Adatok
Kontrabass (törölt)
0 bejegyzést írt és 215 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Akinek volt jobb dolga annál, mint hogy a médiatörténeti éjfélt várja, az most meghallgathatja, hogyan búcsúztak felvételről a Slágeren, és hogyan fulladt be a Danubius. Basszatok bele, rock and roll! ..
Kontrabass (törölt)
2009.11.19 07:47:49
Nemzeti gyásznap van: Zámbó Árpyt mégse fogja megrázni az áram, és Tóth Gabit se dobálják meg paradicsommal. A Bors nemrégiben szellőztette meg, hogy a Tv2 tervezett, Ezek megőrültek című realityjének Liptai Claudia és Majka lenne a műsorvezetője, a műsor pedig amolyan tanyasi…..
Kontrabass (törölt)
2009.10.27 10:28:40
@belga6:
"Miért nem csinálja azt a TV2, hogy megbíz kreatív ügynökségeket műsorok kitalálására?"
Ezek azok, nem tűnt fel? "A médiában szeretnék dolgozni."
"Miért nem csinálja azt a TV2, hogy megbíz kreatív ügynökségeket műsorok kitalálására?"
Ezek azok, nem tűnt fel? "A médiában szeretnék dolgozni."
Havas Henrik augusztusban azt bizonygatta a blogjáról Verebes Istvánnak a megboldogult Nap-keltében, hogy "megnéztük, hogy Amerikában hogy csinálják" ezt a blog műfajt és megcsináltuk mi is a havasblogot. Soha egy rossz megjegyzést nem kaptam, imádják, rajongótáborom van,…..
Kontrabass (törölt)
2009.10.23 06:06:42
@Bruti:
1989-re gondolsz, még azelőtt, hogy Forró megbukott mint Rotenbiller a káendhás ügyben? Havas még ahhoz tehetségtelen volt, hogy annyit kaszáljon, hogy lebukjon mert hát ki nem volt benne. Bárdos ott még időjárást mondott, de újra együtt a nagy csapat Gyárfással. Havas pedig a lila öltönyében izzadt. Semmit sem értett hozzá, csak újdonság volt végre beszélnek róla az 50 év kussolás után. Ma egy híreket követő átlagblogger lenyomja információban Havast- Szerintem két bloginterjú közt neki rég kimaradt még a nato-csatlakozás is. Gondolod, ez a vén hülye érzékeli még a valóságot? Már a sajátját se nagyon rég.
A politikai/közéleti rálátását és élő kapcsait megítélheted abból, hol vannak, azok pont tarra elegendőek hogy a Story TV-n fetrengjen a zsábás derekával.
Többre nem.
Mondjuk oda Nagyő is betudna kerülni, a felvételi követelmény a meghasonlás, frusztráltság és tehetségtelenség. nem véletlen találtak egymásra. Méhkirálynő és Potrohherefonnyadás.
1989-re gondolsz, még azelőtt, hogy Forró megbukott mint Rotenbiller a káendhás ügyben? Havas még ahhoz tehetségtelen volt, hogy annyit kaszáljon, hogy lebukjon mert hát ki nem volt benne. Bárdos ott még időjárást mondott, de újra együtt a nagy csapat Gyárfással. Havas pedig a lila öltönyében izzadt. Semmit sem értett hozzá, csak újdonság volt végre beszélnek róla az 50 év kussolás után. Ma egy híreket követő átlagblogger lenyomja információban Havast- Szerintem két bloginterjú közt neki rég kimaradt még a nato-csatlakozás is. Gondolod, ez a vén hülye érzékeli még a valóságot? Már a sajátját se nagyon rég.
A politikai/közéleti rálátását és élő kapcsait megítélheted abból, hol vannak, azok pont tarra elegendőek hogy a Story TV-n fetrengjen a zsábás derekával.
Többre nem.
Mondjuk oda Nagyő is betudna kerülni, a felvételi követelmény a meghasonlás, frusztráltság és tehetségtelenség. nem véletlen találtak egymásra. Méhkirálynő és Potrohherefonnyadás.
„Nem azért jöttem Magyarországra, hogy a Turullal dolgozzak. Véletlenül vettem észre a szobrot, amikor busszal a Budai hegyekbe tartottunk. Egyébként a Szoborpark szobraival foglalkoztam, ott kinn töltöttem minden időmet” – mondta az Indexnek Liane Lang brit…..
A tegnap esti baki után viszonylag hamar jött a meaculpázás, de szerintem ez csak enyhe kanosszajárásnak megy el, az igazi ruhamegszaggatás elmaradt. Biztos úgy van vele a csatorna, hogy a villámgyorsan eltávolított (aztán azóta visszatett) videó miatt nem is olyan nagy a baj, bár…..
Kontrabass (törölt)
2009.10.22 06:46:19
@Zsó74:
"István Dani gusztustalan dolgot csinált,de ennek semmi köze a beállítottságához..."
HOgy a faszba ne lenne, egy normális homi nem húzza le a nőket, miért nem játsszák be, amikor benyal egy férfisztár muszklijainak.
Homik között is van sérült, attól lesznek egyenlőek, ha paraszt, róla is megmondod. Nála az a baj, egy gnóm. Pasiknál se sokaknak jöhet be, én is ideges lennék a helyében.
Na, ha egy gnóm képernyőre kerül, akkor kész.
Régen azért válogattak, vmi esztétikai élmény legyen már, ide nem kell iq.
"István Dani gusztustalan dolgot csinált,de ennek semmi köze a beállítottságához..."
HOgy a faszba ne lenne, egy normális homi nem húzza le a nőket, miért nem játsszák be, amikor benyal egy férfisztár muszklijainak.
Homik között is van sérült, attól lesznek egyenlőek, ha paraszt, róla is megmondod. Nála az a baj, egy gnóm. Pasiknál se sokaknak jöhet be, én is ideges lennék a helyében.
Na, ha egy gnóm képernyőre kerül, akkor kész.
Régen azért válogattak, vmi esztétikai élmény legyen már, ide nem kell iq.
Kontrabass (törölt)
2009.10.22 06:57:05
@bolondlány:
"Egyébként mi is véleményt mondunk itt arccal és név nélkül.
Ő legalább vállalta az arcát, mégha nem is önszántából..."
Nomen est omen. Danika jöjjön ide böfögni ingyen, és akkor legalább nem látjuk a gnóm testét. Te meg ne menj fizikusnak.
Most azt magyaráztam el, hogy szakma, szakmai alázat és munkaalkalmasság.
"Egyébként mi is véleményt mondunk itt arccal és név nélkül.
Ő legalább vállalta az arcát, mégha nem is önszántából..."
Nomen est omen. Danika jöjjön ide böfögni ingyen, és akkor legalább nem látjuk a gnóm testét. Te meg ne menj fizikusnak.
Most azt magyaráztam el, hogy szakma, szakmai alázat és munkaalkalmasság.
Kontrabass (törölt)
2009.10.22 07:06:38
@Kókuszmenyét:
"Én Király Linda helyében a büdös életben nem állnék veled szóba... "
Nem is kell, mert kettőjük közt az a különbség, KL magából él, Dániel Gnóm meg abból, befogja a pofáját a műsor és a party idejére, hogy bekaphassa az ingyenhidegtálat és vizezett koktélt, közvetlenül, mielőtt a műsorigazgatójáét bekapná.
Neki elég egy púderos tükörkompakt, belefér, elvarázsol kastély görbetükreihez se járjon, mert az otthoni tükörben megkapja ingyen.
Igazából lehet, már jövőre kivágják, most ezzel a bakival még megpróbálják felfuttatni a nézettséget. A T-Annya vajon miért szállt ki a korábban Kapcsolatok nevű műsor mögül? Na vajon...
Írjad, Dani, az önéletrajzodat, Story TV-n a helyed. Oszt majd nézegetheted Havas kitüntetését a blogján :-)
"Én Király Linda helyében a büdös életben nem állnék veled szóba... "
Nem is kell, mert kettőjük közt az a különbség, KL magából él, Dániel Gnóm meg abból, befogja a pofáját a műsor és a party idejére, hogy bekaphassa az ingyenhidegtálat és vizezett koktélt, közvetlenül, mielőtt a műsorigazgatójáét bekapná.
Neki elég egy púderos tükörkompakt, belefér, elvarázsol kastély görbetükreihez se járjon, mert az otthoni tükörben megkapja ingyen.
Igazából lehet, már jövőre kivágják, most ezzel a bakival még megpróbálják felfuttatni a nézettséget. A T-Annya vajon miért szállt ki a korábban Kapcsolatok nevű műsor mögül? Na vajon...
Írjad, Dani, az önéletrajzodat, Story TV-n a helyed. Oszt majd nézegetheted Havas kitüntetését a blogján :-)
Fábry Sándor celebeket aláz, mi? Egy óra tömény szívatás, kacagás, porba tiport Rubint Réka, vetélkedőbe oltott Fábry Show, amiben a szabadjára engedett mókamester szétszívatja a tahó magyar celebvilágot, ugye? Nagy francot, Fábry nem szívatott senkit, maximum a nézőket.…..
Kontrabass (törölt)
2009.09.18 18:51:50
@nápolyi maszti:
Egy sanda kérdés, logikailag, mert aki egyszer respecttel kezeli a romákat, és már 10 éve sosem leng ki ebből az értékrendből, és átérzi azt, igen, más kultúra, de bírja őket, attól ez a poén nem ül. Nem véletlenségből épp ironizált?
"merthogy hogy a segélyből inkább Kalasnyikovokat vesznek."
Mer hogy segélyből kalasnyikov ugyi, nem telik ki....
Nem vagyok elvakult Fábry-fan (nagyon), tudom, hogy néha befárad a stílusa, a szlovák himnuszost annyira kár volt feszegetni, mert Sólyom is megér egy misét, amit ő celebrált volna Estván lábainál, na de logikaice...
De mondom, elfogadom a kritikát, csak sokan hallomásból ítélkeznek.
Sanyi túl nagy meglepetést már nem tudna okozni viágnézetben, csak ezért. Eddig ez sosem fért bele nála.
Egy sanda kérdés, logikailag, mert aki egyszer respecttel kezeli a romákat, és már 10 éve sosem leng ki ebből az értékrendből, és átérzi azt, igen, más kultúra, de bírja őket, attól ez a poén nem ül. Nem véletlenségből épp ironizált?
"merthogy hogy a segélyből inkább Kalasnyikovokat vesznek."
Mer hogy segélyből kalasnyikov ugyi, nem telik ki....
Nem vagyok elvakult Fábry-fan (nagyon), tudom, hogy néha befárad a stílusa, a szlovák himnuszost annyira kár volt feszegetni, mert Sólyom is megér egy misét, amit ő celebrált volna Estván lábainál, na de logikaice...
De mondom, elfogadom a kritikát, csak sokan hallomásból ítélkeznek.
Sanyi túl nagy meglepetést már nem tudna okozni viágnézetben, csak ezért. Eddig ez sosem fért bele nála.
Kontrabass (törölt)
2009.09.18 19:29:13
@ViPleX:
mintha két külön műsort néznénk..., de nem követem végig folyamatosan a Showdert.
A homofóbiájáról is híres, de transzikkal való műsorában tényleg nem mesterkélten - a lehetőségeihez mérten, amit egy beállt világnézetű 50-es pali tud produkálni - igyekezte respektálni épp a más milyenségük miatt, mert ő sem egy hétköznapi muki.
Amikor Fábryról vitatkoznak emberek, az jön le - túl azon, kedveli vagy nem - hogy teljesen másként is ítéli meg a poént vagy a szitut.
A kalasnyikovos szövegben olvasva is levágható, élc volt, tartalmilag ostobaság, ha vki komolyan veszi, nem vág össze.
mintha két külön műsort néznénk..., de nem követem végig folyamatosan a Showdert.
A homofóbiájáról is híres, de transzikkal való műsorában tényleg nem mesterkélten - a lehetőségeihez mérten, amit egy beállt világnézetű 50-es pali tud produkálni - igyekezte respektálni épp a más milyenségük miatt, mert ő sem egy hétköznapi muki.
Amikor Fábryról vitatkoznak emberek, az jön le - túl azon, kedveli vagy nem - hogy teljesen másként is ítéli meg a poént vagy a szitut.
A kalasnyikovos szövegben olvasva is levágható, élc volt, tartalmilag ostobaság, ha vki komolyan veszi, nem vág össze.
Kontrabass (törölt)
2009.09.18 19:39:13
@bkm60:
:-) Igen, ez isteni volt tőle. :-P
Na és akkor Vágó. Pont fenti miatt bizonyos stílusát én sem kedveltem, DE!
Azt nem vitathatjuk el, kvízben ő maradt fenn, ez az ő szerepe, és nem kevés akár magától, akár pluszban a műsor által - iszonyú sokat lehet fejlődni egy nem hülye embernek ilyen kérdésekkel - irtó intelligens.
MIndenki gondolkozzon el a saját hasonkorú rokonáról, apja, sb, mit tudna rugalmasságban produkálni, vagy akár világnézetben ki nyalja be a saját apjáét.
Most tessék odatenni őket, és az elvárásaidat.
A szitu, hogy levették Vágóval a Miliomost, és most visszatették műsorba, a két szereplőtől - sztem - független.
RTL mindig vezetett az újításokban TV2-höz képest, gondolom, leesett az 1 milka 700 E-re, erre tippelek, nem hozta a maunikasó biztosan bebetonozott értékrendjét.
Ja. de legalább volt nívós műsor a MÁSIK 700Enek. (Tippeltem számokban.)
Miért mindig az ótvar réteget kell kiszolgálni??? Kíváncsi vagyok, azok hány kocsit vesznek - ld reklámzóna.
Ostoba-ostoba médija...
Arról nem beszélve, a nép hová fejlődik...
Nos, RTL/TV2: nézni fogunk kvízt Vágóval, hiába ótvarabb a versenyzőgárda, és nézni fogunk milliomost, hiába másmilyen Fábry.
És mérjétek már fel a vásárlóerejét a nézőknek, ne abból az agb-s 800 főből induljatok csak ki, ahol a macska nyomkodja a gombokat, és reklámról ELKAPCSOLUNK!!!!
Fafejek.
:-) Igen, ez isteni volt tőle. :-P
Na és akkor Vágó. Pont fenti miatt bizonyos stílusát én sem kedveltem, DE!
Azt nem vitathatjuk el, kvízben ő maradt fenn, ez az ő szerepe, és nem kevés akár magától, akár pluszban a műsor által - iszonyú sokat lehet fejlődni egy nem hülye embernek ilyen kérdésekkel - irtó intelligens.
MIndenki gondolkozzon el a saját hasonkorú rokonáról, apja, sb, mit tudna rugalmasságban produkálni, vagy akár világnézetben ki nyalja be a saját apjáét.
Most tessék odatenni őket, és az elvárásaidat.
A szitu, hogy levették Vágóval a Miliomost, és most visszatették műsorba, a két szereplőtől - sztem - független.
RTL mindig vezetett az újításokban TV2-höz képest, gondolom, leesett az 1 milka 700 E-re, erre tippelek, nem hozta a maunikasó biztosan bebetonozott értékrendjét.
Ja. de legalább volt nívós műsor a MÁSIK 700Enek. (Tippeltem számokban.)
Miért mindig az ótvar réteget kell kiszolgálni??? Kíváncsi vagyok, azok hány kocsit vesznek - ld reklámzóna.
Ostoba-ostoba médija...
Arról nem beszélve, a nép hová fejlődik...
Nos, RTL/TV2: nézni fogunk kvízt Vágóval, hiába ótvarabb a versenyzőgárda, és nézni fogunk milliomost, hiába másmilyen Fábry.
És mérjétek már fel a vásárlóerejét a nézőknek, ne abból az agb-s 800 főből induljatok csak ki, ahol a macska nyomkodja a gombokat, és reklámról ELKAPCSOLUNK!!!!
Fafejek.
Szeretem a sumérokat, leginkább az tetszik bennük, hogy víz gyanánt itták a sört, mint a középkori Magyarországon a szerémségi bort. Tiszteletre méltó, érdekes banda, szimpatikus társadalmi hierarchiával, templomállammal. Mondjuk ma már csak sivatag van arrafelé, meg dög meleg,…..
Kontrabass (törölt)
2009.09.17 02:26:05
@Vérnűsző Barom:
Tegyük hozzá, a mintegy 50 éve lezárt eredetkutatás - ilyen csak gondolom a Pithagoras-tételnél meg lottóhúzásánál van, hogy lezárják a témát egy megoldásnál végleg, meg nálunk - szóval hun-kutatás indult brit-kínai-mongol egységben, és szóltak nekünk is, ha ugyan érdekel minket, jöjjünk :-)
Elbarmolták a dolgot a szíriuszozással, ez tény. De egy bizonyítvány azokról is, akik csak ebben a relációban tudnak gondolkozni: ha valaki magyarságot kutat, az fajelménc.
Igazából le kéne zárni ennek megfelelően orvostudományi kutatásokat is, és pihenni rajtuk 50 évig.
Érdekességképpen megjegyezném, bár megoszlanak a vélemények, hogy a Hungary, Hongrie, Ungheria, Hungría, Ungarn -tehát Magyarországot angol, francia, olasz, spanyol, német nyelven jelölés hunt vagy ugort jelent, de egy biztos: kínaiul a 匈牙利 Xiong Ya Li -ból a xiong, az hun, és azok a kínaiak nyelvén, akik ismerik is őket.
De ahogy látom, felettem szóló nyelvész majd pontosít az európai nyelveket illetően ugor-hun témában :-)
Tegyük hozzá, a mintegy 50 éve lezárt eredetkutatás - ilyen csak gondolom a Pithagoras-tételnél meg lottóhúzásánál van, hogy lezárják a témát egy megoldásnál végleg, meg nálunk - szóval hun-kutatás indult brit-kínai-mongol egységben, és szóltak nekünk is, ha ugyan érdekel minket, jöjjünk :-)
Elbarmolták a dolgot a szíriuszozással, ez tény. De egy bizonyítvány azokról is, akik csak ebben a relációban tudnak gondolkozni: ha valaki magyarságot kutat, az fajelménc.
Igazából le kéne zárni ennek megfelelően orvostudományi kutatásokat is, és pihenni rajtuk 50 évig.
Érdekességképpen megjegyezném, bár megoszlanak a vélemények, hogy a Hungary, Hongrie, Ungheria, Hungría, Ungarn -tehát Magyarországot angol, francia, olasz, spanyol, német nyelven jelölés hunt vagy ugort jelent, de egy biztos: kínaiul a 匈牙利 Xiong Ya Li -ból a xiong, az hun, és azok a kínaiak nyelvén, akik ismerik is őket.
De ahogy látom, felettem szóló nyelvész majd pontosít az európai nyelveket illetően ugor-hun témában :-)
Kontrabass (törölt)
2009.09.17 02:42:42
@tenegri :
Engem az lep meg, hogy ezeket a logikai levezetéseket, amiket írtál - miszerint rokon szavak érzékelhetően nagy mennyiségi jelenléte nem kizárólagos eredetre, hanem egy tartós együttélésre utal, és nyilvánvalóan egy időben távolibb eredet jobban kikopott, és kevésbé modellezhető - ezt nyelvet tanulók is elvetik, illetve harcosan nem érdekli őket.
A másik a genetika és nyelvrokonság párhuzamosan és egymástól függetlenül, de nem különállóan működő ismérv vizsgálata, ez még ördögtől való sokakban. Egyszerűen ezt mai szituációra sem modellezik le, hogy együtt élők nyilvánvalóan - valamely kulturális alap mentén esetleg kicsit szabályozva, de - keveredtek, és valamilyen formában párhuzamosan - már erősebb kulturális gáttal, épp a nyelvükben - de azok szükségszerűen hatást is gyakorolnak egymásra.
Szóval bármennyire két külön fejlődő dolog, de nem kezelhető szükségszerűen egymástól külön-külön. Én így értelmezem.
Engem az lep meg, hogy ezeket a logikai levezetéseket, amiket írtál - miszerint rokon szavak érzékelhetően nagy mennyiségi jelenléte nem kizárólagos eredetre, hanem egy tartós együttélésre utal, és nyilvánvalóan egy időben távolibb eredet jobban kikopott, és kevésbé modellezhető - ezt nyelvet tanulók is elvetik, illetve harcosan nem érdekli őket.
A másik a genetika és nyelvrokonság párhuzamosan és egymástól függetlenül, de nem különállóan működő ismérv vizsgálata, ez még ördögtől való sokakban. Egyszerűen ezt mai szituációra sem modellezik le, hogy együtt élők nyilvánvalóan - valamely kulturális alap mentén esetleg kicsit szabályozva, de - keveredtek, és valamilyen formában párhuzamosan - már erősebb kulturális gáttal, épp a nyelvükben - de azok szükségszerűen hatást is gyakorolnak egymásra.
Szóval bármennyire két külön fejlődő dolog, de nem kezelhető szükségszerűen egymástól külön-külön. Én így értelmezem.
Van egy nagyon speciális jellemzője a magyar külkapcsolatoknak (amellett, hogy ijesztően gyakran használják a különböző pártok belpolitikai céljaik érdekében), ez pedig a különböző nemzetközi döntőbírók iránti vágy, akik az igazság, a szépség vagy bármi más nevében…..
Kontrabass (törölt)
2009.09.03 15:44:39
@szempontpuska:
"ez hatáskör kérdése nem mentalitásé. nem dirigálhatnak a Köztársasági Elnöknek mit tegyen."
Mo hivatalos külpolitikájáért a külügy felel. A KE képviseli külföldön az országot. De pl a külügyi képviseletet és külügyi javaslatra nevezi ki, nem ő terjeszti fel.
Néhány szemelvény az Alkotmányból:
I.fej. 6§ (29 bk:
A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
III. fej (KE-ről), 29. § (1) bek.
Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
30/A. § (1) bek A köztársasági elnök
a) képviseli a magyar államot,
b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges,
c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez - az a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével - a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges.
Nekem ebből úgy tűnik, a külügynek van alárendelve, és legfőképp a kormányfőnek. És legfőképp az ország meghatározó külügyi stratégiáját illetően mindenképp.
Mo nem elnöki berendezkedésű állam, bármennyire is szeretné azt Sólyom.
"ez hatáskör kérdése nem mentalitásé. nem dirigálhatnak a Köztársasági Elnöknek mit tegyen."
Mo hivatalos külpolitikájáért a külügy felel. A KE képviseli külföldön az országot. De pl a külügyi képviseletet és külügyi javaslatra nevezi ki, nem ő terjeszti fel.
Néhány szemelvény az Alkotmányból:
I.fej. 6§ (29 bk:
A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
III. fej (KE-ről), 29. § (1) bek.
Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
30/A. § (1) bek A köztársasági elnök
a) képviseli a magyar államot,
b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges,
c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez - az a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével - a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges.
Nekem ebből úgy tűnik, a külügynek van alárendelve, és legfőképp a kormányfőnek. És legfőképp az ország meghatározó külügyi stratégiáját illetően mindenképp.
Mo nem elnöki berendezkedésű állam, bármennyire is szeretné azt Sólyom.
Kontrabass (törölt)
2009.09.03 16:06:37
@tarzus:
A szlovák nyelvtörvény másik tészta, ez a szobor-ügy ahhoz képest egy bolhaf*vergődés.
A szlovák nyelvtörvény előkészítése elég régóta terítéken van, ehhez folyamatosan lehetett volna együttműködni a magyar félnek. A Sólyom-féle izomkodás ezen nem segít, nyilván, Fico sem az ideális fél, de a magyar félnek az aktuális szlovák vezetéshez kell kialakítani stratégiáját, és az nem a Sólyom-féle poros generális jelmez.
vilag.transindex.ro/?cikk=9867
A cikk egyébként álszent az EB kisebbségi biztos ügyében, mert kb 4 biztos van, akiknek munkaköre releváns kisebbség, kultúra, többnyelvűség ügyében, meglepő módon ezek nemzetisége mindegyike egy szomszédos vagy volt szomszédos (cseh) ország. Valami miatt nem vagyunk a kedvencei nekik, ezen is el kéne gondolkozni, miért...
Illetve azon is el kéne gondolkozni, ha pl Fico választási kampányában hangsúlyosság tette a szlovák identitást, netán a magyarellenességet, ez miért, és mely magyar külpolitika miatt kapott nagyobb támogatást Szlovákiában.
A szlovák nyelvtörvény másik tészta, ez a szobor-ügy ahhoz képest egy bolhaf*vergődés.
A szlovák nyelvtörvény előkészítése elég régóta terítéken van, ehhez folyamatosan lehetett volna együttműködni a magyar félnek. A Sólyom-féle izomkodás ezen nem segít, nyilván, Fico sem az ideális fél, de a magyar félnek az aktuális szlovák vezetéshez kell kialakítani stratégiáját, és az nem a Sólyom-féle poros generális jelmez.
vilag.transindex.ro/?cikk=9867
A cikk egyébként álszent az EB kisebbségi biztos ügyében, mert kb 4 biztos van, akiknek munkaköre releváns kisebbség, kultúra, többnyelvűség ügyében, meglepő módon ezek nemzetisége mindegyike egy szomszédos vagy volt szomszédos (cseh) ország. Valami miatt nem vagyunk a kedvencei nekik, ezen is el kéne gondolkozni, miért...
Illetve azon is el kéne gondolkozni, ha pl Fico választási kampányában hangsúlyosság tette a szlovák identitást, netán a magyarellenességet, ez miért, és mely magyar külpolitika miatt kapott nagyobb támogatást Szlovákiában.
Kontrabass (törölt)
2009.09.17 01:49:07
@rosta:
az első idézésed hatáskörről már második idézés, én is idéztem valakitől :-) Pont azért, mert azzal nem értek egyet.
A közös érdekről - mondjuk úgy, közös külpolitikai stratégiáról is írtam, illetve írtunk, mint üdvözlendő dologról, ami nincs.
Most tőled idézek, csak hogy ne keveredj meg:
"Szerintem az Erdély elcsatolásának pezsgős megünneplése volt az első lépés a külhoni magyarok érdekeinek felülírásában. "
Ami ugye Románia nemzeti ünnepe, és a magyar fél Romániában vett részt, majd utána jöttek Bp-re. Állami ünnepségeken pl az adott állam nagykövete fogadást tart, tehát ez a koccintás évről-évre megtörtént.
Koszovó megalakulása biztosan állami ünnepe lesz, és jó ideig a szerbeknek gyásznap. Ez egy ilyen sztori, nem releváns a bevonulósdival. De nem is ezen van a hangsúly, mert túl kéne ezeken lépni 2009-ben, de egyúttal valahol kezelni kéne egy fiatal szlovák állam kulturális és szuverenitási félelmeit, épp annak a Magyarországnak, aki Trianon után 90 évvel is tüntet egy szálloda előtt. Ehhez képest Szlovákia csak pár éves történelmére érzékeny.
Azóta leült Bajnai Ficoval, ennyi az egész, nem kell a hiszti. Ki fogják nőni a szlovákok, nekünk meg nem kell nagy-Mo matricával és zászlóval nyomulni Szlovákiában. Sokkal aggasztóbb, focimeccset kellett lemondani azóta, mert egy felelőtlen politika miatt gerjesztve van a hülye ellentét.
az első idézésed hatáskörről már második idézés, én is idéztem valakitől :-) Pont azért, mert azzal nem értek egyet.
A közös érdekről - mondjuk úgy, közös külpolitikai stratégiáról is írtam, illetve írtunk, mint üdvözlendő dologról, ami nincs.
Most tőled idézek, csak hogy ne keveredj meg:
"Szerintem az Erdély elcsatolásának pezsgős megünneplése volt az első lépés a külhoni magyarok érdekeinek felülírásában. "
Ami ugye Románia nemzeti ünnepe, és a magyar fél Romániában vett részt, majd utána jöttek Bp-re. Állami ünnepségeken pl az adott állam nagykövete fogadást tart, tehát ez a koccintás évről-évre megtörtént.
Koszovó megalakulása biztosan állami ünnepe lesz, és jó ideig a szerbeknek gyásznap. Ez egy ilyen sztori, nem releváns a bevonulósdival. De nem is ezen van a hangsúly, mert túl kéne ezeken lépni 2009-ben, de egyúttal valahol kezelni kéne egy fiatal szlovák állam kulturális és szuverenitási félelmeit, épp annak a Magyarországnak, aki Trianon után 90 évvel is tüntet egy szálloda előtt. Ehhez képest Szlovákia csak pár éves történelmére érzékeny.
Azóta leült Bajnai Ficoval, ennyi az egész, nem kell a hiszti. Ki fogják nőni a szlovákok, nekünk meg nem kell nagy-Mo matricával és zászlóval nyomulni Szlovákiában. Sokkal aggasztóbb, focimeccset kellett lemondani azóta, mert egy felelőtlen politika miatt gerjesztve van a hülye ellentét.
Konzervatórium
A szabadság és a szenvedés mellett. XVI. Benedek mint konzervatív gondolkodó
2009.06.15 12:28:00
A 19-20. század ateizmusa lényegében moralizmus: tiltakozás a világ és a történelem igazságtalanságai ellen, mivel egy ilyen világ nem lehet a jóságos Isten műve. Ha pedig nincs Isten, az igazságtétel az emberre marad. Ez azonban gőgös, fennhéjázó gondolat volt - remény…..
Kontrabass (törölt)
2009.06.19 23:28:55
@Szörny:
erre utalni akartam én is, ha már ott egy névszói állítmány létigei alakja (est = van, deus caritas est = Isten /maga a/ szeretet, tehát ezzel az érzéssel egyenlő a lénye.)
Minden bizonnyal a többség eddig a problémakörig sem jut el latin tudása híján, mint ahogy a nem csak hívőknek szóló cikk szerzője sem gondolt erre sem a cikk mérete, sem a cikk összetétele kapcsán.
A mai nemzedék belső életére oly keveset fordít, hogy a cikknek követnie kellet volna azt a jó meglátást, amit a felvezető vastagbetűs részben megállapít: sokan azért ateisták, de minimum lelki életet tagadók, mert úgy gondolják, ennyi rosszat nem engedhet meg egy Isten, ami megtörténik a világban. Miközben nem vesszük észre, hogy ez a nagyon sokszor megfogalmazott kijelentés egy elvárást fogalmaz meg egy emberen túli létezőre, aki/ami felelős a rossz dolgokért. Mert egy ateista a produktumokat és jó dolgokat természetesen önmagának tudja be, de a hiányosságokat rögtön számon kéri hívőkön, hogy akkor hogy is van isten létezésével. A hitvallása tökéletes következetlenségével, ami egyben - maga által sem felismerve - bujtatottan az igényét fejezi ki az általa nem gyakorolt lelki életre.
Elég lett volna - ha egy átfogó is - de mégis jóval rövidebb cikk, ami alapvetően azokat az elemeket emeli ki, amik arról szólnak, egy ember valamennyi társadalmi és személyes megnyilvánulása egy szellemi és pszichés működés, így alapvető párhuzam és párbeszéd működhetne egy hívő és egy belső életére valamit is adó ateista között akár karitatív, akár politikai témában, hiszen ezek mind-mind együttélésről szólnak. Az olvasó pedig eldönti, melyik utalás hatja annyira meg, kíváncsi lesz Benedekre mint pápára, vagy mint "csak" gondolkodóra.
Homo caritas est - és akkor "mindegy", hogy Istennel vagy nélküle.
erre utalni akartam én is, ha már ott egy névszói állítmány létigei alakja (est = van, deus caritas est = Isten /maga a/ szeretet, tehát ezzel az érzéssel egyenlő a lénye.)
Minden bizonnyal a többség eddig a problémakörig sem jut el latin tudása híján, mint ahogy a nem csak hívőknek szóló cikk szerzője sem gondolt erre sem a cikk mérete, sem a cikk összetétele kapcsán.
A mai nemzedék belső életére oly keveset fordít, hogy a cikknek követnie kellet volna azt a jó meglátást, amit a felvezető vastagbetűs részben megállapít: sokan azért ateisták, de minimum lelki életet tagadók, mert úgy gondolják, ennyi rosszat nem engedhet meg egy Isten, ami megtörténik a világban. Miközben nem vesszük észre, hogy ez a nagyon sokszor megfogalmazott kijelentés egy elvárást fogalmaz meg egy emberen túli létezőre, aki/ami felelős a rossz dolgokért. Mert egy ateista a produktumokat és jó dolgokat természetesen önmagának tudja be, de a hiányosságokat rögtön számon kéri hívőkön, hogy akkor hogy is van isten létezésével. A hitvallása tökéletes következetlenségével, ami egyben - maga által sem felismerve - bujtatottan az igényét fejezi ki az általa nem gyakorolt lelki életre.
Elég lett volna - ha egy átfogó is - de mégis jóval rövidebb cikk, ami alapvetően azokat az elemeket emeli ki, amik arról szólnak, egy ember valamennyi társadalmi és személyes megnyilvánulása egy szellemi és pszichés működés, így alapvető párhuzam és párbeszéd működhetne egy hívő és egy belső életére valamit is adó ateista között akár karitatív, akár politikai témában, hiszen ezek mind-mind együttélésről szólnak. Az olvasó pedig eldönti, melyik utalás hatja annyira meg, kíváncsi lesz Benedekre mint pápára, vagy mint "csak" gondolkodóra.
Homo caritas est - és akkor "mindegy", hogy Istennel vagy nélküle.
Kontrabass (törölt)
2009.06.25 10:10:19
@SzilvayG (dszg):
Félreértetted a cikked mottójával ellentétes hevületedben a véleményemet. Nem arra utaltam, belső életről írj, vagy bármi másról írj, hanem arra utaltam, hogy szerintem egy túl terjedelmes citálása és magyarázása egy könyvnek sosem feladata, (olvassák el az eredetit), legfőképp olyanok számára kétélű, akik a pápa mint gondolkodó énjét ismernék meg. Ahhoz pedig kedvcsináló inkább célszerű, mint egy hosszadalmas kivonat és kommentelés. A belső élet és hit párhuzama egy leegyszerűsítése volt annak, miben látom a lényegét egy közéleti portálon egy vallási tárgyú könyv propagálásában. Ez egy saját vélemény, komment, ilyesmiket vártok, gondolom.
A latin kiigazításon nem értem, miért háborogsz, korrektebb lett volna láttamozni, a téma egyébként is feltételez egy magasabb szintű igényt, ezt üdvözölni kéne. Isten 'maga a' szeretet - a magyar nehezen kezeli, ha nem melléknév a névszói állítmány létige hiányában, hiányosnak tűnik az 'Isten szeretet' kifejezés látszólagos állítmány hiányában, egy névelőt minimum megkövetel. Az 'Isteni szeretet' és 'Isten a szeretet' közt van lényeges differencia, épp azt a többletet tartalmazza utóbbi, helyes fordítás, miszerint az ember-ember közti elfogadás (szeretet) párhuzamban áll a hittel, mert ateisták előszeretettel hivatkoznak arra, őket van, aki szeresse, ehhez nem kell Isten. A latin mondat az elfogadás képességére utal, ami egy hívő számára maga Isten és tanítása.
Gyakorolnunk kéne azt a szemléletet egymás közt is, amit propagálsz Benedektől, nem gondolod? :) Hitelesebb lennél.
Félreértetted a cikked mottójával ellentétes hevületedben a véleményemet. Nem arra utaltam, belső életről írj, vagy bármi másról írj, hanem arra utaltam, hogy szerintem egy túl terjedelmes citálása és magyarázása egy könyvnek sosem feladata, (olvassák el az eredetit), legfőképp olyanok számára kétélű, akik a pápa mint gondolkodó énjét ismernék meg. Ahhoz pedig kedvcsináló inkább célszerű, mint egy hosszadalmas kivonat és kommentelés. A belső élet és hit párhuzama egy leegyszerűsítése volt annak, miben látom a lényegét egy közéleti portálon egy vallási tárgyú könyv propagálásában. Ez egy saját vélemény, komment, ilyesmiket vártok, gondolom.
A latin kiigazításon nem értem, miért háborogsz, korrektebb lett volna láttamozni, a téma egyébként is feltételez egy magasabb szintű igényt, ezt üdvözölni kéne. Isten 'maga a' szeretet - a magyar nehezen kezeli, ha nem melléknév a névszói állítmány létige hiányában, hiányosnak tűnik az 'Isten szeretet' kifejezés látszólagos állítmány hiányában, egy névelőt minimum megkövetel. Az 'Isteni szeretet' és 'Isten a szeretet' közt van lényeges differencia, épp azt a többletet tartalmazza utóbbi, helyes fordítás, miszerint az ember-ember közti elfogadás (szeretet) párhuzamban áll a hittel, mert ateisták előszeretettel hivatkoznak arra, őket van, aki szeresse, ehhez nem kell Isten. A latin mondat az elfogadás képességére utal, ami egy hívő számára maga Isten és tanítása.
Gyakorolnunk kéne azt a szemléletet egymás közt is, amit propagálsz Benedektől, nem gondolod? :) Hitelesebb lennél.
Kontrabass (törölt)
2009.08.13 19:37:07
@SzilvayG (dszg):
A latin nem önmagáért volt lényeges, magyarban is az, többen tartottuk fontosnak a különbséget. Parányinak látszó formailag, de lényegi a különbség grammatikailag az azonosság és hasonlatosság közt. Számomra ez a mondat határozza meg a hitet, bármilyen felekezetűt vagy akár felekezetmenteset, ezért volt zéró kompromisszum elv ebben.
Ha súlyos kritikaként hangzott a terjedelemere vonatkozó, akkor én kérek elnézést, észrevétel volt.
A Konzival az a "bajom", hogy kezd elefántcsonttoronnyá válni, látható a kommentek terén is, számos cikk "csupán" élesztő akár merőben más közéleti vagy kultúrtörténeti vitaéhség kiélésére, ami önmagában nem negatívum, de valahol kiválasztó funkciót is tölt be.
Pedig az elképesztő mennyiségű médiumok világában nem szabadna, hogy ezt a kiválasztó küldetést váltsa be a blog csak azért, mert komolyan és a bejáratott vonalaktól függetlenül vagy másként mutat be dolgokat.
Az egzakt cikked jelen esetben viszont egy egyébként is zárt - mélyebb érdeklődést tekintve szűk kört megérintő - témában túlságosan lezár és kész dolgot ad, erre próbáltam utalni.
Sokkal többen érdeklődnek hitélet és egyházak közéleti szerepe iránt, mintsem gondolod. És alapvetően minimális információkból táplálkozva, alapvetően negatívan ítélkezve afelett. Nem szabad prekoncepciókban gondolkoznod olvasóközönséget illetően sem, sosem tudhatod, épp ki olvas, és ez leginkább egy nickneves blogon érvényes. Nyilvánvalóan kell egy szint, nem ajánlóra gondoltam, de egy XXI. században végre egy hitvezetőről úgy beszélni mint gondolkodóról, valahol mérföldkő. A kritikák kimerülnek abban, a vallás ne vegyen részt politikában, holott a politika a mindennapi életünk is egyben, és azt egy hívő hitén keresztül szemléli.
A téma sokkal érdekesebb, mintsem egy valláskultúrában járatos gondolkozó azt feltételezné az átlagnál.
A latin nem önmagáért volt lényeges, magyarban is az, többen tartottuk fontosnak a különbséget. Parányinak látszó formailag, de lényegi a különbség grammatikailag az azonosság és hasonlatosság közt. Számomra ez a mondat határozza meg a hitet, bármilyen felekezetűt vagy akár felekezetmenteset, ezért volt zéró kompromisszum elv ebben.
Ha súlyos kritikaként hangzott a terjedelemere vonatkozó, akkor én kérek elnézést, észrevétel volt.
A Konzival az a "bajom", hogy kezd elefántcsonttoronnyá válni, látható a kommentek terén is, számos cikk "csupán" élesztő akár merőben más közéleti vagy kultúrtörténeti vitaéhség kiélésére, ami önmagában nem negatívum, de valahol kiválasztó funkciót is tölt be.
Pedig az elképesztő mennyiségű médiumok világában nem szabadna, hogy ezt a kiválasztó küldetést váltsa be a blog csak azért, mert komolyan és a bejáratott vonalaktól függetlenül vagy másként mutat be dolgokat.
Az egzakt cikked jelen esetben viszont egy egyébként is zárt - mélyebb érdeklődést tekintve szűk kört megérintő - témában túlságosan lezár és kész dolgot ad, erre próbáltam utalni.
Sokkal többen érdeklődnek hitélet és egyházak közéleti szerepe iránt, mintsem gondolod. És alapvetően minimális információkból táplálkozva, alapvetően negatívan ítélkezve afelett. Nem szabad prekoncepciókban gondolkoznod olvasóközönséget illetően sem, sosem tudhatod, épp ki olvas, és ez leginkább egy nickneves blogon érvényes. Nyilvánvalóan kell egy szint, nem ajánlóra gondoltam, de egy XXI. században végre egy hitvezetőről úgy beszélni mint gondolkodóról, valahol mérföldkő. A kritikák kimerülnek abban, a vallás ne vegyen részt politikában, holott a politika a mindennapi életünk is egyben, és azt egy hívő hitén keresztül szemléli.
A téma sokkal érdekesebb, mintsem egy valláskultúrában járatos gondolkozó azt feltételezné az átlagnál.
A harc valamelyest emlékeztet VIII. Henriknek a pápával folytatott házasság-legitimációs vitájára. Henrik azzal, hogy a feje tetejére állította a házasság akkor bevett intézményét, szakítva az Egyházzal, pontosan azt a legitimációt nem tudta soha kivívni Boleyn Annának, amit…..
Kontrabass (törölt)
2009.08.06 13:36:55
@croc:
Nem csupán magyarban jelenik meg a ház (otthon) szó a házasságra. Közös otthon, közös életről szól ez az intézmény két ember vonzalma által. A VIII. Henrikes állandó utalgatás meg ott álszent, mert a házasság intézménye számos vidéken és elég sokáig korántsem szabad választásról szólt, hanem kőkeményen vagyoni javak megfelelő egyesítéséről kicsiben és nagyban, társadalmi ranglétrától függetlenül. A hozomány, eladó lány fogalmai mind-mind ezt erősítik, hogy itt nagyon komoly családi vagyon megosztás történik.
Az aktus és gyermeknemzés az intézménytől független megtörtént, mert a biológia élt mindenhol. A társadalom minden rétegében a családjogi szituációk rögzítését jelentette a házasság, és ez olyan értelemben, amiről egy jog és szokásjog alapvetően szól: a valódi érdekek védelmében, csak ezt szentségen túl rögzítik is, és miután a hatalmi és közigazgatási szerep hosszú ideig az egyház feladata volt, a hitbeli normák logikusan épültek be közéleti normákká. A hit eleve emberek életéről szól, semmi "magasztosabbról", a szentség annyit jelent számukra, különösen lényeges pontja életüknek. Ez pedig házasság esetén vagyoni helyzet rögzítése mellett szól arról is, a gyerek és önálló keresettel nem rendelkező nő mellett tartós védelem legyen, és nevelését elősegítő közösség.
A gyerekvállalás szintén nem melegeken múlik, az egy következő lépcső.
Nem csupán magyarban jelenik meg a ház (otthon) szó a házasságra. Közös otthon, közös életről szól ez az intézmény két ember vonzalma által. A VIII. Henrikes állandó utalgatás meg ott álszent, mert a házasság intézménye számos vidéken és elég sokáig korántsem szabad választásról szólt, hanem kőkeményen vagyoni javak megfelelő egyesítéséről kicsiben és nagyban, társadalmi ranglétrától függetlenül. A hozomány, eladó lány fogalmai mind-mind ezt erősítik, hogy itt nagyon komoly családi vagyon megosztás történik.
Az aktus és gyermeknemzés az intézménytől független megtörtént, mert a biológia élt mindenhol. A társadalom minden rétegében a családjogi szituációk rögzítését jelentette a házasság, és ez olyan értelemben, amiről egy jog és szokásjog alapvetően szól: a valódi érdekek védelmében, csak ezt szentségen túl rögzítik is, és miután a hatalmi és közigazgatási szerep hosszú ideig az egyház feladata volt, a hitbeli normák logikusan épültek be közéleti normákká. A hit eleve emberek életéről szól, semmi "magasztosabbról", a szentség annyit jelent számukra, különösen lényeges pontja életüknek. Ez pedig házasság esetén vagyoni helyzet rögzítése mellett szól arról is, a gyerek és önálló keresettel nem rendelkező nő mellett tartós védelem legyen, és nevelését elősegítő közösség.
A gyerekvállalás szintén nem melegeken múlik, az egy következő lépcső.
Kontrabass (törölt)
2009.08.06 18:19:12
Az Obama karizmájára, képességeire helyezett túlzott hangsúly, a liberális–baloldali vágyakozás a békére, a környezetszennyezés megszüntetésére és az állam felfújására biztosan nem lesz elegendő ahhoz, hogy az Egyesült Államok megerősödhessen és kellő erővel…..
Kontrabass (törölt)
2009.07.27 15:25:21
@francesco lorenzo:
maximálisan igaza van Lord Valdeznek, mert szerző negatív véleménye Obama baloldalinak számító, tervezett szociális intézkedésekről egy az egybe leszűrhető, és bármennyire használja nyugati értelemben az oldaliságot, a róla kialakult ítélete abszolút hazai alapon teszi meg, nem pedig egy 300 milliós, jelenlegi állapotokban álló ország paraméterei alapján.
Úgy ítélkezik ezekről, mintha hazai támogatási, nyugdíj, TB-rendszerekről beszélne, az adózó réteget sújtó ítélkezései is hazai mintákat követnek a fejében.
A dupla csavart ott adja meg szerző, hogy idehaza a közel teljesen liberális gazdaságpárti, magát baloldalinak nevezett réteg osztogatja nagy számban a segélyeket adózáscsökkentő intézkedésekkel szemben.
A totális zűrzavar van a fejünkben, joggal, máshova szocializálódtunk, épp ezért szinte jelentősége sincs oldaliságot megnevezni, egyszerűen mondjuk ki, milyen intézkedésről van szó konkrétan. Az inkább felróható szerzőnek, hazai, tízmilliós, szociérából épp kivergődő tapasztalatai alapján hoz ítéletet egy mindig is demokráciában és piacgazdaságban élő 300 milliós nagyhatalommal szemben, ahol feltehetően nem fognak szocialistává válni, amikor a globális cégek és tőke döntő többségét birtokolják a világban.
Ahol "csupán" világhatalmi törekvései komoly összegeket emésztenek fel, miközben mi egy darab radar telepítésén vitázunk vagy 4 éve, (nem tudom, hány éve), és minihadseregünk minifelszerelése is komoly társadalmi viták alapját képezik. Viszont egy 300 Ft-os vizitdíj forradalmi hangulatot idéz idehaza szemben azzal, USA-ban több tízmilliónak egyáltalán nincs semmilyen ellátásra jogosító biztosítása, például.
Csak azon nukleáris rakétatöltetek csökkentett számának és értékéből kiszámolható, abból hány alapellátás jön ki pl, amiről Obama tárgyalt nemrég Oroszországgal.
Valahogy nem érzünk végtelenül más arányokat USA és hazai gondok között sem létszámban, sem összegben, legfőképp gazdasági potenciálban, és ezekből adód predesztinált működésben....
Annyira nem kéne megfelelni már oldaliság kialakulásakor és helyszínére akkor érvényes társadalmi törekvéseknek, ha azok végérvényesen visszájára fordultak, nincs jelentősége ezen a szinten izmusnak.
maximálisan igaza van Lord Valdeznek, mert szerző negatív véleménye Obama baloldalinak számító, tervezett szociális intézkedésekről egy az egybe leszűrhető, és bármennyire használja nyugati értelemben az oldaliságot, a róla kialakult ítélete abszolút hazai alapon teszi meg, nem pedig egy 300 milliós, jelenlegi állapotokban álló ország paraméterei alapján.
Úgy ítélkezik ezekről, mintha hazai támogatási, nyugdíj, TB-rendszerekről beszélne, az adózó réteget sújtó ítélkezései is hazai mintákat követnek a fejében.
A dupla csavart ott adja meg szerző, hogy idehaza a közel teljesen liberális gazdaságpárti, magát baloldalinak nevezett réteg osztogatja nagy számban a segélyeket adózáscsökkentő intézkedésekkel szemben.
A totális zűrzavar van a fejünkben, joggal, máshova szocializálódtunk, épp ezért szinte jelentősége sincs oldaliságot megnevezni, egyszerűen mondjuk ki, milyen intézkedésről van szó konkrétan. Az inkább felróható szerzőnek, hazai, tízmilliós, szociérából épp kivergődő tapasztalatai alapján hoz ítéletet egy mindig is demokráciában és piacgazdaságban élő 300 milliós nagyhatalommal szemben, ahol feltehetően nem fognak szocialistává válni, amikor a globális cégek és tőke döntő többségét birtokolják a világban.
Ahol "csupán" világhatalmi törekvései komoly összegeket emésztenek fel, miközben mi egy darab radar telepítésén vitázunk vagy 4 éve, (nem tudom, hány éve), és minihadseregünk minifelszerelése is komoly társadalmi viták alapját képezik. Viszont egy 300 Ft-os vizitdíj forradalmi hangulatot idéz idehaza szemben azzal, USA-ban több tízmilliónak egyáltalán nincs semmilyen ellátásra jogosító biztosítása, például.
Csak azon nukleáris rakétatöltetek csökkentett számának és értékéből kiszámolható, abból hány alapellátás jön ki pl, amiről Obama tárgyalt nemrég Oroszországgal.
Valahogy nem érzünk végtelenül más arányokat USA és hazai gondok között sem létszámban, sem összegben, legfőképp gazdasági potenciálban, és ezekből adód predesztinált működésben....
Annyira nem kéne megfelelni már oldaliság kialakulásakor és helyszínére akkor érvényes társadalmi törekvéseknek, ha azok végérvényesen visszájára fordultak, nincs jelentősége ezen a szinten izmusnak.
Kínában is, na jó legalábbis Shanghajban, változnak az idők. Hamarosan nem egy, hanem kétgyermekes lesz az ideális családméret:A népességrobbanás rémét úgy látszik felváltotta Kínában a társadalomöregedésétől való félelem, Shanghaiban ezért most azt tervezik, hogy…..
Kontrabass (törölt)
2009.07.27 13:29:07
Pár kiegészítés, mert a szerző valamiért a kínai születésszabályozást tette előtérbe mint legfőbb diktatórikus bukáselméletet. A döntést meghozó korban nagyon komoly élelmezési gondokkal küzdött Kína, és ez egyébként is végigkísérte a történelmét. Az egykésítés nem önmagában jelentett problémát, hanem azzal párosítva, hogy ez nemi preferenciával párosult, tehát a lánygyermek eleve elvetett volt a szó szoros értelmében is. Kínában olyan demográfiai arány állt be, ami túllépet az egyensúlyi állapoton, így számos egyedül álló férfi nem talál párt magának ma.
@Nűnű:
"A demokrácia annyiban javítja a döntések minőségét, hogy teret enged a más véleménynek, felhívhatják a vezetők figyelmét a hibákra."
Így van, ez egy iszonyú lényeges eleme a demokráciának. Amennyiben Mao mellett annak idején megfelelően érvényesülhettek volna ilyenek - mert léteztek mellette szép számmal ellenzéki véleményűek - a csírájában még valahol jónak is tekinthető, de elképesztő dilettantizmussal és ütemben végrehajtott reformok nem ma, hanem már akkor gazdasági hatalommá léptetik elő Kínát, mert egyéb predesztinációi erre adottak voltak akkor is.
Nem hiszem, sikeres egy ázsiai társadalmat összevetni egy individualista európaival szemben. Nem utolsó sorban egy olyan volt szocialista országot, amelyik még nosztalgiát éltet mindenféle innovatív készségek hiányában egységuralom felé. Kína annyiban más, egyéni innovatív, vállalkozói szemlélettel nagyban rendelkezett elnyomó hatalom alatt is éltetve, miután a birodalom mérete miatt egyéb módja amúgy sem lett volna túlélésre lakóinak.
Kína annyiból is más, hogy az évtizedek óta Európában gazdaságot tanuló és meggazdagodó réteg nemzettudata egybeesik a globalizmus irányával: oda tér haza befektetni állami ösztönzéssel, ahonnan egyébként is származik. Tehát a gazdasági és állami célok nagyban egybeesnek.
Magyarországon csak akkor lenne létjogosultsága egy 2/3-os többségnek, amennyiben alapvető kérdésekben egységes társadalmi törekvés mutatkozna, de mi a leglényegesebb elemekben sem tanúsítjuk ezt. Másrészt hatékonyan tudnánk szembemenni csak oly mértékben, és csak olyan globalizációs hatásokkal, ami alapvető társadalmi hasznot és hosszú távú versenyképességet jelentenének a közösségnek, de ez nem csak Mo feladata, hanem a teljes, ma fejlettnek mondható világnak, ahonnan alkalmazkodási készség híján menekül a gazdaság számos ágazata.
Társadalmi egységre nincs egybefüggő 2 éves tapasztalat sem idehaza, nincs olyan politikai réteg, aki hangsúlyosan közösségi érdekű, bármilyen vezetői stílussal is. Vagy amelyikről úgy gondoljuk, követte ezt, az erre bőszen rácáfolt az elmúlt időkben, és most természetesen arról a Fideszről beszélek, akinek kezébe vidáman adnánk 2/3-is többséget.
A legjobb vizsga valakiről, mit tenne hatalomban, ha megfigyeled hatalmon kívüli tevékenységét: a leginkább elhivatott abban a pozícióban is hangsúlyosabb elemmé teszi közösségi, mintsem hatalomra kerülési érdekeit.
Ez nálunk senkiről sem mondható el. Magyarországnak egy kiegyenlített, kb. 3-4 kis-középpárti, de alapvető, tehát 2/3-os többségben egyetértő (és azt érintő trv-iben egyetértést is megkövetelő) parlamentre lenne szüksége kb az elkövetkező 20-30 évben, amíg egy generáció felnő, és valóban megtanulja a pozitív hozadékú érdekérvényesítést. Mi Mo-on ez utóbbit sokkal hamarabb tanultuk meg, mintsem időközben az egyéni innovatív gondolkozást és párhuzamosan a társadalmi egyetértést.
@Nűnű:
"A demokrácia annyiban javítja a döntések minőségét, hogy teret enged a más véleménynek, felhívhatják a vezetők figyelmét a hibákra."
Így van, ez egy iszonyú lényeges eleme a demokráciának. Amennyiben Mao mellett annak idején megfelelően érvényesülhettek volna ilyenek - mert léteztek mellette szép számmal ellenzéki véleményűek - a csírájában még valahol jónak is tekinthető, de elképesztő dilettantizmussal és ütemben végrehajtott reformok nem ma, hanem már akkor gazdasági hatalommá léptetik elő Kínát, mert egyéb predesztinációi erre adottak voltak akkor is.
Nem hiszem, sikeres egy ázsiai társadalmat összevetni egy individualista európaival szemben. Nem utolsó sorban egy olyan volt szocialista országot, amelyik még nosztalgiát éltet mindenféle innovatív készségek hiányában egységuralom felé. Kína annyiban más, egyéni innovatív, vállalkozói szemlélettel nagyban rendelkezett elnyomó hatalom alatt is éltetve, miután a birodalom mérete miatt egyéb módja amúgy sem lett volna túlélésre lakóinak.
Kína annyiból is más, hogy az évtizedek óta Európában gazdaságot tanuló és meggazdagodó réteg nemzettudata egybeesik a globalizmus irányával: oda tér haza befektetni állami ösztönzéssel, ahonnan egyébként is származik. Tehát a gazdasági és állami célok nagyban egybeesnek.
Magyarországon csak akkor lenne létjogosultsága egy 2/3-os többségnek, amennyiben alapvető kérdésekben egységes társadalmi törekvés mutatkozna, de mi a leglényegesebb elemekben sem tanúsítjuk ezt. Másrészt hatékonyan tudnánk szembemenni csak oly mértékben, és csak olyan globalizációs hatásokkal, ami alapvető társadalmi hasznot és hosszú távú versenyképességet jelentenének a közösségnek, de ez nem csak Mo feladata, hanem a teljes, ma fejlettnek mondható világnak, ahonnan alkalmazkodási készség híján menekül a gazdaság számos ágazata.
Társadalmi egységre nincs egybefüggő 2 éves tapasztalat sem idehaza, nincs olyan politikai réteg, aki hangsúlyosan közösségi érdekű, bármilyen vezetői stílussal is. Vagy amelyikről úgy gondoljuk, követte ezt, az erre bőszen rácáfolt az elmúlt időkben, és most természetesen arról a Fideszről beszélek, akinek kezébe vidáman adnánk 2/3-is többséget.
A legjobb vizsga valakiről, mit tenne hatalomban, ha megfigyeled hatalmon kívüli tevékenységét: a leginkább elhivatott abban a pozícióban is hangsúlyosabb elemmé teszi közösségi, mintsem hatalomra kerülési érdekeit.
Ez nálunk senkiről sem mondható el. Magyarországnak egy kiegyenlített, kb. 3-4 kis-középpárti, de alapvető, tehát 2/3-os többségben egyetértő (és azt érintő trv-iben egyetértést is megkövetelő) parlamentre lenne szüksége kb az elkövetkező 20-30 évben, amíg egy generáció felnő, és valóban megtanulja a pozitív hozadékú érdekérvényesítést. Mi Mo-on ez utóbbit sokkal hamarabb tanultuk meg, mintsem időközben az egyéni innovatív gondolkozást és párhuzamosan a társadalmi egyetértést.
Kontrabass (törölt)
2009.07.27 13:32:39
@Májkonzerv:
jav:
"és valóban megtanulja a pozitív hozadékú érdekérvényesítést. Mi Mo-on ez utóbbit sokkal hamarabb tanultuk meg" - mármint a sima érdekérvényesítést, mindenféle össztársadalmi pozitív hozadéki elgondolás vgay szándék nélkül.
jav:
"és valóban megtanulja a pozitív hozadékú érdekérvényesítést. Mi Mo-on ez utóbbit sokkal hamarabb tanultuk meg" - mármint a sima érdekérvényesítést, mindenféle össztársadalmi pozitív hozadéki elgondolás vgay szándék nélkül.
Tudjuk, hogy a jelenlegi pénzügyi válság egyik (de nem egyetlen) oka a nagy bankok üzletkötőinek és vezetőinek "Fogd a jutalékot és fuss - utánam az özönvíz!"-mentalitása volt. Ez a mentalitás elsősorban az itt bemutatott folyamat eredménye: a rövid távú érdekek…..
Kontrabass (törölt)
2009.07.18 14:23:21
@Csöncsön:
"Azt nem veszi figyelembe a szöveg, hogy a morális ítéletek mindig egy (ön)érdek ítéletei, melyek egy másik ember (intézmény stb.) szempontjából ellentétes eredményre vezethetnek."
Ez igaz, ezt vezeti le a szerző az önfegyelemmel. Valójában önfegyelem arra kell, hogy azt az időt kivárd, amíg értékeled, a neked jót eredményező döntésed másnak nem lesz-e rossz.
Ez az idő vagy tanulás, vagy belátás, illetve a kettő egymásból táplálkozik.
A cikkben eleve az tetszik, ami az én meglátásom is:
a gazdaság követ egy saját haszonelvet, azaz "morált". Viszont annak a célja mennyiségi elvű, tehát végső soron a gazdaság értéke a pénz, ami TÖBBre irányul..
Az ember megalkotott, így "veleszületett"nek minősíthető morálja a JÓra irányul.
Ahogy fent utaltam, a minőség - bár melléknévfokozásunk becsap, és érvényesíti a mennyiségű elvű gondolkozásunkat - kétrelációs. Jó vagy nem, megfelelő tulajdonságú vagy nem. Bír-e azzal a tulajdonsággal, vagy nem.
A gazdasági szabályozási medernek arról kéne szólnia, ne az ember kövesse a gazdaság morálját mennyiségi elvek alapján, és folyton önző és mástól elvevő lesz a TÖBB elérése miatt, hanem a gazdaságot irányítsa saját morálja érdekében, ami minőségi elvű, így önmérséklet nélkül a JÓ kategória beálltával "elegendő" lesz a mennyiség.
A gazdasági motor működhetne a másik jóhoz juttatása érdekében, és nincs "na még jobb" elve. Illetve egy viszonylag kiegyenlítettebb jó állapot után motorizálhat minket a gazdaság több elve, de szintén egy emeltebb szintű, gazdasági mennyiségi célon egy kiterjedtebb, többek számára elért jó érdekében.
Idealisztikus állapot, és véghezvitele idealisztikus, de ez az elv lényege. Egy elve mentén már lehet valóságot kreálni.
Ez irányú törekvéseink a gazdaságban is látszanak a minőségi elvek vagy környezetvédelem terén, ami mind-mind valahol fékek és szabályozások. Csak gazdaságban általában a minőség javítása után automatikus a több elve ismét: minőséget több pénzért, és azt a korábbinál több embernek.
Valójában a gazdaság morálja mozgatja emberi morálunkat, fordítva kéne.
Az igazi önmérséklet állatnál van meg, mert számára létezik hasznos (jó), ami az elégséges mennyiségi törekvéssel párosul. Életcélja csak saját értékrendjei szerint való lehetőség szerint leghosszabb és legproduktívabb élet. Nem fejlesztett ki különleges jó morált, viszont nem is uralkodott el rajta abnormális mennyiségi elv.
"Azt nem veszi figyelembe a szöveg, hogy a morális ítéletek mindig egy (ön)érdek ítéletei, melyek egy másik ember (intézmény stb.) szempontjából ellentétes eredményre vezethetnek."
Ez igaz, ezt vezeti le a szerző az önfegyelemmel. Valójában önfegyelem arra kell, hogy azt az időt kivárd, amíg értékeled, a neked jót eredményező döntésed másnak nem lesz-e rossz.
Ez az idő vagy tanulás, vagy belátás, illetve a kettő egymásból táplálkozik.
A cikkben eleve az tetszik, ami az én meglátásom is:
a gazdaság követ egy saját haszonelvet, azaz "morált". Viszont annak a célja mennyiségi elvű, tehát végső soron a gazdaság értéke a pénz, ami TÖBBre irányul..
Az ember megalkotott, így "veleszületett"nek minősíthető morálja a JÓra irányul.
Ahogy fent utaltam, a minőség - bár melléknévfokozásunk becsap, és érvényesíti a mennyiségű elvű gondolkozásunkat - kétrelációs. Jó vagy nem, megfelelő tulajdonságú vagy nem. Bír-e azzal a tulajdonsággal, vagy nem.
A gazdasági szabályozási medernek arról kéne szólnia, ne az ember kövesse a gazdaság morálját mennyiségi elvek alapján, és folyton önző és mástól elvevő lesz a TÖBB elérése miatt, hanem a gazdaságot irányítsa saját morálja érdekében, ami minőségi elvű, így önmérséklet nélkül a JÓ kategória beálltával "elegendő" lesz a mennyiség.
A gazdasági motor működhetne a másik jóhoz juttatása érdekében, és nincs "na még jobb" elve. Illetve egy viszonylag kiegyenlítettebb jó állapot után motorizálhat minket a gazdaság több elve, de szintén egy emeltebb szintű, gazdasági mennyiségi célon egy kiterjedtebb, többek számára elért jó érdekében.
Idealisztikus állapot, és véghezvitele idealisztikus, de ez az elv lényege. Egy elve mentén már lehet valóságot kreálni.
Ez irányú törekvéseink a gazdaságban is látszanak a minőségi elvek vagy környezetvédelem terén, ami mind-mind valahol fékek és szabályozások. Csak gazdaságban általában a minőség javítása után automatikus a több elve ismét: minőséget több pénzért, és azt a korábbinál több embernek.
Valójában a gazdaság morálja mozgatja emberi morálunkat, fordítva kéne.
Az igazi önmérséklet állatnál van meg, mert számára létezik hasznos (jó), ami az elégséges mennyiségi törekvéssel párosul. Életcélja csak saját értékrendjei szerint való lehetőség szerint leghosszabb és legproduktívabb élet. Nem fejlesztett ki különleges jó morált, viszont nem is uralkodott el rajta abnormális mennyiségi elv.
Kontrabass (törölt)
2009.07.23 22:17:37
@Csöncsön:
A morál szóban fel sem bukkan etimológiailag a szokás, és köze nincs hozzá.
Kulturálisan azért érzel eltérő moralitást (ott vban szokássá szelídül, vagy mondjuk úgy, egy komplexebb viszony rendszert jelentő értékrendet), mert az alap morális értékekre helyi kulturális szokások rakódnak, és azt tekinti adott közösség leginkább elfogadottnak.
A morál univerzalitását ott tudod tetten érni, amikor vki egy másik kulturális közegben saját kultúrájához kötődő, moralitáson alapuló értékrendjét összeveti a másikéval, és már egy közöset hoz létre.
A morál szóban fel sem bukkan etimológiailag a szokás, és köze nincs hozzá.
Kulturálisan azért érzel eltérő moralitást (ott vban szokássá szelídül, vagy mondjuk úgy, egy komplexebb viszony rendszert jelentő értékrendet), mert az alap morális értékekre helyi kulturális szokások rakódnak, és azt tekinti adott közösség leginkább elfogadottnak.
A morál univerzalitását ott tudod tetten érni, amikor vki egy másik kulturális közegben saját kultúrájához kötődő, moralitáson alapuló értékrendjét összeveti a másikéval, és már egy közöset hoz létre.
Kontrabass (törölt)
2009.07.23 22:21:07
@Csöncsön:
"saját érdekeink időleges zárójelbe tétele egy hosszabb távú, elképzelt közösségi érdek mentén."
Miután a morál nem saját, hanem közös érdekrendszer, ilyen egyszerű. Az érdek szó túl csúnya, inkább törekvés egy kölcsönösen jó állapotra, és a kölcsönösség szükségessége belátás alapú.
Moralitásnak egy személyben nincs jelentősége, csak közösségben.
"saját érdekeink időleges zárójelbe tétele egy hosszabb távú, elképzelt közösségi érdek mentén."
Miután a morál nem saját, hanem közös érdekrendszer, ilyen egyszerű. Az érdek szó túl csúnya, inkább törekvés egy kölcsönösen jó állapotra, és a kölcsönösség szükségessége belátás alapú.
Moralitásnak egy személyben nincs jelentősége, csak közösségben.
Konzervatórium
A múltat végképp eltörölni. A francia forradalom 220. évfordulójára
2009.07.14 18:00:00
A francia forradalom előkészítői és ideológusai vetették el a Lenin és Sztálin, Mao és Pol Pot összes borzalmas cselekedetének sárkányfogait. Az emberiség történelme a kezdetektől fogva az esztelen pusztítás történelme, de a „haladás" nevében igazolt gyilkosság…..
Kontrabass (törölt)
2009.07.18 12:29:12
@francesco lorenzo:
Egy forradalomnál lényeges lehet, hogy az azt véghezvivők a társadalmi ranglétra melyik fokán állnak, és a kor értékeit közvetítő nevelésből milyen mértékben lettek kiművelve, a kettő különösen régi korban párhuzamban állt. (Előkelőbb - műveltebb.)
A forradalmak totalitáriánus rendszerek ellen voltak vívottak, és szinkronidőben a leginkább elnyomott réteg/"csőcselék" a legkevésbé lát azok bármilyen típusú kísérőjében értéket, különösen akkor, ha neveltetésében nem is különböztet meg hatalmat, és hatalmat kísérő értékeket.
Csak ebből a szempontból megítélni forradalmat hibás meglátás, mert olyasféle üzenetet is hordoz, egy elnyomó rendszer értékei mentén legyen elfogadott. Azt sem kell elfelejteni, egy elnyomó rendszer egyben agresszív módon, de stabilitást eredményez, amely állapot értékképzésre alkalmas. Utóbbit az elnyomó rendszer igazolására és ünneplésére fel is használják, az tény, ez nem az értékképzőket minősíti elsősorban.
Mao forradalmi ifjúsága épp így verte széjjel a több ezer éves császári kor hihetetlen kulturális értékeit, miközben Mao hatalomra kerülésével épp a hagyományos, kínai történelemtudatból táplálkozva különült el a nemzeti sajátságoktól jobban elszakadó szovjet rendszertől.
Egy francia emlékezete, kulturális értékeire való büszkesége igen mély, nem kevésbé egy kínaié, bármit is vittek véghez a forradalmárai.
A megoldás talán abban rejlik, az elnyomórendszerre érzékenyebb legyen az a réteg is, akik azok kulturális értékeit jobban megismerve ne egyedüli letéteményesét lássák annak megőrzésére az adott elnyomó rendszerben.
Egy forradalomnál lényeges lehet, hogy az azt véghezvivők a társadalmi ranglétra melyik fokán állnak, és a kor értékeit közvetítő nevelésből milyen mértékben lettek kiművelve, a kettő különösen régi korban párhuzamban állt. (Előkelőbb - műveltebb.)
A forradalmak totalitáriánus rendszerek ellen voltak vívottak, és szinkronidőben a leginkább elnyomott réteg/"csőcselék" a legkevésbé lát azok bármilyen típusú kísérőjében értéket, különösen akkor, ha neveltetésében nem is különböztet meg hatalmat, és hatalmat kísérő értékeket.
Csak ebből a szempontból megítélni forradalmat hibás meglátás, mert olyasféle üzenetet is hordoz, egy elnyomó rendszer értékei mentén legyen elfogadott. Azt sem kell elfelejteni, egy elnyomó rendszer egyben agresszív módon, de stabilitást eredményez, amely állapot értékképzésre alkalmas. Utóbbit az elnyomó rendszer igazolására és ünneplésére fel is használják, az tény, ez nem az értékképzőket minősíti elsősorban.
Mao forradalmi ifjúsága épp így verte széjjel a több ezer éves császári kor hihetetlen kulturális értékeit, miközben Mao hatalomra kerülésével épp a hagyományos, kínai történelemtudatból táplálkozva különült el a nemzeti sajátságoktól jobban elszakadó szovjet rendszertől.
Egy francia emlékezete, kulturális értékeire való büszkesége igen mély, nem kevésbé egy kínaié, bármit is vittek véghez a forradalmárai.
A megoldás talán abban rejlik, az elnyomórendszerre érzékenyebb legyen az a réteg is, akik azok kulturális értékeit jobban megismerve ne egyedüli letéteményesét lássák annak megőrzésére az adott elnyomó rendszerben.
Kontrabass (törölt)
2009.07.18 12:56:05
@francesco lorenzo:
"amíg nincs modernitás, addig a hagyomány védelme sem kap olyan szerepet."
Pontosan. A hagyományt hibás egy kreált, közösséget visszaigazoló eszmévé silányítani, ez olyan gondolkodóktól születtek meg hangsúlyosan ebbe az irányba elvive a hagyomány értékelését, ahol egy modernebb közösség nagyobb arányban vitt véghez romboló tevékenységet másik közösséggel szemben, és saját közösségi értékét, felsőbbrendűségét erre a hagyományra alapozta.
A hagyomány egy kumulált közösségi emlékezet, iszonyatos érték abban a tekintetben, hogy a közösségre leginkább jellemző, spiritualitását összekötő gondolkozásmódot, így viselkedéseit, történéseit összegzi. Identitásának legfőbb lenyomatai, így persze igazolói is.
Mindig is van kreatúra hagyományőrzés folyamán, ezt senki nem tagadja, épp tárgyi vagy mentális (emlékezet) veszteségek miatt.
Egy közösség életében bekövetkező bármilyen fordulópont során a résztvevők igyekszenek azokat az emlékhalmazokat vagy kitörölni, vagy átváltoztatni, amiket a leginkább hibásnak véltek abban, hogy a közösség működése, gondolatisága az életéről odáig jutott.
A rekonstrukciót (restauráció) mindig egy nagyobb rálátással rendelkező kor végzi el, aki már a modernitást meghozó kort is történelemként tudja kezelni, így tudja javítani azokat a hibákat, amiket ők kisebb rálátással rosszul ítéltek meg.
A hagyományápoló-folyamat mindig arra utal, a múltat folyamatában, hagyományként, a mai korra leginkább pozitívan ható láncolatként kezeljük.
Épp így kell a francia forradalmat is beleilleszteni a francia hagyomány láncolatába, és helye van, miután megtörtént, és azért ámítás azt állítani, nem vitt volna véghez maradandó értékeket, azokat Napóleon is megőrizte restaurált hatalmi rendszerében, jogrendszerünk és közigazgatásunk ezekre alapul Európában.
A francia forradalmi gondolkozás, annak eszméje, tehát annak helyesen restaurált hagyománya mozgatórugója, példaértékű motivációja volt XX. sz-i nagyon durva elnyomórendszerek, legfőképp a fasizmus elleni harcban.
Hiba azt hinni, csak azért, mert valaminek vannak negatív hatásai, nem része hagyományunknak. Általuk tudunk meg többet arról, az a közösség adott rétege hogyan gondolkozik dolgokról adott szituációban, és ezek üzenetértékűek, minták a jövőnek.
Én azon is elgondolkoznék, milyen történelmi hagyománnyal mely államok hány évig viselnek el elnyomórendszert. Itt, Európában a kommunizmus 50 évet élt meg, Ny-Eu-ban ki sem tudott alakulni. Kína utolsóként rúgta fel uralkodói státuszát, közegük maximálisan edződött egy ilyen elnyomórendszer rendszer elviselésére, és abból kifejlődő hatalmi státusz elérésére, ma Kína nem demokratikus rendszerből képes szabad gazdasági világhatalmat elérni.
A két Korea egy nagyrészt demokratizált világban, kettéválasztott, de azonos nyelvet beszélő közege nem képes még szétrobbantani az elnyomórendszert. Mindegyikük saját emlékeiből táplálkozik, saját közege korábban mikre volt már képes.
"amíg nincs modernitás, addig a hagyomány védelme sem kap olyan szerepet."
Pontosan. A hagyományt hibás egy kreált, közösséget visszaigazoló eszmévé silányítani, ez olyan gondolkodóktól születtek meg hangsúlyosan ebbe az irányba elvive a hagyomány értékelését, ahol egy modernebb közösség nagyobb arányban vitt véghez romboló tevékenységet másik közösséggel szemben, és saját közösségi értékét, felsőbbrendűségét erre a hagyományra alapozta.
A hagyomány egy kumulált közösségi emlékezet, iszonyatos érték abban a tekintetben, hogy a közösségre leginkább jellemző, spiritualitását összekötő gondolkozásmódot, így viselkedéseit, történéseit összegzi. Identitásának legfőbb lenyomatai, így persze igazolói is.
Mindig is van kreatúra hagyományőrzés folyamán, ezt senki nem tagadja, épp tárgyi vagy mentális (emlékezet) veszteségek miatt.
Egy közösség életében bekövetkező bármilyen fordulópont során a résztvevők igyekszenek azokat az emlékhalmazokat vagy kitörölni, vagy átváltoztatni, amiket a leginkább hibásnak véltek abban, hogy a közösség működése, gondolatisága az életéről odáig jutott.
A rekonstrukciót (restauráció) mindig egy nagyobb rálátással rendelkező kor végzi el, aki már a modernitást meghozó kort is történelemként tudja kezelni, így tudja javítani azokat a hibákat, amiket ők kisebb rálátással rosszul ítéltek meg.
A hagyományápoló-folyamat mindig arra utal, a múltat folyamatában, hagyományként, a mai korra leginkább pozitívan ható láncolatként kezeljük.
Épp így kell a francia forradalmat is beleilleszteni a francia hagyomány láncolatába, és helye van, miután megtörtént, és azért ámítás azt állítani, nem vitt volna véghez maradandó értékeket, azokat Napóleon is megőrizte restaurált hatalmi rendszerében, jogrendszerünk és közigazgatásunk ezekre alapul Európában.
A francia forradalmi gondolkozás, annak eszméje, tehát annak helyesen restaurált hagyománya mozgatórugója, példaértékű motivációja volt XX. sz-i nagyon durva elnyomórendszerek, legfőképp a fasizmus elleni harcban.
Hiba azt hinni, csak azért, mert valaminek vannak negatív hatásai, nem része hagyományunknak. Általuk tudunk meg többet arról, az a közösség adott rétege hogyan gondolkozik dolgokról adott szituációban, és ezek üzenetértékűek, minták a jövőnek.
Én azon is elgondolkoznék, milyen történelmi hagyománnyal mely államok hány évig viselnek el elnyomórendszert. Itt, Európában a kommunizmus 50 évet élt meg, Ny-Eu-ban ki sem tudott alakulni. Kína utolsóként rúgta fel uralkodói státuszát, közegük maximálisan edződött egy ilyen elnyomórendszer rendszer elviselésére, és abból kifejlődő hatalmi státusz elérésére, ma Kína nem demokratikus rendszerből képes szabad gazdasági világhatalmat elérni.
A két Korea egy nagyrészt demokratizált világban, kettéválasztott, de azonos nyelvet beszélő közege nem képes még szétrobbantani az elnyomórendszert. Mindegyikük saját emlékeiből táplálkozik, saját közege korábban mikre volt már képes.
Konzervatórium
Átigazolók és otthonmaradók. A pártok szavazótáborainak változásai 2006-2009
2009.07.01 19:00:00
A júniusi 7-i Európai Parlamenti választásoknak az előzetes várakozásokhoz képest meglepő magyarországi eredményeit sokan és sokféleképpen próbálták magyarázni, ám az elemzők, politológusok többnyire csak megérzésekre, becslésekre, a választási adatok felületes…..
Kontrabass (törölt)
2009.07.18 11:50:08
@Nobilis Benedek:
Úgy, hogy relációba állítjátok emberek döntéseit szavazás és szavazás közt, márpedig az emberek döntései mögött az aktuális szavazáshoz fűződő viszonya, ismerete, és a kor párhuzamos hatalmi felállása húzódik meg.
Ezeket nem hogy figyelmen kívül hagyjátok, de a a megismert mutatók alapján hibás módon még tippeltek is távolmaradókra, majd az egész matematikai egyenlettel igazoljátok azt vissza, amit fent leírtam, mi alapján szavaz valaki.
Miközben a felmérésnek ez utóbbit kéne kimutatnia, hogy a politika és közélet is tisztában legyen mozgatókkal, előbbi pedig helyes lépéséket hozzon meg, utóbbi pedig átértékelje reakcióit.
Nem a döntés igazolja a motivációt, ha érted a sorrendet.
A számmisztika bűvöletében élnek a felmérő szociológusok, megfeledkezve a tudomány eredeti feladatáról.
Tehát egy olyan csapatnál, akinek egyrészt fogalma sincs, miről szavaz (ld aláírásgyűlés röhejessége), vagy épp kontraszavaz, nem állíthatsz fel döntéséből visszaigazolt pártállást, véleményt, motivációt.
Úgy, hogy relációba állítjátok emberek döntéseit szavazás és szavazás közt, márpedig az emberek döntései mögött az aktuális szavazáshoz fűződő viszonya, ismerete, és a kor párhuzamos hatalmi felállása húzódik meg.
Ezeket nem hogy figyelmen kívül hagyjátok, de a a megismert mutatók alapján hibás módon még tippeltek is távolmaradókra, majd az egész matematikai egyenlettel igazoljátok azt vissza, amit fent leírtam, mi alapján szavaz valaki.
Miközben a felmérésnek ez utóbbit kéne kimutatnia, hogy a politika és közélet is tisztában legyen mozgatókkal, előbbi pedig helyes lépéséket hozzon meg, utóbbi pedig átértékelje reakcióit.
Nem a döntés igazolja a motivációt, ha érted a sorrendet.
A számmisztika bűvöletében élnek a felmérő szociológusok, megfeledkezve a tudomány eredeti feladatáról.
Tehát egy olyan csapatnál, akinek egyrészt fogalma sincs, miről szavaz (ld aláírásgyűlés röhejessége), vagy épp kontraszavaz, nem állíthatsz fel döntéséből visszaigazolt pártállást, véleményt, motivációt.
Kontrabass (törölt)
2009.07.18 11:55:17
@törzsmókus:
Ez a tippelés szintén abból az illuzionizmusból fakad, amit fent leírtam: egy mai, felmérésre szakosodott szociológus képtelen kilépni a fennálló pártrendszer bűvöletéből, és energiamegmaradási elven képzel el embereket társadalomról való gondolkozásban.
Ahogy bejön a képbe egy új elem, ami szintén világlátás megfogalmazásából született meg, és nem a régi pártkupacból, a meglévő elemek energiaveszteségeiből képes csak levezetni.
Mintha semmi új nem létezne soha, csak egy vízzel teli kád, és azt lavórokba osztogatja-csurgatja.
Ebben a jövőre mutató elképzelés egy idő után a zéróértékkel lesz egyenértékű, de hogy egy kőkeményen hibás gondolkozást fejleszt ki mind szavazókban, mind politikusokban, azt láthatjuk az elmúlt 20 éves történelmünkből.
Ez a tippelés szintén abból az illuzionizmusból fakad, amit fent leírtam: egy mai, felmérésre szakosodott szociológus képtelen kilépni a fennálló pártrendszer bűvöletéből, és energiamegmaradási elven képzel el embereket társadalomról való gondolkozásban.
Ahogy bejön a képbe egy új elem, ami szintén világlátás megfogalmazásából született meg, és nem a régi pártkupacból, a meglévő elemek energiaveszteségeiből képes csak levezetni.
Mintha semmi új nem létezne soha, csak egy vízzel teli kád, és azt lavórokba osztogatja-csurgatja.
Ebben a jövőre mutató elképzelés egy idő után a zéróértékkel lesz egyenértékű, de hogy egy kőkeményen hibás gondolkozást fejleszt ki mind szavazókban, mind politikusokban, azt láthatjuk az elmúlt 20 éves történelmünkből.
A jóléti államokat mi magunk számoljuk fel éppen, mivel annak takarója alatt annyira jó megbújni, hogy nem is vagyunk hajlandóak felkelni. Felkelni és dolgozni, gyereket nevelni. Szilvay Gergely írása Nem tudom, merjem-e a mostani európai parlamenti választások…..
Kontrabass (törölt)
2009.07.11 13:24:30
@rakovszk:
"A "társadalom" valóban nem tud visszahatni ránk, de nem is kell neki, mert nem a társadalommal szemben van erkölcsi felelősségünk, hanem konkrét emberekkel szemben."
Több más fórumon előjött most valahogy ez a morális vita. Sokan úgy érvelnek - akik nem fogadják el, létezik egy független és egyetemes norma - hogy mindenki normája attól függ, épp milyen közösségben van, és ő mit vall róla. És számtalanszor hoz fel példának terroristákat, stb. Itt, Magyarországon.
A társadalmi visszacsatolásnak nagyon fontos szerepe van. Hiszen a morál egy saját JÓ eléréséből ered, ami ki lett vetítve a másikra: "ami neki szerintem jó, az nekem is?" Ezen az elven eldönthető, mi független jó, pusztán önös alapon.
Épp ezen másikra kivetített jó / norma elv alapján ismernünk kell a másikra ható tényezőket, és erről az ő véleményét. Már függővé tesszük sajátunkat az övétől. Sok más esetben is, hiszen létezik a közösségi szellem, amikor valaki alapból illeszkedni akar abba.
A törvények létrejötte a morál közösségi kiterjesztését jelenti. A nyilvános ítéletek a visszacsatolást jelentik: mi a bűn. Nem csak neki, nektek is, mindenkinek.
Az egy médiatörténeti fejlődés, épp milyen közösség hat rád, minél nagyobb és gyorsabb az átjárás, annál nagyobb közösség hat rád.
Sőt, állítom, ma sokan inkább relativizálják normarendszerüket médiából megismert események miatt, amiket kisközösségben kevésbé lépnének meg.
Abban igazad van, a közvetlen kontaktusnak erősebb meggyőződést kiváltó a hatása. Ám mind pozitív, mind negatív értelemben.
A média által közvetített nagy közösségi hatásnak óriási és ellentmondásos hatása van. Ezeket általában saját kisközösséged szintjén megerősíted magadban, de már csak azokkal, akikre azonosan hatott a nagyközösségi hatás. Így fordul elő olyan eset, akivel korábban szoros kötelékben, azonos elvben voltál, kiderül, a nagyközösségi és az ő, számodra ismeretlen, még szorosabb, kisközösségi (család, saját élete) hatások miatt elképzelésed ellenére totálisan ellentétes értékrendet vall adott szituációban.
Morális képességünket tovább rontja az, nagyon sokan az élet egyes területén az eredeti értelemben vett jó-rossz morál alapján morálisak, más területen nem. És ezt a disszonáns kapcsolatot nem is érzékelik, mert valamelyikhez túlzott érzelmi vagy kulturális kapcsuk van.
"A "társadalom" valóban nem tud visszahatni ránk, de nem is kell neki, mert nem a társadalommal szemben van erkölcsi felelősségünk, hanem konkrét emberekkel szemben."
Több más fórumon előjött most valahogy ez a morális vita. Sokan úgy érvelnek - akik nem fogadják el, létezik egy független és egyetemes norma - hogy mindenki normája attól függ, épp milyen közösségben van, és ő mit vall róla. És számtalanszor hoz fel példának terroristákat, stb. Itt, Magyarországon.
A társadalmi visszacsatolásnak nagyon fontos szerepe van. Hiszen a morál egy saját JÓ eléréséből ered, ami ki lett vetítve a másikra: "ami neki szerintem jó, az nekem is?" Ezen az elven eldönthető, mi független jó, pusztán önös alapon.
Épp ezen másikra kivetített jó / norma elv alapján ismernünk kell a másikra ható tényezőket, és erről az ő véleményét. Már függővé tesszük sajátunkat az övétől. Sok más esetben is, hiszen létezik a közösségi szellem, amikor valaki alapból illeszkedni akar abba.
A törvények létrejötte a morál közösségi kiterjesztését jelenti. A nyilvános ítéletek a visszacsatolást jelentik: mi a bűn. Nem csak neki, nektek is, mindenkinek.
Az egy médiatörténeti fejlődés, épp milyen közösség hat rád, minél nagyobb és gyorsabb az átjárás, annál nagyobb közösség hat rád.
Sőt, állítom, ma sokan inkább relativizálják normarendszerüket médiából megismert események miatt, amiket kisközösségben kevésbé lépnének meg.
Abban igazad van, a közvetlen kontaktusnak erősebb meggyőződést kiváltó a hatása. Ám mind pozitív, mind negatív értelemben.
A média által közvetített nagy közösségi hatásnak óriási és ellentmondásos hatása van. Ezeket általában saját kisközösséged szintjén megerősíted magadban, de már csak azokkal, akikre azonosan hatott a nagyközösségi hatás. Így fordul elő olyan eset, akivel korábban szoros kötelékben, azonos elvben voltál, kiderül, a nagyközösségi és az ő, számodra ismeretlen, még szorosabb, kisközösségi (család, saját élete) hatások miatt elképzelésed ellenére totálisan ellentétes értékrendet vall adott szituációban.
Morális képességünket tovább rontja az, nagyon sokan az élet egyes területén az eredeti értelemben vett jó-rossz morál alapján morálisak, más területen nem. És ezt a disszonáns kapcsolatot nem is érzékelik, mert valamelyikhez túlzott érzelmi vagy kulturális kapcsuk van.
Kontrabass (törölt)
2009.07.18 11:34:58
@Lord_Valdez:
"A rutint nem érzem mérlegelésnek."
Egyre kevésbé tudom követni a kb-i átfutással, ki mit mondott, mármint kihez tartozik a vélemény. Mintha te említetted volna az elv magáévá tételét.
Az általam rutinnak nevezett erről szól. A mérlegelési működés megvan gyors döntésnél is, erre utaltam, a sebessége miatt nem érzed mérlegelésnek, de utólag fel tudsz olyat relációt állítani, mi lett volna annak ellentét párja, tehát a választható rossz.
"A rutint nem érzem mérlegelésnek."
Egyre kevésbé tudom követni a kb-i átfutással, ki mit mondott, mármint kihez tartozik a vélemény. Mintha te említetted volna az elv magáévá tételét.
Az általam rutinnak nevezett erről szól. A mérlegelési működés megvan gyors döntésnél is, erre utaltam, a sebessége miatt nem érzed mérlegelésnek, de utólag fel tudsz olyat relációt állítani, mi lett volna annak ellentét párja, tehát a választható rossz.
Mea culpa, mea culpa, mea maxima culpa – mégis van olyan, hogy bűn az SZDSZ szerint. A régi őseszdéeszesek kilépésével kezdődött szétesési folyamat, amely az előző hónapokban, illetve az európai parlamenti választások után gyorsult fel, Fodor Gábor Magyar Nemzetes…..
Kontrabass (törölt)
2009.07.15 18:53:58
@Saman:
"Ő volt az az esztelen paraszt, aki bevezette a hazai közéletbe, hogy a közbeszédet cseréljük fel azzal a kommunikációs formával, aminek lényege a zéró bizalom, a másik ember mivoltának megkérdőjelzése és a face to face kommunikáció megtagadása."
Nem Orbán kommunikációjának teljes mikéntje és célja bármilyen ítéletével, de okozatában lásd be: a bizalmatlanságra az SZDSZ felé épp maguk adtak okot.
Kukkants be, mi folyik most náluk, kiderül, ők egy olyan család, ahonnan most dőlnek ki a szekrényből a csontvázak a tegnapi szeretővel, a 20 éve le nem vitt szemetes zsák felborítja a bilit, és kiderül, a gyerek nem csak a postástól van.
Ezek ott bent valaha beszéltek egymással bizalmasan, face to face? Mással voltak elfoglalva...
"Ő volt az az esztelen paraszt, aki bevezette a hazai közéletbe, hogy a közbeszédet cseréljük fel azzal a kommunikációs formával, aminek lényege a zéró bizalom, a másik ember mivoltának megkérdőjelzése és a face to face kommunikáció megtagadása."
Nem Orbán kommunikációjának teljes mikéntje és célja bármilyen ítéletével, de okozatában lásd be: a bizalmatlanságra az SZDSZ felé épp maguk adtak okot.
Kukkants be, mi folyik most náluk, kiderül, ők egy olyan család, ahonnan most dőlnek ki a szekrényből a csontvázak a tegnapi szeretővel, a 20 éve le nem vitt szemetes zsák felborítja a bilit, és kiderül, a gyerek nem csak a postástól van.
Ezek ott bent valaha beszéltek egymással bizalmasan, face to face? Mással voltak elfoglalva...
Kontrabass (törölt)
2009.07.15 19:00:43
Kontrabass (törölt)
2009.07.18 11:26:49
@mcs:
Egyrészt hiba azt hinni, egy csúcsvezetőnek nincs szerepe, még ha alatta tanácsadók és demokratikus rendszer alapján működtetett frakciók is vannak.
A személye garancia arra, ezek működőképesek legyenek, épp ezért kell ezt működtetni képes csúcsvezetőt választani.
Nem metrón és egyesével kiragadott dolgokon múlik az, Budapest nagyon régóta nem fejlődik európai fővárosi tendenciával. Foltozgatás van, ésszerűtlen tervezéssekkel, ez akár közlekedés-szakmai, akár városfejlesztési, akár egy fővárosi szinten különösen hangsúlyos építészet-szakmai szempontokat tekintve is igaz.
Demszky erre alkalmatlan, kényszeres szerepe egyértelműen a 2 milliós urbánus-értelmiségi bázist megcélzó SZDSZ-politika mellékterméke. Ha lenne egy őszinte interjú, és Demszky választhatott volna politikai pozíció és pozíció közt, nagyon rég óta hanyagolta volna már a polgármesterit, ezt hidd el.
Egyetlen fegyver az volt, az arca be lett vezetve, és hogy SZDSZ-es. Semmi egyéb nem szól amellett, 20 év lejtő után mi igazolja az ő kvalitását.
Egyrészt hiba azt hinni, egy csúcsvezetőnek nincs szerepe, még ha alatta tanácsadók és demokratikus rendszer alapján működtetett frakciók is vannak.
A személye garancia arra, ezek működőképesek legyenek, épp ezért kell ezt működtetni képes csúcsvezetőt választani.
Nem metrón és egyesével kiragadott dolgokon múlik az, Budapest nagyon régóta nem fejlődik európai fővárosi tendenciával. Foltozgatás van, ésszerűtlen tervezéssekkel, ez akár közlekedés-szakmai, akár városfejlesztési, akár egy fővárosi szinten különösen hangsúlyos építészet-szakmai szempontokat tekintve is igaz.
Demszky erre alkalmatlan, kényszeres szerepe egyértelműen a 2 milliós urbánus-értelmiségi bázist megcélzó SZDSZ-politika mellékterméke. Ha lenne egy őszinte interjú, és Demszky választhatott volna politikai pozíció és pozíció közt, nagyon rég óta hanyagolta volna már a polgármesterit, ezt hidd el.
Egyetlen fegyver az volt, az arca be lett vezetve, és hogy SZDSZ-es. Semmi egyéb nem szól amellett, 20 év lejtő után mi igazolja az ő kvalitását.
Példátlan, történelmi, egyedi stb. lehetőség adódhat a jobboldal számára, már ha tud élni vele. Ám ennél sokkal fontosabb, hogy felelőssége óriási; és ez nem pusztán a gazdaság rendbetételére, és a törvényesség helyreállítására vonatkozik, ami evidencia. A lényegi és…..
Kontrabass (törölt)
2009.07.09 17:16:17
@murci/szamárfül:
uralkodáspárti, hatalomfüggő (már mint függő mint addiktív és nem relatív, magyarul :-) )
Ez egyébként természetes tulajdonságunk.
uralkodáspárti, hatalomfüggő (már mint függő mint addiktív és nem relatív, magyarul :-) )
Ez egyébként természetes tulajdonságunk.
Aki fiatal, legyen balos, sötétzöld, forradalmár; aki vallásos, az ne vitatkozzon politikáról; a világ egy nagy tanterem; a farhát legyen olcsó, a kávé legyen finom, stb. Az alábbi, teljes terjedelmében "ellopott" cikk egy hölgy tollából való - ahol is nekimegy a…..
Kontrabass (törölt)
2009.07.05 20:34:10
@Lord_Valdez:
"A hölgy, a saját tapasztalatait vetíti ki az összes nőre."
Úgy egészíteném ki, a hölgy a feminizmusról mint őskövületi állapotában leledzés emlékről, és az ezt így valló nőkről kialakított képén alapul.
Nos, figyelemre méltó volt "a csikló mint a férfias nő jelképe." Ezen csak azért somolyognék, mert elég maszkulin afrikai államokban nem véletlenül metszik ki ezt a testrészt, és nem simán lezárják a teljes vaginát, ha követem az "antifeminista" hölgy elvét, ennek kéne történnie. A csikló kiegészítő része a nő élvezetének. A legelső, amit egy kislány felismer magán. A hüvelyi orgazmus a teljes nővé válás folyamatában működik.
A hölgy nyilván a macsó urakat és nemes testrészüket sem ismeri, mert létezik rajtuk is ilyen érzékenyebb pont, nem ilyen különálló funkcióval, de hát, ha egy nőn a cél belül van, kell egy hívogató külső elem. Nem utolsósorban a csikló izgatása kihatással van a hüvelyi állapotra, tehát nem hiszem, ez olyan nőtől idegen dolog lenne.
A hüvelyi orgazmus meg nem csupán nőn múlik, sőt. Ez bizony nem feminizmus kérdése, hanem egyrészt a nő vaginális izomzatán és annak készségén, másrészt a férfi szakértelmén is múlik.
Szex mint megadás, és kizárólagos női szerepkör a hölgy olvasatában. A szex egy hatalmi kapcsolat, nagyon gyakran a hétköznapi énünk inverzeként működik, a mindennapi életben hatalmi pozíciókat élvező ember a hatalmi alávetettséget keresi szexben. Ám ez nem egy fix szerepkör, legfeljebb gyakoribb szándék, kivéve, akik leragadtak egyfajta pozitúránál, legyen az mégoly kreatív is. Ettől még van benne igazságelem a "megadásról", de ennek egyenes következménye kellene hogy legyen, hogy a birtokba vevő férfi kihasználja birtokát, azaz képes legyen őt kielégíteni magán kívül is. Ez a cél alapvetően egymás iránti feltétlen bizalmon alapul, tehát ahol igazán le meri magát mindenki vetkőzni, és mindkét fél birtokba adja magát a hatalmi játszmában.
A szex mint totális maszkulin tanítása a pornófilmekből vehető le legjobban, ugyanis a hüvelyi orgazmushoz legkevésbé az ott preferált pozitúrák alkalmasak, talán ezért érik el egyre ritkábban a nők.
A Niger nem a leghosszabb folyó a Földön, viszont a klitorisz-kimetszés afelé dívik, jobb lett volna elmenni a térképhez a cikkírónak.
Feminizmus: a feminizmusról alkotott joggal pejoratív értékítéletek abból adódnak, hogy a mozgalmat egy bizonyos kori fázisában tartják követendőnek sokan, épp úgy, ahogy pl. baloldalról megfogalmazódnak értékítéletek, miközben az a társadalmi szituáció rég megváltozott, ami életre hívta abbéli küzdelmében.
A feminizmus alapvetően nők érdekeit, így boldogságát célozná meg. Abszolút figyelembe kéne vennie a feminizmusnak ma azokat a kihívásokat, ami az egyenjogúság közel azonos kivívásával történt meg.
A szex nem volt jobb abban a korban, amikor a nő nem olvashatott, sőt. A szex nem volt jobb, amikor a nő nem szavazhatott. A szex nem volt jobb, amikor nő annyiszor szült, ahányszor érett petét ért el egy orgazmus során a sperma. Sőt, a férfinak pláne nem volt jobb ekkor a szex, nem véletlen volt eleve elfogadott társadalmi pozíció a szeretői státusz. Gondoljunk bele egy 20 és 40 éve közt évente teherbe esett nő mellett milyen élete volt egy férfinak, az átlag életkor meg 50 volt. És a nő szervezete mivé vált 15 terhesség (15 sikeres orgazmus) után.
A feminizmus azt leghangosabban hirdetői által nem foglakozik azokkal a kihívásokkal, amiket a cikkíró jogosan említ. Ezek a kibővült szerepköröket egyetlen férfi sem csinálná vissza. Nem tudok környezetemben olyan férfiról, aki abszolút eltartana egy nőt, és az csak szüljön neki. Sőt, ez utóbbitól a férfiak zöme retteg, egyre később válnak apára készen.
Nem tudom, melyik férfi vágyik nő nélküli munkahelyre.
Nem tudom, mi történne a tipikus női munkahelyekkel.
És azt sem tudom, hogy olyan, korábban csak férfiak által ellátott szerepkörök, amiket sikeresen ellát egy nő is, az önmagában miért zavaró. A hatásaik, és a megnövekedett szerepkör okozta több elvárás, tény, nagyobb kihívás elé állítja a feministákat, mint amikkel most törődnek, vagy legalább is tudni véljük, törődnek. Miközben ilyen ütemben nem követte a férfiak által ellátni képes női szerepköröket.
A cél nem a teljes szerepcsere, hanem az óhatatlan emancipáció (nők tanulnak, szavaznak, dolgoznak) okozta új egyensúly hogy érhető el, hogy valóban nőies maradjon egy nő. Ilyesmire gondolhatott a cikkíró, miközben valami restaurációért kiáltott saját női testét sem ismerve.
Legvégül hadd emlékeztessek mindenkit arra, napjaink legmacsóbb viccei a nő szellemi értékén gúnyolódik, és élc tárgyává teszi, ha csak melle van, mert az kevés. Ez teljesen más elvárást tükröz, mint amit mond egy lelkes antifeminista.
"A hölgy, a saját tapasztalatait vetíti ki az összes nőre."
Úgy egészíteném ki, a hölgy a feminizmusról mint őskövületi állapotában leledzés emlékről, és az ezt így valló nőkről kialakított képén alapul.
Nos, figyelemre méltó volt "a csikló mint a férfias nő jelképe." Ezen csak azért somolyognék, mert elég maszkulin afrikai államokban nem véletlenül metszik ki ezt a testrészt, és nem simán lezárják a teljes vaginát, ha követem az "antifeminista" hölgy elvét, ennek kéne történnie. A csikló kiegészítő része a nő élvezetének. A legelső, amit egy kislány felismer magán. A hüvelyi orgazmus a teljes nővé válás folyamatában működik.
A hölgy nyilván a macsó urakat és nemes testrészüket sem ismeri, mert létezik rajtuk is ilyen érzékenyebb pont, nem ilyen különálló funkcióval, de hát, ha egy nőn a cél belül van, kell egy hívogató külső elem. Nem utolsósorban a csikló izgatása kihatással van a hüvelyi állapotra, tehát nem hiszem, ez olyan nőtől idegen dolog lenne.
A hüvelyi orgazmus meg nem csupán nőn múlik, sőt. Ez bizony nem feminizmus kérdése, hanem egyrészt a nő vaginális izomzatán és annak készségén, másrészt a férfi szakértelmén is múlik.
Szex mint megadás, és kizárólagos női szerepkör a hölgy olvasatában. A szex egy hatalmi kapcsolat, nagyon gyakran a hétköznapi énünk inverzeként működik, a mindennapi életben hatalmi pozíciókat élvező ember a hatalmi alávetettséget keresi szexben. Ám ez nem egy fix szerepkör, legfeljebb gyakoribb szándék, kivéve, akik leragadtak egyfajta pozitúránál, legyen az mégoly kreatív is. Ettől még van benne igazságelem a "megadásról", de ennek egyenes következménye kellene hogy legyen, hogy a birtokba vevő férfi kihasználja birtokát, azaz képes legyen őt kielégíteni magán kívül is. Ez a cél alapvetően egymás iránti feltétlen bizalmon alapul, tehát ahol igazán le meri magát mindenki vetkőzni, és mindkét fél birtokba adja magát a hatalmi játszmában.
A szex mint totális maszkulin tanítása a pornófilmekből vehető le legjobban, ugyanis a hüvelyi orgazmushoz legkevésbé az ott preferált pozitúrák alkalmasak, talán ezért érik el egyre ritkábban a nők.
A Niger nem a leghosszabb folyó a Földön, viszont a klitorisz-kimetszés afelé dívik, jobb lett volna elmenni a térképhez a cikkírónak.
Feminizmus: a feminizmusról alkotott joggal pejoratív értékítéletek abból adódnak, hogy a mozgalmat egy bizonyos kori fázisában tartják követendőnek sokan, épp úgy, ahogy pl. baloldalról megfogalmazódnak értékítéletek, miközben az a társadalmi szituáció rég megváltozott, ami életre hívta abbéli küzdelmében.
A feminizmus alapvetően nők érdekeit, így boldogságát célozná meg. Abszolút figyelembe kéne vennie a feminizmusnak ma azokat a kihívásokat, ami az egyenjogúság közel azonos kivívásával történt meg.
A szex nem volt jobb abban a korban, amikor a nő nem olvashatott, sőt. A szex nem volt jobb, amikor a nő nem szavazhatott. A szex nem volt jobb, amikor nő annyiszor szült, ahányszor érett petét ért el egy orgazmus során a sperma. Sőt, a férfinak pláne nem volt jobb ekkor a szex, nem véletlen volt eleve elfogadott társadalmi pozíció a szeretői státusz. Gondoljunk bele egy 20 és 40 éve közt évente teherbe esett nő mellett milyen élete volt egy férfinak, az átlag életkor meg 50 volt. És a nő szervezete mivé vált 15 terhesség (15 sikeres orgazmus) után.
A feminizmus azt leghangosabban hirdetői által nem foglakozik azokkal a kihívásokkal, amiket a cikkíró jogosan említ. Ezek a kibővült szerepköröket egyetlen férfi sem csinálná vissza. Nem tudok környezetemben olyan férfiról, aki abszolút eltartana egy nőt, és az csak szüljön neki. Sőt, ez utóbbitól a férfiak zöme retteg, egyre később válnak apára készen.
Nem tudom, melyik férfi vágyik nő nélküli munkahelyre.
Nem tudom, mi történne a tipikus női munkahelyekkel.
És azt sem tudom, hogy olyan, korábban csak férfiak által ellátott szerepkörök, amiket sikeresen ellát egy nő is, az önmagában miért zavaró. A hatásaik, és a megnövekedett szerepkör okozta több elvárás, tény, nagyobb kihívás elé állítja a feministákat, mint amikkel most törődnek, vagy legalább is tudni véljük, törődnek. Miközben ilyen ütemben nem követte a férfiak által ellátni képes női szerepköröket.
A cél nem a teljes szerepcsere, hanem az óhatatlan emancipáció (nők tanulnak, szavaznak, dolgoznak) okozta új egyensúly hogy érhető el, hogy valóban nőies maradjon egy nő. Ilyesmire gondolhatott a cikkíró, miközben valami restaurációért kiáltott saját női testét sem ismerve.
Legvégül hadd emlékeztessek mindenkit arra, napjaink legmacsóbb viccei a nő szellemi értékén gúnyolódik, és élc tárgyává teszi, ha csak melle van, mert az kevés. Ez teljesen más elvárást tükröz, mint amit mond egy lelkes antifeminista.
A szocialisták kongresszusán Lendvai Ildikó kissé sután fogalmazva mutatott utat pártjának: "Mozdonyt fordítunk, irány a választó!". Nos, szerintem nem érdemes túlzottan belemenni ebbe a vonat-metaforába, de azért mégis, igazán érdekelne, hogy ha a Párt a mozdony,…..
A középjobb számára alaposan fel van adva a lecke, hogy szembenézzen a magyar társadalom (benne a cigányság, cigány-nem cigány együttélés) alapvető problémáival. A publicisztika a Konzervatórium.hu-n olvasható. Kapcsolódó írások:Cigányútra tévedtünk SOS…..
Kontrabass (törölt)
2009.07.03 19:51:06
A Jobbiknak azon túl, kétségtelenül szélsőséges nézetei vannak nem csupán romakérdésben, de gazdaságiakban is, ezen a szélsőségesség mint minőségi tényen túl az égvilágon semmi köze a 'palesztin helyzethez', legfőképp a nem létező Palesztinához mint államhoz.
Sokan taglalták előttem, a cikk is: az, hogy az a 'demokratikus' elv, miszerint pc az, ha hovatartozást problémát tekintő összefüggésben nem illő megnevezni, megbukott. És valójában nem is demokratikus nézet, csupán gyerekesség, amit nem látok, az nincs. A megnevezés módja feletti vitában elveszett a lényeg.
Ezt jól ismerte fel a Jobbik, de nem demokratikus, hanem alapvetően problémakezelő szemszögből. A társadalom legélesebb reakcióira és legégetőbb kérdéseire adtak bármilyen, de választ. Szemben eddig bárki mással.
Ettől függetlenül a Jobbik nem kizárólag romahelyzetről szól. Sosem szabad egy szavazót olyan ostobának tekinteni, hogy a cikk által is taglalt gazdasági és legfőképp társadalmi válsághelyzetben (a bizalomvesztés az), saját sorsát kizárólag egy tőle idegen közösség sorsáról kimondott ítélet maradéktalanul megoldja. Ez gyakorlatilag a rasszizmus, intolerancia mint világlátás az élet valamennyi aspektusát kitöltő szerepének téves megítélése. Ez nem így van. Aki így látja, el is hiszi, működik ez az elv, csak tagadással létrehozható bármi.
Lehet megítélni Jobbik szerepét és programját kizárólag kommunikációja alapján, de akkor el kéne olvasni a programjukat, amelynek nem kizárólagos eleme a romakérdés.
Ezután kellene feltételezni olyasféle döntési szempontot a szavazásra jogosultak 15 %-a körében, akik alapvetően nem kerülik ki a nem romákkal foglalkozó információkat. Ha ez az elért % mondjuk 0,01 lenne Jobbiknál, még el is hinném az ilyen irányú feltétezéseket néhány tétova, sosem gondolkozó félreikszelésében.
Ennél még tisztább képet ad értékítéletünkben, ha akár mi, akár a média nem csupán a párt hivatalos kommunikációit figyeli (minden hivatalos, amit abbéli minőségükben bárhol mondanak), hanem a szavazók és szimpatizánsok véleményét is megismerné bárki. Mindezeket tisztábban kellett volna kommunikálni a médiának is. Utóbbit - szavazói vélemény - alig mutatták be, néhány kérdés ment Gárda-avatásokon a leginkább média szerint szélsőségesnek kinézőhöz. Előbbit - Jobbik átfogóbb céljai - kívülről és csak romahelyzetre, felvonulásokra fókuszáltan történt meg.
A legutóbbi Index-es Vona-interjú index.hu/belfold/2009/06/30/amit_latunk_az_szervezett_provokacio/ vázlataiban átfogóbb képet adott Jobbikról, mint eddig bármelyik médiakép összességében a szavazás előtt. És ez csak egy pillanatkép volt. Az eddigieknél még mindig több és őszintébb.
A Jobbik mögött sokkal erőteljesebb a mostani parlamenti pártokról kimondott nagyon világos és büntető szándékú ítélet, mintsem bármilyen, önmagáért a szélsőséges nézetek megvallása iránti vágy.
Eleve valamennyi (!) szavazóban az EP-szavazáskor erőteljesebb volt a MI NEM kell elve döntésükben, mint az, MI KELL. Ezt láthatjuk az SZDSZ-sorsában is. Őket miért nem elemezzük úgy, a szavazók túlnyomó hányada (mindenki, aki nem rájuk szavazott), elítéli a toleranciát?...
Sokan tét nélkülinek tartották az EP-szavazást, ezért üzenetnek szánták, mint egy előzetes, igazi felmérést, szociológusi számolgatások nélkül. Ha Bajnai nem áprilisig szerződött volna, a legjobb visszajelzés lenne neki. Így is az.
A másik parlamenten kívüli erő, az LMP alapjában véve alternatívát és nem büntetési szándékú üzenetet hordozott, ráadásul kommunikációjuk sokkal kevésbé volt markáns, alapvetően politikai működést alaposan átgondolók számára megfogalmazott üzeneteik voltak. Képviselőik alapból jóval ismeretlenebb, a társadalommal semmilyen vagy nagyon gyenge kapcsolatban állók, ez most alapvetően a párt korát minősíti.
Az tény, a Gárda mint társadalmi kapocs alapvetően szélsőséges üzenetet hordoz, de a társadalommal való aktív kapcsolata a szimpatizánsoknak a Jobbik valamennyi üzenetét felerősítette. Tény, a nem szimpatizánsoknak a romakérdést emelte ki. Ebből is látszik, nem ismerjük a most szavazók 15 %-át, de a többiekét se nagyon, mert sokan elmondták, a Jobbik nem kizárólag rasszizmust képvisel. Ez el lett tusolva mint nem kívánatos politikai üzenet, miközben elfojtottak egy társadalmi üzenetet.
Sokaknak a roma kérdés taglalása nem kizáró elv, sőt, üdvözlik, hogy végre téma. Nem kisebbségként, hanem társadalmi válságként kezelik. A romapolitika nem klasszikus kisebbségi politika, ezt be kell látnunk.
A jobbik-szavazók hajlandóak eltekinteni annak megoldási módjától is, amennyiben valaki oly módon szándékszik büntetni, alapjaiban másképp csinálni a mostani politikai működést, ahogy üzenetében a Jobbik megfogalmazza.
A legmarkánsabb, legtöbbek által egyformán elfogadott üzenet az országérdek volt a Jobbiktól.
Ami pedig a legfontosabb: a Jobbiknak nem csak üzenetei voltak a legmarkánsabbak, de ebből adódóan a feléjük támasztott elvárás is a legnagyobb. Mégpedig a hazai gazdasági helyzet megoldására is. Ismerve akár Vona vagy a párt ilyen irányú javaslatait, azok több, mint kihívásokkal küszködnének, ha kormányba kerülnének, de hatalmas gondban lesznek kompetenciát illetően parlamentben is.
És az elvárás feléjük iszonyú. Parlamentben pedig nem szükségesek tovább a barikádharcok, tehát az első dolog lesz, amit vagy számon kér, vagy amiben csalódik egy Jobbik szavazó: mit sikerül véghezvinni a parlamentben.
És azért az EP-ben is, mert a jobbik-szavazók szeretnék Európának is megüzenni - de minimum elfogadják ezt a kommunikációt - mi Magyarország érdeke.
A jobbik-szavazók véleményének megismerése azért lenne hasznos mindenkinek, legfőképp a többi pártnak, mert egy elsődleges ítélet a parlament munkájáról, és egy elsődleges elvárási preferencia azoktól, akik nem váltak apolitikussá. A nemszavazók véleményét, nem kevesen vannak, nem tudjuk.
Ezeket a jobbik-szavazók által szavazatukkal kimondott elvárásokat meg lehet valósítani szakmai és demokratikus kereteken belül is. Tehát másképp. Lehet másképp is jobbik. Ez nem LMP-üzenet, hanem a másképp szükségességének kimondása. Két párt is ezt üzente parlamenten kívülről, tessék már elhinni.
Itt nem csupán romákról van szó. A Magyar Gárda pedig a hazai jogalkalmazás csődje, egészen egyszerűen. El fogunk még velük bohóckodni, amíg valaki el nem olvassa az Alkotmányt.
Sokan taglalták előttem, a cikk is: az, hogy az a 'demokratikus' elv, miszerint pc az, ha hovatartozást problémát tekintő összefüggésben nem illő megnevezni, megbukott. És valójában nem is demokratikus nézet, csupán gyerekesség, amit nem látok, az nincs. A megnevezés módja feletti vitában elveszett a lényeg.
Ezt jól ismerte fel a Jobbik, de nem demokratikus, hanem alapvetően problémakezelő szemszögből. A társadalom legélesebb reakcióira és legégetőbb kérdéseire adtak bármilyen, de választ. Szemben eddig bárki mással.
Ettől függetlenül a Jobbik nem kizárólag romahelyzetről szól. Sosem szabad egy szavazót olyan ostobának tekinteni, hogy a cikk által is taglalt gazdasági és legfőképp társadalmi válsághelyzetben (a bizalomvesztés az), saját sorsát kizárólag egy tőle idegen közösség sorsáról kimondott ítélet maradéktalanul megoldja. Ez gyakorlatilag a rasszizmus, intolerancia mint világlátás az élet valamennyi aspektusát kitöltő szerepének téves megítélése. Ez nem így van. Aki így látja, el is hiszi, működik ez az elv, csak tagadással létrehozható bármi.
Lehet megítélni Jobbik szerepét és programját kizárólag kommunikációja alapján, de akkor el kéne olvasni a programjukat, amelynek nem kizárólagos eleme a romakérdés.
Ezután kellene feltételezni olyasféle döntési szempontot a szavazásra jogosultak 15 %-a körében, akik alapvetően nem kerülik ki a nem romákkal foglalkozó információkat. Ha ez az elért % mondjuk 0,01 lenne Jobbiknál, még el is hinném az ilyen irányú feltétezéseket néhány tétova, sosem gondolkozó félreikszelésében.
Ennél még tisztább képet ad értékítéletünkben, ha akár mi, akár a média nem csupán a párt hivatalos kommunikációit figyeli (minden hivatalos, amit abbéli minőségükben bárhol mondanak), hanem a szavazók és szimpatizánsok véleményét is megismerné bárki. Mindezeket tisztábban kellett volna kommunikálni a médiának is. Utóbbit - szavazói vélemény - alig mutatták be, néhány kérdés ment Gárda-avatásokon a leginkább média szerint szélsőségesnek kinézőhöz. Előbbit - Jobbik átfogóbb céljai - kívülről és csak romahelyzetre, felvonulásokra fókuszáltan történt meg.
A legutóbbi Index-es Vona-interjú index.hu/belfold/2009/06/30/amit_latunk_az_szervezett_provokacio/ vázlataiban átfogóbb képet adott Jobbikról, mint eddig bármelyik médiakép összességében a szavazás előtt. És ez csak egy pillanatkép volt. Az eddigieknél még mindig több és őszintébb.
A Jobbik mögött sokkal erőteljesebb a mostani parlamenti pártokról kimondott nagyon világos és büntető szándékú ítélet, mintsem bármilyen, önmagáért a szélsőséges nézetek megvallása iránti vágy.
Eleve valamennyi (!) szavazóban az EP-szavazáskor erőteljesebb volt a MI NEM kell elve döntésükben, mint az, MI KELL. Ezt láthatjuk az SZDSZ-sorsában is. Őket miért nem elemezzük úgy, a szavazók túlnyomó hányada (mindenki, aki nem rájuk szavazott), elítéli a toleranciát?...
Sokan tét nélkülinek tartották az EP-szavazást, ezért üzenetnek szánták, mint egy előzetes, igazi felmérést, szociológusi számolgatások nélkül. Ha Bajnai nem áprilisig szerződött volna, a legjobb visszajelzés lenne neki. Így is az.
A másik parlamenten kívüli erő, az LMP alapjában véve alternatívát és nem büntetési szándékú üzenetet hordozott, ráadásul kommunikációjuk sokkal kevésbé volt markáns, alapvetően politikai működést alaposan átgondolók számára megfogalmazott üzeneteik voltak. Képviselőik alapból jóval ismeretlenebb, a társadalommal semmilyen vagy nagyon gyenge kapcsolatban állók, ez most alapvetően a párt korát minősíti.
Az tény, a Gárda mint társadalmi kapocs alapvetően szélsőséges üzenetet hordoz, de a társadalommal való aktív kapcsolata a szimpatizánsoknak a Jobbik valamennyi üzenetét felerősítette. Tény, a nem szimpatizánsoknak a romakérdést emelte ki. Ebből is látszik, nem ismerjük a most szavazók 15 %-át, de a többiekét se nagyon, mert sokan elmondták, a Jobbik nem kizárólag rasszizmust képvisel. Ez el lett tusolva mint nem kívánatos politikai üzenet, miközben elfojtottak egy társadalmi üzenetet.
Sokaknak a roma kérdés taglalása nem kizáró elv, sőt, üdvözlik, hogy végre téma. Nem kisebbségként, hanem társadalmi válságként kezelik. A romapolitika nem klasszikus kisebbségi politika, ezt be kell látnunk.
A jobbik-szavazók hajlandóak eltekinteni annak megoldási módjától is, amennyiben valaki oly módon szándékszik büntetni, alapjaiban másképp csinálni a mostani politikai működést, ahogy üzenetében a Jobbik megfogalmazza.
A legmarkánsabb, legtöbbek által egyformán elfogadott üzenet az országérdek volt a Jobbiktól.
Ami pedig a legfontosabb: a Jobbiknak nem csak üzenetei voltak a legmarkánsabbak, de ebből adódóan a feléjük támasztott elvárás is a legnagyobb. Mégpedig a hazai gazdasági helyzet megoldására is. Ismerve akár Vona vagy a párt ilyen irányú javaslatait, azok több, mint kihívásokkal küszködnének, ha kormányba kerülnének, de hatalmas gondban lesznek kompetenciát illetően parlamentben is.
És az elvárás feléjük iszonyú. Parlamentben pedig nem szükségesek tovább a barikádharcok, tehát az első dolog lesz, amit vagy számon kér, vagy amiben csalódik egy Jobbik szavazó: mit sikerül véghezvinni a parlamentben.
És azért az EP-ben is, mert a jobbik-szavazók szeretnék Európának is megüzenni - de minimum elfogadják ezt a kommunikációt - mi Magyarország érdeke.
A jobbik-szavazók véleményének megismerése azért lenne hasznos mindenkinek, legfőképp a többi pártnak, mert egy elsődleges ítélet a parlament munkájáról, és egy elsődleges elvárási preferencia azoktól, akik nem váltak apolitikussá. A nemszavazók véleményét, nem kevesen vannak, nem tudjuk.
Ezeket a jobbik-szavazók által szavazatukkal kimondott elvárásokat meg lehet valósítani szakmai és demokratikus kereteken belül is. Tehát másképp. Lehet másképp is jobbik. Ez nem LMP-üzenet, hanem a másképp szükségességének kimondása. Két párt is ezt üzente parlamenten kívülről, tessék már elhinni.
Itt nem csupán romákról van szó. A Magyar Gárda pedig a hazai jogalkalmazás csődje, egészen egyszerűen. El fogunk még velük bohóckodni, amíg valaki el nem olvassa az Alkotmányt.
Kontrabass (törölt)
2009.07.05 15:22:48
@Örülő Vincent:
Ha a blogod kommentjeit is elolvasom, még egyértelműbb: egy központi, állami bűnüldözési szervezet önállóan képtelen ellátni megelőző és társadalomformáló, társadalmi felelősségvállaláson alapuló feladatokat. Egy rendőrség végrehajtó szerv, nem pedig a társadalom helyettes morális hadserege.
A Magyar Gárda ilyesmit próbált megfogalmazni, csak ő ezt a "központi szerv képtelen megoldani" szituációt eleve szándékolt, társadalomellenes tevékenységnek tünteti fel, így ezáltal saját szerepébe ennek büntetését, és ebben eszközeinek törvényen felüliségét is betudja.
Miközben a Gárda tagjai is részei annak a társadalomnak, amiben nem működik az a demokratikus keretek közt egyébként működhető szerep, amit ők hiányolnak, és most már radikálisan szeretnék azt megoldani.
Ilyen szempontból az államnak is nagy felelőssége van: ha a spontán késztetés leesett az emberekben, a koordináló szerepet akkor ne engedje ki a kezéből, és a szegregációt elősegítő szituációkat kezelje, illetve kezeltesse. Fogékony ember van rá, ennél finomabb módszerekkel is, de ha a folyamat nem elsődleges, csak a kialakult problematikus helyzet, akkor marad a felszíni reakciók mint "eredendő probléma" hirdetése lesz az elsődleges.
Ha a blogod kommentjeit is elolvasom, még egyértelműbb: egy központi, állami bűnüldözési szervezet önállóan képtelen ellátni megelőző és társadalomformáló, társadalmi felelősségvállaláson alapuló feladatokat. Egy rendőrség végrehajtó szerv, nem pedig a társadalom helyettes morális hadserege.
A Magyar Gárda ilyesmit próbált megfogalmazni, csak ő ezt a "központi szerv képtelen megoldani" szituációt eleve szándékolt, társadalomellenes tevékenységnek tünteti fel, így ezáltal saját szerepébe ennek büntetését, és ebben eszközeinek törvényen felüliségét is betudja.
Miközben a Gárda tagjai is részei annak a társadalomnak, amiben nem működik az a demokratikus keretek közt egyébként működhető szerep, amit ők hiányolnak, és most már radikálisan szeretnék azt megoldani.
Ilyen szempontból az államnak is nagy felelőssége van: ha a spontán késztetés leesett az emberekben, a koordináló szerepet akkor ne engedje ki a kezéből, és a szegregációt elősegítő szituációkat kezelje, illetve kezeltesse. Fogékony ember van rá, ennél finomabb módszerekkel is, de ha a folyamat nem elsődleges, csak a kialakult problematikus helyzet, akkor marad a felszíni reakciók mint "eredendő probléma" hirdetése lesz az elsődleges.
Előzmények: Konzervatív korszak jöhet - de milyen? Mi legyen a radikálisokkal? Ha már kezd egy spontán beszélgetés kialakulni Loppert Dániel cikke nyomán, akkor hozzátennék pár gondolatot. A Jobbik által elért eredmény - nem is az aránya, sokkal inkább a rájuk…..
Kontrabass (törölt)
2009.07.01 12:54:14
@aristo:
"Kevéssé ismerjük fel, hogy a problémák elvi-ideológiai megvitatása - nem elegendő és nem is időszerű. Azok a politikai formációk lesznek sikeresek, amelyek gyors, praktikus megoldásokat kínálnak, legyenek azok bármilyenek. A szociológusok leszerepeltek."
A szociológiának nem feladata ideológiák kezelése, ideológiákra épült pártok által felkért felmérések elvégzése igen. A felmérés módszere a lényeg. Mit vizsgál egy szociológus? Erre a végén térek vissza.
MIK AZ IDEOLÓGIÁK?
Alapvetően mindegyiket levezetheted több vagy kevesebb lépésből egy alapvető emberi gondolkozás céljára: JÓ vagy nem. Annak bekövetkezte jó-e nekem, az embernek.
Az ember gondolkodásával magától elszakítottan, eszmei értékben tudta azt modellezni, ami egy állatnál ösztön: őt ért hasznos hatás jövőbeni elképzelése, bekövetkeztéről alkotott HIT. És abban a pillanatban, hogy annak jövőbeni értékéről, annak még létezése nélkül gondolkozol arról, megalkottad az eszmeiséget, miszerint létezik tőled független (még nem érzett) jó. Ezt a gondolkozás fejlődésével olyannyira elidegenítetted magadtól, hogy nem érzed önnön lényedhez való kapcsolatát, a törekvésedet arra, hanem mint tőled függetlent kezeled, amiért mint "tárgyért", célért küzdesz, miközben az akaratod erre annak megfogalmazásával sokkal korábban megszületett.
Ezek az ideológiák, egy jó (vagy rossz) hatás bekövetkeztéről alkotott, és megfogalmazott hited.
Példa: demokrácia - egy helyesnek ítélt együttélési mód, ahol a tapasztalatok alapján több emberre vetítve együttesen a legkevesebb kár éri őket. Tehát jó nekik. Ezt a kialakult érzést el lehet nevezni. Ideológia lesz belőle. Az ahhoz vezető út is jó, mert jót akarunk elérni. Miközben, mielőtt az kialakult volna, már született olyan feltételezés, legkevesebb káresemény elszenvedése nélkül hogy tudsz valaki közelébe kerülni. Függetlenül nem demokrata rendszerektől, közösségekben élt az ember, az együttélési szabályok igényeltek voltak mindenhol, és ezt valamely részletében minden közösség megkövetelte, tehát minden társadalmi rendszerben találunk olyan kis egységet, amelyen belül demokratikus elvek - legkevesebb károkozás nélküli együttélés - működtek. Tehát ez egy alapvető törekvésünk.
Valamennyi társadalmi ideológiára levezethető ez az elv, legyen az közjó, legyen az ország érdek, stb. A negatív ideológiák is levezethetőek erre, pl rasszizmus, ott egy rossz elkerülése a cél egy jó érdekében, itt nevezetesen másoknak tulajdonított rossz hatás valamely módon megszüntetése (kiközösítés, valamely szokását büntetni, ami rám rosszul hat, vagy abban úgy hiszem, nekem kárt okozhat.) Így az ahhoz való út mint ideológia eladható olyanoknak, akik hisznek abban, ezzel jó hatást érnek el.
Csák Jánosnak megjelent a Közjó és Kapitalizmus portálon egy nagyon jó cikke:
kozjoeskapitalizmus.hu/comment/reply/62#comment-form
Ő utal szintén erre már nagyon régen megfogalmazott elvre, miszerint létezik a kollektív tudatban egy jó-ra törekvés, és ezzel egy időben ennek eldöntése is kialakult, valami jó-e. Márpedig ha ez döntés kérdése, célod van vele, tehát akarod. A hiedelemvilágok, vallások és ideológiák alapja szintén ez.
A közgazdaságtan - matematikai alapú levezetései felett - épp ilyen elv, ideológia húzódik meg, így elvem alapján szintén ideológia. Csák úgy fogalmazza meg: a közgazdaságtan nem fogalmaz meg (emberi) értékeket, hanem értéknélküliségben hasznossági elvre épül, a közgazdaságtan "önös" (?) működése alapján törekszik a hasznossági pozíciója felé.
A kérdés az, az adott esemény bekövetkezte mikor és kinek jó? Ki a célja a hasznosságnak, a gazdaság vagy az ember?
Ez akkor lesz érdekes, amikor pl az Indexen megjelent Vona-cikk kapcsán a válaszokat olvassa egy gazdaságban képzett és nem képzett szavazó.
index.hu/belfold/2009/06/30/amit_latunk_az_szervezett_provokacio/
És most jutottunk el a lényegig. Mi minden esetben a vita tárgya? Az úgy fog-e bekövetkezni, olyan hatást vált-e ki, ahogy állítja - vagy nem állítja Vona, bárki más? Valóban jó hatása lesz-e? Mire alapoz egy közgazdaságtanban képzett? Azokra az elvekre, amiket a közgazdaságtan által levezetett hasznossági törekvésből elhisz, kombinálva azzal, hogy annak jövőbeni hatásáról ő mit gondol, kinek hasznos.
Közgazdaságtan felettes elvét - nem a levezetéseit - azért tartom ideológiának, mert meg tudjuk kérdőjelezni hasznossági elvét attól függően, kinek jó, eszerint vannak pl globalisták, és eszerint vannak nemzeti gazdaságban inkább hívők. A kettő között - onnantól kezdve, nem elszigetelten élünk - nem éles határ van, itt gyakorlatilag a hasznossági eredményt inkább magának betudni akaró rétegek döntésén múlik. Akik mind emberek.
Vona számos "érvében" alkalmaz egy iszonyú kétélű, de vonzó elvet: "csak csinálni kell, akarat kérdése." Just do it. Elhiszed, hogy puszta jóra való törekvés által jó következhet be, hiszen erre épül a gondolkozásod. Képzettebb gondolkodó sokkal több hitel-láncolatot (elfogadható jóra törekvést) követel meg, hogy egy másik hitelt elhiggyen. Lásd: építesz a gazdaság működési elvének hitére, és Vonáról mint emberről alkotott hitedre is, ő mit hihet jónak és lehetségesnek.
Mi történt 2009-re a politikai elitünket illetően?
Valamennyi parlamenti pártban elvesztettük hitelünket. Az a szellemi kapcsunk, ami a valóság (tett, történés), annak várható hatása, és az arról, mások által megfogalmazott hite (szándék, a megtétele feletti elv, ami alapján ő eljut odáig) között megszakadt a kapcsolat.
Az, amiről beszélnek jövőbeni hasznossági elv - jó - bekövetkeztét illetően - nem történik meg, rossz lesz.
Becsaptak. Tehát elvesztetted hited, a valóság és róla alkotott gondolatod, ideád közti kapcsot.
Ez a nagyon nagy bűne a politikai elitnek. És nem azért, mert a hitel is egy követendő ideológia, hanem azért, mert a hitel működésed legfőbb elve.
A szociológus azt vizsgálja, egy esemény bekövetkeztéről mit gondolhatnak emberek, majd az alapján valószínűleg mit tehetnek. Majd ennek hatására a többi ember mit gondol, és annak hatására mit tesz.
Ha pusztán cselekedet/történés és cselekedet/történés közti kapocs mentén működnénk - egyszerű megoldásokat vársz, ahogy írod - etológus kéne, nem szociológus.
Az embernél ezt a folyamatot gondolatiság-láncszemek közvetítik, mégpedig az adott eseménnyel szemben támasztott HIT-e.
Amikor valamelyik politikai szereplő nem beszél - korábban mások által vagy most ő általa korábban megalkotott ideológiákról , akkor eltitkolja a történések/tettek bekövetkezési vagy jó hatásbeli valószínűségéről alkotott hitét, vagyis hazudik. Avagy nem ismert magának sem a hite, nem tudja, azok hogy fognak bekövetkezni, inkompetens.
Valójában azért tanácstalan egy képzett szavazó is, mert a leírt programok megítélése valahol jóval objektívebb: államháztartási hiány megszüntetése, jólét, stb. Ezt tudjuk, ez mindenkinek jó. Azt nem hisszük el, azt úgy csinálva úgy történik-e meg, vagy azt nem hisszük el, az illető képes-e, vagy szándékszik-e azt úgy megcsinálni, ahogy bármely racionális (tanult ideológiák, közgazdaságtan) vagy irracionális (leginkább sokszoros hiten alapuló, ember az ember viselkedéséről alkotott) hitünk diktálja.
Minél többször csaptak be, annál inkább lesz szélsőség: semmiben sem hisz, elemi szinten szakad meg kapcsolata, a korábban elemi hite jóval kapcsolatban, inkább eladhatóak hihetetlenek és rosszak is neki, az értékítélete bomlik fel. Vagy apolitikusok leszünk, nem akarunk rosszat eredményező értékítélettel, hittel foglalkozni, élünk magunknak. Vagy egyre óvatosabb, egyre tanácstalanabb jövőt tervezgetők leszünk, és újra és újra próbálunk hitelt tulajdonítani valaminek/valakinek. Történések ellenére irracionális (legtöbb, korábbi hitünkkel ellentétes) döntést hozunk meg.
A bizalom vissza- vagy megszerzése a lényeg. Ez nem lesz könnyű senkinek. Egyszerű megoldások, tettek említése nem elegendőek jövőre vonatkozóan.
"Kevéssé ismerjük fel, hogy a problémák elvi-ideológiai megvitatása - nem elegendő és nem is időszerű. Azok a politikai formációk lesznek sikeresek, amelyek gyors, praktikus megoldásokat kínálnak, legyenek azok bármilyenek. A szociológusok leszerepeltek."
A szociológiának nem feladata ideológiák kezelése, ideológiákra épült pártok által felkért felmérések elvégzése igen. A felmérés módszere a lényeg. Mit vizsgál egy szociológus? Erre a végén térek vissza.
MIK AZ IDEOLÓGIÁK?
Alapvetően mindegyiket levezetheted több vagy kevesebb lépésből egy alapvető emberi gondolkozás céljára: JÓ vagy nem. Annak bekövetkezte jó-e nekem, az embernek.
Az ember gondolkodásával magától elszakítottan, eszmei értékben tudta azt modellezni, ami egy állatnál ösztön: őt ért hasznos hatás jövőbeni elképzelése, bekövetkeztéről alkotott HIT. És abban a pillanatban, hogy annak jövőbeni értékéről, annak még létezése nélkül gondolkozol arról, megalkottad az eszmeiséget, miszerint létezik tőled független (még nem érzett) jó. Ezt a gondolkozás fejlődésével olyannyira elidegenítetted magadtól, hogy nem érzed önnön lényedhez való kapcsolatát, a törekvésedet arra, hanem mint tőled függetlent kezeled, amiért mint "tárgyért", célért küzdesz, miközben az akaratod erre annak megfogalmazásával sokkal korábban megszületett.
Ezek az ideológiák, egy jó (vagy rossz) hatás bekövetkeztéről alkotott, és megfogalmazott hited.
Példa: demokrácia - egy helyesnek ítélt együttélési mód, ahol a tapasztalatok alapján több emberre vetítve együttesen a legkevesebb kár éri őket. Tehát jó nekik. Ezt a kialakult érzést el lehet nevezni. Ideológia lesz belőle. Az ahhoz vezető út is jó, mert jót akarunk elérni. Miközben, mielőtt az kialakult volna, már született olyan feltételezés, legkevesebb káresemény elszenvedése nélkül hogy tudsz valaki közelébe kerülni. Függetlenül nem demokrata rendszerektől, közösségekben élt az ember, az együttélési szabályok igényeltek voltak mindenhol, és ezt valamely részletében minden közösség megkövetelte, tehát minden társadalmi rendszerben találunk olyan kis egységet, amelyen belül demokratikus elvek - legkevesebb károkozás nélküli együttélés - működtek. Tehát ez egy alapvető törekvésünk.
Valamennyi társadalmi ideológiára levezethető ez az elv, legyen az közjó, legyen az ország érdek, stb. A negatív ideológiák is levezethetőek erre, pl rasszizmus, ott egy rossz elkerülése a cél egy jó érdekében, itt nevezetesen másoknak tulajdonított rossz hatás valamely módon megszüntetése (kiközösítés, valamely szokását büntetni, ami rám rosszul hat, vagy abban úgy hiszem, nekem kárt okozhat.) Így az ahhoz való út mint ideológia eladható olyanoknak, akik hisznek abban, ezzel jó hatást érnek el.
Csák Jánosnak megjelent a Közjó és Kapitalizmus portálon egy nagyon jó cikke:
kozjoeskapitalizmus.hu/comment/reply/62#comment-form
Ő utal szintén erre már nagyon régen megfogalmazott elvre, miszerint létezik a kollektív tudatban egy jó-ra törekvés, és ezzel egy időben ennek eldöntése is kialakult, valami jó-e. Márpedig ha ez döntés kérdése, célod van vele, tehát akarod. A hiedelemvilágok, vallások és ideológiák alapja szintén ez.
A közgazdaságtan - matematikai alapú levezetései felett - épp ilyen elv, ideológia húzódik meg, így elvem alapján szintén ideológia. Csák úgy fogalmazza meg: a közgazdaságtan nem fogalmaz meg (emberi) értékeket, hanem értéknélküliségben hasznossági elvre épül, a közgazdaságtan "önös" (?) működése alapján törekszik a hasznossági pozíciója felé.
A kérdés az, az adott esemény bekövetkezte mikor és kinek jó? Ki a célja a hasznosságnak, a gazdaság vagy az ember?
Ez akkor lesz érdekes, amikor pl az Indexen megjelent Vona-cikk kapcsán a válaszokat olvassa egy gazdaságban képzett és nem képzett szavazó.
index.hu/belfold/2009/06/30/amit_latunk_az_szervezett_provokacio/
És most jutottunk el a lényegig. Mi minden esetben a vita tárgya? Az úgy fog-e bekövetkezni, olyan hatást vált-e ki, ahogy állítja - vagy nem állítja Vona, bárki más? Valóban jó hatása lesz-e? Mire alapoz egy közgazdaságtanban képzett? Azokra az elvekre, amiket a közgazdaságtan által levezetett hasznossági törekvésből elhisz, kombinálva azzal, hogy annak jövőbeni hatásáról ő mit gondol, kinek hasznos.
Közgazdaságtan felettes elvét - nem a levezetéseit - azért tartom ideológiának, mert meg tudjuk kérdőjelezni hasznossági elvét attól függően, kinek jó, eszerint vannak pl globalisták, és eszerint vannak nemzeti gazdaságban inkább hívők. A kettő között - onnantól kezdve, nem elszigetelten élünk - nem éles határ van, itt gyakorlatilag a hasznossági eredményt inkább magának betudni akaró rétegek döntésén múlik. Akik mind emberek.
Vona számos "érvében" alkalmaz egy iszonyú kétélű, de vonzó elvet: "csak csinálni kell, akarat kérdése." Just do it. Elhiszed, hogy puszta jóra való törekvés által jó következhet be, hiszen erre épül a gondolkozásod. Képzettebb gondolkodó sokkal több hitel-láncolatot (elfogadható jóra törekvést) követel meg, hogy egy másik hitelt elhiggyen. Lásd: építesz a gazdaság működési elvének hitére, és Vonáról mint emberről alkotott hitedre is, ő mit hihet jónak és lehetségesnek.
Mi történt 2009-re a politikai elitünket illetően?
Valamennyi parlamenti pártban elvesztettük hitelünket. Az a szellemi kapcsunk, ami a valóság (tett, történés), annak várható hatása, és az arról, mások által megfogalmazott hite (szándék, a megtétele feletti elv, ami alapján ő eljut odáig) között megszakadt a kapcsolat.
Az, amiről beszélnek jövőbeni hasznossági elv - jó - bekövetkeztét illetően - nem történik meg, rossz lesz.
Becsaptak. Tehát elvesztetted hited, a valóság és róla alkotott gondolatod, ideád közti kapcsot.
Ez a nagyon nagy bűne a politikai elitnek. És nem azért, mert a hitel is egy követendő ideológia, hanem azért, mert a hitel működésed legfőbb elve.
A szociológus azt vizsgálja, egy esemény bekövetkeztéről mit gondolhatnak emberek, majd az alapján valószínűleg mit tehetnek. Majd ennek hatására a többi ember mit gondol, és annak hatására mit tesz.
Ha pusztán cselekedet/történés és cselekedet/történés közti kapocs mentén működnénk - egyszerű megoldásokat vársz, ahogy írod - etológus kéne, nem szociológus.
Az embernél ezt a folyamatot gondolatiság-láncszemek közvetítik, mégpedig az adott eseménnyel szemben támasztott HIT-e.
Amikor valamelyik politikai szereplő nem beszél - korábban mások által vagy most ő általa korábban megalkotott ideológiákról , akkor eltitkolja a történések/tettek bekövetkezési vagy jó hatásbeli valószínűségéről alkotott hitét, vagyis hazudik. Avagy nem ismert magának sem a hite, nem tudja, azok hogy fognak bekövetkezni, inkompetens.
Valójában azért tanácstalan egy képzett szavazó is, mert a leírt programok megítélése valahol jóval objektívebb: államháztartási hiány megszüntetése, jólét, stb. Ezt tudjuk, ez mindenkinek jó. Azt nem hisszük el, azt úgy csinálva úgy történik-e meg, vagy azt nem hisszük el, az illető képes-e, vagy szándékszik-e azt úgy megcsinálni, ahogy bármely racionális (tanult ideológiák, közgazdaságtan) vagy irracionális (leginkább sokszoros hiten alapuló, ember az ember viselkedéséről alkotott) hitünk diktálja.
Minél többször csaptak be, annál inkább lesz szélsőség: semmiben sem hisz, elemi szinten szakad meg kapcsolata, a korábban elemi hite jóval kapcsolatban, inkább eladhatóak hihetetlenek és rosszak is neki, az értékítélete bomlik fel. Vagy apolitikusok leszünk, nem akarunk rosszat eredményező értékítélettel, hittel foglalkozni, élünk magunknak. Vagy egyre óvatosabb, egyre tanácstalanabb jövőt tervezgetők leszünk, és újra és újra próbálunk hitelt tulajdonítani valaminek/valakinek. Történések ellenére irracionális (legtöbb, korábbi hitünkkel ellentétes) döntést hozunk meg.
A bizalom vissza- vagy megszerzése a lényeg. Ez nem lesz könnyű senkinek. Egyszerű megoldások, tettek említése nem elegendőek jövőre vonatkozóan.
Kontrabass (törölt)
2009.07.02 19:42:30
@aristo:
Rám pedig nem hárult, hanem döntöttem az hálaadás elvárásától mentes, sima válaszadási szándék mellett - tekintettel, nem érzem feladatomnak mások szándéka helyett válaszolni - hogy rákérdezzek:
- mely (típusú) egyszerű üzeneteket tekintesz sikeresnek egy párttól?
- egy szociológus miben szerepelt le - a te szociológiáról tévesen felállított kép ismeretében?
- mik azok a modernitások, amiknek zsákutcájába került a politika, és amelyekkel szemben egyszerű üzeneteket kell megfogalmazni?
- mitől tekinthető a modernitás ebben az olvasatban összetett üzenetnek?
- egy párt szinkron idejében (máma) nem mindig modernitásban leledzik-e, szemben a múltban leledzéssel, így tehát tettei mind modernitások, legyenek azok egyszerűek avagy összetettek?
Kérdéseim oka nem egy hálátlan feladat, hanem egy abbéli axióma, miszerint bárki által megfogalmazott mondat nem axióma kijelentő módbeli létezésétől fogva.
Ergo nem értek vele egyet, és nem is látom benne abszolút igazságát, amit leírtál.
Rám pedig nem hárult, hanem döntöttem az hálaadás elvárásától mentes, sima válaszadási szándék mellett - tekintettel, nem érzem feladatomnak mások szándéka helyett válaszolni - hogy rákérdezzek:
- mely (típusú) egyszerű üzeneteket tekintesz sikeresnek egy párttól?
- egy szociológus miben szerepelt le - a te szociológiáról tévesen felállított kép ismeretében?
- mik azok a modernitások, amiknek zsákutcájába került a politika, és amelyekkel szemben egyszerű üzeneteket kell megfogalmazni?
- mitől tekinthető a modernitás ebben az olvasatban összetett üzenetnek?
- egy párt szinkron idejében (máma) nem mindig modernitásban leledzik-e, szemben a múltban leledzéssel, így tehát tettei mind modernitások, legyenek azok egyszerűek avagy összetettek?
Kérdéseim oka nem egy hálátlan feladat, hanem egy abbéli axióma, miszerint bárki által megfogalmazott mondat nem axióma kijelentő módbeli létezésétől fogva.
Ergo nem értek vele egyet, és nem is látom benne abszolút igazságát, amit leírtál.
Kontrabass (törölt)
2009.07.04 16:12:29
@aristo:
Hogy olvasnivaló ajánlásával én se maradjak el, messzire sem kell menned:
konzervatorium.hu/cikkeink/interju/196-inkabb-a-vilag-valos-kerdesei-foglalkoztatnakq-interju-peter-l-bergerrel
Ilyen értelemben nem kell szociológiának azoknak az ideológiák bűvöletében élni (szerző egyenesen fetisizmusnak nevezi), amelyek épp az általa vizsgált folyamatban jönnek létre. Tehát ilyen értelemben kreált magának egy álszociológiát.
Az egyszerűség mint aktuális lufi a te véleményedben mint új ideológia épp ilyen.
Ez simán egy megismerhető, mi több, várható társadalmi reakciós igény. Kreálni egy újabb táblát fölösleges, amit majd 4 év múlva próbálsz megfejteni, mi az, vagy elegánsan kijelented, majd szerinted annak zsákutcájából kell kifarolni.
Hogy olvasnivaló ajánlásával én se maradjak el, messzire sem kell menned:
konzervatorium.hu/cikkeink/interju/196-inkabb-a-vilag-valos-kerdesei-foglalkoztatnakq-interju-peter-l-bergerrel
Ilyen értelemben nem kell szociológiának azoknak az ideológiák bűvöletében élni (szerző egyenesen fetisizmusnak nevezi), amelyek épp az általa vizsgált folyamatban jönnek létre. Tehát ilyen értelemben kreált magának egy álszociológiát.
Az egyszerűség mint aktuális lufi a te véleményedben mint új ideológia épp ilyen.
Ez simán egy megismerhető, mi több, várható társadalmi reakciós igény. Kreálni egy újabb táblát fölösleges, amit majd 4 év múlva próbálsz megfejteni, mi az, vagy elegánsan kijelented, majd szerinted annak zsákutcájából kell kifarolni.
Az Európai Parlamenti választások hatalmas eredménye, hogy a Fidesz jelentősen felszabadult a dilemma alól: egyértelművé vált, hogy a szélsőséges szavazók nélkül is képes a győzelemre. A publicisztika a Konzervatórium.hu-n olvasható.Kapcsolódó írások:Európa vagy…..
Kontrabass (törölt)
2009.07.03 21:00:59
@Cypriánus:
"a Jobbik szerintem is nagy vonzerővel bír a Fidesz -tábor jó részére. "
Ez egy érdekes társadalmi vélekedés annak ismeretében, fordítva nem hogy nem igaz, de alapvetően megveti mind a Jobbik, mind egy jobbik-szavazó a Fideszt, tekintettel, hogy a Fidesz országérdek elvű nézetei mögé impotenciát mondott ki. Miután valaki választás útján kerül hatalomra, hasznosabb első körben a választót és nem a pártot elemezni, de előbbi esetében pláne tudható, fordítva nem működik. Ez a kölcsönösségen nem működő viszony az élet igen kevés területére igaz. Tehát arról beszélünk, egy megcsalt fidesz-rajongó szerelme plátói... :-))) Ó szegény.
Tudok romáról, aki Jobbikra szavazott, és tudok olyan korábban elkötelezett szdsz-szavazóról, akit a Jobbik szélsőséges nézetei miatt nem szavazott rá, egyébként a méltó választ bennük látta volna az egész hazai helyzetre, miután nem volt olyan ikszelése lehetőség: "mindenki elmehet a búsba". Kb. ezt képviselték a távolmaradók, szerintem ráértek, rossz idő volt 7-én.
"mert a tiszta, jószándékú naiiv fiatalok is Ádám bukott fiai és Éva lányai , csak még nem tudják magukról. "
Vannak tiszta, jó szándékú, naív öregek is, velük az a baj, tudniuk kéne magukról, naívak, és az furcsa már egy bizonyos kor után. És bármely párt háza táján szép számmal vannak előbbiekből is, utóbbiakból is, akik elhiszik, elég a legfőbb üzenet adott párttól. Nos, pl az szdsz-szel szembeni naívság igen alacsony rátára esett vissza. 20 év, amíg kiesik a csipa a szemünkből.
"Meg sok az agymosott zombi, mint az egyik igen alacsony IQ-jú Jobbik-plakátoló és propagandista munkatársam"
Ebből a típusúból is sok van bármelyik párt háza táján, sőt, rémisztő, nem csak a plakátragasztói, de a -készítői körben is. Sőt, elképesztő a TV-reklám készítők körében is. Pl. ha nem tudnám a köztársasági elnök plakátjáról, nem is hinném el, EP-szavazás volt. Azt hinném, megnépszavaztunk egy népszavazást, ahol ki lehet fejezni egy előzetes, országos választás előtti véleményt, mi a véleményünk az eddigi 20 évről, legfőképp parlamentáris szinten.
A legszörnyűbb, hogy a pártok is ezt üzenték egytől egyig plakáttól reklámig bezárólag.
A még szörnyűbb, az eredményt nem hiszik el, azaz, hogy ez a vélemény a parlamentről szól, nem másról. Nem romáról, semmi másról. Csak arról, mi a véleményünk azokról, akik most még bent vannak.
A vélemény azért furcsa - Fideszre utalok - mert a 4 parlamenti párt közül kettő, az egyik markáns, a másik érzékelhető eredményén kívül másképp nem tudtuk ezt kifejezni, de ide vehetjük az igen magas távolmaradók számát is. Ha ezeket összeadjuk, elég komoly % jön ki, akinek nincsenek igenlő szándékai afelé, mit csinál ma a politika. És akik mernek kockáztatni másokban vagy semmiben. Mert van, aki újra hisz vkinek.
"a Jobbik szerintem is nagy vonzerővel bír a Fidesz -tábor jó részére. "
Ez egy érdekes társadalmi vélekedés annak ismeretében, fordítva nem hogy nem igaz, de alapvetően megveti mind a Jobbik, mind egy jobbik-szavazó a Fideszt, tekintettel, hogy a Fidesz országérdek elvű nézetei mögé impotenciát mondott ki. Miután valaki választás útján kerül hatalomra, hasznosabb első körben a választót és nem a pártot elemezni, de előbbi esetében pláne tudható, fordítva nem működik. Ez a kölcsönösségen nem működő viszony az élet igen kevés területére igaz. Tehát arról beszélünk, egy megcsalt fidesz-rajongó szerelme plátói... :-))) Ó szegény.
Tudok romáról, aki Jobbikra szavazott, és tudok olyan korábban elkötelezett szdsz-szavazóról, akit a Jobbik szélsőséges nézetei miatt nem szavazott rá, egyébként a méltó választ bennük látta volna az egész hazai helyzetre, miután nem volt olyan ikszelése lehetőség: "mindenki elmehet a búsba". Kb. ezt képviselték a távolmaradók, szerintem ráértek, rossz idő volt 7-én.
"mert a tiszta, jószándékú naiiv fiatalok is Ádám bukott fiai és Éva lányai , csak még nem tudják magukról. "
Vannak tiszta, jó szándékú, naív öregek is, velük az a baj, tudniuk kéne magukról, naívak, és az furcsa már egy bizonyos kor után. És bármely párt háza táján szép számmal vannak előbbiekből is, utóbbiakból is, akik elhiszik, elég a legfőbb üzenet adott párttól. Nos, pl az szdsz-szel szembeni naívság igen alacsony rátára esett vissza. 20 év, amíg kiesik a csipa a szemünkből.
"Meg sok az agymosott zombi, mint az egyik igen alacsony IQ-jú Jobbik-plakátoló és propagandista munkatársam"
Ebből a típusúból is sok van bármelyik párt háza táján, sőt, rémisztő, nem csak a plakátragasztói, de a -készítői körben is. Sőt, elképesztő a TV-reklám készítők körében is. Pl. ha nem tudnám a köztársasági elnök plakátjáról, nem is hinném el, EP-szavazás volt. Azt hinném, megnépszavaztunk egy népszavazást, ahol ki lehet fejezni egy előzetes, országos választás előtti véleményt, mi a véleményünk az eddigi 20 évről, legfőképp parlamentáris szinten.
A legszörnyűbb, hogy a pártok is ezt üzenték egytől egyig plakáttól reklámig bezárólag.
A még szörnyűbb, az eredményt nem hiszik el, azaz, hogy ez a vélemény a parlamentről szól, nem másról. Nem romáról, semmi másról. Csak arról, mi a véleményünk azokról, akik most még bent vannak.
A vélemény azért furcsa - Fideszre utalok - mert a 4 parlamenti párt közül kettő, az egyik markáns, a másik érzékelhető eredményén kívül másképp nem tudtuk ezt kifejezni, de ide vehetjük az igen magas távolmaradók számát is. Ha ezeket összeadjuk, elég komoly % jön ki, akinek nincsenek igenlő szándékai afelé, mit csinál ma a politika. És akik mernek kockáztatni másokban vagy semmiben. Mert van, aki újra hisz vkinek.
Kontrabass (törölt)
2009.07.03 21:06:44
@Májkonzerv:
bocs, javítanék egy lényegeset:
"mert a 4 parlamenten KÍVÜLI párt közül kettő"
- tehát arra utaltam, ítéletet igazán úgy lehet kifejezni, és úgy lehet összegezni, ha megnézzük, hányan nem szavaznak parlamenti pártra.
Ez pedig = összes parlamenten kívüli párt elért szavazata + a távolmaradók száma (legyen ennek utóvbbinak olyan százaléka korrektség kedvéért, ami inkább elvárható szavazati részvételre mutat egy egyébként igen aktív véleményű és zilált társadalmi szituban)
bocs, javítanék egy lényegeset:
"mert a 4 parlamenten KÍVÜLI párt közül kettő"
- tehát arra utaltam, ítéletet igazán úgy lehet kifejezni, és úgy lehet összegezni, ha megnézzük, hányan nem szavaznak parlamenti pártra.
Ez pedig = összes parlamenten kívüli párt elért szavazata + a távolmaradók száma (legyen ennek utóvbbinak olyan százaléka korrektség kedvéért, ami inkább elvárható szavazati részvételre mutat egy egyébként igen aktív véleményű és zilált társadalmi szituban)
Kontrabass (törölt)
2009.07.03 21:21:03
@Gabrilo:
"Az a baj viszont, hogy a Fidesz pillanatnyilag nem mutat semmiféle képet magáról - ezért lehet vele szemben sikere a Jobbiknak hosszú távon :("
Ha ezt a véleményedet egybevetem - a nagyon sokak által hozzád hasonlóan megítélt - index-cikkről alkotott véleményeddel - nincs összhangban a véleményed.
A Fidesz épp azért nyert el markáns %-ot, mert magas azok száma, akik mást szeretnének, ami most van, tehát legfőképp a kormányt nem akarják. Kiesett tehát az MSZP (SZDSZ rég, nem csak a mostaniért). Viszont azt tudják, azért mindent nem, ahogy a Jobbik markánsan elmondja, hiszen az jobban megismerhető, a média eltusolása és ferdítései ellenére is.
Az LMP túlságosan ismeretlen, így sokan próbálkoznak újra Fidesznél, eddig ők csak 1x csinálták, akkor azt nem is elítélve. Ráadásul rulett elven is: a leginkább nyerő helyzetű, piros-fekete alapon.
És azért minden szavazatban van olyan érték is, mit kéne. Bármennyire kevés infó jön át, meg is kell valamennyire bízni valakiben. Márpedig a Fideszben is léteznek szakemberek, csak szándék nem volt meg.
A Fidesz legfőbb ítélete 2002-2009 közötti munkájának szól, 2002-ben nem látványos vesztésük volt, voltak hibáik. Követtük a libikóka-elvet, mindig jöjjön a másik, előző nem jó. Az MSZP és sok más párt sokkal többet bukott kormányzati időn belül, és nem először, ez a szerencséjük, mert így megúszták bizalmatlansági indítvánnyal. Alapvetően feledkezünk meg 2 MSZP-kormány bukásról egymást követő ciklusban...
A Fidesz-nél rossz stratégia volt 2002 után a konstruktivitás abszolút hiánya, és a legnagyobb ellenzéki szerepben a zéró ráhatás kormányra. Ritka az ekkora ellenzék.
Nem ismert tevékenységűre szavazni elsősorban óriási bizalomvesztés az ismertek felé, másrészt óriási bizalom az irányába, amit ők mondanak.
Ez a kettő a legfontosabb üzenete június 7-nek.
"Az a baj viszont, hogy a Fidesz pillanatnyilag nem mutat semmiféle képet magáról - ezért lehet vele szemben sikere a Jobbiknak hosszú távon :("
Ha ezt a véleményedet egybevetem - a nagyon sokak által hozzád hasonlóan megítélt - index-cikkről alkotott véleményeddel - nincs összhangban a véleményed.
A Fidesz épp azért nyert el markáns %-ot, mert magas azok száma, akik mást szeretnének, ami most van, tehát legfőképp a kormányt nem akarják. Kiesett tehát az MSZP (SZDSZ rég, nem csak a mostaniért). Viszont azt tudják, azért mindent nem, ahogy a Jobbik markánsan elmondja, hiszen az jobban megismerhető, a média eltusolása és ferdítései ellenére is.
Az LMP túlságosan ismeretlen, így sokan próbálkoznak újra Fidesznél, eddig ők csak 1x csinálták, akkor azt nem is elítélve. Ráadásul rulett elven is: a leginkább nyerő helyzetű, piros-fekete alapon.
És azért minden szavazatban van olyan érték is, mit kéne. Bármennyire kevés infó jön át, meg is kell valamennyire bízni valakiben. Márpedig a Fideszben is léteznek szakemberek, csak szándék nem volt meg.
A Fidesz legfőbb ítélete 2002-2009 közötti munkájának szól, 2002-ben nem látványos vesztésük volt, voltak hibáik. Követtük a libikóka-elvet, mindig jöjjön a másik, előző nem jó. Az MSZP és sok más párt sokkal többet bukott kormányzati időn belül, és nem először, ez a szerencséjük, mert így megúszták bizalmatlansági indítvánnyal. Alapvetően feledkezünk meg 2 MSZP-kormány bukásról egymást követő ciklusban...
A Fidesz-nél rossz stratégia volt 2002 után a konstruktivitás abszolút hiánya, és a legnagyobb ellenzéki szerepben a zéró ráhatás kormányra. Ritka az ekkora ellenzék.
Nem ismert tevékenységűre szavazni elsősorban óriási bizalomvesztés az ismertek felé, másrészt óriási bizalom az irányába, amit ők mondanak.
Ez a kettő a legfontosabb üzenete június 7-nek.
A KOMMENTÁR 2009/3. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE Szalai Ákos: Miért ne legyünk progresszívak? ÉLET ÉS LITERATÚRA Borbás Barnabás: Idegenségünk anatómiája – Závada Pál: Idegen testünk Papp István: A Magyar Közösség ábrázolása Závada Pál Idegen testünk…..
Kontrabass (törölt)
2009.07.03 18:50:45
@Shenpen:
Azt kell kitalálni, mi az a felettes elv, ami alapján a végletekig rangsorolsz gazdasági és társadalmi cél között, és nem azokat minimum harmóniában, és alapvetően utóbbi (társadalom) rövid és hosszú távon egyaránt a tartósabb szinten és gyakrabban elérhető javára kéne megtenni.
Azt kell kitalálni, mi az a felettes elv, ami alapján a végletekig rangsorolsz gazdasági és társadalmi cél között, és nem azokat minimum harmóniában, és alapvetően utóbbi (társadalom) rövid és hosszú távon egyaránt a tartósabb szinten és gyakrabban elérhető javára kéne megtenni.
Hogyan szüntessük meg a terrorizmust? Titkosszolgálattal, a nemzetbiztonság megerősítésével, a terrorsejtekbe való beépüléssel és leleplezéssel? Esetleg katonai hadműveletekkel? Célzott likvidálásokkal? Gyanús elemek kitoloncolásával? Körülbelül ezek az ósdi megoldások…..
Kontrabass (törölt)
2009.06.30 20:47:14
@NovákAttila:
Egyébként, ha etimológiánál tartunk, a filiszteus (palesztin) helyi arabok általi kisajátítása valahol 1-1 az antiszemitizmus szóban kifejezett, zsidóknak kisajátított szemita entitásért.
Ez nem verseny, csak úgy látom, az ősi együttélésből és ősi háborúkból fakadó megnyilvánulások mélyről gyökereznek, így egy mérleg-szituációban kétélű önazonossággal érvelni a területet több ezer évre elhagyó (elüldözött) közösség XX-i politikai szervezet formájában visszatérőknek.
Már ha a cionizmus mozgatója ősi, vallási és etnikai elv.
Egyébként, ha etimológiánál tartunk, a filiszteus (palesztin) helyi arabok általi kisajátítása valahol 1-1 az antiszemitizmus szóban kifejezett, zsidóknak kisajátított szemita entitásért.
Ez nem verseny, csak úgy látom, az ősi együttélésből és ősi háborúkból fakadó megnyilvánulások mélyről gyökereznek, így egy mérleg-szituációban kétélű önazonossággal érvelni a területet több ezer évre elhagyó (elüldözött) közösség XX-i politikai szervezet formájában visszatérőknek.
Már ha a cionizmus mozgatója ősi, vallási és etnikai elv.
Kontrabass (törölt)
2009.06.30 23:00:24
@NovákAttila:
A vita nem Izrael legitim létezéséről szól részemről, mert ezt a vádat érzem ki szavaiból. A vita arról szól, amit előző kommentelők is felvetettek: mennyiben volt legitim - és ilyen értelemben XX. sz-i működésében célszerű és kompromisszum kész a cionista szervezet?
A párhuzamom nem arra utalt, miszerint kronológiai és célját tekintve azonos elvű lenne a névkisajátítás (palesztin, szemita), hanem arra, hogy egy XX. sz-i, idegen fennhatóság alatt álló területnél oda zömmel XX-ban (XIX. sz végétől) érkező, geopolitikailag (ott élés), sőt, politikailag (fennhatóság, hovatartozás) sem ekvivalens bevándorló zsidók önazonosságát legitimnek, vagy legitimizációs elvnek - így szembefordulási alapnak - kijelenteni kétélű egy modern politikai mozgalomnak. Maga a cionista törekvés, ezt tudjuk, bibliai időkre épít, miközben dobálózunk modern nk-i jogi fogalmakkal alapvetően szekularizált államok és államszövetségek esetében.
Így tehát a másik félnél (arabok) ezt számon kérni, hogy etimológiai alapon nem jogosultak a palesztin névre, ergo önazonosságuk, entitástudatuk nem létezik, de minimum egyidejű, ahogy a cionisták odaértek. Miközben a területi alapú, ott (Palesztinában) éléshez való jog alapján a fennhatóság által is deklaráltan legitim volt az entitásuk, bármilyen néven. Ehhez való sérthetetlen joguk az említett Balfour-nyilatkozatban is kijelentett.
Valamennyi tárgyalási fázisban a legitim tárgyaló felek - tehát akik nk-i jog alapján rendelkezhettek a terület felett, és ez SOSEM a cionosták voltak - sosem volt arról szó, a teljes Palesztin-mandátum felett - akár török, akár brit, akár Népszövetségi mandátum volt - kizárólagosan zsidó állam jöhetne létre.
A zsidók újkori jogát a területhez sokkal nehezebben, nem jogi terminussal tudták megfogalmazni, szemben egy ott élő arabok jogával valamennyi nyilatkozatban. Nem ennek a szellemi értékű elv helytállóságát kérdőjelezem meg, de nem is én érvelek nk-i jogi terminusokkal cionisták mellett.
A cionisták alapvető taktikai és diplomáciai hibáját abban látom, az önazonossági és új-régi zsidó entitás alapjait ennél nagyobb nyugalomban, és jóval '48 előtt építhették volna fel, ha mindvégig maradnak annál az elvnél, ahogy egyáltalán FELVETŐDÖTT annak lehetősége, államiságot (földet) kaphatnak.
Köszönöm a cikkeket. Nem wikipédia alapú ismereteim alapján próbáltam arra utalni, ami érveiben alapvető nk-i jogi ellentmondás, és így a XX. században érthetően háborús indok. (ENSZ felhatalmazásra migrációs, honfoglaló államok esetében, és Népszövetségre egy politikai szervezet mint állítólagos egyenrangú, legitim tárgyalási félre hivatkozni, az önazonossági elvnél jóval nagyobb ellentmondást éreztem Önnél.)
A jogi szituáció egyébként sem volt egyszerű, tekintettel, hogy a területre igényt tartó, önmagukban legitim, államisággal rendelkező felek egymást felé kölcsönösen elfogadó jogi helyzetben nem voltak (népszövetségi státuszokból adódóan), de semmiképp sem volt legitim, egyenrangú tárgyaló fél a cionista mozgalom. Az igény csak tolerált volt, a képviselet a korábban említett szellemi jog miatt elfogadott volt cionisták személyében. De a megalakulás módja, határai nem legitim, mindaddig, amíg az arról legitim szituációban tárgyalók meg nem egyeznek. deklarációktól függetlenül, azok katalizátorai és témavezetői voltak a tárgyalásoknak.
Ez a legitim megegyezés Izrael kikiáltásig nem történt meg.
A cionisták a tolerált (nem kizárólagos állam, és nem teljes Palesztin mandátum felett) elvvel való szemfordulása jóval '48 előtt pedig egyoldalú volt, török mandátumi időkre mutat vissza, hiszen katonai konfliktusban álltak törökökkel, helyi arabokkal és britekkel is.
Még ha úgy is érezték, a sokszereplős, még Vatikánnal is megfejelt játszmában elúszni látják eredeti, korábban mással nem egyeztetett álmaikat, kontraproduktív volt. A végső államhatárt tekintve nem, az eredményt látva, igen.
A kérdésem pedig valóban őszinte volt:
Mi az a tárgyalási alap jogi, ott élési, nációalapú, stb, ami a mai Izraelt már kinyilatkoztatásra engedi egy Palesztina létrehozásáról, amely a mostani szituációban már átengedésnek minősül. A cionisták elve alapján jóval nagyobb veszteségként tekinthető ez ma, mintsem végig ahhoz a tervhez tartani magukat, amit számukra az akkori, őket kezdetben arab és eu-i részről is támogató államok mint legitim politikai entitások biztosítottak volna, és egy párhuzamosan létrejövő Izrael és Palesztina egy közös siker lett volna?
Az elvre és elgondolásra vagyok kíváncsi. Volna nyilván nem létezik történelemben.
Én azt fájlalom, hogy egy cionista mozgalom kritikája miért nem tekinthető egy modern politikai vita legitim alapjának? Folyton úgy érzi a másik fél, ab ovo nem lehet igaza.
Nem az első nacionalista mozgalom, akiknek a cél érdekében voltak kétélű döntéseik a képviselt náció kárára. Mert ez sem vitatott.
A vita nem Izrael legitim létezéséről szól részemről, mert ezt a vádat érzem ki szavaiból. A vita arról szól, amit előző kommentelők is felvetettek: mennyiben volt legitim - és ilyen értelemben XX. sz-i működésében célszerű és kompromisszum kész a cionista szervezet?
A párhuzamom nem arra utalt, miszerint kronológiai és célját tekintve azonos elvű lenne a névkisajátítás (palesztin, szemita), hanem arra, hogy egy XX. sz-i, idegen fennhatóság alatt álló területnél oda zömmel XX-ban (XIX. sz végétől) érkező, geopolitikailag (ott élés), sőt, politikailag (fennhatóság, hovatartozás) sem ekvivalens bevándorló zsidók önazonosságát legitimnek, vagy legitimizációs elvnek - így szembefordulási alapnak - kijelenteni kétélű egy modern politikai mozgalomnak. Maga a cionista törekvés, ezt tudjuk, bibliai időkre épít, miközben dobálózunk modern nk-i jogi fogalmakkal alapvetően szekularizált államok és államszövetségek esetében.
Így tehát a másik félnél (arabok) ezt számon kérni, hogy etimológiai alapon nem jogosultak a palesztin névre, ergo önazonosságuk, entitástudatuk nem létezik, de minimum egyidejű, ahogy a cionisták odaértek. Miközben a területi alapú, ott (Palesztinában) éléshez való jog alapján a fennhatóság által is deklaráltan legitim volt az entitásuk, bármilyen néven. Ehhez való sérthetetlen joguk az említett Balfour-nyilatkozatban is kijelentett.
Valamennyi tárgyalási fázisban a legitim tárgyaló felek - tehát akik nk-i jog alapján rendelkezhettek a terület felett, és ez SOSEM a cionosták voltak - sosem volt arról szó, a teljes Palesztin-mandátum felett - akár török, akár brit, akár Népszövetségi mandátum volt - kizárólagosan zsidó állam jöhetne létre.
A zsidók újkori jogát a területhez sokkal nehezebben, nem jogi terminussal tudták megfogalmazni, szemben egy ott élő arabok jogával valamennyi nyilatkozatban. Nem ennek a szellemi értékű elv helytállóságát kérdőjelezem meg, de nem is én érvelek nk-i jogi terminusokkal cionisták mellett.
A cionisták alapvető taktikai és diplomáciai hibáját abban látom, az önazonossági és új-régi zsidó entitás alapjait ennél nagyobb nyugalomban, és jóval '48 előtt építhették volna fel, ha mindvégig maradnak annál az elvnél, ahogy egyáltalán FELVETŐDÖTT annak lehetősége, államiságot (földet) kaphatnak.
Köszönöm a cikkeket. Nem wikipédia alapú ismereteim alapján próbáltam arra utalni, ami érveiben alapvető nk-i jogi ellentmondás, és így a XX. században érthetően háborús indok. (ENSZ felhatalmazásra migrációs, honfoglaló államok esetében, és Népszövetségre egy politikai szervezet mint állítólagos egyenrangú, legitim tárgyalási félre hivatkozni, az önazonossági elvnél jóval nagyobb ellentmondást éreztem Önnél.)
A jogi szituáció egyébként sem volt egyszerű, tekintettel, hogy a területre igényt tartó, önmagukban legitim, államisággal rendelkező felek egymást felé kölcsönösen elfogadó jogi helyzetben nem voltak (népszövetségi státuszokból adódóan), de semmiképp sem volt legitim, egyenrangú tárgyaló fél a cionista mozgalom. Az igény csak tolerált volt, a képviselet a korábban említett szellemi jog miatt elfogadott volt cionisták személyében. De a megalakulás módja, határai nem legitim, mindaddig, amíg az arról legitim szituációban tárgyalók meg nem egyeznek. deklarációktól függetlenül, azok katalizátorai és témavezetői voltak a tárgyalásoknak.
Ez a legitim megegyezés Izrael kikiáltásig nem történt meg.
A cionisták a tolerált (nem kizárólagos állam, és nem teljes Palesztin mandátum felett) elvvel való szemfordulása jóval '48 előtt pedig egyoldalú volt, török mandátumi időkre mutat vissza, hiszen katonai konfliktusban álltak törökökkel, helyi arabokkal és britekkel is.
Még ha úgy is érezték, a sokszereplős, még Vatikánnal is megfejelt játszmában elúszni látják eredeti, korábban mással nem egyeztetett álmaikat, kontraproduktív volt. A végső államhatárt tekintve nem, az eredményt látva, igen.
A kérdésem pedig valóban őszinte volt:
Mi az a tárgyalási alap jogi, ott élési, nációalapú, stb, ami a mai Izraelt már kinyilatkoztatásra engedi egy Palesztina létrehozásáról, amely a mostani szituációban már átengedésnek minősül. A cionisták elve alapján jóval nagyobb veszteségként tekinthető ez ma, mintsem végig ahhoz a tervhez tartani magukat, amit számukra az akkori, őket kezdetben arab és eu-i részről is támogató államok mint legitim politikai entitások biztosítottak volna, és egy párhuzamosan létrejövő Izrael és Palesztina egy közös siker lett volna?
Az elvre és elgondolásra vagyok kíváncsi. Volna nyilván nem létezik történelemben.
Én azt fájlalom, hogy egy cionista mozgalom kritikája miért nem tekinthető egy modern politikai vita legitim alapjának? Folyton úgy érzi a másik fél, ab ovo nem lehet igaza.
Nem az első nacionalista mozgalom, akiknek a cél érdekében voltak kétélű döntéseik a képviselt náció kárára. Mert ez sem vitatott.
Kontrabass (törölt)
2009.06.30 23:29:03
@NovákAttila:
erősen lekezelő hozzáállása azért nem érthető számomra, mert a cionista mozgalom története, és Izrael államiságának újkori megfogalmazása, megalakulásának valamennyi lépcsőjének ismerete egy sokszereplős diplomáciatörténeti ismeret, és hivatkozásai azokkal is ellentétesek, teljes helytállóságukat tekintve pedig erősen elhallgatott részletek vannak egy azon esemény említése kapcsán is.
A legitimizáció megítélése viszont 3 dátum ismeretén alapszik, és alapszintű jogi és nk-i jogi ismereteken.
Amennyiben itt legitimitást tekintve kompetencia alapon ellentmondás is lenne köztünk, Izrael egy 2 körös tárgyaláson, mozgalom nélkül megalakul, harccal, vagy anélkül, mert ilyenről mindig tudunk, legitim szituációkat is megtámadnak, ld kikiáltást követő azonnali támadás.
Ennek ellenére nem én vagyok az egyedüli kétkedő kérdező, viszont engem tüntet ki először lekezeléssel, aki először érvel nk-i jogi alapon, és nem ab start anticionista megjegyzésekkel.
Ez különösen meglep.
erősen lekezelő hozzáállása azért nem érthető számomra, mert a cionista mozgalom története, és Izrael államiságának újkori megfogalmazása, megalakulásának valamennyi lépcsőjének ismerete egy sokszereplős diplomáciatörténeti ismeret, és hivatkozásai azokkal is ellentétesek, teljes helytállóságukat tekintve pedig erősen elhallgatott részletek vannak egy azon esemény említése kapcsán is.
A legitimizáció megítélése viszont 3 dátum ismeretén alapszik, és alapszintű jogi és nk-i jogi ismereteken.
Amennyiben itt legitimitást tekintve kompetencia alapon ellentmondás is lenne köztünk, Izrael egy 2 körös tárgyaláson, mozgalom nélkül megalakul, harccal, vagy anélkül, mert ilyenről mindig tudunk, legitim szituációkat is megtámadnak, ld kikiáltást követő azonnali támadás.
Ennek ellenére nem én vagyok az egyedüli kétkedő kérdező, viszont engem tüntet ki először lekezeléssel, aki először érvel nk-i jogi alapon, és nem ab start anticionista megjegyzésekkel.
Ez különösen meglep.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Amiről beszélnek, hogy média, közvélemény és szórakoztatás, annak lesüllyedéséért pedig mindegyik média sokat tett itthon.
A frekvenciaosztogatás ilyen módja nem jó, de a média olyan módja, ahogy itthon működik, az BOTRÁNYOS. Mindegyik, írott, elektronikus, úgy ahogy van, az egész, a közvélemény butítása, becsapása, ferdítése. Sokat tett az egész csapat azért, hogy mára ide jutott a magyar társadalom, és egyenként senki nem kivétel, mert ez közös hatás.
Viszlát, magyar média. Egy félév szünet média nélkül megváltana minket, felébrednénk. Szörnyű kimondani, de így van, diszfunkcionális a média idehaza. nem tölti be szerepét, amit meg betölt, az iszonyú.