Adatok
NWN
0 bejegyzést írt és 15 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az alábbi ügyben a Zugügyvéd sem érti, milyen üzletpolitikai érdek áll a mögött, hogy ha egy nyilvánvalóan hibás bevásárlókocsi miatt valakit baleset ér egy áruházban, és a felelősök próbálják időhúzással és mellébeszéléssel elkenni az ügyet.Tisztelt…..
Az alábbi kérdés egy jogi patthelyzetre keresi a megoldást. A haszonélvezeti jognak pont ez az egyik funkciója, hogy a haszonélvező akarata ellenére ne lehessen semmilyen ügyletet kötni az ingatlanra. Tisztelt Zugügyvéd, kedves Fórumozók!Haszonélvezeti joggal kapcsolatban…..
Az alábbi levél sajnos eléggé mindennapi helyzetet mutat be, még ha nem is közismert ez a jogintézmény. A szülői érdemtelenséget nehéz bizonyítani, a tartásra kötelezettnek kell minden állítását igazolni. Ha talál még erre ilyen időtávlatból tanukat.Tisztelt…..
Elég nehéz szembesülni azzal a ténnyel, mi szerint ha valaki vásárol egy társasházi öröklakást, azzal az épületben közös tulajdoni hányadot is szerez, és bizony a tulajdon kötelezettségekkel is jár. Főleg ez a leromlott panelházaknál okozhat meglepetéseket,…..
A kacorlaki szürkemarhák esete mindenképp megér egy Zugügyvéd posztot. A gulyát befogó gazda klasszikus jogi csapdába került. A Zugügyvád kíváncsian várja, akad-e valakinek ötlete a megoldásra. A vita gyorsan lezárulhatna, ha a marhák tulajdonosa hajlandó…..
Újfajta sportág volt a válság előtt, hogy az albérlők úgy vettek fel hiteleket, hogy a bérelt lakást jelentették be állandó lakcímként, a bank meg nem ellenőrzött le semmit. Utána meg a volt bérbeadók szívnak.Tisztelt Zugügyvéd!Van egy érdekes esetem, amiben tanácsát…..
NWN
2009.10.08 08:57:33
@lécci:
"A hitelezőnek a jogalapját a végrehajtást elrendelő bírósági végzés teremti. De az nem derül ki a cikkből (vszeg a szerző nem tudja), hogy az mi alapján "állapította meg", hogy a csalónak (volt albérlő) ingósága lehetne az ingatlanban, amit foglalni rendelt el."
Egy olyan végrehajtható okiraton, amit a végrehajtó megkap a bíróságtól, ritkán van "lefoglalni rendelt" ingóság feltüntetve. Épp azért van a helyszíni eljárás, hogy kiderüljön, van-e az adósnak lefoglalható ingósága. Mivel a lakóhelyén elképzelhető, hogy vannak értékei (akárki is az ingatlan tulajdonosa), ezért megy a végrehajtó a bejelentett lakcímre. (Vht. 86. §)
"A hitelezőnek a jogalapját a végrehajtást elrendelő bírósági végzés teremti. De az nem derül ki a cikkből (vszeg a szerző nem tudja), hogy az mi alapján "állapította meg", hogy a csalónak (volt albérlő) ingósága lehetne az ingatlanban, amit foglalni rendelt el."
Egy olyan végrehajtható okiraton, amit a végrehajtó megkap a bíróságtól, ritkán van "lefoglalni rendelt" ingóság feltüntetve. Épp azért van a helyszíni eljárás, hogy kiderüljön, van-e az adósnak lefoglalható ingósága. Mivel a lakóhelyén elképzelhető, hogy vannak értékei (akárki is az ingatlan tulajdonosa), ezért megy a végrehajtó a bejelentett lakcímre. (Vht. 86. §)
NWN
2009.10.08 09:24:48
@lécci:
A végrehajtható okirat az esetek 90 %-ában egy kétoldalas nyomtatvány, "végrehajtási lap" megnevezéssel, tele bírósági pecsétekkel. Ebben szerepelnek a végrehajtáshoz szükséges adatok, más iratot a végrehajtó általában nem is kap. Ez az irat a végrehajtó eljárásának az alapja: azzal kell kezdeni, hogy ezt kézbesíti az adós részére. Ha durván akarja csinálni, rögtön a helyszínre megy ingóságot foglalni és akkor kézbesíti; ha kevésbé durva, előbb elküldi postán egy fizetési felhívással együtt.
Később bármilyen intézkedést tesz a végrehajtó, ennek a végrehajtható okiratnak a számát föl kell tüntesse az iratokon (pl. a jegyzőkönyveken).
A helyszíni eljárás célja az ingófoglalás, ezért oda a végrehajtó egy "foglalási jegyzőkönyv" megnevezésű nyomtatványt visz magával. Természetesen sok esetben nem lehet semmit foglalni, mert nincs otthon senki, vagy az adós nem lakik ott, vagy nincsen lefoglalható ingósága. A végrehajtási törvény arról is rendelkezik, hogy vannak mentes ingóságok, amiket nem lehet lefoglalni (ágyat, asztalt, ilyesmit pl.), gyakran a "foglalási hegyzőkönyvben" csak ezen mentes tárgyak összeírása történik meg, jelezve, hogy lefoglalható ingóság nincs.
Válaszoltam ezzel a kérdésedre?
A végrehajtható okirat az esetek 90 %-ában egy kétoldalas nyomtatvány, "végrehajtási lap" megnevezéssel, tele bírósági pecsétekkel. Ebben szerepelnek a végrehajtáshoz szükséges adatok, más iratot a végrehajtó általában nem is kap. Ez az irat a végrehajtó eljárásának az alapja: azzal kell kezdeni, hogy ezt kézbesíti az adós részére. Ha durván akarja csinálni, rögtön a helyszínre megy ingóságot foglalni és akkor kézbesíti; ha kevésbé durva, előbb elküldi postán egy fizetési felhívással együtt.
Később bármilyen intézkedést tesz a végrehajtó, ennek a végrehajtható okiratnak a számát föl kell tüntesse az iratokon (pl. a jegyzőkönyveken).
A helyszíni eljárás célja az ingófoglalás, ezért oda a végrehajtó egy "foglalási jegyzőkönyv" megnevezésű nyomtatványt visz magával. Természetesen sok esetben nem lehet semmit foglalni, mert nincs otthon senki, vagy az adós nem lakik ott, vagy nincsen lefoglalható ingósága. A végrehajtási törvény arról is rendelkezik, hogy vannak mentes ingóságok, amiket nem lehet lefoglalni (ágyat, asztalt, ilyesmit pl.), gyakran a "foglalási hegyzőkönyvben" csak ezen mentes tárgyak összeírása történik meg, jelezve, hogy lefoglalható ingóság nincs.
Válaszoltam ezzel a kérdésedre?
NWN
2009.10.08 09:29:30
@Void Bunkoid:
A lakatos valóban nem hatósági személy, ezért van jelen a végrehajtó is, különben fel sem nyithatná a lakást.
Én már jártam úgy, kizártam magam, ott álltam az ajtó előtt rövidgatyában, és a szomszéd telefonjáról próbáltam lakatost hívni. És felhívtam jó párat, mire valaki végre ráált, hogy beengedjen, mert ha nincs jelen hatósági személy, a lakatos nem nyithat ki egy lakást csak úgy, elvégre honnan tudja, hogy én oda jogosult vagyok bemenni? Szóval az tényleg betörés, de ha végrehajtó kéri, akkor nem.
A lakatos valóban nem hatósági személy, ezért van jelen a végrehajtó is, különben fel sem nyithatná a lakást.
Én már jártam úgy, kizártam magam, ott álltam az ajtó előtt rövidgatyában, és a szomszéd telefonjáról próbáltam lakatost hívni. És felhívtam jó párat, mire valaki végre ráált, hogy beengedjen, mert ha nincs jelen hatósági személy, a lakatos nem nyithat ki egy lakást csak úgy, elvégre honnan tudja, hogy én oda jogosult vagyok bemenni? Szóval az tényleg betörés, de ha végrehajtó kéri, akkor nem.
Egyre többen örökölnek hitellel terhelt ingatlant, az alábbi levél is ilyen ügyben íródott. Kevesen tudják, hogy a hagyatékot vissza lehet utasítani, és ilyenkor a terheketért sem az örökösnek kell helytállni. Kedves Zugügyvéd! Ez nem egy érdekes kérdés, csak…..
NWN
2009.08.17 15:04:32
@tuggya:
Más a Ptk. és más a Csjt. Egy hitelszerződés az előbbi hatálya alá tartozik, az nem ugyanaz a kategória, mint pl. egy válás során történő vagyonmegosztás. Egy bank nem is tudja azt vizsgálni, hogy házastársak vagyonábol mi tartozik a közös vagyonhoz és mi az, ami valamelyik fél különvagyona. Mint írtam, épp ezért kéri a bank adott esetben a házastárs bevonását is a hitelügyletbe. Ha itt ez nem történt meg (mert a folyószámla csak a férj nevén volt, és ilyen esetben még a feleségre is vonatkozik a banktitok), akkor a feleségen nem követelhetik a tartozást. A Ptk. ezt nevezi relatív szerkezetű jogviszonynak, mikor mindkét fél nevesítve van a szerződésen, és kizárólag egymástól követelhetnek bármit is.
Más a Ptk. és más a Csjt. Egy hitelszerződés az előbbi hatálya alá tartozik, az nem ugyanaz a kategória, mint pl. egy válás során történő vagyonmegosztás. Egy bank nem is tudja azt vizsgálni, hogy házastársak vagyonábol mi tartozik a közös vagyonhoz és mi az, ami valamelyik fél különvagyona. Mint írtam, épp ezért kéri a bank adott esetben a házastárs bevonását is a hitelügyletbe. Ha itt ez nem történt meg (mert a folyószámla csak a férj nevén volt, és ilyen esetben még a feleségre is vonatkozik a banktitok), akkor a feleségen nem követelhetik a tartozást. A Ptk. ezt nevezi relatív szerkezetű jogviszonynak, mikor mindkét fél nevesítve van a szerződésen, és kizárólag egymástól követelhetnek bármit is.
NWN
2009.08.17 15:11:12
@adelaidestyle:
Ingatlanra csak úgy lehet ráterhelni bármit is, ha annak a tulajdonosa tartozik. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, de nem mindegyikük tartozik, akkor a megfelelő tulajdonrészt lehet terhelni, ami a tulajdoni lapról kiderül.
Egyébként bank, faktorcég, ilyen-olyan behajtó, követeléskezelő stb. csak akkor terhelheti meg az ingatlant, ha arról külön szerződés van az adóssal. Bírósági végrehajtó viszont bármilyen tartozás miatt jegyeztethet végrehajtási jogot, akkor is, ha mondjuk a BKV-nak tartozik valaki 1.000,- Ft-tal.
Ingatlanra csak úgy lehet ráterhelni bármit is, ha annak a tulajdonosa tartozik. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, de nem mindegyikük tartozik, akkor a megfelelő tulajdonrészt lehet terhelni, ami a tulajdoni lapról kiderül.
Egyébként bank, faktorcég, ilyen-olyan behajtó, követeléskezelő stb. csak akkor terhelheti meg az ingatlant, ha arról külön szerződés van az adóssal. Bírósági végrehajtó viszont bármilyen tartozás miatt jegyeztethet végrehajtási jogot, akkor is, ha mondjuk a BKV-nak tartozik valaki 1.000,- Ft-tal.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A kárigény viszont szerintem is vitatható. Manapság nagy divat mindenért kártérítést követelni, mert majd megmutatjuk, hogy az a szemét a felelős, és a gatyájukat is lepereljük.
Félreértés ne essék, egyáltalán nem vagyok TESCO-párti, ha lehet, be sem teszem a lábam ilyen üzletbe. És borzasztóan sajnálom azokat a szerencsétlen gyerekeket, akiket rendszeresen odavisznek családi programként vásárolni, főleg a csecsemőket, akik még este 9-kor is ott ordítanak kétségbeesetten, ahol amúgy semmi keresnivalójuk nem volna. Főleg, ha az egész család ott van, tehát valaki akár otthon is maradhatott volna a kicsivel...
Eltekintve a szubjektív véleménytől - bár a posztolók is nagyobb részt szubjektív okokból szeretnének kártérítést - nem értem, miért volna objektív módon felelős az áruházlánc a vásárlók testi épségéért, csak mert azok az áruház területén tartózkodnak. Ha a vevő elesik a saját kibomlott cipőfűzőjében, és betöri a fejét, azért is a TESCO fizessen kártérítést?
Egy 8 hónapos gyerekért elsősorban a saját szülei felelősek. Akik mindketten ott voltak. Ha ők nem vették észre, hogy a kicsi 3 kerekű kocsin ül, azért miért a TESCO a hibás? Ismételten mondom, nem az áruházat akarom védeni. De két ilyen pici gyerekkel elmenni olyan helyre, ahol már csak a zsúfoltság és a nagy forgalom okán is történhet bármi baleset, a szülők döntése volt. Legközelebb jobban tessék vigyázni a kicsikre!
Lehet kövezni.