Tibald76 2011.08.31 17:51:44

még aznap hazavonatoznánk? Reggel mikor kéne indulni a keletiből és kb mikor érnénk haza?

Tibald76 2011.01.17 20:48:19

Üdv!

Nagy élvezettel olvastam az elemzésed, mivel engem is foglalkoztat a képregényalkotás gondolata. Egyenlőre erős képregényolvasó vagyok és figyelemmel követem a hazai képregényes közeget és az eseményeket is. A hazai képregény eladások lehangoló volumenét látva bennem felmerül, hogy nem is feltétlen a hazai piacot kell/kellene megcélozni, hanem érdemes lenne az Eu-s piacot egységes felületnek tekinteni és ott megjelenni. Már ha van ilyen kiadó, aki így kezeli. Persze ehhez igen magas színvonalt kell hozni, meg tudom hogy a konkurencia is erős, de ahogy megboldogult nagyapám mondotta: „Ahol 20 kocsma megél, ott megél a 21-ik is.”

Én speciel szívesen olvasnék a blogon arról (már amennyire időd, energiád engedi + mást is érdekel), hogyan működik a képregény kiadás és a piac a Lajtán túl. Pl. a Franciáknál, vagy az Olasz, akár az Angol. Eléggé el vagyunk szigetelve, hátha te jobban rálátsz a témára. Pl. mik voltak az utóbbi évek legnagyobb dobásai Európában? Vajon hol, miből és mennyi megy el? Kik számítanak igazán nagy fogyasztónak (franciákon kívül) Európában? Nagyon kevés helyen lehet bepillantást szerezni az Európai képregényes vérkeringésbe, vagy rosszul tudom? Semmi kétség, hogy a magyar képregénynek jót tenne, ha be tudna kapcsolódni a nemzetközi mezőnybe, ahogy erre már most is van egy-két pozitív példa (pl. Futaki).

Érdekes volt a cikkben az alkotó törpe részesedés (1/4). Azt tudtam, hogy könyvkiadásban ez így van itthon, de vajon külföldön is így van e ez? Gondolom benne van az is, ami a könyvkiadásban szintén jellemző, hogy a kiadó ül az alkotó/író pénzén és úgy kell kikönyörögni, hogy utalják má át? Úgy tudom saját kiadású képregényeid is vannak, ha az ember maga vállalja a kiadást ott azért több marad? Vagy nem éri meg, mert a költségek elvisznek mindent?

Tibald76 2011.01.18 23:34:36

@NeroBlanco: Abszolút korrekt kitekintés volt, köszi! A helyzet nem olyan vészes mint vártam a jelek szerint a németeket külföldiként simán legigázom, a franciáknál meg a nyitottságukban talán meg lehet kapaszkodni és elvegetálgatni az amúgy nagy piacukon, ettől kezdve az olaszok és a spanyolok könyörögni fognak, hogy megjelentethessék, a britek meg elszigeteltségükben rácsodálkoznak majd a kontinensen terjedő új őrületre, amiből már ciki lesz kimaradni. Már csak a képregény készítést kell megtanulnom! :-)

Alapvetően filmes forgatókönyvírónak tartom magam, aki rajzban is kontárkodik. Azonban mivel nem tudok magam összekalapálni egy filmet, vagy animációs filmet, ezért fordult az érdeklődésem a képregény irányába. Érdekes hogy a grafikusokat jobban keresik, ezek szerint többen gondolják úgy hogy jó sztorikat tudnak írni, vagy a történetet nem gondolják olyan fontosnak mint a vizuális megjelenést. Azt el nem tudnám képzelni, hogy grafikusként külföldön képregényrajzolásból éljek, mert örült iramú robot lehet, ami aztán abból lesz ahhoz meg nem is szívesen adnám a nevem. Nekem a tempózás meg a határidők nyomása nem nagyon fér bele a kreatív alkotási folyamatba. Persze értem, hogy van akinek ez megy, akár napi szinten is, de hogy ugyan olyan színvonalon azt nehéz elképzelni.

Van ez az amcsi filmes szemlélet, hogy ha egy másik nép piacára akarsz betörni egy történettel, akkor legyen benne valami vonatkozás az adott népre is. Van ebben logika, de ezt persze azok hangoztatják, akik üzleti vállalkozásként közelítik meg a témát. Ezt főleg Amerikában gondolják így és saját fogyasztóikra vetítve lehet is benne igazság, de általában én ezzel az állítással nem értek egyet. Európában ez biztos nem így van. Az európaiak nyitottabbak más népek, kultúrák iránt mint amerikai leszármazottaik. Azt gondolom, hogy ha egy történet jó és érdekes, akkor szinte mindegy melyik népről szól, imádni fogják. Ahogy én is szívesen olvasok, nézek angolszász történelmi filmeket stb. No meg ott van Verne Gyula is, rengeteg sztorija Magyarországon játszódik és a Gallok imádták. Szerintem ez járható út lehet.

Az persze igaz, hogy sok múlhat a témaválasztáson és érdemes lehet elgondolkozni a nemzetközibb zsánereken mint sci-fi, horror, poszt apokaliptikus akármi. Talán ezzel csökkenthető a kockázat egy fogadóképes közönsége iránt.

Tibald76 2011.01.20 23:30:18

@NeroBlanco: Betörés alatt én nem azt értem, hogy házalok az írói és/vagy rajztudásommal, vagy korábbi melóimmal, hogy ezt tudom és tessék engem alkalmazni, mert ezt én is esélytelennek látom, vagy ehhez tényleg nagyon jónak kell lenni. Sokkal inkább valami olyan foglalkoztat mint amikor írsz egy regényt, majd azt megpróbálod külföldön is akár egy nagyobb piacon eladni. Vagyis saját kész képregényt eladni. Az hogy xy nemzetiségű író vagy és egy másik országban debütálsz először, vagy párhuzamosan a hazaival, az noha nem jellemző, de előfordult már mással is és úgy tudom sikerrel. Ez most nem képregény, de viszonyításnak érdekes ez az olasz író házaspár Rita Monaldi és Francesco Sorti (imprimatur, secretum, veritas), akik Hollandiában adták ki először a regényeiket, majd szépen több országban (nálunk is). Úgy tudom bejött nekik. Tudom persze, hogy egy képregény esetében ehhez minimum színvonalas sztori és művészi ábrázolás kell. Ezzel csak azt mondom, hogy nem tűnik járhatatlannak ez az út sem, amíg nem tört bele legalább egy bicskám :-).

Nem anyanyelvi íróként szerintem sem lehet visszaadni az adott nép kifejezéseinek és kultúrájának finomságait és ettől óhatatlanul idegen lesz számukra. Viszont ez nem is kell, mert ez csak akkor jön be, ha mondjuk olaszoknak akarok képregényt írni a szicíliai maffiáról. Filmes forgatókönyv írásnál jobb esetben az amerikai filmes iskolából vett filmes nyelvet használja az ember, ami meg kellően univerzális hiszen egy amcsi film befogadható bárkinek a világon, aki már látott televíziót. De ha még ebben sem bízik az ember akkor meg választhat olyan zsánert, amire mindenki úgy néz hogy ez egy mese, egy egyedi valami, aminél nem baj ha nem teljesen életszerű (pl. starwars, stb.).

„(Ami azt illeti, olyan nagyon sok külföldi film-forgatókönyv-íróról sem tudunk, akinek sorban vennék meg az irományait Franciaországban vagy Amerikában...)”
Igen ez igaz és ennek számos oka van, ami nem feltétlen a tehetséges hazai alkotok hiánya. Az hogy a magyar filmforgatókönyv „ipar” milyen abba nem mennék most bele, mert én is csak közvetve másodkézből ismerem. Tény hogy több kedvezőtlen hatás gyengíti egymást ott is. Részemről az hogy erre nincs igazán példa az nekem még inspiráló is, mert megírni valamit az egy dolog, de aztán létrehozni azt pl filmes formában, de akár animáció, vagy képregényben az roppant izgalmas. Külön érdekes számomra, hogy vajon meg tudom e csinálni?! Végig ott van a bizonytalanság az erőpróba, a majd én jobban, meg szebbet mint más izgalmas érzése. Lehet, ha minden olajozottan működne akkor nem is érdekelne az egész. Ritka egy perverz majom vagyok tudom :-).

Tibald76 2010.08.24 17:05:21

Huh ez irtó gagyi

Tibald76 2010.01.04 13:55:59

1. Hami
2. jardel
3. Kaif
4. seabeast
5. tiboru (70%)
6. lécci
7. mig8 (50%)
8. Ramos
9. SchA
10. Cs
11. Rammjaeger83 (részemről nem 100%)
12. Tibald76

Tibald76 2009.12.04 16:38:42

Ez nagyon állat post, mindig foglalkoztattak a lovas nomád népek, ezért örömmel olvasok egy ki kicsoda a pusztában leírást :-) !

Az ókori lovas nomád népeket nem szándékoztok érinteni?

Tibald76 2009.12.01 13:51:01

Na ez állati klassz! Minden elismerésem a fejlesztőknek, látszik hogy szívvel, lélekkel tolták. Alig várom, hogy kipróbáljam. Kérdésem az, hogy honnan tudom letölteni ezt a Mod-ot?

Tibald76 2009.12.01 15:13:53

Kösz szépen, már jön is le.

Tibald76 2009.08.04 14:15:57

Én roppant élveztem a bejegyzést, viszonylag új olvasó, de annál rendszeresebb vagyok és nagyon tetszik, hogy általában a történelem oktatás fősodrától távolabbi témákat választanak a szerzők.
Szívesen olvasnék a Vikingek és Normannok nyugati kalandozásairól is, pl szicilia elfoglalása, stb.

Igazából most a Janicsár témában kutakodtam így találtam a janicsáros írásotokra is, ahol volt pár kérdésem a szerzőhöz, de nem válaszolt, feltételezem nem nézi már (régebbi írás). Ezúton kérném, ha volna olyan szíves és pár szösszenettel kommentálná az ott kérdezetteket azt örömmel venném.

Kritikát első körben a hozzászólók felé intéznék, mégpedig sokan olyan lazán, könnyed szlengbe fogalmaznak, hogy elveszik benne a lényeg. Helyenként egyszerűen nem értem, hogy mit akar mondani a kommentező. Persze nem azt mondom, hogy ne lehetne kötetlenebbül írni csak ez ne menjen a mondanivaló rovására, ha kérhetem.

Tibald76 2009.06.05 16:14:07

Minden elismerésem igen alapos cikk.

Én úgy tudom egy idő után a törökök már szedtek magyar „alapanyagot” is a janicsár képzéshez a már meghódított magyar területekről az 1500 évek második felében és az 1600 évek alatt. Ami továbbra sem érintette a magyar nemességet beleértve akár a kisnemeseket is, vagyis a parasztok fiait vitték. Egy tipikus paraszti családban ez időtájt nem volt ritka a 10-12 gyerek sem és mivel nagy volt a gyerek halálozás is alapvetően, ezért nem feltétlenül érezték ezt olyan nagy csapásnak. Egyfajta gyerek adó a töröknek, ami bár mai szemmel elég ijesztő dolog, de akkoriban a parasztembernek lehettek olyan szempontjai is, hogy eggyel kevesebb szájat kell etetni.

Az hogy a magyarokat nem sorozták kezdetben mert „megbízhatatlanok” azt gondolom inkább azt jelenti, hogy 10 évesen már eléggé keresztény kultúrkör kötödésüek és nem azt hogy hitvány nyersanyag volt.

Úgy tudom, hogy a begyűjtött gyerekeket kezdetben török családoknál helyezték el hogy ott az iszlám szokásokat és kultúrát felvegyék, majd a későbbiekben terjed el az hogy külön Janicsár laktanyákat hoztak létre és a leendő harcosok egyből oda kerültek.

Továbbá arról is maradtak fen források, hogy a begyűjtött gyerekek nem lettek mind automatikusan Janicsárok, mert a begyűjtöttek közül voltak, akiket kasztráltak és eunuk szolgák, vagy nőnek nevelt ágyasok lettek. Ez is roppant barbárságnak tűnik, de a kor török kultúrájához hozzátartozó és elfogadott dolognak számított.

Mit gondolsz ezekről? Főleg a magyarok sorozása érdekelne?