Regisztráció Blogot indítok
Adatok
ipartelep

67 bejegyzést írt és 3162 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Egy MI-val (mesterséges intelligencia), jövőkutatással, transzhumanizmussal foglalkozó svéd filozófus, Nick Bostrom, kitalált egy érvet. Így szól: (1) Az ember utáni szintet elérő civilizációk száma (azoké, amelyek képesek nagy hűségű szimulációk futtatására), nagyon közel áll nullához. Vagy (2)…..
ipartelep 2020.08.02 22:18:54
@szemet: Mint már említettem, én nem Bostrom cikkét olvastam, hanem annak az interpretációit. Azokban (vagy az egyikben) állt ez a "szükségszerűen" kitétel, én onnan vettem át.
A gond az itt, hogy ez nem számít semmit. Ha az kimarad, és csak annyit mond, hogy a 3 állítás közül valamelyik igaz, akkor annak ugyanaz az értelme.
ipartelep 2021.09.01 17:25:48
@Irbisz: Mivel mi csak a "Föld példáját" ismerjük, csak abból tudunk kiindulni. Vagyis abból, hogy a Földön mi, és hogyan történt. Azt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi az esély arra, hogy a Földön történtek általános szabályszerűségek, de mégis van egy jó érv arra hogy azok. Egyszerűen az ez az érv, hogy a Föld biztosan nem egy különleges égitest a nagyvilágban. Hanem milliárd-számra lehetnek még ilyen bolygók, és ilyen naprendszerek. Természetesen ugyanezekkel a természeti törvényekkel működve. Akkor meg az a logikus, hogy ott is valami ilyenmi történik, és nagyjából így, mint a Földön. Azért csak nagyjából, mert azokat a tényezőket nem ismerjük pontosan, amelyek ugye meghatároztak bizonyos dolgokat, pl, az értelmes élet kialakulását. Ezek a tényezők valószínűleg részben véletlenszerűek, és esetlegesek, ezért ez a faktor ad a dologhoz némi bizonytalanságot. Hogy mekkorát, persze azt sem tudjuk. Erről most kb. ez mondható a mai tudásunkkal.

Az, hogy most nem látunk "csillagmérnöki jeleket", az egy másik érv a témában. De gyenge érv (arra, hogy nincsenek), hiszen számos oka lehet annak, hogy nem látunk ilyeneket, bár vannak idegen értelmes lények. Én a nagy számok alapján (csak a belátható világban 100 milliárd galaxis), azt gondolom, hogy biztosan vannak, csak - ahogy ebben, ill. nem is ebben, hanem egy még sokkal régebbi blogposztomban is írtam - ritkásan. Hogy miért, azt nem fejtem ki újra.

Az persze nem áll, hogy akár ebben a témában folytatott, kicsit is tudományos jellegű, érvelő beszélgetést egy napon lehetne említeni a teológusok nem "majdnem minden alapot", hanem minden alapot nélkülöző fantálziálgatásaival.
ipartelep 2021.09.06 14:42:49
@Irbisz: Én azt gondolom, hogy a kettős-csillagrendszerek nagy része stabil. Kivéve nyilván azokat, ahol az egyik, a másik légköréből szívja el az üzemanyagot. De ahol a tagok nincsenek túl közel egymáshoz, hanem mondjuk 0,1-0,7 fényévnyire (az még kettős rendszer), ott simán stabilak a bolygópályák, vagyis évmilliárdokig kitartanak, vagyis kialakulhat rajtuk az élet, ha amúgy a többi feltétele is adott. Az ilyen kettős rendszerekben a másik csillag (a kettes) olyan messze van a bolygótól (amely az egyes körül kering), hogy az nem zavar bele az életkeletkezés folyamatába. Ezért a kettős-rendszerek nagy része is potenciális élet-keltető lehet.

Az egyidejűség még ennél is érdekesebb kérdés. Amit ugye nagyon nem tudunk, hiszen erre még olyan támpontok, vagy meggondolások sincsenek, mint amilyenek az élet keletkezésére vannak. Egyszerűen nem tudjuk, hogy egy civilizációnak - és itt most civilizációról beszélünk, nem simán csak "az élet egy bolygón"-ról - mekkora esélye van bármekkora időtartamú létezésre. Nyilván erről csak az mondható, hogy minél hosszabb létezésre minél kisebb az esélye. De mennyi az annyi? Én erről azt gondolom, hogyha egy civilizáció túlél bizonyos gyerekbetegségeket, a társadalma annyira fejlett lesz, hogy egységes egészként próbál kitörni a bolygójáról, és aztán a csillagrendszeréből, akkor onnantól megnövekednek az esélyei a hosszú távú túlélésre. Már csak azért is, hiszen amikortól már több csillagrendszerben fog lakni, onnantól több lábon áll, és ha egy kozmikus katasztrófa (a napja nóvává válik, a közelben felrobban egy szupernóva, stb.) el is pusztítja az egyiket, a másik még fennmaradhat. Ezzel (a több lábon állással) persze az a probléma, hogy egy, egymástól több fényévnyi szigeteken elhelyezkedő civilizáció információs, és kommunikációs, és bármilyen kapcsolattartó szempontból széttagolt lesz. És minél nagyobbak lesznek a távolságok, annál széttagoltabb, annyira hogy hovatovább az egységes civilizációs fejlődése megtörik, vagyis különválnak egymástól a "szigetek", a civilizáció szétesik. No de ez még odébb lesz.
Több barátnőm, ismerősöm is van, aki 35 fölött sürgősen szeretne olyan pasit találni, akivel érdemes családot alapítani. Van köztük, aki már talált magának alkalmasnak tűnő jelöltet, és van, aki még mindig csak randizgat, de valahogy egyik férfi mellett se sikerül lehorgonyoznia...
ipartelep 2021.08.27 20:39:01
@Custertábornok: Ha a való életben így mernél hozzám szólni, akkor addig ütnélek, amíg meleg vagy. De beleolvasva a hozzászólásaidba, látom, hogy te egy beteg ember vagy. Te szegény. Ápolásra szorulsz, nem bántásra. Nem tehetsz róla.
A nacionalizmus a konzervativizmus ideológiájának az egyik tipikus eleme. Sosem értettem, hogy "mi a jó benne". (Egyébként a konzervativizmus többi elemének a "jóságát" sem látom be, de most maradjunk csak ennél.) Vajon mi értelme van a nacionalizmusnak (ha van), és hogyan viszonyul…..
ipartelep 2012.07.01 12:42:04
@Vortumnus:
Megpróbálom érteni ezt az érvet. Amely érv persze még mindig nem arról szól, hogy mi a bajod a blogbejegyzésem _tartalmi részével_, hanem arról, hogy "mások könyvelek írtak erről", én meg csak egy rövid blogbejegyzést. Ez a "LOL" itt kedves barátom, és nem más. Azért ugye megengeded nekem, hogy egy blogbejegyzésem ne érjen el egy egész könyvnyi szövegmennyiséget? Vajon te az egyes újságok elemző cikkeit és minden nyilvános politikai, filozófiai, közéleti megnyilvánulást is azon az alapon bírálsz, hogy azok nem érik el a könyvnyi terjedelmet? Ha javasolhatom (persze nem kell megfogadnod, szabad ember vagy) ilyet soha többé ne tégy, csak akkor, ha azt szeretnéd, hogy megmosolyogjanak, és ne vegyenek komolyan.

Tehát, kérdezek: Mi a gondod azzal, amit a nacionalizmusról írtam? Mivel nem értesz egyet? Mi van máshogy? Mi nem igaz? Mi benne a helytelen?
(Tudom, hogy az ilyen konkrét, nagyon lényegre törő kérdésekre igen nehéz válaszolnia annak, aki megszokta, hogy a különböző bloghozzászólásokban csak pár felületes mondatban riposztoz, de itt most kénytelen leszel átállni erre, ez a blog itt ugyanúgy másfajta műfaj, mint ahogy más műfaj a blog, és a könyv. Mert különben "LOL" lesz ám!) ;-)
ipartelep 2021.02.01 21:26:45
@Draugr1257: Ez egy rossz érv. Elméletileg mindent lehet rosszul csinálni, vagyis akkor - eme hamis érv szerint - semmit nem szabadna megpróbálni, hiszen ha rosszul csinálják...
A világállam gondolata és terve azért helyes, mert sok olyan problémát meg tudna oldani, amely problémák ma rendszerspecifikusak, vagyis a mostani berendezkedésből következnek, annak hozományai.
ipartelep 2021.02.02 15:03:19
@Draugr1257: Ha az érv az a politikai (és persze végül is civilizációs) integráció ellen, hogy ha az rossz döntéseket hoz, akkor az mindenkinek rossz lesz, akkor (ha ez így helyes érv lenne) az következne belőle (nem logikailag, hanem az lenne a követendő), hogy a döntési központok a lehető legkevesebb emberre legyenek kihatással. A lehető legkevesebb ember elméletileg egy, gyakorlatilag meg mondjuk egy család, vagyis átlagosan 4 ember. Ugyanis - ha ez az érv helyes lenne, de nem az - akkor ha egy döntési központ (ami egy család) rossz döntést hoz is, az akkor is csak négy emberre vonatkozik.
De ez így persze képtelenség, és az argumentum ad absurdum, csak eme képtelenség megvilágítására szolgál. Természetesen már most is az van, hogy a döntési központok nagyon nagyok (van ahol pl. egymilliárd emberre vonatkozik - Kína), és így ugye az ott hozott helytelen döntéseknek ennyien látják a kárát.
Viszont nem csak az a kérdés, hogy egy döntési központ helytelenül dönt-e (dönthet úgy is persze), hanem főleg az, hogy a különféle döntési központok egymással ellenérdekeltek, és emiatt egymással harcban állnak, egymásnak kárt okoznak, így együttműködés helyett (világállam), ellentétek, szembenállás van. Ugyanis a világállam lényege a szembenállás helyetti együttműködés. Nem ellenérdekek léteznek, vagy ha léteznek is, azokat egy politikai kereten belül intézményesítve, és békésen lehet megbeszélni.

Az elfogadás egy másik kérdés. Az emberiség integrációja egy hosszú folyamat. Ma olyan nagy államok léteznek, amelyek esetenként sok különböző nyelvű, és kultúrájú embert foglalnak magukban, akik mégis elfogadják ama állam döntési rendszerét. Egyszerűen azért, mert az állam bizonyos érdekek mentén integrálja őket, vagy akár persze erőszakkal, és "történelmileg úgy alakult". Az integráció egy civilizációs folyamat, szétesése csak magának a civilizációnak a szétesése esetén valósulna meg, anélkül végig fog menni a teljes egységig. Ez éppenséggel lehetne rossz is, és bizonyos járulékos veszteségekkel is jár majd (sokszínűség elvesztése), de az előnyei sokkal számosabbak. Hogy mást ne mondjak a legfontosabb: a béke.

Egy harmadik politikafilozófiai kérdés az, hogy egyáltalán mi, és mekkora szükség van az államra (a világállamra is), és kell-e állam, és az állam funkcióit meg lehet-e oldani kis, autonóm közösségekkel. Nekem ez itt most nem témám, de erről röviden azt gondolom, hogy egy fejlett civilizációban a felmerülő globális problémák megoldásához, és az államigazgatási feladatok ellátásához szükséges valamiféle államhatalom, de azt annyira kell korlátozni, amennyire csak lehet, amilyen fokon még ellátja a feladatait, és ahol a lehető legkevésbé korlátozza az állampolgárok szabadságát.
Sokan megfeledkeznek a használt kések élezéséről és nem igazán figyelnek a megfelelő tárolásra vagy éppen használatra. Nem is gondolnánk, pedig rendkívül fontos a kések helyes kezelése és rendszeres élezése, hiszen klasszisokkal megkönnyítheti mindennapjainkat. Cikkünkben ezúttal praktikus…..
Az emberek túlnyomó többsége általában nem tudja megkülönböztetni az éles késeket az életlenektől. Gyakran arra asszociálunk, hogy ha egy kés vágni tud, akkor az egyenlő azzal, hogy éles is. Nem is beszélve arról, hogy mennyien megfeledkezünk a rendszeres élezés fontosságáról. Ezúttal bemutatunk…..
ipartelep 2020.09.01 07:57:51
@gigabursch: Egy parasztháznál (falun régebben minden ház "parasztház") volt, ált. nem pazaroltak, mindent megtartottak, mindent hasznosítottak, amit csak lehetett. Hiszen majdnem mindent saját maguk termeltek meg, csak a speciális iparosmunkákat nem maguk végezték. Egy paraszt egyben ezermester is volt, sőt hát sok helyen falun most is így van, bár sem állattartás, sem növénytermesztés nincs már a háztájiban (kivéve a kiskertet, de sok helyen már azt sem művelik), azért a ház körül nagyon sok, és sokféle munka van, amit kénytelenek maguk megcsinálni, hiszen a szaki sokba kerülne, a szaki esetleg kontár, stb.
Így hát természetes, hogy egy kiszolgált kaszát továbbhasznosítottak. Nem tipikus, de előfordulhat. Én magam, tavaly egy nagyon régi csoroszlyából(a csoroszlya az eke előtti kisebb, egyenes acél, ami elődolgozott az ekének) csináltam magamnak egy "bushcraft" kést (Kicsit késbuzi vagyok, vannak drága gyári késeim is.) 17 cm-es penge, 6 mm vastag, rohadtul masszív, erős, amikor erdőre megyek, már nem is viszem a machetémet, ha gombázó, erdőjáró botot kell vágni, vagy éppen paradicsomkarókat, ez is megteszi. És nagyon élesre ki lehet élezni, igaz nem túl kemény acélból van (nem speciális, modern késacél-ötvözet), de ez is borotválja az alkar szőrét, mint a kisangyal. Úgyhogy lehet ilyesmiket bűvészkedni, csak persze otthon a teakonyhában bajos, azért nem árt, ha megvannak hozzá a szerszámok.
ipartelep 2020.09.01 08:51:34
@gigabursch: Belenéztem néhány "hozzászólásába". Különböző embereknek, ilyeneket írt:
"Hazudik a tetves kurva édesanyád, faszkalap."
"Ugatni meg a tetves kurva anyád szokott, aki a világra szart."
"Ezt a tetves kurva édesanyádnak címezted, faszkalap?"

Ezt a trollt nagyon rosszul nevelte a kedves édesanyja.
ipartelep 2020.09.01 09:25:32
@gigabursch: Nem, ő nem a Brendel. Láttam egy helyen, hogy a Brendelt is anyázta.
Ismét bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor és köre óriási üzleti lehetőséget lát Magyarországban. A politikai hatalom képviselői és a gazdasági térnyerésben jeleskedő oligarchák kéz a kézben építik a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amely lassan olyan éhes szörnnyé változik, amelyik mindent elnyel,…..
Bizonyára te is, aggodalommal figyelted az elmúlt hét eseményeit és elgondolkoztál azon, hogy az indexszel történtek után mi lesz a blog.hu-val, mi lesz a blogoddal. Ennek kapcsán szeretnénk pár infót megosztani veled. Azért gondoljuk, hogy erre szükség van, mert az Index.hu szerkesztőségének…..
Gondolatkísérlet következik. Az előző írásokban kicsit sem kíméltem a Fideszt és az Orbán-kormányt, amire, persze, bőségesen szolgáltattak indokot. A világ azonban, bármit is igyekeznek a politikusok velünk elhitetni, nem fekete és fehér, nem a gonosz és a jó erők küzdelme. Ebből következően az…..
Aki mostanáig nem egy kő alatti szatyorban tengette életét, az tudja, hogy az Index.hu-nak vége, kész, elfoglalták a fasiszták. Pontosabban, nem tudni még, hogy el akarják-e foglalni (Origo-megoldás), vagy megsemmisítik, mint a Népszabadságot. De ez már mindegy is, a lényeg, hogy vége az Indexnek…..
  Amaryllis Fox, a CIA volt ügynöke, ma békeaktivista szerint a cégnél megtanult szokások némelyikétől nem lehet megszabadulni. „Megpróbálok ezeken ösztönösen változtatni – írta könyvében, a Life Undercoverben – de azt hiszem, ezek már benne vannak a tudatalattimban.” A CIA-ügynökök szert tesznek…..
Ez a blogbejegyzésem kicsit az előző továbbgondolása lesz. Inkább egyfajta szabadgondolkodás, mint egy konkrét probléma végleges megoldása. De ugye, hol vannak a filozófia végleges megoldásai? Ez a bejegyzés egyben egy kis bevezetés is lesz a filozófiában kevésbé járatosaknak abba, hogy micsoda…..
ipartelep 2020.06.13 18:53:08
@szemet: Igen, hát... nehéz megmondani csak úgy általában, hogy egy-konkrét probléma jó megoldásához milyen "paradigmaváltás" vezethet el. Sőt, ezt így általában lehetetlen megmondani. Hiszen mindig más, többféle-fajta paradigmaváltás is lehet, sőt az is lehet, hogy éppen nem kell semmiféle paradigmaváltás. De egyáltalán mi az a paradigmaváltás, ugye? Lehet, hogy egy teljesem más oldalú, más minőségű megközelítés, de az is lehet, hogy a halmozódó mennyiségek csapnak át egyszerre csak egy új minőségbe.
Igen, a "nyelvi fordulat" is egy paradigmaváltást jelentett. De az sem feltétlenül biztos (sőt), hogy egy paradigmaváltás megoldja a problémát. És hát igazából azt is nagyon nehéz megmondani, hogy mettől, vagy mitől lesz valami új paradigma.
De ugye, még ennél is alapvetőbb problémák, és kérdések vannak a filozófiában, és ezek sem tisztázottak megnyugtatóan. Hiszen (lásd eggyel korábbi blogposztomat) abban sincs konszenzus, hogy egyáltalán miféle kérdéseket vizsgál a filozófia (legalábbis a filozófia metafizika-ágára vonatkozik ez, a logikára, ismeretelméletre, etikára kevésbé), ezek miről szólnak, milyen helyük van a világban, stb. És hogy egyáltalán megválaszolható kérdések-e ezek, a válasz "igaz válasz" értelmében. Mit jelent a "filozófiai igazság"?
És ha ez sem tisztázott, akkor az ennél magasabb szintű kérdések, és problémák (még mindig a metafizika-témában), nyilván pláne nem. Tehát, lehet, hogy a tisztázást itt kellene kezdeni.
Van itt egy furcsa kettősség: egyfelől ugye csak a fizikai külvilág van, a sok-sok atom, részecske. A világ ezekből áll, és semmi másból nem áll. Aztán "vannak" a fizikai világ leírásai. Különféle típusú leírások ezek. A legegyszerűbbek (filozófiailag) a fizikai leírások. Ott nincs mese, valami vagy olyan, vagy nem olyan (mint a leírás) , vagy úgy működik, vagy nem. Az igazság korrespondencia-elmélete mutatja az érvényességét (a leírásnak). De vannak "nem leírások" is. Már ezt, már itt nehéz elképzelni. Ha a világ csak atomokból áll, csak "fizika", akkor hogy a fenébe szólhat valami másról, mint ennek a leírásáról? Hiszen bármit írunk, az nem tud másról szólni, csak a fizikai világ valamely jelenségéről, történéséről -hiszen minden "abban van benne".

Ennek a problémának a megoldása a világinterpretációk szintjeinek felépítése. Azzal párhuzamosan, ahogy világ atomjai nem egymástól elszigetelt részecskék, hanem egyre összetettebb, és bonyolultabb struktúrákat alkotnak, na úgy, és ahhoz kell igazodnia a mi leírásainknak is (mondjuk ezekről a struktúrákról). Ez még mindig (és sosem) zavarja meg a szubsztancia-kérdést - elképzelhetetlen, és képtelenség hogy kétféle szubsztancia létezzen. De a szerveződések bizonyos szintjei (pl. az értelmes lény, és annak mindenféle produktumai - pl. a filozófia is) már annyira összetettek, hogy másféle szubsztanciális állapotúnak tűnhetnek, mint egy atom, vagy egy darab kő. Persze nem azok, de ugye ennek a "cselnek" ma is bedől az emberiség nagyobb része (itt nem a vallásról, hanem az idealizmusról van szó).

Na most, eme "újfajta" képződmények vizsgálatához már újabb fajta eszközök kellenek. Azok adekvátak hozzá. Ha kardot kell gyártani, ahhoz kalapács kell. De a "Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk" (Gauguin- festmény) megértéséhez, és elemzéséhez kevés lesz a kalapács. Ha úgy tetszik, ez is egy paradigmaváltás: a kalapácstól, mint eszköztől, az esztétikai elemzésig.

Látom, egy kicsit elszálltam a válaszommal. Elnézést, de hát... Jók a kérdéseid, jó a hozzászólásod, de megnyugtató, és egyszer-s mindenkorra megoldó válaszokat nehéz lesz adni. A filozófia "értelme" nem csak a válaszok jósága, helyessége, vagy igazsága (ha van olyanjuk), hanem a "közelebb kerülés" a megértéshez. Más műfaj mint a fizika, és ezt nehéz nagyon megérteni egy (kétségkívül) fizikai világban.
ipartelep 2020.06.13 19:42:34
@szemet: Azért megpróbálok egy kicsit konkrétabb választ is adni.

Az azonosság-problémánál alapvető kérdés, hogy az azonosságot valamely (valamilyen) tény-nek tekintjük-e, vagy definíciós kérdésnek. Mint fentebb említettem, egy fizikalistának (mint én) ezen a világon nehéz valamit nem tény-nek tekinteni. De attól, hogy bizonyos értelemben minden "dolog" (tárgy), vagy tény (esemény), attól még arról alkothatunk egy definíciót is. Az azonosság egy fogalom, amely dolgok közötti viszonyról mond valamit. De mivel fogalom, vagyis egy értelmi konstrukció, ezért csak akkor működik jól, és akkor használható, ha minél pontosabban tisztázzuk a fogalom értelmezési tartományát, és egyáltalán a működését.
Ez a pontos tisztázás is egy kis paradigmaváltás. És egyben definiálás is. Vagyis: meg kell határozni, definiálni, a fogalom (az azonosság) pontos jelentését, használhatóságát.
Meg van ez most határozva egészen pontosan? Nincs. Éppen emiatt lehetnek ezek a filozófiai viták róla.
Lehetne pl. azt mondani: a fizikai tárgyak atomi szintű azonosság-fogalma értelmetlen, használhatatlan - éppen a tárgyak állandó változása miatt. Ettől még lehet értelme egy nem fizikai (ilyen értelemben) azonosságfogalomnak, egyfajta gyakorlati azonosságfogalomnak. Amit egyébként a mindennapokban használunk is, lépten-nyomon. Tehát, ha a Józsi-haver bemegy a fodrászhoz, majd kopaszon jön ki, akkor nem mondjuk rá, hogy ő már nem a Józsi-haver csak mert nincs meg az eddigi Józsi-haver haja. Ez nyilvánvaló.
Tehát a mindennapi, praktikus azonosságfogalom (amely még mindig a fizikai tárgyakra vonatkozik), érthető, használható, nincs vele gond. Kérdés a is, mégpedig fontos, hogy a mindennapokban a Józsi-haveréhez hasonló esetekben szükség van-e az azonosságfogalom használatára? A kérdés triviális: nagyon is szükség van rá.

Akkor ugye, mi a probléma a Thészeusz-hajójával, ott miért nem tudja a mindennapi elemzés eldönteni, hogy mi a helyzet? Hát azért, mert míg a Józsi-haver esete egyszerű, mindennapi, a Thészeusz-hajó eset, szélsőséges, különleges, kiélezett. A Józsi-haver esetében az azonosság köznapi fogalmának (nem egzakt, és nem explicit) "definíciója", amely inkább természetes intuíció, magától értetődően eligazít. Ugyanez nem áll a másik esetben, hiszen az szándékosan úgy van kitalálva, hogy nincs rá érvényes definíció.

Hát legyen definíció arra is, ha az a filozófusoknak annyira kell. A lényed az (és itt ez a paradigmaváltás), hogy itt nem arra kell válaszolni, hogy mi ez, és hogan működik?, hanem azt kell megmondani (definiálni), hogy ez így és így működjön.
Ez egy nagyon alapvető kettősség, a dolgok kétféle megközelítése. Sok filozófiai, és egyéb elméleti probléma megértését segítené, ha észrevennék, egyáltalán tudnák, vagy elkülönítenék adott esetekben, hogy melyikről van szó (vagy melyik a megoldás).
Klasszikus kérdés a Tórát, a Bibliát kritizáló részéről, hogy miként egyeztethető össze a vitathatatlan tudományos tény, mely szerint bizony léteztek dinoszauruszok a Földön és a Tórában leírt történet. Korábbi írásomban beszéltem a zsidó hagyomány álláspontjáról, mely a Föld cca. 4,5 milliárd éves…..
Elismerem, hogy a címről óhatatlanul beugrik Orbán Ráchel pelenkás kalandja 2018 augusztusában, egy horvátországi autópálya szélén. E képzet társítása azonban nem volt szándékomban, a címadásnak időszerűbb oka van. Brückner Gergely gazdasági újságíró tegnap este figyelemre méltó áttekintést közölt…..
ipartelep 2020.03.25 21:24:18
@zord íjász: Jó hogy nem baszol le, hogy egy posztban nem alkalmaztam precíz forrásmegjelölést. Odaraktam az idézőjelet, abból derül ki, hogy az valami idézet, és nem ott azon melegében találtam ki. Láttad az idézőjeleket?

Amúgy meg: Nem egyvalaki bonmotja. A szóban forgó blogposztot, ahol ezt először leírták, nem is az a valaki írta, akire te gondolsz. Akkoriban annak a blognak még több szerzője volt, csak sokkal később vált egyszerzőssé. De abból a blogposztból is kiderül, hogy nincs konkrét szerzője a szövegnek.

Úgyhogy kissé visszább az agarakkal!
ipartelep 2020.03.26 14:01:49
@zord íjász: Régen írtam oda rendszeresen. Már több éve ki vagyok tiltva végleg.
Totális a káosz a kormányzati kommunikációban, aminek legfőbb oka az, hogy mindenki ahhoz az emberhez próbál igazodni, aki reggel mást mond, mint este. Igen, Orbán Viktor totálisan összezavarja a sajátjait, így például a fáziskésésben lévő TV2 akaratlanul is beletörölte a lábát a miniszterelnökbe.…..
ipartelep 2020.03.14 12:36:49
Az Első Számú Elkövetőnek számos érdekes tulajdonsága, jellemzője van. Emberi, és pszichológiai szempontból a legfeltűnőbb az, hogy pszichopata. Ez megmagyarázza a cinikus, lelkiismeretlen gátlástalanságát, és a hataloméhségét. Szociológiai, és politikai szempontból az mondható róla, hogy olyan populista demagóg, akinek nincsenek elvei, de a céljai érdekében bármilyen elveket, egy pillanat alatt behazudik. Nála a nagy döntések mögé nem kell nagy dolgokat, gondolatokat, elképzeléseket feltételezni, merthogy olyanjai nincsenek (nem valami okos ember - de ez persze, a fentebb említettekkel ellentétben, önmagában még nem lenne nagy baj, általában a többi miniszterelnök sem kvantumfizikus). Egyszerűen mindig csak a saját önző, többnyire rövid távú céljai motiválják, amely célok köszönő viszonyban sincsenek semmi olyasmihez, ami egy országvezető politikustól elvárható követelmény lenne. Mondjuk ki a valót: a Kedves Beteg nem más, mint egy bűnöző (nem csak politikai, tehát pl. fasiszta, nacionalista, stb. gazember - a cselekedeteiben persze, nem az elveiben, mert olyanjai nincsenek), hanem sima köztörvényes tolvaj, csaló, és rabló is. No most, ebben a helyzetben, hogy éppen mit "dönt", az egyrészt mindig jól magyarázható a fent említett tulajdonságaival, másrészt meg egyszerűen semmilyen relevanciája nincs olyasmikkel, mint "igazság", "igazságosság", vagy "helyesség". De a Telhetetlen Kisgömböc nevű bűnöző felé egy normális, rendes, akár mérsékelten értelmes embernek nincs is semmilyen elvárása, azon felül, hogy azt várja, mikor dobja fel már a talpát végre.
Január nyolcadika óta az Emberi Erőforrások Minisztériumának fiatalokért felelős helyettes államtitkára Rácz Zsófia,  aki jogi diplomája megszerzése előtt, mindössze 22 évesen tölti be ezt a pozíciót. Lassan két hónapja felel az ifjúságügyért, de a nagy ritkán meghirdetett nyilvános eseményeken és…..
Nemrégen egy nagyon érdekes problémával keresett meg egy úriember, aki olvasta a blogot. A problémája azért egy lehelettel komolyabb a cikkhez mellékelt illusztrációnál, de a kisördög nem hagyott nyugodni, muszáj volt ezt a képet bevágnom ide. A magyar légvédelem azért remélhetőleg ennél magasabb…..
  Nálam Demeter Szilárd kiverte a biztosítékot. Már akkor kiakadtam, mikor Tőkés László táskahordozójából „acélgyörgyi” magasságba emelte az orbáni akarat Demeter urat.  Ha próbára akarod tenni egy ember jellemét, akkor adj neki hatalmat - mondta Abraham Lincoln. Mennyire igaza. Ahogy Demeterből…..
ipartelep 2020.02.28 10:32:29
@Törpvadász: Legyünk kissé precízebbek: "Schmitt Pál 215 oldalas doktorijának legnagyobb része – a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal – egy bolgár sportkutató és –diplomata, Nyikolaj Georgijev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele"...

De szó mi szó: valószínűleg nem ő lopta a szöveget, hanem valakivel lopatta. A többit meg megíratta, ill. máshonnan Schmitteltette. Szerintem Schmitt-mester nem is látta belülről azt szöveget.

Te a "Macisajt" nevű fideszes trollal vitatkozol itten? Hát nem tudod, hogy mit kell a trollokkal csinálni?
Mint minden eldöntendő kérdéstől, a fentitől is azt várjuk, hogy vagy egyértelmű „igen”, vagy egyértelmű „nem” legyen rá a helyes válasz. Gyanúm szerint sokan mégis azt a választ adnák erre a kérdésre, hogy „attól függ”. Sőt, még arra is hajlanék, hogy nekik adjak igazat. De mitől is függ…..
A második világháború (1939-1945) német szempontból sokkal hamarabb elveszett, mint ahogyan azt a tankönyvek néhány ikonikus nagy eseményhez kötik: például Berlin ostromához, Hitler öngyilkosságához, vagy a végső fegyverszünetekhez kapcsolva az összeomlást. Katonai szempontból nyolc lényeges…..
ipartelep 2020.02.17 20:41:27
A német hadsereg a II vh-ban elképesztő helytállásról tett tanúbizonyságot. Ennek több oka volt, de elsősorban ezek: a hadvezetés minősége (kivéve Hitlert, aki politikusnak "jó" volt, de hadvezérnek nem igazán), a fegyverek minősége, és a katonák kiképzettsége, fanatikus kitartása. Csak egy adalék ehhez: a háború legnagyobb tankcsatáját a Kurszki-csata részeként vett Prokhorovkai csatát a németek fölényesen nyerték meg (taktikai szempontból), annyira, hogy pl. az emberveszteség kb. 10x-es, a harckocsiveszteség közel 100x-os(!) volt a szovjetek hátrányára. Mindezt úgy, hogy a valóban ütőképes Panzer V, és VI aránya csak kb. 20% volt.
Persze mindez nem számít szinte semmit akkor, amikor az ellenfél sec perc alatt pótol 1000 harckocsit, és 10x annyi emberrel jön.
Úgyhogy a tocsik felvetésére inkább az mondható, hogy a németek akkor veszítették el a háborút, amikor belekezdtek. Még esetleg az USA, és Anglia elleni háború nélkül legyőzhették volna a Szovjetuniót, de ez a lehetőség telkesen illuzórikus, hiszen Anglia kezdettől fogva (Lengyelországtól) ellenfél volt, az USA hadbalépése meg csak idő kérdése volt.
Csak teljesen technikailag, és harcművészetileg nézve (tehát teljesen elvonatkoztatva a a nácizmus undormányaitól - ami nem könnyű) a németek, harci minősége, és háborús helytállása, csodálatra méltó. De végül is, összességében kb. annyi esélyük volt, mint a görögöknek Thermopülainál. Megint csak elvonatkoztatva itt attól, hogy kinek milyen pozitív szerepe volt ezekben a háborúkban.
ipartelep 2020.02.17 21:47:30
@masada: Patton, meg a Monty? Az a helyzet, hogy ezt nekünk "karosszéktábornokoknak" innen a távolbólé és az idők homályába nézve igen nehéz megítélnünk. Pontosabban szólva: majdnem lehetetlen. De mégis, nekem erről egy szubjektív benyomásom van, egy anekdota:
Amikor a híres Tannenbergi csata után (I vh. orosz front) egy német vezérkari tiszt megmutatta a sajtónak, haditudósítóknak(?) -lényegtelen - a német főhadiszállést, így szólt: Íme ez az az ágy, ahol Hindenburg tábornagy (a tannenbergi csata győztese), a csata előtt, és után aludt. és hozzátette még: köztünk szólva: alatta is. ;-)
Tőzsér János filozófus az "Igazság Pillanatai" című könyvének fő mondanivalója az, hogy..., de inkább idézem őt: "...sikertelen vállalkozás, mert a filozófiai problémák közül egyetlenegyet sem oldott meg, egyetlenegy filozófiai igazságot sem prezentált, egyetlenegy jelenséget sem magyarázott…..
ipartelep 2020.01.21 17:37:50
@for: Nem tudom, hogy érdemes-e. Azért, mert kinek hogy... Szerintem (nekem) a filozófiai témájú könyvek érdekesek, és általában sokat lehet belőlük tanulni. Még azokból is, amelyekkel nem ért egyet az ember. De mivel ez filozófia-téma, és nem mondjuk házépítés-téma, nyilván nem annyira arról van szó, hogy "propozicionális tudást", vagyis tény-tudást lehet felszedni, hanem inkább arról, hogy a filozófia gondolkodni tanít. Ahogy a blogposztomban írtam, általános világmegértésre is tanít (vagyis segíti azt), de a másik haszna a gondolkodásra-tanítás. Hiszen, akárhogy is nézzük, a filozófiai problémák elvontságuk miatt eléggé nehezen érthető problémák, és így már ott kezdődik a csiszolás, hogy egyáltalán megértsd, hogy miről is van itt szó.
Mint mindenhez, ehhez is kell kedv, affinitás, érdeklődés. Ha valaki ezekkel áll hozzá, akkor neki meg fogja érni.
Az oroszországi Észak-Kaukázusban fekvő Pjatyigorszk városától nem messze található az elhagyott I. Lermontovszkij uránbánya.   A területen levő uránérc lelőhelyet, 1944-ben fedezték fel, majd 1949-ben Sztálin parancsára döntöttek úgy, hogy a nagy mennyiségű érc kibányászása érdekében létrehoznak…..
ipartelep 2020.01.17 11:33:04
@silverrant: A mecseki uránbányáról (több bányaüzem volt) találtam néhány képet: www.facebook.com/P%C3%A9csi-ur%C3%A1nb%C3%A1nya-fotok-475523835803071/
Persze ezek a képek nem magára a bányára koncentráltak, hanem az ott dolgozókra.
ipartelep 2020.01.17 11:33:07
@silverrant: A fenti képeken azért vannak csak "alagutak" (vágat a nevük), mert egy elhagyott bányában, - ahogy írtam is - azokba lehet bemenni, azok megközelíthetőek, és viszonylag biztonságosak. És persze azok vannak a bejárathoz közelebb. A fotósok egy ilyen helyen el sem jutnak a fejtésekbe, oda be sem engedik őket. A vágatok csak megközelítésre, és szállításra szolgálnak, maga az érc kitermelése - bár ritkán, de volt érces vágat is, de nem az a jellemző - a fejtésekben történik. A fejtések helyzete viszont az érclencsék helyéhez (vagy amilyen formációban volt az érc) igazodott, és azokhoz már általában feltöréseken és fejtési gurítókon keresztül lehetett eljutni, amelyek igen változatosak voltak, és igen vad kinézetűek.
Hogy hol vannak ilyen képek, azt nem tudom. Sosem kerestem képeket, nekem nem kellett, hiszen nap mint nap ott dolgoztam, láttam eleget. De érteremszerűen, keress rá a Googléval, és találni fogsz.
ipartelep 2020.01.17 12:18:56
@citrix: A 90-es években működő három bányaüzem (III, IV, és V üzem) közül csak a III-as bejárata volt táró, a másik kettő egy-egy felszíni nagy akna (több mint 1 km mély) volt. Az aknákat betömedékelték, a kb. 50-60 méter magas aknatornyokat felrobbantották, sőt a többi épület nagy részét is lerombolták. A bányák nagy része azóta már rég víz alatt áll. Elég "érdekes" helyzetet teremtene amúgy, ha valaki bemenne egy ilyen bányába, mondjuk hulladékvasat, kábeleket keresni (maradt bent bőven), de ez most már nem is lehetséges. Bár, én ismerek egy bejáratot a régi II-es üzem egyik tárójába, az egyik völgyben... A Mecsekben amúgy még bőven maradt uránérc (valójában nincs is teljesen felkutatva, valószínűleg több km. mélységig megy alá a szürke homokkő É-ÉK-irányban), de olyan mélyen van, hogy nem lenne gazdaságos a kitermelése. Már az utolsó kihajtott vakakna is a felszín alatti 1000 méteres szintről indult lefelé...