Adatok
fóti péter
2 bejegyzést írt és 50 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Megütötte a fülemet miniszterelnökünk tegnapi beszédének egy részlete. Önmagát gyakorlatilag Bethlen Istvánhoz, „oktatási” rendszerét pedig Klebelsbergéhez hasonlította. Ha azt állítjuk, hogy Bethlen István egyfajta „korlátozott polgári demokráciát” épített ki, akkor Orbán Viktor kőkemény…..
Bár a Köznevelési kerekasztal (újabb nevén Köznevelés-stratégiai kerekasztal) látszatfórum, a kormány mégis elérte vele a célját. 2016 februárjában, a Tanítanék Mozgalom megalapításakor még azt gondoltam, hogy civilként lehet tenni ellene. Azonban március végétől fokozatosan csökkent a…..
Fent és lent - gátlástalan patriotizmus
A gyerekköztársaságtól a demokratikus iskoláig
2013.10.14 07:00:00
Homer Lane és A.S. Neill
Fóti Péter és Virágh Szabolcs írása
Iskola és demokrácia. Mindkét szót igen gyakran használjuk, olykor még egymás viszonylatában is, azonban általában kevesen és kevéssé vizsgáljuk meg, hogy a szépen kerekített mondatokban megfogalmazott elvek (ld.…..
fóti péter
2013.10.15 09:26:29
@Elli Vízel - The Ultimate Survivor:
Jefferson irta, szerintem ebben nincs semmi rühellés söt:
" a jó és biztonságos kormányhoz nem az vezet, ha mindent egy valakire bízunk, hanem ha felosztjuk a kormányzást sokak között — mindenkihez azt a hivatalt utalván, amihez tehetsége van. Bízzuk az országos kormányra a nemzet védelmét és külföldi és szövetségi kapcsolatait; az Állami kormányokra a polgári jogot, a törvényeket, a rendőrséget és az Államot általánosan érintő dolgok igazgatását; a megyékre a megyéket érintő dolgokat, és minden egyes járásra a járást közvetlenül érintő ügyek intézését. Akkor lesz minden a legjobban igazgatva, ha a nagy országostól, összes alárendeltségein keresztül, elválasztjuk, és tovább felosztjuk e köztársaságokat, mígnem minden ember farmjának igazgatása a saját kezébe kerül — kinek-kinek kezébe adva, amire saját szemével felügyelhet. Mi tette tönkre az ember jogait és szabadságát minden valaha is létező kormányban? Minden gondoskodás és hatalom egy testületbe való általánosítása és központosítása; legyenek azok oroszországi vagy franciaországi kényurak, vagy velencei arisztokraták. És mindenképpen azt tartom, hogy ha a Mindenható nem azt rendelte, hogy az ember soha ne legyen szabad (és istenkáromlás ilyesmit hinni), akkor ennek titka abban találtatik, hogy az embert tesszük a rávonatkozó fennhatóságok letéteményesévé ‑ már amennyire el tudja látni őket ‑, és mesterséges eljárással csakis azt utaljuk magasabb és magasabb hivatalnokok rendjéhez, amit nem tud ellátni, fordított arányban egyre kisebb és kisebb hatalmat ruházván a mindinkább kiskirályivá váló megbízottakra. A járások elemi köztársaságai, a megye köztársaságok, az Állam köztársaságok, és a Szövetségi köztársaság, a fennhatóság lépcsőzetét alkotnák, mindegyikük a törvényre alapozódván, az oda utalt hatalom részét tartván kezében, és a kormányzat tényleges alapvető kiegyensúlyozásának és ellenőrzésének rendszerét képezvén. Ahol minden ember részesül járás-köztársaságának irányításából, vagy a felsőbbek valamelyikéből, és érzi, hogy a kormány dolgainak részese — nem csak évente egyszer a választáskor, hanem minden nap —, amikor az Államban egy olyan ember sem lesz, aki ne lenne kisebb vagy nagyobb tanácsai valamelyikének tagja, szívét is hamarabb kitépeti mintsem, hogy hagyja, hogy hatalmát elragadja tőle valami Cézár vagy Bonaparte. "
Jefferson irta, szerintem ebben nincs semmi rühellés söt:
" a jó és biztonságos kormányhoz nem az vezet, ha mindent egy valakire bízunk, hanem ha felosztjuk a kormányzást sokak között — mindenkihez azt a hivatalt utalván, amihez tehetsége van. Bízzuk az országos kormányra a nemzet védelmét és külföldi és szövetségi kapcsolatait; az Állami kormányokra a polgári jogot, a törvényeket, a rendőrséget és az Államot általánosan érintő dolgok igazgatását; a megyékre a megyéket érintő dolgokat, és minden egyes járásra a járást közvetlenül érintő ügyek intézését. Akkor lesz minden a legjobban igazgatva, ha a nagy országostól, összes alárendeltségein keresztül, elválasztjuk, és tovább felosztjuk e köztársaságokat, mígnem minden ember farmjának igazgatása a saját kezébe kerül — kinek-kinek kezébe adva, amire saját szemével felügyelhet. Mi tette tönkre az ember jogait és szabadságát minden valaha is létező kormányban? Minden gondoskodás és hatalom egy testületbe való általánosítása és központosítása; legyenek azok oroszországi vagy franciaországi kényurak, vagy velencei arisztokraták. És mindenképpen azt tartom, hogy ha a Mindenható nem azt rendelte, hogy az ember soha ne legyen szabad (és istenkáromlás ilyesmit hinni), akkor ennek titka abban találtatik, hogy az embert tesszük a rávonatkozó fennhatóságok letéteményesévé ‑ már amennyire el tudja látni őket ‑, és mesterséges eljárással csakis azt utaljuk magasabb és magasabb hivatalnokok rendjéhez, amit nem tud ellátni, fordított arányban egyre kisebb és kisebb hatalmat ruházván a mindinkább kiskirályivá váló megbízottakra. A járások elemi köztársaságai, a megye köztársaságok, az Állam köztársaságok, és a Szövetségi köztársaság, a fennhatóság lépcsőzetét alkotnák, mindegyikük a törvényre alapozódván, az oda utalt hatalom részét tartván kezében, és a kormányzat tényleges alapvető kiegyensúlyozásának és ellenőrzésének rendszerét képezvén. Ahol minden ember részesül járás-köztársaságának irányításából, vagy a felsőbbek valamelyikéből, és érzi, hogy a kormány dolgainak részese — nem csak évente egyszer a választáskor, hanem minden nap —, amikor az Államban egy olyan ember sem lesz, aki ne lenne kisebb vagy nagyobb tanácsai valamelyikének tagja, szívét is hamarabb kitépeti mintsem, hogy hagyja, hogy hatalmát elragadja tőle valami Cézár vagy Bonaparte. "
fóti péter
2013.12.13 10:36:03
@Shenpen: Akkor én is kérdezem, hogy hova vezet, ha harcos embereket nevelsz? Elpusztitják egymást nemde? Ez lenne a cél? Nekem nem. Én a szelid férfiakat nem tartom kibaszott hippiknek! De persze mindez értékek kérdése. Azt sem hiszem, hogy a jóléthez a harcias emberek segithetnének minket. A szelid emberek nem birkák, még ha a tosteszterontól izompacsirtává váltak ezt gondolják róluk. Erejük nem az izmukban, hanem a gondolkodásukban van. Ettöl persze még erösek is lehetnek.
„Alkoholista leszek, fiacskám.” - mondta egykori osztályfőnököm. Pofán vágott ez a három szó. Leírom még egyszer, hogy ti is ízlelgessétek a magyar gyomorkeserűt: „Alkoholista leszek, fiacskám.” - értitek?! Hagyjátok?!Rühelltem az iskolát. Az általánost. A gimit. Minden…..
fóti péter
2012.12.24 20:18:31
@maxval, a gondolkodni próbáló birca:
Itt van amit Einstein irt:
„17 éves koromban a zürichi politechnikumra kerültem, mint matematika-fizika szakos hallgató. ... A természettudományos érdeklődés erősebb volt bennem, mint a matematikai...Itt azonban hamarosan érzékelni tudtam, mi vezet a mélybe, s el tudtam tekinteni mindattól a sok dologtól, ami az értelmet kitölti, s a lényegestől eltéríti. Persze az volt a bökkenő, hogy a vizsgákra mindazt a szemetet magamba kellett tömnöm, akár akartam, akár nem. Ez a kényszer annyira taszítólag hatott rám, hogy végszigorlatom letétele után egy egész álló éven át képtelen voltam tudományos kérdéseken gondolkodni. […] Tulajdonképpen csoda, hogy a modern oktatóüzemek meg nem fojtották még egészen a szent kutató kíváncsiságot, hiszen ennek a kényes növénykének a támogatáson kívül főként szabadságra van szüksége; e nélkül feltétlenül tönkremegy”
Itt van amit Einstein irt:
„17 éves koromban a zürichi politechnikumra kerültem, mint matematika-fizika szakos hallgató. ... A természettudományos érdeklődés erősebb volt bennem, mint a matematikai...Itt azonban hamarosan érzékelni tudtam, mi vezet a mélybe, s el tudtam tekinteni mindattól a sok dologtól, ami az értelmet kitölti, s a lényegestől eltéríti. Persze az volt a bökkenő, hogy a vizsgákra mindazt a szemetet magamba kellett tömnöm, akár akartam, akár nem. Ez a kényszer annyira taszítólag hatott rám, hogy végszigorlatom letétele után egy egész álló éven át képtelen voltam tudományos kérdéseken gondolkodni. […] Tulajdonképpen csoda, hogy a modern oktatóüzemek meg nem fojtották még egészen a szent kutató kíváncsiságot, hiszen ennek a kényes növénykének a támogatáson kívül főként szabadságra van szüksége; e nélkül feltétlenül tönkremegy”
fóti péter
2012.12.24 20:22:41
@ejropalepke: Kedves értékelést adsz rólam, kiváncsi vagyok ki vagy.
Homer Lane (1875-1925) egy amerikai születésű oktatásügyi reformer volt, aki azt vallotta, hogy a gyerekek viselkedése és karatktere elönyösen változik, ha több ellenőrzésük lehet a saját életük felett. Az Egyesült Államokban az 1800-as évek végén a fiatalkori bűnözés…..
fóti péter
2012.08.27 18:12:42
Van egy iskola, ahol nem kell tanulni, ha nem akarsz. Sem órára járni. Nem, a neve nem birkaiskola, hanem Summerhill. És nem is háromnapos csodáról van szó, mert az iskola, a módszer 1921 óta működik. Érdemes megismerkedni vele, még akkor is, ha az, hogy ez Magyarországon…..
fóti péter
2011.10.15 20:20:15
Kedves Magyari Andrea,
Örömmel olvastam bejegyzését, mint aki már évek óta igyekszik terjeszteni, hogy Summerhill egy jobb iskola, és egy jobb társadalom kis egysége lehet! Abban is igazat adok magának, hogy a legjobban egy ilyen iskolát ugy lehet megérteni, ha az ember ott hosszabb idöt tölt el. Ezért hoztam létre barátaimmal a Demokratikus Nevelésért és tanulásért egyesületet, amelynek egyik célja éppen ez, és már van is az egyesületünkben valaki, aki egy angol demokratikus iskolában fog eltölteni egy hosszabb idöt! A magam részéröl, Ausztriában élve az a szerencse ért, hogy a mi közelünkben van egy Summerhillhez hasonló iskola, ahova a fiam is jár. Nagyszerü, hogy nem piszkálják házi feladattal, hogy azt tanulja, ami érdekli. A családi életünk is sokkal harmónikusabb igy! Remélem a honlapomon (www.foti-peter.hu) sok olyan irást talál még, amelyek megvilágitják Summerhill gondolati hátterét.
Üdvözlettel
Fóti Péter
Örömmel olvastam bejegyzését, mint aki már évek óta igyekszik terjeszteni, hogy Summerhill egy jobb iskola, és egy jobb társadalom kis egysége lehet! Abban is igazat adok magának, hogy a legjobban egy ilyen iskolát ugy lehet megérteni, ha az ember ott hosszabb idöt tölt el. Ezért hoztam létre barátaimmal a Demokratikus Nevelésért és tanulásért egyesületet, amelynek egyik célja éppen ez, és már van is az egyesületünkben valaki, aki egy angol demokratikus iskolában fog eltölteni egy hosszabb idöt! A magam részéröl, Ausztriában élve az a szerencse ért, hogy a mi közelünkben van egy Summerhillhez hasonló iskola, ahova a fiam is jár. Nagyszerü, hogy nem piszkálják házi feladattal, hogy azt tanulja, ami érdekli. A családi életünk is sokkal harmónikusabb igy! Remélem a honlapomon (www.foti-peter.hu) sok olyan irást talál még, amelyek megvilágitják Summerhill gondolati hátterét.
Üdvözlettel
Fóti Péter
"A szegénység iskolába kerülése és integrációja (a népiskola-programok nyomán) számos műben megjelenik, a Kincskeresőtől Nyilas Misiig, tehát az ifjúsági regény a két háború között reflektált a kor legnagyobb szociális konfliktusára. (Ahogy a nácizmusra is reflektál…..
fóti péter
2010.01.17 19:12:20
Nem magyar ugyan, és nem cigány, de magyarul megjelent a Masanek Vad focifiuk (wilde fussballkerle) sorozat 5 darabjaként a Deniz a török, amit én németül nagyon élveztem, ahogy a sorozat többi tagjait. Ha meg valaki még a témáról tovább olvasna, saját könyvismertetésem James Herndon egy néger gyerekekkel foglalkozó könyve kapcsán:www.foti-peter.hu/herndon1.html ami az Iskolakultúra c. lapban jelent meg.
Ma már nagy valószínűséggel tudjuk, hogy az emberiségnek a civilizációba való átmenete során többféle társadalom jött létre. Egyesek közülük békések voltak (Régi Európa kultúra, Indus-völgyi civilizáció, Sumer első 1000 éve, minószi kultúra), míg mások harciasak,…..
fóti péter
2010.01.14 20:38:25
@darkgreen: A csoportok vagy igy müködnek vagy nem! Ez az emberi minöség kérdése. Egy közösség eldöntheti, hogy kérdések bizonyos körét demokratikusan intézi!
www.foti-peter.hu/csoportos_dontesek.html
Az ábrához egy hosszabb szöveg is tartozik! (John Gastil: Democracy in small groups c. könyv elsö fejezete a neten megvan, meg lehet keresni).
Egy ilyen döntés motivációja az lehet, hogy a demokrácia képes arra a csodára, hogy viszonylag sok ember viszonylag sok igényét ki tudja elégíteni!
Persze vannak csoportok, ahol ez szóba se jöhet, mert a hatalmi viszonyok mást diktálnak (iskola, munkahely). Érdekes kérdés, most nem ragozom tovább. A Summerhilli iskolában az a döntése a tanároknak, hogy bevonják a gyerekeket a hatalomba, és nagyot nyernek vele: jó kapcsolatokat a gyerekek között, jó kapcsolatokat a felnöttek és a gyerekek között!
Péter
www.foti-peter.hu/csoportos_dontesek.html
Az ábrához egy hosszabb szöveg is tartozik! (John Gastil: Democracy in small groups c. könyv elsö fejezete a neten megvan, meg lehet keresni).
Egy ilyen döntés motivációja az lehet, hogy a demokrácia képes arra a csodára, hogy viszonylag sok ember viszonylag sok igényét ki tudja elégíteni!
Persze vannak csoportok, ahol ez szóba se jöhet, mert a hatalmi viszonyok mást diktálnak (iskola, munkahely). Érdekes kérdés, most nem ragozom tovább. A Summerhilli iskolában az a döntése a tanároknak, hogy bevonják a gyerekeket a hatalomba, és nagyot nyernek vele: jó kapcsolatokat a gyerekek között, jó kapcsolatokat a felnöttek és a gyerekek között!
Péter
fóti péter
2010.01.14 20:43:27
@peetmaster: Mi a bajom Kanttal? Ez kicsit személyes: liberalizmusa (tegyük most a magyar helyzetet zárójelbe, mert nekem a liberalizmus nem szitokszó) megáll a gyerekeknél, amikor azt mondja, hogy az iskolában annak irányítása a legjobb szakértök kezében legyen. A magam részéröl elegem van a szakértök világából
Péter
Péter
fóti péter
2010.01.15 06:06:18
Sziasztok,
Nem irom ide, hogy éppen kinek, mert általában szolnék az érdek vitához:
Én ugy látom, hogy az emberi szocializációban minöségileg különbözö utak vannak, és ezeken a különbözö utakon eljuthat valaki oda is, hogy a meztelen érdek vezérli, de oda is, hogy képes más emberek igényeit is figyelembe venni, ha akarod több mozgatja mint az érdek.
Részletek a www.foti-peter.hu/igazi-tanulas.html alatt.
Péter
Nem irom ide, hogy éppen kinek, mert általában szolnék az érdek vitához:
Én ugy látom, hogy az emberi szocializációban minöségileg különbözö utak vannak, és ezeken a különbözö utakon eljuthat valaki oda is, hogy a meztelen érdek vezérli, de oda is, hogy képes más emberek igényeit is figyelembe venni, ha akarod több mozgatja mint az érdek.
Részletek a www.foti-peter.hu/igazi-tanulas.html alatt.
Péter
A magyar politikai berendezkedés a rendszerváltás után nem alakított ki elég, és jó mechanizmusokat a hatalom megosztására és ellenőrzésére. A magyar politikai elit 1990 óta nem gondolt ennek a kérdésnek utána, és hagyta, hogy a például a magyar iskolarendszer alapvetően…..
fóti péter
2010.01.08 17:31:26
@darkgreen: Kedves darkgreen és többiek
Amióta vagy 6 évvel ezelőtt Summerhill hívévé szegődtem, gyakran találkoztam azzal, hogy amit gondolok az más emberek számára elfogadhatatlan, vagy legalábbis értetlenül állnak nézeteimmel kapcsolatban. Holott a jelenség valójában nem szokatlan. Mások gondolkodásának megváltoztatása ritka kivételektől eltekintve nem könnyű feladat Ennek ellenére írok, ha lehetőség van szerepelek rádiókban, konferenciákon. John Holt ugyanezt tette a 60-as 70-es években. Egy interjúban minderről azt mondta: (1982):
Az egyik lehetőség az, hogy mindaz, amit mondok valami olyan, mint amikor valakinek a cipőjébe egy kis kavics kerül, amit nem tud kirázni. Ez alatt azt értem, hogy bár az emberek nagy többsége, akik hallanak, vagy olvasnak tőlem valamit – akár szülök, akár tanárok – azt gondolják: „Ez egy égetnivaló marhaság“, de valahogy azután mégse tudnak egészen visszatérni oda, ahol voltak, mielőtt hallották volna, amit írtam, vagy mondtam. A cipőjükben marad, mint a kis kavics, és a világ egy kicsit mégis más lesz tőle.
Azután vannak emberek, akik valahol érezték azt, hogy akár szülőként, akár tanárként, hogy amit csinálnak, az valahol nincs rendben, hogy amit szerettek volna az nem működött. Amikor engem hallanak, vagy olvasnak, akkor azt gondolják, hogy talán ez lehet az oka. Ahogyan mesélek nekik saját élményeimről, az megvilágítja a sajátjaikat, elkezdik magukat egy más fényben látni, talán tanulnak valami újat.
Végezetül Holt felidézi James Herndon (két link), aki azt mondta Holttal való személyes találkozásakor:
Hirtelen megállt egy mondat közepén, ránézett egy pillanatig és azt mondta „John tudod mit jelentett a te első könyved nekem? Azt mondtam: Nem, Jim nem tudom, mit jelentett? Azt mondta: „Meggyőzött arról, hogy nem vagyok bolond.“
John Holt sem tudta, annak ellenére, hogy első két könyve sikerkönyv volt, sok ember gondolkodását megváltoztatni, de egy kicsit nehezebbé tette azt, hogy ne változtassanak saját nézeteiken.
Holt Platon nyomán tudta, hogy egy nem lehet leckéztetéssel, kioktatással valakinek a nézeteit megváltoztatni. Platónnal szemben Arisztotelész hitt abban, hogy az úgynevezett apodiktikus tanításban, abban, hogy vannak végső igazságok, amit a tanulónak el kell fogadnia. Ilyennek tűnhet például a számtan. 2 meg kettő az négy, és ha valaki ebben komolyan kételkedik az tényleg bolond. Itt nincs helye a meggondolásnak, Egyet kell értened.
Sajnos Arisztotelésznek és követőinek sikerült ezt a fajta tanítást kiterjeszteni mindenre a természetben és még a társadalomban is. Holott a legfontosabb területen, a meggyőződések világában az apodiktikus tanítás felmondja a szolgálatot. Ezen a területen, szemben a azzal, amit a természettudományokban többé kevésbé még igaz, nem használható Arisztotelész dogmatikája: Platon hirdette (aki más ügyekben rettenetesen reakciós volt), hogy nemcsak a hogyan fontos, hanem a MIERT is. A tanuló mindig maga dönt hogy mit tanul a tapasztalatból, és milyen következtetéseket von le. Ezért gondolhatta joggal Holt, hogy még a legrosszabb esetben is egy kavicsot tett a cipőkbe.
Fóti Péter
Amióta vagy 6 évvel ezelőtt Summerhill hívévé szegődtem, gyakran találkoztam azzal, hogy amit gondolok az más emberek számára elfogadhatatlan, vagy legalábbis értetlenül állnak nézeteimmel kapcsolatban. Holott a jelenség valójában nem szokatlan. Mások gondolkodásának megváltoztatása ritka kivételektől eltekintve nem könnyű feladat Ennek ellenére írok, ha lehetőség van szerepelek rádiókban, konferenciákon. John Holt ugyanezt tette a 60-as 70-es években. Egy interjúban minderről azt mondta: (1982):
Az egyik lehetőség az, hogy mindaz, amit mondok valami olyan, mint amikor valakinek a cipőjébe egy kis kavics kerül, amit nem tud kirázni. Ez alatt azt értem, hogy bár az emberek nagy többsége, akik hallanak, vagy olvasnak tőlem valamit – akár szülök, akár tanárok – azt gondolják: „Ez egy égetnivaló marhaság“, de valahogy azután mégse tudnak egészen visszatérni oda, ahol voltak, mielőtt hallották volna, amit írtam, vagy mondtam. A cipőjükben marad, mint a kis kavics, és a világ egy kicsit mégis más lesz tőle.
Azután vannak emberek, akik valahol érezték azt, hogy akár szülőként, akár tanárként, hogy amit csinálnak, az valahol nincs rendben, hogy amit szerettek volna az nem működött. Amikor engem hallanak, vagy olvasnak, akkor azt gondolják, hogy talán ez lehet az oka. Ahogyan mesélek nekik saját élményeimről, az megvilágítja a sajátjaikat, elkezdik magukat egy más fényben látni, talán tanulnak valami újat.
Végezetül Holt felidézi James Herndon (két link), aki azt mondta Holttal való személyes találkozásakor:
Hirtelen megállt egy mondat közepén, ránézett egy pillanatig és azt mondta „John tudod mit jelentett a te első könyved nekem? Azt mondtam: Nem, Jim nem tudom, mit jelentett? Azt mondta: „Meggyőzött arról, hogy nem vagyok bolond.“
John Holt sem tudta, annak ellenére, hogy első két könyve sikerkönyv volt, sok ember gondolkodását megváltoztatni, de egy kicsit nehezebbé tette azt, hogy ne változtassanak saját nézeteiken.
Holt Platon nyomán tudta, hogy egy nem lehet leckéztetéssel, kioktatással valakinek a nézeteit megváltoztatni. Platónnal szemben Arisztotelész hitt abban, hogy az úgynevezett apodiktikus tanításban, abban, hogy vannak végső igazságok, amit a tanulónak el kell fogadnia. Ilyennek tűnhet például a számtan. 2 meg kettő az négy, és ha valaki ebben komolyan kételkedik az tényleg bolond. Itt nincs helye a meggondolásnak, Egyet kell értened.
Sajnos Arisztotelésznek és követőinek sikerült ezt a fajta tanítást kiterjeszteni mindenre a természetben és még a társadalomban is. Holott a legfontosabb területen, a meggyőződések világában az apodiktikus tanítás felmondja a szolgálatot. Ezen a területen, szemben a azzal, amit a természettudományokban többé kevésbé még igaz, nem használható Arisztotelész dogmatikája: Platon hirdette (aki más ügyekben rettenetesen reakciós volt), hogy nemcsak a hogyan fontos, hanem a MIERT is. A tanuló mindig maga dönt hogy mit tanul a tapasztalatból, és milyen következtetéseket von le. Ezért gondolhatta joggal Holt, hogy még a legrosszabb esetben is egy kavicsot tett a cipőkbe.
Fóti Péter
fóti péter
2010.01.09 13:40:42
@sztd: Kedves sztd,
Irásodból számomra az süt ki, hogy ugy gondolod, hogy a gyerekek nem akarnak számukra hasznos dolgokat megtanulni! Miért gondolod ezt róluk, és miért gondolod, hogy ha ezt mégis kényszer hatása alatt megtanulják, akkor az jó lesz nekik? Szerintem a gyerekek igenis meg szeretnének tanulni praktikus fontos dolgokat, de lehet, hogy nem akkor, és nem abban a sorrendben, ahogy ezt a felnöttek elképzelik! A gyerekek egyébként is (ahogyan mi magunk is!) mindig tanulunk! Sajnos, amikor kényszer hatása alatt tanulnak, akkor egy kicsit azt is tanulják, hogy az egyik ember rákényszeritheti akaratát a másikra. Ennél sokkal jobb élmény lehetne az, hogy van mellettem egy ember, a tanár, aki segit nekem, ha valamit tudni szeretnék! Mindezt kérlek ne keverd össze azzal, hogy mindenki bármikor azt csinál, amit akar! Erröl irtam már, remélem olvastad.
A gyerekek igazi képességeiröl nehéz képet kapni egy olyan rendszerben, ami alalpvetöen elnyomja öket. Ha egy kutató kapna egy feladatot, hogy irja le a tigrisek természetét, és tanulmányozási terepe egy állatkert ketrece lenne, akkor azt látná, hogy a tigris leginkább alszik, képtelen magának élelmet szerezni stb. stb. Egy szabad tigrist kutató ember más képet adna!!
Üdvözlettel
Fóti Péter
ps. hamarosan megnyilik egy uj téma a blogon, amit én irtam a történelemröl és az emberi természetröl!
Irásodból számomra az süt ki, hogy ugy gondolod, hogy a gyerekek nem akarnak számukra hasznos dolgokat megtanulni! Miért gondolod ezt róluk, és miért gondolod, hogy ha ezt mégis kényszer hatása alatt megtanulják, akkor az jó lesz nekik? Szerintem a gyerekek igenis meg szeretnének tanulni praktikus fontos dolgokat, de lehet, hogy nem akkor, és nem abban a sorrendben, ahogy ezt a felnöttek elképzelik! A gyerekek egyébként is (ahogyan mi magunk is!) mindig tanulunk! Sajnos, amikor kényszer hatása alatt tanulnak, akkor egy kicsit azt is tanulják, hogy az egyik ember rákényszeritheti akaratát a másikra. Ennél sokkal jobb élmény lehetne az, hogy van mellettem egy ember, a tanár, aki segit nekem, ha valamit tudni szeretnék! Mindezt kérlek ne keverd össze azzal, hogy mindenki bármikor azt csinál, amit akar! Erröl irtam már, remélem olvastad.
A gyerekek igazi képességeiröl nehéz képet kapni egy olyan rendszerben, ami alalpvetöen elnyomja öket. Ha egy kutató kapna egy feladatot, hogy irja le a tigrisek természetét, és tanulmányozási terepe egy állatkert ketrece lenne, akkor azt látná, hogy a tigris leginkább alszik, képtelen magának élelmet szerezni stb. stb. Egy szabad tigrist kutató ember más képet adna!!
Üdvözlettel
Fóti Péter
ps. hamarosan megnyilik egy uj téma a blogon, amit én irtam a történelemröl és az emberi természetröl!
fóti péter
2010.01.09 15:44:23
@sztd: Kedves sztd!
Azt gondolom, hogy még sokáig beszélgethetnénk arról, hogy mi is a kényszer, és van-e olyan alkalom, amikor haszna van. Ebbe azonban most nem mennék bele. Mivel irod, hogy még nincs gyereked, hagy ajánljak egy magyarul is megjelent könyvet (nem kényszer), amit én mindenkivel elolvastatnék, akinek gyereke lesz (annak is akinek már van nem ártana ) A könyv az Amazonas öserdeiben élö indiánok gyereknevelési szokásairól szól. Két irás, ami a könyvröl szól:
www.foti-peter.hu/gentischer.html
a másik pedig John Holt irása a könyvröl:
www.foti-peter.hu/holt-liedloff.pdf
Üdvözlettel
Fóti Péter
Azt gondolom, hogy még sokáig beszélgethetnénk arról, hogy mi is a kényszer, és van-e olyan alkalom, amikor haszna van. Ebbe azonban most nem mennék bele. Mivel irod, hogy még nincs gyereked, hagy ajánljak egy magyarul is megjelent könyvet (nem kényszer), amit én mindenkivel elolvastatnék, akinek gyereke lesz (annak is akinek már van nem ártana ) A könyv az Amazonas öserdeiben élö indiánok gyereknevelési szokásairól szól. Két irás, ami a könyvröl szól:
www.foti-peter.hu/gentischer.html
a másik pedig John Holt irása a könyvröl:
www.foti-peter.hu/holt-liedloff.pdf
Üdvözlettel
Fóti Péter
Van egy miniszervezet, amely egy kicsit radikálisabban akar hasonló célokat elérni mint az LMP. Jelmondatuk, akcióik is sokkal jobban megosztják az érintetteket, annak ellenére, hogy ezek mindig békés, közösségformáló célú programok. Jellemzően azoknak szúrják a szemét a…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Valahogy igy: www.tani-tani.info/a_tanulas_demokratizalasa