Regisztráció Blogot indítok
Adatok
pcurtis

0 bejegyzést írt és 14 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Combat Gear Blog AMD-65 2015.07.06 08:00:00
Úgy gondolom a gyakran idelátogatók számára nem kell bemutatnom a magyar fegyver ipar egyik utolsó műremekét, az AMD-65-ös gépkarabélyt. Sokan így is tekintenek rá, pedig azért bőven akad rajta kifogásolni való. De így vagy úgy, mégis hazai tervezésű, hazai termék, még ha az…..
Kis magyarázatra szorul, mit keres ez a rendőr felszerelések között, de nem bonyolult. Ez a tok korábban a Honvédség és a Határőrség részére volt rendszeresítve, a 2008-as Határőrség Rendőrségbe való beolvasztása során a rendőri állomány is részesült ezekből a…..
Combat Gear Blog Tártáska 2013.10.16 08:00:00
A Magyar Néphadsereg időszakába a kiskatonák életét általában két felszerelési tárgy keserítette meg. Az egyik a surranó, a másik az igen kellemes súlyú tártáska. A táska műbőrből készült, és több féle színárnyalatban szokott pompázni. Lehet látni szürkébe,…..
2003 aszályos nyarán egy fa hajó maradványai emelkedtek a felszínre Dunaszekcső határában. A helyiek érdeklődését felkeltette, de régészeti kutatás nem történt. 2008 őszén a Búvárrégész Szakosztály csapata, együttműködve a Magyar Nemzeti Múzeummal és a Dunaszekcsőért…..
pcurtis 2010.01.11 20:50:40
Kedves Attila!
Valóban szerencsés az a helyzet, hogy a régi szakirodalmat a napjainkban előkerülő leletek alapján lehet korrigálni, ill. bővíteni( Pl. Mainzi római hajók ). A középkori magyar vonatkozású hajózásról Takács Sándor tollából is számos anyag található, a bécsi levéltárakban általa feldolgozott iratok alapján. A Dunát ha a hajózás szempontjából vizsgáljuk, mint hadiút a történelem folyamán a hódítások határaival is folyamatosan változott: egyre délebbre került a súlypont ( Titeli sajkások , a komáromi naszádosok is leköltöztek ). Ez nemcsak a hadihajók, hanem a kereskedelmi hajók esetében is megmutatkozott. A tengeri hajóépítészetnek annyi köze azért van a Dunához, hogy a bécsi armada hajóit ( Donau-fregatt ) a tengeriek mintájára építették Bécsben- nem sok sikerrel. Kurt Schaefer két könyvében rendkívül részletesen leírja ezen hajók, illetve a sajkák, naszádok és ágyús bárkák történetét. Főleg az Al-Dunán használtak tengeri gályákat is. Az osztrák Spitz-ben a dunai hajózástörténeti múzeumban is rendkívül gazdag kiállítási anyag van - én sajnos még nem láttam személyesen. A svéd hajóépítést azért mertem ajánlani, mert Erik Asberg svéd hajóépítő számos Udema osztályhoz hasonló ágyúnaszádot épített Bécsben. Visszatérve hazánkba utalnék Kecskés László: Komáromi mesterségek című könyvére: az ottani hajóácsok még nagyon sokáig ( 1900-as évek ) építették a bőgős hajókat. Szerintem ezek és a középkori naszádok voltak az igazán magyar jellegű hajók, a Kárpát-medence hajózását történelmi szempontból érdemes a teljes dunai hajózás történetével együtt vizsgálni. ( Szívesen vitatkozom...) ..Valóban jó lenne kézzelfogható bizonyíték ismereteink bővítéséhez.
pcurtis 2010.01.16 17:13:54
@dancingbear: Régóta fordítok német hajózási könyveket, így engedd meg, hogy én válaszoljak: a szótárakban - sok más német hajózási kifejezéshez hasonlóan - valóban nem szerepel. Én " holt palánksornak " szoktam fordítani, ami azt jelenti, hogy nem teljes, folytonos palánksorról van szó, mely az orrtőkétől a tattőkéig tart, hanem " töltelék" sor. valahol két teljes sor közé kerül. A Mainz 1-es A típusnál pl. a 2. és a 4. palánksor ilyen,összesen öt hajónál van így ( a rajzokon jól látszik ) . A neten sok anyag található ezekről a hajókról, illetve az ezek alapján épített két másolatról is. Néhány honlap: www.roemerschiff.de www.mit-im-boot.de www.2.rgzm.de ezzel kapcsolatban. Remélem tudtam segíteni. Német nyelvű szakirodalom fordítása terén szívesen segítek...
Esetünkben a fahajó kifejezés nem a rakományra vonatkozik, hanem a a hajóépítés nyersanyagára utal. A ladikokat, néhány retro motorcsónakot és vitorlást leszámítva ma már minden hajó fémből, vagy üvegszálból/műanyagból épül. Nincs ez másként a Kárpát-medencében sem.…..