aurelius 2011.03.04 11:04:32

nem is értem ezt. szimpla logika.

1. a "rezsiköltségek" évről évre emelkednek, csökkenni nem fognak - ez gondolom mindenki számára elfogadható

2. befagyasztjuk - tehát legfeljebb az inflációval emeljük (vagy azzal sem?...)

3. eredmény: 10 év múlva (vagy 'n' idő múlva) a valós (piaci ár) 'x' lesz, mi viszont a töredékét fizetjük

vajon nem jön el az az idő, amikor a piaci ár felé mozdítják el az árat? (ha nem is fogunk sosem piaci árat fizetni) tegyük fel, 10 év múlva (mert a finanszírozás tarthatatlanná válik) emelnek 100 %-ot?

nem emlékeztet ez minket a rendszerváltás óta unásig emlegetett: "azért volt 3.60 a kenyér, mert külföldi hitelekből finanszírozta Kádár" toposzra? atyaég.

aurelius 2011.02.15 17:54:11

A hatályos Alkotmány szerint a választójog egyenlő. Ezt alátámasztja az Alkotmánybíróság több határozata is. Igen, én is tisztában vagyok vele, hogy új Alkotmányt készítünk, de miért kellene ilyen alapelveket megváltoztatni (az ugye nem szorul magyarázatra, hogy ebben az esetben miért nem lehetne egyenlő választójogról beszélni...)? Arról nem is beszélve, hogy több nemzetközi egyezményt, melyet Magyarország is aláírt, megsértenénk ezzel (Emberi Jogok Európai Egyezménye, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya).

Csak néhány kérdés:
mi történik
- a hajléktalanokkal (jelenleg megilleti őket az egyenlő választójog, egy ilyen döntés következtében az övék "felet" vagy még kevesebbbet érne)
- azokkal, akik biológiai okok miatt képtelenek gyermeket vállalni
- a melegekkel
- az elváltakkal?

választási eljárási szempontból hogy bonyolítják le pl
- a külföldön szavazást
- a nem lakóhelyen szavazást?

mi lesz az önkormányzati választásokon?
mi lesz az önkormányzati választásokon a külföldiek (EU állampolgárok, menekültek, bevándoroltak, letelepedettek, stb) gyermekeivel?
mi lesz a kisebbségi önkormányzati választásokon (a gyermeket is kisebbséginek nyilvánítja a szülője? vö. Magyarországon még mindig szabad az identitásválasztás)?

Csak, hogy ne értse senki félre: nem a gyermekvállalás támogatása ellen vagyok, csak azt nem a választójogon keresztül kell megtenni (ahogy az adórendszeren keresztül sem...), hanem szociális motiváló eszközökkel. Igen, valóban rossz dolog, hogy fogy a nemzet, de a családi adókedvezmény vagy a többszörözött választójog miatt ez a tendencia nem fog megfordulni.

aurelius 2009.11.04 10:38:08

Szia papptibi!

Biztos olvastam már a cikkeidet a TC-on, ezt azért kezdtem el olvasni, mert kedvelem Clarksont és a TG-t.

Csak egy dolog, azon kívül, hogy teljesen egyetértek azzal, amit írtál:

Nézz meg bármilyen blogot, bármilyen fórumot ma Magyarországon, legyen az divatblog vagy autós, és megláthatod, hogy a kommentek 98 %-a negatív hangvételű, a kommentelő azért ír be, hogy hangot adjon annak, amivel nem ért egyet. És nézd meg ugyanezt külföldön: az ellentéte. Sosem értettem azokat, akik azért veszik a fáradságot, hogy egy cikkre vagy blogbejegyzésre leírják a negatív véleményüket, és nem tudom, hogy erre ki kíváncsi. Nem akarok messzire menni, de szerintem van kapcsolat e között a mentalitás és az országunk állapota között... :) fel a fejjel :)

aurelius 2009.09.02 13:16:25

Nem voltam ott az esetnél, ezért arról nem szívesen nyilatkoznék, de - sajnos - ezt a "Balatonról hazafelé és odafelé" attitűdöt elég jól ismerem, nyilván most is hasonló történt, mint ahogy az szokott.

Nem értem a szerző álláspontját azzal kapcsolatban, hogy

1. meglátja az előző kamiont egy olyan távolságból, ahol mellette el tud menni jobb oldalon egy másik autó (tehát jó messziről) és megkezdi ő is annak a járműnek az előzését, amit a kamion előz. Miért? És a jobbra tarts?

2. "belső sávban haladunk, féktávon követjük egymást". Követési távolság 100 km/h nál autópályán szerintem nem a "féktáv"-nál kezdődik.

Tehát a cikk szerzője úgy kifogásolja mások vezetését és viselkedését, hogy közben ő maga két helyen sérti meg a kreszt. Tudom, az probléma, hogy a kresz nem mindig egyértelmű (stoptáblánál meg KELL állni), mert néha azt írja elő, hogy "megfelelő" követési távolságot kell tartani... Na de a jobbra tarts az elég egyértelmű, nem?

Ezzel természetesen nem felmentve azt, aki jobbról előz, mivel azt ugyanúgy nem szabad.

aurelius 2009.09.02 13:20:04

@Makkasz: teljesen egyetértünk, azzal, hogy azoknak köszönhetően, akiket leírtál, sokszor a belső sávban "féktávon" halad a "sor", miközben a külső sáv üres, mondjuk egy kilóméter hosszan... ha mindenki betartaná a jobbra tarts/engedd el a mögötted haladó gyorsabb járművet, ilyen nem fordulhatna elő.

aurelius 2009.07.22 10:20:56

Sziasztok!

Nagyon érdekes a diskurzus, remélem én is hozzá tudok tenni.

Előrebocsátom, hogy jogászként szemlélem az eseményeket és a beszélgetéseteket.

Szerintem néhány dolgot ketté kellene választani.

1. A helyszínen az ENSZ kéksisakosai voltak jelen (mint írtátok, kb 300 fővel).
2. A NATO beavatkozás és az ENSZ beavatkozás két külön dolog (szerintem néhány hozzászólásban ez nem vált el túlzottan)

Ad 1. A békefenntartó kéksisakos alakulat létrehozásakor az ENSZ szerződéseiből egyértelműen kitűnik, hogy a békefenntartó katona nem viselhet aktív szerepet (értsd: nem lőhet, csak ha őt magát megtámadják) a nemzetközi konfliktusokban. Ennek valószínűleg az az értelme, hogy az ENSZ "független", "semleges", nem állhat valamelyik harcoló fél mellé. (Hogy ez működőképes-e, az megint más kérdés.) Ez - sajnos - válasz arra is, hogy Szomáliában, Szudánban, Rwandában miért nem avatkozott be az ENSZ. (Más kérdés, hogy ez mennyire hatékony megoldás politikailag - láthatjuk: semennyire...)
Egyébként maga a "békefenntartás" szó, és az alakulat funkciója is fából vaskarika, hiszen hogy lehetne fenntartani bármilyen békét ott, ahol már kialakult konfliktus - különösen úgy, hogy nincs "joga" fegyveresen beavatkozni sem egyik, sem másik fél mellett.

Ad 2. Az ENSZ a térségben elsősorban humanitárius feladatokat látott el, nem volt joga/lehetősége semmilyen harcba bocsátkozni bármelyik fél védelmében vagy ellen. (Pl. azokat a buszokat, amik a civil lakosság női és gyermek tagjait kimenekítették - ha jól tudom - az ENSZ segítségével szervezték és szerezték meg.) Más kérdés, hogy az ENSZ a humanitárius feladatok megoldásában is csődöt mondott (lásd 8000 civil ártatlan áldozat.) A NATO katonai szövetségként viszont nyilván a saját érdekeit mérlegelte a kérdésben: megéri-e beavatkozni egy olyan konfliktusba, amelyben még az sem eldöntött, hogy egy állam (Jugoszlávia) belügye a kérdés, vagy a konfliktus nemzetközi-e egyáltalán. A NATO tagoknak egészen biztosan pontos információik voltak arról, hogy Srebrenica milyen jelentőséggel bír a háború vonatkozásában (többen írtátok, hogy katonailag "itt kellett lecsapni" a szerbek szempontjából), és biztosan azt is tudták, hogy rengeteg civil zsúfolódott össze (a környékről 1993-tól Srebrenicába menekült a lakosság). Hogy ennek ellenére miért nem avatkoztak be? Szerintem a válasz viszonylag egyszerű: nem volt érintett NATO tagállam a konfliktusban, közvetve sem. Magyarul semmilyen érdek nem fűződött ahhoz, hogy beavatkozzanak (mint NATO). Összehasonlítható a kérdés szerintem a jelenlegi iraki háborúval (a NATO ott sincs jelen szövetségként, legfeljebb a tagjainak egy része önállóan koalícóra lépett az USA-val)

Egyébként nagyon érdekes a blog, hiánypótló.

üdv.

aurelius 2009.07.23 10:59:09

@MTi: Köszönöm a választ.

1. Nem mennék bele a "katonák hova állnak kérdésbe", mert nem értek hozzá, és hiszek neked, ez egy lehetséges megoldás. A lényeg, igazából, hogy mind a "békefenntartás" azok között a körülmények között értelmetlen volt, mind a helyi katonai vezetők (Karremans) felelőssége megállapítható lehet a történtekért.

2. szerintem Bosznia függetlensége abban az évben még nem volt egyértelmű. Bár néhányan már elismerték, tekintve a háborús állapotokat, volt esély a status quo fenntartására, így nem volt egyértelmű, hogy belügy vagy sem.

3. a NATO szerepe Koszovóban: a NATO alapokmány alapján nem lett volna joga a NATO-nak beavatkozni, a nemzetközi jogászok egyébként a mai napig vitatkoznak azon, hogy milyen jogalappal tette ezt meg, ugyanis több egyezmény alapján is be lehet avatkozni egy állam belügyébe, ENSZ alapokmány, különböző genocídium egyezmények, a jogalapok pedig: népirtás megakadályozása, humanitárius katasztrófa megakadályozása, önrendelkezési jog (koszovói albánok) biztosítása.

Tény, hogy a NATO ilyen alapon beavatkozhatott volna Boszniában is. Ebből csupán az látszik szerintem, hogy mindezek (Koszovó és Bosznia) a döntések teljes mértékben politikai döntések, sem a "jogot", sem a "katonai szakmai érveket" nem vették figyelembe. Megtettek valamit (vagy éppen nem tettek semmit), aztán azt lehet elemezni, meg értelmezni.

üdv.