Adatok
quodlibet
187 bejegyzést írt és 271 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az előző poszt folytatása
Egyedül vagyunk az univerzumban? Biztos választ csak arra kaphatunk, hogy nem vagyunk egyedül; akkor kapnánk biztos választ, ha találkoznánk idegen civilizációkkal vagy azok üzeneteivel. A negatív válasz tapasztalatilag igazolhatatlan, hisz lehetetlen a felfoghatatlan…..
Filozófiai Széljegyzetek
Világok sokasága, avagy a kozmológiai végtelen paradoxona
2024.10.10 11:21:18
1. Bevezetés
Gyakran nézegetek népszerű tudományos oldalakat, próbálok minél többet megérteni a modern fizikából. Különösen érdekes ezen belül a kozmológia, most főleg erről lesz szó.[1] Engem a világ időbeli és térbeli végessége vagy végtelensége érdekel elsősorban, és ezek a népszerű ismertetők…..
quodlibet
2024.10.12 11:06:22
Waldmann Tamás a Fb-on (2024.10.11) érdekes, elgondolkoztató megjegyzéseket fűzött a poszthoz. A Fb-on el fog veszni ez a párbeszéd, ezért lementettem, és ha érdekel, innen letöltheted: ferenc.andrasek.hu/doc/wtfb.docx.
Mácsai Csernovics Emília (Arad, 1819. november 19. – Budapest, 1909. november 30.) Damjanich János honvéd vezérőrnagy és aradi vértanú felesége
*** Akik előttünk éltek ***
„A nemesi származású mácsai Csernovics család sarja. Férjéhez hasonlóan szerb származású volt. Emília Aradon nevelkedett,…..
Apám jól érezte magát tanártársai körében, talán csak az igazgatóval nem jött ki jól. Akkoriban gyakran voltak tanítás után sakkozások, névnapi-születésnapi ünneplések és hasonlók. Ilyenkor egy két fröccs után apám gyakran énekelt, szavalt, de sajnos olykor olyan is kiszaladt a száján, ami helytelen…..
Filozófiai Széljegyzetek
A végtelen észlelése - ellenvélemény Pavlovits Tamás végtelen értelmezéséről
2021.08.27 12:26:47
Bevezetés
A következő megjegyzések Pavlovits Tamás „A végtelen észlelése a kora újkorban” c. könyvéhez, illetve a vele a könyv kapcsán, a neten elérhető beszélgetésekhez kapcsolódnak.[i] Az alábbi szöveg nem könyvismertető, hanem merengés a könyv központi gondolatai kapcsán.[ii]
A könyv…..
Egy rövidke gondolat arról, hogy mennyire alapvetőnek veszünk egy körülményt, ami pedig csak egy megvalósult esetlegesség, és korántsem törvényszerűség. Konkrétan az időérzékelésre gondolok.
Megszoktuk - sőt, az egész társadalmunkat arra építjük -, hogy az időszámításunkat természeti folyamatok…..
quodlibet
2024.09.17 19:14:56
Filozófiai Széljegyzetek
Néhány gondolat Daniel Z. Korman „Why Care About What There Is?” c. írása kapcsán
2024.09.13 14:40:55
Bevezetés
Miért fontos azon a filozófiai kérdésen gondolkozni, hogy miféle dolgok léteznek a világon?
Daniel Z. Korman az University of California (Santa Barbara, USA) egyetem professzora. Több könyv és számos cikk szerzője vagy társszerzője. Ő írta a Stanford Encyclopedia of Philosophy „Ordinary…..
Házunkban lakott Dubán Dezső dobkészítő, talán az egyetlen Budapesten vagy az országban, de bizonyosan a legjobb, leghíresebb. Volt, hogy hét végén este is betoppantak hozzá bajba jutott zenészek akiknek elromlott a dob felszerelése, és Dezső bácsi segített. Jól is ment a bolt, voltak segédei, a fia…..
Viktor T. Toth (Informatikus, részmunkaidős fizikus) már megint valami nekem nagyon kedveset írt a Quora levelező listán (2024.08.09.) egy kérdésre válaszolva:
Kérdés: Ha az idő illúzió, akkor hogyan hajlítja meg a gravitáció a tér-időt?
Válasz: Hm? Az idő egy illúzió? Ki mondta ezt neked?
Hadd…..
"No one shall be able to drive us from the paradise that Cantor has created for us." (David Hilbert)
Megdöbbentő módon sokan, matematikailag magasan, olykor nagyon magasan képzett elmék is elhitték azt a nyilvánvaló matematikai abszurdumot, hogy 1 + 2 + 3 + … = -1/12. [i] Nincs mit hozzátenni…..
quodlibet
2024.07.04 06:07:34
Vegyük sorra Bognár Gergely ellenérveit, kérdésfeltevéseit.
1. „Végül a legnagyobb tisztelettel írom, hogy a sorozat összegre adott fenti bizonyítás téves. Pontosabban csak akkor igaz, ha eleve tudom, hogy az összeg véges, a paradoxon meg arról szól, hogy nem tudjuk, hogy véges-e, vagyis a mi kérdésünkben nem dönthet: … a következő lépes azonban felételezi, hogy M véges!!! M-et levonva a jobboldalon, csak akkor kapunk 1-et, ha az összeg nem végtelen. Ha M=∞ , akkor végtelenből végtelen, bármily furcsa, végtelen:
2M-M=1+1/2+1/4+1/8-M
M=M vagy ∞=∞
Ha a bizonyítás közben feltételezzük, hogy a sor összege véges, természetesen megkaphatjuk, hogy az összeg véges, de ez nem bizonyítás. A határérték fogalma az összeg megállapításánál megkerülhetetlen, nem véletlen, hogy hosszú-hosszú ideje így tanítják, és én sem tanítanám másként a középiskolában.”
***
Gondoltam előre erre a problémára, ezért is fogalmaztam így: „Mindkét sorozat konvergens, ezért megengedett az alábbi művelet: (3) 2M-M = 1 + 1/2 – 1/2 + 1/4 – 1/4 + 1/8 – 1/8 … ”
A sorozatról nem feltételeztem a konvergencián kívül mást, ezért neveztem el egy M változóval. Hol fordul elő a levezetésemben a végtelen? Bognár Gergely nyilván a három pontra gondol. A három pont nem szám, a sorozat folytathatóságát jelenti. Vitapartnerem is elfogadja, hogy a bizonyítás bármely nagy természetes számra érvényes. De azt nem, hogy ebből azt következik, hogy akkor végtelen sok tagra is érvényes. Abban igaza van, hogy a végtelen nem természetes szám, de nem is szerepel a sorozatban! Én semmi olyat nem írtam, hogy ∞-∞! A sorozat tagjainak a száma végtelen, azonos a természetes számok számosságával. Az a lényegi kérdés az, hogy gondolhatunk-e egy végtelen soktagú sorozatra, mint egészre, miközben elképzelni nem tudjuk? A kérdés oda fut ki, hogy létezik-e az aktuális végtelen a matematikán belül? Cantor ebben hitt, és sokan követték ebben, csak emlékeztetnék az írásom elején szereplő mottóra: "No one shall be able to drive us from the paradise that Cantor has created for us." (David Hilbert) Nem véletlenül idéztem. Bognár Gergely tagadja az aktuális végtelen fogalmát – bár talán ennek nincsen tudatában – és ebben olyan biztos, hogy számon kéri rajtam, hogy én vele ellentétben miért fogadom el. Ellenérve eleve feltételezi azt, amit bizonyítani kéne. Szerintem a cáfolata a körkörösség logikai hibájába esik.
2. A következő gondolata nagyon érdekes logikai-filozófiai szempontból.
„Én arra hívtam fel a figyelmet, hogy nem szabad elfelednünk, hogy a határérték az nem azonos az összeggel, ezt a matematika sem tagadja. Az más kérdés, hogy az egyetemi kurzusokon és a gyakorlati alkalmazások során oly sokat használjuk a határértéket, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az nem összeg, hanem határérték.”
***
Jó felvetés. Vegyük szemügyre a következő három formulát:
(i) 0 + 1 = 1
(ii) sin(Pi/2) = 1
(iii) Szumma/n=1-n=∞/ ½^n =1
Szerintem mindhárom formulában egyazon azonosság jel (vagy egyenlőség jel) szerepel, nem kell mást értsünk azonosságon (i)-ben és (iii)-ban. Szerintem mind a három formula igaz, Bognár Gergely szerint a harmadik formula hamis. Én továbbra is hiányolom ennek a bizonyítását, azaz (iii) cáfolatát, de spongyát rá, ezen most emelkedjünk felül. Ha jól értem (iii) azért hamis, mert a határérték nem azonos az összeggel. Itt azonban gubanc van. Az (i), a (ii) vagy a (iii) esetében is mondhatjuk, hogy a bal oldali kifejezés nem azonos a jobb oldalival, ha így értjük:
(iv) ‘1+1 ’ >< ‘2 ’
(v) ‘sin(Pi/2) ’ >< ‘1 ’
(vi) ‘Szumma /n=1-n=∞/ ½^n’ >< ‘1’
Abban az értelemben egyetértek Gergellyel, hogy a határérték fogalma különbözik az összeadás fogalmától. Ezt a problémát nevezik a logikában és filozófiában a használat és említés problémájának. Másról beszél (i), és másról beszél (iv). Utóbbi azt mondja, hogy a kifejezések (jelek) különböznek, az előbbi pedig azt, hogy amit azok megneveznek, jelölnek, az azonos. Nekem úgy tűnik Bognár Gergely problémája a használat és az említés problémája.
3.A mozgásról másutt már írtam, itt most nem térek ki rá. Szerintem Gergely ebben is téved.
ferenc.andrasek.hu/doc/a-nyil-paradoxon3.pdf
4. A végén ezt írja vitapartnerem: „A világ fizikai leírása, hasznossága ellenére, korlátozott és hordoz problémákat, ellentmondásokat.” Nekem nem egészen világos mire gondol. Bárhogy is van, bírálatom arról szólt, hogy a matematikának és a fizikának ott nincsenek korlátai, hibái, ahol Gergely látni véli, ahogy én látom, azok másutt vannak, a modern fizika terrénumában.
5. Nem szeretnék idegen tollakkal dicsekedni. Mint a posztban is megírtam, a bizonyításokat a YouTube-on matematikát népszerűsítő matematikus video-bloggertól, Mathologer-től vettem. Burkard Polster, alias Mathologer, a matematika professzora Monash Egyetemnek, Ausztráliában. Ha tévedek, egy matematika professzor tévedésének vagyok az áldozata. Tévedhetek, de akkor legalább a bajban nem vagyok egyedül.
1. „Végül a legnagyobb tisztelettel írom, hogy a sorozat összegre adott fenti bizonyítás téves. Pontosabban csak akkor igaz, ha eleve tudom, hogy az összeg véges, a paradoxon meg arról szól, hogy nem tudjuk, hogy véges-e, vagyis a mi kérdésünkben nem dönthet: … a következő lépes azonban felételezi, hogy M véges!!! M-et levonva a jobboldalon, csak akkor kapunk 1-et, ha az összeg nem végtelen. Ha M=∞ , akkor végtelenből végtelen, bármily furcsa, végtelen:
2M-M=1+1/2+1/4+1/8-M
M=M vagy ∞=∞
Ha a bizonyítás közben feltételezzük, hogy a sor összege véges, természetesen megkaphatjuk, hogy az összeg véges, de ez nem bizonyítás. A határérték fogalma az összeg megállapításánál megkerülhetetlen, nem véletlen, hogy hosszú-hosszú ideje így tanítják, és én sem tanítanám másként a középiskolában.”
***
Gondoltam előre erre a problémára, ezért is fogalmaztam így: „Mindkét sorozat konvergens, ezért megengedett az alábbi művelet: (3) 2M-M = 1 + 1/2 – 1/2 + 1/4 – 1/4 + 1/8 – 1/8 … ”
A sorozatról nem feltételeztem a konvergencián kívül mást, ezért neveztem el egy M változóval. Hol fordul elő a levezetésemben a végtelen? Bognár Gergely nyilván a három pontra gondol. A három pont nem szám, a sorozat folytathatóságát jelenti. Vitapartnerem is elfogadja, hogy a bizonyítás bármely nagy természetes számra érvényes. De azt nem, hogy ebből azt következik, hogy akkor végtelen sok tagra is érvényes. Abban igaza van, hogy a végtelen nem természetes szám, de nem is szerepel a sorozatban! Én semmi olyat nem írtam, hogy ∞-∞! A sorozat tagjainak a száma végtelen, azonos a természetes számok számosságával. Az a lényegi kérdés az, hogy gondolhatunk-e egy végtelen soktagú sorozatra, mint egészre, miközben elképzelni nem tudjuk? A kérdés oda fut ki, hogy létezik-e az aktuális végtelen a matematikán belül? Cantor ebben hitt, és sokan követték ebben, csak emlékeztetnék az írásom elején szereplő mottóra: "No one shall be able to drive us from the paradise that Cantor has created for us." (David Hilbert) Nem véletlenül idéztem. Bognár Gergely tagadja az aktuális végtelen fogalmát – bár talán ennek nincsen tudatában – és ebben olyan biztos, hogy számon kéri rajtam, hogy én vele ellentétben miért fogadom el. Ellenérve eleve feltételezi azt, amit bizonyítani kéne. Szerintem a cáfolata a körkörösség logikai hibájába esik.
2. A következő gondolata nagyon érdekes logikai-filozófiai szempontból.
„Én arra hívtam fel a figyelmet, hogy nem szabad elfelednünk, hogy a határérték az nem azonos az összeggel, ezt a matematika sem tagadja. Az más kérdés, hogy az egyetemi kurzusokon és a gyakorlati alkalmazások során oly sokat használjuk a határértéket, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az nem összeg, hanem határérték.”
***
Jó felvetés. Vegyük szemügyre a következő három formulát:
(i) 0 + 1 = 1
(ii) sin(Pi/2) = 1
(iii) Szumma/n=1-n=∞/ ½^n =1
Szerintem mindhárom formulában egyazon azonosság jel (vagy egyenlőség jel) szerepel, nem kell mást értsünk azonosságon (i)-ben és (iii)-ban. Szerintem mind a három formula igaz, Bognár Gergely szerint a harmadik formula hamis. Én továbbra is hiányolom ennek a bizonyítását, azaz (iii) cáfolatát, de spongyát rá, ezen most emelkedjünk felül. Ha jól értem (iii) azért hamis, mert a határérték nem azonos az összeggel. Itt azonban gubanc van. Az (i), a (ii) vagy a (iii) esetében is mondhatjuk, hogy a bal oldali kifejezés nem azonos a jobb oldalival, ha így értjük:
(iv) ‘1+1 ’ >< ‘2 ’
(v) ‘sin(Pi/2) ’ >< ‘1 ’
(vi) ‘Szumma /n=1-n=∞/ ½^n’ >< ‘1’
Abban az értelemben egyetértek Gergellyel, hogy a határérték fogalma különbözik az összeadás fogalmától. Ezt a problémát nevezik a logikában és filozófiában a használat és említés problémájának. Másról beszél (i), és másról beszél (iv). Utóbbi azt mondja, hogy a kifejezések (jelek) különböznek, az előbbi pedig azt, hogy amit azok megneveznek, jelölnek, az azonos. Nekem úgy tűnik Bognár Gergely problémája a használat és az említés problémája.
3.A mozgásról másutt már írtam, itt most nem térek ki rá. Szerintem Gergely ebben is téved.
ferenc.andrasek.hu/doc/a-nyil-paradoxon3.pdf
4. A végén ezt írja vitapartnerem: „A világ fizikai leírása, hasznossága ellenére, korlátozott és hordoz problémákat, ellentmondásokat.” Nekem nem egészen világos mire gondol. Bárhogy is van, bírálatom arról szólt, hogy a matematikának és a fizikának ott nincsenek korlátai, hibái, ahol Gergely látni véli, ahogy én látom, azok másutt vannak, a modern fizika terrénumában.
5. Nem szeretnék idegen tollakkal dicsekedni. Mint a posztban is megírtam, a bizonyításokat a YouTube-on matematikát népszerűsítő matematikus video-bloggertól, Mathologer-től vettem. Burkard Polster, alias Mathologer, a matematika professzora Monash Egyetemnek, Ausztráliában. Ha tévedek, egy matematika professzor tévedésének vagyok az áldozata. Tévedhetek, de akkor legalább a bajban nem vagyok egyedül.
quodlibet
2024.08.03 07:50:25
@Gergely Bognár: Kedves Gergely, én is köszönöm a viszontválaszt. Azt hiszem, ha valaki olvasta ezt a posztot, akkor ezek a kommentek segítenek megérteni, hogy miről is vitatkozunk, és kialakíthatja a saját állápontját. Nekem úgy tűnik, filozófiai-metafizikai nézeteink divergálnak, de én újat már nem tudok azokhoz hozzáfűzni, amiket korábban írtam. üdv. a.f.
Gellai Tibor jól kioszt bennünket egy Facebook posztban (2024.07.28.), hogy nem ismerjük eléggé a művészettörténetet, idézvén "A referencia egyáltalán nem Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája. Ez az Istenek ünnepe Jan Harmensz van Biljert által, 1635 körül festett és a dijoni Magnin Múzeumban őrzött.…..
>>Báthory István (lengyelül: Stefan Batory, litvánul: Steponas Batoras; Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és…..
„Aschner Lipót (Assakürt, 1872. január 27. – Budapest, 1952. január 18.) üzletember, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. felvirágoztatója, a Tungsram névadója, az Újpesti Torna Egylet elnöke és mecénása, „a magyar világítástechnika Mechwartja”. Édesapja, Aschner Ármin (1834–1904)…..
Bevezetés
Tegyük logikai-filozófiai elemzés tárgyává Váci Mihály egyik verscímét:
„Valami nincs sehol.” (A vers a Százhuszat verő szív c. kötetben jelent meg, a Magvető Kiadó gondozásában, 1964-ben.)
Először a tradicionális logika, majd a modern, szimbolikus logika és a társalgási logika…..
„Magyargyerőmonostori báró Kemény Zsigmond (Alvinc, 1814. június 12. – Pusztakamarás, 1875. december 22.) magyar író, publicista, politikus a magyar romantikus regényirodalom Jókai Mór melletti legnagyobb alakja. 1867-től haláláig a Kisfaludy Társaság második elnöke.
Édesapja, Kemény Sámuel…..
Az eredményt már tudjuk, de én arra voltam kíváncsi, mit lehet még kiolvasni a számokból.
Milyen az egyes pártok támogatottsága?
A pártok szimpatizánsai milyen arányban támogatták az egyes polgármester jelölteket?
A megyei listára honnan, hová történtek az átszavazások?
A Tisza Pártra szavazók…..
Apám és nagynéném rendszeresen átjártak Erdélybe a rokonokhoz. Vittek magukkal ezt-azt, amit átengedtek a határon. Néhányszor én is apámmal tartottam. Jól emlékszem a román határőrök ellenséges tekintetére, ahogy mindent fölforgattak, könyvet, kazettát, hanglemezt kerestek, minden tilos volt.…..
Megnéztem az M1-en a mai két órás TV műsort az EU-választáson induló pártok listavezetőivel. (2024. május 30. esete 8 óra. Ha nem láttad, sok mindent nem fogsz érteni a következőkből.) Elmondom mit gondolok úgy általában a vitáról, mit gondolok a megjelentek szerepléséről és mit gondolok Deutsch…..
A játszótéren egy nagyfiú ütni kezd egy kisebbet egy sodrófával, és közben röhög. Mi a helyes ilyenkor? Én három álláspontot látok körvonalazódni a neten aktív magyar közönség körében:1. Vujity Tvrtko, Puzsér Róbert és mások véleménye: az a hibás aki összeugrasztotta őket. 2. Dúró Dóra és Orbán…..
quodlibet
2024.05.30 22:39:44
@littke: 2022. február 27-én írtam eredetileg a Fb-on. Ebből ki lehet találni. A Fb-on eltűnnek a dolgok, ezért amit fontosnak tartok átmásolom.
Széchenyi Ödön György István Károly (Pozsony, 1839. december 14. – Isztambul, 1922. március 24.) magyar származású oszmán pasa, Széchenyi István ifjabb fia. Az állami tűzoltóság megszervezője, irányítója Magyarországon és az Oszmán Birodalomban. Elsőként jutott el hazánkból Párizsba kizárólag vízi…..
Tisztelt miniszterelnök úr! Ön ellenzi a fegyverszállításokat. Ha szabad kérdeznem, szólt-e Hszi Csin-ping elnök úrnak, hogy ne szállítson fegyvert Oroszországnak?
Tisztelt miniszterelnök úr! Ön, mint a béke barátja, kérte-e valaha Putyin elnök urat, hogy állítsa le a háborút…..
András Tibor(Bp. 1921 – Bp. 2000) Bernáth Aurél tanítvány, adatok: Artportal.hu, Wikipédia, honlap: https://tibor.andrasek.hu könyv: Történeti festő a XX. században: András Tibor/A Historical Painter in 20th Century Tibor András - Sümegi György tanulmányával. Argumentum kiadó, 2017
Kocsis Árpád…..
Csak beleolvas az ember a pomázi Fidesz polgármester jelölttel készült riportba, a 2024. májusi Pomázi Polgár 11. oldalán, és mit lát! A kérdésre, „Kérem, röviden mutassa be magát.” így indul a válasz:
„A jelöltek közül egyedüliként indulok politikai múlt nélkül, tiszta lappal.”
Elgondolkoztató…..
„Kemény János, valószínűleg a legismertebb magyar-amerikai tudós volt (Teller Edén kívül) az 1970-es, 1980-as években. A New York Times három hasábon búcsúztatta. Tartalmasan emlékezett meg róla a Washington Post, a Herald Tribune, a Guardian is. A pesti lapokban 3 sor jutott halála hírének.…..
Tegnap este kiraktuk a virágládákat a Civil Házhoz. A Kávésok "szórakoztak" egy kicsit....... (Elek Icu)
Kattints a képre a galéria megnyitásához! ..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz