Adatok
krtikuss
0 bejegyzést írt és 16 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Olvasom az interneten, hogy a Magyar Nemzet beszámol Oszkó Péter blogjáról. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere úgy látja, hogy Gyurcsány Ferenc olyan sérült futballista, aki nem hajlandó lemenni a pályáról, ezzel akadályozza a többieket. Az üzenet egyszerű: a Demokratikus…..
krtikuss
2012.09.18 09:40:12
Oszkó Péter ezerszer megvédte a 2008-as IMF megállapodást is, legutóbb a napokban az ATV-n éppen úgy, mint az Echo Tv. Aki az ellenkezőjét írja, és maga sértődik meg, miközben Oszkót vádolja hazug módon, alaptalanul sértettséggel, az vagy végtelenül ostoba, vagy olyan mélyre süllyedt a rágalmazásban, mint a Magyar Nemzet. Oszkó egyébként nem írt blogbejegyzést Gyurcsányról, hanem a DK-s piszkálódóknak válaszolt a fotói alá teljesen oda nem illő módon feltett kérdésre, hogy miért nem ajnározza Gyurcsány megmozdulásait. Amit pedig leírt, az továbrba is nagyon igaz, jó lenne, ha Gréczy Zsolt a hazug rágalmazások helyett elolvasná, mert valójában semmiben nem tudta cáfolni a gondolatait, csak otromba módon sértegeti Oszkó Pétert.
Tegnapi bejegyzésemben (Bajnai Godot-ra várva?) sürgettem, hogy a civil ellenzéki megmozdulások, de általában a jelenlegi kormányt leváltani igyekvő ellenzék találjon egy olyan arcra, akivel a támogatók azonosíthatják a törekvéseiket. Legalább ilyen fontos azonban, hogy milyen…..
krtikuss
2012.03.18 17:36:35
@trоll: hahaha, még a nemet sem találtad el, nem hogy a nevet :-)
Egyébként meg, bár a környezetemben sokan osztják a véleményemet, azt hiszem éppen az nem tenné, akinek tulajdonítottad...
Egyébként meg, bár a környezetemben sokan osztják a véleményemet, azt hiszem éppen az nem tenné, akinek tulajdonítottad...
A 15-i napra vonatkozó baljós forgatókönyv, amelyet e blogon is felvetettünk, szerencsére nem vált valóra. Bár a Kossuth téri gyűlésen nyilvánvalóan többen voltak, mint a Milla erzsébethídi összejövetelén, a Két tömeg uralta az ünnepet üzenetet azért sikerült elérni. Arra…..
A gazdaságpolitika, de különösen annak a költségvetési folyamatokat szabályozó része, lényegében hazánk uniós csatlakozása óta kényszerpályán halad. 2004 május 1. óta elvileg minden kormány intézkedései a maastrichti kritériumok teljesítését, azaz a GDP 60…..
A tegnapi napon megjelent egy interjú Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel a hvg.hu-n, illetve Oszkó Péter, a Bajnai kormány pénzügyminisztere is megjelentetett hasonló témában egy bejegyzést a blogjában.
Idézni szeretnék a két írásból.
Matolcsy György:…..
krtikuss
2010.12.15 15:52:02
@1kívülálló: nyivlán nem 840 milliárdot kell kiszámolni, hiszen az egy röhejes blöff, annak legfeljebb a harmadát hajtotta végre a jelenlegi kormány bevételi korrekcióként, Matolcsy számítása már csak ezért is nevetséges. Annyi kiadásemelkedést pedig bőven ki lehet utatni az új kormány alatt, bár azt Oszkó sem állította soha, hogy nyárra ne lettek volna feszültségek a költségvetésben, de jóval kisebb mértékben és az átadás-átvételre a kezelésére is javaslatot tettek.
krtikuss
2010.12.15 15:36:59
Úgy tűnik, a volt pénzügyminisztert nem sikerült kellően provokálni azzal, hogy ezt a blogot az ő blogjára többen is belinkelték, mert szokásától eltérően csak ott válaszolt a felvetésekre. Ezért bemásolom én azt ott zajló párbeszéd lényegét. Szerintem tanulságos:
Gaál Csaba
2010. december 15. szerda. at 12:38
nivo.blog.hu/2010/12/15/matolcsy_es_oszko_szamokkal_harcol_kinek_van_igaza
Oszkó Péter
2010. december 15. szerda. at 14:09
Csaba, a számszerű adatok, már amennyit abból a kormány jelenleg látni enged, szerintem nálatok is megjelentek. Tőletek idézem:
“Tavalyi összevetés
A novemberi hiány alapvetően a központi költségvetés alakulása miatt “szállt el”. Itt ugyanis a bevételek az éves terv 91,1 százalékára teljesültek, miközben a kiadások már annak 97,1 százalékára rúgtak. A tervhez képest 453 milliárd forint a többlethiány.
Tavaly a bevételek a végső tényekhez képest novemberben 87 százalékon, míg a kiadások 90 százalékon teljesültek.”
A kormány jelenleg időközi prognózisokat egyáltalán nem tesz közzé, úgyhogy a havi adatok teljesülését igen nehéz bármihez viszonyítani. Logikus, hogy összevessük, hogyan teljesültek tavaly november végére a bevételi és kiadási előirányzatok. Az általatok is leírt számokból az látszik, hogy bizony nem a bevételek maradtak el november végéig, hanem a kiadások szaladtak el. Mint mondtam, havi adatok hiányában nehéz beazonosítani a részleteket, de a tavalyi évvel való összehasonlításban csak októberben például azt látjuk, hogy a kiadások nagyjából 80 milliárddal magasabban voltak. Ne kérdezd az okokat, mert én sem látom, így csak tippelni tudok, akiknek meg részletes adataik vannak, azok jelenleg nem mutatják meg a nyilvánosságnak.
Gaál Csaba
2010. december 15. szerda. at 14:54
Péter, tényleg nehéz a tisztánlátás. A bevételeket például megdobta a bankadó első, szeptemberi részlete is. Jó lenne számszerűsíteni, hogy ki milyen arányban felelős az idei államháztatrtás alakulásáért, de én erre nem vállalkoznék. Az biztos, hogy a költségvetés transzparenciája sokat romlott.
Oszkó Péter
2010. december 15. szerda. at 15:17
Csaba, a bankadó szeptemberi első részlete 90 milliárd, hiszen a különadók nagyobb része decemberi esedékességű. Az eddig befolyt összeg a teljes bevételi előirányzatnak kevesebb, mint az egy százaléka. Ha ezt kiveszem az eddig teljesült bevételekből, az éves előirányzat akkor is kb. 89 százalékon teljesült november végéig, miközben tavaly november végén “csak” 87 százalékon állt. S tegyük hozzá, hogy emellett az idei előirányzatból már kisett kb. 60 milliárd a korábbi AB döntések miatt. Ehhez képest harsogja a jelenlegi kormányzati propaganda, hogy a bevételi oldal felültervezése miatt vannak feszültségek a költségvetésben, miközben látható, hogy az időarányos számok a különadó nélkül is szépen teljesülnek és a valós feszültségek a kiadási oldalon vannak, illetve a kormány intézkedései miatt decemberben még a társasági adóban is jelentkeznek. Valóban nem sok szám kerül mostanában nyilvánosságra, de ez még az elérhető adatokból is elég pontosan kiolvasható. Ahogy az is, hogy a kiadások viszony messze az előirányzatok felett állnak, illetve novemberre elérték szinte a teljes éves szintet. Persze itt is akkor lehetnénk okosabbak, ha belenézhetnénk, hogy mondjuk a kormányváltás előtt mekkora kiadási tétellel szerepeltek a tervben a második félévben kibocsátott állampapírok, különösen mondjuk a három hónapos DKJ-k és a hozamemelkedés miatt mennyivel lettek végül drágábbak. Vagy például a devizaalapú államadósság kamattörlesztése mennyivel lett drágább a forint gyengélkedése miatt stb. Persze gondolhatnánk, hogy év végére bölcsebbek leszünk, de erre sem látok sok esélyt, hiszen nemrég módosították még a 2010-es költségvetést is és utólag megemelték a bevételi előirányzatot, így az év végi elszámolásokban már magasabb tervek fognak szerepelni, mint amivel mi eredetileg számoltunk.
Gaál Csaba
2010. december 15. szerda. at 12:38
nivo.blog.hu/2010/12/15/matolcsy_es_oszko_szamokkal_harcol_kinek_van_igaza
Oszkó Péter
2010. december 15. szerda. at 14:09
Csaba, a számszerű adatok, már amennyit abból a kormány jelenleg látni enged, szerintem nálatok is megjelentek. Tőletek idézem:
“Tavalyi összevetés
A novemberi hiány alapvetően a központi költségvetés alakulása miatt “szállt el”. Itt ugyanis a bevételek az éves terv 91,1 százalékára teljesültek, miközben a kiadások már annak 97,1 százalékára rúgtak. A tervhez képest 453 milliárd forint a többlethiány.
Tavaly a bevételek a végső tényekhez képest novemberben 87 százalékon, míg a kiadások 90 százalékon teljesültek.”
A kormány jelenleg időközi prognózisokat egyáltalán nem tesz közzé, úgyhogy a havi adatok teljesülését igen nehéz bármihez viszonyítani. Logikus, hogy összevessük, hogyan teljesültek tavaly november végére a bevételi és kiadási előirányzatok. Az általatok is leírt számokból az látszik, hogy bizony nem a bevételek maradtak el november végéig, hanem a kiadások szaladtak el. Mint mondtam, havi adatok hiányában nehéz beazonosítani a részleteket, de a tavalyi évvel való összehasonlításban csak októberben például azt látjuk, hogy a kiadások nagyjából 80 milliárddal magasabban voltak. Ne kérdezd az okokat, mert én sem látom, így csak tippelni tudok, akiknek meg részletes adataik vannak, azok jelenleg nem mutatják meg a nyilvánosságnak.
Gaál Csaba
2010. december 15. szerda. at 14:54
Péter, tényleg nehéz a tisztánlátás. A bevételeket például megdobta a bankadó első, szeptemberi részlete is. Jó lenne számszerűsíteni, hogy ki milyen arányban felelős az idei államháztatrtás alakulásáért, de én erre nem vállalkoznék. Az biztos, hogy a költségvetés transzparenciája sokat romlott.
Oszkó Péter
2010. december 15. szerda. at 15:17
Csaba, a bankadó szeptemberi első részlete 90 milliárd, hiszen a különadók nagyobb része decemberi esedékességű. Az eddig befolyt összeg a teljes bevételi előirányzatnak kevesebb, mint az egy százaléka. Ha ezt kiveszem az eddig teljesült bevételekből, az éves előirányzat akkor is kb. 89 százalékon teljesült november végéig, miközben tavaly november végén “csak” 87 százalékon állt. S tegyük hozzá, hogy emellett az idei előirányzatból már kisett kb. 60 milliárd a korábbi AB döntések miatt. Ehhez képest harsogja a jelenlegi kormányzati propaganda, hogy a bevételi oldal felültervezése miatt vannak feszültségek a költségvetésben, miközben látható, hogy az időarányos számok a különadó nélkül is szépen teljesülnek és a valós feszültségek a kiadási oldalon vannak, illetve a kormány intézkedései miatt decemberben még a társasági adóban is jelentkeznek. Valóban nem sok szám kerül mostanában nyilvánosságra, de ez még az elérhető adatokból is elég pontosan kiolvasható. Ahogy az is, hogy a kiadások viszony messze az előirányzatok felett állnak, illetve novemberre elérték szinte a teljes éves szintet. Persze itt is akkor lehetnénk okosabbak, ha belenézhetnénk, hogy mondjuk a kormányváltás előtt mekkora kiadási tétellel szerepeltek a tervben a második félévben kibocsátott állampapírok, különösen mondjuk a három hónapos DKJ-k és a hozamemelkedés miatt mennyivel lettek végül drágábbak. Vagy például a devizaalapú államadósság kamattörlesztése mennyivel lett drágább a forint gyengélkedése miatt stb. Persze gondolhatnánk, hogy év végére bölcsebbek leszünk, de erre sem látok sok esélyt, hiszen nemrég módosították még a 2010-es költségvetést is és utólag megemelték a bevételi előirányzatot, így az év végi elszámolásokban már magasabb tervek fognak szerepelni, mint amivel mi eredetileg számoltunk.
A pénzügyminisztérium szakértői túl kockázatosnak, gazdaságtalannak és jogszerűtlennek tartják a sávolyi motorversenypálya megépítésének állami támogatását, a kormány mégis odaítélte, az MFB pedig kifizeti a milliárdokat.Az Index birtokába került újabb belső feljegyzés…..
Simor, Oszkó és Bajnai rengeteget tettek egy nem offshore EU-tagország költségvetési egyensúlyáért, itthon is meg fogják tudni csinálni...
krtikuss
2009.06.07 23:47:45
@free1111: Én még nem láttam egyetlen ciprusi cégnevet sem a pénzügyminiszter neve mellett, a cikkíró mégis Princz Gáborhoz meg Tocsik Mártához hasonlítgatja. Szerintem ezt nem lehet azzal kimenteni, hogy azért, mert attól félt, hogy a Fidesz majd liftaknába dobja. Ebben a témában önmaguktól sem tűnnek túl félénknek az ún. tényfeltáró újságírók, szinte gátlástalanul nyalnak be a jobb oldalnak. Szíjártó sokkal pontosabban és visszafogottabban igyekszik nyilatkozni, mint az agit prop újságírói.
Egyébként meg olyan, hogy legalizált adócsalás, nincsen. Valami vagy adócsalás és akkor illegális, vagy nem és akkor adótervezésnek hívják, ami lényegében az ún. nemzetközi adóverseny része. Erről már az OECD, az Európai Unió és mindenki más is úgy vélekedett, hogy legális keretek között igenis kívánatos, mert az egyetlen kényszerítő erő az egyes államokon, hogy lehetőleg hatékony közszférát és jól szervezett, versenysemleges adórendszert tartsanak fenn, hogy ne más államokat részesítsenek a befektetők előnyben. Magyarország ebben vitathatatlanul lemaradt, aminek bizony az az eredménye, hogy a vállalkozások a legalitás keretei között levonják a következtetéseket. Amíg ez a legalitás nemzetközileg is elfogadott keretei között zajlik, addig ezért az ország viseli a következményeket, amíg nem dönt úgy, hogy javít a működésén és szabályozásán. Ezt hívják ugyanis az országok közötti versenynek és a versenyben való lemaradás következményeinek. Amint persze illegális a vállalkozók eljárása, akkor fel kell lépni ellene egyenként. Ezzel persze kicsit elkalandoztunk a cikk témájától, de talán nem haszontalan tisztázni, mert a politikai sárdobálás itt is eltorzította a fogalmakat, és igyekszik összemosni az egyébként nemzetközileg is üldözött illegális adócsalást a saját szabályozási hiányosságunk okozta versenyhátrányt tükröző jelenségekkel. Magyarország az egyik utolsó volt az európai országok közül, aki megalkotta a maga holdingszabályozását, ezért a korábbi években a legtöbb vállalatcsoport más országban hozta létre a holdingjait (nem is csak Cipruson, hanem sokszor Hollandiában, Luxemburgban vagy olykor Ausztriában is). Ebből csinál most politikai hadjáratot az ellenzék.
Egyébként meg olyan, hogy legalizált adócsalás, nincsen. Valami vagy adócsalás és akkor illegális, vagy nem és akkor adótervezésnek hívják, ami lényegében az ún. nemzetközi adóverseny része. Erről már az OECD, az Európai Unió és mindenki más is úgy vélekedett, hogy legális keretek között igenis kívánatos, mert az egyetlen kényszerítő erő az egyes államokon, hogy lehetőleg hatékony közszférát és jól szervezett, versenysemleges adórendszert tartsanak fenn, hogy ne más államokat részesítsenek a befektetők előnyben. Magyarország ebben vitathatatlanul lemaradt, aminek bizony az az eredménye, hogy a vállalkozások a legalitás keretei között levonják a következtetéseket. Amíg ez a legalitás nemzetközileg is elfogadott keretei között zajlik, addig ezért az ország viseli a következményeket, amíg nem dönt úgy, hogy javít a működésén és szabályozásán. Ezt hívják ugyanis az országok közötti versenynek és a versenyben való lemaradás következményeinek. Amint persze illegális a vállalkozók eljárása, akkor fel kell lépni ellene egyenként. Ezzel persze kicsit elkalandoztunk a cikk témájától, de talán nem haszontalan tisztázni, mert a politikai sárdobálás itt is eltorzította a fogalmakat, és igyekszik összemosni az egyébként nemzetközileg is üldözött illegális adócsalást a saját szabályozási hiányosságunk okozta versenyhátrányt tükröző jelenségekkel. Magyarország az egyik utolsó volt az európai országok közül, aki megalkotta a maga holdingszabályozását, ezért a korábbi években a legtöbb vállalatcsoport más országban hozta létre a holdingjait (nem is csak Cipruson, hanem sokszor Hollandiában, Luxemburgban vagy olykor Ausztriában is). Ebből csinál most politikai hadjáratot az ellenzék.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz