Adatok
NWN
0 bejegyzést írt és 15 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
![](https://m.blog.hu/assets/core/img/apple-touch-icon.png)
Az alábbi ügyben a Zugügyvéd sem érti, milyen üzletpolitikai érdek áll a mögött, hogy ha egy nyilvánvalóan hibás bevásárlókocsi miatt valakit baleset ér egy áruházban, és a felelősök próbálják időhúzással és mellébeszéléssel elkenni az ügyet.Tisztelt…..
![](https://m.blog.hu/assets/core/img/apple-touch-icon.png)
Az alábbi kérdés egy jogi patthelyzetre keresi a megoldást. A haszonélvezeti jognak pont ez az egyik funkciója, hogy a haszonélvező akarata ellenére ne lehessen semmilyen ügyletet kötni az ingatlanra. Tisztelt Zugügyvéd, kedves Fórumozók!Haszonélvezeti joggal kapcsolatban…..
![](https://m.blog.hu/assets/core/img/apple-touch-icon.png)
Az alábbi levél sajnos eléggé mindennapi helyzetet mutat be, még ha nem is közismert ez a jogintézmény. A szülői érdemtelenséget nehéz bizonyítani, a tartásra kötelezettnek kell minden állítását igazolni. Ha talál még erre ilyen időtávlatból tanukat.Tisztelt…..
![](https://m.blog.hu/assets/core/img/apple-touch-icon.png)
Elég nehéz szembesülni azzal a ténnyel, mi szerint ha valaki vásárol egy társasházi öröklakást, azzal az épületben közös tulajdoni hányadot is szerez, és bizony a tulajdon kötelezettségekkel is jár. Főleg ez a leromlott panelházaknál okozhat meglepetéseket,…..
![](https://m.blog.hu/assets/core/img/apple-touch-icon.png)
A kacorlaki szürkemarhák esete mindenképp megér egy Zugügyvéd posztot. A gulyát befogó gazda klasszikus jogi csapdába került. A Zugügyvád kíváncsian várja, akad-e valakinek ötlete a megoldásra. A vita gyorsan lezárulhatna, ha a marhák tulajdonosa hajlandó…..
![](https://m.blog.hu/assets/core/img/apple-touch-icon.png)
Újfajta sportág volt a válság előtt, hogy az albérlők úgy vettek fel hiteleket, hogy a bérelt lakást jelentették be állandó lakcímként, a bank meg nem ellenőrzött le semmit. Utána meg a volt bérbeadók szívnak.Tisztelt Zugügyvéd!Van egy érdekes esetem, amiben tanácsát…..
NWN
2009.10.08 08:57:33
@lécci:
"A hitelezőnek a jogalapját a végrehajtást elrendelő bírósági végzés teremti. De az nem derül ki a cikkből (vszeg a szerző nem tudja), hogy az mi alapján "állapította meg", hogy a csalónak (volt albérlő) ingósága lehetne az ingatlanban, amit foglalni rendelt el."
Egy olyan végrehajtható okiraton, amit a végrehajtó megkap a bíróságtól, ritkán van "lefoglalni rendelt" ingóság feltüntetve. Épp azért van a helyszíni eljárás, hogy kiderüljön, van-e az adósnak lefoglalható ingósága. Mivel a lakóhelyén elképzelhető, hogy vannak értékei (akárki is az ingatlan tulajdonosa), ezért megy a végrehajtó a bejelentett lakcímre. (Vht. 86. §)
"A hitelezőnek a jogalapját a végrehajtást elrendelő bírósági végzés teremti. De az nem derül ki a cikkből (vszeg a szerző nem tudja), hogy az mi alapján "állapította meg", hogy a csalónak (volt albérlő) ingósága lehetne az ingatlanban, amit foglalni rendelt el."
Egy olyan végrehajtható okiraton, amit a végrehajtó megkap a bíróságtól, ritkán van "lefoglalni rendelt" ingóság feltüntetve. Épp azért van a helyszíni eljárás, hogy kiderüljön, van-e az adósnak lefoglalható ingósága. Mivel a lakóhelyén elképzelhető, hogy vannak értékei (akárki is az ingatlan tulajdonosa), ezért megy a végrehajtó a bejelentett lakcímre. (Vht. 86. §)
NWN
2009.10.08 09:24:48
@lécci:
A végrehajtható okirat az esetek 90 %-ában egy kétoldalas nyomtatvány, "végrehajtási lap" megnevezéssel, tele bírósági pecsétekkel. Ebben szerepelnek a végrehajtáshoz szükséges adatok, más iratot a végrehajtó általában nem is kap. Ez az irat a végrehajtó eljárásának az alapja: azzal kell kezdeni, hogy ezt kézbesíti az adós részére. Ha durván akarja csinálni, rögtön a helyszínre megy ingóságot foglalni és akkor kézbesíti; ha kevésbé durva, előbb elküldi postán egy fizetési felhívással együtt.
Később bármilyen intézkedést tesz a végrehajtó, ennek a végrehajtható okiratnak a számát föl kell tüntesse az iratokon (pl. a jegyzőkönyveken).
A helyszíni eljárás célja az ingófoglalás, ezért oda a végrehajtó egy "foglalási jegyzőkönyv" megnevezésű nyomtatványt visz magával. Természetesen sok esetben nem lehet semmit foglalni, mert nincs otthon senki, vagy az adós nem lakik ott, vagy nincsen lefoglalható ingósága. A végrehajtási törvény arról is rendelkezik, hogy vannak mentes ingóságok, amiket nem lehet lefoglalni (ágyat, asztalt, ilyesmit pl.), gyakran a "foglalási hegyzőkönyvben" csak ezen mentes tárgyak összeírása történik meg, jelezve, hogy lefoglalható ingóság nincs.
Válaszoltam ezzel a kérdésedre?
A végrehajtható okirat az esetek 90 %-ában egy kétoldalas nyomtatvány, "végrehajtási lap" megnevezéssel, tele bírósági pecsétekkel. Ebben szerepelnek a végrehajtáshoz szükséges adatok, más iratot a végrehajtó általában nem is kap. Ez az irat a végrehajtó eljárásának az alapja: azzal kell kezdeni, hogy ezt kézbesíti az adós részére. Ha durván akarja csinálni, rögtön a helyszínre megy ingóságot foglalni és akkor kézbesíti; ha kevésbé durva, előbb elküldi postán egy fizetési felhívással együtt.
Később bármilyen intézkedést tesz a végrehajtó, ennek a végrehajtható okiratnak a számát föl kell tüntesse az iratokon (pl. a jegyzőkönyveken).
A helyszíni eljárás célja az ingófoglalás, ezért oda a végrehajtó egy "foglalási jegyzőkönyv" megnevezésű nyomtatványt visz magával. Természetesen sok esetben nem lehet semmit foglalni, mert nincs otthon senki, vagy az adós nem lakik ott, vagy nincsen lefoglalható ingósága. A végrehajtási törvény arról is rendelkezik, hogy vannak mentes ingóságok, amiket nem lehet lefoglalni (ágyat, asztalt, ilyesmit pl.), gyakran a "foglalási hegyzőkönyvben" csak ezen mentes tárgyak összeírása történik meg, jelezve, hogy lefoglalható ingóság nincs.
Válaszoltam ezzel a kérdésedre?
NWN
2009.10.08 09:29:30
@Void Bunkoid:
A lakatos valóban nem hatósági személy, ezért van jelen a végrehajtó is, különben fel sem nyithatná a lakást.
Én már jártam úgy, kizártam magam, ott álltam az ajtó előtt rövidgatyában, és a szomszéd telefonjáról próbáltam lakatost hívni. És felhívtam jó párat, mire valaki végre ráált, hogy beengedjen, mert ha nincs jelen hatósági személy, a lakatos nem nyithat ki egy lakást csak úgy, elvégre honnan tudja, hogy én oda jogosult vagyok bemenni? Szóval az tényleg betörés, de ha végrehajtó kéri, akkor nem.
A lakatos valóban nem hatósági személy, ezért van jelen a végrehajtó is, különben fel sem nyithatná a lakást.
Én már jártam úgy, kizártam magam, ott álltam az ajtó előtt rövidgatyában, és a szomszéd telefonjáról próbáltam lakatost hívni. És felhívtam jó párat, mire valaki végre ráált, hogy beengedjen, mert ha nincs jelen hatósági személy, a lakatos nem nyithat ki egy lakást csak úgy, elvégre honnan tudja, hogy én oda jogosult vagyok bemenni? Szóval az tényleg betörés, de ha végrehajtó kéri, akkor nem.
![](https://m.blog.hu/assets/core/img/apple-touch-icon.png)
Egyre többen örökölnek hitellel terhelt ingatlant, az alábbi levél is ilyen ügyben íródott. Kevesen tudják, hogy a hagyatékot vissza lehet utasítani, és ilyenkor a terheketért sem az örökösnek kell helytállni. Kedves Zugügyvéd! Ez nem egy érdekes kérdés, csak…..
NWN
2009.08.17 15:04:32
@tuggya:
Más a Ptk. és más a Csjt. Egy hitelszerződés az előbbi hatálya alá tartozik, az nem ugyanaz a kategória, mint pl. egy válás során történő vagyonmegosztás. Egy bank nem is tudja azt vizsgálni, hogy házastársak vagyonábol mi tartozik a közös vagyonhoz és mi az, ami valamelyik fél különvagyona. Mint írtam, épp ezért kéri a bank adott esetben a házastárs bevonását is a hitelügyletbe. Ha itt ez nem történt meg (mert a folyószámla csak a férj nevén volt, és ilyen esetben még a feleségre is vonatkozik a banktitok), akkor a feleségen nem követelhetik a tartozást. A Ptk. ezt nevezi relatív szerkezetű jogviszonynak, mikor mindkét fél nevesítve van a szerződésen, és kizárólag egymástól követelhetnek bármit is.
Más a Ptk. és más a Csjt. Egy hitelszerződés az előbbi hatálya alá tartozik, az nem ugyanaz a kategória, mint pl. egy válás során történő vagyonmegosztás. Egy bank nem is tudja azt vizsgálni, hogy házastársak vagyonábol mi tartozik a közös vagyonhoz és mi az, ami valamelyik fél különvagyona. Mint írtam, épp ezért kéri a bank adott esetben a házastárs bevonását is a hitelügyletbe. Ha itt ez nem történt meg (mert a folyószámla csak a férj nevén volt, és ilyen esetben még a feleségre is vonatkozik a banktitok), akkor a feleségen nem követelhetik a tartozást. A Ptk. ezt nevezi relatív szerkezetű jogviszonynak, mikor mindkét fél nevesítve van a szerződésen, és kizárólag egymástól követelhetnek bármit is.
NWN
2009.08.17 15:11:12
@adelaidestyle:
Ingatlanra csak úgy lehet ráterhelni bármit is, ha annak a tulajdonosa tartozik. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, de nem mindegyikük tartozik, akkor a megfelelő tulajdonrészt lehet terhelni, ami a tulajdoni lapról kiderül.
Egyébként bank, faktorcég, ilyen-olyan behajtó, követeléskezelő stb. csak akkor terhelheti meg az ingatlant, ha arról külön szerződés van az adóssal. Bírósági végrehajtó viszont bármilyen tartozás miatt jegyeztethet végrehajtási jogot, akkor is, ha mondjuk a BKV-nak tartozik valaki 1.000,- Ft-tal.
Ingatlanra csak úgy lehet ráterhelni bármit is, ha annak a tulajdonosa tartozik. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, de nem mindegyikük tartozik, akkor a megfelelő tulajdonrészt lehet terhelni, ami a tulajdoni lapról kiderül.
Egyébként bank, faktorcég, ilyen-olyan behajtó, követeléskezelő stb. csak akkor terhelheti meg az ingatlant, ha arról külön szerződés van az adóssal. Bírósági végrehajtó viszont bármilyen tartozás miatt jegyeztethet végrehajtási jogot, akkor is, ha mondjuk a BKV-nak tartozik valaki 1.000,- Ft-tal.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A kárigény viszont szerintem is vitatható. Manapság nagy divat mindenért kártérítést követelni, mert majd megmutatjuk, hogy az a szemét a felelős, és a gatyájukat is lepereljük.
Félreértés ne essék, egyáltalán nem vagyok TESCO-párti, ha lehet, be sem teszem a lábam ilyen üzletbe. És borzasztóan sajnálom azokat a szerencsétlen gyerekeket, akiket rendszeresen odavisznek családi programként vásárolni, főleg a csecsemőket, akik még este 9-kor is ott ordítanak kétségbeesetten, ahol amúgy semmi keresnivalójuk nem volna. Főleg, ha az egész család ott van, tehát valaki akár otthon is maradhatott volna a kicsivel...
Eltekintve a szubjektív véleménytől - bár a posztolók is nagyobb részt szubjektív okokból szeretnének kártérítést - nem értem, miért volna objektív módon felelős az áruházlánc a vásárlók testi épségéért, csak mert azok az áruház területén tartózkodnak. Ha a vevő elesik a saját kibomlott cipőfűzőjében, és betöri a fejét, azért is a TESCO fizessen kártérítést?
Egy 8 hónapos gyerekért elsősorban a saját szülei felelősek. Akik mindketten ott voltak. Ha ők nem vették észre, hogy a kicsi 3 kerekű kocsin ül, azért miért a TESCO a hibás? Ismételten mondom, nem az áruházat akarom védeni. De két ilyen pici gyerekkel elmenni olyan helyre, ahol már csak a zsúfoltság és a nagy forgalom okán is történhet bármi baleset, a szülők döntése volt. Legközelebb jobban tessék vigyázni a kicsikre!
Lehet kövezni.