Adatok
sasinc
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Nem új a probléma, de csak most kapták fel a gabonák fuzáriummal való szennyezettségét. A fuzárium egy gombafajta, amely megtelepszik a gabonaszem külsején, méreganyagot (mikotoxint) termel, majd ez az őrlés során bejut a lisztbe, korpába, majd logikusan a kenyérbe, gabonapehelybe,…..
"A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalnak (MÉBiH) nincs tudomása arról, hogy gabonatoxin miatt Magyarországon az utóbbi években bárki megbetegedett volna - közölte a MÉBiH az MTI-vel az illetékes hatóságokkal folytatott, fuzárium-toxinokkal kapcsolatos tanácskozása után…..
Tegnap lezajlott a Magyar Élemiszerbiztonsági Hivatal ülése a fuzáriummal fertőzött gabona ügyében, íme a honlapjukról a hivatalos verzió, mit sikerült megállapítani: "A tanácskozáson részt vettek az illetékes minisztérium (FVM) és hatóság (MgSzH), a gabonatermelés,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Molnár Gabriella főszerkesztő részére
Kedves Főszerkesztő Asszony!
A Nők Lapjában 2009. június 17-én megjelent írásokhoz (3. és 21.- 24. oldal) kívánok észrevételt tenni.
Sajnálatos, hogy a biotermékekről szóló cikkeik jelentős mértékben ártottak a magyar biogazdálkodásnak és a bio (ökológiai, biológiai, organikus) termék fogyasztóknak. Lapjuk megjelenése óta számtalan hívást kaptunk biotermelőktől, élelmiszer-feldolgozóktól, akik érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják cikkeik hangvételét, és sommás ítéletét. Ami ettől még szomorúbb, hogy a biotermék fogyasztók jelzik, hogy megrendült bizalmuk a biotermékekben, pedig sokan biotermékek elfogyasztásával kezelik rosszindulatú betegségeiket, kerülik ki az allergiás tüneteket, vagy egyszerűen ezzel védik egészségüket. Most a helyes reakció az lenne, ha visszatérnének a – gyomorba nem való – vegyi anyagokkal (szermaradékok, tartósítók, ízfokozók, állományjavítók, ízesítők, színezékek stb.) terhelt szokványos élelmiszerekhez? Gondolom, hogy Önök sem ezt a célt akarták szolgálni, pedig részben ez sikerült.
A leírtakkal szemben a következő ellenvetéseim vannak:
1.
Önök összekeverik (sajnos sokan mások is) a reform élelmiszereket a biotermékekkel, pedig az előző egy nehezen körülhatárolható, pontosan nem definiálható „termékcsoport”, míg a biotermelésre két, az EU-ban kötelezően alkalmazandó jogszabály vonatkozik, és semmi köze a reform termékekhez. Az Önök cikkei valójában „reform” termékekről (teljes kiőrlés, müzli) szól, nem biotermékekről.
2.
Utánanéztünk, és amennyire be tudtuk azonosítani, a hivatkozott és vizsgált (szennyezett) termékek nem voltak biotermékek.
3.
Táplálkozástudománnyal és élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szakemberek gyakran felhívják a figyelmet arra, hogy a „szokványos” termékek „reform” módon történő elkészítése kockázatosabb, mint a „nem reform” változatoké, így pl. a teljes kiőrlésű vegyszeres gabona veszélyesebb, mert a lisztbe kerülő korpán (a szem felszíne) van a növényvédő szerek (és a gombatoxinok) jelentős része, vagy pl. a hidegen préselt nem bio olajok esetében a napraforgó maghéjon lévő érésgyorsító vegyszert a kicsurgó olaj magába oldja és koncentrálja. Az ilyen termék azonosítása a biotermékkel nagyon-nagyon félrevezető és ártalmas.
4.
Sajnos Önök (és a fogyasztók is gyakran) azt gondolják, hogy a „bioboltban” csak (vagy főként) biotermék kapható, pedig sok „biobolt” egyáltalán nem tart bioterméket! Sajnos az EU jog a „biobolt” megnevezését nem definiálja, ezért csak a termék címkéjének és a termékhez kapcsolódó tanúsítványának megtekintése jelent garanciát (ezek adattartalmát az EU rendeletek körültekintően tartalmazzák), az ezeken történő helytelen, megtévesztő jelölés súlyosan szankcionálható is.
5.
A biogabonákat valóban nem szabad kezelni a fuzárium gombákkal szemben vegyszerekkel (ezek maradékai súlyos egészségkárosító hatásúak lehetnek), ennek ellenére a rendelkezésünkre álló szakirodalmak adatai egyértelműen bizonyítják, hogy a biotermékek gombatoxin szintje legtöbb esetben kedvezőbb, ritkán azonos, mint a nem bio termékeké (és szermaradék sincs)! Ennek a jelenségnek sok oka van, így a biogazdaságok élő talajának természetes fertőtlenítőképessége lényegesen jobb, a bio talajok kezelésére kiterjedten felhasznált mikrobiológiai trágyák blokkolják a gomba támadását, a sok műtrágyával nincsenek fellazítva (=fogékonyabbá téve) a növényi szövetek, és a legfontosabb, hogy kötelező a vetésváltás (gabona után nem vethetnek gabonát), amely eljárások külön-külön is és együtt különösen jelentős mértékben akadályozzák a fuzárium gomba kezdeti fertőzését.
6.
A vizsgált tételek (beszerzett információim szerint) nem is Magyarországról származtak, és nem is voltak biok. A magyar biogabonák kb. 80 %-a az EU régi tagországaiban és Svájc talál vevőkre. Minden tételt vizsgálnak, és eddig (1996 óta) még egyetlen tételről sem tudunk, amit fuzárium toxin-tartalom miatt utasítottak volna vissza. Mindeközben – főként élelmiszerbiztonsági előnyei miatt – pont ezen országokban volt az elmúlt két évben a „bioboom”, a „biorobbanás”, amely az éves biotermék-fogyasztás két számjegyű (10-35 %) növekedésben testesült meg. Lehet-e, hogy nálunk a „bio” mérgez, a nálunk fejlettebb laborháttérrel rendelkező és legalább velünk azonos (?) táplálkozási kultúrájú országokban meg gyógyít, vagy legalábbis nem mérgez?
7.
A Biokontroll azt nem tudja igazolni (ha cikkükben a „kérje a tanúsítványt” fordulat erre utalna), hogy a termék nem tartalmaz mikotoxint, de azt igen, hogy a termék biogazdálkodásból származik. Amint leírtuk, ez a gazdálkodási rendszer csökkenti a toxin tartalom valószínűségét, de nem zárja ki a jelenlétét.
8.
Az valóban elvárható, hogy – legyen szó biotermékről vagy más termékről – ne kerülhessen a fogyasztók asztalára egészségüket veszélyeztető élelmiszer (megjegyzem, hogy számos adat igazolja, hogy a magyar élelmiszer ebben a mutatóban – főként a szermaradékok tekintetében– nagyon jól teljesít).
9.
Több ezer bio termelő, feldolgozó, kereskedő becsülettel végzi termék előállító munkáját, sok energiát, gyakran az életét, egzisztenciáját tette arra, hogy ebben a nehéz gazdálkodási rendszerben termeljen, és a legtöbben büszkék arra, hogy a jó oldalon állnak. Nem tehetik tönkre felületes értékelésükkel azt, amit más nagy gonddal felépített!
10.
Bizonyára Önök is érzékelik, hogy – talán főként a rengeteg élelmiszerbiztonsági botrány miatt, amelyek a biotermékeket eddig rendre elkerülték – sokan foglalkoznak ezzel a kérdéssel a nyilvánosságban. Gyakran a közlés előtt kikérik véleményünket, ha pedig megemlítik a Biokontrollt, akkor szinte kivétel nélkül minden esetben megteszik ezt. Jó lett volna, ha Önök is ezt tették volna, mielőtt a kifogásolt írásokat közzéteszik.
11.
Sokan összeesküvést is feltételeznek (GMO és/vagy vegyszer lobbit a háttérben), mások arra utalnak, hogy cél lehet a gazdák elriasztása az ökológiai gazdálkodás támogatási rendszerébe történő bejelentkezéstől (hogy másoknak több jusson!), hiszen most, 2009. június 1. és 30. között lehet jelentkezni a 2009-2014 között folyósítható – és nagyon jelentős – támogatásért. A most elriasztott és kimaradó gazdák előreláthatólag leghamarabb 2014-ben jelentkezhetnek be a biogazdálkodás támogatási rendszerébe!
A leírtak mellet is az a személyes érzetem, hogy Önöket az olvasóik iránt érzett felelősség motiválta, amikor a cikk közlése mellett döntöttek. Ha ez így van, akkor nem lehet az a céljuk, hogy a világszerte legbiztonságosabbnak tartott élelmiszerektől, a biotermékektől elriasszák olvasóikat, és a „vegyszer-maradék fogyasztók” táborába vezessék vissza, vagy tartsák őket.
Mindezek alapján kérjük, hogy találják meg annak a lehetőségét, hogy helyreállítsák olvasóik és a közvélemény előtt a biotermék becsületét; ez azért is nagyon nehéz lesz, mivel cikkeik alapján széles körben hátrányos megítéléssel foglalkozott sok hírforrás (MR Krónikák, TV-k, kereskedelmi rádiók stb.) a biotermékekkel.
A valós hírközlések biztosítása érdekében szívesen rendelkezésére állunk!
Üdvözlettel:
Budapest, 2009-06-21
Dr. Roszík Péter ügyvezető,
Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.