Svarcenberg 2012.12.21 12:59:41

@VRbagoly: ”A peldaban emlitett IT helpdeskes, aki windowst telepit es monitorokat allit be, azert nagyot fog nyelni, ha a munkaba allas utani heten veletlenul osszeomlik a ceges adatbazis, aztan mind az ot kis beosztottja ott fog csungeni rajta, hogy "ilyen meg nem volt, tanits minket, mester, hogy ezt hogy oldjuk meg"
Ez a példa, nem sztori. Hanem a valóság. Nagy valószínúséggel az ominózus adatbázis helyreállítást egy OKJ-s számítógépkezelői vegzettséggel rendelkező műkörmös fogja első körben megpróbálni helyretenni.
Nem csak egy adott multinál, hanem az összesnél, a Londontól Szófiáig terjedő vonalon.
Egy olyan műkörmös lesz az, akinek volt bátorsága belekezdeni a lehetetlenbe.

A fenti példához – ahogy multikarrier mester írja – a 60-70 százaléknyi tudás bőven elég. Sőt. Multiról beszélünk. Minden adatbázis más és más, és minden multi és ezen belül az ügyfeleik tucatjai más és más eszközöket és metódusokat használnak az adatbázisaik felépítésére és karbantartására. Akármilyen expert is legyen valaki, a munkába állása utáni héten képtelen lesz megoldani a problémát egymaga. De még az első 2 hónapban sem valószínű. Arról nem is beszélve, hogy a munkába állás utáni első minimum 2 hétben, még a szükséges jogosultságai sincsenek meg az új munkavállalónak a munkavégzéshez. Valójában az a meglepő, ha a munkába állás utáni első héten, a friss munkaerő meg tudja oldani az összeomló céges adatbázis problémáját. Na erre felfigyel mindenki. De az, hogy az első 2-3 hétben az új embernek lövése sincs a dologról, az teljesen természetes. Viszont ha az első héten nagyot villantó expert képtelen menedzselni – futtatni – magát, akkor 10 év múlva is csak egy lesz a többi közül, évi 5%-os béremelgetésekkel.

A multik HR-én nincsen fekete lista. Mintahogy pozitív lista sincs. Ha egy jó szakember nem tud forgolódni, akkor idővel beleszürkül a többiek közé.
Ezt az önmagad futtatást nem úgy értem, hogy könyökölni kell, és átgázolni mindenkin mint egy politikus. De ha megkérdik tőled, hogy meg tudod-e csinálni, akkor csak egy válasz lehetséges: IGEN. Ha lövése sincs az embernek a megoldásról, akkor a válasz az: Igen, meg tudom csinálni, de a feladat komplexitásából adódóan és az eleddig ismeretlen faktorok függvényében a megoldás időbe fog telni.

Egy nagyon fontos dolgot szem előtt kell tartani ebben a blogban. Ez a blog a multikarrierről szól. Nem állami, nem közigazgatási, nem garázs bt-ék karrier építéséről. Az itt leírt technikák, egy magyar kis és középvállalkozásnál életképtelenek lennének. Viszont ezek a technikák igenis nagyon hasznosak a multinál a mai Magyarországon, és Közép és Kelet Európában – azaz a volt szocialista országokban. De tapasztalatom szerint, Nyugat Európa és Észak Amerika multijai is hasonlóan működnek. ”Őszinteséggel” ott sem igazán lehet messzire jutni.

Az IT és az elektronikai iparban forgolódom immár 9 éve. A szakmai feletteseim között volt bölcsész, matek tanár, közgazdász, fodrász, és rúdtáncos – nem vicc. A kilenc év alatt két (2!) szakmai felettesem volt villamosmérnök, akik közül az egyik frissen végzett diplomás volt.

Ha nem kezdem el a kreatív önéletrajzosodást, akkor még most is az első multis munkahelyemen dolgoznék, és a kezdő 90 ezres havi bruttó bérem, mára már 140 ezer forint is lehetne. A kreatívosodásnak köszönhetően, a jelenlegi nettóm, ennek a bruttónak az egész számú többszöröse (a tizedes jegyeket nem számolva és lefelé kerekítve).

Svarcenberg 2012.12.21 13:33:25

@SQL: 12 éve a jövedelmem bruttó 42 ezer forint volt. Ha a tied 1-essel kezdődött és 6 számjegyű volt, akkor valamit nagyon tudtál. Ha most is 1-sel kezdődik, de 7 számjegyű, akkor neked már nincsen problémád és az e blogban leírtakat nyugodtan figyelmen kívül is hagyhatod.

21 év munkaviszonyom van. A jelenlegi munkahelyem a 15. a sorban (volt, hogy egyszerre 3 helyen dolgoztam és 2 helyen tanultam így jön ki a 15 munkahely a 21 év alatt). Árokásástól az IT managerig sokféle pozícióban dolgoztam. Soha, sehol nem vettem észre, hogy a szakmailag őszintéket megbecsülték volna. Pontosabban elismerték őket, megbecsülték őket. Az átlag 5% fizetésemelést sztenderd megkapták. Néha 7%-ot. A kreatívoskodás nélkül a multis karrieremet kezdő 90 ezres fizuemeléssel ebben az ütemben 140ezer forint környékére jutottam volna (bruttóban). Ma, a többszörösét keresem, nettóban.

21 év alatt 3 kivételt tudok említeni. Egy kollégám fizetését egy multinál, érdemei elismerése és a hangulata javítása végett, 80 ezerről, 120 ezerre emelték. Ez 2004-ben volt. 2006-ban 127ezernél tartott, miközben az abszolút kezdő, új srácot 140ezerrel vették fel... Egyébként a fizetése még ma sem kezdődik kettessel :(
A másik példa ugyanannál a cégnél volt. Egy csendes mérnök gyereket, operatív managernek neveztek ki.
Egy másikat, egy másik helyen, csoportvezetővé léptettek elő 3 év után.
Mindhármukban az a közös, hogy a kinevezésükkel/béremelésükkel mindenki egyetértett, aki ismerte őket. Én is. Ketten közülük a haverjaim.
Viszont sajnos nem ez a jellemző. Nemcsak Magyarországon, és nem csak a multiban, ha nem az élet egyéb területein sem.

SQL, ha 12 éve százezret kerestél, akkor nagyon király jövedelmed volt. Ha most is annyit keresel, akkor viszont fogadd meg kérlek a blog tanácsait, mert aki 12 éve százezret tudott keresni, az nagyon tud valamit, viszont el is ront. Ám ha most egymilliós jövedelmed van, akkor még királyabb vagy mint itt e blogon akárki. De ez esetben, nem mindegy neked mennyire vagyunk mi kreatívok őszinték? :)

Svarcenberg 2012.12.21 09:17:18

@SQL: Multikarrier neked adott válasza 100%-ban megegyezik a véleményemmel.
Egy mindennapos élethelyzetet azonban szeretnék felvázolni. A multi-ban dolgozól közül sokan megtapasztalták, hogy elkezdenek dolgozni egy adott cégnél, jól végzik a munkájukat éveken át, a legjobbak abban amit csinálnak, a kollégáikkal nagyon jó a viszonyuk, majd eljön az idő, amikor a főnöke hirtelen másik cégnél kezdi el folytatni a karrierjét – kilép a vállalattól. Bár munkájukat, teljesítményüket mindenki – a felsőbb vezetés is – elismeri, ennek ellenére a megüresedett vezetői pozícióra az ”utcáról” vesznek fel embert. Sokszor egy ”null kilométeres”, tapasztalatlan, az iskolapadból épp akkor kiesett kezdőt – esetleg van két hónap munkatapasztalata. Az új főnök, NEM a kapcsolatai révén kapja meg a vezetői helyet. Valójában senki sem érti, hogyan juthatott kapásból kezdő létére abba a pozícióba; miközben tapasztalt, kipróbált, belső emberek maradnak az évek óta betöltött helyeiken a ranglétra ugyanazon fokán.
Ezt az érdekes jelenséget, eddig minden multinál személyesen megtapasztaltam, amelyet az ismerősem más cégeknél szintén megerősítenek.
A kérdésem az, miért lenne jobb vezető a munkahelyet még sosem látott frissen végzett kezdő, mint egy évek óta kiválóan teljesítő szakértő? A kérdés költői, és nem érdekel a válasz. Ha a rendszer így működik, akkor alkalmazkodok. Ha egy gyanútlan gyakornok be tud tölteni egy akármilyen pozíciót, akkor én, a tapasztalt jómunkásember is meg tudom csinálni ugyanazt. Ha ehhez kreatívan kell hozzáállnom, akkor kreatívan fogok hozzáállni.

Az őszinteségre szintén egy napi példát akarok válaszolni. Eléd áll életed párja, a legnagyobb szerelmed egy bűnronda, és rajta elképesztőn előnytelen alsóneműben, és csábosan megkérdi tőled, hogy szerinted az hogyan is áll rajta. Te is beláthatod, hogy a válaszod inkább politikusi lesz, mintsem a szemei közé vágd, hogy úgy áll rajta mint Kiszely Tündén a tundra gatya...

Rengeteg őszinte embert próbáltam tolni magam előtt. Rengeteg őszinte embert ajánlottam be pozíciókra. Rengeteg őszinte embernek készítettem elő a helyet, amit aztán ők őszintén nem vállaltak el. Így betöltöttem én a pozíciókat. Ezen emberek mindegyike mind tudásban, szorgalomban felettem álltak. Az adott szakmában egyszerűen jobbak voltak mint én. Még sem akarták elvállalni azokat a helyeket.
Mára hozzászoktam ahhoz, hogy vannak őszinte emberek. mindössze egy kérésem van feléjük:
Ha őszinteségükből fakadólag nem töltenek be egy pozíciót, akkor ne siránkozzanak azon, ha azt egy kevésbé alkalmas egyén fogja betölteni!

Fizetés. Ezt jó páran csak úgy hívjuk, hogy multibetegség. Tele van vele az Internet, hogy honnan lehet megtudni, hogy régóta vagy a cégnél, hát onnan ,hogy az új embernek kétszer annyi a fizetése, stb...
Saját példa: 90 ezres havi bruttóval kezdtem a multi karrieremet. 3 évvel később 103 ezernél tartottam, miközben az újonnan felvett, frissen végzett kollégám 140 ezerrel kezdett, a szintén újonnan felvett 4 év szakmai tapasztalattal rendelkező ”expert” pedig 170 ezerrel.
Mivel a diplomámat az újonnan felvettekkel kb egy időben szereztem meg – levelezőn végeztem –, gondoltam érdemeim elismerésére és diplomás voltomra való tekintettel kérek némi bérkorrekciót. A válasz tipikus volt. ”A cég anyagi lehetőségei most meglehetősen korlátozottak, de igyekszünk tenni a valamit érte. Sokat sajnos nem tudunk ígérni, de megtesszük amit meg lehet.” Fél évvel később a fizetésem 110 ezerre nőtt...
Rá 5 hónapra sikerült egy másik cégnél, másik pozícióban elhelyezkednem, ahol 240 ezer lett a kezdő havi bruttóm.
Nincs lelkiismeret furdalásom a kreativitásom miatt. Habár az adott munkát előtte sosem végeztem, ennek ellenére kitűnően beváltam, feletteseim, kollégáim elismerték a tudásomat, a teljesítményemet. De mivel az a cég is ”csak” egy multi volt, s az elismerésem pusztán erkölcsi maradt, ezért idővel tovább álltam, majd ismét tovább és tovább és ... és mindaddig megyek tovább és előre, ameddig csak lehet.

@multikarrier: Multiskarrierem során két iparágban dolgoztam. Elektronika és IT. Az elektronikában kezdtem, de nagyon IT közeli vonalon, amire alapozva aztán nyugodt szívvel tudtam kreatív önéletrajzot készíteni és ugyanígy eladni magamat az állásinterjúkon.
A vezetői készségeket soha, sehol nem tanultam. Így születtem :) A multivilág előtt éveket dolgoztam munkanélküliként is – ez nem elírás –, ahol munkaügyi meg ilyen-olyan átképző központok pályaorientációs tanácsadói rendre azt hozták ki, hogy én lennék az ideális főnök.
Multis karrierem kezdetén a célom nem a vezetői pozíció megszerzése volt, hanem az adott céghez való bekerülés. Sosem akartam főnök lenni. Idővel egyszerűen azzá váltam. Mára sikerült olyan szintre kerülnöm, hogy a következő váltás viszont csak is vezetői pozíció lehet. Persze sosem lehet tudni, mit hoz a jövő. Ha most hirtelen munkanélkülivé válnék, ugyanolyan ”őszintétlenül” és nyereségvágyból folytatólagosan elkövetve mennék el közmunkában csatornát takarítani, mint vice president-nek egy másik multihoz.

Svarcenberg 2012.08.29 10:40:58

"Ahol azt a közúti jelzést látod, hogy kerek kék táblán fehér bicigli, oda kérlek, ne tedd be a kis lábodat."
Kerékpárúton is lehet gyalogosan közlekedni, amennyiben az NEM útburkolati jellel elválasztott ”Gyalog és kerékpárút”.
”Gyalog- és kerékpárút”: a gyalogos, a kerekes szék és a kétkerekű kerékpár közlekedésére kijelölt út. Ha a gyalogos- és a kerékpáros-forgalmat burkolati jel választja el, a gyalogos és a kerékpáros csak az útnak a részére kijelölt részén közlekedhet;”
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM
kreszvaltozas.hu/page/16/kerekpar

Svarcenberg 2012.04.05 16:29:31

3 gyerek után kapok családi pótlékot. Nem érezném magam megalázva.
Amikor az Egyesült Államokban éltem, ott is kaptam támogatást a gyerekekre. Szintén utalványokban, amit csak meghatározott termékekre és meghatározott mennyiségekre tudtam levásárolni. Értelemszerűen többet nem tudtam venni a meghatározott mennyiségtől, de kevesebbet sem. Ha az adott termék (pl: tej), nem volt kapható a meghatározott kiszerelésekben, akkor nem vehettem meg. A pénztáros nem engedte. Az utalványt elfogadó boltok köre szintén adott volt. (Az más tészta, hogy nálunk miért azok a boltok lesznek az elfogadók akik, de a cikk nem erről a részről szó.)
Egyszóval, nem érzem magam megalázva, és egyet értek vele. Talán annyit tennék hozzá, hogy opcionálisan a villanyszámlát is lehessen belőle fizetni, meg a víz-fűtés-stb díjakat.

Svarcenberg 2012.04.05 16:46:17

@taa: A cikk címe az ami.
Engem a családi pótlékos rész fogott meg. Az, hogy aki eztán a családi pótlékot utalványban fogja kapni, az megalázva fogja magát érezni. A válaszom erre vonatkozott. Az USA példa arra, hogy ott szintém így működik a rendszer (nyilván állama válogatja), és nem vettem észre, hogy ott ez megalázottságot jelentene. Pedig ha valahol nyígnak a szabadságjogokért meg az egyenlőségért meg az egyenlő bánásmódért akkor az ott van.
Az USA-ba a szegénység elől menekülve próbáltam szerencsét. Nem jött össze, visszajöttem (tehát gazdag se lettem, legfeljebb tapasztalattal :)
Az utalványos rendszert jó ötletnek tartom és nem látom miért alázna meg engem, aki 3 gyerek után kapja a családi pótlékot.

Svarcenberg 2011.03.26 16:35:00

Kicsit túlzásokba esel az írásodban, de betudom annak, hogy elég dühösnek tűnsz.
Viszont az általad leírtakkal maximálisan egyetértek.
Három gyerekes családapa vagyok. Mindhárom gyerekem császármetszéssel született. Nem én vagy a feleségem akarta így, és nem is az orvosok. Mindhárom esetben az utolsó pillanatig húzták a dolgot, hátha hüvelyi szülés lesz a dologból. Nem az lett.
9 évet évet dolgoztam az egészségügyben. Nem kell bemutatni nekem. Pozitív véleményem nincs az orvos társadalomról. Viszont nem értek egyet az előttem szólóval, hogy az orvosok azért csinálnak császártmetszést, mert nekik vagy a TB-nek az a kifizetődő. Császármetszés nélkül, most nem lenne egy gyerekem se, de még feleségem sem.
Ha a fogadott doki tele van tömve hálapénzzel, neki akkor is a sima szülés az érdeke, mert egyszerűbb, kevésbé macerás.
A felvázolt ősanya típust én aljas szemétládának tartom. Az emberfia beleszeret egy csinos lányba, feleségül veszi, majd jönnek a gyerekek, annak módja szerint. A csinos lánykából, meg egy szétfolyt trampli lesz. Az embernek feleség helyett már csak egy, kettő az egyben bejárónő-bébiszitter egyvelege lesz. De hová lesz a nő, akivel anno a lávsztori indult?
A következő kommentekben valaki biztosan megmondja a tuttit hová lesz: Dolgozik 8 órában, aztán hazamegy, és vezeti a háztartást, neveli a gyerekeket; míg a férj sörözik és meccsekre jár. Igen, ilyen is van. De én nem erre gondoltam. Létezik az ősanya/anyamedve fajta és a sörös/meccses férj között egy arany középút is. És szerintem az a normális.
Ha eszed van, nem hallgatsz senkire, hanem járod a saját utadat, mert a te életed, a te házasságod, a te családod.
Mint ahogy engem sem érdekel, hogy mondatot, nem kezdünk ”És”-sel. Nyelvtannácik kíméljenek!

Svarcenberg 2010.09.02 15:37:29

“…valószínűleg beférek a srác elé. De ha nem is, legalább olyan ritmusban érek mellé, hogy simán, időben észrevesz.”
Sose hidd, hogy a másik lát/észrevesz téged! Ne hidd, hogy úgy fog cselekedni, ahogy az szerinted logikus lenne!

Svarcenberg 2010.04.14 16:15:04

@Kopi3.14: Sokgyerekes magyar vagyok. A családi pótléktól én sem lettem milliomos.
De a gyerekeim normális ruhában járnak.
Naponta többször kapnak enni.
Hajtva vannak, hogy ne csak iskolába járjanak, de tanuljanak is.
Ergo a családi pótlék nem a kocsmákban van elköltve 3 nap alatt.

Svarcenberg 2010.04.14 16:21:12

Hogy a Fidesz meg tudja-e állítani a Jobbikot? Jó kérdés.
Ha a Fidesz egyértelműen kiállna a Jobbik ellenében, akkor elvesztené a szavazói legalább 20 százalékát.
Abban a pillanatban, hogy egy rossz szót szólna a Kádár-rendszerre, elvesztené a szavazói másik 30 százalékát.
Meg lehet-e állítani a Jobbikat? Hm. Hitlert csak a II. világháború végén tudták megállítani.
Remélem nem jutunk odáig.

Svarcenberg 2010.02.08 15:32:13

Salak(a miskolci Ifi-pályán). Ha ázott a salak vagy nincs kedvem körözni, akkor beton. Szívesen mennék terepre is, csak egy-egy esőzés után napokig tiszta dágvány az összes erdészeti út itt a Bükkben. Egy időben feljártam a Kerekdomb környékére. De a zzasszony lebeszélt róla. Félt a kóborkutya falkáktól :)

Svarcenberg 2009.12.20 22:09:10

Tegnap is, ma is (vasárnap) futottam itthon Miskolcon. Ma ráadásul hóesésben. Ez volt benne a legjobb. Imádok hóesésben futni. Minél jobban esik, annál jobban élvezem.
20 éve kajakoskén -20°C –ban simán futottunk edzéseken. Volt, hogy naponta kétszer is. Csak akkor álltunk rá a futógépre, amikor már térdig ért. Ja, csóró proligyerekként a Kádár-korszakban semmiféle technikai ruházatot nem használtunk. Az edzőcuccaink a ”civil” életben már nem használt ruházatunk volt. (Nekem spec a mai napig az. Természetesen a cipő kivételével  )
Azóta sajnos nem sikerült -20 fok közeli hidegben futkározni. Remélem, idén összejön.
Tehát -20°C-ig simán be lehet vállalni a futkározást. Én legalábbis bevállalom. Nem tudom miért. Eddig a pillanatig sose hittem volna, hogy ez olyan extrém lenne. Én semmi különöset nem látok benne.
Mondjuk a szakadó hóesésben való futás, lehet, hogy különleges. De én imádom. Szeretem, ahogy a hópelyhek az arcomba vágódnak, és örömmel tölt el, ha a futás végén a ruházatomra tapadt hótól úgy nézek ki, mint egy hóember.
Szerintem senki sem hülye, aki hidegben fut. Bár -30°C körül, már lehet, hogy grízes. Igaz, az nem nagyon jellemző hazánkra. Ha elő is fordul, akkor is éjszaka, hajnalban 