Adatok
plumbeus
0 bejegyzést írt és 639 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A buddhizmus az élet minden területén abban segít, hogy csökkentse az elégedetlenséget és a szenvedést, hogy boldogságot és békét hozzon. Három szintet lehet megkülönböztetni, attól függően, hogy kinek milyen vágyai vannak. Az első az, amikor valaki a világi javakra vágyik,…..
plumbeus
2011.07.05 18:20:07
@OkVagyOk: A mahajána buddhizmus beszél buddha természetről vélhetően azzal szemben, hogy csak a szerzetesek világosodhatnak meg, azt mondja hogy mindenki megvilágsodohat a buddha-természettel ui. mindenki rendelkezik. Valóban valami eredendő és örök vagy ilyesmit én is olvastam nem is értem azóta, sem mert az ellentmond az ürességnek és annak, hogy minden változik de nyilván csak szerintem:) Nagyon szépen félreérthető minden estre a buddha-természet vagy éppen megbotlott a buddhizmus amikor ezt kitalálta:D Egyébként sem értem, hogy minek ahhoz bevezetni egy természetet hogy mindenki megvilágsodhat, de hát én sok mindent nem értek:D
plumbeus
2011.08.11 21:01:39
@OkVagyOk: Az üresség nem olyasmi, amit az értelmen túl különös módon fel kellen fogni hanem egy értelemmel érthető filozófiai meggyőződésnek megfelelő gyakorlatról és életvitelről van szó egyébként, amihez egy nuygatinak előbb nem érteni kell a kultúráját és amellet is kb. erőszakot kell tennie magán.
A világot a tudat hozza létre. Mit jelent ez? Azt, hogy amit világként tapasztalunk, az az elménk által olyan, amilyen. Először is, bármilyen élményünkről legyen is szó, ahhoz, hogy megéljük, tudatában kell legyünk annak a benyomásnak. Tudatosság híján nem beszélhetünk…..
香嚴和尚云。如人上樹。口銜樹枝。手不攀枝。腳不踏樹。樹下有人。問西來意。不對即違他所問。若對又喪身失命。正恁麼時。作麼生對。 (T48n2005, p293c2-4)Xiangyan tisztelendő mondta:- Olyan, mint egy ember fent a fán. Szájával egy ágba…..
plumbeus
2011.04.30 10:59:49
Mumon's comment:
In such a predicament the most talented eloquence is no use.
Even if you have memorized all the sutras, you cannot use them. When you can
respond correctly, you give life to those who are dead, and kill those who
have been alive. But if you cannot respond correctly, you should wait and ask
the Buddha Maitreya.
“give life to those who are dead,” means yourself as well as others- you wake up for the first time to seeing and hearing and speaking and listening. You can see what’s really at stake in our lives and begin living that out. And when you do that you become an example for others.
“kill those who have been alive” means you don’t any longer have to worry about all the obsessions and confusions that had plagued you before. When they arise you know them for what they are, instances of suffering that have clear causes, and once you see the causes you can let go of them and reduce the suffering. Now your problems are real problems, big problems, not the usual kind.
www.everydayzen.org/index.php?Itemid=27&option=com_teaching&topic=Zen+Koans&sort=title&studyguide=true&task=viewTeaching&id=text-133-92
In such a predicament the most talented eloquence is no use.
Even if you have memorized all the sutras, you cannot use them. When you can
respond correctly, you give life to those who are dead, and kill those who
have been alive. But if you cannot respond correctly, you should wait and ask
the Buddha Maitreya.
“give life to those who are dead,” means yourself as well as others- you wake up for the first time to seeing and hearing and speaking and listening. You can see what’s really at stake in our lives and begin living that out. And when you do that you become an example for others.
“kill those who have been alive” means you don’t any longer have to worry about all the obsessions and confusions that had plagued you before. When they arise you know them for what they are, instances of suffering that have clear causes, and once you see the causes you can let go of them and reduce the suffering. Now your problems are real problems, big problems, not the usual kind.
www.everydayzen.org/index.php?Itemid=27&option=com_teaching&topic=Zen+Koans&sort=title&studyguide=true&task=viewTeaching&id=text-133-92
plumbeus
2011.05.07 11:54:28
@Astus: Igen és ezt : " Ilyenkor mi a teendő, hogy éljen és válaszoljon?"
azaz hogy éljen és válaszoljon
nem azaz nem tartalmazza.
Ily módon válaszhat aközött hogy teljesíti a kötelességét - ami magyarul szintén kimaradt - és meghal (úgymond mivel mégiscsak képletes szakrális szöveg, de adot esetben de facto is...) vagy nem teljesíti a kötelességét és életben marad.
Kicsit más a fekvése, a fordítás pedig nulla egész nulla bár nagyon fantáziadós, elvégre nahogy már ne legyne paradox, amilyen a fordító szemüvege a zenről.
azaz hogy éljen és válaszoljon
nem azaz nem tartalmazza.
Ily módon válaszhat aközött hogy teljesíti a kötelességét - ami magyarul szintén kimaradt - és meghal (úgymond mivel mégiscsak képletes szakrális szöveg, de adot esetben de facto is...) vagy nem teljesíti a kötelességét és életben marad.
Kicsit más a fekvése, a fordítás pedig nulla egész nulla bár nagyon fantáziadós, elvégre nahogy már ne legyne paradox, amilyen a fordító szemüvege a zenről.
A test és lélek kettőssége a nyugati filozófia egyik klasszikus probléma köre, amire az évszázadok során különböző válaszok születtek. A Buddha arra a kérdésre, hogy a test azonos-e a lélekkel nem válaszolt sem igennel, sem nemmel. Hogy miért nem válaszolt ezekre a…..
plumbeus
2011.04.30 10:10:35
@Astus: Nem analóg és teljesen ööö is.
http://bookline.hu/product/home!execute.action?id=31106&type=22&_v=Hilberath_Kessler_Muller_Nocke_A_dogmatika_kezikonyve_1_
És még sorolhatnám a forrásokat. Bölcseletileg nincs jónak nevezve és jónak tartva hiszen jó csak függő létező lehet Isten pedig nem az. Teológiai megközelítésben jó, de különösen úgy hogy Buddha folyton reinkarnálódik és olyasmi (bocsánat) és még a parinirvána sem akadály neki értelmezhetetlen a bejegyzésed.
http://bookline.hu/product/home!execute.action?id=31106&type=22&_v=Hilberath_Kessler_Muller_Nocke_A_dogmatika_kezikonyve_1_
És még sorolhatnám a forrásokat. Bölcseletileg nincs jónak nevezve és jónak tartva hiszen jó csak függő létező lehet Isten pedig nem az. Teológiai megközelítésben jó, de különösen úgy hogy Buddha folyton reinkarnálódik és olyasmi (bocsánat) és még a parinirvána sem akadály neki értelmezhetetlen a bejegyzésed.
plumbeus
2011.04.30 16:08:35
@Astus: Ugyanolyan, mint hogy teológusok próbálnak egy jó istent összehozni egy gonosz világgal,"
Teljesen fölöslegesen bár de még annyit, hogy Isten mint további ok nélküli ok stb. ilyesmi (tessenek olvasni) tökéletes a teremtett világ mint okozat már csak tökéletlen lehet ugye egyrészt.
Másrészt Salamon Ibn Gabirol a net szerint Gabriol szerint a vágyakozásnak (!) volt némi köze a dologhoz, mármint a bűnbe eséhez és világ megromlásához úgymond.
Teljesen fölöslegesen megjegyzem továbbá, hogy az Istent illető kommersz megjegyzések nem vetnek jó fényt annak a buddhizmusra abszolút, míg persze hasonló a hasonlónak örül.
Teljesen fölöslegesen bár de még annyit, hogy Isten mint további ok nélküli ok stb. ilyesmi (tessenek olvasni) tökéletes a teremtett világ mint okozat már csak tökéletlen lehet ugye egyrészt.
Másrészt Salamon Ibn Gabirol a net szerint Gabriol szerint a vágyakozásnak (!) volt némi köze a dologhoz, mármint a bűnbe eséhez és világ megromlásához úgymond.
Teljesen fölöslegesen megjegyzem továbbá, hogy az Istent illető kommersz megjegyzések nem vetnek jó fényt annak a buddhizmusra abszolút, míg persze hasonló a hasonlónak örül.
plumbeus
2011.04.30 16:10:19
@plumbeus: Ja és akkor teljesen érthetetlen az összehasonlítás, hogy olyan mint amit a teológusok próbálnak.
Nem mindegy, hogy milyen egy fordítás. A legtöbb esetben nem az szokott a gond lenni, hogy a fordító nem ismeri a nyelvet eléggé (bár ilyen is megtörténik), hanem az, hogy az adott témakörben mennyire jártas, illetve ő maga milyen értelmezést részesít előnyben. Egy szövegnek…..
plumbeus
2011.04.01 13:09:40
@Astus: hm Tao is van benne emlegetve. Gondolom az a Dharma? Bár nekem nirvánának is tetszene itt.
hát vagy valamit nem értek tudok vagy furcsa egy sorrendiség látszik lennió, vagy a fordítással van valami, vagy nem kell analizálni és akkor nagyon klassz.
hát vagy valamit nem értek tudok vagy furcsa egy sorrendiség látszik lennió, vagy a fordítással van valami, vagy nem kell analizálni és akkor nagyon klassz.
plumbeus
2011.04.01 13:10:49
@Astus: Inkább amikor eszerint működünk csúnya szóval, látni én is látom intellektuálisan...az túró.
plumbeus
2011.04.01 14:40:20
@Astus: Hogy a gyerek abbahagyja a sírást. - mondta Mazu.
Ergo nem szenved. Itt lenne a vége:D de nem mert:
- Sem tudat, sem buddha. - mondta Mazu.
Hát nehéz ez így kínai és egyebek nélkül:D ööö ne ragaszkodjon? miután nem szenved:D
- Megmondom neki, hogy az nem egy dolog. - mondta Mazu.
Naná hogy nem dolog. Ezt nem is dolognak kellene fordítani, nagyon nem szépen hangzik, bár az itt a legkevesebb
- És mi van akkor, ha hirtelen valaki olyannal találkozik, aki már ott van?
- Akkor azt tanítom neki, hogy tapasztalja meg a Nagy Utat. - mondta Mazu
Persze tanítani necesse est
Na akor mi a sorrend itt?
Ergo nem szenved. Itt lenne a vége:D de nem mert:
- Sem tudat, sem buddha. - mondta Mazu.
Hát nehéz ez így kínai és egyebek nélkül:D ööö ne ragaszkodjon? miután nem szenved:D
- Megmondom neki, hogy az nem egy dolog. - mondta Mazu.
Naná hogy nem dolog. Ezt nem is dolognak kellene fordítani, nagyon nem szépen hangzik, bár az itt a legkevesebb
- És mi van akkor, ha hirtelen valaki olyannal találkozik, aki már ott van?
- Akkor azt tanítom neki, hogy tapasztalja meg a Nagy Utat. - mondta Mazu
Persze tanítani necesse est
Na akor mi a sorrend itt?
普化一日於街市中。就人乞直裰。人皆與之。普化俱不要。師令院主買棺一具。普化歸來。師云。我與汝做得箇直裰了也。普化便自擔去。繞街市叫云。臨濟…..
plumbeus
2011.03.27 11:41:18
@Astus: akkor nem fűzök:)
plumbeus
2011.03.27 17:19:51
29. No Water, No Moon
When the nun Chiyono studied Zen under Bukko of Engaku she was unable to attain the fruits of meditation for a long time.
At last one moonlit night she was carrying water in an old pail bound with bamboo. The bamboo broke and the bottom fell out of the pail, and at that moment Chiyono was set free!
In commemoration, she wrote a poem:
In this way and that I tried to save the old pail
Since the bamboo strip was weakening and about
to break
Until at last the bottom fell out.
No more water in the pail!
No more moon in the water!
www.ashidakim.com/zenkoans/29nowaternomoon.html
Eltekintve attól, hogy semmi értelme szinte sírva kell fakadni olyan szép.
When the nun Chiyono studied Zen under Bukko of Engaku she was unable to attain the fruits of meditation for a long time.
At last one moonlit night she was carrying water in an old pail bound with bamboo. The bamboo broke and the bottom fell out of the pail, and at that moment Chiyono was set free!
In commemoration, she wrote a poem:
In this way and that I tried to save the old pail
Since the bamboo strip was weakening and about
to break
Until at last the bottom fell out.
No more water in the pail!
No more moon in the water!
www.ashidakim.com/zenkoans/29nowaternomoon.html
Eltekintve attól, hogy semmi értelme szinte sírva kell fakadni olyan szép.
plumbeus
2011.03.27 18:22:27
@Astus: :D
Szerintem azt mondtam, hogy a sírva fakadásnak nincs értelme..., de legalábbis ezt gondoltam, hát ilyen a nyelv, amiről én azt hiszem hajlik a számban. Valóban érthető úgy is ahogy értetted, nagyon is.
" Önmagában a kifejezés, hogy eltört a vödör, jelenti a megvilágosodást,"
nyilvánvaló, bár a lakkos vödörhöz szintén hiányzik nálam az edukáció. köszi most már ezt is tudom.
Nézzél valami történetet, ha van kedved..egy élmény:)
Szerintem azt mondtam, hogy a sírva fakadásnak nincs értelme..., de legalábbis ezt gondoltam, hát ilyen a nyelv, amiről én azt hiszem hajlik a számban. Valóban érthető úgy is ahogy értetted, nagyon is.
" Önmagában a kifejezés, hogy eltört a vödör, jelenti a megvilágosodást,"
nyilvánvaló, bár a lakkos vödörhöz szintén hiányzik nálam az edukáció. köszi most már ezt is tudom.
Nézzél valami történetet, ha van kedved..egy élmény:)
Nem értek a politikához. A március 15-ei miniszterelnöki beszéd most mégis elgondolkoztatott. Orbán Viktor elég energikusan fogalmazott: „Nem tűrtük el 1848-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 1956-ban, hogy Moszkvából diktáljanak, most sem hagyjuk, hogy…..
Szerintetek a kegyelem tapasztalható? Milyen pompás kis teológiai probléma! Olyan, amin a végtelenségig lehet vitatkozni, ám egy tapodtat sem megy tőle előre a világ! :) Mindenkinek van róla véleménye (legalább annyi, hogy „na, ez aztán úgy, ahogy van: hülyeség!”), és…..
plumbeus
2011.02.26 11:09:27
@matthaios: Érdekes, hogy a forrás szerint nem tapasztalható meg. Ávilai Szent Terézt nézve úgy tűnik megtapasztalható.
Ha megnézzük Bernini szobrát a neten vagy a nem tudom, hogy hívják római templomban, úgy még Bernini is megtapasztalt valamit:)
Nos ha hiszünk persze Ávilai Teréznek és a misztikusoknak - mint én - , akkor nem lehetetlen, hogy akár bárki bármikor ilyen misztikus kegyelemben részesüljön, az azonban egy nagyon alacsony valószínűség, hogy nem lehetetlen, aminél a nulla valószínűség már sokkal nagyobb. ...Így aztán érthető álláspont az is hogy nem lehet és az is hogy lehet.
Ha megnézzük Bernini szobrát a neten vagy a nem tudom, hogy hívják római templomban, úgy még Bernini is megtapasztalt valamit:)
Nos ha hiszünk persze Ávilai Teréznek és a misztikusoknak - mint én - , akkor nem lehetetlen, hogy akár bárki bármikor ilyen misztikus kegyelemben részesüljön, az azonban egy nagyon alacsony valószínűség, hogy nem lehetetlen, aminél a nulla valószínűség már sokkal nagyobb. ...Így aztán érthető álláspont az is hogy nem lehet és az is hogy lehet.
plumbeus
2011.03.26 18:26:56
@matthaios: Szerintetek a kegyelem tapasztalható? "
Ez volt az eredeti kérdés.
Szerintem igen, bár nekem fogalmam nincs róla gyakorlatilag.
Hogy szerinted mi a helyzet azt sajnos nem értem, mivel az első bekezdésed szerint igen, aztán nem, de mégis. Legalábbis ennyit fogtam föl belőle.
Ez volt az eredeti kérdés.
Szerintem igen, bár nekem fogalmam nincs róla gyakorlatilag.
Hogy szerinted mi a helyzet azt sajnos nem értem, mivel az első bekezdésed szerint igen, aztán nem, de mégis. Legalábbis ennyit fogtam föl belőle.
Gondolatok Sajnálatos módon a hívő keresztények közül is nagyon sok olyan akad, aki magát a keresztény szót a kereszthez, mint tárgyhoz köti. Erre egyszerű a magyarázat, hiszen a templomokba belépve elénktáruló keresztek, vagy akár - a keresztény mivoltot hirdető - nyakláncok…..
plumbeus
2011.03.26 18:00:51
@Johannesz: Ja hogy már fentebb felmerült, hogy akkor a kereszt szó honnan van.
"Tehát magának a keresztény szónak nincs sok köze a kereszthez."
Hát elég baj az, hogy nincs sok köze hozzá két ezer éve ha úgy látjuk, bár nagyon is sok köze van hozzá ha pedig úgy látjuk.
És akkor még jut eszembe:
Mt 16,24 Ekkor monda Jézus az ő tanítványainak: Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.
Mk 8,34 A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.
Lk 9,23 Mondja vala pedig mindeneknek: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem.
Az odáig rendben van, hogy Fölkent görögül, de miért is fölkent és az egésznek a lényege és értelme esetén ..nem vagy itt megértve na:)
"Tehát magának a keresztény szónak nincs sok köze a kereszthez."
Hát elég baj az, hogy nincs sok köze hozzá két ezer éve ha úgy látjuk, bár nagyon is sok köze van hozzá ha pedig úgy látjuk.
És akkor még jut eszembe:
Mt 16,24 Ekkor monda Jézus az ő tanítványainak: Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.
Mk 8,34 A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.
Lk 9,23 Mondja vala pedig mindeneknek: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem.
Az odáig rendben van, hogy Fölkent görögül, de miért is fölkent és az egésznek a lényege és értelme esetén ..nem vagy itt megértve na:)
Engem továbbra is az Isten kérdése izgat. Nemrég jelent meg Karl Frielingsdorf jezsuitának a könyve „Istenképek” magyar fordításban. Most készülök elolvasni, de már, amit hallottam róla, az is nagyon meggondolkodtató. Mondja, hogy vannak különböző, nagyon rossz…..
plumbeus
2011.03.26 17:25:48
@plumbeus: Folyt:)
A iszlám vallásban a dzsihád a tudatlanság "legyőzése" és a bölcsesség elérése és megvalósítása, mely bölcsesség, tudás (gnózis) más vallásokban is többé kevésbé hangsúlyos, sőt az ateizmus is nagyra tartja a tudást, a tudományt (!). És akkor ez a teremtett világ meg már csak ilyen tökéletlen, hogy rövidre fogjam a nagy okosságot.:)
Kár volt az indiaiakat és az arabokat ilyen kontextusban emlegetni valahogy, békétlen és olyasmi. Nem tetszik és kész.
A iszlám vallásban a dzsihád a tudatlanság "legyőzése" és a bölcsesség elérése és megvalósítása, mely bölcsesség, tudás (gnózis) más vallásokban is többé kevésbé hangsúlyos, sőt az ateizmus is nagyra tartja a tudást, a tudományt (!). És akkor ez a teremtett világ meg már csak ilyen tökéletlen, hogy rövidre fogjam a nagy okosságot.:)
Kár volt az indiaiakat és az arabokat ilyen kontextusban emlegetni valahogy, békétlen és olyasmi. Nem tetszik és kész.
Shlomo Sand, izraeli történész tavaly ősszel magyarul is megjelent világhírű könyvét olvasom, melynek címe: “Hogyan alkották meg a zsidó népet?” (The Invention of the Jewish People). A könyv bemutatója épp a házunkban volt, amelyen maga a szerző is megjelent. Mindaz,…..
Rejtőző Isten a mi Istenünk, mondja a Biblia. „Isten azért rejtőzik, hogy keresésére ösztökéljen”, mondja Ágoston. És hozzáteszi: „És azért végtelen, hogy még akkor is tovább keressük, amikor már megtaláltuk.” Erich Przywara, német jezsuita…..
plumbeus
2011.02.26 10:35:41
ens absolutum (lat.): mindentől független, bármiféle korlátozástól, határtól, megvalósításra váró →lehetőségtől mentes →létező. A lét teljességét birtokolja (→actus purus), ezért mind a →lét, mind a →megismerés, mind az →erkölcsi rend végső →alapja és összehangolója. Vele szemben minden más létező függő valóság, ens relativum. - A teremtett lét rendje az ~tól mint →első októl függ, részesedő, esetleges és mástól való lét. A megismerés rendje mint első igazságtól, az erkölcsi rend mint törvényhozójától és végső céljától függ az ~tól. ~ egyedül →Isten. K.F.
lexikon.katolikus.hu/E/ens%20absolutum.html
Szerintem érthetőbb megközelítés, mint Cusanus megközelítése. Hogy van további okra vissza nem vezethető (vezetett), független, szabad, tökéletes ok (kezdet, ami a paradicsom...), ami mint ilyen minden teremtményben (okozat) jelen van, és ha van ilyen kezdet akkor az életnek van célja és értelme, az erkölcsnek alapja, ez a megközelítés szóval nekem nagyon megtetszett:)
Ha pedig a lexikont végig olvassuk az sokat segít a megértésben , márha nem a magunk módján akarunk hinni úgymond.
lexikon.katolikus.hu/E/ens%20absolutum.html
Szerintem érthetőbb megközelítés, mint Cusanus megközelítése. Hogy van további okra vissza nem vezethető (vezetett), független, szabad, tökéletes ok (kezdet, ami a paradicsom...), ami mint ilyen minden teremtményben (okozat) jelen van, és ha van ilyen kezdet akkor az életnek van célja és értelme, az erkölcsnek alapja, ez a megközelítés szóval nekem nagyon megtetszett:)
Ha pedig a lexikont végig olvassuk az sokat segít a megértésben , márha nem a magunk módján akarunk hinni úgymond.
Természetesnek vesszük, hogy értelmes lények vagyunk, s ezzel az értelemmel fogjuk fel és próbáljuk irányításunk alá venni magunkat és a világot. Egy modern város az ember értelem munkája minden szegletében, s a saját elménk termékei közt éljük le mindennapjainkat. Bár…..
A buddha-éberség (buddhānusmṛti, 念佛 [nianfo/nenbutsu]) gyakorlata annyit jelent, hogy az ember valamilyen formában egy buddhán meditál. A páli kánonban, s így a déli buddhista (théraváda) hagyományokban így hangzik: "itipi so bhagavā arahaṃ sammāsambuddho…..
Buddhista az, aki a Buddhát követi. A Buddha a felébredett tudat. Miből ébredt fel? A gondolatok és érzések keltette káprázatból. A gond nem a gondolatokkal és érzésekkel van, hanem a káprázattal. Káprázat az, amikor valami olyat látunk, ami nincs ott. A gondolatokat és…..
plumbeus
2010.11.10 15:16:11
@ron: "Nem azt írta Plumbi, h bonyolult, hanem azt,h elvont. "
Most elővettem a zsebkendőmet...beállt az a helyzet hogy azt mondom 0,4 nem azt hogy 0,6
és 0,4-nek olvastad a 0,4-t brühühühü mennyei:D
Most elővettem a zsebkendőmet...beállt az a helyzet hogy azt mondom 0,4 nem azt hogy 0,6
és 0,4-nek olvastad a 0,4-t brühühühü mennyei:D
A buddhizmussal való ismerkedés során az olyan fogalmak, mint éntelenség, üresség, buddha-tudat mind megfoghatatlannak és nehéznek hangzanak. Azért van így, mert szokásunk szerint be akarjuk illeszteni a már létező fogalmi képzeteink rendszerébe, de ameddig nem edzettünk elménket…..
A buddhizmus tanulmányozásához a tudatunkat kell tanulmányozni. A Buddha és a mesterek szavai útmutatások, amik hasznunkra válnak, ha azokat élő szavakként vesszük. De ha csak halott szavak, olyanok, amiket meghallgatunk, esetleg meg is jegyzünk, de nem kezdünk vele semmit a puszta…..
一切眾生從無始來由妄想我及愛我者。曾不自知念念生滅。故起憎愛。耽著五欲。"Minden érző lény a kezdettelen idők óta téves felfogásból eredő én és én-kötődés folytán, nem ismerve maguktól a gondolatról gondolatra történő keletkezést és…..
plumbeus
2010.10.05 08:42:14
@Astus: Hiába hirtelen megvilágosodás mert nem hirtelen, ahogy hiába hirtelen adják oda a diplomát előtte legalább várni kellett rá, bár előfordul olyan is hogy megdolgoztatnak érte:)
Az üresség az nem olyasmi amit hirtelen meg lehet tapasztalni nem valami különösség és olyasmi ahogy gondolni szokás, egyáltalán nincs ilyen nem hétköznapi üresség izé amit megtapasztalni kellene, hanem a minden üressel azt lehet kezdeni hogy a vérünkké válik hogy minden nem fontos/üres/lényegtelen ilyesmi. Szó nincs róla, hogy majd valahogy a zen buddhista hirtelen belát valami titokzatos ürességet, hanem folyamatosan és hirtelen izék mellett elmélyül a meggyőződése hogy minden üres könyörgöm.
Az üresség az nem olyasmi amit hirtelen meg lehet tapasztalni nem valami különösség és olyasmi ahogy gondolni szokás, egyáltalán nincs ilyen nem hétköznapi üresség izé amit megtapasztalni kellene, hanem a minden üressel azt lehet kezdeni hogy a vérünkké válik hogy minden nem fontos/üres/lényegtelen ilyesmi. Szó nincs róla, hogy majd valahogy a zen buddhista hirtelen belát valami titokzatos ürességet, hanem folyamatosan és hirtelen izék mellett elmélyül a meggyőződése hogy minden üres könyörgöm.
plumbeus
2010.10.05 11:49:48
@Astus: meggyőző. A hátránya hogy pl a matek is csak igen keveseknek megy könnyen és flottul, és nekem nincs kedvem agyalogni sem azon hogy jó matekos vagyok-e vagy nem a példánál maradva.
És különben is gyakorlás teszi a mestert:)
És különben is gyakorlás teszi a mestert:)
Miért nincs megszabadulás? Mert nincs ki megszabaduljon.Tele vagyunk problémákkal. Nem tetszik ez, nem jó az, s amúgy is egy csomó dolgunk van. Folytonos nyűglődés, s ezek a nyűgök sosem érnek véget. Még a halállal sem. Hiába halunk meg, folytatjuk ahol abba hagytuk egy újabb…..
plumbeus
2010.10.04 13:43:24
@A Nikk: Az én voltam persze, de ebben már nem vagyok olyan biztos :D
A téma az volt hogy a stb. megvilágosodás és a meditáció...és akkor stb. aztán van a kómaszerű állapot, ami nem kóma:), hanem öntudatlanság de szerintem nem öntudatlanság hanem tudatos öntelenség. Na és mivel ehhez kenyéren és vizen kellene meditálni - míg ha öntudatlanságról van szó akkor engem nem is érdekel - napi 20 órában nem tudom hány évig valóban nem érzem fenyegetve magam:)
Itt vagy valahol erre megint van valami kóma emlegetve. Ja ja hogy a kóma a rálátás. Hát akkor vagyok annyira kómás hogy nem vitatkozok, legyen kómája mindenkinek tőlem. Kettő legyen hétköznapra és ünnep napra is:)
Zenes turpisság az nem volt:)
A téma az volt hogy a stb. megvilágosodás és a meditáció...és akkor stb. aztán van a kómaszerű állapot, ami nem kóma:), hanem öntudatlanság de szerintem nem öntudatlanság hanem tudatos öntelenség. Na és mivel ehhez kenyéren és vizen kellene meditálni - míg ha öntudatlanságról van szó akkor engem nem is érdekel - napi 20 órában nem tudom hány évig valóban nem érzem fenyegetve magam:)
Itt vagy valahol erre megint van valami kóma emlegetve. Ja ja hogy a kóma a rálátás. Hát akkor vagyok annyira kómás hogy nem vitatkozok, legyen kómája mindenkinek tőlem. Kettő legyen hétköznapra és ünnep napra is:)
Zenes turpisság az nem volt:)
plumbeus
2010.10.04 14:10:38
@Astus: "A Buddhát egyszer megkérdezték, hogy ha a vágy legyőzésére irányuló vágy is vágy, akkor hogyan lehetséges a vágytól mégis vággyal megszabadulni? Erre azt mondta, hogy mikor megyünk valahova, akkor a vágyunk eljutni oda, de mikor ott vagyunk, akkor már nincs vágy, hogy odaérjünk."
Bizonyára ez így van. Azt is lehet mint már próbáltam mondani hogy lemondunk a vágy kielégítéséről kezdetnek és folytatásnak is. Lehet persze olvasni és agyalogni is a végtelenségig. Hogy de a ne legyen vágy is vágy ahelyett hogy jön a vágy mi pedig tehát nem elégítjük ki és kész.
Vannak persze bonyolultabb vágyak mint a : biztos jövő...ha én arról lemondanék végre fél métert emelkednék a földtől:D
Bizonyára ez így van. Azt is lehet mint már próbáltam mondani hogy lemondunk a vágy kielégítéséről kezdetnek és folytatásnak is. Lehet persze olvasni és agyalogni is a végtelenségig. Hogy de a ne legyen vágy is vágy ahelyett hogy jön a vágy mi pedig tehát nem elégítjük ki és kész.
Vannak persze bonyolultabb vágyak mint a : biztos jövő...ha én arról lemondanék végre fél métert emelkednék a földtől:D
plumbeus
2010.10.04 15:06:30
@Astus: Nyilvánvaló. Ha nem felejtjük el a 4 nemes igazságot, amit előbb megértettünk akkor tudjuk, hogy a szenvedéstől/elégedetlenségtől akarunk megszabadulni nem az élettől és akkor ha még esetleg valakinek van valami szőrözése akkor a szőrözés helyett hogy de az önzetlen is önző ami fából vaskarikán túl nem jó semmire, azt is lehet hogy nem rohangál ész nélkül a vágyai után, - ahogy gondoltam, ha nem is egyértelműen ezt mondtam - hanem azt abba hagyja és úgy hagyja abba hogy nem elégíti ki, és mivel nem elégíti ki maga és az összes vágy/sóvárgás is kialszik, az elégedetlenség pedig egyéb feltételek mellett mint bölcsesség elmúlik majd valamikor. Nemde?
A vágyak kialvása és az elégedettség azzal ami és ahogy van az ugyanaz pepitában, ahogy már a szavak kiabálnak hogy e l é g = kialszik = nem elégedetlennek lenni.
Ha pedig a vágyakozás úgy elragad hogy észre sem vesszük akkor gyakoroljuk az én nem tudom mit, az éber figyelmet nyilván.
Ja ja biztos jó könyv persze. Fenti kis problémámon túl épp azon is dolgozok hogy több mint 1000 db könyvem van és az most már aztán legyen e l é g.
Aztán most már nem aprópénzesítem itt a tanítást.:)
A vágyak kialvása és az elégedettség azzal ami és ahogy van az ugyanaz pepitában, ahogy már a szavak kiabálnak hogy e l é g = kialszik = nem elégedetlennek lenni.
Ha pedig a vágyakozás úgy elragad hogy észre sem vesszük akkor gyakoroljuk az én nem tudom mit, az éber figyelmet nyilván.
Ja ja biztos jó könyv persze. Fenti kis problémámon túl épp azon is dolgozok hogy több mint 1000 db könyvem van és az most már aztán legyen e l é g.
Aztán most már nem aprópénzesítem itt a tanítást.:)
僧問趙州。至道無難唯嫌揀擇。如何是不揀擇。州云。天上天下唯我獨尊。僧云。此猶是揀擇。州云。田厙奴。什麼處是揀擇。僧無語。 (T48n2003 p191a3-7)Egy szerzetes kérdezte Zhaozhout: - "A legjobb út nehézség nélküli, de a…..
plumbeus
2010.08.13 12:37:25
@Astus: "Égen és földön egyedül én vagyok tiszteletreméltó."
=
Égen és földön egyedül nem-én vagyok tiszteletreméltó."
És akkor én is értem. Volt persze aki szó szerint is megmondta, hogy: Élek de többé nem én hanem satöbbi de az nem tudhatta mit beszél persze:)
=
Égen és földön egyedül nem-én vagyok tiszteletreméltó."
És akkor én is értem. Volt persze aki szó szerint is megmondta, hogy: Élek de többé nem én hanem satöbbi de az nem tudhatta mit beszél persze:)
A szex csak ösztön? A szerelem egyszer csak beüt? A sors megver? Az élet kegyetlen? Ezek, s más hasonló sztereotípiák azok, amik mutatják, mennyire nem figyelünk oda arra, mi történik az elmében. És még ha esetleg mi magunk nem is élünk ezekkel a szófordulatokkal, nem értünk pont…..
Vázlatosan bemutatom Ácsán Mahá Bua (1914- ) tanításaiból összeállított művet: Arahattamagga - The Direct Route to the End of All Suffering(PDF), ami felvázolja az utat az arahantság megvalósításához az ő saját tapasztalatán keresztül. Ácsán Bua a thai erdei hagyományhoz…..
plumbeus
2010.07.26 15:40:19
@azatilla: "Szerintem ugyanarról beszélek, mint a buddhizmus. :))) "
Aha aha:))) Az üresség az nem állapot, hanem a jelenségek úgymond valós természete. Ahogy azt Astus egyszer klafán levezette vagy olyasmi, minden üres = minden lényegiségtelen = minden lényegtelen = minden nem túl fontos ...de nem is egyáltalán nem fontos...és akkor nem szenvedünk, hanem boldogan élünk míg meg nem halunk aztán pedig nem születünk újra de nem is valami semmi van.
Szóval a szenvedéstől akarunk megszabadulni és persze az újraszületéstől. Na és akkor az arhat és olyasmi nem hoz létre karmikus okot ami újraszületést okoz, nem pedig egyáltalán nem hoz létre semmilyen okot.
A karma azt mondja hogy a szándékos rossz cselekedetnek rossz következménye lesz arra aki azt teszi, de egy arhat vagy olysmi már rég nem tesz semmilyen szándékos rosszat, hogy a szándékos jó cselekedete miért nem hoz létre újraszületést? Gondolom azért mert ez vallás és nemcsak formál logika és olyasmi. Tehát nem hoz létra mert "csak". vagy aki jobban tudja hátha megmondja
Na és egyébként az üresség egyébként is egy másik irányzat, a mahajána mely szerint az arhat hát éppen nem a mindenek teteje, de szóval egy iskolán belül lehet hogy többre mennénk előbb.
A szenvedés és az okság egyébként sem függ így össze, nem valami okságtól szenvedünk hanem a sóvárgó vágyak a ragaszkodás és a nem-tudás miatt amik ugyan okok, de szóval nem valami általános okság törvény a szenvedés oka ööö hanem röviden ez a három körülmény.
És akkor tegyünk jót ne tegyünk rosszat, ne legyenek sóvárgó vágyaink, ne ragaszkodjunk semmihez és szabaduljunk meg a nem-tudástól. Ez buddhizmus az biztus:)
Aha aha:))) Az üresség az nem állapot, hanem a jelenségek úgymond valós természete. Ahogy azt Astus egyszer klafán levezette vagy olyasmi, minden üres = minden lényegiségtelen = minden lényegtelen = minden nem túl fontos ...de nem is egyáltalán nem fontos...és akkor nem szenvedünk, hanem boldogan élünk míg meg nem halunk aztán pedig nem születünk újra de nem is valami semmi van.
Szóval a szenvedéstől akarunk megszabadulni és persze az újraszületéstől. Na és akkor az arhat és olyasmi nem hoz létre karmikus okot ami újraszületést okoz, nem pedig egyáltalán nem hoz létre semmilyen okot.
A karma azt mondja hogy a szándékos rossz cselekedetnek rossz következménye lesz arra aki azt teszi, de egy arhat vagy olysmi már rég nem tesz semmilyen szándékos rosszat, hogy a szándékos jó cselekedete miért nem hoz létre újraszületést? Gondolom azért mert ez vallás és nemcsak formál logika és olyasmi. Tehát nem hoz létra mert "csak". vagy aki jobban tudja hátha megmondja
Na és egyébként az üresség egyébként is egy másik irányzat, a mahajána mely szerint az arhat hát éppen nem a mindenek teteje, de szóval egy iskolán belül lehet hogy többre mennénk előbb.
A szenvedés és az okság egyébként sem függ így össze, nem valami okságtól szenvedünk hanem a sóvárgó vágyak a ragaszkodás és a nem-tudás miatt amik ugyan okok, de szóval nem valami általános okság törvény a szenvedés oka ööö hanem röviden ez a három körülmény.
És akkor tegyünk jót ne tegyünk rosszat, ne legyenek sóvárgó vágyaink, ne ragaszkodjunk semmihez és szabaduljunk meg a nem-tudástól. Ez buddhizmus az biztus:)
plumbeus
2010.07.27 10:40:57
@Astus: "Egy arahat esetében csupán funkcionális (kirija) tudatállapotok vannak "
Aha. Belégzés- kilégzés? Nem belégzés kilégézés, mivel: "A buddhizmus nem a tétlenséget pártolja,"
Mi az a kirija tudatállapot?
Aha. Belégzés- kilégzés? Nem belégzés kilégézés, mivel: "A buddhizmus nem a tétlenséget pártolja,"
Mi az a kirija tudatállapot?
plumbeus
2010.07.27 14:29:20
@Astus: Középúton arhat bármit csinál az nem jó nem rossz és akkor nem karmás. Ez volt a b) tippem de nekem tetszett fenti szüleményem is:)
Hogy milyen világban élünk, arról csakis mi tehetünk. Az ember úgy gondolkozik, hogy meg kell változtatni a világot, s akkor minden jó lesz. A Buddha azt mondja, ha mi magunk megváltozunk, akkor aszerint változik a világ is. A tudomány a világ megismerésére törekszik. A buddhizmus…..
plumbeus
2010.07.15 15:02:51
@Astus: Valóban inkább azt mondtad tényleg.
A filozófiában a végtelen regresszus hibának számít ezért lett itt Isten a lét független alapja mert különben az okokat a végtelenségig kellene visszavezetni bár azt is lehetne, ahogy Aquinói Szt. Tamás mondott valami ilyesmit. Én meg inkább csak annyit mondanék hogy nagyon sok kiváló ember élt és él nemre fajra felekezetre tekintet nélkül. Ebben nyilván egyetértünk, olyat is tudok egyébként:))
A filozófiában a végtelen regresszus hibának számít ezért lett itt Isten a lét független alapja mert különben az okokat a végtelenségig kellene visszavezetni bár azt is lehetne, ahogy Aquinói Szt. Tamás mondott valami ilyesmit. Én meg inkább csak annyit mondanék hogy nagyon sok kiváló ember élt és él nemre fajra felekezetre tekintet nélkül. Ebben nyilván egyetértünk, olyat is tudok egyébként:))
plumbeus
2010.07.16 08:26:14
@Astus: Szóval az elégdetelenség oka, hogy a kérdések irányítanak minket. Igen de szóval a kérdéseket meg a vágyak nem? És akkor érteném
Na és hogy van ez a buddhizmusban hogy hogyan legyünk szépek és okosak meg gazdagok, holott mivel a test és az öt-halmaz nem én eléggé mindegy hogy az aktuális közízlés szerint szép vagy nem.
Na és hogy van ez a buddhizmusban hogy hogyan legyünk szépek és okosak meg gazdagok, holott mivel a test és az öt-halmaz nem én eléggé mindegy hogy az aktuális közízlés szerint szép vagy nem.
- Miért jött Bódhidharma nyugatról? - kérdezte egy szerzetes.- Ciprusfa az udvaron. - válaszolta Zhaozhou.Ezt az esetet sokan úgy értelmezik, hogy Zhaozhou az "itt és most" tanítását adja, mert egy épp ott levő ciprusra utalt. De mikor ezt válaszolta, a szerzetes azt mondta…..
plumbeus
2010.07.07 15:09:53
@Astus: "Akik a buddhizmust úgy értelmezik, mint aminek a végső lényege egy lecsupaszított tudat, amiben nincs semmi más, csak a torzítatlan tapasztalás, eléggé leegyszerűsítik a dolgot. Ha egy makulátlan "itt és most" lenne a lényeg, azt sem mondhatná, hogy ciprusfa, nemhogy még az udvaron."
Jó na és akkor a stb. az elfelejtetted kifejteni nem?:)
Bódhidharma azért jött hogy tanítsa a buddhizmust, azaz hogy annak lássuk az amit ami az valójában, azaz éntelennek/üresnek, mulandónak, szenvedéstelinek és még stb. megszabauljunk is, nem? Egy zen mesternél annyi hogy citrusfa az udvaron az ebben mind benne van/lehet túl sok beszéd egyébként sem lenne bölcs.:)
Aztán arról van szó, hogy relatív énje van, ami és hiszen látja a citrusfát. Szerintem:) Aztán passz
Jó na és akkor a stb. az elfelejtetted kifejteni nem?:)
Bódhidharma azért jött hogy tanítsa a buddhizmust, azaz hogy annak lássuk az amit ami az valójában, azaz éntelennek/üresnek, mulandónak, szenvedéstelinek és még stb. megszabauljunk is, nem? Egy zen mesternél annyi hogy citrusfa az udvaron az ebben mind benne van/lehet túl sok beszéd egyébként sem lenne bölcs.:)
Aztán arról van szó, hogy relatív énje van, ami és hiszen látja a citrusfát. Szerintem:) Aztán passz
Azördögmagának mély tisztelettel, hoztam egy kis Dalai Lámát fogyasztásra: (Tenzin Gyatso, H.H. XIV. Dalai Lama: Illuminating the Path to Enlightenment, Thubten Dhargye Ling Publications, Long Beach, CA, 2002.) Ugyanebből a szövegből még ajánlott: Az üresség érveléssel való…..
plumbeus
2010.05.12 18:31:07
Persze tagadhatatlan, hogy minden ember erős éntudattal rendelkezik. Ez természetes és helyénvaló. Ha nem tudjuk is megmondani, miért, de kétségkívül van énképünk. Ám vizsgáljuk csak meg, mi alkotja tulajdonképpen az ént. Az elme? Néha előfordul, hogy az ember elméje hiperaktívvá vagy éppen depresszióssá válik. Az orvos mindkét esetben gyógyszert ír fel, hogy javítson az illető közérzetén. Ez azt mutatja, hogy az elmét általában olyasvalaminek tekintjük, amivel az én rendelkezik. Ha meggondoljuk, az olyan kifejezések, mint "a testem", "a szavaim", "az eszem" mind tulajdonviszonyra utalnak. Nehéz tehát belátni, hogyan alkothatná az ént az elme, jóllehet némelyik buddhista filozófus megpróbálta az ént a tudattal azonosítani. De ha én és tudat egy és ugyanaz volna, ebből abszurd módon az következne, hogy a cselekvő és a cselekvés, a tevő és a tudatos tett is egy és ugyanaz. Azt kellene mondanom, hogy én, aki tudok valamit, azonos vagyok ezzel a tudással. Így azt is nehéz lenne megmagyarázni, miben különbözik az én a test és a szellem együttesétől. Ezek szerint tehát az "én" szó nem önálló valamit jelöl, hanem olyan címke, amelyet az egymással kapcsolatban álló jelenségek bonyolult szövedékére ragasztunk.
Álljunk meg egy pillanatra, és gondoljuk át, hogyan viszonyulunk az énnek ehhez a képzetéhez. Azt mondjuk: "Magas vagyok"; "Alacsony vagyok"; "Ezt és ezt tettem" - és senki sem von kérdőre bennünket. Mindenki számára világos, hogy mit akarunk mondani, és mindenki készséggel elfogadja a konvenciót. Ezen a szinten létünk meglehetős összhangban van a fenti kijelentésekkel, a konvenció pedig része mindennapos társalgásunknak, és nem mond ellent általános, közös tapasztalatainknak. De ez nem jelenti azt, hogy bármi is létezik csak azért, mert létezőnek mondjuk, vagy mert van rá szavunk. Még senki sem találkozott egyszarvúval.
Azt mondhatjuk, hogy a konvenció akkor érvényes, ha nincs ellentétben az empirikus tapasztalat vagy indukció útján szerzett tudással, és a közmegegyezés alapjául szolgál, amelyben helyet találnak az olyan fogalmak, mint igazság és hamisság. Ettől még elfogadhatjuk, hogy bár konvencióként tökéletesen megfelelő, az én is, mint minden más jelenség, a hozzá társított címkék és fogalmak függvényében létezik. Vegyük például azt az esetet, amikor egy darab feltekert kötelet a sötétben kígyónak nézünk. Földbe gyökerezik a lábunk, és megrémülünk. Csak egy kötéldarabot látunk, amit talán ottfelejtettünk, de mivel nincs elég fény, tévesen azt hisszük, kígyó. Az összetekert kötélnek a formáján kívül valójában egyetlen olyan tulajdonsága sincs, mint a kígyónak. Maga a kígyó nincs jelen: valami másnak tulajdonítottunk kígyó-létet. Ugyanez a helyzet az önállóan létező én képzetével is.
Azt találjuk továbbá, hogy az én fogalma eleve relatív. Gondoljuk csak meg, milyen gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor magunkat hibáztatjuk valamiért. Azt mondjuk: "Jaj, a múltkor is hogy kitoltam magammal" - és szavainkból kitűnik, hogy haragszunk magunkra. Ez arra utal, hogy tulajdonképpen két különálló énünk van: amelyik rosszat tett, és amelyik bírálja ezért. Az előbbit egy adott tapasztalattal vagy eseménnyel összefüggésben, az utóbbit pedig általánosságban tekintjük énnek. De bármilyen hasznos is az efféle belső dialógus, a tudat bármely adott pillanatban egyetlen kontinuum. Hasonlóképpen beláthatjuk, hogy az egyén identitásának számos aspektusa van. A magam példáját véve alapul, van egy szerzetes énem, van egy tibeti énem, van egy énem, amely Tibet Amdo tartományához kötődik és így tovább. Ezek közül az énjeim közül némelyik időrendben megelőzi a többit. Tibeti énem például korábbi, mint szerzetes énem. Csak hétéves koromban avattak novícius szerzetessé. Menekült énem pedig 1959 óta létezik. Más szóval ugyanazt az ént különféle elnevezésekkel lehet jelölni. Mindegyik tibeti, mert énem - identitásom - születésemtől fogva megvan. De névlegesen mindegyik különbözik a többitől. Számomra ez eggyel több ok arra, hogy kételkedjem az én eredendő létezésében. Énem végső soron se valamelyik jellemzőjével, se jellemzőinek összességével nem azonosítható. Ha ezek közül egyet vagy többet elhagynék, akkor is én maradnék.
Nincs tehát egyetlen kitüntetett dolog sem, amely az ént azonosíthatná. Ugyanúgy járunk, mint amikor egy konkrét tárgy végső identitását keressük: nem sikerül megragadnunk. Kénytelenek vagyunk tehát belátni, hogy ez a becses valami, amit annyira óvunk, dajkálunk és kényeztetünk, végső soron semmivel sem valóságosabb, mint a nyári égbolton felragyogó szivárvány.
Ha igaz, hogy egyetlen tárgy vagy jelenség, de még az én sem eleve létező, vajon ebből az következik, hogy valójában semmi sem létezik? Vagy hogy az általunk észlelt valóság egyszerűen elménk szüleménye, s ezen kívül semmi sem létezik? Nem. Amikor azt mondjuk, hogy a dolgokról és eseményekről csak függő keletkezésük értelmében beszélhetünk, s hogy nincs eredendő valóságuk, létük vagy identitásuk, akkor nem magát a jelenségek létezését tagadjuk. A jelenségek "identitásnélkülisége" inkább arra mutat rá, ahogy a dolgok léteznek: nem függetlenül, hanem bizonyos értelemben kölcsönös függőségben.
terebess.hu/keletkultinfo/dalai_lama_osi%20bolcsesseg_modern_vilag.html
Erre szokta azt mondani, hogy csak mert Buddha nem találta az én-t majd Ő. Aki pedig nem jár utána az mind a Téli Palotában van :)
Álljunk meg egy pillanatra, és gondoljuk át, hogyan viszonyulunk az énnek ehhez a képzetéhez. Azt mondjuk: "Magas vagyok"; "Alacsony vagyok"; "Ezt és ezt tettem" - és senki sem von kérdőre bennünket. Mindenki számára világos, hogy mit akarunk mondani, és mindenki készséggel elfogadja a konvenciót. Ezen a szinten létünk meglehetős összhangban van a fenti kijelentésekkel, a konvenció pedig része mindennapos társalgásunknak, és nem mond ellent általános, közös tapasztalatainknak. De ez nem jelenti azt, hogy bármi is létezik csak azért, mert létezőnek mondjuk, vagy mert van rá szavunk. Még senki sem találkozott egyszarvúval.
Azt mondhatjuk, hogy a konvenció akkor érvényes, ha nincs ellentétben az empirikus tapasztalat vagy indukció útján szerzett tudással, és a közmegegyezés alapjául szolgál, amelyben helyet találnak az olyan fogalmak, mint igazság és hamisság. Ettől még elfogadhatjuk, hogy bár konvencióként tökéletesen megfelelő, az én is, mint minden más jelenség, a hozzá társított címkék és fogalmak függvényében létezik. Vegyük például azt az esetet, amikor egy darab feltekert kötelet a sötétben kígyónak nézünk. Földbe gyökerezik a lábunk, és megrémülünk. Csak egy kötéldarabot látunk, amit talán ottfelejtettünk, de mivel nincs elég fény, tévesen azt hisszük, kígyó. Az összetekert kötélnek a formáján kívül valójában egyetlen olyan tulajdonsága sincs, mint a kígyónak. Maga a kígyó nincs jelen: valami másnak tulajdonítottunk kígyó-létet. Ugyanez a helyzet az önállóan létező én képzetével is.
Azt találjuk továbbá, hogy az én fogalma eleve relatív. Gondoljuk csak meg, milyen gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor magunkat hibáztatjuk valamiért. Azt mondjuk: "Jaj, a múltkor is hogy kitoltam magammal" - és szavainkból kitűnik, hogy haragszunk magunkra. Ez arra utal, hogy tulajdonképpen két különálló énünk van: amelyik rosszat tett, és amelyik bírálja ezért. Az előbbit egy adott tapasztalattal vagy eseménnyel összefüggésben, az utóbbit pedig általánosságban tekintjük énnek. De bármilyen hasznos is az efféle belső dialógus, a tudat bármely adott pillanatban egyetlen kontinuum. Hasonlóképpen beláthatjuk, hogy az egyén identitásának számos aspektusa van. A magam példáját véve alapul, van egy szerzetes énem, van egy tibeti énem, van egy énem, amely Tibet Amdo tartományához kötődik és így tovább. Ezek közül az énjeim közül némelyik időrendben megelőzi a többit. Tibeti énem például korábbi, mint szerzetes énem. Csak hétéves koromban avattak novícius szerzetessé. Menekült énem pedig 1959 óta létezik. Más szóval ugyanazt az ént különféle elnevezésekkel lehet jelölni. Mindegyik tibeti, mert énem - identitásom - születésemtől fogva megvan. De névlegesen mindegyik különbözik a többitől. Számomra ez eggyel több ok arra, hogy kételkedjem az én eredendő létezésében. Énem végső soron se valamelyik jellemzőjével, se jellemzőinek összességével nem azonosítható. Ha ezek közül egyet vagy többet elhagynék, akkor is én maradnék.
Nincs tehát egyetlen kitüntetett dolog sem, amely az ént azonosíthatná. Ugyanúgy járunk, mint amikor egy konkrét tárgy végső identitását keressük: nem sikerül megragadnunk. Kénytelenek vagyunk tehát belátni, hogy ez a becses valami, amit annyira óvunk, dajkálunk és kényeztetünk, végső soron semmivel sem valóságosabb, mint a nyári égbolton felragyogó szivárvány.
Ha igaz, hogy egyetlen tárgy vagy jelenség, de még az én sem eleve létező, vajon ebből az következik, hogy valójában semmi sem létezik? Vagy hogy az általunk észlelt valóság egyszerűen elménk szüleménye, s ezen kívül semmi sem létezik? Nem. Amikor azt mondjuk, hogy a dolgokról és eseményekről csak függő keletkezésük értelmében beszélhetünk, s hogy nincs eredendő valóságuk, létük vagy identitásuk, akkor nem magát a jelenségek létezését tagadjuk. A jelenségek "identitásnélkülisége" inkább arra mutat rá, ahogy a dolgok léteznek: nem függetlenül, hanem bizonyos értelemben kölcsönös függőségben.
terebess.hu/keletkultinfo/dalai_lama_osi%20bolcsesseg_modern_vilag.html
Erre szokta azt mondani, hogy csak mert Buddha nem találta az én-t majd Ő. Aki pedig nem jár utána az mind a Téli Palotában van :)
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ja. Mit szeretnél megmutatni? A diplomádat?