Regisztráció Blogot indítok
Adatok
paragrafus

0 bejegyzést írt és 845 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2009.08.09. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
mi így élünk Mivel jár az élelmiszerárak befagyasztása? 2022.01.13 11:41:52
További hatósági intézkedésekkel...
paragrafus 2022.01.15 16:34:22
Mára virradóra, a Magyar Közlönyben megjelent a 6/2022. (I. 14.) számú kormányrendelet az árstopról.
Csirke far-hát nem szerepel a szövegben, úgyhogy ez a kiegészítés csak egy átverés volt a kormány részéről.
Csirkemell esetében is csak a csirkemellfilé. A nem filé csirkemell nem hatósági áras.
A tej esetében a 2,8 százalékos zsírtartalmú, ultramagas hőmérsékleten kezelt (UHT) tehéntej lesz hatósági áras.
Minden boltban csak a 2021. október 15-i áron adhatják el őket.
Azok az üzletek, ahol 2021. október 15-én akciósan adták valamelyik terméket, az akkori kedvezményes értékesítés előtti legutolsó nem kedvezményes bruttó kiskereskedelmi árat kell alkalmazni.
A kormányrendeletben az is szerepel, hogy az üzleteknek mind a hat termékből kötelezően árusítaniuk kel a hét adott napjára vonatkozó, 2021. évi átlagos napi mennyiséget, és ki kell függeszteniük azt a közleményt is, amely az intézkedésről szól.
Az árstop május 1-ig marad érvényben.
Érdekessége a kormányrendeletnek, hogy - hivatkozása szerint - az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvénynek a veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szól. Csakhogy az árak emelkedésének az égadta világon semmi köze a veszélyhelyzethez.
Megjegyzem, amikor az ún. veszélyhelyzet előtt a gázenergia hatósági ára a három és félszerese volt a világpiaci árnak, akkor a kormánynak nem volt semmilyen késztetése arra, hogy a hatósági árat a piaci árhoz képest csökkentse.
De említhetném pl. az üzemanyag kapcsán speciális magyar szabály, hogy ha az olaj ára – három hónapra számítva – 50 dollár alá esik, akkor egy sajátos adó segítségével az állami adóbevételek nem csökkenhetnek tovább.
Ez azt jelenti, hogy a hazai üzemanyagok jövedéki adójának mértékét a kőolaj világpiaci árához kötik: amennyiben a Brent dollárban mért jegyzésára 50 dollár, vagy ez alá megy, akkor jövedéki adó emelés lép életbe. Az adóemelés mértéke a gázolajnál 10 forint, a benzinnél pedig 5 forint. Amennyiben viszont a kőolaj világpiaci ára tartósan az 50 USD/hordó érték felett marad, az akkori adómértékek nem csökkennek.
JogÁsz Tényleg az óvodai LMBTQ-aktivistákért kampányoltak a LIBE-delegáltak? 2021.10.09 17:18:20
Hazudni „csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” Csak Orbán Viktor nem fogadta a delegációt, nyilván az ő programja még a bizottságénál is sűrűbb volt. Az talán nem is érdemel külön magyarázatot, hogy az áruk szabad mozgásának biztosítása nem azonos a kisebbségi jogok…..
paragrafus 2021.11.24 10:37:32
@Kampfer:
Nem akarok Önnel vitatkozni, nincs is értelme.
Ön olyan szélsőséges szempontból látja és akarja láttatni a dolgokat, amely szélsőség már szinte leesik a térképről is.
Nem számít Önnek, hogy Önnek nincs igaza, Önnek nem is ez a lényeg.
Az ellenoldalt vádolja, miközben azokat, amiket vádakat megfogalmaz, valójában Ön követi el.
Röhejesnek tartja a jogállamiságot és a jogszerűséget, miközben a megjegyzéseiből világosan kiderül, hogy Önnek sincs ezekről a fogalmakról halvány lila fogalma sem.
Csak kíváncsiságból: mi lenne a véleménye ugyanerről abban az esetben, ha az egész felállás fordított helyzetű lenne és ugyanezek lennének a vádak, csak ellenkező előjellel.
Nem kötelező válaszolnia, hiszen az is csak fröcsögés lenne érdemi érvek helyett.
A KARD Kövér üzenete, a szlovák válasz és a hazai visszhang 2021.08.06 07:50:22
Kövér László somorjai beszéde a magyar kitelepítés emléknapján szerintem igen precízre sikerült. A szlovákok inkább elfelejtenék a sztorit, a hazai - jellemzően ellenzéki - kommentelők pedig autofire módban lőnek Kövérre. Nem kellene, most nincs igazuk. Véleménycikk. Mielőtt a minapi somorjai…..
paragrafus 2021.08.06 16:27:00
Szegedi Kattintós Eltűnik a NENYI a közhivatalokból, de jön helyette a NEHI 2021.08.05 16:17:06
A hangzatos szólamairól elhíresült Orbán-kormány közel 10 éves tündöklése után lecseréli a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát a közintézmények falain az Alaptörvény preambulumaként ismert Nemzeti Hitvallásra (NEHI). Mielőtt feltennénk magunknak a belülről önkéntelenül is feltörő kérdést: „Épp ez a…..
paragrafus 2021.08.06 16:24:16
Orbán Viktor egy szerda esti kormányhatározattal elrendelte, hogy távolítsák el a közintézményekből a 11 éve ott lógó Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát.

Azonban ennek a a korszaknak most vége, a szerdai kormánydöntés szerint a NENYI helyében az alaptörvény preambulumaként működő Nemzeti Hitvallás kerül 500×700 mm méretű, álló téglalap alakú keretbe foglalt színes formátumban.

1. Mindezt márcsak azért sem lehet teljesíteni, mert - szigorúan alkotmányjogi alapon - maga az alaptörvény sem létezik, lévén nem a jogalkotás előírásai, szabályai szerint alkották meg. És amit nem jogszerűen alkotnak meg, az jogszerűen nem is létezhet. A jogalkotás követelményeinek megkerülésével megalkotott alaptörvény közjogilag alkotmányellenes, visszamenőleges hatállyal semmis, következésképp jogszerűen nem is létezik és sosem létezett. És ha az alaptörvény nem létezik, akkor annak a hitvallása sem létezik.

2. De ami még gyönyörűbb: ez a hitvallás azt is kimondja, ezt is idézem: "Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk." - Ami fehéren-feketén azt jelenti, hogy a hatalom ezzel a kvázi alkotmányos szintre emelt tagadással lényegében azt deklarálta, hogy eltörölt 46 évet a történelemből. Ez a 46 év nem létezik. Csakhogy ha a hatalom tagadja ezt a 46 évet, akkor azzal megtagadja mindazt, ami ebben a 46 évben történt. Az összes jogi, közigazgatási aktus. Szerződések, adásvételek, iskolai végzettségek, házasságkötések, bírósági ítéletek, stb. És mivel a közigazgatási jogi aktusokat is megtagadták ezzel a szabályozással, ezért és ebből következően, mi mindannyian, akik ebben a 46 évben születtünk, jogilag nem létezünk(maximum csak fizikailag), hiszen nem is vagyunk anyakönyvezve sem. És ebbe a körbe tartozik Orbán Viktor is. De akkor nem létezett '56 sem. - Nem tudják Viktorék, hogy mekkora jogi hülyeségeket és abszurd állításokat deklaráltak. És most ezeket akarják közzétenni mindenhol. Ki lesz plakátolva, hogy milyen hülye ez a kormány, a fidesz, az egész rendszerük.

3. Ez a hitvallás tartalmaz egy olyan passzust, miszerint (idézem): "Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét." - Majd ugyanez az alaptörvény a zárórendelkezései között deklarálja: "Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el." - Érthető, ugye? Először az alaptörvény nem ismeri el az Alkotmányt, azt érvénytelennek nyilvánítja. Majd azt deklarálja, hogy az alaptörvényt ezen, érvénytelennek nyilvánított Alkotmány alapján fogadták el. - Először megtagadja az Alkotmányt, majd utána alkalmazza. De azt mind a mai napig nem tudtam megfejteni, hogy hogyan alapozhat, mint felhatalmazó normára, arra az Alkotmányra, amelyet előtte érvénytelennek nyilvánított. Érvénytelen norma nem tud felhatalmazást adni.

4. És egy utolsó szempont: ez a hitvallás és maga az alaptörvény úgy kezdődik, hogy Isten áldd meg a magyart! - Vagyis az alaptörvény felszólította istent. Kötelezi az alaptörvény istent valamilyen aktus megtételére. De mit csinál az alaptörvény és a hitvallás, ha isten nem áldja meg a magyart? Megbünteti istent? Egyáltalán istennek - még ilyen kontextusban is - mi keresnivalója van egy alkotmányt helyettesíteni akaró betűhalmazban? Az államnak vallássemlegesnek, szekulárisnak kell lennie. És már önmagában az alkotmányellenes, hogy az állam összemossa magát a vallással. Pedig alkotmányos keretek között az állam és az egyház egymástól elválasztva működik.
Ezt a hitvallást kell kifüggeszteni. Ami nem más, mint hülyeségek halmaza.

5. És végül: Amikor az Ellenzéki Kerekasztal úgy döntött '89-ben, hogy átírja az Alkotmányt, akkor abban személy szerint Orbán Viktor is aktívan közreműködött és aláírta. A korábbi Alkotmányból csak a neve, a Himnusz és a főváros maradt meg, minden mást átírtak. És Orbánék ezt az Alkotmányt tagadták meg, hozták létre ezt a közjogilag alkotmányellenes alaptörvényt, amely gyakorlatilag jogkorlátozó és jogfosztó. Egy normális Alkotmány a világ minden civilizált és demokratikus jogállamában az állam esetleges túlhatalma elleni kontroll. Nálunk kiszolgálja a hatalmat és korlátozza a társadalmat. Ennek az alaptörvénynek a hitvallását akarják most kitenni.
Mindezzel csak egy probléma van. A kormányhatározat az nem jogszabály. A kormányhatározat KIZÁRÓLAG csak a kormányzati szervekre vonatkozik, az állami szervekre nem. És Orbán megint elvonja a törvényalkotó hatáskörét és szemközt köpi a jogalkotás rendszerét.
Örülünk, Vincent? TGM esete a szólásszabadsággal (megjegyzésposzt) 2020.12.11 21:47:00
          Tamás Gáspár Miklós a 444.hu-ban közölt cikket Kurta szó a szólásszabadságról címmel. Tézise szerint a rendőrség helytelenül járt el, amikor előállította dr Gődény Györgyöt, akit általában és joggal koronaszkeptikusnak szoktak nevezni.        Nem vagyok jogász, ezért csak nagy vonalakban…..
paragrafus 2020.12.12 18:52:10
Voltaire-nek tulajdonítják (bár, ismereteim szerint őelőtte is elhangzott), hogy
"Semmiben sem értek egyet veled, de mindent megteszek, hogy szabadon elmondhasd a véleményedet"

Én ezt osztom. Függetlenül attól, hogy Gödény mit mondott, hogy igaza van-e, vagy sem, az az ő véleménye, amihez joga van. Akármilyen szélsőséges. Éppen ezért a magam részéről a leghatározottan elutasítom azt, hogy bárkit is a véleménye miatt büntessenek, akármilyen formában, vagy módon.
(Ugyanezen jogelv alapján elfogadhatatlan számomra a Holokauszt-tagadás büntethetősége, annak ellenére, hogy a Holokauszt tagadást a magam részéről elutasítom. Mert attól még a Holokauszt tagadás is csak egy vélemény.

Egy számunkra elfogadhatatlan állásponttal vitatkozni kell, érveket és ellenérveket kell felállítani. Mert attól, hogy az illetőt, akivel nem értünk egyet valamilyen módon szankcionáljuk, még nem fogja az álláspontját a szankció következtében megváltoztatni az álláspontját.
Ha azt akarjuk, hogy valakinek megváltozzon az álláspontja, akkor érveket kell vele szemben felállítani, amely alapján belátja álláspontjának helytelenségét. A szankcionálás nem ilyen módszer.
paragrafus 2020.12.12 19:26:10
@labrys: Kérem Önt, lesz szíves nem kiforgatni a szavaimat.
Én annyit és csak annyit állítottam, hogy amit Gödény elmondott, függetlenül attól, hogy az igaz-e, vagy sem, jogi értelemben az csak egy vélemény.
És mint véleményt, alkotmányos keretek között nem lehet szankcionálni. Akár igaza van, akár nincs.
És még mindig nem beszéltem Gödény állításának a tartalmáról.
Hangsúlyozom: egy véleménnyel szemben - szóljon az akármiről is - nem lehet sem a büntetőjog eszközeivel fellépni, sem szankcionálni.
Kérem, gondoljon bele, mit szólna ahhoz, ha egy olyan politikai eszme lenne hatalmon (egyébként isten ments), amelyiknek az Ön álláspontja elfogadhatatlan és ezért Önt büntetné.
Tessék megérteni, egy véleményt, legyen az akármilyen szélsőséges is, akár egyetértünk vele, akár nem, nem lehet büntetni.
JogÁsz TGM és a magánügy 2020.12.02 16:05:41
Miután sírva-röhögve kiszórakoztam magam a Szájer ügy kapcsán a neten terjedő mémek tömkelegén, igazán dühös akkor lettem, amikor az ATV Egyenes beszéd című műsorában meghallgattam Tamás Gáspár Miklóst. TGM nem átallotta azt közölni Rónai Egonnal, hogy egyetlen szót sem hajlandó ejteni a Szájer ügy…..
paragrafus 2020.12.03 16:49:19
Ahogy Borkai Zsolt esetében, úgy Szájer József magánélete sem érdekel. A nemi identitása is az ő kizárólagos magánügye (na meg esetleg a feleségéé) Mindaddig, amíg ő csak magánember.

Ugyanakkor van itt több olyan szempont, amely már igenis közügy, ezért nem is tudok mellette szó nélkül elmenni.

Egyrészt egy uniós képviselő, aki képvisel valakiket, egy egész országot, annak példát kell mutatni. Az uniós képviselő nem magánember. A magánéletében sem. Nem élhet kettős életet. Nem teheti meg, hogy a magánéletében mást mutat, mint amit meg akar jeleníteni. Főleg az egész ország képviseletében.

És hogy ez mennyire így van, azt mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy amikor elkapták, akkor a mentelmi jogára hivatkozott. Amely mentelmi joga csak a hivatalos munkája kapcsán és keretében illeti meg. És ha ez esetben is a mentelmi jogot hívta segítségül, akkor ezek szerint ő ezt hivatalos munkának gondolta. Ez esetben pedig semmiképpen sem lehet magánemberről beszélni.

Éppen ezért furcsa, hogy egy ilyen hivatalos munkájából az ereszcsatornán keresztül akart elmenekülni. Miért? Nekem ez újdonság, hogy valaki a munkahelyét (mert az uniós képviselőt csak a munkahelyén, az Uniós Parlamentben végzett munkájával összefüggésben illeti meg a mentelmi jog) nem az ajtón keresztül hagyja el, hanem az ereszcsatornán keresztül. Ráadásul anyaszült meztelenül. (Igaz, hogy a fantáziám időnként nekem is kreatív, de azért azt elképzelni sem akarom, ahogy az ereszcsatornán mászik lefelé, anyaszült meztelenül)

Abból a tényből, hogy Szájer József egy melegbárban volt résztvevő, sok mindent elárul. Ez a magánéletén túl annyiban közügy, hogy Szájer József olyan liberális országban élt, ahol ezt megtehette, ahol azokat az embereket egyenrangúnak tartja a társadalom, az ország, ahol ugyanazon jogaik vannak a nemi kisebbségeknek, mint bárki másnak, miközben a Szájer József által képviselt és megjelenített párt mindezt itthon lényegében tiltja, üldözi, elutasítja. És míg Szájer József mindezen jogok korlátozását megalapozó alaptörvényt megalkotta, addig ezekkel a jogokkal, melyek - többek között az ő jóvoltából - kitöröltetett az alkotmányos jogok közül, addig ő maga élt, élhetett ezekkel a jogokkal.

Miközben hathatósan közreműködött abban, hogy ezek a politikai és társadalmi szakadékok itthon még jobban elmélyedjenek. Az őt delegáló fidesz megtiltotta az örökbefogadást az azonos nemű pároknak, de eltörölték a melegházasságokat, valamint a nemi kisebbségek azonos jogaik. És mindezek tekintetében Szájer József személyében is és a politikájában is, valamint a szemléletében morálisan közüggyé vált.

Miközben pedig az a párt, amelyet úgymond megjelenít az uniós Parlamentben, vagyis egész Európában, az itthon (látszólag) templomba jár, a család szentségéről beszél (Vajon mi lehet a reakciója minderre a feleség, Handó Tünde, akinek alkotmánybíróként - többek között a kisebbségek, ezen belül is a nemi kisebbségek jogairól kell döntenie)

Borkai (bár ő is védhetetlen volt) önkormányzati szinten bukott, ezért is, e tekintetben nem volt akkora nagyvad. Ellenben Szájer minden tekintetben sokkal nagyobb vad. Az ő levadászása nem nem egyszerűen a fidesz belügye, ez már (a fentiekben kifejtettek alapján) az egész társadalom problémája. Hiszen az általa képviselt és megjelenített érték(telen) rendet az egész országra, mindannyiunkra akarták rákényszeríteni.

És ami különösen súlyos mindebben, hogy miközben ezt a csomagolást öntötték a nyakunkba, elvárva mindannyiunktól, hogy ezt a hamis keresztény erkölcsiséget valljuk és jelenítsük meg, addig mind Szájer József, mind az egész fidesz ez mögött a nagy keresztényi álarc mögötti sunyi, kétszínű magatartás- és viselkedési formát gyakorolta a valós életben.

Ez az egész immár olyan súlyos, hogy ennek már mindenestől buknia kell. Végtelenül mocskos és romlott a fidesz egész belsője. Ez a mostani ügy csak megvilágította ezt az egész bensőt, ami már eddig is ilyen volt. De most kitárult az egész kisgömböc belseje, amely már eddig is túlzabálta magát. Nem ismerték sem a határt, sem a mértéket. Elszaladt a paci alattuk. És ha a piramis a tetején csorbát szenved, annak le kell gyűrűznie az aljáig.
paragrafus 2020.12.03 17:03:24
Nem hiszek a véletlenekben. A Borkai, Kaleta, Szájer esetek után megállapítható, hogy nem egyszerű botlásról van szó, hanem egy életformáról. Mindegyikük esetében a botrány külföldön történt. Mindegyik kapcsán felmerült a gyanú, hogy a kormány részéről már azelőtt tudhattak mindegyik ügyről, hogy azok kipattantak volna.

Orbán tavaly fogalmazta meg:
„Bajtársak vagyunk, és szavak nélkül is tudjuk, hogy egy vérből valók vagyunk. A bajtársiasság a legfontosabb dolog. Politikai pártként és szövetségesekként is ezen fordul meg a sorsunk. A bajtársiasság azt jelenti, hogy akkor is lojális vagyok hozzád, amikor te tévedsz, s akkor is számíthatok rád, amikor én tévedtem. És, barátaim, ugyan melyikünk nem tévedett még az elmúlt harminc év során? De összetartottunk, de zártuk a sorainkat, vállt a vállnak vetettük, őszinték voltunk egymáshoz, és végül minden nehézségből mindig kilábaltunk.

Immár új értelmet nyert ez a beszéd. Érthetővé váltak Orbán szavai. A lényege, ne mondj rosszat a fideszes társadról. Egyre kevésbé az ellenfél támadásai és egyre inkább a bajtársiasság abroncsai tartják össze a közösségük dongáit. Ha a hallgatóságnak nem is volt teljesen egyértelmű, amit hallottak, a beavatottak nyilván tisztában voltak vele, miért hangzott el mindez. Ez egy nagyon világos és egyértelmű üzenet volt.

Kormányzati szinten tudniuk kellett mindenről, mert ilyen szintű hullámai is vannak az ügyeknek. Kezdve onnan, hogy a szekuláris államot egy hamis keresztény állammá akarják átalakítani.

A kereszténység emlegetésétől zengett a fidesz elmúlt tíz éve. A fidesz Isten nevével az ajkán írt új, konszenzusmentes alkotmányt, Hozott új, jogfosztó egyháztörvényt, borult össze keleti diktatúrákkal, és rohant ki a nyugati demokrácia ellen. A keresztény kormány Istent emlegetve szaggatta el a szociális háló maradékát, lehetetlenítette el a középosztályt; Isten nevében rendelte alá a magyar kultúrát politikai direktíváknak. A kereszténység nevében folyik hosszú évek óta a közpénzek lenyúlása. Keresztény hírhamisítás zajlik a közmédiában, Keresztény gyűlöletkampány folyik a másként gondolkodók ellen.

Orbán a hatalmát egyenesen istentől eredezteti és ebben a hívei nem is kételkednek. A szemükben Orbán Viktor a kiválasztott, aki átvezeti a nemzetet a sötét, liberál-globalista jelenből egy szebb, igazabb, magyarabb, keresztény jövőbe. Aki Orbánnal fordul szembe, végső soron Isten akaratával fordul szembe. A kormányzat ideológiai bunkóként forgatja a kereszténység kategóriáját, ideológiai fegyverként próbálja felhasználni az egyházakat.

Nem véletlen az sem, hogy hálaadó szentmisével köszöntik híveik Orbánt a születésnapjain. Nem ismernek mértéket és jó ízlést, imádatuk kifejezésében. Visszatérő motívum a kézcsók, a VIK-TOR-VIK-TOR skandálás, a révült extázis, a menetelés Orbán arcképe alatt, sőt: magához a názáreti Jézushoz való hasonlítás.

Orbán politikailag teljesen igénytelenné vált. Program, koncepció helyett már elég neki néhány jó szlogen. Tömeggyűlésein - amikor az egyéni tudat beszűkül - nem az érzelemmel teli szó dominál, hanem csak maga az érzelem, a törzsi ösztönök, az együvé tartozás lelkesítő érzete, a közösség boldogságot ígérő mindenhatóságának hite, a harci hév, a háborús eufória, az ellenfél-ellenség iránti indulat felkorbácsolása, a vezér feltétel nélküli elfogadása, imádata.

Orbán profi módon ötvözte a szektaépítési technikákat a modern politikai marketinggel. A fidesz-vallás a bizniszegyházak minden fontosabb jellemzőjével operál: virtuális valóság megteremtése, saját nyelv és szimbólumok használata, élményközösség, a tagok kiválasztottságának hirdetése, gyűlölt ellenségkép kijelölése.

Csakhogy aki nem választóinak tudatára, hanem csak híveinek tudatalattijára akar hatni, aki nem meggyőzni akar az igazáról, hanem a törzsi ösztönök előhívásával operál, aki az ellenséggel szembeni szüntelen fenekedéssel állandósított harckészültségben, háborús hevületben tartja követőit - az olyan történelmi figurák utóda, akiktől már szabadulni reméltünk. A múlt tekintetében szelektíven amnéziás, a jövőről pedig halvány lila fogalma sincs.

Mindez nem más, mint egy hatalmas, keresztényinek felfestett, valójában egy, az egész országot és a társadalmat átverő, hamis máz. Egy cizellált dekoráció, melynek a tartalmát nem látjuk, viszont hatalmi szintről el akarják velünk hitetni, hogy az van benne, amit láttatni akarnak velünk. És még mindig nagyon sokan vannak, akik vakon és a legkisebb kételkedés nélkül hisznek benne. De ha egy párt arculatát kizárólag fizetett talpnyalók és holdkóros rajongók képviselik, az a párt nyílegyenesen tart a szánalmassá és röhejessé válás útján.

Egyre több a repedés ezen a márványnak láttatott külcsínen, melyen kivillant a valódi tartalom, de most a Szájer-ügy mutatta meg igazán a romlott belbecset. A megcsúfolt, meghazudtolt és bemocskolt kereszténységet. Mely csak kifelé kereszténység, befelé maga az undorító mocsok. Ezért is üzenem a fidesznek: nézzetek tükörbe és köpjétek szemközt önmagatokat.
Tékozló Homár Egy szakítás és a Telekom miatt lett levakarhatatlan hódoló az Intrumból 2019.03.27 12:04:15
A Homáron igazán hosszú az árnyéka az Intrum Justitiának, dehát milyen legyen egy követeléskezelő cégnek, ugye. A legismertebb behajtó cég kapcsán a mit, meddig és hogyanról is többször volt már szó, de  minden eset picit más, az ismétléses tanulás pedig igazán fontos módszer az ismeretek…..
paragrafus 2019.03.29 15:42:03
@illiberális:
...."Az elévülésnél javaslom olvasd el a Hírközlési tv. 143 paragrafusát ennek 2 pontja rendelkezik az 1 éves elévülésről csak az nem tűnik fel senkinek sem mi a címe a 143 paragrafusnak!! (Felelősség az előfizetői szerződés teljesítéséért) Ez a paragrafus arról szól hogyha neked kárt okoz a szolgáltató akkor egy évig pereskedhetsz miatta vele és nem arról hogy a számlatartozásodat csak egy évig lehet behajtani!!!"....

Tévedés, mert nem ezt jelenti.
Azt jelenti, hogy egy éven belül kell megindítani a jogi eljárást annak a félnek, akinek (önmaga szerint) a jogai sérültek. Egy év elteltével az eljárás megindításának nincs jogi alapja.
paragrafus 2019.03.29 15:48:14
@juhaszvik1:
A paragrafus 2019.03.29. 07:38:59 kommentemben leírtam, hogy sérti a tisztességes eljárás elvét. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A jóhiszeműség elvét. A kiszámíthatóságot. A szerződési szabadság elvét. A jogbiztonságot. Az emberi méltóságot.
És hozzáteszek még egyet: a tulajdonhoz való jogot is sérti.

Csak tájékoztatlak, hogy mindazt, amit kifejtettem, a jelenleg is joghatályos, a Magyar Köztársaság Alkotmánya, valamint azon Alkotmánybíróság döntései alapján állítom, amikor az Alkotmánybíróság még szakmai alapon működött. Ezeket az alkotmányos jogelveket még az akkori Alkotmánybíróság dolgozta ki.
paragrafus 2019.03.29 23:08:25
@illiberális:
....."A követelés értékesítése előtt a szerződést felmondja A (mivel C nem teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségét) azaz nincs már szerződéses jogviszony"....

Egyrészt amikor "A" felmondja a szerződést (márha tényleg felmondja),akkor is annak jogszerűsége is megkérdőjelezhető és vitatható. Mert azt, hogy "C" nem teljesített, csak ú, mint "A" állítja.
Ugyanakkor ez akár igaz, akár nem, nem ad semmilyen jogosultságot arra, hogy ettől kezdve "B" követeljen "C"-ről.
Megjegyzem, ha "B" jogszerűen követelne "C"-ről, akkor "B"-t bizonyítási kötelezettség terheli. Ugyanúgy, ahogy "A"-t is ez a kötelezettség terhelte.
"B" pusztán azon az alapon nem követelhet "C"-től, hogy a vélelmezett követelést megvette "A"-től.
B1 BLOGCSALÁD Gulyás Gergely véletlenül beismerte, hogy a Fidesz leválthatatlan állampárt 2019.03.20 15:29:43
Az alkotmányjogász-miniszter úgy gondolja, a Fidesz = Magyarországgal. ..
paragrafus 2019.03.21 17:15:27
Médianapló Médianapló - Baló György és a TV3 fejfájára 2019.03.19 08:43:58
A tegnap elhunyt tévészemélyiség nemcsak a nemzedéktársam volt. Az 1969/70-es tanévben egy szemesztert ültünk végig ugyanabban az egyetemi szemináriumban. A személyes mozzanatokat azonban mellőzném, mert tegnap volt alkalmam máshová megírni őket. Most inkább az egyik mondatot…..
paragrafus 2019.03.19 18:42:52
Szeretnék két pontosítást tenni, csak a tényszerűség kedvéért:
A CME-Írisz TV ügyével kapcsolatos perben a Legfelsőbb Bíróság elé már a felülvizsgálati eljárási kezdeményezés került.
A pert jogerősen a CME-Írisz TV nyerte meg, ezt a jogerős ítéletet azonban nem voltak hajlandóak végrehajtani az érintettek. Ezért is az Írisz TV azért nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, hogy a Legfelsőbb Bíróság kötelezze ennek keretében az ORTT-t a jogerős ítélet végrehajtására. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez az indok nem volt törvényes jogalap a felülvizsgálati eljárásra.)

És a felülvizsgálati eljárás előtt a felperes ügyvédje azért vonta vissza az egész keresetet, mert a felülvizsgálati eljárás napján már nem az volt a felperes (személyében), aki a jogerős ítélet idején volt.
Ugyanis a jogerős ítélet után az alperesek mögött álló cégek szabályosan felvásárolták a felperes mögött álló céget.
Ezáltal az a faramuci helyzet állt elő, hogy a felülvizsgálati eljárás napján a felperes gyakorlatilag már azonos volt az alperesekkel. Ezért tudta a felperes ügyvédje visszavonni a keresetet. Ugyanis akkor ő már (jogi értelemben) azonos volt az alperesek jogi képviselőjével.
B1 BLOGCSALÁD A kormánypropaganda végre elismerte az Alkotmánybíróság pártosságát 2019.02.05 09:03:49
"Kevéssé valószínű, hogy bármilyen érvelés meggyőzheti őket" – írta a nevet váltó pártlap konkrét alkotmánybírókról. Meg azt is, hogy nem függetlenek. Ugyanis egy konkrét politikai körhöz, személyhez köthetőek...
paragrafus 2019.02.07 01:45:13
Csak megjegyzem, hogy a Balsai Istvánnak köszönhetően, az alkotmánybírák megválasztásának július végére előrehozott időpontja pedig meglehetősen egyértelművé tette a fideszkoalíció célját: amikor a különadónál nagyságrendekkel nagyobb jelentőségű magánnyugdíjpénztári törvény az Alkotmánybíróság elé került, ott már biztosítva volt ezáltal a kormány többsége.

Balsai volt az egyik szerzője az Alkotmánybíróság hatáskörét szűkítő, az adójogszabályokat a normakontroll köréből kivonó alkotmány- és törvénymódosításnak is, amit az Orbán-kormány eddigi legsúlyosabb jogállamellenes intézkedése. Balsai alkotmánybírói jelölésének a pikantériája, hogy (két társával) ő jegyezte a 98 százalékos különadóról szóló első törvényjavaslatot is, amit az Alkotmánybíróság azon melegében el is kaszált.

Egyedüli beterjesztője a semmisségi törvénynek, ami lényegében a rendőrök megbízhatatlanságát deklarálva semmisítette meg a 2006 őszi tömegoszlatások nyomán született ítéletek közül azokat, amelyek kizárólag rendőri tanúvallomásokon alapulnak. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezen az alapon akkor azon közlekedési szabálysértéseket sem lehetne megállapítani, amelyek kizárólag a rendőr feljelenésén alapulnak. Márcsak az esélyegyenlőség alapján is).
paragrafus 2019.02.07 01:45:47
Dienes-Oehm Egon alkotmánybíróként jegyzett határozataiban néhol elszakad a létező alaptörvénytől, és előre feltételez a kormány részéről egy alkotmányozói szándékot, majd e szerint ítél. Ugyancsak a kormányzati elvárásoknak megfelelően. Dienes-Oehm Egon képes elszakadni az alkotmányos valóságtól és a politikai teóriák mezejére téved, amelyben megfordítja az alkotmánybíráskodás koncepcióját. Nem az Alkotmányhoz viszonyítja a támadott jogkérdést, hanem a jogkérdést akarja az alkotmánnyal igazolni.

Erre kiváló példa pl. a közéleti szereplők bírálhatóságának szigorításáról szóló kérdésben kifejtett álláspontja. Azt írja: A szólás- és sajtószabadság jogával való visszaélés tömegessé válása alkalmas a köznyugalom megzavarására. Tehát azontúl, hogy gyakorlatilag egyenlőségjelet tesz a sajtószabadság és a köznyugalom közé, nem a sajtószabadság alkotmányos jogát védi, hanem megfordítja a kérdést és a köznyugalmat kívánja igazolni azzal, hogy – szerinte – miért alkotmányellenes (az egyébként alkotmányos alapjognak minősülő) sajtószabadság. Úgy néz ki, Dienes-Oehm Egonnak is vissza kellene adnia a jogi diplomáját, mert teljességgel érdemtelen rá. Dienes-Oehm Egon is szabályosan megcsúfolja az Alkotmányt, az alkotmányos értékeket, valamint kiforgatja őket a belsejükből.
paragrafus 2019.02.07 01:46:32
Juhász Imre szintén tökéletesen kiszolgálja a kormányt. Hajlamos félretenni az alkotmányossági érveket határozataiban, a megváltozott történelmi körülményekre tekintettel.

Amikor Juhász Imrét megválasztották, akkor – a hivatalos jegyzőkönyv szerint - mindössze 8 perc kellett ahhoz, hogy 10 igen szavazattal, egyhangúlag Juhász megválasztását javasolják az Országgyűlésnek. Ebbe belefért a jelölt fideszes méltatása, hogy "fantasztikus" szakmai életútja mellett négy gyereke is van. Nyolc perc alatt irreális azt hitelt érdemlően bemutatni, hogy alkalmas alkotmánybírónak.
Az Alkotmánybíróság lepusztulásának legújabb jele, hogy belőle alkotmánybíró lehetett. Ahhoz is több mint 20 év kellett, hogy megszerezze a doktori fokozatot. A publikációinak száma alig két tucat, bármelyik komolyabb egyetemi kutató három év alatt ír ennyit. Évente legalább hat komolyabb publikációt illene összehozni, de a Juhászt meghallgató alkotmányügyi bizottság fideszes alelnöke, Papcsák Ferenc a jegyzőkönyv szerint elképesztő módon külön kiemelte, hogy szakmai publikációs jegyzéke is alkalmassá teszi a posztra. Publikációs jegyzék alapján valakit alkalmasnak találni és megválasztani? Hát ennek köze nincs az alkotmánybírói szakmaisághoz. (A jelöléséhez becsatolt publikációs listában 22 munkát sorolt fel Juhász Imre, míg a nemzeti bibliográfiai adatbázisként működő Magyar Tudományos Művek Tárában feleennyi publikációja található meg.) Juhász Imre egyébként sem alkotmányjogász, sőt még csak nem is alkotmányjoggal, közjoggal foglalkozó jogász, pedig nem véletlenül hívják ezt a testületet alkotmánybíróságnak.
Pervenimus A halálbüntetés kérdése és a kivégzések gyakorisága földünkön [41.] 2019.01.31 18:15:38
Ha a halálbüntetés kérdése kerül szóba -- bármilyen fórumon is történjen -- legtöbbször nagyon vegyes reakciókra számíthatunk: a harcias pártolástól egészen a merev elutasításig. A halálbüntetést támogatók, vagyis az utilitaristák úgy gondolják, hogy a halálbüntetésnek van visszatartó ereje a…..
paragrafus 2019.02.02 12:52:12
2. (folytatás)
A halálbüntetés ellen szól az is, hogy ez a szankciófajta nem individualizálható. Míg a szabadságvesztés vagy a pénzbüntetés kiszabása esetén a legmesszebbmenőkig figyelembe lehet venni a tett súlyát, körülményeit, az elkövető személyiségét, indítékát, célzatát, bűnössége fokát, a tettnek és elkövetőjének a társadalomra veszélyességét, addig a halálbüntetés esetében mindez lehetetlen. Halálbüntetésből nem lehet súlyosabbat vagy enyhébbet kiszabni, e szankció alkalmazásakor a bíró nem tud differenciálni, ugyanazt a büntetést kapja a „szimpla” gyilkos is, a sorozatgyilkos is és a gyerekgyilkos is egyaránt.

A halálbüntetés a társadalom egyik lényeges problémája. A halálbüntetés, mint büntetési tétel alkalmazhatósága rossz irányba terelheti a figyelmet, a társadalomban azt a látszatot kelti, hogy az életellenes bűnözés kérdése megfelelően kezelve van, ezáltal pedig a halálbüntetés éppen arról tereli el a figyelmet, hogy gondot fordítsunk a megelőzésre, a gyilkosságokhoz vezető feltételek (nevelés, oktatás, alkoholizmus, szegénység, tudatlanság stb.) felszámolására. A halálbüntetés elvonja a figyelmet a valódi okokról, arról, hogy sok bűncselekményért maga a társadalom is felelős: rossz mederbe tereli a társadalmi gondolatokat; nem a bűnözés, mint társadalmi betegség kiváltó okainak megszüntetésére, hanem csak a tünetek kezelésére ösztönöz. Sőt! A halálbüntetés azért sem hasznos, mert példát mutat az embereknek a kegyetlenségre.
Végezetül: egy ember élete pénzkérdés tárgya sem lehet. Életről vagy halálról dönteni pusztán gazdasági indokok alapján nem szabad, akár a halálbüntetésnek az életfogytig tartó szabadságvesztésnél olcsóbb, akár annál drágább mivolta igazolható ezáltal. Még ha azoknak is van igazuk, akik szerint egy gyilkos kivégzése olcsóbb, mint a haláláig történő tartása, őrzése, etetése stb., ez akkor sem lehet érv a halálbüntetés mellett. Ahogy a betegeket, rokkantakat, öregeket sem pusztítják el csak azért, mert életben tartásuk többe kerül a társadalomnak, mint ha meghalnának, úgy a bűnözők halállal való büntetésének megengedéséről vagy ennek tilalmáról szóló döntést sem hozhatjuk meg pusztán gazdaságossági megfontolások alapján.

(Álláspontomat jogelvi szinten fejtettem ki. Vonatkozik ez a véleményem a világ minden olyan államára egyaránt, ahol alkalmazzák még a halálbüntetést)
paragrafus 2019.02.02 18:17:19
@efi: ...."Nem ugyanaz. Az egyik adott esetben 800 Ft-ért öl, míg a másik azért, mert egy gyilkosról van szó.

De bizony ugyanaz. Jogi értelemben legalábbis pontosan ugyanaz. Ugyanis az a körülmény, hogy egy gyilkost ölnek meg, maximum a büntetés mértékét határozhatja meg, befolyásolhatja. De a tényállási minősítés tekintetében ennek a különbségnek jogi értelemben nincs relevanciája.
paragrafus 2019.02.02 18:19:47
@Magna cum laudeTigeri másztesz digrii:
...."Ha megölök egy gyilkost ,nem leszek ugyanolyan"....

Ha megölsz egy gyilkost, jogi értelemben ugyanúgy te is embert ölsz.
B1 BLOGCSALÁD Orwell megnyalná mind a tíz ujját: a pártállam monstre adatgyűjtés folytat a magyarok ellen 2019.01.24 15:43:42
Egy éven belül a kormány mindent tudni fog rólunk, még a zoknink méretét is. Létrejött az összeesküvéselmélet-hívők rémálma. ..
paragrafus 2019.01.27 17:00:26
Mondok még három területet, ahol a hatalom nagyüzemi módra gyűjti az állampolgárok adatait.
Az egyik az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér)jogintézménye

Ennek a rendszernek nagyon komoly adatvédelmi hiányosságai vannak. A rendszer, ebbéli oldalát tekintve rettentő sok sebből vérzik. Fordítva működtetik az adatvédelmet érintően: aki nem élt a digitális önrendelkezés jogával, annak hallgatását belegyezésnek tekintik és ezáltal gyakorlatilag az ő személyét illetően teljesen nyitottan kezelik a rendszert. Ez a körülmény viszont elfogadhatatlan, mivel egyrészt a társadalomnak jelentős része nem is tud minderről. Sem magáról az EESZT-ről, sem arról, hogy az ő személyes adatainak sokaságát tartalmazza ez a rendszer. Arról még kevesebben tudnak, hogy a rendszerben lévő adatainak láthatóságáról rendelkezhet, mert erről senki sem világosítja fel őket. És arról még kevesebben tudják, hogy ez a digitális önrendelkezési jog csak korlátozott, mert csak az egészségügy rendszerén belül rendelkezhetnek, de arról már nem, hogy az egészségügy rendszerén kívül mások láthassák-e, vagy sem. Vagyis az adatvédelem tekintetében a betegek tájékoztatása, különösen a saját adatvédelmi jogaikat illetően, gyakorlatilag sehol sincs.

A rendszer úgy működik, mintha a betegek hozzájárulásukat adták volna a teljes adatmennyiségben való tároláshoz, felhasználáshoz, keresgéléshez. vagy éppen a korlátok nélküli betekintéshez. Holott ez egyáltalán nem igaz, mert hozzájárulni csak ahhoz lehet, amiről az állampolgárt előzetesen tájékoztatták és adtak a számára esélyt, hogy kinyilvánítsa a szándékait. Elfogadhatatlan, hogy az EESZT rendszerében a közel tízmillió ember számára kvázi alapértelmezésként be van állítva a (szinte) korlátlan adatelérés, majd pedig arra apellálnak a felhasználók, hogy a betegek ezzel a hozzájárulásukat megadták volna. Pedig ez egyáltalán nem igaz. Az ÁEEK adta meg az orvosoknak és a gyógyszerészeknek a hozzájárulást arról és ahhoz, amiről csak a betegek nyilatkozhattak volna.

Ha az EESZT-ben lévő adatállományt KIZÁRÓLAG csak az egészségügy rendszere látná, tudna belenyúlni, akkor talán egy szavaim sem lenne. De az egészségügyön kívül más rendszerek is rá tudnak kapcsolódni, bele tudnak látni, az EESZT-ben lévő adatokat önkényesen, saját hatáskörben fel tudnak használni. Ilyenek pl. a rendvédelmi szervek. Pl. a rendőrség, vagy éppen a TEK.

Az adatvédelem, a személyes, de különösen az egészségügyi szenzitív adatok körében nagyon erősen védendő. Nem véletlen az sem, hogy alkotmányos alapokon nyugszik. És mivel a betegnek, mint minden állampolgárnak, alapvető alkotmányos joga, hogy a saját adatai felett személyesen rendelkezzen, ennek bármilyen korlátozása alkotmányellenes. Bárkinek alkotmányos joga, hogy a saját adatait, ha rögzítették őket bárhol, ellenőrizze, figyelemmel kísérje, meggyőződjön azok kezelésének helyességéről. Az EESZT ennek nem felel meg. A beteg nem tud meggyőződni arról pl., hogy kik látnak még bele ebbe az adatbázisba, kik férnek hozzá, kik használ(hat)ják fel az ő engedélye és beleegyezése nélkül. Mindezek alapján pedig az EESZT alkalmazása, abba a betegek bármilyen adatának feltöltése, rögzítése súlyosan sérti, korlátozza és kiüresíti a betegek személyes és egészségügyi adata feletti önrendelkezés alkotmányos jogát.

Az EESZT alkalmazásával – mégha csak áttételesen, vagy közvetett módon is, de valójában titkosszolgálati besúgóállomásokká változtak az orvosi rendelők, vagy éppen a gyógyszertárak. Hiszen az összes, mintegy ide bekötött számítógép folyamatos kapcsolatban áll egy központi adattároló rendszerrel, ahová adatokat továbbítanak a betegekről azok tudta és hozzájárulása nélkül. A megismert adatokat a polgárokról mindhalálig összegyűjtik. Mintha közprédává tennék ezeket az adatokat.

Az EESZT rendszerének és működésének jogi környezete olyan, hogy még a magyar adatvédelmi törvény előírásait sem tartja be, a létező összes emberi jogi egyezményt semmibe veszi, az Európai Uniós adatvédelmi normák egyikét sem tartja be. Ebből világosan láthatjuk, hogy Magyarországon megszűnt az alapvető jogok védelme, felesleges itt bármilyen bírósági igazságszolgáltatásban reménykedni, mert az nincs. Eleve az EESZT a jogorvoslati eljárásokat reménytelenné, lehetetlenné teszi, meghazudtolva ezzel a polgári jogból ismert társadalmi normákat. Egy végtelenül erőszakos, alantas megfigyelő rendszerrel állunk szemben. Amit alkalmaznak és használnak az orvosok is és a gyógyszerészek is.

Az orvosi és a gyógyszerészi területen személyes, köztük szenzitív adatokat is rögzítenek az EESZT-ben, ezzel és ezáltal aktívan elősegítik, hogy azok a szervek, amelyek az egészségügyön kívül vannak, hozzájussanak az emberek, a betegek legbizalmasabb személyes adataihoz. Az egészségügy rendszere már önmagában az adatrögzítéssel lényegében kiszolgálja azok illetéktelen és főleg súlyosan alkotmánysértő érdeklődését, amelyre nem jogosultak, amely nem tartozik rájuk.
paragrafus 2019.01.27 17:04:39
2. Az új személyi okmány, az e-igazolvány. Amelynek kapcsán a hatalom nem győzte felvonultatni az érveket az mellett, hogy ez milyen jó és előnyös mindenkinek. Olyannak festette le, mintha ez tökéletes és hibátlan találmány lenne, minden létező szegmenst beleértve. Valójában pedig ez ezer sebből vérzik, de ezekről egy árva szót sem közöltek a közvéleménnyel. Talán ezért is lehetséges, hogy ezt az új igazolványfajtát viszik, mint a cukrot. Naponta százával igénylik.
Az e-igazolvány gyakorlatilag minden állami rendszerhez hozzáfér, ezáltal a különböző adatrendszerek, adatbázisok összekapcsolása mind újabb és újabb többletinformációval szolgálhatnak a polgárról az állam számára. Innen már csak egy lépés, ha a fideszes államhatalom az adatok összekapcsolásával személyiségprofilt épít minden egyes polgáráról. Egészségügyi állapot, vagyoni helyzet, költekezések, közlekedési szokások stb. alapján, amelyek immár egyetlen kártyachipből kiolvashatók lesznek. Mindez olyan mértékű adatkoncentrációhoz vezet, amely még jobban kiszolgáltatottá teszi az embereket az állammal és az esetleges visszaélőkkel szemben. Bár mindezt már cáfolták, de ez akkor sem eléggé megnyugtató e tekintetben.
Úgyhogy ez az igazolvány teljes mértékben tagadja az alapvető adatvédelmi elveket és ellentétes az Alkotmánybíróság korábbi döntéseivel. Szembemennek az adatvédelem egyik legfontosabb alapelvével, a célhozkötöttséggel, relativizálják a személyes adatok továbbításának és a különböző célú adatkezelések összekapcsolásának főszabályszerű tilalmát. A nagy mennyiségű összekapcsolt adat, amelyről az érintett legtöbbször nem is tud, kiszolgáltatottá teszi őt, egyenlőtlen kommunikációs helyzeteket hoz létre, amelyben az egyik fél nem tudhatja, hogy (adott esetben) az állam milyen információkkal rendelkezik róla. Az e-igazolvánnyal dolgozó állami adatkezelők hatalma így mértéktelenül megnő. Növeli az adatalanyok és az adatkezelők közötti információs egyenlőtlenséget. Egy olyan rendszerben, ahol a személyes adatokat automatikus adattovábbító és elemző rendszerek közreműködésével kapcsolják össze és dolgozzák fel, az emberek egyre kevésbé tudják átlátni saját adataik sorsát, megérteni a rendszer működését, és egyre kevesebb ráhatásuk lesz arra, hogy mi történik az adataikkal, miközben az adatkezelők egyre több lehetőséget kapnak az adatalanyok életének megismerésére, elemzésére, befolyásolására.
Ha pedig az e-igazolványt a nem állami szférában is használhatják, ez nemcsak az ottani adatkezelőknek ad az érintett felett hatalmat, hanem az állam további hatalomnövekedéséhez vezet: még messzebbre terjeszti ki az adatokon keresztüli ellenőrzés lehetőségét, megteremti az információs köz- és magánhatalom szoros együttműködésének technikai lehetőségét. Ezáltal az e-igazolvány a totális ellenőrzés eszközévé válhat. Hiszen lehetőség nyílik arra, hogy egy speciálisan képzett „összerendezési kóddal” egy adott személyről az összes adatot együtt láthassák. Nem nehéz ezáltal belátni, hogy az adat-összekapcsolás és a polgárok szabadságát veszélyeztető profilalkotás veszélye még mindig nagyobb az egykártyás rendszereknél, és akkor még nem beszéltünk az adatbiztonsági (adatlopás, adatvesztés) kockázatokról. Éppen ezért nem elég pusztán a kártya funkcióit és főbb működési elveit ismerni, hanem mindennek a technikai oldalát is látni kell, vagyis azt, hogy milyen eszközök és módszerek biztosítják azt, hogy az e-kártya birtokosai ne váljanak kiszolgáltatottá sem az állam, sem a magánszféra szereplői számára. Ugyanis az e-igazolványt valahányszor elkérik és leolvassák, arról egy ún. naplóbejegyzés rögzül. Ezáltal az állam nyomon tudja követni az állampolgárok életét, mozgását, ténykedéseit.
A személyiséglopás áldozatait leggyakrabban anyagilag károsítják meg: bankkártyaadatok segítségével könnyen hozzá lehet jutni a számlánkon tárolt pénzhez, főbb adataink, aláírásunk segítségével pedig akár hitelt is felvehetnek a nevünkre. A pénzlenyúlásnál vadabb dolgok is történhetnek, ha az adataink bűnözők kezébe kerülnek: a tényleges használó fényképével, de a mi adatainkkal ellátott hamis jogosítványokat lehet így készíteni, de a nemzetközi terrorszervezetek és maffiák számára is nagyon hasznosak lehetnek teljes lopott személyiségek. Úgyhogy ez a csodakártya remek célpont lehet a kiberbűnözőknek, az állam részéről ez direkt felhívás a keringőre. Épp ezért nem lehet véletlen az sem, hogy a lopás esetén ingyen kap az állampolgár másikat.
A kormány fő érve a kényelem, a retorikai hangsúlyt pedig érthetően az állampolgári kényelemre helyezték. Csakhogy egy többfunkciós, szinte valamennyi személyi azonosítónkat tároló kártya elhagyása esetén például joggal érezhetjük magunkat teljesen elveszettnek.

Egyébként is csak célhoz kötötten lehet a polgárokról adatot gyűjteni - ezt megteheti minden hivatal a saját területén -, ám a célhoz kötöttség már nem valósul meg, ha ezeket az adatbázisokat összekapcsolják.
paragrafus 2019.01.27 17:12:08
3. És a harmadik ilyen jelentős terület a bankkártya. Amikor bármire használjuk, a benn lévő kis chip adatot szolgáltat a bankkártyával végzett valamennyi tranzakció minden kis adatáról valamilyen, a kártyabirtokos számára ismeretlen adatbázisba.
Amikor pl. a bankkártyával vásárolunk, akkor pl. a fogyasztási szokásainkról szolgáktatunk adatokat önként és dalolva. Anélkül, hogy tisztában lennénk azzal, hogy magával a kártyahasználatával mi magunk teszünk eleget az önkéntesség fogalmának.
És bármire használjuk a bankkártyát, amire alkalmas és/vagy való, akkor minden ilyen használat valahol rögzülni fog.
És ha ezeket az adatbázisokat valamilyen kóddal összekötik, e-személyi igazolvány, EESZT, stb., akkor valóságos személyiségprofilt tudnak bárkiről felállítani.
És ha ezek az adatok illetéktelen kezekbe kerülnek, pl. ilyen a kormány, akkor ezeket az adatokat (NEGATÍV értelemben) kiválóan fel lehet használni bárkivel szemben, bárki ellen, akár visszaélésszerűen is. Ennek következményeit nem szeretném ecsetelni, mert beláthatatlanok.
B1 BLOGCSALÁD A 6 legröhejesebb magyarázkodás Gruevszki ügyében 2018.11.24 16:44:02
Először meg sem tudtak mukkani. Utána viszont zsigerből reagált a Fidesz kommunikációs apparátus az egyre kínosabbá váló ügyre: Gyurcsány és Soros. Ki más? Azonban, ahogy telnek a napok, egyre röhejesebb magyarázatokkal rukkolnak elő - védve a védhetetlent...
paragrafus 2018.11.26 10:34:20
1. Vannak Gyurcsány- Dobrev- Apró Piroska- Cvetan Vaszilev klán hosszú évek óta zajló balkáni üzelmek? Milyen alapon állítanak ilyent? Én Habony féle kapcsolatokról tudok. Konkrétan Macedóniában.
2. Könnyű visszatartani azokat, akik nem is jönnek. Valójában Törökország tartja vissza őket, az EU-val kötött megállapodás alapján, amiért Törökország eurómilliókat kap az EU-tól. (Csak azt nem tudom, hogyan fogja a fideszt azt argumentálni, hogy ha Törökország mégis EU tag lesz,mint ahogy Orbán szeretné, mert akkor kapásból kb. nyolcvanmillió muszlim lesz EU tag.)
3. Ki a szövetséges? Egy magánszemély? (Mivel hogy Gruevszki jelenleg csak egy magánszemély)
4. Akkor miért akarják évek óta Gyurcsányt lecsukni?
5. Mindenkinek biztosítják a tisztességes eljárás feltételeit. Czeglédy Csabának is?
6. Bizony, bármelyiket ki lehet emelni. Pl. annak az afgán nőét is, akit a hazájában ténylegesen üldöztek, megerőszakoltak, mégis visszautasították a menedékkérelmét.
Minden, amiről beszélni kell... Fizess, de most azonnal! 2018.11.21 19:18:07
Fél éve kaptam egy e-mailt a Kukaholdingtól, hogy a helyben szokásos módon, tegyem közhírré az alábbi tájékoztatást: Az állami hulladékgazdálkodási feladatokkal törvényileg megbízott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) értesíti a sződligeti polgárokat, hogy a…..
paragrafus 2018.11.22 12:36:50
Hadd mondjak egy lényeges szempontot! Rendkívül kíváncsi vagyok a reakciókra.

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról
43. § (1) Ha a gyűjtőedényt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosítása céljából közterületen helyezték el, a hulladék a gyűjtőedényben történő elhelyezéssel a Koordináló szerv tulajdonába és a közszolgáltató birtokába kerül.

Amiből az következik, hogy amikor a szolgáltató elszállítja a hulladékot, az a hulladék az elszállítás időpontjában az már - a törvény szerint - a Koordináló szerv tulajdonát képezi. És ekkor már az elszállítandó hulladék a szolgáltató birtokában van, a szolgáltató birtokába került.

Vagyis mindebből az a kérdés is egyenesen következik: ha az elszállított hulladék az elszállításkor már a szolgáltató birtokába kerülve a koordináló szerv tulajdona, akkor miért kell, hogy fizessen az állampolgár azért, amihez ekkor már JOGILAG semmi köze? Miért kell, hogy fizessen az állampolgár azért, mert a szolgáltató elszállítja a koordináló azon szerv tulajdonát, amely ekkor már jogilag a szolgáltató birtokában van?
Senki nem bújhat el Nem biztos 2018.10.31 17:12:46
Na, végre! Van már űrkutatásért felelős miniszteri biztosunk is. Már nagyon hiányzott! Nem esett már jól a reggeli teám sem. Mindig az motoszkált a fejemben, nincs értelme olyan országban élni, amelyiknek még egy nyamvadt űrkutatásért felelős miniszteri biztosa sincs. Ha már így döntöttek,…..
paragrafus 2018.11.02 19:46:26
Akkor - a teljesség igénye nélkül - hadd mondja néhány, jelenleg is létező biztost:

- Bakondi György, a téli felkészülés kormánybiztosa, valamint a közszolgálati életpálya kidolgozásával összefüggő feladatok végrehajtásának koordinálásáért, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, a közszolgálati jogviszonyban állók és a Magyar Honvédség hivatásos állománya új életpályamodelljének összehangolásával kapcsolatos belügyminiszterre háruló koordinációs feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos
- Batta András, az egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős kormánybiztos
- dr. Gál András Levente, a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos
- Garancsi István, a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott
- Granasztói György Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos, továbbá egyéb, a kultúra és a művelődés szakterületeit érintő eseti feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott
- Halasi Tibor, a kormányzati döntések végrehajtásának ellenőrzéséért felelős miniszterelnöki biztos
- Hegedűs Zsuzsanna Gabriella, miniszterelnöki megbízott, akinek a feladata: szaktanácsadás a társadalmi felzárkóztatást, a társadalmi konfliktusok kezelését és megoldását szolgáló jelen- és jövőbeli stratégiák kidolgozásával kapcsolatos kérdéskörökben
- Kasó Attila, a magyarországi bányák újranyitási lehetőségeinek feltérképezéséért felelős miniszterelnöki biztos, valamint a nemzeti ásványvagyon hasznosítására irányuló feladatokért felelős miniszteri biztos
- Prof. Dr. habil. Kopek Gábor DLA, miniszterelnöki megbízott, akinek a feladata: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem „MOME Laboratory" Kreatív Innovációs és Tudáspark egyetem campus állami beruházás szakmai programjának – az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházások kormánybiztosával együttműködésben történő – kidolgozása és a program megvalósulásának nyomon követése
- Matolcsy György, magyar-orosz és magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos
- Molnár Ágnes, a miniszterelnök fejlesztésekért felelős megbízottja
- Révész Máriusz, a népesedéspolitikáért felelős miniszterelnöki megbízott
- Magyar Levente, a frankofón ügyekért felelős miniszteri biztos
- Szőcs Géza, miniszterelnöki megbízott, akinek a feladata: szaktanácsadás kulturális kérdések vonatkozásában
- Tellér Gyula, miniszterelnöki megbízott, akinek a feladata: szaktanácsadás a kormánypolitika társadalomelméleti hátterével, valamint a hazai és nemzetközi politikai folyamatok történeti és aktuálpolitikai vetületével kapcsolatos kérdéskörökben.
- Vincze P. Márton, a Normafánál létesítendő téli-nyári sportcentrum és szabadidőpark előkészítéséhez kapcsolódó koordinációs feladatok ellátásért felelős miniszterelnöki megbízott
- Grezsa István, a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos
- Homolya Róbert, az új közbeszerzési rendszer kialakításának koordinálásáért felelős miniszteri biztos
- Kandra Ildikó, a Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciójával és fejlesztésével összefüggő ügyekért felelős miniszteri biztos
- Szatmáry Kristóf, a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos
- Takács Szabolcs Ferenc, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) 2015. évi soros elnökségi feladatainak összehangolásáért felelős miniszteri biztos
Belügyminisztérium
- Horváth András, az Országos Rendőr-főkapitányság nyomozó szervezeti egységeinél a szervezett bűnözői körök által az 1990-es években elkövetett élet elleni bűncselekmények, illetve az ún. „olajos” ügyekkel összefüggő élet és testi épség elleni, vagyon elleni bűncselekmények hatékony felderítésének és nyomozásának irányításáért, koordinálásáért felelős miniszteri biztos
- Cserháti Péter, a rehabilitációs szakellátás fejlesztéséért felelős miniszteri biztos
- Guller Zoltán, a Nemzeti Táboroztatási Koncepció kialakításáért, valamint az Erzsébet-program fejlesztési irányainak meghatározásáráért felelős miniszteri biztos
- Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos
- Háry András, a kis- és középvállalkozások duális felsőfokú képzéseinek összehangolásáért felelős miniszteri biztos
- Solti Péter, az intézményirányítási és finanszírozási rendszer kialakításáért felelős miniszteri biztos
- Baranyai Gábor, a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos
- Joó István, a Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos
- Kiss Antal, közvetlen közösségi forrásokkal kapcsolatos koordinációs feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos
paragrafus 2018.11.02 20:13:30
- Manno István, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union), „Telecom World 2015” című konferenciájának Magyarországon történő megrendezésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért és koordinációjáért felelős miniszteri biztos
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
- Bogáti János, a Záhony-Kisvárda térség és Fényeslitke Ipari Parkra vonatkozó, a hazai fejlesztéspolitikai célok elősegítését szolgáló szakmai projektek, programok előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos koordinációs feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos
- Kunfalvi Zoltán, a felszámolói névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatok irányításáért és összehangolásáért felelős miniszteri biztos
- Mihalovics Péter, a Bakony-Balaton térségére vonatkozó, a hazai fejlesztéspolitikai célok elősegítését szolgáló szakmai projektek, programok előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos koordinációs feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos
- Kara Ákos, a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztése során a nagyprojekt kapcsán kötött támogatási szerződés szerint az építés előkészítésével kapcsolatos koordinációs feladatok ellátásáért, és a fejlesztéshez kapcsolódó állami infrastruktúra beruházást a befektetői betelepülések elősegítése érdekében ellátásáért felelős miniszteri biztos
- Visy Zsolt régészprofesszor, A Római Birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza elnevezésű világörökségi várományos helyszínnek a Világ¬örökség Jegyzékébe történő jelölésével összefüggő teendők ellátásáért, valamint a Hajógyári-szigeten fekvő helytartói palotának a magyarországi limes egyik legjelentősebb elemének bemutatásával összefüggő feladatok koordinációjáért felelős miniszteri biztos
- Szatmáry Kristóf földútfelszámolási miniszteri biztos, a Budapesti Útépítési Program koordinálásával megbízott miniszteri biztosaként tevékenykedhet.
Magyar Levente, a Miniszteri Biztosok Érdekvédelmi Szervezetének ellenőrzéséért felelős kormánybiztos
- Félegyházy-Megyesy Jenő József, miniszterelnöki megbízott, akinek a feladata: szaktanácsadás a nyugati magyarság, NGO/jótékonysági szervezetek nemzetközi kapcsolatai és működései, az észak-amerikai kapcsolatok és az ezekre vonatkozó média/PR kérdések körében
- Borbély Pál a Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházás megvalósításáért felelős miniszteri biztosa
- Vargha Tamás a Székesfehérvár – Az Ország bölcsője kiemelt alprogram I. és II. szakaszának megvalósításának irányítása”, illetve „az Árpád-ház történelmi művét, annak európai jelentőségét, továbbá az Árpád-ház uralkodóit, szentjeit, az Árpád-kor kulturális örökségi emlékeit, művészetét bemutató nagyszabású hazai kiállítás megvalósításának irányításaér felelős kormánybiztos
- Kohut Balázs, a Karib-térségbeli kiemelt külgazdasági intézkedések összehangolásáért és a magyarországi tudástranszfer elősegítéséért felelős felelős miniszteri biztos
- dr. Holló József, a kegyeleti diplomáciáért, a hadisírgondozásért, a hősi temetési hely feletti rendelkezési- és hozzájárulási joghoz, valamint a jubileumi centenáriumi katonai emlékmegőrzéshez kapcsolódó feladatokért felelős miniszteri biztos.
- Fűrész Tünde, a bölcsődei rendszer átalakításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa
- Fekete Péter, a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztos
- András Pál; a határon túli magyarok választási részvételének felpörgetéséért felelős miniszteri biztos
JogÁsz Emberségből elégtelen 2018.10.21 13:31:13
Negyedik nekifutásra csak sikerült a Fidesz-parlamentnek megalkotnia a legszemetebb, legembertelenebb, leggyalázatosabb törvényt. Igaz, kellett hozzá egy barba-trükk, de megoldották. Már 2011-ben is megpróbálták kriminalizálni a legszerencsétlenebb emberek utcán lakását, és már akkor is úgy, hogy…..
paragrafus 2018.10.21 22:46:01
Mostantól a hajléktalan a mi saját, itthoni, magyarul beszélő migránsunk..
Mára a kereszténységét éppen erősen védő kormányzati politika magaslataiba emelkedett az a Bibliából amúgy nehezen visszafejthető elv, miszerint akinek megütötték a jobb orcáját, annak nyugodtan üssük meg a balt is.

De a valós szándék a hatalom részéről igazából nem is a segítség, hanem Patyomkinország díszleteinek továbbépítése: amit nem látunk, az nincs, legyen szó hajléktalanokról, melegekről, kritikus gondolatokról vagy a létminimum alatt élőkről.

De ma egyre kevésbé van igazság, különösen a hajléktalanok számára, akik még megvédeni sem tudják önmagukat. Ebben a pár napban már több tárgyalás(nak látszó) igazságtalanság ült tort és hozott ítéleteket. A hajléktalanok bűnösnek lettek kimondva közterületen folytatott életvitelszerű lakhatás bűnében. Ezen törvényben korlátozzák a hajléktalanok szabad mozgását a közterülettől való eltiltással, noha törvényesen tartózkodnak az állam területén.

Miközben Mészáros Lőrincnek adják már az egész országot, addig büntetik a hajléktalant, mert nekik még az emberhez méltó élet sem adatott meg. Bűnösnek lettek kimondva, azért, mert az utcára kerültek. Akiknek meg volt álomra hajtani a fejüket, azokat ugyanez a hatalom meg utcára paterolja. Majd utána tűnés az utcáról is.
Ez azoknak az igazsága, akik soha nem nélkülöztek, akik kastélyokban élnek, és a közpénzt kamionszám dézsmálják. Ezek az emberek azért kerültek az utcára, mert azok a hatalmasok, akik állítólag képviselnek minket, csak a saját érdeküknek megfelelve vezetik az országot.
Ez az a szint, amikor a lámpánál az autóhoz közeledő hajléktalannak lehúzod az ablakod, de nem ám azért, hogy pénzt adj, hanem hogy leköpd.
Egy kormánypárti orgánumban olvasom azt is, hogy kedves vezetőnk a nyíregyházi állatkertben örökbe fogadott egy orrszarvú bébit. Azzal biztosan kevesebb a baj.
paragrafus 2018.10.21 22:58:08
És ha már a bírósdági titkár szerint a belső jog megelőzi a nemzetközi jogot, akkor minden bizonnyal ez a súlyos tudásbeli hiányosság vezette odáig, hogy azt sem volt (egyik ügyben sem) képes az eljáró bírósági titkár felismerni, hogy a hatályos (belső) törvényünk nemzetközi jogot sért abban a szabályozásában, ami alapján egyáltalán bírósági titkár eljárhat.
Álláspontom szerint az ügyben csak hivatásos bíró járhatott volna el, nem egy olyan személy, akit még nem kentek fel. Már elnézést a véleményemért, de a bírósági titkár az élő példa arra, hogy a jogi végzettség nem garancia az alkalmasságra.

Ugyanis nagyon súlyosan, alkotmányos és nemzetközi jogokat sértőnek tartom annak lehetőségét, hogy hivatásos bíró helyett csak egy igazságügyi alkalmazotti jogállással, de bírói kinevezéssel nem rendelkező, egyébként pedig egy szakmailag teljes mértékben alkalmatlan bírósági titkár járjon el. Ezáltal nincs biztosítva, sőt, egyenesen sérül a tisztességes és pártatlan bírói eljáráshoz fűződő alkotmányos jog. A bírósági titkár eljárásával sérül a bírói úthoz való alkotmányos jog is. Arról nem is beszélve, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangjának biztosításáról rendelkező szabályán túl, már önmagában a bírósági titkár eljárási jogosultsága sérti az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4.-én kelt Római Egyezményt. Nevezetesen annak a tisztességes tárgyaláshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogról rendelkező cikkelyeit.

A bírósági titkár és a hivatásos bíró között több lényeges különbség van. Egyrészt a bírósági titkár az Alkotmány alkalmazásában nem tekinthető hivatásos bírónak, hiszen e bírákat a köztársasági elnök nevezi ki ebbéli tisztségükre, míg a titkárokat a megyei bírósági elnökök. Így pl. a bírósági titkárok vonatkozásában nem érvényesül a Magyar Köztársaság Alkotmányának 48.§.(3) bekezdésében foglalt elmozdíthatatlanság követelménye sem. Ami viszont már önmagában kételyt ébreszt a bírósági titkár pártatlansága és függetlensége felett.
A bíróságok legfontosabb feladatait az Alkotmány 50.§.-a határozza meg. Eszerint a bíróságok „védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit.„ Ezek a rendes bíróságokra tartozó igazságszolgáltatási feladatok (95/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1327, 1336.). E feladatok törvényekben meghatározott módon történő teljesítése az érdemi
ítélkező tevékenység, melynek tanácsban történő ellátása során a tanács elnöke, egy bíró által történő ellátása esetén az egyesbíró az Alkotmány rendelkezése értelmében csak hivatásos bíró lehet. Ugyanis csak hivatásos bíró tudja biztosítani a jogszerűséget (ami ez esetben többszörösen és súlyosan sérült) és a szakszerűséget.
A bírósági titkárok döntéshozatali jogkörökkel való feljogosítása a bíróságok (pontosabban az ítélkező bírák) tehermentesítése céljából történt. Ugyanakkor ez a jogalkotói cél nem vezethet arra az eredményre, hogy az Alkotmány kifejezett rendelkezésével ellentétes módon, az igazságszolgáltató, érdemi ítélkező tevékenység kikerüljön a hivatásos bírák hatásköréből. Az ítélkező tevékenység pedig a bíróságoknak az Alkotmány 50. §.-ában megjelölt feladataival összefüggő érdemi cselekménysorozat.
Az Alkotmánybíróság – ahogyan arra a 18/2004 (V. 25.) AB határozatában is utalt – azokat az alkotmányos cikkeket, amelyek tulajdonképpen az Emberi Jogok Európai Egyezményének leképeződései, esetenként szószerinti átvételei, maga is „[a]z Emberi Jogok Európai Bíróságának a felfogásában, amely a magyar joggyakorlatot alakítja és kötelezi” [18/2004 (V. 25.) AB határozat, ABH 2004, 303, 306.], értelmezze.

Tekintettel arra, hogy a bírósági titkár státusát az Alkotmánynak a „bíróságra” és a „bíróra” vonatkozó szabályaival szembesíti, úgy ítélem meg, hogy ezen fogalmak értelmezésekor sem lehet elvonatkoztatni a strasbourgi joggyakorlattól, ami ezen a téren (ti. az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. és 6. cikkei alapján) igen bőséges, koherens.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint „a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselő” – ez esetben, értelemszerűen a bírósági titkár – akkor felel meg pl. a habeas corpus kritériumainak, ha az igazságszolgáltatási funkciókkal együttjáró garanciákat hordozza. Ez alapján pedig, álláspontom szerint a „bírósági titkár” nem lehet azonos a bíróval. Ugyanakkor kell, hogy bizonyos minőségi feltételeknek megfeleljen, azaz, hogy az eljárásban érintett fél számára garanciát jelentsen. Pl. az Egyezmény 5. cikk 3. szerint mindehhez egy eljárási és egy anyagi feltétel társul: a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselőt (ez esetben a bírósági titkárt) arra kötelezi, hogy személyesen hallgassa meg az ügyben érintett személyt.
(folytatás)
paragrafus 2018.10.21 23:05:17
(folytatás)

Ezek alapján tehát a kérdés az, hogy a bírósági titkár, aki bírónak sem az Emberi Jogok Európai Egyezménye, sem pedig a magyar jog szerint szakmailag nyilvánvalóan nem minősíthető, kerülhet-e olyan helyzetbe, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. cikkének 3. bekezdése alapján „a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselő”-nek minősíthető-e. Álláspontom szerint semmiképpen sem. Még akkor sem, ha a magyar jog időközben ezt lehetővé tette. Csakhogy azáltal, hogy jogilag ezt a lehetőséget biztosította a törvényalkotó a bírósági titkár számára, a szakmaiságot nem adta vele együtt a kezébe. A szakmaiság hiánya pedig sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő alkotmányos alapelvet, a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, a védekezéshez fűződő jogot, a jogbiztonság alkotmányos alapjogát. És mindezen alkotmányos jogaim együttes megsértésével megsértették a hajléktalan emberi méltóságát is.

U.i.: a kommentemben többször is az Alkotmányra hivatkoztam. Ezt tudatosan tettem, mert álláspontom szerint az alaptörvény jogi normaként alkotmányos keretek között nem létezik. Egy norma csak akkor norma (jogszerű keretek között), ha a megalkotása vonatkozásában teljesült kivétel nélkül valamennyi kritérium és feltétel. Amely az alaptörvényre is kötelező érvénnyel kell, hogy vonatkozzon, de ezeket a kritériumokat és feltételeket az alaptörvény megalkotása során nem tartották be. Az alaptörvény esetében több törvényalkotási feltétel nem teljesült, ezért állítom azt, hogy az alaptörvény alkotmányosan nem létezik. Ugyanakkor a Magyar Köztársaság Alkotmányát alkotmányos keretek között jogszerűen sosem helyezték hatályon kívül, ezért az alkotmányjogi szempontból jelenleg is joghatályos.
Jávor Benedek blogja A Trócsányi minisztert soraiban tudó kormány nettó negyedmilliárdért megbízza Trócsányi ügyvédi irodáját, hogy együttműködjön Trócsányi igazságügyminiszterrel 2018.09.24 21:38:06
  A Miniszterelnökség és a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda között létrejött, és Ferjancsics László váci önkormányzati képviselő adatkérése nyomán birtokomba került szerződés szerint a kormány a hivatalban igazságügyminiszter ügyvédi irodáját bízta meg a magyar fél képviseletével abban a perben,…..
paragrafus 2018.09.25 22:04:44
paragrafus 2018.09.26 08:23:31
Médianapló Médianapló - Gyurcsány az Alkotmány-utcában 2018.09.18 10:21:52
A volt miniszterelnök visszatért a közéletbe. Pártja áprilisban 308 ezer szavazattal épp csak bejutott a parlamentbe. Ő be is jelentette, hogy eltűnik a nyilvánosság elől, és kötcsei magányában végiggondolja a DK és saját helyzetét. Azt vártam tőle, hogy furcsa kijelentéséről - „Amit gondolok erről…..
paragrafus 2018.09.19 12:48:56
B1 BLOGCSALÁD Úgy kivágják a Fideszt a Néppártból, mint a sicc 2018.09.11 11:42:57
Nagyon kellett volna neki vasárnap a szélsőjobboldali győzelem Svédországban. ..
paragrafus 2018.09.12 02:13:49
Csak kontrasztként megemlíteném, hogy Orbán Viktor, mint a Kereszténydemokrata Internacionálé (akkori) alelnöke 2003-ban elítéltette Magyarországot az alábbi tézisek tekintetében:
- pártpolitikai befolyás a rendőrségre,
- politikai viták beszűrődése a bíróságokra, pártpolitikai motiváltságú bírósági eljárások,
- állampolgárok és civil szervezetek gyülekezési jogának korlátozása,
- ellenzéki gondolkodók megfélemlítése és eltávolítása az állami szférából,
- "felségsértésszerű" bírósági eljárások azok ellen, akik bírálják a kormányt,
- a polgári sajtó életképtelenné tétele, hirdetési bevételi forrásainak elvágása, valamint állami támogatások nyújtása a kormánypárti sajtónak, amely amúgy is domináns,
- a szabad véleménynyilvánítás adminisztratív és jogi korlátozása.

Figyelembe véve az ügyekben érintett személyek, illetve tanúk beszámolóit, valamint a médiában nyilvánosságra hozott információkat, több esetben világossá vált, hogy a kormány szervezeteinek, hatóságainak, közintézményeinek egyes képviselői Magyarországon olyan lépéseket tesznek, amelyek nincsenek összhangban a Magyar Köztársaság alkotmányával, valamint az ENSZ, az Európai Tanács és az Európai Unió dokumentumaiban az emberi, polgári és politikai szabadságjogok biztosításának szabályozásaival. www.politicalcapital.hu/konyvtar.php?article_read=1&article_id=1070
B1 BLOGCSALÁD Kormányszóvivő: Heller Ágnes egy öreg, bigott, idejétmúlt kommunista 2018.08.15 17:11:59
Ez a magyar kormány hivatalos álláspontja. ..
paragrafus 2018.08.16 13:29:41
Kovács Zoltán kormányszóvívőnek üzenem két kérdés keretében.
1. kérdés: Ez a vélemény a kormány véleménye?
2. Üzenet. Ennek a bigott, kommunista Heller Ágnesnek a kitüntetései, díjai:
2018
Manès Sperber díj, Bécs. Osztrák Kancellári Hivatal
2015
Nemzetközi Willy Brandt díj
2014
Radnóti díj
Karel Kramár emlékérem
2012
Primo Levi-érdemérem
Sajtószabadságért érdemérem
2011
Üveggolyó díj
Carl von Ossietzky-díj (Oldenburg)
2010
Goethe-érem (Goethe Institut, München)
2008
Cseh Köztársaság Érdemrendje
2007
Hermann Cohen-díj
Víg Monika-díj
Mazsike Várhegyi György-díj
2006
Sonning-díj
2005
Pro Scientia Aranyérem
2004
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal
Europai Parlament Olasz Szekciója kitüntetése
Firenze város kitüntetése
2008
Budapest díszpolgára
Cseh Köztársaság Érdemrendje
1995
Széchenyi-díj
1994
Hannah Arendt-díj (Bréma)
1981
Lessing-díj (Hamburg)
honoris causa (díszdoktorátus):
San Marco University (Lima)
Állami egyetem (Buenos Aires)
European University (Fiesole)
Innsbrucki egyetem

2. kérdés: rendelkezik ilyenekkel Kovács Zoltán? Vagy a kormány bármely tagja?
JogÁsz Köszönd a Fidesznek! 2018.08.06 20:32:19
Elsöprő népharagot váltott ki az a bírói döntés, amely szerint Sztojka Iván, aki bűnsegéd volt a román kézilabdázó, Marian Cozma megölésében, 9 év 5 hónap letöltése után feltételesen szabadlábra kerülhetett, holott anno a bíróság 13 évre ítélte. Az már tényleg csak hab a tortán, hogy a Fidesz-közeli…..
paragrafus 2018.08.07 12:10:32
JogÁsz Sorozatbarát 2018.07.21 21:07:02
Ugye önök is szoktak sorozatokat nézni? Akkor azt is tudják, hogy a sorozatok úgy „fejeződnek be”, hogy a rendező szinte mindig hagy lehetőséget arra, hogy a véget nem érő történetet egyszer még újabb epizódokkal folytathassa. Nos, ezért nem merem leírni, hogy a Btk. legújabb módosításának tervezete…..
paragrafus 2018.07.22 22:09:44
...."Czunyiné Bertalan Judit nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely szerint „aki a zaklatást hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el, az két évig, vagy – ha fenyegetéssel valósítja meg – három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

Ehhez két megjegyzés:
1. A jelenlegi Btk.-ban eredendően nem volt benne az, hogy az országgyűlési képviselő, kormánytag hivatalos személy lenne, ez csak egy későbbi módosítás során került bele.
Ugyanakkor a törvény tételesen éa taxatíve csak felsorolja, hogy kik minősülnek hivatalos személynek, ugyanakkor a kihagyták a törvényekből a "hivatalos személyek" jogi fogalmát deklarálni. Azt felsorolták, hogy kik a hivatalos személyek, de kihagyták annak szabályozását, hogy mik a hivatalos személyek. (Mit jelent az a fogalom, hogy hivatalos személy)
Ezért - álláspontom szerint - mindaddig, amíg a hivatalos személy jogintézmény fogalmát a jogszabály nem szabályozza, addig nem jelenthető ki senkiről sem, hogy hivatalos személy. Önmagában a felsorolás - álláspontom szerint - nem elég ahhoz, hogy valakiről kijelenthető legyen, hogy hivatalos személy.

Hogy egy példát mondjak: attól, hogy egy utcaseprőt megcímkéznek azzal, hogy te hivatalos személy vagy, ennyitől még nem lesz hivatalos személy. Még akkor sem ha ezzel megcimkézték. (Egyébként pedig elnézést kérek az utcaseprőktől)

2. Az Országgyűlés nagyon sokszor szinte kong az ürességtől. Miközben ez megint csak látszat. Ugyanis az Országgyűlés munkájában hivatalosan részt vevő (de egyébként távollévő) képviselőt, vagy kormánytagot rendszeresen azzal mentik ki, hogy halaszthatatlan közfeladatának tesz eleget.
Ilyen volt pl., amikor a Parlamentben Orbán VIktor nem tudott válaszolni az ellenzéki képviselők kérdéseire, mert halaszthatatlan közfeladata ellátása körében éppen egy futballmérkőzés lelátóján szotyolázott.
Vagy Kósa Lajos hasonló szituációban, halaszthatatlan közfeladata ellátása körében éppen a téli olimpia nézőterén volt. És még sorolhatók a példák.
Na már most: ha hivatalos dokumentum van arról (márpedig van), hogy az érintett politkus adott pillanatban halaszthatatlan közfeladatának tesz eleget, akkor fogalmilag kizárt, hogy akkor éppen magánéletet él, vagy szabadidős tevékenységet folytasson. Még akkor is kizárt, ha egyébként tényleg azt teszi.
Munkaügy érthetően Idén már szinte senki nem tölti be a nyugdíjkorhatárt 2018.06.07 21:36:29
A napokban tele volt a média egy nemrég megjelent OECD tanulmánnyal, melyből az derült ki, hogy Magyarországon kb. 7 évvel - 72 évre - kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon. Elég elkeserítő a helyzet, de ezt már sok-sok éve tudni…..
paragrafus 2018.06.09 17:23:17
Ez nem egészen így van. Legalábbis alkotmányjogilag.
Nekem az a jogi álláspontom, hogy mindenki esetében az a törvény a mérvadó, amelyik az első munkába állásának napján hatályban volt. A munkavállalónak ezen a napon már tudni kell kiszámolni (feltéve, ha megéri), hogy mikor mehet nyugdíjba. Ez egy szerzett jog, amelyet tőle a későbbiekben már törvénymódosítással, új törvénnyel sem lehet elvenni, elvonni.
Ha a törvényalkotó akár módosítással, akár új törvénnyel szabályozza ezt a jogterületet, akkor az - alkotmányos keretek között - kizárólag mindig csak azokra vonatkozhat, akik ezt követően lépnek először munkába. Az nem lehetséges alkotmányjogilag, hogy az állam állandóan mindig odébb tolja a nyugdíjba menetel időpontját. Ez alkotmányos jogbizonytalanságot okoz.
Az Alkotmánybíróság (amikor még szakmai alapon működött) megfogalmazta, hogy egy jogszabály nemcsak akkor ütközik a visszamenőleges hatály tilalmába, ha visszamenőleges hatállyal léptetik hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybalépés önmagában ugyan nem visszamenőlegesen történt, de a törvény joghatálya kihat a hatálybalépése előtti időszakra is. És pontosan erről van szó. A jelenlegi törvény a visszamenőleges hatály tilalmába ütközik akkor, amikor valamely személyek esetében a korábbi szabályok alapján már jogosultságot szereztek.
Mert az úgy nem működhet, hogy az állam azt mondja (egykoron), hogy elmehetsz 55 évesen nyugdíjba. Majd ugyanannak az embernek, hogy csak 60 évesen. Aztán majd csak 62 évesen, utána ebből 65 lett. És most tovább akarják emelni. Ez így nem működik alkotmányjogilag.
Mondok egy példát: aki 1975 és 1997 között lépett először munkába, arra az 1975.évi II. törvény vonatkozik alkotmányos keretek között akkor is, ha most egész más a törvényi szabályozás.
Az 1975. évi II. törvény azt mondja ki, hogy a nők 55, a férfiak 60 évesen mehetnek nyugdíjba. Akinek van korkedvezménye, azt ebből kell visszaszámolni. És akik az 1975. évi II. törvény hatálya alatt léptel először munkába, azokra ez a törvény vonatkozik alkotmányos keretek között akkor is, ha tényleg 72 év lesz a nyugdíjkorhatár.
Értelemszerűen a többi esetben is ugyanez a helyzet.
Médianapló Médianapló - Több is veszett Trianonnál? 2018.06.04 10:06:38
Jártam Párizs mellett, a Versailles-i épületegyüttes egyik pavilonjában. Láttam ama íróasztalt, amelyen a magyar állam képviselője 1920. június 4-én, napra pontosan kilencvennyolc éve, reszkető kézzel írta alá a történelmi Magyarország halálos ítéletét. S bár a második világháború után jöttem a…..
paragrafus 2018.06.06 07:15:54
Az akkori magyar államvezetés hazug és szélsőséges propagandával belevitte az országot egy olyan háborúba, amelyikből csak rosszul jöhetett ki. De az ugyanilyen trianoni hazugságok miatt vesztek százezrek a Don-kanyarnál és a II. világháborúban. Magyarország szelet vetett és vihart aratott.

Ezért bármennyire is fájó, Trianon (nemzetközi jogilag) nagyon is igazságos és jogos büntetése volt a háborúban vesztes Magyarországnak. A jogos önkritika sajnálatos módon sokakból hiányzik. Kimaradhattunk volna a háborúból, de a nacionalizmus, az irredentizmus, a tekintélyelvűség és a felsőbbrendűség érvényre juttatásának szándéka az akkori politikai vezetésnek fontosabb volt minden más szempontnál. Még az ország érdekénél is. És mindezzel a maiak közül is sajnos sokan azonosulni tudnak és képesek. Pedig Trianon a magyar jobboldal csődje, az akkori magyar jobboldali vezetés politikájának következménye. Éppen ezért különösen abszurd, hogy az akkoriak által elkövetett bűnök be nem ismerésének egyesek még külön megemlékezést is szerveznek.

Amivel a mai emlékezők mintha azt akarnák sugallni, hogy Magyarország a saját, akkori felelőssége alól akarna kibújni. Miközben azt viszont nem hajlandóak belátni, hogy amikor Trianon következtében az ország területét szétszabdalták és elcsatolták az anyaországtól, akkor ez egyben válasz volt az akkori elnyomó nemzetiségi politikára is. Az elszakított területek lakosságának kétharmada nem magyar volt, a magyaroknak legfeljebb az egyharmad arányban magyarlakta területekért fájhat a szívük. Az nem indok, hogy a “történelmi Magyarország” jussaként a magyarok igényt tartottak olyan területekre is, amelyeken nem magyarok éltek. Miközben azok a nemzetiségek, akik többségben éltek az elcsatolt területeken, boldogok voltak, hogy elszakadhattak Magyarországtól. Ez a tragédia.

Az akkori magyar politikai vezetés az erő nyelvén beszélt a kisebbségekkel. Soha nem tekintette egyenlőnek őket. Nem úgy bántak velük, hogy az otthonuknak és hazájuknak érezzék Magyarországot, egyenrangú polgárként élhessenek benne. (Mintha a Fidesz köszönne vissza)

Kétségtelen tény hogy a diktátum pillanatnyi nagyhatalmi érdekek mentén, példátlanul és indokolatlanul szigorúan bánt a magyarokkal. De mindezért nem a trianoni döntést meghozók a felelősök, hanem az akkori magyar arisztokrácia, a magyar nacionalista vezetők, a jobboldali politikusok voltak. Akik belevitték az országot abba a háborúba, amelybe sosem lett volna szabad részt vennünk. És akikre – különösen az időnként harci retorikájával - kísértetiesen emlékeztet a mai Fidesz. Trianon a magyar nemzetiségi politika, a magyar felsőbbrendűség mítoszának tragédiája, a magyar nacionalizmus következménye. Ami történt, az nem az igazságtalan döntés, hanem egy rossz politika következménye. Bármilyen fájó a veszteség, a felelősség emiatt leginkább a miénk. Éppen ezért alapjaiban téves az az egyesek szerinti beállítás, miszerint Trianon igazságtalan döntés volt velünk szemben. Pedig nem. Sőt! Mind az akkori, mind pedig a jelenlegi vezetést a csőlátásmód jellemzi. Egyik sem volt képes felismerni, hogy a jövő azoké, akik elismerik az emberi jogokat, és lemondanak a nemzeti fölényről.

Ezért ami a magyaroknak veszteség volt, az a magyarok által elnyomott kisebbségnek felszabadulás. Ez az igazán fájdalmas, és ez az igazi oka Trianonnak. Az eltelt idő alatt ezt kellett volna feldolgozni: megérteni saját felelősségünket, tanulni belőle, és békésen viszonyulni a környező országokhoz, ahol fordult a kocka, és most a magyarok lettek kisebbségben. És nem ünnepelni, sem megemlékezni minderről. Ezért is a magam részéről elutasítom, hogy a fideszes-jobbikos parlamenti többség – visszaélve a trianoni békeszerződéssel más államokban kisebbségi helyzetbe került magyarokkal való természetes együttérzéssel – politikai gesztusokkal, az állampolgárság és a választójog határon túliakra való kiterjesztésével, a Jobbik részéről a területi revízió követelésével mérgezi Magyarország és szomszédai, illetve az anyaországi és kisebbségi magyarok kapcsolatát.

És még két szempont mindehhez: az 1920-as Trianoni szerződést nemzetközi jogi értelemben az 1947-es párizsi békeszerződés váltotta fel. Másrészt Magyarország a vesztesek oldalán állt. A forgatókönyvet viszont mindig a győztesek írják. Ugyanakkor a megemlékezések a rossz oldalon, rossz célok mentén vesztessé vált és az országnak csak kárt okozó elődeinkről szólnak.
BEKIÁLTÁS Trianon béklyójában 2018.06.04 18:11:36
Nincs igényünk arra, hogy az elcsatolt országrészeken kívüli világról is információink legyenek. De az elcsatolt területeken élőkről tudásunk sincs köszönő viszonyban a valósággal, mert a politikusok arra használják Trianont lassan egy évszázada, hogy elfedjék vele önző játszmáikat.  „TRIANON:…..
paragrafus 2018.06.06 07:15:18
Az akkori magyar államvezetés hazug és szélsőséges propagandával belevitte az országot egy olyan háborúba, amelyikből csak rosszul jöhetett ki. De az ugyanilyen trianoni hazugságok miatt vesztek százezrek a Don-kanyarnál és a II. világháborúban. Magyarország szelet vetett és vihart aratott.

Ezért bármennyire is fájó, Trianon (nemzetközi jogilag) nagyon is igazságos és jogos büntetése volt a háborúban vesztes Magyarországnak. A jogos önkritika sajnálatos módon sokakból hiányzik. Kimaradhattunk volna a háborúból, de a nacionalizmus, az irredentizmus, a tekintélyelvűség és a felsőbbrendűség érvényre juttatásának szándéka az akkori politikai vezetésnek fontosabb volt minden más szempontnál. Még az ország érdekénél is. És mindezzel a maiak közül is sajnos sokan azonosulni tudnak és képesek. Pedig Trianon a magyar jobboldal csődje, az akkori magyar jobboldali vezetés politikájának következménye. Éppen ezért különösen abszurd, hogy az akkoriak által elkövetett bűnök be nem ismerésének egyesek még külön megemlékezést is szerveznek.

Amivel a mai emlékezők mintha azt akarnák sugallni, hogy Magyarország a saját, akkori felelőssége alól akarna kibújni. Miközben azt viszont nem hajlandóak belátni, hogy amikor Trianon következtében az ország területét szétszabdalták és elcsatolták az anyaországtól, akkor ez egyben válasz volt az akkori elnyomó nemzetiségi politikára is. Az elszakított területek lakosságának kétharmada nem magyar volt, a magyaroknak legfeljebb az egyharmad arányban magyarlakta területekért fájhat a szívük. Az nem indok, hogy a “történelmi Magyarország” jussaként a magyarok igényt tartottak olyan területekre is, amelyeken nem magyarok éltek. Miközben azok a nemzetiségek, akik többségben éltek az elcsatolt területeken, boldogok voltak, hogy elszakadhattak Magyarországtól. Ez a tragédia.

Az akkori magyar politikai vezetés az erő nyelvén beszélt a kisebbségekkel. Soha nem tekintette egyenlőnek őket. Nem úgy bántak velük, hogy az otthonuknak és hazájuknak érezzék Magyarországot, egyenrangú polgárként élhessenek benne. (Mintha a Fidesz köszönne vissza)

Kétségtelen tény hogy a diktátum pillanatnyi nagyhatalmi érdekek mentén, példátlanul és indokolatlanul szigorúan bánt a magyarokkal. De mindezért nem a trianoni döntést meghozók a felelősök, hanem az akkori magyar arisztokrácia, a magyar nacionalista vezetők, a jobboldali politikusok voltak. Akik belevitték az országot abba a háborúba, amelybe sosem lett volna szabad részt vennünk. És akikre – különösen az időnként harci retorikájával - kísértetiesen emlékeztet a mai Fidesz. Trianon a magyar nemzetiségi politika, a magyar felsőbbrendűség mítoszának tragédiája, a magyar nacionalizmus következménye. Ami történt, az nem az igazságtalan döntés, hanem egy rossz politika következménye. Bármilyen fájó a veszteség, a felelősség emiatt leginkább a miénk. Éppen ezért alapjaiban téves az az egyesek szerinti beállítás, miszerint Trianon igazságtalan döntés volt velünk szemben. Pedig nem. Sőt! Mind az akkori, mind pedig a jelenlegi vezetést a csőlátásmód jellemzi. Egyik sem volt képes felismerni, hogy a jövő azoké, akik elismerik az emberi jogokat, és lemondanak a nemzeti fölényről.

Ezért ami a magyaroknak veszteség volt, az a magyarok által elnyomott kisebbségnek felszabadulás. Ez az igazán fájdalmas, és ez az igazi oka Trianonnak. Az eltelt idő alatt ezt kellett volna feldolgozni: megérteni saját felelősségünket, tanulni belőle, és békésen viszonyulni a környező országokhoz, ahol fordult a kocka, és most a magyarok lettek kisebbségben. És nem ünnepelni, sem megemlékezni minderről. Ezért is a magam részéről elutasítom, hogy a fideszes-jobbikos parlamenti többség – visszaélve a trianoni békeszerződéssel más államokban kisebbségi helyzetbe került magyarokkal való természetes együttérzéssel – politikai gesztusokkal, az állampolgárság és a választójog határon túliakra való kiterjesztésével, a Jobbik részéről a területi revízió követelésével mérgezi Magyarország és szomszédai, illetve az anyaországi és kisebbségi magyarok kapcsolatát.

És még két szempont mindehhez: az 1920-as Trianoni szerződést nemzetközi jogi értelemben az 1947-es párizsi békeszerződés váltotta fel. Másrészt Magyarország a vesztesek oldalán állt. A forgatókönyvet viszont mindig a győztesek írják. Ugyanakkor a megemlékezések a rossz oldalon, rossz célok mentén vesztessé vált és az országnak csak kárt okozó elődeinkről szólnak.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása