elmeboy (törölt) 2011.10.05 12:34:23

@STX Joe:
A 48ezer a közmunka bére, te sokeszű - és igen, adjanak érte 300-at, hiszen jóval keményebb meló mint a parlamenti tökvakargatás!
Isten barma..

elmeboy (törölt) 2010.12.26 12:41:57

Ha egy darab szart tetszetősen becsomagolnának, jól csengő márkanévvel sokan meg is vennék - örökérvényű igazság.. Ja, és sok valóban kapható termékre is van áthallása.
A nagyobb kiszerelésű parfüm jobban megéri, mégha adott esetben 20ezer felett van az ára..ehh, mekkora szarrágás! Netán magatokra fújva az illaton kívül DKNY, YSL, meg hasonló betűk is szállongani fognak köröttetek?
Akkor én inkább gazdag vagyok mert csak a háromezres Bruno B.-t engedhetem meg magamnak!?
És hozzá ezt a hsz.-t is mobilról írom, ami nem, nem rongyrázó Iphone, csak egy használt, 6500.-ért vett SE OperaMinivel. A francba, senki nem bámul meg vele - de nem is ezért van.
A sznobok is büdöset szarnak - nem a külsőségektől lesz valaki egyéniség!

elmeboy (törölt) 2010.12.26 15:50:59

@gyz:

elmeboy (törölt) 2010.12.26 15:57:12

@gyz: Gimis osztályfőnököm azt állította hogy az ember (ruházkodással kapcsolatban) három színt bír el magán egyszerre.
Na most ez az ő esetében barna zakóból, citromsárga ingből, és vőrös nyakkendőből állt.. :D
Akik több parfümöt is használnak, ők hypóval mosdanak? Egyik-másiknak a szaga a ruhákból még három mosás után sem jön ki..WTF!?

elmeboy (törölt) 2010.12.02 17:05:31

Mivel jó pár éve magam is érintett voltam a témában (t.i. hajléktalan voltam), nem csupán emberségből és empátiából köszönöm nektek az Andrással való törődéseteket!
Lehet a meleg szobából/irodából szaftos fröcsögésekkel utálkozni a perifériára szorultakon, de nem csak szegénységi bizonyítvány ez, hanem önveszélyes be nem látása is annak, hogy sajnos manapság bármelyikünk kerülhet hasonló helyzetbe.
A hajléktalanság és az alkohol viszonya több szociológiai tanulmány állandó szereplője - a valóságban ez olyan kérdés mint a tyúk és a tojás esete. A teljes vagyontalanság és kirekesztettség azonban soha nem kezelhető csak az adott személy hibájából eredőnek.

Tudjátok milyen érzés kora este ülni egy padon, s látni, ahogy az emberek igyekeznek haza - miközben nekem nem hogy otthonom, de egy hajlékom sincsen?
Milyen érzés idegenektől önzetlen segítséget elfogadni?
Átélni a szocializáció és az értékrend teljes eldeformálódását - csakis a túlélés (és itt az egyik napról a másikra megélésére gondolok) érdekében?

Eszméletlenül meghasonló érzés ugyanakkor azt látni, hogy szinte majd minden városban található egy-két olyan épület, melyet nem használnak semmire - feltehetőleg csak jelzálog-kölcsön terheli őket, és az enyészet. Nem messze tőlük pedig emberek alszanak padokon, aluljárókban, lépcsőházakban..tökéletesen tükrözi mindez az egymásért érzett felelősséget, a magyarok nagy-nagy (álszent) vendégszeretetét.

Annak pedig tessék utánanézni, hogy a beszedett adóforintokból vajh mennyi jut el a hajléktalanokat segítőkhöz! Ha lenne még, akkor azt írnám fillérek..se.
Szívesen segíteném a Menhelyesek munkáját, de egy vidéki kisvárosban élek. Ettől persze nagyrabecsülésem feléjük, és mindenkinek, akik számára az Andrások is EMBERek!

elmeboy (törölt) 2010.12.02 21:06:00

@SBee: Nem a mellem vertem, csak saját érzéseimet írtam le. De az egyéni átéltek mellett "érdekesebb" téma volna a hajléktalanok hierarchiája is: egy konkrét helyhez nem kötött, leírt szabályzatokon nem alapuló, mégis létező makro-közösség létformája. Persze erről már könyveket is írtak - meg gondolom fognak is. Nagyrészt segítő szándék nélkül..
Sok helyen leírtam már hogy a mai szociális háló egy darab kifeszített madzag, melyen persze mindig fennakad valaki akivel lehet példálózni, ám az önzőség felülír minden jóakaratot.

Lényegében három részre oszthatjuk a perifériára jutottakat:
- akik igyekeznek kilábalni állapotukból (őket mindenfajta segítséggel támogatni kéne!),
- akik nem igyekeznek sorsuk jobbá tételével, mert nekik a szegényes ellátórendszer is kvázi kényelmes életet nyújt (csodálkozni fogsz: belőlük van a legtöbb; pedig még ők sincsenek elveszve),
- és akik tulajdonképpen minden emberségüket eldobva sodródnak az árral, s folyamatosan ellenszegülnek mindennel/mindenkivel.
Aztán valahová be kéne sorolni azokat is, akik mentális állapotuk okán képtelenek egyedül megélni - mégis az utcán tengődnek (lásd pl. az OPNI bezárása óta..).

A segélyszervezetek, alapítványok gyámolítottjai nem koldulásra neveltetnek - az semmiféle anyagi előnyt, önbizalmat nem ad.
Ellenben ahhoz is nagyfokú megalázkodás (és szükség) kell, hogy egy rászorult mondjuk a Menhelyhez forduljon. (Egyfajta kéznyújtás ehhez a járőr-szolgálatuk, ami iszonyatosan pozitív dolog - annak tudatában is, hogy meglehetősen szűkös lehetőségeik miatt képtelenek mindenkin a legnagyobb mértékben segíteni..)

Végezetül pedig ne azt tartsátok szem előtt hogy 'jó, jó, egy emberen segítünk, de mi lesz a többi tízezrekkel!?'
Ha mindenki csak egy rászorulton segítene (már ugye akin lehet), tizedére csökkenne a lecsúszottak száma. Másrészt pedig - bármennyire frázisnak is tűnik - a jó példa igenis ragadós. Ha például egy hajléktalan-szállón valakinek sikerül a "kiugrás", higgyétek el, másnak is eszébe fog jutni hogy "nekem akkor miért ne menne!?"

elmeboy (törölt) 2010.11.11 17:17:24

Jó pár éve én is elvetődtem hirdetésszervezőnek a Kisokos nevű kiadványhoz - melyről hamar megtudtam hogy a Hit Gyülekezetének (egyik) pénzmosodája.
Alapbér plusz jutalék rendszerű fizetés volt; a szisztéma hasonló poszt toló esetéhez: cím- és telefonszám-lista, melyeket természetesen már előttem többen is végigzongoráztak, na de majd én..
Na de majd én is el lettem küldve melegebb éghajlatra, noha maga egy hirdetési felület eladása nem egészen értelmetlen dolog, célközönséggel pedig még némi hasznát is láttam a munkámnak.
Őrült szerencsémre kiderült, hogy egy multi PR-osa ugyanabból a városból származik mint én, a cége pedig hajlandó lenne milliós összegekért is kampányolni a Kisokosban.
A PR-os csajjal nyitott lapokkal játszottunk: én elmondtam hogy a kiadvány alapvetően nem rossz reklámfelület, azonban a főnökség elég geci - fenn áll a lehetősége, hogy a több mint félmilliós jutalékot nem fogják megengedni hogy én kapjam meg.
Csajszi roppant realista volt: megállapodtunk hogy a szerződést csak velem hajlandóak aláírni.
Mikor mindez már száz százalékos volt, elregéltem a helyi kisfőnöknek. Nagy kézfogás, vállveregetés, még aznap telefon valamelyik országos górétól: milyen ügyes vagyok, ilyen emberekre van szükségük, csak így tovább, minden csupa öröm és bódottág..
Másnap telefon a regionális vezetőtől: adjam át a szerződés előkészített részleteit, nekem ugyanis nincs jogosítványom aláírni azokat. Meg a k*rva anyátokat! - gondoltam, s rögtön értesítettem az üzletfelet.
Ők továbbra is kiálltak mellettem, így a regionális igazgató is annyit kapott az üzletből mint Nagy Pali a kaszálásért - én viszont úgy gondoltam revansot veszek.
Több szerződés díját zsebre raktam, ugyanakkor a szerződéseket leadtam - tehát azok a hirdetések mind megjelentek, így egyedül a Kisokosnak okoztam kárt.
Lett is belőle bíróság - de a végén rajtuk csattant az ostor: a kiadott szigorú elszámolási számlatömbökkel slendriánul bántak, így nem volt elég bizonyítékuk hogy a belőlük hiányzó lapokat én használtam fel.
Kaptam még pár fenyegető telefonhívást, de azóta ha meglátok egy Kisokost, nagy ívben dobom ki a kukába..

elmeboy (törölt) 2010.11.14 16:06:51

@Agicer: Nem a pécsi lapnál voltam, de a regionális főnökség igen.
Mint írtam, a hirdetőknek nem okoztam kárt: minden megrendelést leadtam, azok pedig egytől-egyig meg is jelentek.
A sztorit nem büszkeségből meséltem el - ők az én zsebemből vettek ki félmilliót, én meg az övékéből annak az ötödét.
Ha nem is mentség, de kevésbé voltam becsületes, mint ők. Ha csak pampogok, kirúgtak volna fizetés nélkül. Lett volna egyéb ötleted?

elmeboy (törölt) 2010.10.31 16:21:42

Sziasztok!

Volna egy kérdésem, melyre idő hiányában elég fontos válasz kéne - igazából egy törvényi értelmezéssel kapcsolatban.
E hónap elején elköltöztünk "A" városból "B" városba, én pedig a rendelkezésre állási támogatásomat - ahogy bejelentkeztünk az új lakhelyre - el is kezdtem intézni.
Csakhogy "A" városból a támogatás megszűntetéséről nem arra hivatkozva jött a határozat hogy lakhelyet változtattunk, hanem hogy ők felajánlottak nekem egy munkahelyet, melyet én nem fogadtam el.
Semmilyen levelet nem kaptam, így a kézbesítési vélelem megdöntésére hivatkozva fellebbeztem a határozat ellen.
Mivel a RÁT. a KET.-hez tartozik, itt helytálló-e a fellebbezés halasztó hatállyal való bírása, mert a KET ezt írja:
"A fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók. A fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította."
Tehát ha "A" város jegyzője megszüntette az ellátásomra való jogosultságomat (és annak folyósítását), a fellebbezésem alapján a kivizsgálásig megmarad-e a jogosultságom, illetve a folyósítás?
(A határozatban nincs benne, hogy a benne foglaltak azonnal végrehajthatóak - az ügyintézési határidőt benne 2010.11.11-éig jelölik meg.)
Bocs hogy OFF-olok, de tényleg fontos volna.. Előre is köszönöm annak, aki tudna segíteni..

elmeboy (törölt) 2010.10.27 13:17:56

@igazságos:
És ahhoz mit szólsz bizonyos esetek után hogy:
"Na viszlát', jó utazást,
Mi soha nem láttuk egymást.." :)

elmeboy (törölt) 2010.10.27 13:23:05

Láttam már esetet hogy egy ipsére az IP-n rendőrt hívtak, mert nem volt hajlandó felmutatni a személyiét (jegye volt), és a dolgot kellőképpen hangosan tárgyalták meg a kalauzzal. (Értsd: a figura ordítozott.)
Tizedik állomáson bütykös taxi áll a sín mellett, rendőr felszáll, nézi az ürge iratait, majd a kallernek: "És én most mit csináljak vele!?"

elmeboy (törölt) 2010.10.27 13:25:59

Ha már bliccel az ember, tegye azt kellő alázattal - a kalauzok jelentős része ilyenkor belemegy ilyen-olyan kompenzációkba.