Adatok
GlaP
0 bejegyzést írt és 47 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ma a Gripen-program történetében első ízben egyszerre volt levegőben a Magyar Honvédség mind a 14 példánya – a két Ancsával megspékelve.
A példátlan kötelék Szolnoky Tamás videójából kikockázva.
Mint azt Kilián Nándor dandártábornok, bázisparancsnok a…..
Az, hogy a mi kis messiásunk Ópusztaszeren prédikál végső soron érthető. Még az is, hogy pont egy tizenkét méteres turulszobor előtt prédikál, birkákról, valami közelebbről körül nem írt, konfúz jövőképről, egy felsejlő disztópiáról, melyhez képest a Mad Max egy…..
GlaP
2012.09.30 19:23:06
Knights of Cydonia Region
Nem megy a Marsra. Mégis megy a Marsra. Nem megy a Titánra. Ehh...
2012.08.21 14:15:25
Az InSight nevű marsi landert választotta a NASA legkisebb költségvetésű, Discovery-típusú küldetések sorában. Mielőtt rátérnénk, hogy mit is fog ott csinálni, két megjegyzés.
Ő lesz az.
Lehet bármennyire is érdekes tudományos szempontból szeizmométert tenni a Marsra,…..
GlaP
2012.08.25 12:10:27
GlaP
2012.08.26 02:22:04
@KGyST:
1. Lehet, hogy nem jó példát választottam, sajnálom. Űreszközök fejlesztésében ugyan (még) nem vettem részt, de egyébként valamennyire hasonló, "kisszériás" és összetett rendszerekkel foglalkozom. Részben az ezekből szerzett tapasztalataim alapján merem azt állítani, amit leírtam és a leírt véleményemet továbbra is fenntartom.
2. Ez szerintem ennél bonyolultabb.
Azzal egyetértek, hogy földi körülmények között valószínűleg alaposabb vizsgálatot lehet végezni, és azzal is, hogy a módszerek fejlődése a későbbiekben újabb eredményeket hozhat a minták ismételt vizsgálatával.
Azonban ez még mindig nem helyettesíti a helyszíni vizsgálatokat. A mintahozatal kis túlzással egy vakon eleresztett lövés, amivel kapsz egy mintát, amit ugyan nagyon alaposan meg tudsz vizsgálni, de sokkal kevésbé lehetsz biztos benne, hogy a minta a kutatott probléma szempontjából releváns.
A helyszíni vizsgálat ezzel szemben iteratív, a vizsgálatok eredményei befolyásolják az újabb mintavétel helyét, esetleg az alkalmazott módszereket is, ha az eszköz kellően rugalmas. Ezen kívül olyan eredmények is előállhatnak, amik egy mintahozó küldetés egy, vagy csak max. néhány mintájából nem deríthetők ki, pl. az összetétel változása egy adott területen, stb.
Még egyszer, egyetértek a mintahozó küldetés előnyeivel és szükségességével, de azzal nem, hogy teljes mértékben helyettesíteni lehetne vele akár csak a helyszíni analitikai viszgálatokat.
1. Lehet, hogy nem jó példát választottam, sajnálom. Űreszközök fejlesztésében ugyan (még) nem vettem részt, de egyébként valamennyire hasonló, "kisszériás" és összetett rendszerekkel foglalkozom. Részben az ezekből szerzett tapasztalataim alapján merem azt állítani, amit leírtam és a leírt véleményemet továbbra is fenntartom.
2. Ez szerintem ennél bonyolultabb.
Azzal egyetértek, hogy földi körülmények között valószínűleg alaposabb vizsgálatot lehet végezni, és azzal is, hogy a módszerek fejlődése a későbbiekben újabb eredményeket hozhat a minták ismételt vizsgálatával.
Azonban ez még mindig nem helyettesíti a helyszíni vizsgálatokat. A mintahozatal kis túlzással egy vakon eleresztett lövés, amivel kapsz egy mintát, amit ugyan nagyon alaposan meg tudsz vizsgálni, de sokkal kevésbé lehetsz biztos benne, hogy a minta a kutatott probléma szempontjából releváns.
A helyszíni vizsgálat ezzel szemben iteratív, a vizsgálatok eredményei befolyásolják az újabb mintavétel helyét, esetleg az alkalmazott módszereket is, ha az eszköz kellően rugalmas. Ezen kívül olyan eredmények is előállhatnak, amik egy mintahozó küldetés egy, vagy csak max. néhány mintájából nem deríthetők ki, pl. az összetétel változása egy adott területen, stb.
Még egyszer, egyetértek a mintahozó küldetés előnyeivel és szükségességével, de azzal nem, hogy teljes mértékben helyettesíteni lehetne vele akár csak a helyszíni analitikai viszgálatokat.
GlaP
2012.08.26 10:28:09
@KGyST:
Iterációs ciklusok alatt nem az egyes küldetéseket értettem, hanem azt, hogy egy helyszíni vizsgálatokra képes rover, mint pl. a Curiosity, a saját eredményei alapján módosíthatja a tevékenységét.
"...MER-nél nem nagyobb rovert, az dolgozna két évig, gyűjtené a mintát, és a következő indítási ablakban érkezne mellé egy visszahozó verda. Azaz tévedésből sem random minta menne vissza a Földre, hanem egy két éves keresgélés legjobb anyaga."
Na, de az én értelmezésem szerint akkor ezen a roveren legalább egy kezdetleges spektrométernek lennie kellene, egyébként honnan tudná eldönteni, hogy melyik a legjobb anyag?
Iterációs ciklusok alatt nem az egyes küldetéseket értettem, hanem azt, hogy egy helyszíni vizsgálatokra képes rover, mint pl. a Curiosity, a saját eredményei alapján módosíthatja a tevékenységét.
"...MER-nél nem nagyobb rovert, az dolgozna két évig, gyűjtené a mintát, és a következő indítási ablakban érkezne mellé egy visszahozó verda. Azaz tévedésből sem random minta menne vissza a Földre, hanem egy két éves keresgélés legjobb anyaga."
Na, de az én értelmezésem szerint akkor ezen a roveren legalább egy kezdetleges spektrométernek lennie kellene, egyébként honnan tudná eldönteni, hogy melyik a legjobb anyag?
Hat évvel ezelőtt jártam először Barcelonában, ami akkori felületes és idealista elképzeléseim szerint még Londonnál is élhetőbb város volt, de Budapestnél mindenképpen. Ezt továbbra is tartom, de mára sokkal árnyaltabb a dolog: nemrég újra eljutottam a katalán fővárosba,…..
Január végén botlottam bele egy forgatásba a Kertész utcában. Tekintettel a sok didergő fekete ruhás katonára, na meg arra, hogy az egykori "nagy gettó" határáról van szó, biztos voltam benne, hogy valami háborús film készül. Aztán a menetelő női szakasz és a lengén…..
Célba vették az európai kompaktokat, és sok szempontból el is találták. Az új Hyundait jól összerakták, a motorok is rendben vannak.Kapcsolódó cikkünk kommentposztja..
GlaP
2012.02.18 20:09:05
Kis segítség: a metallurgist az magyarul kohász (esetleg kohómérnök, vagy újabban anyagmérnök, ha nagyon tudományosak akarunk lenni).
Egyébként meg:
"...most már rámennek arra, hogy vonzóbbak is legyenek. A vonzóvá tétel egyik eszköze maga a formaterv, amit azonban el is kell adni, és ebben nagyot lépett előre a Hyundai. [...] Fluidic shapes, natural energy..."
Meg a kisfaszom az. Mifolyikittgyöngyösön??? Gyári beszállító lett a Homasita, vagy mivan? Biztos én vagyok a vidéki sudribunkó, de én ezt az álarcos kakapornót, ami ma formatervezés címen folyik, nem tudom megemészteni.
Egyszerűen nem értem. Nem értem mit akarnak vele mondani. Régebben is előfordultak meredek mutatványok, pl. kiröhögjük a 30 évvel ezelőtti digitális, kéken világító, beszélő műszeregységeket, de legalább értettük, hogy Alfa holdbázis. Ebből viszont nem értek semmit. Vagyishogy, attól tartok, hogy mégis. A számítógéppel támogatott formatervezés és a lemezmegmunkálás fejlődése eddig ismeretlen dolgokat tesz lehetővé, a kisfiúk pedig kezdik felfedezni a kukijukat és most játszanak vele. De könyörgöm, az, hogy meg lehet csavarni azt a kurva lemezt, még nem azt jelenti, hogy meg is KELL. Ezzel csak azt sikerült elérni, hogy a homokozóban elindult a kinek van nagyobb verseny, amiben az Opel a Ford és a keletiek (már felsorolni se tudnám őket, annyira elbaszottul egyformán ocsmányak) már nyakig benne vannak. Van itt minden, Kinetic Design, Fluidic shapes, meg amit akartok, csak azt nem veszik észre ezek a szerencsétlenek, hogy a végeredmény mindegyik esetben egy tökugyanolyan visszataszító hájas seggű szörnyeteg. Ha hátulról ránézek ezekre az autónak csúfolt vizuálterror-produktumokra, leginkább csak ez a kép szokott az eszembe jutni:
www.europeword.com/blog/wp-content/uploads/usa-vs-europe-3.jpg
(a kép jobboldalára gondoltam, a gyengébbek kedvéért :)
Közben a sok okos meg nyomja a mantrát, hogy hát igen, a VW (Skoda, Merci, stb. - tetszőleges autószerű autókat gyártó behelyettesíthető) mennyire unalmas, meg hogy nem fogunk az izgalomtól szívinfarktust kapni. Hát, ha az izgalom az, hogy pl. a cikkben szereplő dévútól (vagy mitől) majdnem kiégett a szemem, akkor köszönöm, de én inkább maradnék az "unalmasnál".
Azthiszem nagyot fordult a világ. Nekem pl. a VW vagy a Daimler manapság a legkeményebb tökű lázadó avantgárd lett azzal, hogy mernek húzni egy egyenes vonalat.
Egyébként meg:
"...most már rámennek arra, hogy vonzóbbak is legyenek. A vonzóvá tétel egyik eszköze maga a formaterv, amit azonban el is kell adni, és ebben nagyot lépett előre a Hyundai. [...] Fluidic shapes, natural energy..."
Meg a kisfaszom az. Mifolyikittgyöngyösön??? Gyári beszállító lett a Homasita, vagy mivan? Biztos én vagyok a vidéki sudribunkó, de én ezt az álarcos kakapornót, ami ma formatervezés címen folyik, nem tudom megemészteni.
Egyszerűen nem értem. Nem értem mit akarnak vele mondani. Régebben is előfordultak meredek mutatványok, pl. kiröhögjük a 30 évvel ezelőtti digitális, kéken világító, beszélő műszeregységeket, de legalább értettük, hogy Alfa holdbázis. Ebből viszont nem értek semmit. Vagyishogy, attól tartok, hogy mégis. A számítógéppel támogatott formatervezés és a lemezmegmunkálás fejlődése eddig ismeretlen dolgokat tesz lehetővé, a kisfiúk pedig kezdik felfedezni a kukijukat és most játszanak vele. De könyörgöm, az, hogy meg lehet csavarni azt a kurva lemezt, még nem azt jelenti, hogy meg is KELL. Ezzel csak azt sikerült elérni, hogy a homokozóban elindult a kinek van nagyobb verseny, amiben az Opel a Ford és a keletiek (már felsorolni se tudnám őket, annyira elbaszottul egyformán ocsmányak) már nyakig benne vannak. Van itt minden, Kinetic Design, Fluidic shapes, meg amit akartok, csak azt nem veszik észre ezek a szerencsétlenek, hogy a végeredmény mindegyik esetben egy tökugyanolyan visszataszító hájas seggű szörnyeteg. Ha hátulról ránézek ezekre az autónak csúfolt vizuálterror-produktumokra, leginkább csak ez a kép szokott az eszembe jutni:
www.europeword.com/blog/wp-content/uploads/usa-vs-europe-3.jpg
(a kép jobboldalára gondoltam, a gyengébbek kedvéért :)
Közben a sok okos meg nyomja a mantrát, hogy hát igen, a VW (Skoda, Merci, stb. - tetszőleges autószerű autókat gyártó behelyettesíthető) mennyire unalmas, meg hogy nem fogunk az izgalomtól szívinfarktust kapni. Hát, ha az izgalom az, hogy pl. a cikkben szereplő dévútól (vagy mitől) majdnem kiégett a szemem, akkor köszönöm, de én inkább maradnék az "unalmasnál".
Azthiszem nagyot fordult a világ. Nekem pl. a VW vagy a Daimler manapság a legkeményebb tökű lázadó avantgárd lett azzal, hogy mernek húzni egy egyenes vonalat.
A kommentárok áttekinthetőségére tekintettel nyitok egy újabb hírek bejegyzést.Zord..
GlaP
2012.02.05 20:17:58
@zord:
"Magyarország reál GDP-je még mindig jóval elmarad a Kádár-korszak csúcsértékétől."
Elnézést az offért, de érdekel ez a probléma.
Sok tekintetben én is hajlamos vagyok mindenre reflexből rávágni, hogy régen minden jobb volt, ezért amikor először olvastam ezt a megjegyzésedet akkor megörültem neki, hogy biztos itt van a kutya elásva.
De aztán kerestem egy kicsit és más eredményeket találtam. Az igaz, hogy kifejezetten a reál GDP értékét nem találtam meg sehol, viszont találtam ezt az adatsort, ami elvileg a reál GDP évenkénti százalékos változása az 1980-as (vagy 79-es?) bázisévtől indítva:
www.indexmundi.com/hungary/gdp_real_growth_rate.html
Ebből megpróbáltam kiszámolni minden évre a reál GDP-t így:
reál_GDP = előző_évi_reál_GDP*(1+megadott_változás/100)
Egyáltalán nem értek ehhez, úgyhogy nem biztos, hogy ez így jó, de nekem ebből az jött ki, hogy csak 90 és 95 között volt alacsonyabb a reál GDP, mint korábban (1980-ig visszamenőleg). Eszerint egyébként az 1980 és 90 közötti maximumnak jelenleg kb. a 125%-ánál járunk.
Ezzel kapcsolatban azt szertném kérdezni, hogy hogyan értetted pontosan ezt a reál GDP dolgot? Volt esetleg 1980 előtt olyan év, amikor még magasabb volt a reál GDP és arra utaltál?
"Magyarország reál GDP-je még mindig jóval elmarad a Kádár-korszak csúcsértékétől."
Elnézést az offért, de érdekel ez a probléma.
Sok tekintetben én is hajlamos vagyok mindenre reflexből rávágni, hogy régen minden jobb volt, ezért amikor először olvastam ezt a megjegyzésedet akkor megörültem neki, hogy biztos itt van a kutya elásva.
De aztán kerestem egy kicsit és más eredményeket találtam. Az igaz, hogy kifejezetten a reál GDP értékét nem találtam meg sehol, viszont találtam ezt az adatsort, ami elvileg a reál GDP évenkénti százalékos változása az 1980-as (vagy 79-es?) bázisévtől indítva:
www.indexmundi.com/hungary/gdp_real_growth_rate.html
Ebből megpróbáltam kiszámolni minden évre a reál GDP-t így:
reál_GDP = előző_évi_reál_GDP*(1+megadott_változás/100)
Egyáltalán nem értek ehhez, úgyhogy nem biztos, hogy ez így jó, de nekem ebből az jött ki, hogy csak 90 és 95 között volt alacsonyabb a reál GDP, mint korábban (1980-ig visszamenőleg). Eszerint egyébként az 1980 és 90 közötti maximumnak jelenleg kb. a 125%-ánál járunk.
Ezzel kapcsolatban azt szertném kérdezni, hogy hogyan értetted pontosan ezt a reál GDP dolgot? Volt esetleg 1980 előtt olyan év, amikor még magasabb volt a reál GDP és arra utaltál?
GlaP
2012.02.05 21:12:17
@GlaP:
Az előbb rosszul írtam:
90 és 99 között volt kisebb mint a 80-89 közötti időszak maximuma.
90 és 95 között a bázisévnél (1980) volt alacsonyabb.
Az előbb rosszul írtam:
90 és 99 között volt kisebb mint a 80-89 közötti időszak maximuma.
90 és 95 között a bázisévnél (1980) volt alacsonyabb.
GlaP
2012.02.06 22:12:44
@zord:
"Nem vagyok gazdasági szakember."
Én sem, azért is kérdezek.
"A másik pedig az, hogy nem tartom fairnek a pénzügyi szolgáltatási (bank) szektor beszámítását a GDP-be egy az egyben, [...]"
Na, ez viszont érdekes kérdés. Azt intuitíve én is érzem, hogy a pénzügyi szolgáltatások egészen más kategória, mint mondjuk a fizikailag is előállított termékek, ezért gondolom lenne értelme külön számolni. De ennél pontosabban nem tudom megmondani, hogy a GDP szempontjából miért is más.
Ezen kívül még az jutott az eszembe, hogy sok termék (jellemzően kiskereskedelemben kapható fogyasztási cikkek) ára (reálértéken) lecsökkent ezért esetleg nem érezzük közvetlenül, hogy mennyi is a GDP valós értéke, viszont vannak olyan tételek (jellemzően az infrastruktúra elemei - közlekedési műtárgyak, erőművek, közintézmények, vagy éppen a honvédség fenntartási költségei), amik reálértéken kb. ugyanannyiba kerülnek mint 30 éve.
Én ebből következtetnék arra, hogy a reál GDP-körül valami nincs rendben, tehát hogy kakasos nyalókából lehet, hogy többet tudunk venni, mint 30 éve, de tankból meg atomerőműből nem.
"Nem vagyok gazdasági szakember."
Én sem, azért is kérdezek.
"A másik pedig az, hogy nem tartom fairnek a pénzügyi szolgáltatási (bank) szektor beszámítását a GDP-be egy az egyben, [...]"
Na, ez viszont érdekes kérdés. Azt intuitíve én is érzem, hogy a pénzügyi szolgáltatások egészen más kategória, mint mondjuk a fizikailag is előállított termékek, ezért gondolom lenne értelme külön számolni. De ennél pontosabban nem tudom megmondani, hogy a GDP szempontjából miért is más.
Ezen kívül még az jutott az eszembe, hogy sok termék (jellemzően kiskereskedelemben kapható fogyasztási cikkek) ára (reálértéken) lecsökkent ezért esetleg nem érezzük közvetlenül, hogy mennyi is a GDP valós értéke, viszont vannak olyan tételek (jellemzően az infrastruktúra elemei - közlekedési műtárgyak, erőművek, közintézmények, vagy éppen a honvédség fenntartási költségei), amik reálértéken kb. ugyanannyiba kerülnek mint 30 éve.
Én ebből következtetnék arra, hogy a reál GDP-körül valami nincs rendben, tehát hogy kakasos nyalókából lehet, hogy többet tudunk venni, mint 30 éve, de tankból meg atomerőműből nem.
Mielőtt minden, Magyarország területén található EU-zászlót elégetnénk, és mielőtt - az egykor tényleg maoista, és valóban igazán visszataszító - Barroso elnököt tényleg tettleg akarnánk megfenyíteni, érdemes lenne néhány lényeges dologgal számot vetni. Leginkább azzal,…..
GlaP
2012.01.15 14:04:14
@S.O.Meone:
A helyzet az, hogy leginkább saját magunkkal bántunk el. Az odáig rendben van, hogy a központi EU-országok, a bankok, vagy a multik, stb. nem szeretetszolgálat és természetesen keresni akarnak, rajtunk is és minél többet. Az viszont elsősorban rajtunk múlik, hogy ennek mennyi teret engedünk.
Előkerült itt pl. a cukoripar felszámolása. Az az orvosi ló. Az EU nem azt kérte, hogy gyökeresen irtsuk ki. Szigorúan véve nem is kért semmit, viszont támogatást ad a központilag megálmodott mezőgazdasági stratégia megvalósításáért. Az, hogy ennek a végeredménye az lett, ami, alapvetően 2 dolognak köszönhető:
1: Impotens érdekérvényesítés. Nem arról van szó, hogy kis ország vagyunk, akit nem hallgatnak meg a nagyok, hanem a tisztelt politikusaink egyszerűen basztak bele foglalkozni azzal, hogy legalább valami elképzelést kialakítsanak a magyar mezőgazdaság EU-n belül betöltendő szerepéről, következésképpen érdemben hozzászólni sem tudtak a közös stratégia kialakításához.
2: A felszámolásért járó "dotációra" ezzel ellentétben rácsaptak, mint a gyöngytyúk a takonyra. Kétpofára zabálták, valószínűleg jutott belőle okosba', nokiásdobozba, pártkasszába, meg ahova csak juthatott.
Ezek után mit csodálkozunk?
A helyzet az, hogy leginkább saját magunkkal bántunk el. Az odáig rendben van, hogy a központi EU-országok, a bankok, vagy a multik, stb. nem szeretetszolgálat és természetesen keresni akarnak, rajtunk is és minél többet. Az viszont elsősorban rajtunk múlik, hogy ennek mennyi teret engedünk.
Előkerült itt pl. a cukoripar felszámolása. Az az orvosi ló. Az EU nem azt kérte, hogy gyökeresen irtsuk ki. Szigorúan véve nem is kért semmit, viszont támogatást ad a központilag megálmodott mezőgazdasági stratégia megvalósításáért. Az, hogy ennek a végeredménye az lett, ami, alapvetően 2 dolognak köszönhető:
1: Impotens érdekérvényesítés. Nem arról van szó, hogy kis ország vagyunk, akit nem hallgatnak meg a nagyok, hanem a tisztelt politikusaink egyszerűen basztak bele foglalkozni azzal, hogy legalább valami elképzelést kialakítsanak a magyar mezőgazdaság EU-n belül betöltendő szerepéről, következésképpen érdemben hozzászólni sem tudtak a közös stratégia kialakításához.
2: A felszámolásért járó "dotációra" ezzel ellentétben rácsaptak, mint a gyöngytyúk a takonyra. Kétpofára zabálták, valószínűleg jutott belőle okosba', nokiásdobozba, pártkasszába, meg ahova csak juthatott.
Ezek után mit csodálkozunk?
GlaP
2012.01.15 14:19:04
@S.O.Meone:
Másik történet, arról, hogy nem kell ide semmiféle agresszív külföldi lobbi, vagy piacszerzési szándék, anélkül is megoldjuk:
Egy magyar cégnél dolgozok. Magyarok a tulajdonosok, magyarok a vezetők. Teljesen szuverén társaság, senki nem szól bele a működésébe.
1990 és 2011 között két olyan időszak is volt, amikor jól ment a szekér, ment az export EU-ba, USA-ba, meg ki tudja még hova, dőlt a pénz rendesen.
Az okosabbja fel is vetette, hogy mi lenne, ha ezt visszaforgatnánk, fejlesztenénk, kijavítgatnánk a hiányosságokat, megpróbálnánk hosszútávú projekteket elindítani. Na, ők már nem dolgoznak a cégnél...
A pénzt sikeresen eltették a vezetők jutalomként, a tulajdonosok is kaptak osztalékot (megszavazták maguknak), hogy ők se maradjanak le a húsosfazékról, meg még a szakszervezeteknek is dobni kellett valamit, hogy ők se pofázzanak. A maradékot meg elverték értelmetlen presztízsberuházásokra, meg nyitottak még a haveroknak egy-két vezetői pozíciót. Aztán jött 2008 és hirtelen forró lett a talaj... most nagyon billeg az egész.
Az előzmények ismeretében, ha tönkremegy, csak saját magukat okolhatják (okolhatjuk). Többször is megvolt a lehetőségünk kb. 20 év alatt, hogy ezt a helyzetet elkerüljük, rövidtávú célok miatt mégsem tettük. A konkurrencia persze elhúzott időközben, érdekes, őket nem zavarja annyira a gazdasági helyzet...
Ami pedig aggasztó, hogy ez a forgatókönyv sajnos egyáltalán nem egy elszigetelt esetet tükröz.
Másik történet, arról, hogy nem kell ide semmiféle agresszív külföldi lobbi, vagy piacszerzési szándék, anélkül is megoldjuk:
Egy magyar cégnél dolgozok. Magyarok a tulajdonosok, magyarok a vezetők. Teljesen szuverén társaság, senki nem szól bele a működésébe.
1990 és 2011 között két olyan időszak is volt, amikor jól ment a szekér, ment az export EU-ba, USA-ba, meg ki tudja még hova, dőlt a pénz rendesen.
Az okosabbja fel is vetette, hogy mi lenne, ha ezt visszaforgatnánk, fejlesztenénk, kijavítgatnánk a hiányosságokat, megpróbálnánk hosszútávú projekteket elindítani. Na, ők már nem dolgoznak a cégnél...
A pénzt sikeresen eltették a vezetők jutalomként, a tulajdonosok is kaptak osztalékot (megszavazták maguknak), hogy ők se maradjanak le a húsosfazékról, meg még a szakszervezeteknek is dobni kellett valamit, hogy ők se pofázzanak. A maradékot meg elverték értelmetlen presztízsberuházásokra, meg nyitottak még a haveroknak egy-két vezetői pozíciót. Aztán jött 2008 és hirtelen forró lett a talaj... most nagyon billeg az egész.
Az előzmények ismeretében, ha tönkremegy, csak saját magukat okolhatják (okolhatjuk). Többször is megvolt a lehetőségünk kb. 20 év alatt, hogy ezt a helyzetet elkerüljük, rövidtávú célok miatt mégsem tettük. A konkurrencia persze elhúzott időközben, érdekes, őket nem zavarja annyira a gazdasági helyzet...
Ami pedig aggasztó, hogy ez a forgatókönyv sajnos egyáltalán nem egy elszigetelt esetet tükröz.
GlaP
2012.01.15 14:26:17
@S.O.Meone:
"a jelenlegi helyzetből látszik, hogy tévedsz. még azt is ők akarják megmondani, hogy mennyit engedjünk."
Mostmár igen. De az rajtunk múlt, hogy sikerült zátonyra manőverezni a gyorsnaszádot.
"a cukros dolognak nézz utána: braziliával kötött megállapodás értelmében lett lebontva a cukoripar és odadobva a kvóta."
Igen. Viszont az a megállapodás a központi agrárstratégia része, amire viszont lett volna ráhatásunk, ha vesszük a fárdtságok és egyáltalán foglalkozunk vele.
"de amezőgazdaság is ilyen: veszélybena francia és olasz boripar, hát támogassuk a magyarokat a szőlőírtásban."
Ezzel nincs semmi gond. Csak nem kellene neki agy nélkül lefeküdni.
"emlékszel még a csatlakozási szerződésre? amikor az utolsó nap bedobták, hogy nekünk csak 25% járjon?
a hülye mszp csak annyit kérdezett, hol kell aláírni. "
Ezért írtam az impotens érdekérvényesítésről.
Azt kellene észrevenni, hogy az elmúlt 10-15 évben számtalan helyen lett volna lehetőségünk közbeavatkozni, hogy ne így történjen. Nem tettük. Ez nem az EU mulasztása, hanem a mienk.
"a jelenlegi helyzetből látszik, hogy tévedsz. még azt is ők akarják megmondani, hogy mennyit engedjünk."
Mostmár igen. De az rajtunk múlt, hogy sikerült zátonyra manőverezni a gyorsnaszádot.
"a cukros dolognak nézz utána: braziliával kötött megállapodás értelmében lett lebontva a cukoripar és odadobva a kvóta."
Igen. Viszont az a megállapodás a központi agrárstratégia része, amire viszont lett volna ráhatásunk, ha vesszük a fárdtságok és egyáltalán foglalkozunk vele.
"de amezőgazdaság is ilyen: veszélybena francia és olasz boripar, hát támogassuk a magyarokat a szőlőírtásban."
Ezzel nincs semmi gond. Csak nem kellene neki agy nélkül lefeküdni.
"emlékszel még a csatlakozási szerződésre? amikor az utolsó nap bedobták, hogy nekünk csak 25% járjon?
a hülye mszp csak annyit kérdezett, hol kell aláírni. "
Ezért írtam az impotens érdekérvényesítésről.
Azt kellene észrevenni, hogy az elmúlt 10-15 évben számtalan helyen lett volna lehetőségünk közbeavatkozni, hogy ne így történjen. Nem tettük. Ez nem az EU mulasztása, hanem a mienk.
Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp
A Magyar Néphadsereg és a Számítógép - A hőskor
2011.10.20 23:59:00
A
hadsereg mindig is a csúcstechnika, az újdonságok sok pénzzel rendelkező
támogatója és felhasználója volt. Nem meglepő tehát, hogy az első számítógépek,
mint az ENIAC vagy a COLOSSUS is (az USA, illetve a brit) katonaság
támogatásával jöttek létre. Ez eléggé…..
GlaP
2011.12.26 00:17:00
Hát, elismerésem a poszthoz, meg az öregek munkájához is. Nagyapánk még tudott programozni :)
Teljesen meglepődtem egyébként, hogy pont a lemilen futok bele egy, a hazai számítástechnika-történet meghatározó részletét bemutató írásba. Ráadásul a körülményekhez képest szakszerű és sok részletre kiterjed.
Az is meglepő, hogy a rendszeres kommentelők között milyen sokan vannak, akik így-úgy kapcsolatban voltak/vannak ezzel a témakörrel. tiborunak külön respekt a FORTRAN-tanulásért (a FORTRAN természetesen CSUPA NAGYBETŰ, ahogy az Igazi programozó c. alaptételből megtudhatjuk: www.caesar.elte.hu/progmat/kultura/humor/igazi.html :)
Ha már így előkerült ez a téma, akkor még ajánlanám a közönség figyelmébe a TPA számítógépek történetét. Úgy gondolom, hogy az is óriási dolog volt, talán a hazai számítástechnika történetének legnagyobb (és legsikeresebb) vállalkozása: mek.oszk.hu/07400/07472/07472.pdf
Teljesen meglepődtem egyébként, hogy pont a lemilen futok bele egy, a hazai számítástechnika-történet meghatározó részletét bemutató írásba. Ráadásul a körülményekhez képest szakszerű és sok részletre kiterjed.
Az is meglepő, hogy a rendszeres kommentelők között milyen sokan vannak, akik így-úgy kapcsolatban voltak/vannak ezzel a témakörrel. tiborunak külön respekt a FORTRAN-tanulásért (a FORTRAN természetesen CSUPA NAGYBETŰ, ahogy az Igazi programozó c. alaptételből megtudhatjuk: www.caesar.elte.hu/progmat/kultura/humor/igazi.html :)
Ha már így előkerült ez a téma, akkor még ajánlanám a közönség figyelmébe a TPA számítógépek történetét. Úgy gondolom, hogy az is óriási dolog volt, talán a hazai számítástechnika történetének legnagyobb (és legsikeresebb) vállalkozása: mek.oszk.hu/07400/07472/07472.pdf
GlaP
2011.12.26 00:17:53
GlaP
2011.12.26 00:18:55
Knights of Cydonia Region
A SpaceX teljesen újrafelhasználható rakéták felé kacsintgat
2011.11.06 07:31:00
Nem éppen mai hír, de azért térjünk vissza rá (főleg MTom kitartó ösztönzésére). Azt már régóta tudjuk, hogy Elon Musk célja a SpaceX-el nem elsősorban a minél jövedelmezőbb üzlet elérése volt, hanem az űrrepülés megreformálása, hogy az emberiség közelebb jusson a…..
Belsőség
Egy Charger, egy Zafira és egy magányos majom a McLarennél – tctcv3. 4. adás
2011.11.06 23:30:00
Papp Tibi lemeze elakad a prémiumbarázdában az új Opel Zafirában, ami kiviszi a két kilót bő 30 rekesszel.
Videoblog: Karotta egy kiskamerával elkószál a világ egyik legérdekesebb helyére, ahol semmi érdekeset nem szabad levideózni. Igen, itt készül minden McLaren versenyautó, és…..
A lényeget már leírtam az előző posztban, most jöjjenek a képek. Vagyis állóképek a tévéközvetítésből, mert jobbak nincsenek. A kínaiak egyébként se nagyon törik magukat nagyfelbontású fotók közzétételével bármiről... Azt viszont nagyon hangsúlyozzák, és persze…..
GlaP
2011.11.05 23:05:10
@ratman_:
"Bármennyire is nehéz elfogadni a gondolatot, örökre ide vagyunk láncolva ehhez a sárgolyóhoz, és űrutazni maximum filmekben fogunk. Ez független attól, hogy milyen évet írunk, mert a fizika alaptörvényei nem fognak megváltozni. Itt van még egy cikk, amit érdemes elolvasni: www.wired.com/science/space/news/2008/08/space_limits "
Gratulálok, addig sikerült ugrabugrálni, amíg végül lábon lőtted magad. Talán nem ártott volna a linkelt cikk végét is elolvasni:
As for interstellar travel, even the realists are far from giving up. All it takes is one breakthrough to make the calculations work, Frisbee said.
"It's always science fiction until someone goes out and does it," he said.
"Bármennyire is nehéz elfogadni a gondolatot, örökre ide vagyunk láncolva ehhez a sárgolyóhoz, és űrutazni maximum filmekben fogunk. Ez független attól, hogy milyen évet írunk, mert a fizika alaptörvényei nem fognak megváltozni. Itt van még egy cikk, amit érdemes elolvasni: www.wired.com/science/space/news/2008/08/space_limits "
Gratulálok, addig sikerült ugrabugrálni, amíg végül lábon lőtted magad. Talán nem ártott volna a linkelt cikk végét is elolvasni:
As for interstellar travel, even the realists are far from giving up. All it takes is one breakthrough to make the calculations work, Frisbee said.
"It's always science fiction until someone goes out and does it," he said.
Azt hiszem, lassan ideje lenne felébredni és elkezdeni gőzerővel támogatni a BME FRT-csapat tagjaihoz hasonló fiatalokat, akik ma még talán ezrével vannak az országban, de ki tudja, hányan maradnak itt a jövőben és hányan keresnek boldogulást külföldön, ahol esetleg jobban…..
GlaP
2011.10.23 14:10:39
@skyrangr:
Ez így nem teljesen igaz. Csak kívülről nem látszik. Amit írsz, az jól mutatja, hogy a laikus mit lát a magyar autóiparból: Audi-Merci-Suzuki. Valójában ők akármilyen nagyok is, csak a jéghegy csúcsa. Kb. 10-szeres(!) méretű lehet hozzájuk képest a beszállítói háttér. Nem 10-esével, hanem 100-asával, vagy még nagyobb ütemben veszik fel az embereket évente. Abban igazad van, hogy lesznek akik csak egy tükröt faragnak éveken keresztül, de sokan lesznek azok is, akik nem. Sokkal jelentősebb önálló járműipari fejlesztések folynak ma itthon, mint ahogy azt sokan gondolnák. Vannak ugye a nagyobb külföldi cégek itthoni telephelyei, ahol nem elhanyagolható önálló munka folyik: Knorr, Conti, Bosch, TKP, AVL, ZF, stb., hogy csak néhány nagyobbat említsek. De sok teljesen hazai cég is van, akik ide kapcsolódnak. Ki-ki a méretei és a lehetőségei szerint. Elmondható, hogy a járműfejlesztéssel kapcsolatos feladatok majdnem teljes spektrumát lefedik az itteni cégek tevékenységei.
Ezen kívül más vetületei is vannak a járműipari feladatoknak, pl. az említett tükör a tervezőnek lehet, hogy nem kihívás, de gyártástechnológiai szemponból már valószínűleg sokkal komolyabb feladat (pl: szerszámtervezés, kitöltésszimuláció, optimalizálás, automatizálás, stb.)
Ez így nem teljesen igaz. Csak kívülről nem látszik. Amit írsz, az jól mutatja, hogy a laikus mit lát a magyar autóiparból: Audi-Merci-Suzuki. Valójában ők akármilyen nagyok is, csak a jéghegy csúcsa. Kb. 10-szeres(!) méretű lehet hozzájuk képest a beszállítói háttér. Nem 10-esével, hanem 100-asával, vagy még nagyobb ütemben veszik fel az embereket évente. Abban igazad van, hogy lesznek akik csak egy tükröt faragnak éveken keresztül, de sokan lesznek azok is, akik nem. Sokkal jelentősebb önálló járműipari fejlesztések folynak ma itthon, mint ahogy azt sokan gondolnák. Vannak ugye a nagyobb külföldi cégek itthoni telephelyei, ahol nem elhanyagolható önálló munka folyik: Knorr, Conti, Bosch, TKP, AVL, ZF, stb., hogy csak néhány nagyobbat említsek. De sok teljesen hazai cég is van, akik ide kapcsolódnak. Ki-ki a méretei és a lehetőségei szerint. Elmondható, hogy a járműfejlesztéssel kapcsolatos feladatok majdnem teljes spektrumát lefedik az itteni cégek tevékenységei.
Ezen kívül más vetületei is vannak a járműipari feladatoknak, pl. az említett tükör a tervezőnek lehet, hogy nem kihívás, de gyártástechnológiai szemponból már valószínűleg sokkal komolyabb feladat (pl: szerszámtervezés, kitöltésszimuláció, optimalizálás, automatizálás, stb.)
GlaP
2011.10.23 20:35:39
@Kopi3.14:
Ezzel nem értek egyet. Abba a túlzásba esel, hogy elvárod, hogy a felsőoktatás (inkluzíve Formula Student) olyan embereket termeljen, akik az egyes (itt most a te nézőpontodból fontosnak gondolt) területekre azonnal beilleszthetők legyenek. Ez nem valósítható meg és nem is lehet cél. Te még úgy is egy partikuláris problémát feszegetsz (tűrésszámítás), hogy ez tényleg fontos lenne és bizonyos szempontból alapvetőnek is tekinthető. De felhívnám a figyelmet, hogy a felsőoktatásnak ill. ebben az esetben a Formula Studentnek sokkal alapvetőbb ismereteket is át kell adnia, mint pl. a határidő, költségkeret, együttműködés vagy a tervezési iteráció fogalmait. Az, hogy ettől megtanulnak-e rendesen tűrést számolni, teljesen lényegtelen. Az ebben a kontextusban nem cél. Attól még ezek az ismeretek nagyon hasznosak lesznek nekik, akárhová is kerülnek majd később.
Abban egyébként egyetértünk, hogy az alkalmazott didaktikán volna mit csiszolni, de fordítva ülsz a lovon, amit kritizálsz, annak ehhez a problémakörhöz semmi köze.
Ezzel nem értek egyet. Abba a túlzásba esel, hogy elvárod, hogy a felsőoktatás (inkluzíve Formula Student) olyan embereket termeljen, akik az egyes (itt most a te nézőpontodból fontosnak gondolt) területekre azonnal beilleszthetők legyenek. Ez nem valósítható meg és nem is lehet cél. Te még úgy is egy partikuláris problémát feszegetsz (tűrésszámítás), hogy ez tényleg fontos lenne és bizonyos szempontból alapvetőnek is tekinthető. De felhívnám a figyelmet, hogy a felsőoktatásnak ill. ebben az esetben a Formula Studentnek sokkal alapvetőbb ismereteket is át kell adnia, mint pl. a határidő, költségkeret, együttműködés vagy a tervezési iteráció fogalmait. Az, hogy ettől megtanulnak-e rendesen tűrést számolni, teljesen lényegtelen. Az ebben a kontextusban nem cél. Attól még ezek az ismeretek nagyon hasznosak lesznek nekik, akárhová is kerülnek majd később.
Abban egyébként egyetértünk, hogy az alkalmazott didaktikán volna mit csiszolni, de fordítva ülsz a lovon, amit kritizálsz, annak ehhez a problémakörhöz semmi köze.
És vigyázzon Amerika meg Japán is, a 303 lóerős V6-os Genesis nem csupán a legjobb vétel a kategóriában, ez egy igazi aszfaltszaggató sportkocsi. ..
Napi abszurd: Utcaseprő bére: bruttó 130 ezer, 30 ezer catéria, BKV-bérlet (9800 ft). Pályakezdő diplomás közalkalmazott bére (bértábla, H1): bruttó 129 500 forint. (Semmi gond, 3 év múlva felugrik a H2-be és meglesz a bruttó 136 ezer!) 10 utcaseprői helyre 1000-en (!)…..
GlaP
2011.08.19 21:47:40
@Transylvanianmixedgrill:
Minden bántó szándék nélkül, de ez nem igazi mérnöki feladat. Elismerem a munkádat, elhiszem, hogy szükség van rá, de nem tekintem mérnöki tevékenységnek, akkor sem, ha a mostani rendszerben sokszor úgy adódik, hogy valamilyen mérnöki papírral rendelkezők végzik az ilyen munkákat.
Az én megítélésem szerint a mérnök, ill. mérnöki munka az, ami:
- ismeri és épít a meglévő ismeretekre
- nyomon követi és épít az új tudományos eredményekre
- képes az absztrakcióra és annak alkalmazására (pl. matematikai formában megfogalmazni és megoldani a problémákat)
- az előzőek felhasználásával önállóan új dolgokat hoz létre
- a piaci körülmények által meghatározott kereteken belül (határidő, ár, stb.) tud érvényesülni
Ami ezen kívül esik, az nem mérnöki tevékenység és szerintem nincs is mit csodálkozni rajta, ha ezen kívül valamiféle technikusként kezelik az embert (hiába van akármilyen papírja) és annak megfelelő fizetést is kap.
Ez egy örök konfliktus, már az egyetemen is ment a vita belőle, hogy jó-e, hogy sokan elmennek dolgozni már a tanulmányok mellett "folyamatmérnöknek", meg ilyen minőségbiztosítási akárminek egy multi termelőüzemébe. Valamilyen tapasztalatot ez is ad, csak kérdés, hogy az igazi mérnöki tevékenység szempontjából az mennyire lesz releváns. Aztán, ez a hozzáállás sokaknál azzal együtt jár, hogy azokat a lényegi dolgokat elhanyagolják a tanulmányaik alatt, amiktől igazán mérnökké válhatnának.
Én pl. teljesen fordítva közelítettem meg ezt a dolgot, amíg az egyetemen voltam, arra törekedtem, hogy a legnehezebb, "esszenciális" mérnöki ismereteket szedjem magamra, plusz tárgyakat vettem fel, spec. kollégumokra jártam, és olyan területeken képeztem magam, amiről úgy gondoltam, hogy a jelenlegi mérnöki tevékenység súlyponti területét adják (alkalmazott matematika, szimulációs módszerek, stb.).
Az erőfeszítések következtében a diploma kézhezvétele előtt egy hónappal megvolt az első aláírt teljesidős határozatlan szerződésem, br. 350+cafeteria értékek szerepeltek rajta. Ez 2006-ban volt. Ma br. 460+kb. 30 egyéb amit kapok. Ráadásul nem is nagyon törtem össze magam, hogy a legjobban fizető álláshoz jussak, mert ezek az értékek az én területemen csak átlagosnak mondhatók, vannak szerencsésebbek, akik br. 50-100-al többet is kapnak ugyanezért a munkáért. Emellet látom a volt évfolyamtársaimat, akik (a vitáink ellenére) azóta is minőséget biztosítanak, technikusi fizetésért.
Szóval, a mérnök igenis megkapja a mérnöki fizetést, de ma nem (csak) a papír teszi a mérnököt, hanem a feladatok, amiket meg kell oldania.
Minden bántó szándék nélkül, de ez nem igazi mérnöki feladat. Elismerem a munkádat, elhiszem, hogy szükség van rá, de nem tekintem mérnöki tevékenységnek, akkor sem, ha a mostani rendszerben sokszor úgy adódik, hogy valamilyen mérnöki papírral rendelkezők végzik az ilyen munkákat.
Az én megítélésem szerint a mérnök, ill. mérnöki munka az, ami:
- ismeri és épít a meglévő ismeretekre
- nyomon követi és épít az új tudományos eredményekre
- képes az absztrakcióra és annak alkalmazására (pl. matematikai formában megfogalmazni és megoldani a problémákat)
- az előzőek felhasználásával önállóan új dolgokat hoz létre
- a piaci körülmények által meghatározott kereteken belül (határidő, ár, stb.) tud érvényesülni
Ami ezen kívül esik, az nem mérnöki tevékenység és szerintem nincs is mit csodálkozni rajta, ha ezen kívül valamiféle technikusként kezelik az embert (hiába van akármilyen papírja) és annak megfelelő fizetést is kap.
Ez egy örök konfliktus, már az egyetemen is ment a vita belőle, hogy jó-e, hogy sokan elmennek dolgozni már a tanulmányok mellett "folyamatmérnöknek", meg ilyen minőségbiztosítási akárminek egy multi termelőüzemébe. Valamilyen tapasztalatot ez is ad, csak kérdés, hogy az igazi mérnöki tevékenység szempontjából az mennyire lesz releváns. Aztán, ez a hozzáállás sokaknál azzal együtt jár, hogy azokat a lényegi dolgokat elhanyagolják a tanulmányaik alatt, amiktől igazán mérnökké válhatnának.
Én pl. teljesen fordítva közelítettem meg ezt a dolgot, amíg az egyetemen voltam, arra törekedtem, hogy a legnehezebb, "esszenciális" mérnöki ismereteket szedjem magamra, plusz tárgyakat vettem fel, spec. kollégumokra jártam, és olyan területeken képeztem magam, amiről úgy gondoltam, hogy a jelenlegi mérnöki tevékenység súlyponti területét adják (alkalmazott matematika, szimulációs módszerek, stb.).
Az erőfeszítések következtében a diploma kézhezvétele előtt egy hónappal megvolt az első aláírt teljesidős határozatlan szerződésem, br. 350+cafeteria értékek szerepeltek rajta. Ez 2006-ban volt. Ma br. 460+kb. 30 egyéb amit kapok. Ráadásul nem is nagyon törtem össze magam, hogy a legjobban fizető álláshoz jussak, mert ezek az értékek az én területemen csak átlagosnak mondhatók, vannak szerencsésebbek, akik br. 50-100-al többet is kapnak ugyanezért a munkáért. Emellet látom a volt évfolyamtársaimat, akik (a vitáink ellenére) azóta is minőséget biztosítanak, technikusi fizetésért.
Szóval, a mérnök igenis megkapja a mérnöki fizetést, de ma nem (csak) a papír teszi a mérnököt, hanem a feladatok, amiket meg kell oldania.
GlaP
2011.08.19 22:30:25
@SSTamás:
Ha tényleg ezt csinálja és aszerint a feltételrendszer szerint, ahogy korábban írtam, akkor az mérnöki feladat. Viszont én 10 olyan emberből, akit folyamatmérnöknek neveznek, talán csak egyre tudnám azt mondani, hogy ez igaz rá, ráadásul őrá is csak úgy félig-meddig.
Ha tényleg ezt csinálja és aszerint a feltételrendszer szerint, ahogy korábban írtam, akkor az mérnöki feladat. Viszont én 10 olyan emberből, akit folyamatmérnöknek neveznek, talán csak egyre tudnám azt mondani, hogy ez igaz rá, ráadásul őrá is csak úgy félig-meddig.
GlaP
2011.08.19 23:24:16
@ne most:
"Ma a mérnöknek nincs szüksége matematikára..."
Köszönöm, azthiszem mindent megbeszéltünk.
"Ma a mérnöknek nincs szüksége matematikára..."
Köszönöm, azthiszem mindent megbeszéltünk.
Nincs idegesítőbb dolog, mint amikor a dugóban sora nézed az autókat és nagy részükben egyetlen ember ül. Pedig mindenkinek jó lenne egy közösségibb autóhasználat. Először is jó lenne, mert kevesebbet szennyeznék a levegőt, az ember nem fulladna meg mondjuk, ha végigmegy a…..
Na az lesz az igazi menőség, amikor a csuklós trolin telefonunk vagy táblagépünk segítségével még igazítunk egyet a zsírzócsapágy kirészletezési rajzán, miközben a többiek az irodában vagy akárhol máshol a szövegmezőt meg a méretezést hegesztik. A műszaki…..
GlaP
2011.07.17 00:21:41
Az alábbi videó a KÖKI kutatóknak olyan, mint az Ómagyar Mária siralom az irodalmároknak, vagy a Nagyszentmiklósi kincs a régészeknek. A legjobb szocialista brigád természetes, hogy ezen a tájon alkotott. És nem lehet nem elsütni azt a poént, hogy a félig megépült…..
GlaP
2011.06.06 23:39:04
Ajánlom minden érdeklődő figyelmébe a következő posztokat:
hg.hu/cikk/epiteszet/4820-bucsu-a-koki-tol
hg.hu/cikk/design/8133-festmeny-emlekeztet-a-hajdanvolt-kokire
A hg.hu-n egyébként is szoktak megjelenni érdekességek a korszak építészetéről. Általában valamiféle demagógia szerint azt szokás gondolni, hogya mai akkor épült az csak "per definitionem" valami rossz lehet, pedig minél jobban megismerjük a korszak képzőművészetét, annál inkább rájövünk, hogy voltak emberek, akik akkor is a legjobbat próbálták létrehozni és néha sikerült is nekik. Ha nem is mindenki számára nyilvánvaló, de a régi KÖKI és képviselt egyfajta építészeti értéket.
Továbbá, érdemes elgondolkodni azon, hogy naponta pusztulnak el jelentős építészeti alkotások (itt azért nem elsősorban a KÖKI-re gondolok), egyrészt azért, mert nem tudjuk értékelni őket, másrészt pedig kevesek rövidtávú anyagi haszonszerzése miatt.
Nem valami vidám dolog ez.
hg.hu/cikk/epiteszet/4820-bucsu-a-koki-tol
hg.hu/cikk/design/8133-festmeny-emlekeztet-a-hajdanvolt-kokire
A hg.hu-n egyébként is szoktak megjelenni érdekességek a korszak építészetéről. Általában valamiféle demagógia szerint azt szokás gondolni, hogya mai akkor épült az csak "per definitionem" valami rossz lehet, pedig minél jobban megismerjük a korszak képzőművészetét, annál inkább rájövünk, hogy voltak emberek, akik akkor is a legjobbat próbálták létrehozni és néha sikerült is nekik. Ha nem is mindenki számára nyilvánvaló, de a régi KÖKI és képviselt egyfajta építészeti értéket.
Továbbá, érdemes elgondolkodni azon, hogy naponta pusztulnak el jelentős építészeti alkotások (itt azért nem elsősorban a KÖKI-re gondolok), egyrészt azért, mert nem tudjuk értékelni őket, másrészt pedig kevesek rövidtávú anyagi haszonszerzése miatt.
Nem valami vidám dolog ez.
A 2010-es közoktatási törvény már akkor ráncolta a homlokokat, felvonta a szemöldököket, amikor még el sem kezdték írni. Azóta vettek is el belőle, tettek is hozzá, de a tervek szerint április 20-án végre a kormány elé kerül. Hoffmann Rózsa és titkos…..
GlaP
2011.04.17 20:52:11
@sutyerák:
Ez nagyon derék, csak ezt önmagában nem különleges matematikai tehetségnek hívjuk, hanem autizmusnak.
Ez nagyon derék, csak ezt önmagában nem különleges matematikai tehetségnek hívjuk, hanem autizmusnak.
A csaknem 5 kilométer hosszú "rügeni kolosszus" 20 ezer német munkás gondtalan nyaralását biztosította. A mediterrán országokba innen induló luxushajókon söröző náci melósokat irigyelte fél Európa kétkezi iparosa. Az egykor 11 ezer szobás üdülőváros ma…..
Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp
Vitaposzt - Az önkormányzati rendőrség
2011.02.17 08:00:00
A múltkori, nagy sikerű börtönposzt kapcsán több olvasónk kommentje érintette a hazai közbiztonság örökzöld témakörét. Mivel klasszikus (és általában komoly olvasottságra számító) vitaposzttal már jó régen rukkoltunk elő, a Lemilblog szerkesztősége úgy döntött, hogy…..
GlaP
2011.02.18 22:31:01
Hát, ez érdekes kérdés. Egyrészt, a helyi érdekeltségű szervezeteknek mindenképpen megvan az az előnye, hogy alapos helyismerettel és/vagy személyes ismeretségekkel rendelkeznek, ami sokat jelenthet.
Én valahogy úgy tudnám elképzelni, ha valahogy az adott település civil lakossága is bevonható lenne, akár csak valamiféle támogatóként, akár teljesértékű állományként, egy kicsit az USA Nemzeti Gárdájához hasonlóan, csak persze alapvetően rendvédelmi profillal. Ez szerintem azért lenne fontos, mert a lakosságot így talán jobban érdekeltté lehetne tenni a közrendvédelemben, aminek -szerintem- az egyik jelenlegi nagy problémája (a többi nyilvánvaló mellet), hogy a társadalom atomizálódott, bizalmatlan, nincsenek helyi közösségek vagy szerveződések, emiatt pedig könnyű terepet nyújt a bűncselekmények elkövetéséhez.
A helyi kötődés azonban nem csak előny, hanem hátrány is. Időről időre lehet hallani, hogy még a Rendőrség különböző szintű helyi szervezetei is korrupcióba és más bűncselekmények elkövetésébe keverednek, nem tudnak(?)/mernek(?)/akarnak(?) fellépni bizonyos esetekeben, valamilyen eszközük/lehetőségük hiánya köti őket, nem tudják rendesen "lefedni" az illetőségi területüket, stb.
Ezeknek a problémáknak egy jelentős része a pont a helyi kötődésre vezethető vissza, ami alapján feltételezhető, hogy egy deklaráltan helyi kötődésű szervezetet még jobban érintenének.
Itt most tennék is egy hátraarcot és kifejteném kicsit azt az elképzelésemet is, hogy, ha a helyi kötődésű rendvédelmi szervezetek jelentőségéről beszélünk, akkor beszéljünk egy olyan szervezet jelentőségéről is, ami -pont az előzőleg említett problémák miatt (is)- semmilyen szinten nem helyi kötődésű.
Konkrétabban, egyfajta csendőrségre gondoltam (most az utóbbi időben a kifejezéshez társult dolgokat hagyjuk ki ebből, ha lehet...), ami kifejezetten katonai struktúrájú, erősen központosított, stb.
Valahogy úgy, hogy lenne pl. 2-3 központ az országban, nagy laktanyával, stb., ha keleten kell balhézni, a nyugatiak mennek, ha nyugaton, akkor a keletiek, stb.
Persze ez csak bizonyos problémákra jelentene megoldást, ilyen szervezettel nem lehetne mindenféle rendvédelmi feladatot ellátni. De sokmindent igen. Pl., amikor azt lehet hallani, hogy Borsodban dél-afrikai jellegű viszonyok kezdenek eluralkodni, mert az egy szem körzeti megbízott nem tud egyszerre 10 helyen lenni, meg egyébként is be van fenyítve esetleg, vagy olyasmi, pl., hogy valami fajsúlyosabb társaság komolyabb csempészetet (és csatolt tevékenységeit) folytatja a keleti végeken (és már esetleg nem is rejtőzködik annyira), sőt, esetleg sejteni lehet, hogy a helyi rendvédelem sem teljesen tiszta már (ld. problémák, feljebb), akkor szólnak pl. a szombathelyi iylen egységnek, felmálházzák szépen (pl.) a BTR80-asaikat, Mi17-eseiket, műszaki eszközeiket (szögesdrót/homokzsák/útzár/stb.) és mennek Borsodba osztálykirándulni. Ha odaértek, akkor pedig nekiállank csapaterővel kabulosat/bagdadosat játszani: útzár (EÁP), járművek átvizsgálása, FOP-ok felállítása, rendszeres őrjáratok az érintett területeken, a "no-go" zónákba beköszönnek a BTR-ekkel és átkutatják az épületeket, stb.
Az iylen feladatok projektjelleggel mennének, a legfelsőbb szintű parancsnokot is a "projekt" időtartamára neveznék ki (corporate bullshitül: "projektmenedzser"), akitől elvárt lenne "hasonló területen szerzett tapasztalat" (hogy a feladatát el tudja látni) de nem lehetne állandó a kinevezése (a személyi-kapcsolati problémák esetleges kialakulása miatt, ld. feljebb), de időről időre újra kaphatna "projektet" (pl. szabályozva lenne, hogy évente max. egyet, vagy ilyesmi).
Egy ilyen felállás nyilván megkövetelné, hogy a "csendőrök" néhány területen kibővített jogkört kapjanak, ami viszont aggályokat is felvethet. Ezt szerintem kompenzálni lehetne, hogy a "projektek" időben (pl. 6 hónap) és térben (pl. egy megye) korlátozva lehetnének. Emellet további "mechanizmusokat" is ki kellene építeni, hogy a többi rendvédelmi szervezettel/egyéb hatóságokkal történő együttműködés legalább annyira problémamentes legyen, amennyire egy ilyen helyzet problémamentesnek nevezhető.
Végül, fontos megemlíteni, hogy az ilyen jellegű feladatokra ez valószínűleg sokkal költséghatékonyabb volna, mint a "sima" rendőrök alkalmazása. Fontos szempont, hogy az állomány nagy része nem kell, hogy különösen képzett legyen, alapvetően katonai ismeretekkel kellene, hogy rendelkezzenek, pl. hogyan működjenek raj/szakasz/stb. szinten, hogyan kell berúgni az ajtót és hátrakötözni a delikvensek kezét, stb.
Elegendő lenne, ha a tisztek és esetleg néhány altiszt rendelkezne speciálisan rendvédelmi ismeretekkel is. Őrjáratozni, ellenőrzőpontnál ácsorogni, "mindenhol ottlenni", stb. drága a rendőr és nem biztos, hogy hatékony, mert talán nincs is belőle elég.
Ugyanígy, a felszerelésre is igaz, hogy sok cucc fekszik "házon belül" is, amik a Honvédségtől lassan kiöregednek, de ilyen célra többé-kevésbé még használhatók lennének. Nem véletlenül említettem pl. a BTR-80-asokat. Nyilván, nem lehetne egyben mindent kiszuperált katonai eszközökkel megoldani és a tevékenység jellegéből adódóan is szükség lenne "célszerszámokra", de sokmindent azért fel lehetne használni a meglévő készletekből is.
A felszerelésen túl, talán még egy kis know-how-t is lehetne importálni a Honvédségtől, bizonyos dolgok abba az irányba mutatnak, hogy a COIN tapasztalatok (talán az a nagyon kevés is) jól hasznosíthatók ilyen esetekben. Ld.: katpol.blog.hu/2009/12/03/knn_coin_on_the_home_front
Szóval, hogy visszakanyarodjak az elejére, fontos a helyi kötődésű rendvédelem, de amellet, hogy választ ad bizonyos problémákra, újabb kérdéseket is felvet, amikre a válasz (talán) egy deklaráltan nem helyi kötődésű "megoldás" formájában képzelhető el.
Én valahogy úgy tudnám elképzelni, ha valahogy az adott település civil lakossága is bevonható lenne, akár csak valamiféle támogatóként, akár teljesértékű állományként, egy kicsit az USA Nemzeti Gárdájához hasonlóan, csak persze alapvetően rendvédelmi profillal. Ez szerintem azért lenne fontos, mert a lakosságot így talán jobban érdekeltté lehetne tenni a közrendvédelemben, aminek -szerintem- az egyik jelenlegi nagy problémája (a többi nyilvánvaló mellet), hogy a társadalom atomizálódott, bizalmatlan, nincsenek helyi közösségek vagy szerveződések, emiatt pedig könnyű terepet nyújt a bűncselekmények elkövetéséhez.
A helyi kötődés azonban nem csak előny, hanem hátrány is. Időről időre lehet hallani, hogy még a Rendőrség különböző szintű helyi szervezetei is korrupcióba és más bűncselekmények elkövetésébe keverednek, nem tudnak(?)/mernek(?)/akarnak(?) fellépni bizonyos esetekeben, valamilyen eszközük/lehetőségük hiánya köti őket, nem tudják rendesen "lefedni" az illetőségi területüket, stb.
Ezeknek a problémáknak egy jelentős része a pont a helyi kötődésre vezethető vissza, ami alapján feltételezhető, hogy egy deklaráltan helyi kötődésű szervezetet még jobban érintenének.
Itt most tennék is egy hátraarcot és kifejteném kicsit azt az elképzelésemet is, hogy, ha a helyi kötődésű rendvédelmi szervezetek jelentőségéről beszélünk, akkor beszéljünk egy olyan szervezet jelentőségéről is, ami -pont az előzőleg említett problémák miatt (is)- semmilyen szinten nem helyi kötődésű.
Konkrétabban, egyfajta csendőrségre gondoltam (most az utóbbi időben a kifejezéshez társult dolgokat hagyjuk ki ebből, ha lehet...), ami kifejezetten katonai struktúrájú, erősen központosított, stb.
Valahogy úgy, hogy lenne pl. 2-3 központ az országban, nagy laktanyával, stb., ha keleten kell balhézni, a nyugatiak mennek, ha nyugaton, akkor a keletiek, stb.
Persze ez csak bizonyos problémákra jelentene megoldást, ilyen szervezettel nem lehetne mindenféle rendvédelmi feladatot ellátni. De sokmindent igen. Pl., amikor azt lehet hallani, hogy Borsodban dél-afrikai jellegű viszonyok kezdenek eluralkodni, mert az egy szem körzeti megbízott nem tud egyszerre 10 helyen lenni, meg egyébként is be van fenyítve esetleg, vagy olyasmi, pl., hogy valami fajsúlyosabb társaság komolyabb csempészetet (és csatolt tevékenységeit) folytatja a keleti végeken (és már esetleg nem is rejtőzködik annyira), sőt, esetleg sejteni lehet, hogy a helyi rendvédelem sem teljesen tiszta már (ld. problémák, feljebb), akkor szólnak pl. a szombathelyi iylen egységnek, felmálházzák szépen (pl.) a BTR80-asaikat, Mi17-eseiket, műszaki eszközeiket (szögesdrót/homokzsák/útzár/stb.) és mennek Borsodba osztálykirándulni. Ha odaértek, akkor pedig nekiállank csapaterővel kabulosat/bagdadosat játszani: útzár (EÁP), járművek átvizsgálása, FOP-ok felállítása, rendszeres őrjáratok az érintett területeken, a "no-go" zónákba beköszönnek a BTR-ekkel és átkutatják az épületeket, stb.
Az iylen feladatok projektjelleggel mennének, a legfelsőbb szintű parancsnokot is a "projekt" időtartamára neveznék ki (corporate bullshitül: "projektmenedzser"), akitől elvárt lenne "hasonló területen szerzett tapasztalat" (hogy a feladatát el tudja látni) de nem lehetne állandó a kinevezése (a személyi-kapcsolati problémák esetleges kialakulása miatt, ld. feljebb), de időről időre újra kaphatna "projektet" (pl. szabályozva lenne, hogy évente max. egyet, vagy ilyesmi).
Egy ilyen felállás nyilván megkövetelné, hogy a "csendőrök" néhány területen kibővített jogkört kapjanak, ami viszont aggályokat is felvethet. Ezt szerintem kompenzálni lehetne, hogy a "projektek" időben (pl. 6 hónap) és térben (pl. egy megye) korlátozva lehetnének. Emellet további "mechanizmusokat" is ki kellene építeni, hogy a többi rendvédelmi szervezettel/egyéb hatóságokkal történő együttműködés legalább annyira problémamentes legyen, amennyire egy ilyen helyzet problémamentesnek nevezhető.
Végül, fontos megemlíteni, hogy az ilyen jellegű feladatokra ez valószínűleg sokkal költséghatékonyabb volna, mint a "sima" rendőrök alkalmazása. Fontos szempont, hogy az állomány nagy része nem kell, hogy különösen képzett legyen, alapvetően katonai ismeretekkel kellene, hogy rendelkezzenek, pl. hogyan működjenek raj/szakasz/stb. szinten, hogyan kell berúgni az ajtót és hátrakötözni a delikvensek kezét, stb.
Elegendő lenne, ha a tisztek és esetleg néhány altiszt rendelkezne speciálisan rendvédelmi ismeretekkel is. Őrjáratozni, ellenőrzőpontnál ácsorogni, "mindenhol ottlenni", stb. drága a rendőr és nem biztos, hogy hatékony, mert talán nincs is belőle elég.
Ugyanígy, a felszerelésre is igaz, hogy sok cucc fekszik "házon belül" is, amik a Honvédségtől lassan kiöregednek, de ilyen célra többé-kevésbé még használhatók lennének. Nem véletlenül említettem pl. a BTR-80-asokat. Nyilván, nem lehetne egyben mindent kiszuperált katonai eszközökkel megoldani és a tevékenység jellegéből adódóan is szükség lenne "célszerszámokra", de sokmindent azért fel lehetne használni a meglévő készletekből is.
A felszerelésen túl, talán még egy kis know-how-t is lehetne importálni a Honvédségtől, bizonyos dolgok abba az irányba mutatnak, hogy a COIN tapasztalatok (talán az a nagyon kevés is) jól hasznosíthatók ilyen esetekben. Ld.: katpol.blog.hu/2009/12/03/knn_coin_on_the_home_front
Szóval, hogy visszakanyarodjak az elejére, fontos a helyi kötődésű rendvédelem, de amellet, hogy választ ad bizonyos problémákra, újabb kérdéseket is felvet, amikre a válasz (talán) egy deklaráltan nem helyi kötődésű "megoldás" formájában képzelhető el.
GlaP
2011.02.19 01:04:57
@teddybear01:
Hát, lehet, hogy erre való, de nem tudom hogy valójában elegendőek-e abból a meközelítésből, amit írtam, meg, hogy ilyen szempontból ugyanazt teszik-e.
Szerintem ettől függetlenül hasznos lenne egy olyan katonai elvek alapján szervezett alakulat, ami tevékenységében/felszerelésében/stb. is közelebb áll a katonásdihoz, ahogy leírtam. Mégpedig a COIN elvek alkalmazhatósága/alkalmazandósága miatt (ld. a Katpol-os linket).
Az sem volna utolsó szempont, ha ez nem a jelenlegi Rendőrség keretein belül lenne, mert így bizonyos problémáktól talán könnyebb lenne távol tartani, annak ellenére is, hogy párhuzamosan egy önálló szervezet létrehozása/fenntartása nehezebb, mint egy meglévőt bővíteni.
A régi Csendőrséget pedig nem sírja vissza senki, én főleg nem, arról meg végképp nem volt szó, hogy a módszereiket is át kellene venni.
Azt viszont szorgalmazom, hogy egy ilyen szervezetnek (meg a rendőröknek is akár) bizonyos esetekben bővebb jogköre legyen. A bővebb nem azt jelenti, hogy pl. passzióból megverhetnek puskatussal. Azért ennél árnyaltabban is lehet gondolkozni.
Hát, lehet, hogy erre való, de nem tudom hogy valójában elegendőek-e abból a meközelítésből, amit írtam, meg, hogy ilyen szempontból ugyanazt teszik-e.
Szerintem ettől függetlenül hasznos lenne egy olyan katonai elvek alapján szervezett alakulat, ami tevékenységében/felszerelésében/stb. is közelebb áll a katonásdihoz, ahogy leírtam. Mégpedig a COIN elvek alkalmazhatósága/alkalmazandósága miatt (ld. a Katpol-os linket).
Az sem volna utolsó szempont, ha ez nem a jelenlegi Rendőrség keretein belül lenne, mert így bizonyos problémáktól talán könnyebb lenne távol tartani, annak ellenére is, hogy párhuzamosan egy önálló szervezet létrehozása/fenntartása nehezebb, mint egy meglévőt bővíteni.
A régi Csendőrséget pedig nem sírja vissza senki, én főleg nem, arról meg végképp nem volt szó, hogy a módszereiket is át kellene venni.
Azt viszont szorgalmazom, hogy egy ilyen szervezetnek (meg a rendőröknek is akár) bizonyos esetekben bővebb jogköre legyen. A bővebb nem azt jelenti, hogy pl. passzióból megverhetnek puskatussal. Azért ennél árnyaltabban is lehet gondolkozni.
Az úgy kezdődött, hogy kimentem a Driftgarage-ba, közösen feltalálni a bukócsövet. Mindjárt kész a gyerek, nem ölhetem meg magam, mielőtt meg tudná nézni apa vén verseny-Datsunját rendesen. Íme a mozgókép:
És egy halk szusszanással kiengedtük a súlyos nördség…..
GlaP
2011.02.01 22:14:28
"Benne van, amit én is érzek az ajtó mögötti oldalsó X-szel kapcsolatban, csak én nem tudtam értelmesen megfogalmazni, pedig a maga egyszerűségében gyönyörű magyarázat: azért nem érdemes kihajlítani az ajtóba az oldal-X-et, mert akkor az oldalütközési erőket a fém hajlítással szembeni ellenállása próbálja megfogni, míg sima X esetén, ami nem hasasodik bele az ajtóba, a nyúlása, azaz végül a szakítószilárdsága (hiszen nyúlnia kéne ahhoz, hogy benyomuljon az utastérbe), ami lényegesen nagyobb."
Elnézést kívánok, hogy jövök ide belepofázni, de ennek így se füle se farka.
Először is, mivel ez egy zárt keret (ld. még.: statikailag határozatlan szerkezetek) ezért mindkét esetben ugyanúgy hajlítva és normálirányban is terhelve (húzva, nyomva) lesz, legfeljebb az arányok kicsit eltérnek.
A másik, hogy alapesetben kb. értelmetlen az, hogy "hajlítással szembeni ellenállás" (kivéve, ha esetleg inhomogén és/vagy anizotrop anyagról van szó, de azt most hagyjuk), alapvetően a különböző feszültségekkel szemben van ellenállása az anyagnak, mindegy, hogy azok milyen igénybevételből keletkeznek. Ezek közül praktikusan a redukált feszültséget szokás figyelembe venni, több okból is.
Ezután a feszültségek és az anyag ismeretében beszélhetünk 3 (fajlagos) nyúlásról irányonként: nyúlás=feszülség/E, ahol E az anyag rugalmassági modulusa (ld. Hooke-törvény).
Tehát, ezek miatt értelmetlen csak az egyik esetben nyúlásról, hajlításról, stb. beszélni, mert ezek a fogalmak általánosak, a létük független a szerkezettől, anyagtól, terheléstől, legfeljebb csak a nagyságuk nem.
ld. még: hu.wikipedia.org/wiki/Mechanikai_fesz%C3%BClts%C3%A9g
Amúgy nem értek a bukócsövekhez, de hogy valami pozitív észrevétel is legyen: az utolsó változatra a magyarázat (irányított deformáció) már nem tűnik ilyen kuruzslásnak.
Egyébként tetszik a gép, hajrá! :)
Elnézést kívánok, hogy jövök ide belepofázni, de ennek így se füle se farka.
Először is, mivel ez egy zárt keret (ld. még.: statikailag határozatlan szerkezetek) ezért mindkét esetben ugyanúgy hajlítva és normálirányban is terhelve (húzva, nyomva) lesz, legfeljebb az arányok kicsit eltérnek.
A másik, hogy alapesetben kb. értelmetlen az, hogy "hajlítással szembeni ellenállás" (kivéve, ha esetleg inhomogén és/vagy anizotrop anyagról van szó, de azt most hagyjuk), alapvetően a különböző feszültségekkel szemben van ellenállása az anyagnak, mindegy, hogy azok milyen igénybevételből keletkeznek. Ezek közül praktikusan a redukált feszültséget szokás figyelembe venni, több okból is.
Ezután a feszültségek és az anyag ismeretében beszélhetünk 3 (fajlagos) nyúlásról irányonként: nyúlás=feszülség/E, ahol E az anyag rugalmassági modulusa (ld. Hooke-törvény).
Tehát, ezek miatt értelmetlen csak az egyik esetben nyúlásról, hajlításról, stb. beszélni, mert ezek a fogalmak általánosak, a létük független a szerkezettől, anyagtól, terheléstől, legfeljebb csak a nagyságuk nem.
ld. még: hu.wikipedia.org/wiki/Mechanikai_fesz%C3%BClts%C3%A9g
Amúgy nem értek a bukócsövekhez, de hogy valami pozitív észrevétel is legyen: az utolsó változatra a magyarázat (irányított deformáció) már nem tűnik ilyen kuruzslásnak.
Egyébként tetszik a gép, hajrá! :)
GlaP
2011.02.05 21:27:06
@Nínó Karotta:
"Egy hasas X minden nyúlás nélkül be tud türemkedni az utastérbe: egyszerűen átfordul, és máris pont annyit lóg be, amennyit korábban kifele hasasodott."
Ez világos, de nem fűrészlapból lesz az a keret, hogy csak úgy "átforduljon" :) Ponosabban talán úgy mondhatnám, hogy (szerintem) nem ez lesz a domináns tökremeneteli eset. Ahhoz, hogy átforduljon igenis sokat kellene "nyúlnia" (összenyomódnia) az X-nek és a körülötte lévő keretrészeknek is. Talán még az is lehet, hogy a kifelé hasas X több energiát nyelne el, mire ugyanannyira benyomódna, mint a sima. Ráadásul itt az is bejátszik, hogy jelentős részben nem rugalmas, hanem képlékeny alakváltozás következne be, ami szintén az "átfordulás" ellen szól, de ez most ide nagyon hosszú történet lenne :)
Kicsit máshogy: az "átfordulás" egyfajta stabilitásvesztési jelenség, ami egy ilyen arányokkal rendelkező szerkezetre nem jellemző. Korábban megy tönkre más miatt.
Persze ezekben azért nem vagyok teljesen biztos, bukócsövet jóformán még csak képen láttam, meg ez csak ilyen szubjektív vélemény a képek alapján.
"Egy hasas X minden nyúlás nélkül be tud türemkedni az utastérbe: egyszerűen átfordul, és máris pont annyit lóg be, amennyit korábban kifele hasasodott."
Ez világos, de nem fűrészlapból lesz az a keret, hogy csak úgy "átforduljon" :) Ponosabban talán úgy mondhatnám, hogy (szerintem) nem ez lesz a domináns tökremeneteli eset. Ahhoz, hogy átforduljon igenis sokat kellene "nyúlnia" (összenyomódnia) az X-nek és a körülötte lévő keretrészeknek is. Talán még az is lehet, hogy a kifelé hasas X több energiát nyelne el, mire ugyanannyira benyomódna, mint a sima. Ráadásul itt az is bejátszik, hogy jelentős részben nem rugalmas, hanem képlékeny alakváltozás következne be, ami szintén az "átfordulás" ellen szól, de ez most ide nagyon hosszú történet lenne :)
Kicsit máshogy: az "átfordulás" egyfajta stabilitásvesztési jelenség, ami egy ilyen arányokkal rendelkező szerkezetre nem jellemző. Korábban megy tönkre más miatt.
Persze ezekben azért nem vagyok teljesen biztos, bukócsövet jóformán még csak képen láttam, meg ez csak ilyen szubjektív vélemény a képek alapján.
Nem közvetlenül a Zugügyvédhez, hanem a szerkesztőséghez érkezett az alábbi albérlős sztori, nem fizető albérlővel, zárcserével, nemzetbiztonsággal, rendőrséggel. Mint ahogy számos korábbi bejegyzésből kiderült, a lakáskiadás elég jó terepe mindkét fél részéről…..
Fél éven át mi vagyunk az EU soros elnöke, erre az alkalomra készült egy vadonatúj országimázs-film."Az új film a településmarketinggel foglalkozó Aera Property & Destination kommunikációs ügynökség és a Magyar Filmszemle díjas, több külföldi fesztiválon is…..
„Design by making” volt annak a Werner Aisslinger német dizájner által szervezett izgalmas projektnek a neve, ahol összefogva a karlsuhe-i egyetem 14 diákját, és a meisenthal-i Centre International d'Art Verrier csapatát (elég jó kis zene szól a honlapjukon), új módszereket,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ezen túl viszont lenne egy kérdésem.
Majdnem teljesen laikus vagyok a témában, ezért meg szeretném kérdezni, hogy nem kockázatos-e "indokolatlanul" emelni a készültségi géppárt és ráadásul vele együtt a tartalékot is? Én azt gondolnám, hogy a készültségnek alapesetben a betonon a helye, üzemanyaggal teljesen feltöltve, hogy szükség esetén biztosan rendelkezésre álljon a teljes hatótáv. Mi történt volna, ha pl. a repülés vége felé kapnak egy riasztást? Vagy biztosan elég lett volna az üzemanyag még így is?