Adatok
palabra
0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Azt hiszem, hogy az internet segítségével történő kapcsolattartásnak – csakúgy, mint a többi személyes viszonynak – megvan a maga „illemkódexe”. Amolyan viselkedési szabályok ezek, melyek megsértése vagy figyelmen kívül hagyása általában a kapcsolatok…..
Szerbusztok pártában élő vallásos leányok! Nektek szeretnék most valami fontosat üzenni. Meg akarom oldani az életetek nagy kérdését. (Csak, hogy érdemes legyen olvasni a jezsuita blogot! :) Én csak tudom hogy kell férjhezmenni: a cölebsz lelkipásztorok értenek igazán a…..
palabra
2009.05.06 16:53:56
@cziczmiczpindur: "De jaj, ha ez aztán magával hozza az egészséges öntudatot és saját egzisztenciát, riasztóan hathat a hímneműek jelentős részére, akik inkább azt szeretnék, hogy Te csak őérte, őkörülötte, a kapcsolatban élj."
Furcsa, ilyet annyiszor hallottam már, de a saját (azért lássuk be, csekély számú:) élményeim meg ennek éppen ellentmondanak. A környezetemben élő fiúknak / férfiaknak igenis imponál az egészséges öntudat, és kifejezetten zavarja őket, ha a nő csak értük él, körülöttük forog. Talán van ebben egy kis félelem is a részükről, hogy nem képesek "megfelelni az elvárásoknak". (Istenem, ha ezt a szót törölhetném a férfiak szótárából...!)
Köszönöm a bátorítást :)
Más: ha arról beszélek valakinek, hogy számomra ideális lenne a háttérteremtő társ (később anya) szerepe, a legtöbben csak hümmögnek: "Aha, hát ez tök jó, tényleg, de nem éreznéd úgy, hogy egy idő után ez már nem elégítene ki szellemileg? Olyan sokra vihetnéd..." Ilyenkor azért elkeseredem: tényleg bennem van a hiba, vagy ez a világ fordult ki teljesen, hogy ma már "ciki" így gondolkodni, ennyivel "beérni"?
Arra persze mindenképpen jók ezek a kérdések, hogy szembesítsenek magammal: vajon nem azért gondolom-e így, mert félek a saját lábamra állni, és önálló, autonóm életet kezdeni...?
@Kitalátor feljegyzete: igen, a felnőtté válás posztmodern hárítása... erről szívesen hallanék még!
Furcsa, ilyet annyiszor hallottam már, de a saját (azért lássuk be, csekély számú:) élményeim meg ennek éppen ellentmondanak. A környezetemben élő fiúknak / férfiaknak igenis imponál az egészséges öntudat, és kifejezetten zavarja őket, ha a nő csak értük él, körülöttük forog. Talán van ebben egy kis félelem is a részükről, hogy nem képesek "megfelelni az elvárásoknak". (Istenem, ha ezt a szót törölhetném a férfiak szótárából...!)
Köszönöm a bátorítást :)
Más: ha arról beszélek valakinek, hogy számomra ideális lenne a háttérteremtő társ (később anya) szerepe, a legtöbben csak hümmögnek: "Aha, hát ez tök jó, tényleg, de nem éreznéd úgy, hogy egy idő után ez már nem elégítene ki szellemileg? Olyan sokra vihetnéd..." Ilyenkor azért elkeseredem: tényleg bennem van a hiba, vagy ez a világ fordult ki teljesen, hogy ma már "ciki" így gondolkodni, ennyivel "beérni"?
Arra persze mindenképpen jók ezek a kérdések, hogy szembesítsenek magammal: vajon nem azért gondolom-e így, mert félek a saját lábamra állni, és önálló, autonóm életet kezdeni...?
@Kitalátor feljegyzete: igen, a felnőtté válás posztmodern hárítása... erről szívesen hallanék még!
palabra
2009.05.06 16:55:45
@P.E.: "Ha nagyon sok önismerettel rendelkeztem volna, lehet soha nem megyek férjhez, és nem lesz egy ilyen szép családom, akit nagyon-nagyon szeretek."
Azért mindenképpen biztató, hogy nem kell megérkeznünk, elég úton lennünk, nem? Köszönöm!
Azért mindenképpen biztató, hogy nem kell megérkeznünk, elég úton lennünk, nem? Köszönöm!
palabra
2010.03.08 16:31:43
@szófialoren: Neked, nekem és mindenkinek (sokan ismeritek)
"Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal –
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem."
(Reményik S.: Kegyelem)
Nálam is égostromlás, koponyazúzás... Pedig az egyik szemlélődő lelkigyakorlat tapasztalata épp az volt, hogy mekkora felszabadító erő rejlik a saját tehetetlenségemre való ráeszmélésben.
(Azt már végképp csak magamnak motyogom, hogy csak olyan dolgot szabad csinálni, amiben még 10 magányos csajjal is örömöm lelem. Ez azért - lássuk be - nem egyszerű ;-)
Amúgy a vodka hallatára lehet, hogy lelkesebbek lennének a legények! X+1-ik ötletként: ivókör? Egészen felvillanyozódtam - hogy ez eddig nem jutott eszembe...
Nagy ölelés mindenkinek,
p.
"Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal –
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem."
(Reményik S.: Kegyelem)
Nálam is égostromlás, koponyazúzás... Pedig az egyik szemlélődő lelkigyakorlat tapasztalata épp az volt, hogy mekkora felszabadító erő rejlik a saját tehetetlenségemre való ráeszmélésben.
(Azt már végképp csak magamnak motyogom, hogy csak olyan dolgot szabad csinálni, amiben még 10 magányos csajjal is örömöm lelem. Ez azért - lássuk be - nem egyszerű ;-)
Amúgy a vodka hallatára lehet, hogy lelkesebbek lennének a legények! X+1-ik ötletként: ivókör? Egészen felvillanyozódtam - hogy ez eddig nem jutott eszembe...
Nagy ölelés mindenkinek,
p.
Az alábbiakban nagyon nagy együttérzéssel és compassioval, együttszenvedéssel szeretnék beszélni arról, amit „sérült férfiasságnak” is mondhatnék. Csak utalásszerűen hadd említsem az ezen a területen támadó nehézségeket: a homoszexualitást nagyon merész dolog…..
palabra
2009.12.04 15:35:16
@jabbok: "...a gyakorlatból értettem meg teljes biztonsággal, hogy az Isten Báránya miért nem eltussolja vagy kimagyarázza vagy megideologizálja a bűnüket - hanem ELVESZI. És hogy ennek milyen rettenetes ára van... EZ az igazi COMPASSIO, nem a szánakozó megértés és mentegetés..."
Uramisten. Nagyon köszönöm, jabbok, ezt a mondatodat.
Uramisten. Nagyon köszönöm, jabbok, ezt a mondatodat.
Nemrég hallottam két férfit beszélgetni. Az idősebb arról beszélt, hogy milyen kár, hogy nem nősült meg. A fiatalabb kérdezte, hogy miért kár, mire az idősebb mondta, hogy lenne, aki a ruháját kimossa, kivasalja, a szobáját kitakarítsa, a dolgait rendben tartsa. Erre a fiatal…..
palabra
2009.11.14 21:45:07
Persze, nem lehet megfizetni, ebben igazatok van - már a technikai része is nehezen elképzelhető: egy kiküldött háztartás-vezetési szaktanácsadó ellenőrizné az elvégzett munkát? :) Mert az mégsem járja, hogy ugyanannyit kapjak, mint a szomszéd Pirike, pedig nekem kétszer olyan szépen csillog a padlóm! Versenyszférát a háztartásokba is! :) Abban is igazatok van, hogy ezt szeretetből csinálja az ember lánya-felesége-édesanyja.
Na de: ideális esetben a fizetős munkáját sem csupán a pénzért végzi az ember, a szeretete, lelkesedése abban is benne van. Mégsem mondjuk fizetésnapon, hogy: "ugyan, hagyjátok már, ebben a hónapban én szeretetből tanítottam / könyveltem / oltottam a tüzet / gyógyítottam a betegeket."
A háztartási munkát, gyermekek nevelését én társadalmi szempontból (is) hasznos tevékenységnek érzem, nem volna rossz ezt társadalmi szinten is értékelni (nem csak jelképesen) - ez nem zárja ki a szeretetet, a férj hálás mosolyát, meg a gyerekek csillogó szemét. @Anne Lee: Annak, hogy az irodai papírtologatást megfizetik, a vacsorafőzést meg nem (annyira), számomra nagyon csúnya társadalmi üzenete van: az fontos, ez meg nem.
(S talán még ennél is csúnyább üzenete van annak, ha a férj nem tartja annyira értékesnek ezt a munkát, mint a sajátját, a fizetőset. Több fiatal(!) férfi ismerősömön látom, hogy természetesnek veszik ezt a "szeretetszolgálatot"; nekik ez "jár", még akkor is, ha a párjuk ugyanannyi munka után esik haza.)
Anne, nálad miért "talált, süllyedt" ez a téma?
Na de: ideális esetben a fizetős munkáját sem csupán a pénzért végzi az ember, a szeretete, lelkesedése abban is benne van. Mégsem mondjuk fizetésnapon, hogy: "ugyan, hagyjátok már, ebben a hónapban én szeretetből tanítottam / könyveltem / oltottam a tüzet / gyógyítottam a betegeket."
A háztartási munkát, gyermekek nevelését én társadalmi szempontból (is) hasznos tevékenységnek érzem, nem volna rossz ezt társadalmi szinten is értékelni (nem csak jelképesen) - ez nem zárja ki a szeretetet, a férj hálás mosolyát, meg a gyerekek csillogó szemét. @Anne Lee: Annak, hogy az irodai papírtologatást megfizetik, a vacsorafőzést meg nem (annyira), számomra nagyon csúnya társadalmi üzenete van: az fontos, ez meg nem.
(S talán még ennél is csúnyább üzenete van annak, ha a férj nem tartja annyira értékesnek ezt a munkát, mint a sajátját, a fizetőset. Több fiatal(!) férfi ismerősömön látom, hogy természetesnek veszik ezt a "szeretetszolgálatot"; nekik ez "jár", még akkor is, ha a párjuk ugyanannyi munka után esik haza.)
Anne, nálad miért "talált, süllyedt" ez a téma?
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Pacsy, a gutaütés kerülget, amikor ilyen hímsoviniszta vagy! ;))) Így jó? :)