Regisztráció Blogot indítok
Adatok
vizitunderex

0 bejegyzést írt és 17 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Péter: Apó, beszélj még nekünk arról is, hogyan lehet elmélyíteni szeretetkapcsolatunkat? Apó: Szeretetkapcsolatotok tele van kincsekkel, amit ki kell bányászni kapcsolatotok történetéből. Amikor valami nagyon örömteli dolog történik, amikor sikerül közösen szembenézni nagy…..
vizitunderex 2010.08.25 23:08:41
Sziasztok,
a napokban olvastam Apó irásait, nagyon hasznosnak, és gyakorlatiasnak tartom őket. Egy dolgot azonban picit másképpen gondolok, beidéznem ide: Életed célja nem az, hogy te boldog legyél, hanem az, hogy a párod legyen igazán boldog. Ami aztán téged fog igazán boldoggá tenni. Én ezt kicsit másképp képzelem. TUdom, hogy nagyon gorcsös keresztény megközelítésben ez eretnek kijelentésnek tűnik, de úgy gondolom, hogy ha én nem vagyok boldog, akkor a másik ember sem lehet mellettem az. Nézzük csak meg ezt a másik oldalról. Én sose kivánnám senkitől, hogy az ő boldogsága árán "tegyen" engem boldoggá. Egyszerűen ezt önzésnek tartom. Másrészt, egy boldog ember mellett és is szabadabb, boldogabb vagyok, mintegy teret kapok a léthez, harmadrészt meg, ha valaki boldog, nem fog másokba gázolni, hanem segít abban, hogy a másik is az legyen. Nem arra buzdítok senkit sem, hogy ne törődjön mással, csak magával, hanem arra, hogy nagyon fontos, hogy boldog legyen egy kapcsolatban, és nem csak a másik javát keresse. A házasság egy életre szól, és ha nekem választanom kéne, inkább azt választanám, hogy boldog legyek, mint rab, és a másik legyen boldog. Amúgy meg, az így szerzett boldogság a másiknak sem lehet igazi öröm, látva, hogy én nem vagyok az. Szóval, én azt hiszem, nem fontosabb, hogy ő legyen boldog, hanem ugyanolyan fontos, hogy egymásban, egymás mellett boldogok legyünk, és akkor helyesen van bennünk az önzetlenség is, és nem akarunk a másik kárán boldogok lenni, de nem leszünk a csicskása sem. Lehet, hogy Apó írásában is erre gondolt, csak nekem nem volt elég konkrét, de ha nem így látjátok, kiváncsivá tettetek:)
A sikerfilmek történetét dokumentáló szakemberek, művészettörténészek 2010-től újabb fejezetet illeszthetnek eddigi feljegyzéseik közé. Az Avatar, minden idők eddigi legnagyobb pénzügyi ráfordításával készült – és már eddig is a legnagyobb pénzügyi nyereségét…..
vizitunderex 2010.01.25 15:09:04
@bonne: Meg vagyok győződve róla, hogy így van! És ne feledjük el, az az ember, aki visszajön a kapun, sohasem lesz pontosan ugyanaz, mint aki átlépett rajta. És ez a lényeg. Különben már rég meghaltunk volna.
Néhány napja különös élményben volt részem. Egy számomra közeli emberrel éltem meg! Kértem tőle valamit, elmesélve a körülményeket és kérésem hátterét. Nem volt nagy kérés, komplikált háttér, semmi, egy kísérőlevélre volt szükségem csupán. Nagyon érdekes jelenetben…..
vizitunderex 2009.07.02 23:19:11
Kicsit az a kifejezés jutott eszembe, ezt olvasgatva, hogy "feltételes bizalom". Ilyenkor ráz ki a hideg, tetőtől talpig. Mert ugye, van bizalom, és van feltétel. De a kettőt nem hiszem, hogy lehetne egy napon-lapon-emlegetni. A bizalom csakis feltétel nélküli, ami feltételes, (vagy ha úgy tetszik, kontorllálható, azaz akkor hiszek neked, ha meggyőződtem rólad), az már kiszámítottság. Megyek, megnézem előző kapcsolataidat, múltadat, környezetedet, ízlésedet, vallásodat, és akkor majd...!Na, ez nem így működik. Mert van olyan is, hogy ez mind rendben, és megsem tudok megbízni benned valamiért. És itt a bökkenő, mert a másokba vetett bizalom (vagy bizalmatlanság) valójában a saját magunkba vetett bizalom tükörképe. Nagyon könnyen le lehet tesztelni. Ha beülök valaki mellé az autóba, eszembe sem jut, hogy óvatlan, felelőtlen. Nem kezdek el rettegni (és itt a lényeg, mert van, hogy valakinek rossz tapasztalatai vannak, az érthető, de az már nagyon kóros, ha minden ok nélkül bizalmatlankodik), hogy a következő percben valami óvatlant tesz. Most nem mennék bele ennek ördögi kör mivoltába, de azt hiszem, igazából éppen a bizalmatlanság szüli a bizalmatlanságot. És a bizonytalanságot. Ugyanakkor, nem tudom elítélni azokat, akik inkább bizalmatlan beállítottságuak, mert lehet, hogy olyan családi, tárasdalmi, egyéb háttér van mögöttük, ahol nem tapasztalhatták meg a ráhagyatkozás nagyszerű érzését. Mert a bizalom tanulható. Akárcsak a bizalmatlanság.
Hosszas töprengés után arra az elhatározásra jutottam, hogy a bálványimádás ügyét, amennyiben tudom és lehet, előmozdítom és teljes vállszélességgel melléállok. Igyekeztem valamennyire körüljárni magamban a témát, hátha találok valami kiutat ebből a helyzetből, de nem…..
vizitunderex 2009.06.25 08:11:27
@bonne: Annál is inkább, mert mind a bálvány (vagy mi), mint a "valós" imádat valahol ugyanazt szolgálja: kapcsolatot teremteni. Istennel? Önmagunkkal? Hát...nem ugyanaz? Ez most csak kopipéjszt. Tőlem. Köszi. Valahol épp ezt próbáltam feszegetni. Aztóta sem mondta senki nekem, mit jelent imádni. Ki tudja???
vizitunderex 2009.06.25 12:41:16
@Téglagyári Megálló: Ha Isten midnenben és mindenkiben benne van, akkor hogy is állunk ezzel? Nem éppen ezt az istenit imádjuk (nagyon vigyázva, és behúzott nyakkal mondom-írom ezeket le) mindenben, amit "imádunk"? Vagy másképpen: hol az a határ, ahol már nem Isten az, amit imádunk? Egyáltalán van határ? És ha igen, azt ki szabja meg? Isten? Ember?
vizitunderex 2009.07.01 12:51:44
@YganA: Köszönöm. Nagyon egyetértek.
Szerbusztok pártában élő vallásos leányok! Nektek szeretnék most valami fontosat üzenni. Meg akarom oldani az életetek nagy kérdését. (Csak, hogy érdemes legyen olvasni a jezsuita blogot! :) Én csak tudom hogy kell férjhezmenni: a cölebsz lelkipásztorok értenek igazán a…..
vizitunderex 2009.04.18 21:10:03
@Bibliofilia: Nem érzem, hogy félreértenélek. Ellenkezőleg. Éppen azért mondtam, nem hiszem, hogy ezzel kellene törődni, hogy ki hova skatulyáz. Egy igazi, felnőtt, kereső ember nem áll meg azon a szinten, hogy elolvassa a fagyisdobozon lévő feliratot. Még akkor sem, ha mindenki körülötte utálja az erdei gyümölcsöset. Ő maga akarja megkóstolni. Nem kell úgy begörcsölni az ismerkedéstől, és rettegni az elutasítástól, csak mert vannak, akik gyerekkorom óta ismernek. Na és? Az ember folyton változik, még ha a lényeg ugyanaz marad is. Egyszerűen csak nyitottnak kell lenni!
Egy hete abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy meghívtak egy „Széder vacsorára”. A vacsorát a Council of Christians and Jews (Keresztények és Zsidók Tanácsa) szervezte, melynek egyik tagja a közösségünk egy idősebb papja. Annál is inkább érdekelt az esemény,…..
vizitunderex 2009.04.10 07:24:18
Mennyiben változott a világ az elmúlt kettőezer évben? Ha a szemmel látható dolgokat tekintjük, akkor sokmindenben. Ha viszont azt nézzük, hogy változott-e az emberi természet, akkor azóta mindenütt ugyanoda lyukadunk ki, ugyanazokat a dolgokat tesszük, hasonlóképp reagálunk. A…..
vizitunderex 2009.04.08 17:48:01
@cziczmiczpindur: Semmi kétség, ember is volt, ennélfogva teste is volt, evett is, ivott is, aludt is...ésatöbbi. Teljesen igazad van. Azonban szerintem egy kérdés feltevése eleve vitahelyzetet teremt, annál a jelenségnél fogva, hogy mindenkinek másvalami adja(hatja) meg a választ. Ezt én nem tekintem égbekiáltó rossz, problematikus helyzetnek. Amit mondani akartam, az nagyjából az, ami amúgy is remekül körvonalazódik a bejegyzésben: a most, az itt valósága, és a megjelenési formák lehetőségének végtelen volta. Apropó, mit ért(esz) alatta, hogy más korban, máshol, más nép fiaként, más alakban is tanított? Talán épp ezt? Avagy nem valamiféle reinkarnációs színezet ez, már abban az esetben, persze, ha Megváltó alatt ugyanazon "személyt" értjük?