Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Hoffmann Júlia Zsüli

0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2009.05.02. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Krétakörblog Figyelő interjú Schilling Árpáddal 2010.07.19 20:27:29
"Színvak lokálpatriotizmust szeretnénk" címmel közölt interjút a Figyelő Online művészeti vezetőnkkel. A riporter Bihari Ádám volt, a cikket itt olvashatjátok el...
Hoffmann Júlia Zsüli 2010.09.14 23:09:29
Krétakörblog Közönségfilm díjat kapott a Kolorádó Kid a Filmszemlén 2010.02.08 21:26:25
Munkatársaink, Sárosdi Lilla és Nagy Zsolt főszereplésével készítette 56-os moziját Vágvölgyi B. András, amit a Moziverzum díjjal ismertek el. Gratulálunk!A tévéfilmek kategóriájában A Nibelung-lakóparknak Zsurzs Éva-díjat ítéltek...
Hoffmann Júlia Zsüli 2010.02.08 22:02:03
Krétakörblog Hakni dokumentumfilm-vetítés és kerekasztal beszélgetés a Krétakör Bázison 2010.01.08 18:12:00
Punk, táncdal és utcazene   A Németh Gábor Péter filmjeiből indított sorozat legújabb darabjaként, január 10-én 19:00 órától a Hakni című dokumentumfilmet vetítjük a Krétakör Bázison. A Hakni három, végletesen különböző zenei csapat egy-egy fellépését követi…..
Hoffmann Júlia Zsüli 2010.01.12 15:30:48
...én voltam! És végre láttam Gábor képmesterségéből egy szeletet.

hakni:
alkalmi előadás;
színész, énekes, zenész alkalmi fellépése, főleg vidéken, művelődési házban, kultúrtermekben stb., külön díjazásért

...ez kellett, hogy tudjam mit ír a papírformikus szakszótár.
s hogy mit láttam?...hát amit, láttam az nekem nagyon érdekes volt, mivel én nem ismerek utcazenészeket. A zenével kapcsolatban állok, de a zenélés ennek a formájának a bemutatása ismeretterjesztő volt számomra.
Talán ezért is ültem kukkancsként a kerekasztal egyik szegletében, mert nekem előbb le kellett ülepednie ennek a sok mindennek. Aztán jöttek, meg voltak, és áramoltak a gondolatok, még ihlet is jött...persze nem az, hogy én is neki vágok, dalolni fogok. S aztán hátra hagyva rövid perces porondomat, nyugtázva a napot vonatra szállok...de mégis valami olyasmit éreztem.
Küzdelmes dolog a zenélés, főleg ha az ember meg is akar belőle élni, valamilyen sablont le kell nyelned hozzá. (úgy érzem, s sajnos látom is)
Az utcazenélés, szerintem kimondottan örömzenélés, óriási elhatározás kell hozzá. S egy teret gátlástalanul ki kell sajátítanod, ami akkor csak a tiéd, a zenéd megszületik rajta. D e hamarosan majd megválsz tőle, s tovább kell adnod, vissza adod a városnak.

Én remélem azért, s hiszek is benne, hogy nem kell sablonnyelőkké válnunk ahhoz, hogy valamit, érdemeset létre hozzunk, valamit ami embercsalogató.

S még azt is gondolom, hogy minden előadás más, és más még ha azt vagy századszor is játsszák.
Minden hang mindig máshogy szól, van hogy a hely is más, a hallgatóság biztosan változik, s az előadó is minden percben más.
Például Szőke Szabolcs, és Tóth Evelin játéka egyszerűen zseniális, játékkal teli, képlékeny, folyton mozgó, rugalmas.

....és most tehát ezek kívánkoztak ki belőlem a filmmel kapcsolatban, kicsit bohókásan, rendezetlenül.

..és még annyi, honvágy érzés az volt, szülő-községemben is minden évben egy éjszaka dáridótól hangos.
S a filmen ez a hangulat visszajött, jól.
Igen, kifejezetten azt éreztem, h ami nem az én világom, s nem szeretem, nézhetővé válik.
Egy másik világba ültetődik ez által.

..és már befejezem!, csak még: dokufilmet a legnehezebb csinálni, vagy fotózni dokut...mert akkor nem mindegy ám a kép sorrend, meg hogy hol állsz, és hogy ő hol áll:

...s köszönöm, a filmkészítőnek(filmkészítőknek)még további sok sikert kívánok:) !

ZS
Krétakörblog Bázisélet; Németh Gábor Péter: Világbajnok dokumentumfilm-vetítés november 15-én vasárnap, 16.00 órától 2009.11.11 20:36:00
November 15-én, vasárnap 16.00 órától vetítjük a Bázison a Világbajnok című dokumentumfilmet a Németh Gábor Péter filmjei közül válogató sorozatunk részeként. Az előző alkalomhoz hasonlóan az előadás után az alkotóval és meghívott vendégekkel beszélgetünk. A film egy…..
Hoffmann Júlia Zsüli 2009.11.22 00:40:02
Krétakörblog Mikó Csaba: Idill (r. Schilling Árpád) 2009.06.28 00:18:00
Az ORTT hangjáték pályázata lehetőséget teremtett arra, hogy Mikó Csaba Idill című drámájából hangjáték-változat készülhessen. Schilling Árpád, egy régebbi felkérésnek eleget téve, vállalta a hangjáték megrendezését a Magyar Rádió számára. Árpád rendezői…..
Hoffmann Júlia Zsüli 2009.06.28 21:42:20
Most lett vége...és nagyon tetszett!
Szocreál stílusa, és az önreflektáló narráció roppant érdekes egyveleget mutatott.
...és játékos volt!, egy pillanatra sem vesztettem el érdeklődésemet, vitt magával a cselekmény, a szálakkal együtt fonódtam én is.
Mikor a nő, a kertről beszélt, s virágneveket sorolt, mályvát...lassan, andalítón..ez a rövidke, szünetszerű a pörgő monológok között jól megfért. Szépen hangzott, és közegből kiragadó hatású volt.
A vége, feszült pillanatai is szépen elkülönültek.
Talán az egyik legnehezebb műfaj ez, mivel itt csak egy médium áll az alkotó rendelkezésére, ezen keresztül tud csak játszani, ezen keresztül tud csak hatni!
A hangsúly, a szünet itt hatalmas erővel bír, mit mikor használunk.
Érdekes feladat...s ha eljátszunk a gondolattal, felszínre kerül, milyen gazdag is ez a közeg, amivel most feladatunk van, hogy megmunkálhassuk. A hang, s ami a torkon kifér határtalan, s észbontó dolgokat lehet vele művelni!
S ez ebben a hangjátékban meg is mutatkozott.
Szívből Gratulálok a művészeknek mindehhez, és örülök, hogy megismerhettem Mikó Csaba művészetéből egy szeletet.

U.I.: A hanganyag valahol újrahallgatható?

Szép estét:)
Krétakörblog A szabadulóművész apológiája - lezárás III. 2009.06.12 21:12:00
A beszámoló-sorozat harmadik része. Ezúttal az elmaradt Nemzeti galériás kiállítás rövid koncepcióját olvashatjátok itt. Ebből az is kiderül, hogy mire használtuk volna azokat az interjúkat, amiket azokkal készítettünk, akik jelentkeztek közületek a felhívásra. Itt…..
Hoffmann Júlia Zsüli 2009.06.26 15:42:25
A szabaduló-project írásos dokumentációjához fűződne első pár gondolatom...
Először is azért, mert roppant érdekesnek találtam, s temérdek kérdést hagyott maga után bennem.
De legfőképp, az tűnt fel, hogy ...őszinte, s ha kell ironikus. Nem levegőbe beszélő történet volt mindez, egy léggömb...hanem kérem szépen itt zajlott valami!
Szocio-doku művészet, intermédia, s még ezerféleképpen nevezhetnénk ezt az új műfajszerűt, amire ti hónapokkal ezelőtt reflektáltatok általatok teremtett, kigondolt eszközökkel, formákkal.
Az újat mindig nehezebben fogadja a közeg, hiszen nem ismeri. S ez által fél attól. Általa ismeretlen térbe kerül. Valami újat mutat a világból, s lehet magáról a befogadóról is.
S ahogy megfogalmaztátok a LaborHotel eleje intrójában(azt nagyon szerettem), a társadalom tagjainak nem szokása a z önreflektálás. Mert mindig könnyebb a másban keresni a hibát, mint körülnézni bennünk.
Hogy ez miért alakult így , nem tudom.
Nem is lényeges. A hangsúly azon van, hogy miként tudnánk jobbá válni.
S szerintem ez a kis vándorlelkületű játék-terápia egy pompás ötletnek bizonyult, hogy elkezdjük szép- lassan feloldani ezt az égető problémát.
Apró részleteiben hasad ki a valami. Aminek eredete nem ismerhető tisztán.
Például, történt az, hogy osztálytársaimmal az év elején megnyertünk egy pályázatot, aminek keretein belül életre hívhattuk nem túl egyszerű koncepciójú tervünket.
A feladat egy műanyag bébielefánt újraértelmezése, megmunkálása volt.
A tervek szerint az elkészült, közel 60 elefánt, köztük a miénk tavasszal vonult volna ki -,s fel az Andrássy útra.
Az ötlet megnyerőnek tűnt, hiszen talán a sok színes, műalkotás felrázza a fővárosi gyaloglók hétköznapjait. Hiszen nem mindig találkozhat az ember lazúros színpamacsokkal.. Elvonatkoztató célja lehetett volna....mégis sorra történtek a rongálások. Valamelyiknek orrát törték, hátát beszakították.
Május 1-től számítva mindössze egy hetet voltak a szabad ég alatt.
Öröm az egészben, hogy a renoválások végeztével újra hódítanak, nem köztereken, hanem zárt térben, elsősorban plázákban. De ez nem olyan mégsem, amilyen lehetett volna. S nem értem miért alakult/alakulhatott ez így ! ?
Miért nem vizsgáljuk meg közelebbről, azt amit nem ismerünk, ahelyett, hogy megsemmisítenénk?!
Talányszerű...
Élményeimnek pozitív színeváltozását is elmesélem, hogy, igen, valóban van a másik fél is..a lelkes "önkéntes".
Rendhagyó tárlatvezetésre invitálta a nagyérdeműt a kortárs Hoppart Társulat, a Bajor Gizi Színészmúzeumba .
Előadásuk csalfa volt...kommersz eszközök segítségével, s nagy adag színészi játékkal öltögették fel színész nagyapáink, s anyáink bőrét időben percről percre változón, térben pedig szobáról szobára, emeletről földszintre vonulón.
A laikus közönség arcáról a kezdetben leült dölyf melyet a játék hirtelensége okozott szép lassan feloldódott, s mindenki nevetett.
Igazi befogadókká váltak
Nagyon élveztem, jó volt ezt látni.
Krétakörblog Hangulatképek egy résztvevőtől a május 1-jei Fináléról 2009.05.14 08:07:00
Egy lelkes gyeptéglatekercselő résztvevő, Hoffmann Júlia, egyik kezében egy virágcseréppel, másikban egy filmes Olympussal a május 1-jei Finálé hangulatát örökítette meg, itt nézhetitek a képeit: INDAFOTO.slideshow.run({…..
Hoffmann Júlia Zsüli 2009.06.02 23:36:23
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása