Adatok
Brigike76
0 bejegyzést írt és 12 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az interneten mindenféle megjelenik. Ha egy portálon azt olvassuk, hogy a föld lapos, és az emberek a szélén ülve a semmibe lógatják a lábukat, akkor vigyorgunk, és továbbklikkelünk. Ám nem érthetünk mindenhez, a legtöbben például híján vannak a pénzelméleti és a pénzügyi…..
Brigike76
2010.06.28 11:05:05
@mediocris: Az elején már-már egészen tisztult a kép a véleményeddel kapcsolatban, de azért akad még néhány kijelentésed, amit nem bírok hova tenni..
"Megegyezés kérdése, de a bankszámlákon levő pénz valójában nem pénz, azaz a bank nem gyárt valódi pénzt."
Mit tekintünk valódi pénznek? Sok szempont van, ami alapján nevezhetjük valódinak, vagy nem valódinak. Ha a készpénzt tekinted valódinak, akkor az egyáltalán nem biztos, hogy a banknál van, időnként ugyebár elhagyja. Globálisan van értelme olyanról beszélni, hogy mennyi a jegybanki és kereskedelmi banki pénzmennyiség a gazdaságban, de olyanokat kijelenteni, hogy hol melyikből mennyi van, annak nincs értelme, mivel követhetetlen.
Ja és ne keverjük össze a jegybankpénz és a bankjegy fogalmát se teljesen.
Magyarországon nem tudom, hogyan néz ki a dolog, de az USÁban kb. 2-3 % a készpénzállomány, de a jegybankpénz ennél jöval több (talán 20 % a tartalékráta, de javítsatok ki, ha tévedek). Mindenesetre biztos nem 3..
A 0% THM-es részben aztán végképp zöldségeket írsz..
A bank a saját berkein belül létrehoz egy számlát a kereskedő részére, ráír akkora számokat amekkora a hitel nagysága, befizeti utána a jegybanki tartalékot, saját névre íratja a terméket, a vásárló pedig részletekben visszafizeti a hitelt. Tehát a bank úgy "teremt" pénzt, hogy nincs betéti oldala? Ezzel azt hiszem megint visszatérünk oda, ahonnan indultunk..
Utána megint jön a külső forrásból jövő valódi pénz, amit továbbra is fenntartok, hogy badarság. Honnan tudod, hogy a munkáltató nem egy ugyanilyen hitelből vette fel azt a pénzt, amiből a fizetést adja?
De hogy azért egyet is értsek valamiben, a visszafizethetetlen adósság az teljesen egyértelmű. Hiába mondja bárki azt, hogy mivel nem szűnik meg az összes hitel egyszerre, mindig vannak újabb hitelek, amik finanszírozzák az előzőket. Ez elméletben valóban lehetséges lenne, sőt csinálják is. Exponenciálisan növekvő pénzmennyiséggel, ebből következően exponenciálisan növekvő hitelmennyiséggel ez valóban működik.
Csakhogy ezzel kapcsolatban már valaki megmondta a nagy igazságot.. Aki elhiszi, hogy egy exponenciális növekedés a végtelenségig fenntartható, az vagy közgazdász, vagy szimplán hülye.. :)
A válságok egyszerűen azért keletkeznek törvényszerűen, mert a készpénzmennyiség növekedésének alapkövetelménye lenne a gazdaság azonos arányú növekedése. Ellenkező esetben nincs fedezete a pénznek, ami buborék pukkanáshoz vezet. És itt gazdasági növekedés alatt nem a manipulálható mutatókat értem, hanem a konkrét kreatív teljesítményt. Attól, hogy valaki ügyes pénzmanipulációkat hajt végre, amivel a mutatókat tudja növelni, de semmi valós értéket nem hoz létre, attól nem lesz gazdasági növekedés.
A pénznek nem lehet pénz a fedezete. Hiába tartalékolják a föld országai egymás valutáját. Az a tény, hogy a létező dollármennyiség 60 %-a az USÁn kívül van, csak elodázni tudja a dollár összeomlását. Viszont amikor végül bekövetkezik, akkor szépen rántja magával az összes többit..
"Megegyezés kérdése, de a bankszámlákon levő pénz valójában nem pénz, azaz a bank nem gyárt valódi pénzt."
Mit tekintünk valódi pénznek? Sok szempont van, ami alapján nevezhetjük valódinak, vagy nem valódinak. Ha a készpénzt tekinted valódinak, akkor az egyáltalán nem biztos, hogy a banknál van, időnként ugyebár elhagyja. Globálisan van értelme olyanról beszélni, hogy mennyi a jegybanki és kereskedelmi banki pénzmennyiség a gazdaságban, de olyanokat kijelenteni, hogy hol melyikből mennyi van, annak nincs értelme, mivel követhetetlen.
Ja és ne keverjük össze a jegybankpénz és a bankjegy fogalmát se teljesen.
Magyarországon nem tudom, hogyan néz ki a dolog, de az USÁban kb. 2-3 % a készpénzállomány, de a jegybankpénz ennél jöval több (talán 20 % a tartalékráta, de javítsatok ki, ha tévedek). Mindenesetre biztos nem 3..
A 0% THM-es részben aztán végképp zöldségeket írsz..
A bank a saját berkein belül létrehoz egy számlát a kereskedő részére, ráír akkora számokat amekkora a hitel nagysága, befizeti utána a jegybanki tartalékot, saját névre íratja a terméket, a vásárló pedig részletekben visszafizeti a hitelt. Tehát a bank úgy "teremt" pénzt, hogy nincs betéti oldala? Ezzel azt hiszem megint visszatérünk oda, ahonnan indultunk..
Utána megint jön a külső forrásból jövő valódi pénz, amit továbbra is fenntartok, hogy badarság. Honnan tudod, hogy a munkáltató nem egy ugyanilyen hitelből vette fel azt a pénzt, amiből a fizetést adja?
De hogy azért egyet is értsek valamiben, a visszafizethetetlen adósság az teljesen egyértelmű. Hiába mondja bárki azt, hogy mivel nem szűnik meg az összes hitel egyszerre, mindig vannak újabb hitelek, amik finanszírozzák az előzőket. Ez elméletben valóban lehetséges lenne, sőt csinálják is. Exponenciálisan növekvő pénzmennyiséggel, ebből következően exponenciálisan növekvő hitelmennyiséggel ez valóban működik.
Csakhogy ezzel kapcsolatban már valaki megmondta a nagy igazságot.. Aki elhiszi, hogy egy exponenciális növekedés a végtelenségig fenntartható, az vagy közgazdász, vagy szimplán hülye.. :)
A válságok egyszerűen azért keletkeznek törvényszerűen, mert a készpénzmennyiség növekedésének alapkövetelménye lenne a gazdaság azonos arányú növekedése. Ellenkező esetben nincs fedezete a pénznek, ami buborék pukkanáshoz vezet. És itt gazdasági növekedés alatt nem a manipulálható mutatókat értem, hanem a konkrét kreatív teljesítményt. Attól, hogy valaki ügyes pénzmanipulációkat hajt végre, amivel a mutatókat tudja növelni, de semmi valós értéket nem hoz létre, attól nem lesz gazdasági növekedés.
A pénznek nem lehet pénz a fedezete. Hiába tartalékolják a föld országai egymás valutáját. Az a tény, hogy a létező dollármennyiség 60 %-a az USÁn kívül van, csak elodázni tudja a dollár összeomlását. Viszont amikor végül bekövetkezik, akkor szépen rántja magával az összes többit..
Brigike76
2010.06.28 15:32:02
@vorosgy: Valahogy nem tartom túl valószínűnek, hogy a bankok bevételének az elhanyagolhatónál nagyobb része menne bérköltségre.
Persze abban egyetértek, hogy a bank elkölti azt, amit megkeresett.. Csak éppen nem a boltban, hanem ingatlant vesz, cégeket vesz, stb.. Magyarul felvásárol minden valódi értéket, amit tud.
Az életszínvonalunk pedig, legalábbis elméletben, a technikai fejlettségünknek kellene meghatároznia. Ha megvan a tudás, valamint minden szükséges erőforrás ehhez az életszínvonalhoz, akkor miért ne lenne fenntartható? Inkább kiterjeszteni kellene az elmaradott régiókra is.
Ja és az életszínvonal megtartása alatt nem azt értem, hogy a végtelenségig növeljük a szeméthegyeket és szennyezzük a környezetet. Ezekre mindre vannak technológiai válaszok, csak éppen kevesebb profitot termel, ergó senkinek sem érdeke..
Persze abban egyetértek, hogy a bank elkölti azt, amit megkeresett.. Csak éppen nem a boltban, hanem ingatlant vesz, cégeket vesz, stb.. Magyarul felvásárol minden valódi értéket, amit tud.
Az életszínvonalunk pedig, legalábbis elméletben, a technikai fejlettségünknek kellene meghatároznia. Ha megvan a tudás, valamint minden szükséges erőforrás ehhez az életszínvonalhoz, akkor miért ne lenne fenntartható? Inkább kiterjeszteni kellene az elmaradott régiókra is.
Ja és az életszínvonal megtartása alatt nem azt értem, hogy a végtelenségig növeljük a szeméthegyeket és szennyezzük a környezetet. Ezekre mindre vannak technológiai válaszok, csak éppen kevesebb profitot termel, ergó senkinek sem érdeke..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A 0% THM az valóban egy érdekes dolog.. Néhány dolog azért jut eszembe ezzel kapcsolatosan, de igazán egyik sem tűnik annyira nagy üzletnek..
Az egyik az, hogy az ilyen hitelakcióknál valószínűleg tejel a szervező cég. Hogy mennyit, az jó kérdés, de annyit biztosan nem, hogy a szokásos 30-40 %-os THM-et megkeresse rajta a bank.
Esetleg az lehet elképzelhető, hogy a bank akkor szervez ilyen akciót, amikor nagyon magasra szökik a betétállománya a hiteleivel szemben. Ilyenkor kisebb kamatra is megéri neki hitelezni, mivel ha nem hitelez, akkor csak a költségei nőnek.
Kíváncsiságból számoltattam egyet egy áruhiteles bank weboldalán 100000 Ft összegű, 10 hónapos futamidejű hitelre. Van egy "kamatmentes" konstrukció, amire "csak" 14 % kezelési költséget kérnek. Ez (és most tessék megkapaszkodni) 40 % THM-et jelent.
Ha az áruház 10 % körül hajlandó tejelni (ami azért nem elképzelhetetlen, amilyen árréssel a multik működni tudnak), az kb. 30 %-os THM-nek felel meg, ami a banknak már nagyon nem rossz befektetés.
Ami még nekem gyanús, hogy amiről két bankról tudok, hogy ilyeneket szokott akciózni (Cetelem, Credigen), azok nem reklámoznak a hitelezésen kívül más szolgáltatást. Nem lehet náluk számlát vezetni, vagy befektetni. Kérdés, hogy honnan szedik a betéteseiket és azoknak mikor mi az érdekük..
A másik "beetetés" jellegű történet a vásárlással egyidejűleg hitelkártya rásózása az ügyfélre. Ez nem tudom, mennyire kötelezően van benne a szerződésben, de azt tudom, hogy Ilyenkor kérdés nélkül küldik, kvázi "jutalom" gyanánt. Röhej..
Ha valaki tud hozzátenni, kíváncsian várom.