori falu és középkori kun szállás a Dunántúlon II. 2010.10.15 11:30:00
Tavaly nyár óta folyó feltárásokon eddig több mint 3700  középkori sír került napvilágra a perkátai ásatásokon, de a munkák végére  a feltárt sírok száma becslésünk szerint 4100-5000 körül  lesz. Ahogy arra a cikk első részében is utaltunk, az eddigi adatok…..
RMaria 2010.10.21 09:51:46
A pápaság története A pápaság, VIII. század (3) 2010.10.03 18:51:00
 III. Gergely (731-741) III. Gergely pápa életével kapcsolatos események két forrásból származnak csupán, a LP.-ban található rövid életrajz és a hírhedt 'Codex Carolinus' gyűjteményében fellelhető levelek. III. Gergely életrajírója LP.-ba bejegyzett első két évre…..
RMaria 2010.10.06 22:47:07
Sírásók naplója Újkőkori körárkok és körülárkolt területek kutatása Baranyában 2010.07.07 16:05:00
Sokszor először csak légi-, vagy műholdfelvételeken rajzolódnak ki azok a hatalmas méretű, közel hétezer éves árokrendszerek, amelyek közül a közelmúltban több, mint tucatnyit sikerült azonosítanunk Baranya megyében. A késő újkőkor idejére (Kr. e. 5000 - 4400 körül)…..
RMaria 2010.07.31 17:06:48
A szentannai ( Arad megye) hármas körárok csaknem 78 hektáros alapterületü, a földhányások ma is jól kivehetők,helyenként 30 cm.-2 m. magasságúak (már attól függően, hogy a szántások mennyit tüntettek el belőle). Ezt nevezik ma a szentannaiak “Die Schanzen”-nek vagy “La Varbă”. Ez volt a „Földvár”. Jól látható a szentannai templomtól délnyugatra, a Zimándra menő út mellett (ahol a régi CFR canton volt) A canton-tól délnyugatra, kb 800 méterre van a legbelső kör (halom), a „Shanzhügel”. Legelőször 1835-ben említi a szakirodalom, majd Márki Sándor két munkájában is foglalkozik vele, és a zsadányi (Temes megye – ma Corneşti) körárokkal való hasonlóságával. Véleménye szerint avargyürü, és a Nagy Károlytól elszenvedett vereség után épült. Márki összefüggésbe hozza a szentannai körárkot a Bánságon és a Körösöktöl délre eső területen végighúzdó „Ördögárok”-kal.. Az első feljegyzett kincslelet 1888 április 2l-én került elő, a Nagyváradot Araddal összekötő vasút munkálatai során. 1952-ben Dörner Egon végzett ásatásokat, az előkerült leletek későbronzkorinak és korai vaskorszakinak( H.A) bizonyultak. 1963-ban végeztek komolyabb feltárást a régi canton mellett. A rétegek elemzézéből kitünt, hogy az első védősánc 3,5 m széles és 3 m mély lehetett, a sáncból kitermelt földet a magasításhoz használták, ami több külömböző helyről összehordott földdel keveredett. A sáncok falait erősítő cölöpök 40-50 cm átméretőek voltak, és transverszálisan egymáshoz voltak erősítve. Egy meg nem határozott korban a körárok nagy károkat szenvedhetett, mert faszerkezete teljesen leégett (narancsvörös égett föld jelzi a cölöpök helyét) Az árkot ezután vagy betemették vagy a beomló föld temette be, majd ezt követően egy sokkal szélesebb árkot emeltek (25m széles és 2,5 m mély) amit ugyancsak vastag (0,50-0,60 cm átmérőjü) vertikális cölöpökkel erősítettek meg. Az új erődítmény sem lehetett hosszú életü, az alján lerakódott talaj vastagsága nem érte el a 0,50 cm.magasságot. A cölöpök mentén talált narancsvörös, sok helyütt lilára égett földréteg ( 4 méter szélességben és 0,80 cm vastagságban) hatalmas pusztításról árulkodik. A harmadik újraépítés során hatalmas mennyiségü, más helyről hordott sárgafölddel magasították meg a sáncokat, és a cölöpökkel és horizontális gerendákkal megerősített árok falát 42 méterenként elhelyezett oszlopok tartották. Ez a „vár” már nem esett a tüz martalékának, fokozatosan pusztult el, miután lakói elhagyták.

Eddig csupán a második gyürün belül találtak lakásra utaló nyomokat ( edénytöredéket, észak-dél tájolású kalóházra utaló nyomokat-H.A.). Spiral végü bronz karperecek, sarlók, lándzsahegyek és egy konkáv, kétlukú gomb került még elő erről a területről, anélkül, hogy valamivel összefüggésbe hozhatók legyenek ( az eke vasa vetette a felszínre).Temetkezésekre ennek a második gyürünek a külső, keleti oldalán bukkantak, a mai járófelülettől 1,30m mélységben. A halottak zsugorított helyzetben voltak, a melléklet (2 ép állapotban elhelyezett agyagedény, bronz csipesz) formára tekintve Hallstatt B volt.

A második gyürün belüli kulturális lerakódás rétege 2,70 és 3 m közötti és 5 szint ( Papokhalma) A legalsó (szürke-világos barna) kb 1 m, elszigetelten előkerült kerámia maradványokat tartalmaz (eneolitikum, Tisza), hasonló az otomani és pécskai leletekhez. Ebből a régegből került elő egy zsugorított csontvázas sír, 5 agyagedénnyel (összeilleszthető állapotban) a Tisza III kultúrából.

Az eddig előkerült, legreprezentálisabb lelet egy aranyozott bronzöv ( 87 cm hosszú és 10 cm széles lehetett, kb.egyharmada hiányzik). Ívsorok,cikk-cakk vonalak,háromszögek, körök, pontok, szimpla és dupla horgony szerü motívumok díszítik.(M.Rusu,Bemerkungen zu den grossen Werkstätten und Giessereifunden aus Siebenbürgen, Studien zur Bronzezeit-ben. Mainz, 1988, 30.szám, 388 oldal.) A legrégebbi, a bronz aranyozására utaló lelet a mai Románia területén.

A Magyar Nemzeti Múzeum 1889-ben 131 gr súlyú, a szentannai körárok területén talált arany tárgyat vett meg.(akkori leltárszám: 71/1889/1-14)

Roşu Maria
Sírásók naplója Sötét fohászok - A római kori átokszövegekről egy aquincumi ólomtábla kapcsán 2010.05.17 14:35:00
„Amennyire halott az, aki itt van eltemetve, és ahogyan már nem tud beszélni, annyira legyen Rhodine is halott Marcus Licinius Faustus számára, és úgy ne tudjon beszélni...” „Ahogy ez az ólomdarab most a föld mélyére kerül, úgy kerüljön az alvilági istenekhez…..
RMaria 2010.06.11 15:05:36
2007-ben a Gyulafehérváron feltárt huszonkilenc síros római temetőben találtak egy ólomból készült defixionum tabellae-t a Kr.u. III.századból. A kormeghatározást segítette a sírban talált érme, melyen Philippus Arabus császár (244-249) fiának képmása látható. A lemez teljes szövege még megfejtésre vár, de annyi felismerhető, hogy egy egész „ társaságra” vetettek átkot.
Az átoktáblák hagyománya viszont nem tünt el Románia területéről a rómaiakkal egyetemben. Bukarest elég furcsán lép be a történelembe. Első írásos említése pont egy „átokszóró okmány”, 1459 szeptember 20-án bocsátotta ki Vlad Ţepeş.
Safta Brâncoveanu, a család utolsó leszármazottja (apáca) 1835-ben egy márvány átoktáblát helyezett el a bukaresti Brâncovenesc korház urvarán álló Constantin Brâncoveanu által alapított templomban. Arra kéri a Mindenhatót, hogy azt ki nagy elődje munkáját tönkreteszi, saját népe ölje meg egy ünnepnapon.
A márványtábla a bukaresti Egyetem Történeti Fakultásának az udvarán van
RMaria 2010.06.14 07:10:17
RMaria 2010.06.14 07:21:25
Történelem mindenkinek Mátyás király I.: Hunyadi Mátyás családja, és gyermekkora 2009.10.05 18:00:00
Mátyás király a honi közvélemény szemében az az uralkodó, akit talán a leggyakrabban emlegetnek pozitív kontextusban. Ezt tükrözik azok az egyébként nem feltétlenül szignifikáns felmérések is, amelyek azt hivatottak kimutatni, hogy a magyarok kit gondolnak a legnagyobb honi…..
RMaria 2009.10.10 22:12:48
Történelem mindenkinek Nagy románok sorozat: Vitéz Mihály (II. rész) 2009.09.14 18:00:00
Mihályunk eseményekben gazdag élete az előző rész végén még nem ért véget. A keresztény szövetség fokozódó nehézségei (1596: mezőkeresztesi vereség, Eger eleste) Erdélyben is a helyzet eszkalálódásához vezetett. Nem feltétlenül részletezném a magyar történelem eme…..
RMaria 2009.09.15 05:53:34
Báthori András soha nem került Mihály kezébe (csak a feje). A sellenbergi csata után Báthori András Moldva felé menekült de Csíkszentdomokos közelében a székelyek megölték, a hagyomány szerint ” Tsíkban Ördög Balás nevü ember által. Mellyért Száz eztendei böjtölésre szententziázta vólt a Római P.a Tsíki Székeyeket” VIII. Kelemen pápa szemrehányó levelet írt Rudolf császárnak, Malaspinát, a pápai nuntiust kegyvesztéssel büntette. „ Az egész Csíkban pénteket és szombatot a vajas ételtől is megböjtölni parancsolá”( Csík-szt.-királyi Bors János krónikája.)
A székelyek támogatására szüksége volt, ezért már november 3-án szabadságlevelet állított ki a kézdiszékieknek, majd november 28.-án Csík-, Gyergyó-, Kászon-, Udvarhely-, Maros-, Kézdi-, Sepsi- és Orbaiszéknek is általános szabadságlevelet adott.
Azt, hogy Mihály milyen „ hangnemben” uralkodott jól példázza egy, a beszterceieknek küldött levele melyben bort rendel Kővárra.
„. Hagyjuk azért tinektek: ez mi levelünk látván, az mikor az mi ott való kővári kapitányunk szolgáját ez mi levelünkvel odaküldi, mindjárást húsz hordó bort az mi ottvaló borainkban vitessetek Kővárban ; erre több levelünket ne várjátok. Seeus non facturi.
Dátum Albae Juliae. die 20. mensis Januarii, anno d. 1600.
Mihaiu voevoda m. “
A rendek fellázadtak ellene, egyfelől azért mert a székely jobbágyok felszabadítása károkat okozott a nemességnek, másrészt azért, mert a székelyek bosszút álltak az 1596-os “véres farsangért” - A Giurgiu-i ütközetből visszatérő közszékelyeket a földesurak, Bathori Zsigmond igéretével ellentétben nem szabadították fel, ezek felkelést robbantottak ki, amit az erdélyi nemesség Bocskai István vezetésével a „véres farsang” során levert.
Másfelől intézkedései kiváltották a hitet, hogy a magyar nemességet ki akarja irtani, és lassan ellenzék alakult ki. Jól tükrözi az ellene kezdődő szerveszkedést egy 1600 januárjában vagy februárjában kelt névtelen levél szövege.
“Higyje meg kgd, hogy én mindenkoron kgd jóakaró barátja voltam, kdnek ezt bizonyosképpen jelenthetem, hogy az fejedelemnek minden szándékja és akaratja, hogy az mennyi kulcsos város vagyon Erdélyben, mindazokban oláhokat szállítson. Azért kgtek viseljen oly gondot, hogy mód nélkül ne engedje kgtek, mert az ország avagy töröké leszen, avagy lengyelé, avagy mindéltig Mihály vajdáé leszen. Jó volna kgdnek az több várasoknak is értésére adni. Én sem megyek ki az országbúl mód nélkül. Kdnek szorgalmatos gondja legyen ezekre.” ( az íráson arany porzó volt)
1600 őszére a Tordán összegyűlt erdélyiek mozgolódása már nyílt lázadásban robbant ki, és Báthori is beakart jönni az országba. Basta iúliusban Kassáról levelet írt Spinelli prágai nunciusnak és Ungnád Dávid királyi biztosnak amelyben kifejti, hogy egyre kevésbé bízik Mihályban, de mivel a lengyel kanczellár sereggel készül megtámadni Erdélyt, a császár érdekében kész vele kibékülni. Kéri, tudassák ezt a vajdával. Mihály nemcsak Zsigmond visszatértéről, de a nemesek mozgolódásáról és Csáki Isvánnak az elégedetlenkedőkhöz való átpártolásáról is értesül a beszterceiek által elfogott levelekből. Augusztus 2.-án kéri Basta generálist, hogy siessen seregével Tasnád felé. Basta szeptember elején megérkezik a Majtényi táborba, ahonnan értesíti Mátyás főherceget és San Clemente prágai spanyol követet, miszerint az erdélyi viszonyok arra kényszerítik, hogy Mihály vajda ellen lépjen fel.Az erdélyi nemesség a császárhoz való hűségéről biztosította a generálist, és mert amúgy is gyűlölte a vajdát, Basta a felkelők pártjára állt. Remélte, a vajda elhagyja az országot és Erdélyt megszerezheti a császárnak
RMaria 2009.09.15 05:57:43
Goroszló után mindketten bosszúra vágytak. Basta mert Zsigmond megválasztásával távozásra kényszerült Erdélyből, Mihály mert az országot akarta. Kertelés nélkül megírta a császárnak „ ami erdélyi Zsigmondot illeti, vele épp oly röviden fogok elbánni mint vérrokonával” (Quod ad Sigismundum Transylvanumattinet, cum ipso non aliter, quam cum consangvineo suo brevi actum iri existemo”- Hurmuzaki, Documente IV.)
Mihály felgyújtatta Tordát, mert ,,az császárnak elég országa vagyon, nem szűkölködik Erdély nélkül” és embereit Gyulafehérvárra küldi fosztogatni.(Ekkor semmisítik meg Hunyadi János sírját) Basta felszólítja a vajdát, térjen vissza Havaselvére, de Mihály válaszából kicseng, hogy nem a császárnak szánta Erdélyt.(„ más traktátusom volt ez országok felől..”) Basta augusztus 18-án este haditanácsa véleményét kéri Mihály megfékezéséről, és másnap vallonjai megölik a vajdát.

Mátyás főherceg levélben kérte meg Giorgio Basta császári generálist, juttassa el hozzá a halott vlach hátaslovát. . Erről Basta válaszleveléből tudunk.-” Nell altra poi del primo di Settembre, toccante al cavallo, che 1' Altezza V. Ser ma havea donato al Valacho, detto cavallo é in mio potere e Io mandarò a V. Altezza con la prima occasione”
RMaria 2009.09.15 14:30:58
Történelem mindenkinek Nagy románok sorozat: Vitéz Mihály (I. rész) 2009.09.10 18:00:00
Következő "sorozatunk" (valószínűleg nem lesz túl hosszú) a román történelem 'nagy' alakjaival foglalkozna. Miután a címben, és az első mondatban már hemzsegnek az ironikus megfogalmazások (és nem ígérhetem, hogy ez nem lesz részben így a továbbiakban), azért vegyük…..
RMaria 2009.09.15 03:44:49
@bloggerman77: Helyesebben Vajk vagy Wayk, Ulászló 1440 augusztus 9.-én kelt okmányában legalább is így szerepel
“Nos, Wladislaus, Del gracia Hungarie, Polonie, Dalmatie, Croatie,
etc. Rex, etc.... Magnificorum utriusque Joannis filiorum Wayk de Hunyad
Banorum nostrorum Zewrijniensium fidelium nostrorum…”.
RMaria 2009.09.15 03:50:12
@Árpádka: A Regát (királyság) megnevezést helyesebb az 1881 utáni időkre vonatkozóan használni, Romániá akkor kapott királysági rangot.
RMaria 2009.09.15 05:33:39
@cromwell2.0: A fogarasi vár Báthori Zsigmond felesége, Mária Krisztierna tulajdonjogában volt, Stanca asszony önkéntes fogoly volt a várban még Mihály a miriszlói csata után Bécsben volt és várta, hogy Rudolf Prágában fogadja. Stanca maga jött át Havaselvéről Székely Mózeshez és az vitte őket Fogarasra, majd onnan Gyalura ( fia , Nicolae Pătraşcu Csáky István léczfalvi táborában maradt). Ezen szereplők közül senkit sem fejeztek le Fogaras várában
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása