Adatok
Székely Melinda
2 bejegyzést írt és 18 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
„A legszerényebb számítások szerint India, Kína és Arábia 100 millió sestertiust visz el a birodalmunktól minden évben – ennyibe kerülnek nekünk a luxuscikkek és az asszonyaink!” – sóhajtott fel a Kr. u. 1. század derekán az idősebb Plinius. A bejegyzés…..
Székely Melinda
2009.10.12 08:42:23
@bucsin: A bevágott érmékről: nem gondolom, hogy ilyen drasztikus módon vizsgálták volna az érméket.
Egy indiai ókori forrás szerint az indiai pénzváltó igen képzett volt: megnézi az érmét, meghallgatja a csörgését, megszagolja, megízleli, leméri a súlyát, és pontosan tud mindent.
Az egyszerű falusiak persze nem tudták ezeket, szenvedtek is a csalóktól, de hozzájuk nem kerülhettek az értékes római arany és ezüst érmék.
Egy indiai ókori forrás szerint az indiai pénzváltó igen képzett volt: megnézi az érmét, meghallgatja a csörgését, megszagolja, megízleli, leméri a súlyát, és pontosan tud mindent.
Az egyszerű falusiak persze nem tudták ezeket, szenvedtek is a csalóktól, de hozzájuk nem kerülhettek az értékes római arany és ezüst érmék.
Székely Melinda
2009.10.14 09:40:24
@bucsin: Jogos a felvetés, de csak Rómára igaz.
Indiában különböző korú, eredetű, alapanyagú érmék voltak használatban, kezdve a kagylópénzektől. Ott tényleg lehetett szaga a pénznek.
Plinius leírja, hogy amikor egy római Taprobané szigetére vetődött, az ottani király csodálattal bámulta a nála lévő egységes, azonos súlyú denariusokat, ez ott elképzelhetetlen volt.
Indiában különböző korú, eredetű, alapanyagú érmék voltak használatban, kezdve a kagylópénzektől. Ott tényleg lehetett szaga a pénznek.
Plinius leírja, hogy amikor egy római Taprobané szigetére vetődött, az ottani király csodálattal bámulta a nála lévő egységes, azonos súlyú denariusokat, ez ott elképzelhetetlen volt.
Amikor évekkel ezelőtt az ókori Róma és India közötti kereskedelem témájával kezdtem foglalkozni, volt, aki ironikusan megjegyezte, hogy ez „jó” téma, mivel ilyen nyilvánvalóan nem létezett. Az ókori szerzők valóban csak apró utalásokat tesznek a távoli Indiára: a…..
Székely Melinda
2009.08.09 08:07:43
@buvarkund:
Folytatom. Van, aki úgy gondolja, hogy nem is Taprobanéra, hanem inkább Szumátra szigetére vonatkozik inkább a leírás.
Folytatom. Van, aki úgy gondolja, hogy nem is Taprobanéra, hanem inkább Szumátra szigetére vonatkozik inkább a leírás.
Székely Melinda
2009.08.09 08:17:53
@Gyagilev: Horatius sem értette... :)
Több versében írja, hogy "istentelen" dolog "deszkán" a nyílt tengerre, a viharos szélbe merészkedni.
A források és a hajóroncsok alapján tudjuk, hogy sok hajós és kereskedő vesztette életét a tengeren a teljes rakománnyal együtt elsüllyedve.
Több versében írja, hogy "istentelen" dolog "deszkán" a nyílt tengerre, a viharos szélbe merészkedni.
A források és a hajóroncsok alapján tudjuk, hogy sok hajós és kereskedő vesztette életét a tengeren a teljes rakománnyal együtt elsüllyedve.
Székely Melinda
2009.08.10 17:43:02
@buvarkund: Nagyon köszönöm az alapos és érdekes leírását. Érthetően ír még a bonyolultabb kérdésekről is.
Foglalkoztat engem is a "vélhetően le nem jegyzett, hajós dinasztiák között öröklődő titkok" kérdése.
A hajósok és a kereskedők nagy tapasztalattal és gyakorlati tudással rendelkeztek, de a céljuk a haszonszerzés és a gazdagodás volt, nem a tudás széleskörű terjesztése.
Ezért a tudósok megvetették őket, megbízhatatlannak tartották az információikat - jogosan.
Viszont sajnálatosan hiányzik a római századok irodalmából az ő tapasztalaton alapuló tudásuk pl. a távoli kelet földrajzi viszonyairól.
Foglalkoztat engem is a "vélhetően le nem jegyzett, hajós dinasztiák között öröklődő titkok" kérdése.
A hajósok és a kereskedők nagy tapasztalattal és gyakorlati tudással rendelkeztek, de a céljuk a haszonszerzés és a gazdagodás volt, nem a tudás széleskörű terjesztése.
Ezért a tudósok megvetették őket, megbízhatatlannak tartották az információikat - jogosan.
Viszont sajnálatosan hiányzik a római századok irodalmából az ő tapasztalaton alapuló tudásuk pl. a távoli kelet földrajzi viszonyairól.
Ez a bejegyzés az első fejezete Caius Cornelius Gallusról szóló kétrészes sorozatunknak. Karikásostor kolléga írta, a Sírásók naplója nevű régészblog oszlopos tagja. Ebben az első részben Gallus politikai pályafutását, s e pályafutás különleges tárgyi emlékeit -…..
Székely Melinda
2009.07.30 11:46:06
@G.d.Magister: Nekem megvan a könyv :) A szerzőtől kaptam ajándékba.
Székely Melinda
2009.08.01 21:20:18
@Loge: Üdvözlöm! Éppen én is olaszt akartam fordítani.
Nem aprózzák el Észak-Rajna–Vesztfáliában a teutoburgi ütközet kétezer éves évfordulóját, amelynek során a germán törzsek Arminius herceg vezetésével Augustus császár három teljes legioját semmisítették meg egy hatalmas, több napos rajtaütésben. A Birodalom,…..
Székely Melinda
2009.07.02 12:46:13
@sapuh: Timpe hipotézise, hogy a cheruscus segédcsapat részt vett Arminius vezetése alatt a pannon-dalmata felkelésben és a Teutoburgi-csatában is (Timpe, Dieter: Arminius-Studien, Heidelberg 1970, 38, 49.).
Arminius részvétele a pannon-illyr területen már korábban felmerült nézet, a feltételezések szerint Kr. u. 7-8-ban vehetett részt római szolgálatban a felkelés leverésében, utána került vissza Germaniába.
Velleius mondatai erősítik ezt a feltevést: „adsiduus militiae nostrae prioris comes”;
„opprimi posse Romanos et dicit et persuadet” – személyes tapasztalatra utal;
az opprimere jelentése lehet legyőzni, meglepni, rajtaütni (Vell. Pat. 2, 118, 3.).
Arminius részvétele a pannon-illyr területen már korábban felmerült nézet, a feltételezések szerint Kr. u. 7-8-ban vehetett részt római szolgálatban a felkelés leverésében, utána került vissza Germaniába.
Velleius mondatai erősítik ezt a feltevést: „adsiduus militiae nostrae prioris comes”;
„opprimi posse Romanos et dicit et persuadet” – személyes tapasztalatra utal;
az opprimere jelentése lehet legyőzni, meglepni, rajtaütni (Vell. Pat. 2, 118, 3.).
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A lapis lazuli legfontosabb lelőhelye valóban a mai Afganisztán területe már 5000 év óta. Ez a terület időnként indiai uralkodók alá tartozott (pl. Maurja-dinasztia időszaka).
A felsorolt árucikkek közül nem mind származik egyébként Indiából. Sok fűszert pl. a Hátsó-indiai-szigetekről szállítottak Indiába, és innen kerültek Rómába. A nyugatiak az ókorban Indiát ismerik, ezeket indiai termékeknek tartják.
Igen, valóban szép hagyomány a különböző kultúrákban a nő bűnössége.