Adatok
Tóth Zsolt
3 bejegyzést írt és 20 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Mindössze tíz centiméterrel egy modern gázcső alatt került elő az a jó állapotú, késő római sírépítmény, amely szeptember elején találtunk Pécs belvárosában, a Széchenyi téren. A területen végzett közműcserékhez (gáz, telefon és víz) a Janus Pannonius Múzeum…..
Tóth Zsolt
2009.09.28 10:48:11
A múlt héten vissza lett temetve.
Tóth Zsolt
2009.10.01 16:07:54
@Szabó Ernő: Tudtommal két darab sír.
Sírásók naplója
Kutatások Pécs belvárosában 2. - A Kossuth tér középkori és hódoltság kori leletei
2009.06.25 15:00:00
Hosszas előkészítés után, nagy várakozással vágtunk bele 2008 februárjában Pécs belvárosának négy nagy tere közül a Kossuth tér teljes területére kiterjedő megelőző régészeti feltárásba. A munkálatokat egy ide tervezett mélygarázs építése tette szükségessé több…..
Tóth Zsolt
2009.07.07 13:28:32
Tóth Zsolt
2009.07.09 13:10:22
@Cirpi: Azért minden, régészeti feltárás során előkerült épületmaradvány nem lesz mindjárt műemlék, annak vannak jól körülhatárolt feltételei. Javasolnám ehhez az alábbi linkeket:
www.complex.hu/kzldat/t0100064.htm/t0100064.htm
és
www.complex.hu/kzldat/t0500089.htm/t0500089.htm
Az eredeti építési terv módosítása és a bemutatás költségeinek viselése fejében kapott a beruházó építési engedélyt. A pincével nem csinálhat azt a beruházó amit akar: bemutathatóvá kell tennie a nagyközönség számára.
A pincébe került betonnal csak ártott magának, hisz az eltávolítása is pénzbe kerül, nem is kevésbe. (Légkalapáccsal bizonyosan nem lehet nekiesni.) Ezenkívűl ott van még a restaurálás, helyreállítás költsége.
www.complex.hu/kzldat/t0100064.htm/t0100064.htm
és
www.complex.hu/kzldat/t0500089.htm/t0500089.htm
Az eredeti építési terv módosítása és a bemutatás költségeinek viselése fejében kapott a beruházó építési engedélyt. A pincével nem csinálhat azt a beruházó amit akar: bemutathatóvá kell tennie a nagyközönség számára.
A pincébe került betonnal csak ártott magának, hisz az eltávolítása is pénzbe kerül, nem is kevésbe. (Légkalapáccsal bizonyosan nem lehet nekiesni.) Ezenkívűl ott van még a restaurálás, helyreállítás költsége.
2008-ban a Janus Pannonius Múzeum két helyen végzett nagy területre kiterjedő régészeti feltárásokat Pécs történeti belvárosában. Az eredmények jelentősek: az első, most bemutatandó feltárási területen az római építészeti emlékek a hangsúlyosak, a másik lelőhely…..
Tóth Zsolt
2009.06.17 21:10:58
Az apszisról (és a bazilikáról) részletesebb fotóanyag az alábbi oldalon található:
regeszet.jpm.hu/index.php?menuID=1&galeryid=376
Az épület hasonlóan nézhetett ki, mint a trieri aula Palatina: hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Trier_Konstantinbasilika_BW_1.JPG&filetimestamp=20080509125359
Az apszisos térlezárás közel sem ritka jelenség a római építészetben, főleg nagyobb helyiségeket határol, pl. fürdők, villák… esetében. A bazilikáknál is gyakori.
Az ókeresztény és középkori bazilikális elrendezésű templomokkal ellentétben itt a főhajó és az oldalhajó magassága azonos volt. Az apszis itt nem a főhajót zárta, hanem az épület nyugati oldalát, ez már a méretéből is következik. Habár arra is van példa, hogy a főhajót zárja (Maxentius és Constantinus bazilika-Róma; Leptis Magna).
A két belső pillérsor és a támpillérekkel megerősített épületfalak tartották a tetőszerkezetet.
Helyes a meglátás, miszerint az épület nagyságához képest elég „karcsúak” a falak és emellett elég sekély az alapozás is. Nekem is ez okozza a legtöbb fejtörést. Miután véglegesíteni lehet az alaprajzot, kiszámoltatjuk majd egy statikus szakemberrel, hogy ezzel a falvastagsággal, alapozással és fesztávokkal milyen magas lehetett az épület. Miután ez megvan 3D-s rekonstrukciót fogunk készíteni.
regeszet.jpm.hu/index.php?menuID=1&galeryid=376
Az épület hasonlóan nézhetett ki, mint a trieri aula Palatina: hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Trier_Konstantinbasilika_BW_1.JPG&filetimestamp=20080509125359
Az apszisos térlezárás közel sem ritka jelenség a római építészetben, főleg nagyobb helyiségeket határol, pl. fürdők, villák… esetében. A bazilikáknál is gyakori.
Az ókeresztény és középkori bazilikális elrendezésű templomokkal ellentétben itt a főhajó és az oldalhajó magassága azonos volt. Az apszis itt nem a főhajót zárta, hanem az épület nyugati oldalát, ez már a méretéből is következik. Habár arra is van példa, hogy a főhajót zárja (Maxentius és Constantinus bazilika-Róma; Leptis Magna).
A két belső pillérsor és a támpillérekkel megerősített épületfalak tartották a tetőszerkezetet.
Helyes a meglátás, miszerint az épület nagyságához képest elég „karcsúak” a falak és emellett elég sekély az alapozás is. Nekem is ez okozza a legtöbb fejtörést. Miután véglegesíteni lehet az alaprajzot, kiszámoltatjuk majd egy statikus szakemberrel, hogy ezzel a falvastagsággal, alapozással és fesztávokkal milyen magas lehetett az épület. Miután ez megvan 3D-s rekonstrukciót fogunk készíteni.
Tóth Zsolt
2009.06.18 11:27:13
A bazilika a forum déli oldalát zárta, így a forum attól északra volt (a Rákóczi út felé).
Az aula Palatina épületét helyesebb bazilika típusú épületnek nevezni, mint „klasszikus” bazilikának. A császári palota épületkomplexumának része, funkcióját tekintve reprezentatív feladatot betöltő császári „díszterem”, fogadóterem.
A bejárati oldal előtt volt egy előcsarnok: www.treveris.com/picture/palastaula_grundriss_detail.jpg
A San Paolo fuori le Mura templom egy tipikus ókeresztény templom bazilikális elrendezéssel.
Az épület nagyságához viszonyított sekély alapozásra a falalap alatti természtes altalaj adhat magyarázatot: rendkívűl kemyény erősen kavicsos, helyenként köves agyagos anyag, amolyan természetes falalap. Hasonló volt megfigyelhető a Kossuth téren is, ott 3. századi épületeket emeltek erre az anyagra lényegében külön alapozás nélkül.
Az aula Palatina épületét helyesebb bazilika típusú épületnek nevezni, mint „klasszikus” bazilikának. A császári palota épületkomplexumának része, funkcióját tekintve reprezentatív feladatot betöltő császári „díszterem”, fogadóterem.
A bejárati oldal előtt volt egy előcsarnok: www.treveris.com/picture/palastaula_grundriss_detail.jpg
A San Paolo fuori le Mura templom egy tipikus ókeresztény templom bazilikális elrendezéssel.
Az épület nagyságához viszonyított sekély alapozásra a falalap alatti természtes altalaj adhat magyarázatot: rendkívűl kemyény erősen kavicsos, helyenként köves agyagos anyag, amolyan természetes falalap. Hasonló volt megfigyelhető a Kossuth téren is, ott 3. századi épületeket emeltek erre az anyagra lényegében külön alapozás nélkül.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz