Adatok
IdegenNyelvŐr
114 bejegyzést írt és 834 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
//
Arról már a legelső posztok egyikében is esett szó, hogy az angol hangsúlyos magánhangzói megnyúlnak vagy megrövidülnek attól függően, hogy zöngés vagy zöngétlen mássalhangzó áll-e utánuk. Akkor azonban nem kerültek szóba azok a mássalhangzók, melyeknek csak…..
IdegenNyelvŐr
2012.07.25 21:29:10
Őszintén szólva ezzel sosem foglalkoztam, de nem is nagyon olvastam róla, vagy csak már nem emlékszem rá ;) Kutasd ki, azt' publikáld! :)
IdegenNyelvŐr
2012.08.28 21:33:42
@Devourius: Lassabb tempó mellett ill. szünet előtt, hangsúlyos helyzetben gyakoribb a /N, l/ nyúlása. De olyat is hallani, hogy a /V/-t nyújtják a /C/ helyett, mint bármilyen más zöngés /C/ előtt.
IdegenNyelvŐr
2013.04.12 10:19:43
@Devourius: Ha neked tetszik, vedd! ;)
function PlaySound(url)
{
document.getElementById('spanDyn').innerHTML="";
}
Az angol mássalhangzók ismertetésekor már esett szó az /ɹ/ fonéma néhány realizációjáról, de a valóság – mint mindig – ez esetben is…..
IdegenNyelvŐr
2011.07.26 17:20:35
@Devourius: Nem.
IdegenNyelvŐr
2011.07.26 17:21:34
@Devourius: Ha nem vesszük figyelembe a másodlagos artikulációkat, akkor már más hangokról beszélünk. A magyar és a spanyol /ʧ/ képzése közötti eltérés pl. az ajkaknak köszönhető, ami másodlagosnak számít. Ha ettől eltekintünk, egyformák; de ha eltekintünk tőle, magunkat csapjuk be, hiszen attól még sem a képzésük, sem a hangzásuk nem lesz azonos.
"Egy retroflex r máshogy hasonlítja magához a szomszédos hangokat szerintem, mint a preveláris"
Ez tökéletesen így van. De ebből csak az következne, hogy bizonyos hangkörnyezetekben így, másokban meg úgy ejtenék az /ɹ/-t, és bár erre is van példa, mégsem ez az általános, hanem az, hogy többnyire egyféle /ɹ/-t használ egy-egy beszélő.
"Egy retroflex r máshogy hasonlítja magához a szomszédos hangokat szerintem, mint a preveláris"
Ez tökéletesen így van. De ebből csak az következne, hogy bizonyos hangkörnyezetekben így, másokban meg úgy ejtenék az /ɹ/-t, és bár erre is van példa, mégsem ez az általános, hanem az, hogy többnyire egyféle /ɹ/-t használ egy-egy beszélő.
IdegenNyelvŐr
2013.04.12 10:18:08
@Devourius: Bármi lehetséges hosszú távon, de a mi életünk során kétlem, hogy elveszne a rhotikussága. Az amerikai nemzettudathoz is hozzátartozik a brittől markánsan eltérő nyelvváltozat, ráadásul a jóval alacsonyabb presztízsű fekete angol is non-rhotic, ezért nem hiszem, hogy olyan könnyen feladnák a rhotikusságot. Persze ez nem tudatos döntés.
Gyengülés persze lehetséges, de egyelőre nem érzem olyan mértékűnek, hogy érdemes lenne átvenni.
Gyengülés persze lehetséges, de egyelőre nem érzem olyan mértékűnek, hogy érdemes lenne átvenni.
Időről-időre felmerül a kérdés, hogy két hasonló beszédhang – pl. a fogmedernél képzett tap és flap – esetén szükség van-e a két hang eltérő megnevezésére és fonetikus jelölésére. Az ellenzők érvelése szerint nincs, mivel nincs olyan nyelv, amelyben a kérdéses…..
IdegenNyelvŐr
2013.02.24 17:17:42
@Devourius: "Épp pont most volt egy vitám a gyakorikerdesek pont hu-n "
Láttam, az adta az ihletet a poszthoz ;)
Láttam, az adta az ihletet a poszthoz ;)
Ide írhattok bármit, ami más poszthoz nem kapcsolódik közvetlenül, vagy javasolhattok akár poszttémákat is...
IdegenNyelvŐr
2012.08.16 23:17:41
@Devourius: Nyár, szabadság, ilyesmi.
IdegenNyelvŐr
2012.09.04 22:43:14
@El Mexicano: OK, lehet, hogy majd írok róla.
Mostanában nem lehet azzal vádolni az IdegenNyelvŐr blogot, hogy ontja magából a posztokat, sőt. Jöjjön néhány szó a hallgatás miértjeiről.
Eltűnésemnek több oka is volt. Egyrészt mivel elég maximalista vagyok, ezért nekem egy-egy poszt elkészítése,…..
Az amerikai angolt beszélők egy része a cot és a caught szavak magánhangzóját, azaz az /ɑ/-t és az /ɔː/-t azonosan ejti. De hogy hogyan, azt érdemes egy kicsit közelebbről is megnézni, és az is jó kérdés, hogy mennyire elterjedt ez a fajta kiejtés, ill.…..
IdegenNyelvŐr
2011.10.26 21:42:26
@Devourius: A water egy érdekes eset, mert annak igazából létezik /ɑ/-s meg /ɔː/-s változata is US-ben, hasonlóan pl. a wasp-hoz vagy a want-hoz. Ez azoknál, akik összeolvasztanak, nyilván nem számít, de a többieknél sincs feltétlenül túl nagy különbség a képzésükben: lehet akár csak az ajakkerekítés mértéke is, ráadásul az előtte álló [w] maga is kerekített. GB-ben az /ɒ/-s változat lényegesen ritkábban fordul elő a water esetében, míg a wasp/want meg alapvetően azzal van.
IdegenNyelvŐr
2012.11.27 17:12:16
@Devourius: Ezért is szoktam én óvatosságra inteni a CC-merger elterjedtsége tekintetében, mert sokkal többen tesznek apró hossz- vagy kerekítettségbéli különbséget az egyes fomémák realizációi közt, mint sokan állítják. Ettől még persze van olyan nyelvváltozat, melyben mind a négy fonéma neutralizálódik, de ennél sokkal gyakoribb, hogy vagy csak az /ɑː/ és az /ɑ/ olvad össze, vagy csak az /ɑ/ és a két /ɔː/, de az/ɑː/ nem. Ennek ellenére, ha neked a négyszeres összeolvasztás jön be, használd azt. Én nem tenném és nem teszem, de hát a nyelvtanulás nem habostorta… ;)
IdegenNyelvŐr
2012.12.17 12:39:16
@Devourius: A HPr régebben íródott, azóta már az [σˑ]-t tekinti semlegesnek.
Igen, az /ɔˑ/ megfeleltethető nálam az /ɔ/2-nek.
Igen, az /ɔˑ/ megfeleltethető nálam az /ɔ/2-nek.
function PlaySound(url)
{
document.getElementById('spanDyn').innerHTML="";
}
Az angol nyelvjárások közti eltérések alapvetően a magánhangzók képzésében nyilvánulnak meg, és az alól nem kivétel pl. a back szó /æ/ hangja sem. A /æ/ jelölés azt sugallja, hogy ennek a…..
IdegenNyelvŐr
2011.07.31 11:27:39
@Devourius: Azt nem mondtam, hogy a soron következő lesz a GenAm ;)
Úgy tudom, a blog.hu-n mostanában nagy átalakítások, fejlesztések zajlanak a háttérben, ehhez időnként le kell kapcsolniuk a szervereiket.
Úgy tudom, a blog.hu-n mostanában nagy átalakítások, fejlesztések zajlanak a háttérben, ehhez időnként le kell kapcsolniuk a szervereiket.
IdegenNyelvŐr
2012.11.11 00:14:12
@Devourius: Én az [E]-ből kiinduló és hátrafelé és/vagy lefelé mozduló változatokat gyakoribbnak érzem.
A fonetika – azaz a hangtan – a beszédhangok megformálásának módját írja le. Mivel ez a blog is a kiejtéssel foglalkozik, ezért mielőtt sorra vennénk a beszédhangokat, nem árt szert tennünk némi fonetikai háttérismeretre, meg kell ismerkednünk néhány fonetikai…..
IdegenNyelvŐr
2012.05.26 12:22:52
@Max val Birca: Szerintem az utóbbi csak véletlenül került bele a táblázatba, mert nincs hozzátartozó orogramm sem.
@Devourius: Ne tessék itten dezinformálni, kérem. A Lateral Approximant nem ugyanaz, mint a Semilateral Approximant. Fejen állni a semilaterálisok szoktak.
@Devourius: Ne tessék itten dezinformálni, kérem. A Lateral Approximant nem ugyanaz, mint a Semilateral Approximant. Fejen állni a semilaterálisok szoktak.
IdegenNyelvŐr
2012.05.28 11:16:34
@Devourius: "Bár az [ɹ] approximáns, és fejjel lefelé áll, mint annak a rendje."
Úgy értettem, a lateral approximant és a semilateral approximant sorai közül az utóbbiak állnak fejtetőn. Ettől még mások is állhatnak fejen, és állnak is.
Úgy értettem, a lateral approximant és a semilateral approximant sorai közül az utóbbiak állnak fejtetőn. Ettől még mások is állhatnak fejen, és állnak is.
IdegenNyelvŐr
2012.09.21 11:00:50
@Devourius: Ha a nyelv hozzáér a fogak belső felületéhez is, akkor denti-alveoláris.
function PlaySound(url)
{
document.getElementById('spanDyn').innerHTML="";
}
UPDATE (2010-02-07, 14.15): Átalakítottam az /ɹ/ előtti magánhangzók leírását
(/ə, ɛ, ɪ, ʊ, aɪ, aʊ/ + /ɹ/),
melyek nem külön fejezetben, hanem közvetlenül az adott hang után szerepelnek. (A…..
IdegenNyelvŐr
2012.08.16 23:04:42
@Devourius: Az az érzésem, hogy az agy intelligens hangfelismerési képességét és érzékenységét még jó ideig nem fogják a spektrogrammok megközelíteni sem. Valahogy nem érzem a fejlődést, ami részben talán annak is köszönhető, hogy olyan elnagyolt hangok azonosítására, amiket az IPA kínál, nagyjából most is használható a spektrogramm, és ha megfelelő jelölés hiányában nincs hajtóerő, hogy pontosabb leképezést adjanak, akkor nincs is miért fejleszteni a spektrogrammok felbontását.
IdegenNyelvŐr
2012.08.28 21:31:20
@Devourius: Nem lehet, hogy [μu] helyett [ʉμ]-t ejtesz, azért nem tetszik?
A "been" inkább [bɩn] legyen, nekem is az.
A "been" inkább [bɩn] legyen, nekem is az.
IdegenNyelvŐr
2012.09.21 10:59:54
@paraszthajszal: A thefreedictionary.com becsapós, mert a hangsúlyjelet a hangsúlyos szótag _után_ teszi, így ennél a szónál úgy tűnik, mintha a 2-4-6. szótag lenne hangsúlyos, pedig valójában az 1-3-5. ;)
A másik pedig szimplán hibás, szerintem copy-paste áldozata lett, és elfelejtették kitörölni a dʒ elől a hangsúlyjelet.
Jól gondolod, fonémaként a /ə/ nem fordul elő hangsúlyosan. Ha mégis hangsúlyos a szótag, abban valamilyen más fonéma van, amely megválasztását akár az íráskép is befolyásolhatja, pl. "e"–/ɪ, ɪi/, "o"–/ɑ, oʊ/, stb.
A másik pedig szimplán hibás, szerintem copy-paste áldozata lett, és elfelejtették kitörölni a dʒ elől a hangsúlyjelet.
Jól gondolod, fonémaként a /ə/ nem fordul elő hangsúlyosan. Ha mégis hangsúlyos a szótag, abban valamilyen más fonéma van, amely megválasztását akár az íráskép is befolyásolhatja, pl. "e"–/ɪ, ɪi/, "o"–/ɑ, oʊ/, stb.
function PlaySound(url)
{
document.getElementById('spanDyn').innerHTML="";
}
UPDATE (2009-09-06 11.30): Nagy sokára elkészültem az ehhez a poszthoz tartozó több mint 180 hangminta hozzáadásával, melyeket a kék színű fonetikus és fonémikus átírásokra kattintva lehet meghallgatni.
A…..
IdegenNyelvŐr
2012.09.14 20:18:46
@Devourius: Nem kieshet, hanem inkább beszúródhat. Etimológiailag a recoup-pal ill. a recover-rel van rokonságban, így valószínűleg soha nem is volt benne /j/, legfeljebb spelling pronunciation hatására.
IdegenNyelvŐr
2012.09.18 22:54:15
@Devourius: Csak az utána következő.
IdegenNyelvŐr
2012.09.18 22:57:43
@Devourius:
[ɫ]+[l]: vagy nem hasonulnak egymáshoz; vagy az első kevésbé lesz velarizált. US-ben meg többnyire eleve nem is velarizáció nélküli [l] van mgh. előtt sem.
fact: Igen, két zárhang közül csak az első unreleased.
might've: igen, vagy akár [v] nélkül is.
congeniality: szerintem nem valószínű, hogy az első szótagra csúszik a második mellékhangsúlya, mert akkor a második szótag sorvadási hajlamot mutatna. Max. mindkettő mellékhangsúlyos lesz, de valószínűbb, hogy az első szótag sorvad.
forint: Nem, olyan, mint pl. a "forum": fore + int. De lehet, hogy valakinél az orange mintáját követve nyíltabban realizálódik, de a nyíltabb hangot általában "-rr-" követi, nem sima "-r-", pl. "sorry, tomorrow".
[ɫ]+[l]: vagy nem hasonulnak egymáshoz; vagy az első kevésbé lesz velarizált. US-ben meg többnyire eleve nem is velarizáció nélküli [l] van mgh. előtt sem.
fact: Igen, két zárhang közül csak az első unreleased.
might've: igen, vagy akár [v] nélkül is.
congeniality: szerintem nem valószínű, hogy az első szótagra csúszik a második mellékhangsúlya, mert akkor a második szótag sorvadási hajlamot mutatna. Max. mindkettő mellékhangsúlyos lesz, de valószínűbb, hogy az első szótag sorvad.
forint: Nem, olyan, mint pl. a "forum": fore + int. De lehet, hogy valakinél az orange mintáját követve nyíltabban realizálódik, de a nyíltabb hangot általában "-rr-" követi, nem sima "-r-", pl. "sorry, tomorrow".
function PlaySound(url)
{
document.getElementById('spanDyn').innerHTML="";
}
A múltkori általános bevezető után most ismerkedjünk meg a spanyol nyelv beszédhangjaival: először a magánhangzókkal, aztán a mássalhangzókkal. Ebben a posztban fonémákról és allofónokról lesz…..
IdegenNyelvŐr
2012.09.05 22:33:57
@Devourius: Sejtem, mire gondolhatsz. Egy apró pattanás nálam is előfordul. Ezt az okozhatja, hogy a nyelv hegye tökéletes zárat képez pl. a középső két metszőfoggal a [θ] képzése során, így a levegő az azoktól jobbra ill. balra lévő fogaknál távozik. Amikor a nyelv hátrahúzódik pl. egy [w] képzése miatt, a középső zár hirtelen felpattan, mint egy dentális [t̪]. Szerintem ez lehet nálad is.
IdegenNyelvŐr
2012.09.14 20:17:01
IdegenNyelvŐr
2012.09.18 22:53:25
@Devourius: Én a spanyolt sem érzem [e]-nek, bár valóban zártabb, mint a többi. A brazil kevésbé frontális, mint az [e]. Az argentín1 a legnyíltabb ezek közül, az már tényleg az [ɛ] tartományába esik. A többi [E].
//
Akinek a cím sérti a vallási meggyőződését, az is nyugodtan olvasson tovább, nincs mitől tartania. A poszt szakmai kérdést fog feszegetni: a kettőshangzó jelentése egyértelműnek tűnik, mégis gyakran furcsa értelmezésben találkozhatunk vele. Főleg a spanyol…..
IdegenNyelvŐr
2012.08.31 18:09:10
@El Mexicano: "a lényeg, hogy cónyuge elválasztható úgy, hogy cón-yu-ge"
Hogy jön ide az elválasztás? Szótagolásról van szó.
A fonetikai és a fonológiai szótaghatárok nem feltétlenül esnek egybe, lásd előző komment. Biztos vagy benne, hogy aki [j] hanggal ejti a "cónyuge"-t, az úgy szótagolja, mint aki [ʝ] hanggal? Mert ez egyáltalán nincs ám kőbe vésve.
Hogy jön ide az elválasztás? Szótagolásról van szó.
A fonetikai és a fonológiai szótaghatárok nem feltétlenül esnek egybe, lásd előző komment. Biztos vagy benne, hogy aki [j] hanggal ejti a "cónyuge"-t, az úgy szótagolja, mint aki [ʝ] hanggal? Mert ez egyáltalán nincs ám kőbe vésve.
IdegenNyelvŐr
2012.09.04 22:40:24
@El Mexicano: Melyik része magas? Az első vagy a második kommentemben leírtak?
IdegenNyelvŐr
2012.09.05 22:37:44
@El Mexicano: A fonológiai elsősorban a fonémák viselkedése, azok felbukkanó allofónjai alapján húzza meg a szótaghatárt. Mivel a spanyol /r/-nek a szó elején több perdülete van, mint a végén, ezért a szintén több perdületű "perro"-ban is a /r/ elé teszik a szótaghatárt. Ezzel szemben fonetikailag a hangok fizikai jellemzői (pl. erősség, hosszúság) alapján lehet meghatározni a szótaghatárt, így fonetikailag a szótaghatár a perdületek között van a "perro"-ban.
Angol példával élve, a "Sammy" név fonológiailag /ˈsæm.i/, de fonetikailag kétféleképpen is szótagolódhat: ha tiszta magánhangzóval ejtik, akkor pl. [ˈsæm.i], ha azonban kettőshangzóval, amint az Amerikában roppant gyakori, akkor pl. [ˈsEɘ.mi] lesz. A fonetikai szótaghatár tehát mindig a tényleges kiejtéstől függ, nem pedig attól, hova várnánk a fonológiai megfontolások alapján.
Még az sem feltétlenül teljesül, hogy fonetikailag és fonológiailag ugyanannyi szótag van egy szóban. Az egy másik posztban említett "fauna/szauna" szavak – ha fonológiailag nem tekintjük diftongusnak az <au> által jelölt hangokat – három-három szótagból állnak. Ezzel szemben fonetikailag állhatnak akár csak kettőből is, amennyiben diftongussal ejtik őket.
Angol példával élve, a "Sammy" név fonológiailag /ˈsæm.i/, de fonetikailag kétféleképpen is szótagolódhat: ha tiszta magánhangzóval ejtik, akkor pl. [ˈsæm.i], ha azonban kettőshangzóval, amint az Amerikában roppant gyakori, akkor pl. [ˈsEɘ.mi] lesz. A fonetikai szótaghatár tehát mindig a tényleges kiejtéstől függ, nem pedig attól, hova várnánk a fonológiai megfontolások alapján.
Még az sem feltétlenül teljesül, hogy fonetikailag és fonológiailag ugyanannyi szótag van egy szóban. Az egy másik posztban említett "fauna/szauna" szavak – ha fonológiailag nem tekintjük diftongusnak az <au> által jelölt hangokat – három-három szótagból állnak. Ezzel szemben fonetikailag állhatnak akár csak kettőből is, amennyiben diftongussal ejtik őket.
function PlaySound(url)
{
document.getElementById('spanDyn').innerHTML="";
}
A német nyelv magánhangzóival legutóbb már megismerkedtünk, most jöjjenek a mássalhangzók. Orrhangok Az orrhangok közül az /n/ a legérdekesebb, mivel számos allofónja van, mert szinte mindig hasonul a…..
IdegenNyelvŐr
2012.03.26 23:43:18
@Devourius: A következő hosszú hétvégéig már csak… május 1-ig kell aludni ;) Bár lehet, hogy akkor meg átalszod a következő poszt megjelenését ;)
A gargarizálós jó, azt osztrákoktól hallom sokat. Pedig ha a [χ] megvan, akkor már csak zöngésség kérdése az egész.
A gargarizálós jó, azt osztrákoktól hallom sokat. Pedig ha a [χ] megvan, akkor már csak zöngésség kérdése az egész.
IdegenNyelvŐr
2012.05.01 11:14:49
@Devourius: De aztán közbejött egy másik hosszú hétvége, a húsvéti, amikor volt is poszt… ;)
IdegenNyelvŐr
2012.09.05 22:35:20
//
Bár kettőshangzókkal, azaz diftongusokkal szinte a blog minden posztjában találkozhattunk, érdemes lesz közelebbről szemügyre vennünk őket és a „nagytestvéreiket”, a hármashangzókat, azaz a triftongusokat is.
A kettős- ill.…..
IdegenNyelvŐr
2012.08.22 23:17:54
@Devourius: Most sem azt mondtam, hogy affektált a [sɩksθs], csak azt, hogy a kitűzött célodat eredményesebben éred el, ha utánzod az anyanyelvieket, mintha mindent a következetességnek rendelsz alá.
Ez áll a /nt/-re is. Ahogy @paraszthajszal: találóan írta: "Egy anyanyelvi szempontjából az lesz a szokatlan, ha olyasvalamit hagyna ki, amit egy másik anyanyelvi nem". Erre van esélyed, ha minden /nt/-ből automatikusan [n]-t csinálsz.
Ez áll a /nt/-re is. Ahogy @paraszthajszal: találóan írta: "Egy anyanyelvi szempontjából az lesz a szokatlan, ha olyasvalamit hagyna ki, amit egy másik anyanyelvi nem". Erre van esélyed, ha minden /nt/-ből automatikusan [n]-t csinálsz.
IdegenNyelvŐr
2012.08.22 23:19:26
@Devourius: Nem. A linkelt cikk az au/eu _viselkedése_ alapján hoz ítéletet, a viselkedés meg fonológiai szint, vagyis az én olvasatomban a cikk szerint _fonémaként_ nem diftongussal, hanem két önálló magánhangzóval van dolgunk. De adott esetben definiálható olyan szabály, hogy egy /e.u/ realizálódhat [eu]-ként is, ill. ha mégis diftongusnak tartanák, akkor egy /eu/ akár [e.u]-ként is (az au ugyanez pepitában). Szóval igazából nem oszt, nem szoroz, hogy fonológiailag minek tekintik, mert minket beszélőket az kicsit sem érdekel, mert fonetikailag attól függetlenül ejtünk semlegesben is diftongusokat. Bizonyos szavakban a diftongusos ejtés dominál, másokban a kétszótagos, megint másokban meg ingadozik.
Ezt szerintem nemigen lehet egyetlen fonémával vagy fonémakapcsolattal leírni, mert úgy elég nehéz lenne levezetni belőle a tényleges kiejtést, mert a fauna/szauna között nem hinném, hogy bármiféle kontextuális allofón szabályt lehetne találni.
Ezt szerintem nemigen lehet egyetlen fonémával vagy fonémakapcsolattal leírni, mert úgy elég nehéz lenne levezetni belőle a tényleges kiejtést, mert a fauna/szauna között nem hinném, hogy bármiféle kontextuális allofón szabályt lehetne találni.
IdegenNyelvŐr
2012.08.28 21:34:38
@paraszthajszal: Én sem gondolom, hogy fonémaként kettőshangzónak kéne őket tekinteni.
Legutóbb ott hagytuk abba, hogy az angol hot szót lehet /hɒt/-nak átírni brit kiejtés szerint. De mi van az amerikai kiejtés szerinti /hɑt/-tal? Valóban két különböző fonéma szerepel bennük? Lehet egy szónak egynél több fonémikus…..
IdegenNyelvŐr
2011.06.17 21:05:58
@Devourius:
motive -- nem [ə]-sül
present (v) – [ə]-sül
gadget -- [ə]-sül
artist -- nem [ə]-sül
office -- [ə]-sül
democracies
berries (utóbbi kettő lehet nem kivitelezhető a szóvégi y miatt) -- nem az y miatt, hanem az /i/ miatt, így marad /-iz/, ami többnyire [-iz], konzervatívabb változatokban [-ɪz].
"Továbbá az oxygenben miért marad az y [ɪ]?"
Vannak szavak, melyekben a várttal szemben nem sorvad el egy-egy szótag, pl. a processor közepén is /ɛ/ van. Talán az összetételt tükrözi: oxy + gen. De szerintem lassanként ez az y is [ə]-sülni fog.
motive -- nem [ə]-sül
present (v) – [ə]-sül
gadget -- [ə]-sül
artist -- nem [ə]-sül
office -- [ə]-sül
democracies
berries (utóbbi kettő lehet nem kivitelezhető a szóvégi y miatt) -- nem az y miatt, hanem az /i/ miatt, így marad /-iz/, ami többnyire [-iz], konzervatívabb változatokban [-ɪz].
"Továbbá az oxygenben miért marad az y [ɪ]?"
Vannak szavak, melyekben a várttal szemben nem sorvad el egy-egy szótag, pl. a processor közepén is /ɛ/ van. Talán az összetételt tükrözi: oxy + gen. De szerintem lassanként ez az y is [ə]-sülni fog.
IdegenNyelvŐr
2012.04.18 15:18:52
@Devourius: Igen.
IdegenNyelvŐr
2012.08.28 21:32:33
@Devourius: Azt szokták mondani, a velárisok mellett az [ɩ] jól vagy akár jobban "érzi magát", mint az [ə], pedig a [k/g] épp az ellentétes irányban tolja (vagy inkább húzza) el az [ə]-t, mint amerre az [ɩ] van.
Az /Cʊɹ/ US-ben összeolvadhat a /Cɜːɹ/-rel, ha a /C/ valamilyen palatális hang, mint pl. a sure, jury, cure szavakban. De idetartozik a during csoportja is, mert abban is anno volt /j/.
Az /Cʊɹ/ US-ben összeolvadhat a /Cɜːɹ/-rel, ha a /C/ valamilyen palatális hang, mint pl. a sure, jury, cure szavakban. De idetartozik a during csoportja is, mert abban is anno volt /j/.
function PlaySound(url)
{
document.getElementById('spanDyn').innerHTML="";
}
Tekintettel a néhány nappal ezelőtti nemzeti ünnepünkre, kivételesen szóljon ez a poszt a magyar nyelvről, pontosabban a magyar nyelv beszédhangjairól. A posztban előforduló fonetikai kifejezéseket…..
IdegenNyelvŐr
2012.06.08 23:40:39
@Devourius: Az akkor még biztos nem minősült annyira lényeges különbségnek. ;)
IdegenNyelvŐr
2012.06.24 17:56:32
@Devourius: Máshová nemigen tudja terelni, hiszen ha a fogmedernél lévő zár felpattan, akkor a levegő a fogmedren túl a fogakkal találja magát szemben.
IdegenNyelvŐr
2012.08.27 23:49:30
@Devourius: Szerintem nem, de ezt nem állítom határozottan. Nem lehet, hogy csak fogsor problémáik voltak? ;)
function PlaySound(url)
{
document.getElementById('spanDyn').innerHTML="";
}
Nemrég az angol szavak hangsúlyozása kapcsán szó esett már arról, hogy a szavaknak bizonyos szótagjai hangsúlyosak, mások pedig hangsúlytalanok – ez utóbbiak sorvadt alakban is megjelenhetnek. Az…..
IdegenNyelvŐr
2009.10.18 00:06:50
@Franci1969: De most már ugye nálad is látszanak a kékek mellett a hangszóró szimbólumok?
Halkak lennének? 89 dB-re vannak belőve, a 90 dB a wikipedia szerint "üzemi zaj, kamion 1 méterről". Én ezeket nem mondanám halknak ;)
Magyarnak hangzik a beszélő?
Halkak lennének? 89 dB-re vannak belőve, a 90 dB a wikipedia szerint "üzemi zaj, kamion 1 méterről". Én ezeket nem mondanám halknak ;)
Magyarnak hangzik a beszélő?
IdegenNyelvŐr
2009.10.18 11:57:36
@Franci1969: Megnéztem, IE-vel valóban nincs hangszóró mellettük. Hmm, ez érdekes...
IdegenNyelvŐr
2012.08.22 23:00:15
@Devourius: Mivel /kt/-vel nem kezdődhet szótag, ezért az első szótagot a /k/ zárttá teszi. A zárt szótagban lévő <o> pedig rendszerint az /ɑ/-t jelöli, ahogy itt is. Bár elvi lehetőség lenne az első hang sorvadására (/əkˈt-/), de nem szokott.
Az előző bejegyzésemben arra a következtetésre jutottunk, hogy érdemes törekednünk egy idegen nyelv valamelyik szabványos változatának az elsajátítására. No de melyiknek?
A legtöbb ma élő nyelvnek léteznek különböző változatai, melyeket nevezhetünk nyelvjárásnak,…..
IdegenNyelvŐr
2012.08.16 23:13:30
@Devourius: Az [ʊu] mára már annyira visszaszorult, hogy úgy gondolom, ideje volna inkább már az [μu]-t semlegesnek tekinteni US-ben is. Már csak azért is, mert sok helyen még ennél is előbbre képzik, akár [ɨ, ɨ̮, ʉ] kezdő hanggal.
IdegenNyelvŐr
2012.08.16 23:14:05
@Devourius:
"de a szótagolásában nem vagyok biztos ['θɹˑ(ˌ)σɷ]?)" ['θɹ̩ˑ.(ˌ)σɷ].
Egyébként jól dekódoltad. Maradj nyugodtan a /'θɜːɹoʊ/-nál, a többit elég, ha felismered, ha hallod.
"de a szótagolásában nem vagyok biztos ['θɹˑ(ˌ)σɷ]?)" ['θɹ̩ˑ.(ˌ)σɷ].
Egyébként jól dekódoltad. Maradj nyugodtan a /'θɜːɹoʊ/-nál, a többit elég, ha felismered, ha hallod.
IdegenNyelvŐr
2012.08.20 22:59:08
@Devourius: "(éljen a következetlenség)"
Nem, ez nem következetlenség, hanem egyre inkább életszerűtlenség ;)
Nem, ez nem következetlenség, hanem egyre inkább életszerűtlenség ;)
Sokan sokfelé hangoztatják, hogy az [i] és az [u] ill. a [j] és a [w] képzése között gyakorlatilag nincs különbség, és csak abban térnek el egymástól, hogy a szótag közepén vagy a szélén állnak-e. Ez a megállapítás azonban nem felel meg a valóságnak, ugyanis van egy igen…..
IdegenNyelvŐr
2012.07.15 12:24:50
@Devourius: De sokan csak az F1–F3-at figyelik, meg olyan is van, hogy az alsó és felső frekvenciasávokat levágják, így aztán nem feltétlenül… ;)
IdegenNyelvŐr
2012.08.16 23:12:48
@Devourius: Jó az irány! Az utánzás kulcsfontosságú. A vizualizálással az a baj, ami eleve a spektrogrammal is: csak azt ismered fel (tudod megjeleníteni), amit már eleve ismersz. Ha ismeretlen mintázatot látsz a spektrogrammon, abból nem biztos, hogy rájössz a pontos képzésére. Arra egyedül utánzásos próbálgatással lehet rátalálni, pont úgy, ahogy a kisgyerek beszélni tanul.
function PlaySound(url)
{
document.getElementById('spanDyn').innerHTML="";
}
A fenti képen olvasható nevek kiejtéséről még nem is esett szó, így aztán különösebb felvezetés nélkül jöjjön néhány közülük. Így írjuk…..
IdegenNyelvŐr
2009.12.02 19:33:46
@puffancs: Lassan már csak kettőnk magánbeszélgetéséből áll ez a blog ;)
A router-nek mindkét ejtése létezik, a britek inkább a francia eredetű route mintájára /ˈɹʊutə/-nek ejtik, Amerikában meg többnyire anglicizáltan /ˈɹaʊtəɹ/-nek.
A router-nek mindkét ejtése létezik, a britek inkább a francia eredetű route mintájára /ˈɹʊutə/-nek ejtik, Amerikában meg többnyire anglicizáltan /ˈɹaʊtəɹ/-nek.
IdegenNyelvŐr
2009.12.02 23:14:03
@puffancs: Nem veszem sértésnek a hozzászólásaidat (te se vedd annak amit most válaszolok), bár a stílusuk időnként kissé kioktatónak tűnik, akár nekem, akár másnak címzed. Gyakran azt a benyomást kelted, mintha az angol nyelv a te környezetben beszélt angollal lenne egyenlő, és ami abban nem létezik vagy nem úgy van, az nincs is angolul vagy hibás.
Valószínűleg te nagyon jól ismered azt a nyelvváltozatot, amiben élsz, hiszen az észrevételeidben van igazság (pl. a mass-szel kapcsolatban), de egyetlen nyelvváltozatból nem szerencsés az egész angol nyelvre kivetített, kategorikus kijelentéseket tenni, mert lehet, hogy ami a körülötted beszélt angolban igaz, az a máshol beszéltben nem (pl. a router ejtése kapcsán: "angolul is u-val mondjak, semmikepp sem au-val"). A blogommal az az egyik célom, hogy a nyelvtanulók ne tekintsék egyik nyelvjárást se felsőbbrendűnek a többivel szemben, hanem vegyék őket egyenrangúnak, kezeljék őket rugalmasan, de következetesen. Ne érts félre: jó az, ha megosztod velünk a személyes tapasztalataidat a környezetedből, csak ne éreztesd azt, hogy az csakis úgy helyes.
Azt megkérdezhetem, hogy mennyi idős voltál, amikor kikerültél Angliába, és mennyi idő után kezdted magad autentikusnak érezni? Az ország melyik területen élsz?
Valószínűleg te nagyon jól ismered azt a nyelvváltozatot, amiben élsz, hiszen az észrevételeidben van igazság (pl. a mass-szel kapcsolatban), de egyetlen nyelvváltozatból nem szerencsés az egész angol nyelvre kivetített, kategorikus kijelentéseket tenni, mert lehet, hogy ami a körülötted beszélt angolban igaz, az a máshol beszéltben nem (pl. a router ejtése kapcsán: "angolul is u-val mondjak, semmikepp sem au-val"). A blogommal az az egyik célom, hogy a nyelvtanulók ne tekintsék egyik nyelvjárást se felsőbbrendűnek a többivel szemben, hanem vegyék őket egyenrangúnak, kezeljék őket rugalmasan, de következetesen. Ne érts félre: jó az, ha megosztod velünk a személyes tapasztalataidat a környezetedből, csak ne éreztesd azt, hogy az csakis úgy helyes.
Azt megkérdezhetem, hogy mennyi idős voltál, amikor kikerültél Angliába, és mennyi idő után kezdted magad autentikusnak érezni? Az ország melyik területen élsz?
IdegenNyelvŐr
2012.08.16 23:11:43
@Devourius: Ne is mondd! Annyira tudtam, hogy a saját nevüket sem lesznek képesek kiejteni. Csak tudnám, miért nem valami magyarok számára is kiejthetőbb nevet választottak…
Egy párszor már belefutottam az említett csatornán az angol nyelvű News-ba is, háááát… Nem hiszem el, hogy ne találtak volna egy anyanyelvi beszélőt erre a célra, aki mondjuk tudta volna, hogy a 'triumph' az try-umf, nem pedig az adásba került *tree-umf… Borzasztó!
Egy párszor már belefutottam az említett csatornán az angol nyelvű News-ba is, háááát… Nem hiszem el, hogy ne találtak volna egy anyanyelvi beszélőt erre a célra, aki mondjuk tudta volna, hogy a 'triumph' az try-umf, nem pedig az adásba került *tree-umf… Borzasztó!
function PlaySound(url)
{
document.getElementById('spanDyn').innerHTML="";
}
Legutóbb sorra vettük az Egyesült Államok tagállamait és azok fővárosait, de abból a listából jó néhány gyakran szóba kerülő nagyváros – de nem főváros – kimaradt. Az alábbi…..
IdegenNyelvŐr
2009.11.01 13:58:28
@NAR: Valóban kissé másként ejti, minta a második szótagra is tenne hangsúlyt (talán csak az éneklés miatt, talán egyébként is), és mintha még egy aprócska /p/-t is beszúrna az /f/ elé. Ezért szoktam azt írni (bár ebből a posztból kimaradt), hogy csak a leggyakrabban hallott formát adom meg, nem az egyetlent.
IdegenNyelvŐr
2009.11.23 08:47:42
@magyar sün: Muskogee ejtése egy kicsit becsapós ;), mint sok más tulajdonnévé: /məˈskoʊgi/.
Ami persze rímel arra, hogy Okie /ˈoʊki/ :)
Ami persze rímel arra, hogy Okie /ˈoʊki/ :)
IdegenNyelvŐr
2012.08.16 23:05:16
@Devourius: Nemigen szokott nyúlni, de ez nincs kőbe vésve.
Sokan sokfelé hangoztatják, hogy mi, magyarok milyen hátul kullogunk az idegennyelv-tudási rangsorban – sajnos teljes joggal. De valahogy mégsem történik semmi, legalábbis semmi látványos vagy mérhető: európai viszonylatban még mindig nagyon kevesen beszélnek…..
IdegenNyelvŐr
2012.03.20 22:59:50
@Devourius: Hát, engem már az oldal megjelenése a sok színes kiemeléssel is elborzasztott… Mintha hirtelen visszarepültem volna 1995-be ;) Csak az animált gifekben táncoló alakokat hiányoltam :)
IdegenNyelvŐr
2012.07.25 21:22:20
@Devourius: Ez szerintem inkább helyesírási kérdés ;)
De úgy vélem, nélküle valóban inkább /z/-t jelölne. Egyetlen olyan alapszó sem ugrik most be, ami "rs"-re végződne, ami meg "r"-re, abban a "s" gramméma /z/-t jelöl (pl. cars, hers, stirs). Ha az alapszó /ɹs/-re végződik, azt "rse" szokta jelölni (pl. rehearse, nurse, diverse, sparse, hoarse), legalábbis nem rémlik kivétel, de lehet, hogy van. De akkor az kivétel ;)
De úgy vélem, nélküle valóban inkább /z/-t jelölne. Egyetlen olyan alapszó sem ugrik most be, ami "rs"-re végződne, ami meg "r"-re, abban a "s" gramméma /z/-t jelöl (pl. cars, hers, stirs). Ha az alapszó /ɹs/-re végződik, azt "rse" szokta jelölni (pl. rehearse, nurse, diverse, sparse, hoarse), legalábbis nem rémlik kivétel, de lehet, hogy van. De akkor az kivétel ;)
IdegenNyelvŐr
2012.07.26 11:30:52
@paraszthajszal: Igen, köszönöm! :)
function PlaySound(url)
{
document.getElementById('spanDyn').innerHTML="";
}
Legutóbb a gyorsabb beszédtempó mellett kieső magánhangzókról volt szó, most pedig nézzük meg, mikor tűnhetnek el a mássalhangzók. A kiegyszerűsödés továbbra sem kötelező.A /t/ és a /d/A…..
IdegenNyelvŐr
2011.05.14 09:00:58
@hu_neutrino: Így van, hasonló, mint pl. a sexual, amiben szintén /sj/ volt, de ma már többnyire /ʃ/.
IdegenNyelvŐr
2012.07.19 22:51:04
@Devourius: Mivel a nyelvek nem következetesek, így ha te következetesen jársz el valamilyen mintában, akkor óhatatlanul el fogsz térni a temészetes nyelvtől. A governor közepén lévő /ɹ/, ha tetszik, ha nem, ha következetes, ha nem, többnyire bizony kiesik. A government-ben ritkábban, abban inkább a két nazálisból esik ki a /n/.
Az angol szótagolás korántsem olyan egyszerű, mint pl. a magyar. Sokféle elmélet létezik rá, főleg fonológiai megközelítésűek – most következzen egy fonetikai megközelítés. (A szótagolás és a szavak sorvégi elválasztása nem feltétlenül…..
IdegenNyelvŐr
2012.04.09 19:25:22
@Devourius: "Wells rendszerében is van logika"
Persze, hogy van, épp ez a baj vele. A fonológusok mindenáron rendszert és logikát akarnak felfedezni ill. belemagyarázni, csak azt hajlamosak elfelejeni, hogy a nyelvek nem feltétlenül logikusan épülnek fel. Márpedig ha valami eleve nem logikus, akkor arra bármilyen logika ráerőltetése elkerülhetetlenül hibás eredményt fog adni…
Persze roppant kényelmes így művelni a "tudományt", hiszen a valóságtól elrugaszkodva, abból csak ihletet merítve szabadon szárnylahat bárki képzelete, és ezen a kitalált elméleti síkon szinte bármi lehetséges, ami mellett tudnak érvelni. Ennyiből lehetne akár /m.eɪk(ə)r/ is, azért mert csak… Ilyen értelemben Wells szótagolása is helyes, nyilván megfelel a saját maga által kreált világa szabályainak. De ahogy mondani szokták, a valósággal való bárminemű egyezés csak a véletlen műve. ;)
Csak "sajnos" a fonetika fránya gyakorlati síkján nincs helye érvelésnek meg logikának: csak megfigyelésnek. És ha egyszer a "maker" fizikai jellemzői [ˈmEɪ.kɹ̩] szótagolást mutatnak, a "metric"-é meg [ˈmEʧ.ɹɩk]-et, akkor hiába áll elő Wells vagy akárki más azzal, hogy az affrikálódás csak egy szótagon belül képzelhető el. Az már régen rossz, ha ő a valóságot el akarja képzelni. Nem képzelni kell, hanem hallgatni. Ami néha – mint tudjuk – arany ;)
Persze, hogy van, épp ez a baj vele. A fonológusok mindenáron rendszert és logikát akarnak felfedezni ill. belemagyarázni, csak azt hajlamosak elfelejeni, hogy a nyelvek nem feltétlenül logikusan épülnek fel. Márpedig ha valami eleve nem logikus, akkor arra bármilyen logika ráerőltetése elkerülhetetlenül hibás eredményt fog adni…
Persze roppant kényelmes így művelni a "tudományt", hiszen a valóságtól elrugaszkodva, abból csak ihletet merítve szabadon szárnylahat bárki képzelete, és ezen a kitalált elméleti síkon szinte bármi lehetséges, ami mellett tudnak érvelni. Ennyiből lehetne akár /m.eɪk(ə)r/ is, azért mert csak… Ilyen értelemben Wells szótagolása is helyes, nyilván megfelel a saját maga által kreált világa szabályainak. De ahogy mondani szokták, a valósággal való bárminemű egyezés csak a véletlen műve. ;)
Csak "sajnos" a fonetika fránya gyakorlati síkján nincs helye érvelésnek meg logikának: csak megfigyelésnek. És ha egyszer a "maker" fizikai jellemzői [ˈmEɪ.kɹ̩] szótagolást mutatnak, a "metric"-é meg [ˈmEʧ.ɹɩk]-et, akkor hiába áll elő Wells vagy akárki más azzal, hogy az affrikálódás csak egy szótagon belül képzelhető el. Az már régen rossz, ha ő a valóságot el akarja képzelni. Nem képzelni kell, hanem hallgatni. Ami néha – mint tudjuk – arany ;)
IdegenNyelvŐr
2012.07.08 23:21:19
@Devourius: Duh… :)
function PlaySound(url)
{
document.getElementById('spanDyn').innerHTML="";
}
A múltkori általános bevezető után most ismerkedjünk meg a német nyelv beszédhangjaival – terjedelmi okokból ezúttal csak a magánhangzókkal.
Ebben a posztban fonémákról és…..
IdegenNyelvŐr
2011.08.15 12:44:51
@Devourius: Alapvetően:
- zárt (checked) szótagban a nyíltabb hangok szerepelnek (s[ʏ]n-thetisch, [E]nt-lang, [σ]k-tett)
- nyíltban pedig a zártabbak (d[y]-namisch, r[e]-al, b[o]-tanisch).
De tapasztalható ingadozás a nyíltabb hangok javára a nyílt szótagokban is (d[ʏ]-namisch, r[E]-al, b[σ]-tanisch).
- zárt (checked) szótagban a nyíltabb hangok szerepelnek (s[ʏ]n-thetisch, [E]nt-lang, [σ]k-tett)
- nyíltban pedig a zártabbak (d[y]-namisch, r[e]-al, b[o]-tanisch).
De tapasztalható ingadozás a nyíltabb hangok javára a nyílt szótagokban is (d[ʏ]-namisch, r[E]-al, b[σ]-tanisch).
IdegenNyelvŐr
2011.09.28 15:30:07
@Devourius: Bocs, hogy csak most válaszolok, de az utóbbi hetekben tényleg alig volt szabadidőm. :(
A fonológia nehéz ügy, mert nem egzakt tudomány, sok minden analizálás kérdése. A német esetében kérdéses például, hogy a /ç/ meg a /x/ külön fonémák-e, vagy hogy hogyan kezelik a szótagvégi r-t, vagy a kettőshangzókat. Igazából nem tudok olyan leírást mondani, ami minden tekintetben megfelelő lenne…
"Általában el tudom dönteni, hogy mikor van hosszú mgh. a szóban és hangsúlytalan szótaggal is elboldogulok. Viszont sokszor nem tudom eldönteni, melyik rövid magánhangzó szerepel 1-1 hangsúlyos szótagban."
E tekintetben támaszkodhatsz a de.wiktionary.org-ra. Sajnos az írásképből nem mindig lehet kitalálni a kiejtést, főleg az egyszótagos szavaknál (pl. weg, Weg; von, Ton; Küche, Bücher).
A fonológia nehéz ügy, mert nem egzakt tudomány, sok minden analizálás kérdése. A német esetében kérdéses például, hogy a /ç/ meg a /x/ külön fonémák-e, vagy hogy hogyan kezelik a szótagvégi r-t, vagy a kettőshangzókat. Igazából nem tudok olyan leírást mondani, ami minden tekintetben megfelelő lenne…
"Általában el tudom dönteni, hogy mikor van hosszú mgh. a szóban és hangsúlytalan szótaggal is elboldogulok. Viszont sokszor nem tudom eldönteni, melyik rövid magánhangzó szerepel 1-1 hangsúlyos szótagban."
E tekintetben támaszkodhatsz a de.wiktionary.org-ra. Sajnos az írásképből nem mindig lehet kitalálni a kiejtést, főleg az egyszótagos szavaknál (pl. weg, Weg; von, Ton; Küche, Bücher).
IdegenNyelvŐr
2012.07.07 16:49:28
@Devourius: Igen, a hosszú mgh. mellékhangsúlyos szótagban meg szokott rövidülni.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz