Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Oszkó Péter

14 bejegyzést írt és 29 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2009.06.04. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Blue sPot Café Utolsó kapolcsi emlék 2012.11.04 13:10:16
..
Blue sPot Café Blue sPot szerzői est 2012.08.08 09:55:00
Völgynosztalgiánk folytatásaként az első szombaton saját számainkból összeállított koncertünk eddig elérhető egyetlen videóját tesszük közzé:  ..
Blue sPot Café Első sikeres pályázó 2012.08.06 12:49:36
Tegnapi felhívásunkra folyamatosan érkeznek a képek és videók, amelyből elsőként a Beatles emléknapról készített, vélhetően a kerítés mögül felvett kisfilmet választottuk ki közzétételre.  ..
Blue sPot Café Képküldési pályázat 2012.08.05 13:16:15
Amit felettébb sajnálunk, hogy Palya Beával és Márta Istvánnal közös délutáni Blue sPot koncertünkről nincs fotónk, így még csak képpel sem tudjuk érzékeltetni, milyen páratlan volt a hangulat. Emellett rengeteg további felejthetetlen pillanat jellemezte a kapolcsi Blue sPot…..
Blue sPot Café Jam session Roy & Ádámmal 2012.08.05 12:40:15
Az elmúlt napokban az élő közvetítés fenntartásában merült ki a blog aktivitása, miközben a Blue sPot tagjai olyan mennyiségben szerepeltek folyamatosan a Művészetek Völgye különböző színpadain, elsősorban persze a Blue sPot Caféban, hogy nem jutott idő a posztírásra.…..
Blue sPot Café Harcsa Veronika tegnap színültig töltötte tele a Blue sPot Cafét 2012.08.03 11:00:32
Blue sPot Café Éjszakai jammelések 2012.08.01 11:43:11
Mostanra gyakorlattá vált, hogy éjszaka a nap fellépői közül azokkal, akik kitartanak a helyszínen, a Blue sPot tagjai és Benkő Zsolttal bulizenét jammelnek. Kedd este Pély Barna pattant fel a színpadra Benkő Zsolt és Oszkó Péter mellé, szerda este pedig a teljes Blue sPot zenekar…..
Oszkó Péter 2012.08.03 09:45:20
Blue sPot Café Koncerthelyszín illusztráció 2012.07.30 12:01:00
Köszönjük Kovács Dorottyának a Blue sPot Café koradélutáni hangulatáról készített grafikáját: ..
Blue sPot Café Blues alapra is énekel Palya Bea Kapolcson 2012.07.13 13:18:00
A Blue sPot zenekar abban az örömben részesül, hogy a kapolcsi Művészetek Völgye fesztiválra szervezett blues-udvarában népdalfeldolgozásait Palya Bea közreműködésével adhatja elő. Ebből az alkalomból beszélgetett Oszkó Péter, mint a Blue sPot szájharmonikása Palya Beával,…..
Blue sPot Café Pókidomúak: Játsszuk a bluest, a világ nem érdekel! 2012.07.11 14:00:00
A Blues Pot Café még a Művészetek Fesztiválja utolsó napjára is gazdag programot és vendégek sorát tartogatja. Közülük beszélgetünk Leel-Őssy Gáborral a Pókidomúak bandájából, akiktől Blues Brothers életérzésre és ehhez mért bulihangulatot várhatunk. Meséljetek a…..
Blue sPot Café Blues Jam: Pacsirta rádión erősítve szól igazán "folyósan" a blues harmonika 2012.07.05 23:01:00
A Blue sPot Café kapolcsi programja ismert előadók koncertjei mellett jelentős részben maguktól jelentkező, a közös, spontán zenéléshez kellő bátorsággal és gyakorlattal rendelkező zenészek előadásaiból épül fel. Az elkövetkező néhány beszélgetésben azokat a zenekarokat…..
Blue sPot Café Lépj fel kedvenceiddel! 2012.04.27 13:00:00
A kapolcsi Művészetek Völgye fesztiválon idén Blue sPot Café néven új koncerthelyszín indul azzal a céllal, hogy minél több feltörekvő zenész kapjon lehetőséget fellépni akár önállóan, akár a hazai blues-rock világ már ismert zenészeivel és bandáival együtt. Várjuk…..
Oszkó Péter 2012.06.12 10:49:23
@Borbíró Andris: Persze, billentyűsöket is örömmel várunk. Csak válaszd ki, hogy melyik blokkba és milyen zenét szeretnél játszani, illetve küldj egy bármilyen videót, ahol ezekből a zenékből játszol valamelyikre.
Haza és Haladás Blog Gyorsdiagnózis a hazai adópolitikáról 2011.09.21 16:53:00
 Az adórendszer nem csupán Magyarországon, hanem a gazdasági fejlődés útján haladó országok legtöbbjében is a gazdaságpolitikai alkalmazkodás legközvetlenebb eszköze, s már csak emiatt is olyan sebességgel változik, hogy nehéz róla tartósan érvényes értékelést, akár…..
Haza és Haladás Blog Lehetséges konvergenciapályák 2011.05.27 09:18:00
 A gazdaságpolitika, de különösen annak a költségvetési folyamatokat szabályozó része, lényegében hazánk uniós csatlakozása óta kényszerpályán halad. 2004 május 1. óta elvileg minden kormány intézkedései a maastrichti kritériumok teljesítését, azaz a GDP 60…..
EconMatters Vajon tényleg jobban ösztönzi a foglalkoztatást a járulékok csökkentése, mint az SZJA csökkentése és az összefüggő egykulcsos SZJA? 2010.06.15 00:59:00
Minden bizonnyal javította Oszkó Péter politikai befolyásoktól független szakértői megítélését, hogy Orbán Viktor 29 pontos csomagja bejelentését követő napon a miniszterelnök beszédét zseniális politikai beszédként aposztrofálta, amely egyszerre nyugtatta meg a piacokat és…..
Oszkó Péter 2010.06.15 11:04:22
András, jó írás, alkalom adtán majd összedobok rá egy hosszabb, kifejtős választ, most röviden írnám le a gondolataim. Néhány szempont ugyanis láthatóan kimaradt az elemzésből. Először is az idő előrehaladtával nem azért váltam kritikusabbá Orbán Viktor 29 pontjával kapcsolatban, mert bármiféle közönségnek meg akartam volna felelni, hanem azért, mert későbbi bejelentésekben elhangzott például, hogy az egykulcsos adó bevezetéséhez szükséges forrásokat nem költségvetési kiadások lefaragásával, még csak nem is az alacsonyabb jövedelemsávban keresők magasabb adóztatásával, hanem a minimálbér emelésével kívánja előteremteni az új kormány. Nehezen tudok elképzelni olyan elemzést, ami egy ilyen csomagról ki tudja mutatni a foglalkoztatást élénkítő hatást, sőt. Ez a lépés a vállalkozások terhelését növeli és a foglalkoztatás direkt csökkenésével járhat. Gondolom nem véletlen, hogy a minimálbér kérdése kimaradt az írásodból, hiszen ez teljesen átalakítja a csomag megítélését és nem feltétlen pozitív irányba. Valójában akkor vitatkoznék magam is a legkevesebbet a tervezett adólépésekkel, ha mellette kirajzolódnának azok a korábban ígért szerkezeti reformok, amelyeből elérhető bármiféle adócsökkentéshez szükséges költségvetési megtakarítás, s nem adóátcsoportosítások vagy burkolt adóemelések (pl. minimálbér emelése) ötletei rajzolódnának ki, amik egyre aggasztóbb irányt mutatnak.
Utaltál emellett a Gorodnichenko-Martinez-Vazquez-Sabirianova féle tanulmányra az orosz adóreformról. Az szerintem empirikus alapon éppen nekem ad igazat és nagyon korrekt módon bemutatja, hogy az egykulcsos adó bevezetése miért nem tudott érdemi hatást gyakorolni a foglalkoztatásra. A tb járulék csökkentés foglalkoztatásra gyakorolt hatásait viszont érdemes újragondolni a tavalyi hazai tapasztalatok alapján, amikor az uniós átlagnál lényegesen nagyobb recessziót tudott Magyarország "megúszni" egy átlag körüli munkanélküliséggel.
Általában ugyanis igaz szerintem az az állítás, hogy még a járulékcsökkentésnek is kevéssé vannak direkt foglalkoztatásnövelő hatásai (lásd a korábbi Orbán kormány sikertelen kísérleteit), hiszen a munkáltatói járulékok csökkenéséből fakadó forrásnövekményt a vállalkozások bármi másra, pl. beruházásokra, likviditási helyzetük javítására, esetleg profitkivonásra is használhatják, s új munkaerőt csak akkor vesznek fel belőle, ha azt a növekvő piaci igények szükségessé teszik. Ezzel szemben olyan helyzetben ugyanis, amikor a vállalkozások piacvesztése és forgalomcsökkenése során azonnali döntéseket kell hozni elbocsátásokról vagy munkaerő megtartásról, a vállalkozásoknál járulékcsökkentés formájában "otthagyott" források a foglalkoztatásra és a munkaerő megtartásra azonnali és érdemi pozitív hatással bírhatnak, hiszen közvetlenül finanszírozhatják a munkaerő megtartására tett kísérleteket.
Ilyesfajta döntésbefolyásolásra az egykulcsos adó nyilvánalóan alkalmatlan, hiszen abból direkt módon nem a vállalkozásokhoz jut forrás (sőt a minimálbér emelésével tőlük veszik el és rontják a foglalkoztatási viszonyokat). Erre persze lehet az a válasz, hogy 2011-ben már világgazdasági konjunktúra és robbanásszerűen növekvő piacok határozzák meg a vállalkozások helyzetét, de ezzel kapcsolatban én hadd legyek legalább is óvatos, és mondjam azt, hogy talán nem erre kellene gazdaságpolitikát és adóintézkedéseket tervezni, hanem olyan csomagot kellene összeállítani, amelyik minden körülmények között kiállja a helyét és nem remélt de bizonytalan feltételezésekre alapoz. Emiatt rövidtávon semmi okot nem látom a járulékcsökkentés helyett az egykulcsos adó előnyben részesítésére, hacsak azt nem, hogy az politikai szempontból inkább értékelhető lakossági hangulatjavító intézkedésnek.
Ráadásul az a folyamat, amit leírsz, hogy a munkabéralku során munkaadó és munkavállaló között amúgy is kialakul az a döntési kompromisszum, aminek eredményeként az szja csökkentés is hatással bír a munkaerőköltségre, az általában lehet igaz, Magyarországon azonban közvetlenül munkajogi előírásokba ütközik, így érvényesülése meglehetősen kétséges és korlátozott, legfeljebb évtizedek alatt lenne kimutatható. Márpedig nagyon nem mindegy, hogy egy adóintézkedés a vállalkozások helyzetére azonnal, vagy évtizedek alatt gyakorolja a kívánt hatásokat.
Emiatt továbbra is úgy gondolom, hogy az egykulcsos adó általában a feketegazdaság visszaszorítása és a termelékenység vonatkozásában gyakorolhat pozitív hatásokat, azonban a foglalkoztatáson még jelen körülmények között sem képes javítani, sőt a minimálbér emelésével egyidejűleg még ronthaja is. Kár lenne ezért ilyenformán az egykulcsos adót úgy beállítani, mint ami egyszerre mindenre gyógyír tud lenni.

Üdv:

Oszkó Péter
Oszkó Péter 2010.06.15 15:48:10
Kedves András, ha azzal a kérdéssel is foglalkozol, hogy hogyan lehet fellépni a fiktív minimálbéresek ellen, kérlek vedd figyelembe, hogy ezek közül összesen mintegy 300 ezer munkavállalóról van szó (ami arányaiban nem irreális), s a többi minimálbéres, azaz a túlnyomó részük önfoglalkoztató. Az önfoglalkoztatókkal kapcsolatos adó- és járulékfizetési szabályokon éppen ezért az idén radikálisan változtattunk és ennek eredményeként várható, hogy ha a szabályok változatlanul maradnak, akkor jövőre lényegesen csökkenhet azon adózók aránya, akik pusztán minimálbér után fizetnek adót és járulékot. A környező országok tapasztalataiból az látható, hogy ezen csoport ellen önállóan és célzottan is fel lehet lépni és nem szükséges hozzá elkaszálni azokat, akik ténylegesen a minimálbér közeli szinten keresnek, ahogy a vállalkozókat sem kell minimálbér emeléssel büntetni. Én inkább ezen intézkedések hatásait mérném és a szabályozást ilyen irányban fejleszteném. Egyetértek persze, hogy az adójóváírás ezzel együtt a jelen formájában nem fenntartható és szükséges annak a fokozatos, legalább részbeni kivezetése (lásd ezzel kapcsolatban a Reformszövetség korábbi egyértelmű állásfoglalását is), de szerintem az egy organikus reálbéremelkedéssel párhuzamosan végezhető el, és nem valamiféle mesterségesen felgyorsított minimálbér emelés segítségével, ami több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz. Továbbá azokat a tapasztalatokat is érdemes feldolgozni, amelyek azt mutatják, hogy az egykulcsos adót sikeresen bevezető más országok is megtartottak valamiféle adómentes jövedelemsávot az alacsony jövedelmekre, miközben a már említett módon szabályozási eszközökkel is határozottan felléptek a fiktív minimálbéresek ellen. Ezzel együtt várom az ezzel kapcsolatos írást, remélem nem lőttem előre el a puskaporomat.
Oszkó Péter 2010.06.16 20:31:14
Kazantzakis, félreérted. Nem 300 ezer az álminimálbéres, hanem az első negyedéves adatok szerint összesen nagyjából 300 ezer ember van minimálbéren munkaviszonyban bejelentve. Hajmeresztő és érthetetlen, hogy sokan miért beszélnek 1 milliós számokról, azt hiszem legutóbb Vámosi-Nagy Szabolcs nyilatkozott 1,1 millió minimálbéres munkavállalóról, pedig neki aztán igazán tudni kéne, hogy mi mit jelent és hogy mennyire félrevezetőek az ilyen hamis adatok.
Ezen túl van nagyjából 700 további adózó, akik minimálbér után fizetik az adótábla szerinti szja-t és a járulékokat, de ők nem munkavállalók, hanem ún. önfoglalkoztatók, azaz egyéni vállalkozók vagy társas vállalkozások tagjai és ezen a jogcímen biztosítottak. A probléma totális félreértésére és félrekezelésére vezet, ha valaki ezek után 1 millió minimálbérre bejelentett munkavállalóról beszél, hiszen az önfoglalkoztatóknál teljesen más a szabályozás, ők maguk jelentik be a saját járulékalapjukat, s esetükben a közelmúltig jogszerű lehetőség volt minimálbér után fizetni az adótábla szerinti szja-t és a járulékokat és azt meghaladó jövedelmet osztalékként kivonni vagy akár a társaságban hagyni (arról nem is beszélek, hogy a házipénztárból költenék el, hiszen az már eddig is adócsalásnak minősült). Ezt a kiskaput mi becsuktuk, és bevezettük azokat a szabályokat, amik nem csak tőlünk nyugatabbra, hanem más régiós országokban is léteznek, miszerint az önfoglalkoztatók is a tényleges keresetük után kell, hogy fizessék a járulékot (kissé leegyszerűsítve írtam most le az új szabályt, de ez a lényege). Ez célozza a tényleges probléma kezelését és szorítja vissza a nagyarányú minimálbérest, ráadásul pontosan céloz, és azokat adóztatja jobban, akit többet is keresnek, miközben nem bünteti a ténylegesen alacsony jövedelemből élőket. Ehhez képest persze az adótanácsadók valamiféle szövetsége ma már nyílt levélben kérte az új szabály hatályon kívül helyezését, lényegében azért lobbizva, hogy továbbra is csak a minimálbér után kelljen szja-t és járulékot fizetniük azoknak is, akik lényegesen többet keresnek, amit én elképesztő arcátlanságnak tartok, nem tudom van-e ország, ahol nyíltan lehet lobbizni az adókikerülés engedélyezéséért (persze a nyílt levél nem ezeket a megfogalmazásokat, hanem a sztenderd fordulatokat alkalmaz, mint pl. az adminisztrációs egyszerűsítés vagy a KKV szektor segítése). Ezzel együtt ez a fellépés is mutatja, hogy a fiktív minimálbéresek elleni fellépésre messze hatékonyabb az általunk elsősorban az önfoglalkoztatókra bevezetett intézkedés, mint az adójóváírás kivezetése, ami önmagában semmiféle motivációt nem teremt az eddig eltitkolt, vagy a járuléfizetés elkerülése céljából osztalékként kivont jövedelem legalizálására, sőt, inkább további ellenérdekeltséget gerjeszt. De a rossz adatok és hamis érvek terjesztése miatt lehet, hogy megpróbálom megelőzni Bodor Andrást, és még holnap én írok erről a témáról, így ő kerül könnyebb helyzetbe, hiszen használhatja az általam bemutatott adatokat (nekem egyelőre nyilván még több áll rendelkezésemre, mint neki), illetve csak kritizálnia kell, amit írtam :-) Azon még gondolkodom, hogy a vagyonadóztatást belekeverjem és ezzel hozzam kínos helyzetbe Andrást, hiszen a teljes problémakör kezelésére a vagyonadóztatás remekül ki tudná egészíteni azokat az intézkedéseket, amik a magasabb jövedelműeket is teljeskörű adó- és járulékfizetésre próbálják szorítani, de emlékeim szerint erről bizonyos politikai kötődéssel kvázi tilos beszélni :-) De még egyszer mondom, az ismert problémakör kezelésére az adójóváírás kivezetése és a minimálbér adóztatása praktikusan alkalmatlan, az adójóváírás visszaszorítására másért lenne szükség, én inkább a politikai védekezést érzem abban, hogy a ténylegesen alacsony jövedelműek megadóztatását a politika az adókikerülés elleni fellépés álcája mögé akarná bújtatni, miközben az ellen másképp sokkal hatékonyabban és eredményesebben lehet fellépni. De erről majd holnap kicsit részletesebben.
Greyhound blog Bréking: a pénzügyminiszter beszólt "A mi éveink"-re (mi meg visszaszólunk) 2010.03.11 15:18:00
Jó látni, hogy az összes létező csatornán terjed a kisfilm (80.000 felett a nézők száma, a videó feltöltése utáni második(!) napon), és a lelkes önkéntes terjesztők minden lehetőséget megragadnak arra, hogy a kormányhoz is eljuttassák azt. A kapcsolat.hu-ról ugyan negyed…..
Oszkó Péter 2010.03.11 17:43:01
Oszkó Péter 2010.03.11 17:55:33
Sir Kommentor: Tényleg én vagyok és szívesen beszélgetek a számokról is. A hiányt is úgy kell nézni, hogy tavaly első negyedévre a hiány 60%-a jött össze, így tartottuk az éves célkitűzést. Ehhez képest idén több olyan tételt is kifizettünk már, ami tavaly ilyenkor fel sem merült (55 milliárd kamattöblet, 40 milliárd többlettámogatás a kórházaknak, közszféra bérkiegészítése, MÁV támogatás stb.) Szóval ettől még tartható lehet a hiánycél.
Fekete számok persze vannak ettől függetlenül jócskán, az elmúlt 80 év legnagyobb válságának közepén vagyunk, ráadásul Magyarországnak eközben komoly saját szerkezeti problémái is voltak (a kisfilmben tett csomó állítás igaz, én csak építő jellegű kritikát fogalmaztam meg :-)). A kérdés inkább az, mit csináljunk, hogy ez egyre kevésbé legyen így.
Oszkó Péter 2010.03.12 00:13:13
Arra gondoltam, hogy munka után még visszanézek, hátha van egy-két kérdés, amire lehet értelmesen válaszolni, de ilyen mennyiségű hozzászólást már nem tudok végigolvasni, csak gyorsan futottam végig a megjgyezéseket.
A sértegetésekre nyilván nem fogok reagálni, részemről nem azért töltöm az időmet azzal, hogy ilyen fórumokra belépjek, hogy indulatos szócsatákat folytassak, ez maradjon meg a pártpropagandistáknak. Azt viszont remélem senki nem veti komolyan a szememre, ha értelmes vitára kész emberekkel beszélgetésbe elegyedek, aminek az időben leginkább hatékony formája nyilván az interneten található meg. Azon igazán meglepődtem, hogy valaki már azért is lemondásra szólított fel, mert egy-két napközbeni üresjáratban beléptem ide is, hogy 5-10 percet töltsek kérdések megválaszolásával. Az az érzésem, legközelebb már azért is lemondásra szólítanak majd fel, mert levegőt merek venni.
Ami korábbi időszakot illeti, a 2000-es évek elejétől kezdődő gazdaságpolitikát már én is igen sokszor kritikával illettem. Számomra nem szükségszerű, hogy csak választási ciklusokon belül éljek összehasonlításokkal, de én is úgy gondoltam, hogy az elmúlt évtizedben sok hibás döntés született, illetve sok szükséges döntés hiányzott. Lényegében ezért vállaltam a pénzügyminiszterséget, ha már előtte annyit beszéltem róla, hogy szerintem miért kéne máshogy csinálni. Egy súlyos válság közepén lelkiismereti kérdés, hogy azt meg is próbálja az ember megvalósítani. Sosem úgy tekintettem ezt a munkát, mint amivel egy pártot, vagy pártokat szolgálok, hanem úgy, mint amit az ország érdekében végzek, még akkor is, ha Magyarországon ez a fajta hozzáállás rengeteg embertől idegen, mert sokakban évek óta rögzült, hogy csakis pártszemüvegen keresztül képesek látni mindent.
A videóra megjegyzéseket a saját blogomon lényegében azért tettem, mert valaki oda is belinkelte, mintha nekem akarta volna címezni a kritikát, amit persze messze nem éreztem jogosnak. Hogy én is egy hatásvadász hasonlattal éljek, ha már bemegyek egy égő házba és megpróbálom oltani, akkor nem örülök neki, ha később engem hibáztatnak a tűz kigyulladásáért. A reakcióm ennek szólt, s nem jelenti azt, hogy a korábbi évekkel kapcsolatban ne lenne számos kritika jogos. Még akkor is ha a film nyilvánvalóan hatásvadász, ami filmként előnye, elemzésként viszont vitathatatlanul hátránya.
Ami pedig az adatmanipulációt illeti, az emúlt egy évben minden energiámat arra fordítottam, hogy csakis pontos, hiteles adatok jelenjenek meg mindenről, még akkor is, ha azok esetleg kedvezőtlenek. Sőt, még azt is igyekeztem elérni, hogy minden előrejelzésünk a lehető legpontosabb legyen, a későbbi tények igazolják, hogy jól számoltunk előre, miközben ez ilyen bizonytalan és gyorsan változó gazdasági környezetben szinte lehetetlen feladat. Viszont ebben voltak rossz tapasztalatok a korábbi években. Ezek miatt a rossz tapasztalatok miatt is vesztett korábban sokat az ország a hitelességéből, amit viszont igen nagy arányban sikerült visszanyerni az elmúlt egy évben. Lényegében azzal, hogy amit korábban előre jeleztünk, azokat a tények eddig mindig visszaigazolták. Szeretném hinni, hogy egy kormányváltás után is ez a gyakorlat marad fenn (tehát nem freudi elszólás volt, amit írtam) és nem alakul ki olyan új gyakorlat, melynek során úgy alakulnak az adatok és előrejelzések, ahogy az leginkább a politikai érdekeket szolgálja. Holott ez a választási kampány már mutat kedvezőtlen jeleket (nem csak ez a film, sok más megnyilvánulás is).
Nem tudom, mi másra tudnék még reagálni a rengeteg hozzászólásból, a korrupciós ügyekkel kapcsolatban annyit azért még megemlítenék, hogy aki Sávollyal, BKV ügyekkel akarná kapcsolatba hozni a nevem, az azért legyen szíven utánanézni, hogy én ezekben az ügyekben milyen kemény álláspontot képviseltem, illetve hogyan léptem fel.

Üdv:

Oszkó Péter
Firka a gazdasági elképzeléseimről Oszkó ezt jól benézte 2010.03.05 00:11:00
De kár, hogy a többi ország nem úgy járt el, mint Magyarország. Meg kellett volna szorongatni mindenkit, és akkor kilábaltunk volna a válságból. Legalábbis Oszkó Péter ezt mondja, még ha nem is nyíltan.„A miniszter szerint a hitelekből finanszírozott - nem csupán…..
Oszkó Péter 2010.03.05 20:49:07
Elöljáróban mindenki védelmében el kell mondanom, hogy egy ilyen cikk a Wall Street Journal hasábjain úgy születik, hogy én mondjuk kínszenvedések árán valahogy belesűritem 2000 szóba, amit gazdaságpolitikáról el szeretnék mondani, ezt aztán a szerkesztők még meghúzzák 1000 szavas terjedelem alá, azaz az eredeti írásból már eleve leginkább csak a tömör állítások maradnak meg, s ebből csinál az MTI, és arra hivatkozva a portfolio egy három bekezdéses hírt. Egy ilyen rövidítésen nyilván lehet fogást találni.

Ami egyébként Keynest illeti, nem szeretném hosszan idézni mindazokat, akik már jóval előttem hosszan kritizálták az állításait, vegyünk inkább egy egyszerű példát arról, hogy mi lehet a hátulütője az elméletének. Keynes kétségtelenül nem (vagy nem csak) fogyasztás finanszírozásával javasolt válságot kezelni, azaz nem éppen a 13. havi nyugdíj kifizetésében látta az üdvözítő megoldást, hanem az államot, mint akár hitelforrásokat is felhasználó megrendelőt tartotta a válságkezelés szükséges részének, de lényegében bármilyen struktúrában. Egy szélsőséges példájában azt jelzi, hogy már az is elfogadható megoldás, ha az állam arra alkalmaz munkaerőt, hogy üres konzervdobozokat egyszer elásson, majd kiasson, és újra és újra ezt tegye.
Szemben ezzel úgy gondolom, hogy nem csak a fenntarthatatlan fogyasztási viszonyok hitelből finanszírozása a hiba, hanem a piacképtelen vagy éppen nem az adott piacokat támogató tevékenységek finanszírozása sem vezet sehova. Ez elodázhatja az elkerülhetetlen társadalmi alkalmazkodást, de az később úgy is bekövetkezik, ráadásul jó nagy adag felhalmozott adóssággal megnehezítve.
A konzervkiásók munkájára ugyanis a piac a válság elmúltával sem fog igényt tartani, ahogy pl. arra sem, ha az állam olyan beruházásokat, olyan közmunkát finanszíroz hitelből, amelyek később, a válság elmúltával sem lesznek piacképesek, azaz nem fogják tudni megúszni a piaci alkalmazkodást, miközben megint csak jelentős adósságot kell majd törleszteni utánuk. Csak azért, hogy az alkalmazkodást, a nehéz döntéseket időben el lehessen tolni.
Így válság ide vagy oda, hitelből nem csak 13. havi nyugdíjat felelőtlenség fizetni, de mondjuk például roncsprémiumot is egy olyan országban, ahol a vásárolt autók nagyobb hányada importból származik, vagy olyan beruházást, közmunkát stb., amely soha nem teremt piacképes terméket és foglalkoztatást. Ebben a tekintetben tehát biztos, hogy nem osztom Keynes nézeteit.

Az eredeti cikkben - ahogy itt néhány kommentben is elhangzott - értelemszerűen nem azon országok politikáját kritizáltam, akik fenntartható piaci struktúrákat támogattak meg átmenetileg hitelből, amelyek a válság után ugyanúgy életképesek lehetnek, miközben még kezelhető szinten tartják az államadósságukat. Sőt ezek az országok, különösen, ha éppen Magyarosrzág exportpiacait jelentik, számunkra is fontos, hogy tényleges és fenntartható növekedést támogató gazdaságpolitikát folytassanak. Viszont kétségtelenül kritikával illettem azokat (megemlítve pl. Görögországot, de utalva néhány más országra is), amelyek puszta politikai menekülésként használták a stabilizátorokat, amivel jó nagy adag problémát hagynak a következő generációkra.

Ami pedig Magyarországot illeti, nyilván nem csak matematikai műveletek zajlottak az elmúlt évben. A 2006-os és a 2009-es költségvetési kiigazítás között éppen az volt a jól látható különbség, hogy az előbbi érintetlenül hagyott politikai tabukat (13. havi nyugdíj, bérkiegészítés, általában a jóléti juttatások), és inkább beáldozta a versenyképességet és a potenciális növekedést (társaságokat és a foglalkoztatást terhelő adók emelésével). Ezzel szemben a 2009-es korrekció csupa olyan politikailag életveszélyes döntésből állt, amelyek legfeljebb rövid távon érintik negatívan a lakossági fogyasztást, azonban rögtön kedvező hatást gyakorolnak a fizetési mérlegre, a potenciális növekedésre és a jövőbeni munkakínálatra (pl. a családtámogatás szigorításából vagy a nyugdíjkorhatár emeléséből nem csak kevesebb költségvetési kiadás, de tartósan nagyobb arányú foglalkoztatás is adódik).

A program legjelentősebb elemei egyébként nagyrészt a korábbi Reformszövetség ajánlásain alapultak, tehát az eredmény az ország saját érdeme és nem az IMF-é, aki persze kivesézte és elfogadta az intézkedéseket. A Reformszövetség anyagán dolgozó neves közgazdászok biztos nem vennék jó néven, ha tudnák, hogy puszta könyvelői tevékenységnek minősítették a munkájukat. Azt pedig szerintem érdemes egyszer végigszámolni, hogy az ott meghatározott, tartós gazdaságpolitikát megalapozó intézkedésekből mennyi született meg ténylegesen az elmúlt évben. Szerintem nem kevés.

Abban viszont messzemenően egyetértek, hogy a fiskális politikának korlátozottak az eszközei, a leghatékonyabb intézkedéscsomaggal sem lesz képes azonnali közhangulat javulást, gyerekvállalási hajlandóságot, kiegyensúlyozott társadalmi légkört teremteni. Erre ugyanis legalább akkora hatással bírnak a politikai kommunikáció eszközei, a világos jövőkép, a meghatározó politikai erők közötti egyezség bizonyos mértékű társadalmi minimumokról, értékekről, célkitűzésekről. A létbizonytalanságot nem csak a pénzügyi válság fenyegetésének visszaszorításával kell eloszlatni, hanem ezt támogató programalkotással és kommunikációval egyaránt. Függetlenül előrehozott választásoktól.
bodoky Vízháború Magyarországon I-II. 2010.02.02 12:27:00
Bár a kormány tagadta, burkolt privatizációs előkészület volt az MNV Zrt.-nek a regionális vízműtársaságok átszervezésére tett kísérlete tavaly. Az Index megszerezte az ezt bizonyító, az állami vagyonkezelőnél készült előterjesztést, amelyet az ügyben kirobbant politikai…..
Oszkó Péter 2010.02.10 21:10:42
Kedves Miklós!

Örülök, hogy megszólaltál az ügyben, szerintem is az a természetes, ha az érintettek is véleményt nyilváníthatnak. Feltételezem, hogy Bodóky Tamás örömmel látja, hogy ilyen élet zajlik a blogján, mintha valamiféle új korszak kezdődne az internetes politikai kommunikációban, ahol a web már nem csak propaganda célokat szolgál (bár ahogy látjuk, sok politikus még inkább csak arra használja), hanem az újságírói hírszolgáltatás itt érdemben kiegészül az érintettek megszólalásával és az érdeklődők aktív vitájával :-)

Az általad leírtak jelentős részével nem is kívánok vitatkozni, a korábbi kormányzati időszakban történtekről értelemszerűen sokkal több információval rendelkezel, mint én. Egyébként abban sem kívántam véleményt nyilvánítani, hogy a vízműcégek milyen struktúrában működtethetőek a legjobban - bár látom, hogy erről alakult itt ki a legélénkebb vita - ez a kérdés ugyanis a mi kormányzati időszakunkban aktualitását vesztette, egyszerűen nem erre fókuszált az azonnali válságkezelés, nem volt megfelelő sem a politikai, sem a piaci környezet bármiféle hasonló átalakítás, hatékonyságjavítás elvégzéséhez.

Számunkra probléma az MNV-vel való együttműködésben éppen abból a két hónapos reakcióidőből adódott, amit az általad leírtak jeleztek. Májusban megállapodtunk a teljes projekt leállításában, s az átalakításokkal kapcsolatos előkészületek mégis fennmaradtak július közepéig, amikor is végre tájékoztatást kaptunk mindenről. Éppen ez az időszak volt az ellenzék egyik legaktívabb kampányidőszaka, ami ilyen módon szinte kezelhetetlenné vált számunkra, ezért is nehezményeztem még egy június elején írt levelemben a teljes együttműködés és tájékoztatás hiányát. Nyilvánvaló volt, hogy az ellenzéki támadások abszurd, koholt koncepciókon alapultak, ezt én is többször jeleztem, s jól érzékelhető, kitapintató volt ellenzéki médiumok koncepciózus részrehajlása is. Ebben a helyzetben pedig nem segített, hogy a tényleges folyamatokról való tájékozódáshoz is hónapokra volt szükségünk. Ezzel együtt ez az egész vita a történetnek egy meglehetősen apró részlete, a privatizációval, mint a gonosz fenyegetésével való értelmetlen és valótlan riogatásról már én is elmondtam a véleményem egy korábbi hozzászólásban.

Üdv:

Oszkó Péter
Oszkó Péter 2010.02.09 09:24:57
Kedves Tamás!

Először is azzal kezdem, hogy a kollégáim egy kiadós seggberugást érdemelnek azért, hogy kifejezett ígéretem ellenére sem szervezték meg eddig az ügyben személyes egyeztetésünket. Mentségükre legyen mondva, hogy arra számítottak, miután a puszta tények azt igazolják, hogy nem történt semmiféle vízvagyon privatizáció, mert hogy a mi kormányzati periódusunk alatt tényleg nem történt, talán nem ez a sztori lesz az oknyomozó újságírás kiemelt témája, hiszen van számos, valós és megtörtént eseményeket is magában foglaló lehetséges történet, amire valamilyen okból kevesebb figyelem irányul. De ettől függetlenül vitathatatlanul hiba, hogy nem reagáltak kollegák a megkeresésekre, részben ez is az oka annak, hogy számos körülmény, különösen az én szerepem teljesen hamisan lett feltüntetve a cikkben. Először is bizonyára nem kerülte el a figyelmedet, hogy én április közepétől vagyok miniszter, előtte még a közelében sem jártam a kormányzati munkának, így egy március 26-i MNV előterjesztésével kapcsolatban értelmi szerzőként vagy akár csak résztvevőként feltüntetni legalább is pontatlanság. Valójában ilyen módon én is csak papírokból tudok tájékozódni azzal kapcsolatban, hogy az akkori előterjesztésnek mi volt a célja, de azt feltételezem, hogy ez még annak a Gyurcsány Ferenc által meghirdetett "Új tulajdonosi programnak" volt a lecsengése, amely valójában tőzsdeképessé akarta tenni az érintett társaságokat és azt kívánta lehetővé tenni, hogy lakossági részvényesek jelenhessenek meg bennük. Hogy volt-e emellett bármiféle további "rejtett" privatizációs szándék, erről valójában én is csak találgathatok. Miután azonban az új kormánynak semmiféle szándéka nem volt akár csak az "Új tulajdonosi programot" is folytatni, első döntéseim egyike volt mindezek leállítása. Az erről szóló, írásban rögzített és az MNV-nek is továbbított döntéseimet tartalmazó dokumentumokat készséggel bocsátom rendelkezésre. Az viszont kétségtelen, hogy az ellenzék ezekről a döntésekről még májusban sem kívánt semmilyen módon tudomást venni és továbbra is eljátszotta, mintha veszélyben lenne a hazai vízvagyon és privatizációs folyamatok zajlanának (azt hiszem, mára a puszta tények bebizonyították, hogy semmi ilyesmiről nem volt szó, az érintett társaságok továbbra is eredeti formájukban működnek, ezért is furcsa kissé a cikk). Ebben az időszakban én többször is felajánlottam ellenzéki képviselőknek, hogy személyesen tekintsenek be a miniszteri szinten meghozott döntéseim írásos dokumentumaiba, de ezt elhárították, egymás közt szólva lényegében azzal, hogy ők politikai feladatot végeznek el, amiben csak zavart okoznának, ha ilyen tényekről értesülnének. Ne felejtsük el, hogy mindez még a nyári EP választások előtti kampányidőszakban történt. Hasonló módon zárkóztak el egyébként további információk közlésétől azok a sajtóorgánumok, akiket megemlítették a cikkben, hiába próbáltam nem csak én, de volt ügyvéd kollégáim is elmagyarázni nekik, hogy egy 2004-es, azóta soha elő nem vett rövid tanulmányomra úgy hivatkozni, mintha azóta is azon ügyködnék, hogy megvalósítsam, már-már beteges összeesküvés-elméletekre mutat hajlamot. A zajok azóta elcsendesültek, ha az MNV részéről volt is bizonytalanság vagy fegyelmezetlenség abban, ahogy a bámiféle privatizációs folyamat leállításáról szóló döntéseimet végrehajtsák, ez hamar lezárul azzal, hogy a korábbi vezérigazgatót, Tátrai Miklóst leváltottam. Így a cikk ma már inkább csak összeesküvés-elméletek terjesztésére, vagy egyes pártok sajtóosztálya által gerjesztett hírek szórására lehet jó, de bízom benne, hogy az előre jelzett második részben az én személyes szerepemet már korrekt módon vázolod fel. Ehhez, mint jeleztem, készséggel bocsátom rendelkezésedre a miniszteri döntésekről szóló dokumentumokat, illetve ahhoz is hozzájárulok, hogy használd szababon az itt leírtakat.

Más kommentelőktől elnézést, de most nem volt és ma nem is lesz időm elolvasni az esetleg nekem címzett megjegyzéseket, így nem is fogok tudni válaszolni rá.

Üdv:

Oszkó Péter
Forintblog Oszkó nagyon komoly tartalékai 2009.12.02 11:20:00
Nem különbözik a kormány és a jegybank véleménye a jövő évi költségvetésről - mondja Oszkó Péter. Egy fenét nem, már elnézést. Tulajdonképpen akár örülhetnénk is, mert az utóbbi időben már kifejezetten idegesítők voltak a jegybank és a kormány látványosan…..
Oszkó Péter 2009.12.18 10:34:22
Ha tisztességesen végig akarjuk számolni a tartalékokat, abból kiderül, hogy az idén elköltött mintegy 35 milliárdnyi általános tartalékhoz képest van jövőre 57 milliárd általános tartalék, és ezen felül még a nem kiadási célú, hanem kockázatokat fedező tartalékok, mint a stabilitási és a kamatkockázati tartalék összesen 206 milliárdos összegben. Tehát az idei felhasználás és a jövő évi összes tartalék között 170 milliárd a különbség. Az egyébként ténylegesen elköltésre szánt általános tartalék is lényegesen több, mint az idén, tehát elég nehezen érhető a cikkírónak a választási évre és a "mindössze" néhány tízmilliárdos tartalékra tett megjegyzése. Hogy a jegybank pedig miért döntött úgy, hogy minden eddigi gyakorlatot és józan megfontolást felrúgva az el nem költhető tartalékok felhasználását veszi alapesetnek és ahhoz számítja a költségvetési hiányt, arról az ő véleményüket kell megkérdezni. Persze nehéz lesz rendet tenni ebben a kérdésben, amikor mindenki az adatok ellenőrzése nélkül olyasmiket ír le, mint amit a Portfolio a legutóbbi cikkében, miszerint a kórházak 6 milliárdos kiegészítő támogatása vagy a BKV hitelmegújításához szükséges garanciamegújítás is a tartalékokat terhelné, miközben nyilvánvalóan nem, a kórházak kiegészítő támogatása is például értelemszerűen beépült a gyógyító-megelőző kassza előirányzatába. Nem tudjuk elégszer felajánlani, hogy bárki kérdezzen bátran, mielőtt nyilvánvalóan hibás, hamis állításokat publikálna és terjesztene.

Az állami vállalatok konszolidálásának kérdéséről pedig elég részletesen leírtam a véleményemet itt: vg.hu/velemeny/elemzes/allami-es-onkormanyzati-cegek-adossaga-onsorsrontas-299220

Üdv:

Oszkó Péter
bodoky El a kezekkel Ciprustól 2009.06.04 15:40:56
Simor, Oszkó és Bajnai rengeteget tettek egy nem offshore EU-tagország  költségvetési egyensúlyáért, itthon is meg fogják tudni csinálni...
Oszkó Péter 2009.06.04 23:05:02
@elemes2: ez így igaz, a marginális adóterhelést a magasabb jövedelmeknél is rendbe kell majd tenni, jó lenne már 2011-ben. És ha ez megtörténik, már egész közel vagyuk a régiós átlaghoz.
Oszkó Péter 2009.06.04 23:09:08
@Viktus: Ebben a két hónapban lényegesen gyorsabban közelítünk költségvetési kiadások csökkentésében és adóátalakításban is a régiós átlaghoz, hívjuk akár szlovák mintának, mint az elmúlt tíz évben valaha. Persze, ha ezzel dicsekszünk, akkor meg azt kapjuk, hogy kapkodunk...:-)
Ami pedig a cafeteriás beidézett cikket illeti, túl a magát minősítő szóhasználatán, hidd el nekem, ebben a témában már a létező összes kutatás, szakvélemény stb. a rendelkezésemre áll, a legváltozatosabb végkövetkeztetésekkel, tehát bármilyen végeredményre jutok (jutunk) végül, az biztos nem a tudatlanságon alapszik.
Oszkó Péter 2009.06.04 23:13:48
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása