Adatok
Cz.Z.
0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Angol történelmi latinságok II.
Talán első találkozásom volt a latinnal Fekete István Téli berek c. művének egy részlete. Még arra is emlékszem, hol, mikor olvastam: valamikor nagyapámék házában, télen. Hétéves lehettem. Íme a részlet (Tutajos és nagybátyja, István gazda…..
Ma reggel jutott eszembe a jellegzetes homéroszi toposz, amikor egy rutinos mozdulattal sikerült elkerülnöm, hogy kisebbik gyermekem elhelyezzen az arcomon egy "buktát" (na nem mintha számítana, de hát a reflex): "kikerültem az éjszinü véget". Gyakori sorvégződés ez az Iliászban,…..
Cz.Z.
2010.09.10 15:08:00
Egy forrás - újfent csak a Google-t használva - a szó valószínűsíthető megalkotójára vonatkozóan: Csokonai mint nyelvújító. II. [rész] / Widder Salamon == Magyar nyelvőr. - 37. köt. 9. füzet (1908. nov. 15.). - p. 402-408. (A tanulmány kigyűjtögetett oldalai: justpaste.it/4aj) Egészen pontosan a 406. oldalon említtetik meg a Csokonai alkotta 'éjszín' szó - az idézett költemény pedig az 1798-ban íródott "Marosvásárhelyi gondolatok". (A MEK-ben: ow.ly/2CgkU)
Cz.Z.
2010.09.10 15:10:04
Mikszáth-jegyzetek I.
Aki szereti a magyar történelmet, főleg a pipafüstös "régi Magyarországot", az szereti Mikszáthot. Ez olyan erős összefüggés, olyan megdönthetetlen axióma, hogy magyarázatra alig szorul. Mikszáth kicsit olyan, mintha mindig gyerekeknek mesélne,…..
Cz.Z.
2010.02.16 12:17:49
Néhány további adalék - kizárólag a Google segítségével. :)
A legkorábbi G. digitalizálta kiadvány, amelyben a paniperda szó megtalálható Ch. E. Steinbach 1734-ben megjelent Vollständiges Deutsches Wörterbuch-ja, avagy német-latin lexikonja (Wroclaw/Boroszló - URL: ow.ly/17M50).
Egy másik német szótárban - a Grimm-testvérek Deutsches Wörterbuch-jának második kötetében (Leipzig/Lipcse, 1860. - URL: ow.ly/17M5r) pedig azt olvashatjuk, hogy "... paniperda, brotesser, gebildet wie waldverderber ligniperda...".
Rákeresve a szóra sorakoznak a rovarok latin elnevezései: Cossus ligniperda - fűzszender, a Pallas nagy lexikona elnevezése alapján: fűzfa-rontó farágó (URL: ow.ly/17MaU); Camponotus ligniperda - faodvasító v. pirostorú lóhangya; stb.
Tudományterületet váltva aztán ráakadhatunk egy, a gyöngyösi Mátra Múzeum egyik kiadványában megjelent tanulmányra (URL: ow.ly/17M5E), mely a tegzes vízi rovarokkal foglalkozva megemlíti: "A zooszisztemetikai históriában figyelmet érdemelnek a tegzesek elnevezései. Arisztotelesz ezeket Xylophthoros-nak vagy Ligniperdi-nek (Fapusztítók-nak), Aldrovandi rovarrendszerében a tegzeseket Ligniperdi-nek vagy Phryganea-nak nevezte..."
Ezek után már könnyű találni Arisztotelész műveinek egy olyan kiadására, melyben a fentebb említett rész is megtalálható (Pl.: Venezia/Velence, 1576. - URL: ow.ly/17M6m).
A fentiek - persze - nem zárják ki a paniperda feltételezett hungarikum voltát; de a felvetés továbbgondolásra, további kutakodásra mindenféleképpen érdemes - lehet...
A legkorábbi G. digitalizálta kiadvány, amelyben a paniperda szó megtalálható Ch. E. Steinbach 1734-ben megjelent Vollständiges Deutsches Wörterbuch-ja, avagy német-latin lexikonja (Wroclaw/Boroszló - URL: ow.ly/17M50).
Egy másik német szótárban - a Grimm-testvérek Deutsches Wörterbuch-jának második kötetében (Leipzig/Lipcse, 1860. - URL: ow.ly/17M5r) pedig azt olvashatjuk, hogy "... paniperda, brotesser, gebildet wie waldverderber ligniperda...".
Rákeresve a szóra sorakoznak a rovarok latin elnevezései: Cossus ligniperda - fűzszender, a Pallas nagy lexikona elnevezése alapján: fűzfa-rontó farágó (URL: ow.ly/17MaU); Camponotus ligniperda - faodvasító v. pirostorú lóhangya; stb.
Tudományterületet váltva aztán ráakadhatunk egy, a gyöngyösi Mátra Múzeum egyik kiadványában megjelent tanulmányra (URL: ow.ly/17M5E), mely a tegzes vízi rovarokkal foglalkozva megemlíti: "A zooszisztemetikai históriában figyelmet érdemelnek a tegzesek elnevezései. Arisztotelesz ezeket Xylophthoros-nak vagy Ligniperdi-nek (Fapusztítók-nak), Aldrovandi rovarrendszerében a tegzeseket Ligniperdi-nek vagy Phryganea-nak nevezte..."
Ezek után már könnyű találni Arisztotelész műveinek egy olyan kiadására, melyben a fentebb említett rész is megtalálható (Pl.: Venezia/Velence, 1576. - URL: ow.ly/17M6m).
A fentiek - persze - nem zárják ki a paniperda feltételezett hungarikum voltát; de a felvetés továbbgondolásra, további kutakodásra mindenféleképpen érdemes - lehet...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Toldy Géza 1909-ben Budapesten megjelent Varázsrontó c. könyvében, a 40. cikk végén, annak utolsó lábjegyzetében említi, hogy "sokmindenféle elmés találgatással igyekeztek ... megfejteni" a sznob szó eredetét. Fel is sorol ilyeneket: a tárgyalt 'sine nobilitate'-t; illetve a 'sine obolo', illetve az esetlegesen rövidült 'quasi-nob' kifejezéseket (330. o.): ow.ly/2Mf0U
Valószínűleg a "jogi doktor, gyakorló ügyvéd" Toldy megfelelően gazdag kézikönyvtárral rendelkezett - vagy hozzáfért ilyesmihez. Az általa közölt eredet-lehetőségek ugyanabban a sorrendben szerepelnek a The Slang Dictionary... c. kötetnek már az 1865. évi londoni kiadásában is (238. o.): ow.ly/2MeU9
Egyébkét az említett Varázsrontó c. munka - köszönhetően a Google-nak - megtalálható a MEK-ben is: mek.oszk.hu/07200/07269/