Adatok
Kopaszénekesnő
0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Blogunkon írtunk már kritikát filmről és játékról is, de tapintatosan kihagytuk eddig a könyveket. Eddig. Pár nappal ezelőtt apósom és feleségem révén kezembe került Tim Willocks A Lovagrend című regényének egy tiszteletpéldánya, jó nagy betűkkel feltüntetve benne, hogy…..
Kopaszénekesnő
2011.04.09 17:06:27
@21 hónap: Kedves Kollegina! Akár haragszik, akár nem, de ha valaki egyetlen tévesnek vélt szó miatt valószínűleg véglegesen lemond egy fordító foglalkoztatásáról, az önbizalomhiányban nyilván nem szenved ugyan (ó, ifjonti hév, amely hatszázhetven oldalnyi szöveget egy nem tetsző szó alapján minősít), ám a magam részéről szomorúan eltekintek attól, hogy a jövőben az ő csalhatatlan ítélőképességére bízzam a sorsomat, még ha ezzel menthetetlenül elesem is minden műszaki munkától. Bár sommásan kinyilatkoztatott véleményét kissé árnyalja az a tény, hogy a szakma műszaki magjának képviselői a proz.com oldalon kedélyesen elvitatkozgattak éppen a curtain wall kifejezés célszerű fordításáról. Közülük a függönyfalat javaslóval hárman egyetértettek, most nyilván mind a négyen retteghetnek, mi vár rájuk 21 hónapilag. (Kétségkívül éppúgy koldusbotra jutnak, mint például a „Tantallon vára”, a „Hagia Szophia” és az „Edinburgh-i vár” szócikk elkövetésében vétkes, függönyfal-szimpatizáns wikipedisták.) Egy másik szakértő a rendkívül konkrét és precíz „várfal” megoldást dobta be, ezt szintén hárman támogatták. Megsemmisítő érvüket úgy foglalhatnám össze, hogy mivel a függönyfalnak van bevett modern jelentése, régi kontextusban nem jó. (Elképzelem szegény megtévesztett regényolvasókat, amint a fél évezreddel ezelőtti vérzivatarban holmi acél-üveg felhőkaparó-homlokzatokat vizionálnak maguk elé.) Aha, tehát kocsival sem járhat reneszánsz regényhős, mert még azt hisszük, hogy autózik, és nem írhat tollal, mert akkor az mindjárt golyós, vagy pláne filc.
Ha régebben nem, az impresszionisták óta kapiskálhatjuk, hogy a színek helyi értékkel bírnak. Szerintem a szavaknak is van olyanjuk, szövegkörnyezettől függően változik. Na mindegy, az említett szakfordítói eszmecsere a Wikipédiából vett kastélyos idézettel zárul. Igen, igen, jól tetszik sejteni, ott is „függönyfal” szerepel. Tudjuk persze, hogy a Wikipédia nem igazán perdöntő forrás, sokszor inkább általános, előzetes tájékozódásra szolgál, de azért ez mégis bájos.
Ha régebben nem, az impresszionisták óta kapiskálhatjuk, hogy a színek helyi értékkel bírnak. Szerintem a szavaknak is van olyanjuk, szövegkörnyezettől függően változik. Na mindegy, az említett szakfordítói eszmecsere a Wikipédiából vett kastélyos idézettel zárul. Igen, igen, jól tetszik sejteni, ott is „függönyfal” szerepel. Tudjuk persze, hogy a Wikipédia nem igazán perdöntő forrás, sokszor inkább általános, előzetes tájékozódásra szolgál, de azért ez mégis bájos.
update: currently 1.-ok a hit list alapjan, de eleg szoros, uh mindenki huzzon szavazni! pretty please ^_^..
Kopaszénekesnő
2009.05.21 19:49:50
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Köszönöm, hogy fordítói munkámra néhány jó szót szánt, ez korántsem általános szokása a könyvismertetőknek. Érdekes, ha úgy látja, hogy eddig zömmel szerelmes füzeteket magyarítottam, hiszen ezt a vélekedését még a tételszám sem támasztja alá, nemhogy a terjedelem, ami pedig az ulpiusos műveket illeti, azok eléggé vegyes műfajúak. A szakállaspuska éppen azért szakállas, hogy elsütés után ne rúgjon hátra, ezt ugyanis egyéb rögzítés híján a várfalhoz vagy más támasztékhoz ütköző szakáll akadályozta meg. Súlyosnak súlyos volt, de harctereken is használták, persze fel-alá nem rohangáltak vele, ahogy a könyvben sem teszik. A szótárban a curtain wall első jelentése valóban függönyfal, és méltán, mert az építészek így nevezik. Talán elnézi nekem, ha már nem emlékszem vissza, hogy azért választottam a mai megnevezést, mert nem leltem rá a várépítészetben használatos szinonimákra, vagy azért, mert kevésbé nehézkesen hangzik, mint akár a kortina/kurtina, akár a kötőgát, de mindegy is, a könyvhöz fűzött szómagyarázatban olvasható a pontos értelmezés. Ha már itt tartunk, a szerzőnek felrója a mehterhánét, amely pedig a szómagyarázó szerint is janicsárzenekar, meg a devsirmét, amelyet illetően ki kell ábrándítanom: igenis a gyermekek begyűjtését jelenti, ami persze a nem muzulmánokat sújtó adószedés (gyermekadó, véradó). A fordítás bírálatához visszatérve, ismertetésében azt írja: „Valami egészen érdekes átiratban szerepel a műben Uludzs Ali, Alexandria beglerbégje – aki nem tudja, kiről is van szó, soha nem jönne rá, kit takar a szereplő…” Fogalmam sincs, miért ne jönne rá, hiszen a könyvben magyarul ez áll: „Alexandria kormányzója, a nyugatiak által Uchali Fartaxként is emlegetett Ali pasa”. Más kérdés, hogy az angol eredetiben többféle név szerepel, ezért is engedtem meg magamnak a magyar kéziratban az alábbi megjegyzést:
„El Louck Ali calabriai születésű kalandor azonos a regénybeli első előfordulásakor külön személyként említett Ali Fartaxszal, a Don Quijotéban Uchali Fartaxként szerepel, egyéb nevei: Uludzs Ali el-Fertasz – ’rühes, hitehagyott Ali’ –, Uludzs Ali Reisz, Uludzs Ali pasa, egyszerűen Ali pasa, Ucciali, Ouloudj Alì, Uluch Alì, El Louck Alì, Eulj Ali, Uluch Alì, Uluge Alì, Uludo Alì, Euldj’ Alì el Fartas, Uchali Fartax, Ucciali, Uchali, Ulug Alì, Vluzzali, Uichiali, Lucchiali, Locchiali, Occhiali, Luccali, Lucciali, Luca vagy Giovanni Dionigi Galeni, az utolsó csukja be az ajtót!”
Ez nyomtatásban már nem látott napvilágot, és a magam részéről nem is hiányolom a könyvből. Azt viszont talán sejteni engedi, hogy fordítóként elvégeztem-e a házi feladatomat.
Végül röviden a helynevekről. Szent Elmo (nem St. Elmo) azért nem Szent Erasmus, mert magyarul az illető szent nevének olasz változata is használatos, ráadásul a „szent Elmo tüze” is feléje billenti a mérleget, hogy némi képzavarral éljek. Az angolba az olaszból átvett Borgo nemcsak a lovagok szájára illik jobban a szicíliai olasz és az észak-afrikai arab házasságából fogant máltai népnyelv Birgujánál, hanem mindazon magyar olvasók fülének is ismerősebben cseng, akik hallottak már harangozni a római Borgo kerületről, amelynek neve körülbelül annyit tesz: ’város, újváros’, és egy tőről fakad az angol borough szóval. Sajnálom, ha a regény valamely magyar olvasójának Máltán jártában netán gondot okoz a Borgo/Birgu azonosítása. Utolsónak maradt a Castel St. Angelo, amely nem igazán „érdekes módon... lényegül át” Angyalvárrá, hanem annál az egyszerű oknál fogva, hogy a név angoloknak és olaszoknak egyaránt se többet, se kevesebbet nem mond, mint a Róma közepén emelkedő építményé, noha az utóbbinak semmi köze sincs karmelita vértanúhoz. Vitatható tehát, hogy szarvashiba-e ezt is ugyanúgy Angyalvárnak fordítani. Azt készséggel elismerem, hogy lehet Szent Angelus (sőt Szent Angelo) erőd is.
Még egyszer köszönöm, hogy fáradozásaimat említésre méltónak találta, azt is mondhatnám, a mai recenzensi átlagteljesítményhez képest ez kifejezetten elismerő értékelés. Egy-egy könyv stílusáról, szóhasználatáról, mondatfűzéséről áradozva legtöbb esetben tudomást sem szoktak venni arról a tényről, hogy a szerző gondolatainak tolmácsolására törekvő magyar szöveget a fordító alkotja meg, legfeljebb a könyv címének sikerült vagy sikerületlen voltáról vetnek oda egy megjegyzést, ami azért mulatságos, mert a magyar cím olykor a fordító leleménye ugyan, sokszor azonban csak részben vagy épp egyáltalán nem.
Üdvözlettel:
Komáromy Rudolf