Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Corita

0 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Az eset egy Dunaújvároshóz közeli mezőgazdasággal foglalkozó KFT-nél történt.A férjem 4 éve dolgozott a cégnél .A tulajdonos tavaly ősszel vett fel egy emberkét termelés vezetőnek,akiről annyit kell tudni,hogy nagyon visszaél a hatalmával,és emberségtelen./ez nem csak a mi…..
Corita 2009.07.16 18:26:55
hát én az ilyet beperelném, mint a huzat.
(van elég kiskapu, csak a sorok között is tudni kell olvasni)
vagy jelentsd fel - elhangzott itt jópár példa (Apeh, EBH, Emberi jogok biztosa, stb.)
ha egy ügyvéd lebeszél - őt is le kell ám informálni, volt-e már dolguk; ismeri-e a tulajt, ki kinek van amarkában - menj másikhoz - biztos találsz; ez akkora jogsértés, hogy könyvet lehetne írni róla... :(

Már átéltem hasonlót - nem én kezdtem, de támadtak, hát iq-ból megvédtem magam. Egy csomóan le voltak nyűgözve a bátorságomtól meg a pimaszságomtól, de úgy kihátráltak mögülem, hogy öröm volt nézni. Négy ügyvéd lebeszélt (hogy így, meg úgy a multi kontra dolgozó, eleve vesztes ügy) de az ötödik megnyerte nekem a pert...
és minden aljas kis trükk nélkül. Elmondtam, elmondták, kérdeztek, válaszoltunk.... elhangzotta a tények, és jópár nyilvánvaló hazugság.... és milyen meglepő, mégiscsak győzött az igazság, a tények. (mondom, hasonló volt a szitu, a válságra hivatkozva sokmindent meg lehet tenni az emberekkel, főleg, ha hagyják. De ami ennyire átlátszó, azt más is észreveszi...
A vezetőség nyilván nem szeretett érte, de végülis enyém volt az "erkölcsi győzelem", a céget megbüntették, és ezzel egy csomó dolgozóba bátorságot öntöttem.
ezért már érdemes volt.... (nyilván már nem dolgozom ott, de ez akkor ígyis úgyis mindegy volt, hát mit veszíthettem volna...?)

Szóval bátorság!
C.

p.s. Stricinek gratula! Meg Bélának is! ;)
Attila reggel 8-kor kezdett volna új munkahelyén, de 7 óra 50-kor felhívták telefonon és közölték vele, már betöltötték az állást.Üdvözlöm a kedves olvasókat! A minap esett meg velem az alábbi kis történet. Mivel aktív munkakereső vagyok (gondolom nem vagyok egyedül..)…..
Corita 2009.05.29 13:55:00
@chabba: fúúúú, milyen igazad van....
erre mondtam, hogy BUTÁK az emberek!!!
nem ismerik a Törvényt, és ha VÉLETLENÜL mégis értesülnek róla, hogy vannak még JOGAIK (az mi...?) egyszerűen nem merik használni - mert félnek az ilyen manipulatív jellegű, szemét pusmogástól
("nincs értelme belevágnod, mindenki tudja, hogy igazad van, de úgyis a Multi Ügyvédje győz.... minek úszol árral szembe...")

én kérek elnézést....
:(
Akad még olyan biztosító cég, ahol a vezetés képes humánusan viselkedni. Rendhagyó (pozitív hangvételű) poszt következik Ákos jóvoltából. A történet egyetlen apró szépséghibája, hogy nem Magyarországon, hanem Köln-ben esett meg...Szia(sztok)!Azutóbbi idöben sokat anyázzák…..
Corita 2009.05.27 21:40:50
én is itt vagyok ám :) - 2 hozzászólás:

1. annyira ideillik.... egy skandináv cégnél dolgozom. Az elején tök normálisak voltak. Nem a rózsaszín álom, csak egyszerűen élhető munkahely, végezhető munka, elfogadható fizu, viszonylag normális főnök-alkalmazotti hozzáállással.
(Mondom ezt úgy, hogy dolgoztam több multinál, fővárosban is, vidéken is; és volt szerencsém elég hosszú időt tölteni külföldön is több helyen, tehát van összehasonlítási alapom.)
Tavaly nyáron volt a vezetőváltás. Az eredeti vezetők ünnepélyes bohóckodás közepette kinevezték a magyar utódjaikat, aztán hazahúztak a kis országunkból.
Na, ami azóta itt megy, az annyira MAGYAR.... a szívem szakad meg, hogy ezt kell írnom, mert ez NEM az a jelző, amit hazafiasan, büszkén magaménak éreznék, hanem sajnos minden negatívumára gondolok.... a mentalitásra, a főnökségnek az "alattvalókhoz" való hozzáállására, a "meggyőzési módszereikre", a fenyegetésre, a megfélemlítésre .... és a kisemberek részéről pedig a félelemből egymás ellen fordulásra, acsarkodásra, fúrásra, könyöklésre. ("fölfele nyal, lefele rúg")
- ami egyszerűen gusztustalan, embertelen, erkölcstelen.

És mindezt nem egészen 1 év leforgása alatt!!!!!!!!!!!! Látszik, és a mindennapjainkba belekúszott a különbség :((((((

Tényleg miért van ez így?! Régen - külföldön, ha kérdezték - büszke voltam a magyarságomra, mert az ugye egyet jelentett a kicsi mokány emberrel, aki furfangosan gondolkozik és szívósan dolgozik, és Aranycsapat és a Nóbel-díjasok....ja meg a Sör ;)
Ma meg...? Még ugyan nem tartok ott, hogy szégyellem - de azt szégyellem, hogy egyértelműen efelé haladok! - és valóban nem örülök, ha szóba kerül...!
Mert sajnos ez a szó, nemzetiségünk jelzője ma már egyre inkább ezt a hozzáállást, ezt a mentalitást jelentik. És nem csak a munka, az üzlet meg a politika világában. :(((((((

2. Nem akarok politizálni, DE:
az elmúlt X évben emberek tömegeit tudatosan tanították a butaságra. Nemcsak az ész nélküli fogysztásra, de ezzel szinkronban leépítették a felsőoktatást, aztán a közoktatást; miközben a média tele van szeméttel (persze mézes mázos - viccesjátékosvetélkedős,meghatósjótékonykodós,izgalmaslátványos-de kizárólagamerikai, illetve a acelebisember-típusú, csillogós csomagolásban, hogy észre se vedd)
ezt árasztják, sugározzák a mai napig, körülöttünk minden csatornán.
Ha nem szándékos, akkor is ebben a közegben élünk benne, kikerülhetetlenül. Az "átlagember".

Akkor viszont miért csodálkozunk, hogy az ezen felnőtt átlagember-generáció így fog viselkedni pl. a munkahelyén...?
(azt se tudja, mi az a MT, mi az a EBH, THM és a többiek...)
Mindez pedig nem lenne egyetemi végzettséghez köthető kiváltság.... de őket (ja, bocs: minket) ez a világ, ez az ország igyekezett úgy nevelni, hogy mindez ne is érdekeljen... :(((

Így aztán az Okos Menedzsereknek van bőven mivel visszaélni.
Na, ez a szomorú. Mert Itt tartunk.

Bocs a kisregényért, de ez már régóta belémszorult.
Corita 2009.05.29 13:24:22
@russell:

Hú, Russell, szívemből írtál! Kár, hogy visszamész (de teljesen érthető!) mert pont ilyen "renitensekre" lenne szükség, mint Te, meg én is. Kár, hogy kevesen maradtunk.... nemcsak értelmesen gondolkodó, de azt fel is vállaló(!) emberek ebben az országban.
Viszont igazad van. Ha itthon nem hagynak élni, oda kell menni, ahol hagynak... ez ilyen egyszerű
(már "kedvenc" exminiszterelnökünk is megmondta... ;)
:(

Corita 2009.05.29 13:26:55
@nyíregyházi betti:
Szerintem "csak" akklimatizálódtak. Mert ez a könnyebb. Ahol az ember él, ott igyexik alkalmazkodni a helyi szokásokhoz (monjuk a külföldi vezető egy ideig hazánkban...)
Sajnos...
Bocsánat, hogy ilyen későn kerül ki az aktuális poszt, de eddig nem voltam gép közelben. Nem is szaporítom tovább a szzót, következzen Lakle levele. Kedves Munkahelyi Terror olvasók! Én nem a történetemet szeretném megosztani, hanem a tanácsotokat várom. Pályakezdő vagyok,…..
Corita 2009.05.21 22:02:51
Csá.
Lakle. No para!
Én az első munkahelyemre pont egy AC-n jutottam be. Máig állítom, hogy véletlenül, és pont azért, mert egyedül én nem vettem komolyan. Na, az vicces volt. (És szomorú, sőt gusztustalan, hogy néhány - nálam sokkal alkalmasabb - jelölt, mennyire kikészült ettől az egésztől. Sajnos) Én - friss tiplomával és tojáshéjjal a s...ggemen - azt se tudtam, mi az az AC (váltóáram ?:)de gondoltam, az ELSŐ ilyen úgyse konkrét állásról szól, majd okosan figyelek, hogyan viselkednek a többiek, és akkor majd a következő ilyenen már én is fogom tudni, mit, hogy, merre, ahogy a sok okos állásvadász könyvben meg van írva.
Tényleg csak egy lehetőségként fogtam fel a dolgot, és halálbiztos voltam benne, hogy én ott aztán labdába se rúghatok. De legalább kávét, szendvicset adtak,nem veszítek vele semmit... :)

Amúgy tényleg egy egész napos program volt, kellett ott prezentálni, fordítani, ppt-t csinálni 15 perc alatt, és persze angolul is előadni magamat (nekem volt rossz érzés, mikor amúgy tapasztalt(nak látszó) mérnökök itt adták fel...) de végig úgy álltam hozzá, hogy kizárt hogy ide bejussak, de ha ez egy szerepjáték, hát játsszunk! Majd úgy csinálok, mintha értenék hozzá... :)

Na, a lényeg,hogy (talán?) emiatt a hozzáállás miatt (is) sikerült annyira lazának maradnom, hogy a sokból visszahívtak a bentmaradó 3 közé (erre is úgy tekintettem, hogy most legalább kiderül, hogy néz ki egy interjú) aztán hogy meglepődtem - és (az előzmények miatt) szégyelltem is piszokul - mikor közölték, hogy akkor engem választottak.... Egészen addig nem hittem el, hogy ez komoly, amíg alá nem írtuk a szerződést.

Ennek már 9 éve, azóta a negyedik munkahelyemen tolom.
Ez viszont megmaradt egy szép emléknek - hogy "így is lehet". Bár tény, hogy ritka az ilyesmi, és parancsra nehéz is lazának maradni.... de nem lehetetlen és mégis meg kell próbálni, mert akadhatnak azért kivételek. mint pl az én esetem.

szóval szerintem: aki AC-re megy - egyetlen pillanatig ne higyje el, hogy elnyerheti az állást, ne görcsöljön, és ne érdekeljék a bunkó HR-esek - inkább a többi vetélytárs hozzáállását figyelje, és főleg maradjon önmaga!!!
Ez annyira ritka manapság, hogy a végén még tuti befutó lesz... :)

Corita
Corita 2009.05.21 22:22:16
@Ameliox:

majdnem 2 évig. Utána volt egy hosszabb meg két rövidebb... Ért ám sok negatív tapasztalatom is, ott is, utána is, keresés közben is, nem mindig ilyen pozitív az életem (a múltkor pont azt írtam, egy "csókos" miatt rúgtak ki úgy, hogy szinte még én kértem elnézést) - de hát ebben a témában pont ez az optimista sztori jutott eszembe.
Mint fehér holló :)