Regisztráció Blogot indítok
Adatok
barna86

0 bejegyzést írt és 62 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
1911. A New York-i 68. utcai Central Brewing Company sörgyár elektromos szállítóautója..
Ismét rendhagyó a mai válogatás. Különleges, mert egyrészről újra kizárólag magyar képeket tartalmaz az MTI Fotóarchívumából, másrészt a decemberi nagy sikerű, hasonló válogatás után most ismét teljesen szubjektíven válogattam. Csak úgy, ami megtetszett, érdekes, vagy amiről eszembe jutott…..
barna86 2020.04.06 09:35:25
@¿Qué tapas hay?: Igen, a Szalkszentmárton - Dunaújváros pontonhíd, ahol a kérdéses időpontban a Varsói Szerződés hadseregei hadgyakorlatot tartottak, ennek keretén belül épült meg ez az ideiglenes híd. Pontos részletekre már nem emlékszem, de 48-72 óra alatt épült fel maga a híd, szokásos forgatókönyvet akarták gyakorolni, hogy ha az imperialisták a III. vh-ban lerombolnak egy vasúti hidat, akkor mennyi idő alatt lehet így pótolni.

A HÉV-baleseten én is gondolkodtam sokat (sajnos nem találtam leírást róla), én azt gondolom, hogy ez nem a Budapest - Székesfehérvár vasútvonal, hanem a régi Gellért tér - Móricz Zs. körtér - Budafok - Háros - Nagytétény HÉV vonal, ami Budafokon, Hároson a Budapest - Pusztaszabolcs vasút mellett futhatott. A vonal az 50-es évekig HÉV-vonal volt, utána vonták be a villamoshálózatba, s így lett a 43-as villamos (amit később visszavágtak a mai, budafoki végállomásig).
Mivel már más blogokon részletesebben kiértékelték a dolgot, továbbá az egész annyira szánalmas, hogy nem igazán jön komoly szó a szánkra, ma kicsit lazább bejegyzéssel kommentáljuk az eseményeket. Röviden ugye arról van szó, hogy a MÁV-Start weboldalán megjelent egy…..
barna86 2018.11.19 11:17:06
Jó meglátások, a vidékfejlesztési szempontokat tekintve én is hasonló következtetésre jutottam.

Pusztán a számokat nézve valószínűsíthetően sose érné meg felújítani a pályát. Viszont ha az externális hatásokat nézzük, akkor bizony ott van az, hogy ha van jó közlekedési lehetőség, akkor nem kell Fehérgyarmat, Mátészalka környékéről beköltözni pl. Nyíregyházára, Debrecenbe, hiszen mondjuk 40-50 perc alatt be lehet érni kényelmesen, ergo a népesség nem fog csökkenni, plusz a települések lakossága nagyobb jövedelmet költ(het) el, ami fejlesztő hatású lehet pl. a szolgáltató szektorban stb-stb. Lásd a nyugati határszél, ahol akkor is meglenne ez a hatás (igaz kisebb mértékben), ha az emberek egy része nem euróért dolgozna.

Meg lehet nézni, hogy a különböző fejlesztéseknek köszönhetően Budapest és Székesfehérvár vonzáskörzete pl. teljesen összeér, az ingázás már nem egyirányú! Miért: autópálya és korszerű vasút (pillanatra ugorjunk át afelett, hogy a 120 km/h nem a technika csúcsa).

Ugyanezt meg lehet nézni a német példán keresztül, leginkább az egykori NSZK oldalán: akármerre indulunk, max. 20-30 km-en belül elérünk egy autópályához és egy komolyabb forgalmú vasútvonalhoz, s pont ezért nem is úgy néznek ki a települések, mintha halálra lennének ítélve, nincsenek akkora sötét foltok, mint pl. itthon az Ormánság, szatmári részek, Miskolctól északra eső területek stb.
barna86 2018.11.19 11:22:04
@vidimaster: ha már használt anyagok beépítése szóba került. Szolnok - Debrecen 120 km, ha mondjuk csak 70%-os vissznyereménnyel és két vágánnyal számolok, az kb. 170 km fővonalból kinyert, de máshol 80-100 km-es tempóra még elsüthető anyag. Tudja valaki, hogy ezek hova kerültek, kerülnek, nem látok ekkora nagyságrendű mellékvonal-felújítást.

Pozitív példának (de sajnos kivételes is) kell venni a 36-os vonalat, amit megcsináltak 80-ra a 30-as felújításának hozományaként. Na ez lenne valahogy a kezdőszint, ha felújítunk...
A szocialista Magyarország mindennapjait - eddig még nem látott, eredeti színes fotókkal bemutató - sorozatunk folytatódik az MTI fotósainak munkáiból. Ma - rendhagyó módon - három évet ívelünk át 1963-tól 1965-ig. 1963. január 18. Hómarós ZIL teherautó és hómunkások tisztítanak egy utat valahol…..
Mára már az egész világon elterjedtek a nagysebességű vasutak, amelyeken a klasszikus 120-160 km/h sebességnél jóval gyorsabban, 200-300 km/h-val, vagy akár még annál is többel száguldanak a szerelvények. A nagysebességű termékek, mint a TGV, az ICE, a Thalys, vagy a Sinkanszen az illető…..
barna86 2018.03.28 22:38:16
Hm, a betett képet mintha csak én csináltam volna, hasonló gondolatokra jutottam én is, hogy ha ilyen hálózatban gondolkodunk, akkor erre érdemes elindulni, mert ezeken a helyeken lehetne pilotként megnézni, hogy mire jutunk 200-250 km/h-s tartományban, mert mind a négy helyen megvan az, amiből lehet építkezni. Jelenleg kapacitáshatáron mozgó pályák az elővárosi, távolsági és teherforgalom miatt, ahol Bp miatt sok távolsági vonat meg egy helyen, ami később szétágazik, vagyis akkor is kihasznált vonalak lennének, ha a jelenlegin menne az előváros és a teher, az újon pedig a gyorsvasút.

Megjegyzések:

Az 1-es vonalat nem Tatabányáig kéne vinni, hanem Győrig, mert egyrészt Komárom környékén nem a legjobbak a vonalviszonyok, Komáromhoz amúgy is kellene egy elkerülő, másrészt pedig a mostani Budapest - Győr vonal ideális terep az elővárosi vasútnak: menetközben és végponton is jelentős városok, de közben sok helyen 8-10 km-es állomásközök, ahol a személy is tudja húzni neki 140-160-nal, így már egy mindenhol megálló vonat is versenyképes tud(na) lenni. Az új vonal nálam Tatabányát D-Ny-i irányban kerülné meg (átkötéssel a régi pályára természetesen a gyors illetve zónázó vonatok miatt), majd utána Vértesszőlős környékén rásimulna az M1-esre, amellyel együtt haladna, és Győrszentiván környékén "térne át" a régi vonal mellé (két külön vágányon!). Amit még változtatnék az osztrák vasúttal és a GySEV-vel karöltve, hogy Győr után Sopronnak venném az irányt azért, mert se a mi, se az ő oldalukon nincsen település az 1-esen, egyedül Mosonmagyaróvár van Sopron és Wiener Neustadt ellenében. Sopron felé menne a személyszállítás, Hegyeshalom felé meg elég lenne a 120-140 km/h a személyvonatoknak és a tehervonatoknak.

30/40-es: megint közel teljes egyezés, egy vonal a két dunántúli vonalcsoportnak, annyi, hogy Sv felé Dinnyés környékén vagy a 45-ös vagy a 30-on kötném vissza Fehérvárra, a 40-esre pedig pont tényleg Sárosd környéke jön ki. Ezt az irányt illetően leginkább azon lehetne elgondolkodni, hogy ha már egyszer majd ránk szakadna a bank, hogy a Rétszilas - Dombóvár szakasz problémás az altalaj, a Kapos miatt. Emiatt - ha felrobbant a bank - én dobnám ezt az irányt, és fő irányként egy Budapest - Dunaújváros - Paks - Szekszárd - Mohács - Pécs vonalat konstruálnék a meglévő vonalak alapján. Paksig van pálya (vagyis a helye, mert a pálya sajnos kuka), onnan 20 km kb. Tolnáig a 46-os, egyedül a Bátaszék - Mohács - Pécs az új - és domborzatilag necces - terep. Igaz, hogy Sárbogárd és Dombóvár is kiesik, de helyette bejön Dunaújváros, Paks, Szekszárd, Mohács és Baja a rendszerbe.

80-as vonal: az 1-eshez hasonlóan az elővárosi határon túlra vinném, azaz legalább Hatvanig. Ráadásul, minél hosszabb a nagysebességű rész, annál jobban be lehet vonni az olyan oldalágakat is, mint Gyöngyös, Eger, Salgótarján stb.

100-as vonal: ahogy írtátok, egyértelműen Ferihegy és onnan tovább, annyi, hogy Szolnokig kéne vinni úgy, hogy Ceglédre lenne egy átkötés, amerre a 140-es menne.

Ezeket a fejlesztéseket azért is tartom fontosnak, mert összébb húzná az országot, nem tömörülne 3-4m ember Budapest közvetlen közelében, ha értelmesen lehetne ingázni távolabbról is. Ilyen pályán számolhatunk úgy, hogy kb. 120-130 km-ről is lehet ingázni, mert óra alatt Bp-n van az ember, s ennyit ma is ingázunk sokkal rövidebb távokon. Illetve ez segítené a másik irányú folyamatot is, és beindulhatna szépen lassan egy ellenkező irányú ingázás is akár Budapestről is (még, ha kisebb mértékű is), ami oldhatná az ország vízfejűségét (ha munkahely is társulna mellé a vidéki városokban), és erősebb vidéki centrumok jöhetnének létre, ami egészségesebb lenne az országnak.
Múlt héten jött a hír, hogy a cseh pályavasút feltette a holnapjára a jövő évre tervezett cseh vasúti menetrendet. Már ez is önmagában hírértékű lenne Magyarországon, hiszen nálunk a következő évi vasúti menetrend normális esetben valamikor november környékén, pár héttel a menetrendváltás előtt…..
Bárkit kérdezünk a témában Budapesten, jó eséllyel egyet fog érteni azzal az állítással, hogy a fővárosi villamosok lassúak. Rengeteget kell állni a lámpáknál, sok a megálló, tele vannak a pályák ilyen-olyan sebességkorlátozásokkal; szinte alig van olyan megállóköz, ahol lassítások nélkül végig…..
barna86 2017.02.16 23:59:13
@laci_52: Igen, a 4-es metró sok tekintetben egy vicc. Bőven elég lett volna egy megálló a Fehérvári út alatt a Móricz és a Bocskai között két végén mozgólépcsőkkel. Kb. pont a mai körtéri illetve Újbuda-központi villamosmegállók végébe érne ki a lépcső. Azért a Gellért és Fővám térrel óvatosan, amellett, hogy teljesen igazad van, jelenleg már a felszín alatti vizek is gondot okoznak a Gellért téren, nem tudtuk úgy megépíteni, hogy jó legyen, hát ha még a Duna alatt lenne az állomás.
barna86 2017.02.17 00:06:31
@Gabesz9: Igen, a váltókon is mentek tempósabban, még, ha túl is lépték a váltókon engedélyezett sebességet, nem lett semmi következménye, senki se ellenőrizte. Aztán, amióta a 23/24-es villamos még a '90-es évek elején beköszönt a Golgota téri gyógyszertárba, azóta - úgy tudom, hogy - sokkal komolyabban veszik és ellenőrzik a sebességhatárok betartását.
barna86 2017.02.17 11:27:21
@KissGecihuszár: Igen, jogos a felvetésed, jó kérdés, hogy mi lesz az alagút beüzemelése után. Ahogy te is írtad, meg talán máshol is előkerült már, a látra közlekedés természetesen ki lesz zárva, így a 90-120 mp környékén lehet/lesz majd a tényleges követés. Annyi, hogy a jelenlegi tervek szerint, ahogy látom, nem az összes villamosviszonylat megy le, pár a felszínen fog maradni. Lehet, hogy kicsit túllőttek a célon, amikor mindent egy-két tengelyre fűztek fel, mondván az átszállás rossz, bár, ha az autó az ellenfél, akkor sajnos egy átszállás is sokat számít. Szerintem az arányokat kell nézni: nem mindegy, hogy 10-15 perces úton kell 2-szer átszállni vagy a 45-60 perces út során, ez lenne érdemes maximalizálni valahogy, hogy az átszállási idő szükséglete ne legyen több a teljes idő adott százalékánál a nagy többség számára.

Sajnos a tervezőasztalokon mindig nagyon szépen mutatnak a tervek, de elég nehéz homogén forgalmat és követést létrehozni sok viszonylat (és sok különféle jármű) összefogásával, még a 4-6-os viszonylagos elszigeteltségével is napi jelenség, hogy megcsúszik 1-1 percet a járat, mert pont nem ér át a szabadon a felszállók miatt, de így akkor már kb. borul az egész játék, önmagát gerjesztő folyamatként egyre többen akarnak felszállni, így egyre inkább le fogja késni a következő szabadokat, miközben a mögöttes villamos meg üresen megy végig. Erre talán megoldás lehetne, ha a mögöttes villamos meg tudná előzni a tömött, késésben lévő villamost, mert akkor a kettőjük összesített késése valószínűleg kevesebb lenne, mint előzés nélkül. Ilyet nap mint nap látok (Körtér - Hűvösvölgy távon ingázok), hogy a Moszkvára egymás mögött ér be az 56-os és a 61-es, s a maradék majd 20 percet úgy teszik meg Hűvösvölgyig, hogy az elsőről lefolynak az emberek, lámpavesztés kb. mindenhol, míg a mögöttes meg lépésben, üresen felkocog. Ki kéne próbálni, hogy mi lenne, ha a Moszkván a két villamos helyet cserélne (lenne rá vágány, pont ezért ez a példa), s a tömött villamos kerülne hátra, így arról csak leszállnának az utasok, mert a felszállókat az üres(ebb) villamos szedné fel, és így - szerintem - összeségében kevesebb lenne a két jármű késése, mert kevésbbé tartanák fel egymást, mint fordított esetben.
Pangea Határsávban 2016.02.07 17:06:26
Képzeljük el, hogy lakóhelyünket a hatóságok elszigetelik az ország többi részétől, oda csak különleges engedéllyel léphet be bárki, és fegyveresek és egyéb egyenruhások ügyelnek minden gyanús mozgásra. Nem olyan kellemes hosszútávon nem? Magyarország területének csaknem egytizedén mégis évtizedekig…..
Ha családi házban tervezzük az életünket, a gyermekeink nevelését fontos, hogy mennyibe fog kerülni az otthonteremtés. Örökös kérdés, hogy vegyünk, vagy építsünk? Ezt a kérdést mindenki maga dönti el, mi csak a számolásban segítenénk. A telek árát sok minden…..
barna86 2015.04.20 08:47:57
@TS RS: pontosan mennyire is tudtad önállóan intézni ezeket az ügyeket? Nekem az a jelenlegi jogszabályi körülmények között a bajom az építéssel, hogy önállóan igazából már nem tud az ember építkezni, mindenképp kell egy kivitelező, nem csak egy ellenőr, e-napló stb. (Legalábbis ez jön le a cikkekből, mivel még nem aktuális a dolog, ezért nem is jártam utána pontosan a szabályoknak.) Te tudtad vezetni az e-naplót, s simán megoldható volt - ha jól értem, hogy kb. magatoknak csináltatok mindent, csak épp amikor kellett egy mesterember, akkor fogadtál egyet, megcsinálta a dolgát, jött a következő...?
A helyenként ütemes, helyenként kínálati jelleget mutató magyar vasúti menetrenddel kapcsolatban készek vagyunk elismerni, hogy több részletében elég jól sikerült. Az „elég jól” két dolgot jelent: egyrészt valószínűleg lehet jobbat is, másrészt a jó menetrend próbája a…..
barna86 2014.06.25 15:30:04
Egyetértek a cikkíró konklúziójával a jelenlegi helyzet értékelését illetően, az időbeli eltolásokat kivéve sokat nem lehet tenni a vonalért a mai formájában.

Viszont ha már előjött a V0, Budapest-Belgrád TGV stb, akkor hadd reagáljak erre, mivel meglátásaim szerint a döntéshozóink csőlátása miatt számos - számomra logikus - alternatíva szóba se kerül, s nem használjuk ki, hogy két Budapest - Szabadka vasútvonalunk van/lehetne.

Szerintem a teher- és a személyforgalom kettéválasztása jól megoldható lenne a 140-es illetve 150-es vonalak segítségével. A 150-es 120 km/h-ra felújítva és részlegesen kétvágányúsítva (Kunszentmiklósig az előváros miatt, onnantól meg egyes állomásközök a repülő keresztekhez - vagy elnyújtott állomásfejek, amihez természetesen dukálnak a 80-100-as kitérők is) megfelelne arra, hogy Budapest - Kunszentmiklós-Tass személyvonatok 30, Budapest - Kelebia sebesvonatok (Kunszentmiklósig zónázik) 60 percenként járjanak, és gyors számításaim szerint még így is maradna bőven lehetőség az órás tehervonati ütemre. Ez a mai igények mellett bőven túlméretezésnek tűnik.

A 140-es a személyforgalomban jelenleg is erős, személyforgalmi okok miatt ígyis-úgyis célszerű fejleszteni Szegedig mindenképp (leginkább az IC-k ne álljanak a keresztek miatt). Akkor viszont már csak a Szeged - Szabadka szakasz marad, amit teljesen fel kellene újítani. Innentől fogva máris megoldható, hogy a Budapest - Szeged IC a végén vigyen pár kocsit magával, ami Szegeden leakad, s továbbmegy Belgrád felé. A dolog egyetlen rákfenéje a szegedi és a szabadkai körüljárás. Utóbbi pl. kiküszöbölhető egy átkötéssel a röszkei vonalból a kelebiaiba, míg az előbbinél úgyis kell valamennyit állni a belföldi és a nemzetközi szerelvényrész stokkozása miatt.

Véleményem szerint ez a megoldás nem lenne drágább, mint az a lázálom, amit a 150-esre vizionálnak, viszont a hatása sokkal jobb lenne mind a teherforgalom (alacsony személyforgalmú vonalon zavartalan közlekedés), mind a személyforgalom számára.
A helyenként ütemes, helyenként kínálati jelleget mutató magyar vasúti menetrenddel kapcsolatban készek vagyunk elismerni, hogy több részletében elég jól sikerült. Az „elég jól” két dolgot jelent: egyrészt valószínűleg lehet jobbat is, másrészt a jó menetrend próbája a…..
barna86 2014.06.19 09:31:56
Először szólok hozzá ezekhez a Menetrendjobbításos cikkekhez, de nagyon tetszenek, pedig már vagy egy cikknyi hozzáfűznivaló összejött az ötleteléshez.

Az alapötlet a 2008/09-es menetrend bevezetésekor nem volt rossz. Akkor 3:52 perc kellett a vonatnak a 17-60 útvonalon, emlékszem, nézegettük is, hogy vagy egy órával verte a Szombathely-Pécs buszokat. Reméltük, hogy a vonat kiherélése helyett (nagy állomási tartózkodások, minden megálló kiszolgálása) talán stabil marad a rendszer, s évek alatt sikerül ráépíteni valami szolgáltatást, de a folytatást ismerjük.

A problémákat szerintem leginkább a pályaállapotok romlása okozta, és/vagy a Máv hozzáállása. Ha romlik a pályaállapot, akkor nő a menetidő, ami kritikus lehet pl. egy Gyékényes - Barcs szakaszon, ahol rendre 17, 14, 11 és 13 km-es állomásközök vannak. Nehezebb a kétszintű forgalom fenntartása, sok a kisforgalmú megálló, adja magát a két szint összevonása. A 17-es alsó szakasza hasonló, bár ott állomástávolságok terén jobb a helyzet, plusz biztosítóberendezésben. Itt a másik sarkalatos pont, az állomások biztosítóberendezése. Ha lenne egy hosszabb távra fix menetrend, s tudjuk, hogy pl. Vízváron lesz kereszt kétóránként napi hatszor, akkor odateszünk még egy baktert állandóra, így csökken a keresztnek a technológiai ideje. Ezek az okok szerintem együttesen vezettek a gyorsvonatok "elzülléséhez", miközben alapból is nehéz volt a menetidő ellenére konkurálni a buszokkal, ha azok megálltak pl. Körmenden, Zalaegerszegen, Kaposváron, s így hatékonyan szolgáltak ki rövidebb utazási igényeket.

A lehetséges megoldáshoz leginkább azt tartanám előnyösnek, ha egy Desiro vagy Usgyi méretű motorkocsi tudna járni a viszonylaton, mivel így sokkal gazdaságosabb (ezáltal talán rentábilisabb) lehetne a járat a Csörgő + 3 személykocsi verziónál. Ezen feltételek mellett kipróbálhatónak (minimum 3 évig, hogy legyen ideje kiforrni magát) látnék egy tényleges gyorsvonatot Pécs, Szentlőrinc, Szigetvár, Barcs, Gyékényes, Nagykanizsa, Zalaszentiván, Vasvár, Szombathely megállásokkal.

Ha onnan indítunk, hogy hordjon el Barcs felé az IC-ről Szentlőrincen (ps = páros, pt = páratlan), akkor adódik egy ps:10-ös indulás Pécsről, így ps:25-kor tudna keresztezni az IC-vel Szentlőrincen. Ebből ugyan kicsit feszítve, de kijönne a páratlan órai kereszt Darányban (megfelelő szolgálat a feltétel!), és pt:15-kor lenne Barcson. Innen kicsit szűk a keresztmetszet, 2008-ban 50 perc alatt tudta a Barcs - Gyékényes távot a vonat, tehát ha biztosítva lenne a pályás háttér (a 2008-as szint + még egy pár perc pl. a pontszerű lassúkkal) a Darány - Gyékényes távon akkor kijönne a ps:00-ra a kereszt Gyékényesre, így akár pókba is lehetne szervezni a 41-essel a vonatot, majd ps:25-kor lenne Nagykanizsán (a 30-as felőli sarokforgalom szerintem marginális mértékűnek vehető). Így sajnos mondjuk lecsúszunk a zalaszentiváni keresztről, Nagykapornakra jönne ki a következő pt:00-ás kereszt. A 25-ös vonallal hangolva jó lenne a négyes kereszt Ivánban a páratlan órákban (megfelelő órában indítva a Bp-Sm/Zg gyorsokat), de ehhez majd' 10 percet kellene találni Gyékényes - Zalaszentiván között! Ha nem, akkor pt:07 körül lennénk Ivánban, ahonnan egy pendliző vonat elhord Zeg-re, Ivánból meg már egyenes az út Sm-re pt:50 körüli érkezéssel. Ez így 4 szerelvényt kíván, 20 perces fordulóidővel mindkét végen. Ha biztosabbra akarunk menni, akkor 5 szerelvény, s így az egyik végállomáson egy alaposabb takarítás is bőven biztosított. Kérdés, hogy megérne-e ez pl. 4-5 Desiro-t, ha majd drót lesz a 2-esen; főleg, hogy javasoltátok már pl. a 46-osra is, vagyis pl. egy Ud-i honosítással kiszolgálható lenne a két vonalcsoport.

Ez az én ötletem (nyugodtan szedjétek darabokra), de emellett vagy ehelyett akár lehet szó egy Pécs - Kaposvár - Szombathely gyorsról is (hasonlóan valami kisebb vonategységgel), de ott per pillanat sokkal szigorúbb feltételnek érzem a 41-es teljes felújítását úgy, hogy maximum 90 perc alatt tudja a vonat a Dombóvár - Gyékényes távot.

A kisebb - motorvonatos - vonategységeket azért tartom fontosnak, mert meglátásom szerint inkább legyen sűrűbb a követés kisebb vonatokkal, mint egy nagy és hosszú vonat napi 2-szer, továbbá a motorvonatok hatalmas előnye a modularitás.
"A kormányszóvivő szerint az élet- és vagyonvédelem tekintetében százszázalékosan teljesített a katasztrófavédelem, a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők a közutakon a hó fogságában rekedt emberekkel kapcsolatban." (kormany.hu) Örüljünk, hogy a kormány megveregette a…..
no emisszió Multik markában 2012.03.03 14:48:35
Azért az már vérciki, amikor az ember a fafejű, bürokratikus, korrupt és ostoba - magyar - állammal szemben már csak egy multiban bízhat. Márpedig a városi elektromos miniautók (vagy nevezzük inkább járművecskéknek) régóta várt hazai elterjedésének sorsa lényegében egy ilyen…..
Ha igazán röviden össze kellene foglalni a rendszerváltástól mostanáig a magyar környezetvédelmi közpolitika történetét, akkor legvilágosabban két idézettel lehetne elmesélni ezt a becstelen/dicstelen elmúlt húsz évet. Az elsőt néhai Antall József mondta az MDF (a fiatalok…..
barna86 2012.02.22 20:33:27
@hackbard.celine:

Ezen teljesen besírtam, ilyet hogy lehet nyilatkozni....:D:D:D Az már inkább szégyen vagy elgondolkodtató, hogy ez a csóka hogy a fenébe kapott vegyészmérnöki-biológusi diplomát a BME/ELTE egyetemeken....
Úgy érzem, mintha alapvetően félreértené társadalmilag egyébként rendkívül fontos feladatát Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos. Már akkor súlyos aggályaim keletkeztek vele kapcsolatosan, amikor egy kedves olvasóm eljuttatta nekem a vele, pontosabban politikai…..
barna86 2012.01.23 12:02:59
Meg ez is itt van még:

forum.index.hu/Article/showArticle?t=9076357

Igaz, itt már megjelennek a szélsőséges elemek mindkét oldalról (mindent bezárni vs. a legutolsó kis tanyára is mágnesvasút), de azért jó dolgok vannak itt.

De maga az írás most tetszik, esetleg kutakodás után megérne egy nagyobb lélegzetvételű bejegyzést a magyar vasúti teherszállítás tudatos züllesztése (feleslegesen felszedett állomások, horribilis mértékű pályahasználati díj, körzetesített árufeladás). Azt tudtátok, hogy egy véletlen folytán pl. Debrecen környékén egy olyan vállalkozó kapott iparvágány elbontására megbízást, aki MÉH-telepeket is üzemeltet?
Elég meglepő és mulatságos hír, hogy az európai zöldek eljárást szeretnének kezdeményezni az unió parlamentjében a magyar kormányzat ellen. Képviselőjük, Ulrike Lunacek szerint - idézem - "az eljárásra azért van szükség, mert az új alkotmány életbe lépésével…..
barna86 2012.01.05 12:48:29
Kedves Vancat! Tudom, hogy nem szokásod nagyon a dolgoknak utánajárni a posztok megírása előtt, továbbá a kommentárokat sem sűrűen olvashatod, mivel ugyanazok a hülyeségek kerülnek elő posztról-posztra, most mégis arra kérlek, hogy olvasd el, amit írtam, ha már arra lusta voltál, hogy utánaolvass a dolgoknak. S mindezzel csupán egy mondatban szereplő három butaságot kívánom megcáfolni. (Sajnos a cáfolat az mindig bővebb mint amit cáfolunk, muszáj alátámasztani a dolgokat :D)

"Magyarország évtizedek óta lényegében obstruálja a rajtunk áthaladó nemzetközi vasúti folyosók fejlesztését, leszarja az elvileg Párizstól Budapestig tervezett gyorsvasút tervét, folyamatosan és szisztematikusan építi le a távolsági közösségi közlekedést."

Gratulálok, ezzel a bekezdéssel sikerült teljesen felülmúlnod az atomos sötétséget, amit itt terjesztesz. Vasútvonalak, melyek különböző európai korridoroknak részei:
- Budapest - Győr - Hegyeshalom
- Budapest - Székesfehérvár - Boba - Zalaegerszeg - Őriszentpéter
- Budapest - Dombóvár - Magyarbóly/- Gyékényes
- Budapest - Kiskunhalas - Kelebia
- Budapest - Újszász - Szolnok - Békéscsaba - Lőkösháza
- Budapest - Cegléd - Szolnok - Debrecen - Záhony/ - Püspökladány - Biharkeresztes
- Budapest - Miskolc - Hidasnémeti/- Nyíregyháza - Záhony
- Budapest - Vác - Szob

Az tény és való, hogy úgy általában a magyar vasúthálózat erőteljesen leharcolt állapotban van, de azért a nemzetközi fővonalakkal azért úgy-ahogy próbálnak foglalkozni több-kevesebb sikerrel, azt viszont nem lehet állítani, mert tiszta hazugság, hogy a korridorvonalakon nincs fejlesztés. A hegyeshalmi vasútvonalat a '90-es évek második felében építették át 140-160 km/h-ra, sajnos azóta a karban-nem-tartás miatt ott tartunk, hogy az ünnepek előtt 80 km/h-s korlátozást kellett bevezetni 30-40 km-es szakaszon. Az őriszentpéteri vonal utolsó része Zalalövőtől a független Szlovéniával való kapcsolat miatt 2000-ben teljesen új vonalként épült meg (Rákosi-korszak óta kb. ez volt az első jelentős vonalépítés). Emellett Bobától Zalalövőig teljesen felújították, új nyomvonalra helyezték a régi pályát, s végig elkészült a villamosítás. A Budapest - Székesfehérvár közötti vonalszakasznak Tárnoktól kifelé most csinálják a teljes átépítését 120/160 km/h-ra, Kelenföld - Tárnok között pedig elvileg idén indul a teljes átépítés, az egyvágányú vonal kétvágányúsítása. Sajnos a Horvátország és Szerbia felé tartó vonalak állapota kritikán aluli, jellemző tempó a 60-80 km/h, egyedül Budapest - Dombóvár - Pécs között jobb egy picivel a helyzet. Itt meglátásom szerint addig nem várható jelentősebb fejlődés, amíg a szomszédos államok nem EU-s tagok, Magyarbóly helyzetét tovább rontja, hogy az a vonal tulajdonképpen Boszniába vezet. A lőkösházai vonalat most építették át 160 km/h-ra és kétvágányra Szajol - Gyoma között, s most fog folytatódni az építés Békéscsabáig, majd a határig is. A Budapest elővárosi szakaszt is felújították, de sajnos nem végig, emiatt Nagykáta - Újszász környékén 40-60-80 km/h a jellemző tempó sajnos. A másik szolnoki vonalat most újították fel Ceglédig, hamarosan indul a Szajol - Püspökladány vonalszakasz átépítése is, de jelenleg is relatíve jónak mondható a vonal állapota, tekintve, hogy az átkosban ez volt "a fővonal" a SZU felé a miskolcival együtt, ennek köszönhetően a miskolci is még relatíve jó állapotban van, kivéve a Mezőzombor - Nyíregyháza szakaszt, ahol csak egyvágányú a vonal, s a nagy forgalom és a karban-nem-tartás miatt eléggé leromlott a pálya. A szobi vonal fel lett újítva végig 100/120 km/h-ra Vác állomását kivéve, amit most terveznek megcsinálni. Sajnos Vác - Verőce között a tavalyi esőzések miatt le kellett zárni a partfal külső felén vezetett vágányt töltésmegcsúszás miatt, de elkezdték a tervek kidolgozását a helyreállításra (a szándék komolyságát jelzi, hogy a BME Építőmérnöki Karát is bevonják a tervezésbe, hogy ne ideiglenes, hanem hosszútávú megoldás szülessen a labilis töltés stabilizására). S egyenlőre még nemzetközileg nem jelentős vonal, de megcsinálták a Cegléd - Szeged vasútvonalat is, reméljük, hogy egyszer visszaépül a szegedi Tisza-híd, s akkor nemzetközi forgalom is lesz erre.
A Párizs - Budapest gyorsvasút jelenleg bőven az álom kategóriába tartozik, s igény sem lenne rá abban a korban, amikor mindenféle repülőtéri pluszidővel együtt is 3-4 óra alatt Párizsba érsz 10-20 ezer forintért. A táv vonaton emlékeim szerint 1600-1700 km, ha ezt 300 km/h-s utazósebességgel akarod megtenni, akkor is beletelik legalább 6-7 órába a megállások miatt. Erre egy teljesen külön vasútvonalat kiépíteni Budapesttől a határig horribilis pénzbe kerülne (emellett eltörpülne a 4-es metró ostoba építése), miközben forgalom kb. nulla lenne. Ha a mostani Budapest - Hegyeshalom végig járható lenne 160 (ne adj isten 200) km/h-val, az bőven elég lenne, Bécsből átszállással pedig elérhető minden nagy európai város, és emiatt kerültek bevezetésre a RailJet vonatok is.
Az országon belüli távolsági közlekedés leépüléséről írni itt és most 2012-ben hatalmas nagy ostobaság. Míg 15-20 éve ez annyit jelentett, hogy napi 2-3-4 gyorsvonat/IC volt a nagyvárosok és Budapest között, addig mára ehhez képest oda értünk el, hogy egy-két óránként járnak a gyorsvonatok/IC. Óránként elérhető Győr, Miskolc, Székesfehérvár, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza, Füzesabony (Eger), Kecskemét, Szeged, kétóránként Sopron, Szombathely, Pécs, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Békéscsaba. Tehát a kínálat több mint jó, kiválónak mondható, már csak azon kell javítani, hogy csökkenjenek az eljutási menetidők.
barna86 2012.01.05 17:14:55
@is: egy 2002-es adatot találtam (júl. 17. illetve dec. 18) csak most hirtelen erről, de szerintem olyan nagyon nem változhattak a dolgok azóta. Ezek szerint:
- nyáron, völgyidőszak minimuma (2-5 óra között): kb. 3700 MW
- nyáron, csúcsidőszak maximuma (10-18 óra között): kb. 5000 MW
- télen, völgyidőszak minimuma (3-5 óra között): kb. 4200 MW
- télen, csúcsidőszak maximuma (7-23 óra között átlagban): 5500 MW

Ezek alapján 70-80%-a a csúcsidős terhelésnek a holtidős terhelés, tehát azért lenne még hova fejleszteni a rendszert, ki lehetne váltani pl. szénerőműveket, de csak módjával, mert pl. egy atomerőmű termelését nem lehet olyan sebességgel szabályozni, ahogy a hálózat kívánná, ezért szükséges mellé azért kiegészítő erőmű is.
no emisszió Vona, a paksi kópé 2011.12.18 20:08:35
Vannak olyan magyarországi állami nagyvállalatok amelyek, valamilyen - egyelőre megmagyarázhatatlan - parajelenséggel egyszerűen elbűvölik, mi több, szabályosan elvarázsolják az oda ellátogató politikusokat. Az egyik ilyen a Paksi Atomerőmű, ahonnan az elmúlt húsz évben még…..
barna86 2011.12.18 23:42:58
@mement:

"arrol van szo hogy a bovites el lehetne kerulni,(megtartani a jelenlegi kapacitast) es ki lehet egyes teruleteken helyi erroforasokbol gazdalkodni az szukseges energiat. (nem nem csak hot, kicsit csusztat a csavo, egyszeruen aramot eloallitani ilyen technologiaval draga nagyon)."

Villamos energiát nem lehet helyi szinten, izoláltan előállítani, nem érdemes, mivel nagyon drága lenne. Jelenleg Portugáliától Romániáig egész Európában egy, közös villamosenergia-hálózat van, mindenki hatással van mindenkire. Az ellátás bázisát az alaperőművek adják, amiket kiegészítenek az ún. csúcserőművek. Sajnos jelenleg még egyik kategóriába se nagyon lehet sorolni a megújuló energiákkal áramot termelő erőműveket, mivel egyfelől nem képesek huzamos időn át konstans teljesítményt leadni, hogy alaperőművek legyenek, másfelől viszont arra sem képesek, hogy ha nekem két perc múlva kell plusz energia, akkor azonnal és pöccre megbízhatóan induljanak, mint a csúcserőművek.
barna86 2011.12.19 02:31:47
@Hardbácsi: Nem kell itt ívkemencékkel és vasúti fékpadokkal dobálozni, mikor van kézzelfoghatóbb példa is: egy egyszerű, ipari villanymotornak ma már simán van MW-os teljesítménye, nehéziparban, bányákban pláne. Vagy egy mezei Mávos 1047-es mozdony teljesítménye 6,4 MW, ami rövid időre lehet 7 MW is....
Az új vasúti menetrend néhány nappal ezelőtti életbe lépése tökéletesen bizonyítja, hogy alapvető tévedés volt - részemről is - azt feltételezni, hogy az Orbán-kormány által kinevezett új MÁV-vezetés nem meri meglépni azt az aljasságot, hogy szárnyvonalakat zárjon be. Aki…..
barna86 2011.12.15 16:36:27
Az nagy szakértőknek elmondom (úgy látszik, hogy a címlap hozza őket), hogy lehet ekézni a Mávosokat, hogy nem törték össze magukat a vonatért stb, de konkrét esetben felesleges. Megsúgom, hogy tavaly, tavalyelőtt az ÖBB is leállította a Bécs-Velence járatait az olaszok hozzáállása (inkább hozzá nem állása miatt), csak egy éjszakai járat maradt meg talán, s helyettük buszokat indítottak el, tekintve, hogy abba nem tud az FS belekontárkodni. Ugyanezen sorsra jutott az SBB és az FS közös vállalkozása, a Cisalpino, amely cég járatai svájci és olasz városok között járattak vonatokat 1993-tól. 2009-ben szűnt meg a cég, az olaszok totálisan nem foglalkoztak a dolgokkal, késések, járatkimaradások stb. voltak.

Amúgy a mellékvonalak felújításához adalék: anyagköltsége a fővonalakból kikerült anyagok beépítése miatt kb. nulla lenne, csak munkaköltség terhelné a dolgokat. A pályások számításokat végeztek, egy mellékvonal helyreállítása 60 km/h-ra 50-52 millió ft km-enként (ez csak a vonali vágányt jelenti). Ami a problémákat jelenti, az ezután jön: 60 km/h felett a sebességemelés hatósági engedélyköteles, aminek az összege elég magas, továbbá a vonatkozó előírások szerint (remélem ezt jól tudom) ilyenkor már kötelező minden kis utolsó földúthoz is fénysorompót tenni (akkor is, ha évente csak 2 traktor megy át ott a síneken). Ezenfelül még ami nagy költség, az a biztosítóberendezés, 150 mFt-ba kerül az, hogy leteszel két jelzőt és két váltót egy állomásra.....Tehát hiába lehetne relatíve jó áron, 50 mFt/km-ért kipofozni egy vonalat, a hatóságok hülye előírásai miatt az összeg sokszorozódik két tollvonással. Ugyanez van az EU-s fővonalaknál is, Szajol - Püspökladány között 2 MFt/km lesz az építési költség a mindenféle előírások miatt (ilyen aluljáró, olyan lift, ilyen esélyegyenlőség stb.....), miközben az osztrákok feleárból kihozzák ugyanezt (igaz, ott nem az EU a finanszírozó, így nem kell minden felesleges csilli-villi vackot beépíteni, csak azt, ami tényleg kell nekik).
barna86 2011.12.15 19:47:26
@nagyfeszültség:

"Egy világváros és a világ első számú turisztikai célpontja között - amely vasúti utazás szempontjából éppen ideális kb 800 kilométer távolságra van - aki nem tud rentábilisan személyvonatot üzemeltetni, az ne foglalkozzon ezzel a szakmával."

Hajrá, meg lehet próbálni, ha ekkora nagy üzletet szalaszt el szerinted a Máv. Vegyél két szerelvényt, vagy bérelj a Mávtól kocsikat. Old meg a mozdonyproblémákat: vagy négy ország - négy mozdony bérlése, vagy pedig saját mozdony, amit négy ország hatóságánál kell engedélyeztetni. Fizesd a személyzetet, a takarítást, a fenntartást, az állomáshasználatot, pályahasználatot stb. Végül vegyél menetvonalakat magyar, horvát, szlovén és olasz vasútvonalakon, s indulhat is az üzlet, úgyis kasszát fog robbantani szerinted. Szerintem nem csak én várnám a kísérlet eredményét, ha ezt legalább nullszaldóra kihoznád, akkor bizony sokan kezet csókolnának neked...
Tisztán látszik, hogy teljes az emberek bizalma az atomenergia békés célú hasznosításával kapcsolatban, és az is világos: minden alapja megvan ennek a bizalomnak, hiszen megnyugtató az a transzparencia, amely az energiatermelés e területét - különösen annak logisztikáját -…..
barna86 2011.12.12 17:18:59
Az útvonal nem titok, bármely 12 éves kitalálja egy vasúti térkép segítségével, ha figyelembe veszi az alábbi szempontokat: kezdőpont Záhony, végpont Paks. A Dunán két helyen kelhet át: Baja és Budapest. Budapestet érdemes kerülni, hogy a különleges forgalmi előírásokkal védett vonat ne akadályozza a budapesti elővárosi forgalmat. Így adódik a Záhony - Debrecen - Cegléd - Kiskunfélegyháza - Kiskunhalas - Bátaszék - Rétszilas - Mezőfalva - Paks útvonal.

"Nem lehet tudni, hogy a parlamenti képviselők közül kik az atomerőmű közvetlenül vagy közvetve fizetett lobbistái. "

Kicsit ironikus ezt pont tőled olvasni. A Greenpeace-nek sem a felajánlásokból van a pénze, mindenki tudja, hogy az olaj- és széntársaságok pénzelik őket, hogy tüntessenek az atom ellen.

"mikor és miért járkálnak titokban atomvonatok a magyar települések között"

Csúsztatás, úgy írsz, mintha össze-vissza az egész országban urániumot hordanának naponta, pedig csupán egy előre kijelölt útvonalon történik a szállítás évi pár alkalommal. Megsúgom, hogy a különböző savak, lúgok, gázok szállítása sokkal veszélyesebb vasúton, mivel ha azok kiszabadulnak, nem lehet őket befogni (lévén folyadékok, gázok), ellentétben a rudakba zárt uránnal. S hogy még jobb legyen: évi 1-2 alkalommal legalább történik ilyen baleset, ahol sósav, lúg, ammónia szabadul fel. No most akkor mi legyen? Álljon le az ipar, mert nem szabadna ezeket az anyagokat vasúton szállítani?

Elszomorít, hogy egyre inkább építik le a természettudományos oktatást, s ennek hatására egyre több önjelölt bölcsész lesz környezetvédő (mivel nem tudja mivel már kitölteni azt a sok szabadidejét) úgy, hogy a legalapvetőbb fizikai, kémiai törvényeket sem ismeri. Jól jellemzi az ő szintjüket az alábbi sztori: Amerikában végeztek egy felmérést, amiben az volt a kérdés: <<Egyetért-e Ön azzal, hogy betiltsák a dihidrogén-monoxidot, mivel fulladást okozhat?>> A válaszadóknak csupán a 20-25%-a jött rá, hogy a vízről van szó, a többi agynélküli a "tiltsák be, tiltsák be" opciót választotta.

Amúgy továbbra is azt ajánlom, hogy ne a szád járjon: költözz egy barlangba, ahol semmi elektromosságot nem használsz fel. Akkor mondhatod, hogy neked nem kell Paks, független vagy tőle, addig viszont eléggé álszent duma itt írni ilyenekről. Vagy pedig szentelj egy leírást a műszakilag megvalósítható és reális alternatíváknak, amivel biztosítható a stabil áramellátás hazánkban.
Sajnos Orbán Viktor miniszterelnököt - mostani és előző kormányzása is bizonyítja - nem igazán hatják át a zöld gondolatok. Mindez persze még nem bűn, csak azért kellemetlen, mert stábjába nem választ - legalább néhány - olyan embert, akik helyette, az ő nevében is,…..
Aggasztó hírek érkeznek a 2012-es vasúti menetrend előkészületeiről. Úgy hírlik, "megszorítások" várhatóak: számos fontos vonalon veszélyben az utasbarát ütemes menetrend, sőt az sem tűnik kizártnak, hogy a Fidesz-kormány esetleg - "hazaáruló" elődje…..
barna86 2011.11.24 13:06:18
@Medx: Csak egy fél év közgazdaságtant tanultam, ezért csak a következőképpen tudom magyarázni, aki tanult ilyet bővebben, mélyebben, attól elnézést kérek az esetleges hülyeségekért.

Az állam az adók révén (kedvezmény, megszüntetés, növelés stb.) tudja szabályozni, befolyásolni a piac keresleti-kínálati viszonyait. Jó példa erre a cigaretta adójának emelése, így akarják csökkenteni a dohányzást. Ha nőnek a fuvarozók költségei, azt ráterhelik a fogyasztókra, vevőkre, vagyis az ár nő, így csökken a kereslet (kivéve a Griffin-javak esetében). Ha rövidtávon csökken a kereslet, akkor azt középtávon a kínálat, termelés csökkenése követi és hosszú távon ez elbocsátásokhoz vezet. Ebbe a folyamatba akar beleavatkozni az állam a kedvezménnyel, hogy ne növekedjen pl. az alapvető élelmiszerek ára azért, mert a fuvarozóknak árat kell emelni az üzemanyag-költségek miatt. Én így látom, gondolom ezt, más kérdés persze, hogy ez mennyire átlátható, tiszta, korrupciómentes módon teszik.
barna86 2011.11.24 13:15:26
@ursus artos: Mivel nincs is semmiféle változás. Minden mellékvonalnál összehasonlítottam a mostanit és a jövő évit (bárki megteheti, máv-start oldalán minden elérhető), s a címben vizionált nemzethalál teljesen félrevezető. Semmiféle változtatás nincs, egy az egyben átvették az idei menetrendet, egyedül időpontbeli változtatások vannak illetve egy-két vonatot módosítottak, töröltek csak.
barna86 2011.11.24 14:02:35
@citrix:

Kis adalékok a történethez:

A Dombóvár - Tamási - Lepsény mellékvonal túlélte a 1970-es évek bezárását, viszont az akkor is rossz pálya a rendszerváltásra teljesen tönkrement, 20-30 km/h volt a maximális sebesség, így nem kerülhette el a sorsát, 1990-től fogva több részletben bezárták, felszedték a pályát. Ugyanez lett a sorsa pl. a Pécsvárad - Bátaszék és Barcs - Sellye vonalnak. Őket azért emeltem ki külön, mivel 1990-2002 között zárták be a vonalakat, szóval nem a 2007-es és 2009-es koncepció keretében. Az 1980-as évektől fogva ezek a vonalak semmi mást nem csináltak, csak agonizáltak, forgalom nulla közeli állapotra süllyedt, a pályaállapotok pedig borzasztóak voltak. Ha anno nem lépik meg a Csanády-ék a bezárásokat, akkor még jó pár viszonylat agonizált volna így hosszú évekig (ahogy tette pár vonal egészen 2009-ig). Persze, voltak szakmailag hibás döntések anno (pl. Veszprém - Alsóörs, Szombathely - Rum), de egy csomó olyan vonalat is bezártak, ami a semmibe vezetett, mivel elvágták őket a trianoni határok, és egy-két apró falut, alig 500-1000 embert szolgáltak ki (pl. Sellye - Drávasztára, Harkány - Drávaszabolcs, Szeged - Tiszasziget, Baja - Hercegszántó).

A mellékvonali teherszállítást annak körülményessége és a Máv balfaszsága együtt tette tönkre. Hogy néz ki a teherárúfeladás egy mellékvonali állomáson: megrakják a kocsikat, amit a jobb esetben naponta járó tolatós tehervonat felvesz (ez a vonat 4-6-8 óra alatt ér végig egy vonalon, minden állomáson, ahol kell, tolatgatnak, rendezgetnek). Ez a vonat beviszi a vonal végpontjára, ahol az összegyűjtött kocsikból egy tehervonatot képeznek, ami elviszi őket egy nagy csomópontba (pl. Székesfehérvár, Dombóvár, Szolnok, Ferencváros stb.). Ott rendezik a vagonokat, az azonos irányba tartó vonatok egy szerelvénybe kerülnek, így viszik el őket onnan, s innentől fogva a folyamat visszafelé ugyanaz, amit leírtam. Látható, hogy ennek az időigénye hatalmas, több nap egy ilyen folyamat, tehát a mai világban sajnos nem versenyképes.
Máv balfaszsága, konkrét példa: Fábiánsebestyén. A rakodóvágányt csak a cukorrépa-kampány idején használták, indultak innen vonatok Kaposvárra. A Máv kitalálta, hogy ezért a pár hónapért felesleges fenntartani egy állomást, így inkább felszedte a vágányt, rakodás lehetősége megszüntetve. Így a cukorrépát már Szentesre kell vinni, s ott lehet csak vagonokba rakni. A megoldás a problémára egyszerű lett volna: a felszedés helyett lehet alkalmazni az ún. váltólelakatolás módszerét, ez azt jelenti, hogy fixen rögzítik a váltókat, nem kell forgalmi személyzet, tehát be lehet zárni az állomást, de a későbbiekben az elvi lehetőség megmarad az esetleges rakodásra, lévén, hogy a lakatolás visszafordítható (időtartalma a szerelésnek kb. 2-3 óra). Emiatt lehetett látni azt, hogy a cukorrépát a gazdák a fábiánsebestyéni ex-állomás rakodójára vitték, ott markolókkal kamionokba rakták, és Szentesre vitték őket. A jelenség országos, tucatszám szednek fel ilyen indokokkal vágányokat, elvi lehetőséget se hagynak arra, hogy használják a vágányt.
A pályahasználati díjakról ne is beszéljük: egy-egy megállásért, tolatásért, állomáshasználatért 4000-5000 Ft-os költséget is felszámolhatnak. Egy barátommal konkrét példát számoltunk ki: Nagyatád - Somogyszob 9 km, nincs közbenső megállás. A phd kb. 11ezer ft-ra jött ki: megállási díj, állomáshasználati díj, km-díj stb. Tehervonatra az ilyen hülyeségek miatt 20 km alatt simán összejön 20-30-40 ezer forintos költség is akár.

Milyen lehetőségek lennének a jövőben?
Engedélyezni, használni kellene pl. nyíltvonali rakodást. Jelenleg ilyen nincs, pedig a mellékvonalak a szántóföldek mellett mennek el, két vonat között bőven lenne idő arra (vannak 3-5 órás lyukat a menetrendben sok helyen), hogy a szerelvényt kitoljuk a nyíltvonalra, megrakják, visszahúzzák; sőt az éjszakai vonatmentes időben pláne könnyen megoldható ez. Emellett nem kellene állomásokat bezárni, mivel minél kevesebb az állomás, annál kevesebb vonat járhat, van olyan hely, ahol már szinte nincs is szabad hely az állomások bezárása után az esetleges tehervonatok számára (elvi lehetőség is kilőve).
Ha már kamionok: ha meg lenne már a gps-alapú útdíj-rendszer, akkor meg lehetne csinálni a következőt a legforgalmasabb tranzitirányokon: az útdíjat nagyon magasra kell emelni, s alternatíva lenne a ROLA-rendszer olyan tarifákkal, hogy ne legyen veszteséges, de az útdíjnál olcsóbb legyen. A Rola-vonatok járhatnának határtól határig óránként, tehát a kamion beáll a sorba a határon, s legkésőbb egy óra múlva már indulna a vonattal. Problémák: egy ilyen vonat kapacitása nem túl nagy, talán 40-50 kamion maximum. A speciális vagonok miatt különleges előírások vonatkoznak rájuk. A pályakapacitás véges, csak Budapesten keresztül lehetne menni, ott viszont az elővárosban erősen telítettek a pályák már így is, továbbá van, ahol csak egyvágányos a vasúti pálya, ott esélytelen ez a rendszer. Mávos forgalomszervezéssel az ideális és elfogadható 4-5 óra helyett 8-10 óra lenne az út. Előnyök: kevesebb kamion, a sofőrnek a vonaton töltött idő pihenőidő, továbbá a vámkezelés papírmunka részét lehetne útközben csinálni, stb... Sajnos a problémák miatt ez jelenleg erősen álomszagú elképzelés, az is marad még jó pár száz évig, pedig Svájcban működik valamilyen szinten hasonló rendszer.
Ha már Svájc: ott működő megoldás, ha egy teherkocsit gyorsan el kell vinni az egyik állomásról a másikra, akkor azt egy személyszállító vonat végére kötik, időigénye max. 2-3 perc. Nálunk ez megoldhatatlan lenne az előírások miatt, marad a tolatós tehervonat. Továbbá ott létezik ún. tehervillamos, a város szélén megrakják a boltokba szánt készlettel, és végighaladva az utcákon, minden bolt leveszi róla a saját csomagját. Régen nálunk is működött még ez a megoldás...
A bűvös - és a Hondánál legendás - Integra márkanév alatt a japán gyártó bemutatta a világ legnormálisabb motorját. Az új gép a robogók, az utcai valamint a sport(os) motorok szinte minden előnyét magában foglalja, és hátrányaik nagy részét kiküszöböli. Nem mellesleg…..
Kevés olyan belsőégésű motorral hajtott autó létezik, amelyből annyi kis manufaktúra készített már villanyhajtású változatot, mint a Fiat 500-as. Az egyik villanyfiat-átirat, a milánói székhelyű Castagna luxusvillany Fiat 500-asa ráadásul nemrégiben be is írta magát a…..
barna86 2011.10.31 10:54:49
@Kopi3.14:

"Vagyis azonos körülmények között azonos terhelést kapó motorokat össze tudj vetni. Ennyi. A valóságot sosem fogja lemodellezni."

Azért ezzel a szöveggel ne akarj megmagyarázni egy min. 100%-os eltérést a gyári és valós adatok között (4,1 vs. 8-9). Érdekes, hogy én pl. 40-50%-nál nagyobb eltéréssel sosem találkoztam még, amikor kifejezetten azt próbáltam megnézni a kocsinál, hogy mennyi lehet a tényleges fogyasztás a gyári adatokhoz képest...

@ZBR:

"A zéró emissziós járművek nem bocsátanak ki a kipufogón keresztül káros anyagokat. Ettől lesz valami zéró emissziós jármű. Ezt nem én találtam ki, hanem ők:"

Igen, a politikusok, marketingesek meg ki tudja még kik kitaláltak valamit, s bevezették a nulla emissziós járműveket. ami nem más, mint egy kreált definíció. Ezzel számukra letudva a környezetvédelem kérdése, még fényezhetik is magukat, hogy milyen fasza gyerekek ők, hogy lám, mennyit törődnek a környezettel. Bedobták a gumicsontot a nép gyermekei közé, s azóta az önjelölt sötétzöldek homokba dugott fejjel mantrázzák, hogy "no emisszió - no emisszió", és sok esetben az alacsony műszaki tudásuk miatt (tisztelet a kivételnek) még el is hiszik, hogy ez tényleg no emisszió. Vagyis mindig az autógyárak lobbija az ördög számukra, aztán most mégis az autógyárak lobbijának az áldozatai lettek.....

@zsoci:

"A legkörnyezetbarátabb módja az atomerőmű. Azt meg ilyen sötétzöldek mint a szerző elvből utasítják el."

Múltkor, a szerző egyik rózsaszín álmos posztjánál (amikor megint túlértékelte a szél- és napenergia mai jelentőségét) megkérdeztem, hogy mégis mi bajuk az atomerőművekkel? Azt elismerem, hogy a kiégett anyagok tárolása problémás, ez tényleg baj az atom kapcsán, viszont ezen felül nem tudom, hogy mi probléma akad. Megkértem a szerzőt és a többi sötétzöldet, hogy írjanak/mutassanak egy korrekt tanulmányt műszaki, fizikai háttérrel alátámasztva, ami bemutatja az atomerőművek káros hatásait üzemszerű körülmények között, s mondtam, hogy adott esetben meggyőzhető vagyok, ha olyat írnak. Azért hangsúlyozom, hogy üzemszerű körülmények, mivel tudjuk, hogy a balesetek emberi mulasztások miatt következtek be (illetve benne volt kis százalékban konstrukciós hiba is, Japánban meg hatalmas földrengés és cunami volt, ami nálunk soha sem eshet meg).

Érdekes, hogy erre senki sem reagált, csak hallgatnak, mint a sír, de újra itt a lehetőség, hogy bizonyítsatok, mivel őszintén érdekel, hogy miért ördögtől való az atomerőmű. A tárolási problémákat nem vehetitek bele, mivel azt elismerem, hogy az problémás és bajos.
barna86 2011.10.31 12:28:34
@hackbard.celine: Köszönöm a linket, bevallom őszintén, ezekről a kutatási irányokról még nem nagyon olvasta, hallottam. Mindenesetre engem nem kell győzködnöd, a tárolásról szóló problémákat is (csak) azért írtam le, mivel eddig ha feltettem a kérdést, hogy mi a gond az atomerőművekkel, akkor arra a válasz az volt, hogy a kiégett cellák tárolása. Erre mindig visszakérdeztem, hogy igen, és ezenkívül? Erre még sosem jött válasz.... Amúgy szerintem Paks még a maga 700 m3-nyi hulladékával is (ha jól értelmeztem a cikket) bőven pozitív megtérüléssel bír, ha azt nézzük, hogy mennyi szenet, fát, földgázt, olajat stb. kellett volna eltüzelni az 1980-as évektől fogva, ha nem épült volna meg az erőmű, s ezen fosszilis anyagok mennyi káros anyagot jelentettek volna....