Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Zoo.Lee

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Tegnap a TV2 csatorna Napló című műsorában riportot közöltek olyan csoportokkal, akik magukat radikális állatvédőknek nevezik. Céljuk, hogy minden tudottá vált olyan esetben, amikor állatkínzók elkerülik a törvényi büntetést (mint jelenleg a két Baranya megyei kamasz, akik…..
Zoo.Lee 2009.06.28 18:37:29
Kedves Blog Írók!

Az állatvédelem egy nagyon érzékeny téma egy olyan világban, amelyben önmagunkat szeretjük a legjobban (?). Nekem személy szerint az a véleményem, hogy a végső felelősök az állatok szenvedéseiért azok az emberek, akik semmibe veszik az állatok érzéseit, kvázi tárgyként kezelik őket. Hogy megoldás lenne-e a radikalizálódó állatvédelem? Nem hinném. Ezek az akciók senkit nem fognak visszatartani attól, hogy folytassa embertelen praktikáit az állatok rovására - itt ember milliókról van szó. Attól, hogy elvernek egy-egy szerencsétlen flótást szerintem csak ellenszenvet ébresztenek azokban, akik amúgy sem tisztelik az állatokat. Jó, hogy az állatvédők titokban mosolyognak, amikor hallanak egy ilyen hírt, de nem őket kell meggyőznünk, hogy rossz, az amit tesznek. A célcsoportot nem lehet megfegyelmezni ilyen akciókkal. Szerintem az lenne hatásos, ahogy Floridában van: ott nagyon keményen és következetesen büntetik azokat, akik nem tartják rendben az állataikat vagy fellépnek ellenük. Bilincs, több ezer dolláros bírság, elzárás, közmunka. Ami Magyarországot illeti, itt elvi állatvédelemről beszélünk, a törvény azonban annyit ér, amennyire sikerül azt betartatni, illetve amennyire képes visszaszorítani az állatok öncélú kizsákmányolását. Igaza van Gandhi-nak, aki azt mondja, hogy egy társadalom fejlettsége jól mérhető azon, hogyan bánik az állataival.

Egy azonban biztos és ebben nincsen tévedés. Minden egyes leölt, megkínzott, kizsarolt, stb. állat szenvedést zúdít az elkövető fejére. Ebben ne bosszúállást keressünk, hanem szenvedés általi fejlődési lehetőséget. Az egyes ember egyszer majd meg fogja érteni: nem lehet boldog soha, ha ő maga szenvedést ad más élőlényeknek.

Üdv,
ZooLee
Zoo.Lee 2009.07.06 00:10:16
Szia!

Én is könnyen elkeseredek, ha arra gondolok, hogy hol tartunk a fejlődésben, de ez a türelmetlenségemnek köszönhető és annak, hogy tudom a múló percek mennyi szenvedést hordoznak ezen a földön. Bizakodással tekinthetünk azonban a jövőbe, hiszen az állatvédelmi törvények megjelenése, a klímaváltozás, a húsfogyasztással összefüggő betegségek tarolása, az egyre szabadabb sajtó (gondolj az Internet-re) mind-mind egy jobb világ eljövetelén dolgoznak. Paradox, de hidd el, csak szenvedés árán leszünk jobbak. A világ nem úgy fog megváltozni, hogy megnyílik az ég és az emberek félelmükben ’jó emberekké’ válnak, hanem lassan beérik az emberiség a sok szenvedés által. A human kiegyenlítetlen számlája hihetetlen nagy, ezért messze még a földi paradicsom világa. Én három félévet tanítottam egy fővárosi egyetemen, szemináriumokat tartottam és azt figyeltem meg, hogy az újabb generáció sokkal befogadóbb, képes meghallgatni a józan érvelést, még akkor is ha az éppen aktuális személyiségük ellen szól, tehát nem begyöpösödöttek, hanem nyitottak, ez nagyon-nagyon pozitív jel. Emlékszem egyszer beszélgettünk az állatokról és a húsfogyasztásról és soha addig nem tapasztalt figyelem, érdeklődés lett úrrá a hallgatókon, az egész olyan volt, mintha egy másik dimenzióba csöppentünk volna. Szóval, ha olykor el is vagyok keseredve, mindig arra gondolok, hogy a sok szenvedés után MINDEN élőlény végül elnyeri majd – nagyon hosszú idő múlva – a teljességet, amelyben nem fogunk különbséget tenni életbirodalmak között (ember, állat, stb.), mert megérezzük, hogy mindannyiunkban ugyanaz az erő munkálkodik, és ha bántok bárkit, magamat bántom, ez lesz az igazi testvéri tudatosodás. Mindez persze soha nem volt titkok, a felebaráti szeretet minden vallás sajátja és most ne beszéljünk az egyházakról, mert az egy külön sütemény.

Keep smiling!
Zoo-Lee