Adatok
Karakó
0 bejegyzést írt és 448 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Jezsuita bloggerek
Egyház és reformok: filológiai jellegű megjegyzések XVI. Benedek pápa visszalépésénak margójára
2013.02.23 00:05:26
Azon a napon, amikor a pápa bejelentette „lemondását” (február 11) az esti felhőszakadáskor villám csapott bele a Szent Péter bazilika kupolájába. Az önmagában megszokott meteorológiai jelenséget a titokzatos és a természetfeletti összefüggések keresésére mindig vevő…..
Karakó
2013.03.13 21:03:57
@matthaios:
Ezt úgy érted, hogy lehet valami (mondjuk, némi "áthallás") Szörényi László értelmezésében?
Ezt úgy érted, hogy lehet valami (mondjuk, némi "áthallás") Szörényi László értelmezésében?
Nem értek a politikához. A március 15-ei miniszterelnöki beszéd most mégis elgondolkoztatott. Orbán Viktor elég energikusan fogalmazott: „Nem tűrtük el 1848-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 1956-ban, hogy Moszkvából diktáljanak, most sem hagyjuk, hogy…..
Karakó
2013.03.11 22:00:54
Ugyan hagyd már, @egyérintő: , teljesen összezavarodott a versenyző. Hát szívedre vennéd, hogy egyszer csak széthasadjon, mint egy túlérett dinnye?! naugye
Az imént még csak tudakozódott a "demokrácia" felől (pápa-lemondós topik, 2013.03.10 19:18:44), itt már osztaná a tutit felőle:)) Ezután jön a személyeskedés, mint "ultima ratio":))
Ne higgy a hazugnak. Fennebb belinkeltem egy forrást a levélről (2013.03.10 21:46:15), úgy a hetvenedik hozzászólás környékén megtalálod: a feladója bizonyos Bartók Gy. (azt ne kérdezd, hogy ez kicsoda, vagy hogy egyáltalán valódi név-e)
Azt nem tudom, a versenyző miért törölte bemásolt írásból a szerzőt (ezzel mellesleg "feltalálva" a NÉVTELEN NYILT LEVÉL műfaját) - talán rokona lehet, vagy valami ilyesmi...
Az imént még csak tudakozódott a "demokrácia" felől (pápa-lemondós topik, 2013.03.10 19:18:44), itt már osztaná a tutit felőle:)) Ezután jön a személyeskedés, mint "ultima ratio":))
Ne higgy a hazugnak. Fennebb belinkeltem egy forrást a levélről (2013.03.10 21:46:15), úgy a hetvenedik hozzászólás környékén megtalálod: a feladója bizonyos Bartók Gy. (azt ne kérdezd, hogy ez kicsoda, vagy hogy egyáltalán valódi név-e)
Azt nem tudom, a versenyző miért törölte bemásolt írásból a szerzőt (ezzel mellesleg "feltalálva" a NÉVTELEN NYILT LEVÉL műfaját) - talán rokona lehet, vagy valami ilyesmi...
Karakó
2013.03.12 15:52:05
@csaba carmarthen:
"Sztalinnak egy alkalommal olyan jol sikerult ez a szankcio, hogy 7 millio renitens ukrant sikerult megszankcionalnia az ehhalal nevu szankcioval... ugyhogy: Hajra... "
:-))))
"Sztalinnak egy alkalommal olyan jol sikerult ez a szankcio, hogy 7 millio renitens ukrant sikerult megszankcionalnia az ehhalal nevu szankcioval... ugyhogy: Hajra... "
:-))))
Karakó
2013.03.12 18:14:41
Nem tudom, ismeritek-e azt, akiről beszélni akarok. Elég ellentmondásos figura. Egyrészt rajonganak érte, 4-500 ember jár el hetente a hittanóraszerű „kedd esti alkalmaira”, másrészt vannak, akik kígyót-békát kiabálnak rá és legszívesebben azonnal máglyára…..
Karakó
2013.02.18 14:21:21
@m-athos:
Nagyon összemosod a dolgokat. Ennek egyik eleme, hogy önkényesen használod a szavakat / kifejezéseket, a másik, hogy konfúz a megközelítésed, így önmagaddal is ellentmondásba kerülsz (ami ugyan nem is nagy baj, mert a lelkiségnek egyáltalán nem árt, csak a beszélgetésnek:)
„A vallásosság alatt én a konkrétan a hit megélését értem, ezt írtam is. A köznyelv valóban sokszor hajlamos a 'vallás' kifejezést a vallás külső jegyeire redukálni (tulajdonképpen helytelenül) - de én nem erről beszéltem.”
a/ Nem, pont a vallásról beszéltél. Az előző hsz-ban pontosan idéztelek („... a vallásról beszélgetni olyan...”). Kérlek értsd meg, hogy ez nem szőrszálhasogatás; nem az első eset, hogy bedobsz egy új fogalmat a beszélgetésbe, aztán AZT cáfolod, a partnered meg csak néz ki a fejéből: mi van? Nézd, TUDOM, hogy ez Nálad nem lehet szándékos, valószínűleg a sietség és a figyelmetlenség az oka, de akkor is zavaró... (a jószándék destruktív kimenetelei:))
b/ Szerintem mi itt mind – nagyjából – „köznyelven” beszélünk. A köznyelv pontosan alkalmas (mert kell lennie!) a gondolatoknak egy nyilvános térben való megosztására. Itt is ez van: bármennyire is emelkedett, cizellált, „szakmai” is egyik-másik diskurzus (és vannak valóban nemes és felemelő értekezések, mások között Tőled is), attól ezek még nem lesznek teológiai igényű fogalmazványok.
Szóval az, hogy Te „mit értesz” vallásosság alatt, az a Te dolgod; egyébként pedig nem jelent sem többet, sem kevesebbet annál, hogy valakinek elismert / vállalt vallása van, egy teológiai rendszerhez (=vallás) tartozónak VALLJA magát. Nem véletlenül beszélünk (szintén köznyelven:) HÍVŐ keresztényről (vagy hívő katolikusról / ortodoxról) jelezve, hogy az illető nem csak „tartja a vallását”, hanem hozzá hite van, amit él / megél.
c/ A köznyelv (és közgondolkodás) valóban „hajlamos” egyszerűsíteni (racionalizálni), de szerintem ilyen galádságra azért mégsem vetemedik (csak ritkán:) Talán megegyezhetünk abban, hogy egy vallásnak van külseje (liturgikus elemek, életviteli szabályok, ilyesmi) és van belseje = tartalma (ez maga a tanítás, jó esetben egy komplex / kerek teológia/-i rendszer) – ezt a köznyelv is (és mindenki) tudja, belátja.
„A vallás pedig nem más, mint a hit megélésének a mikéntje és hogyanja.”
Nem, a vallás több ember hitének (talán pontosabb közös elképzelést, rezonanciát mondani) valamiképpen kanonizált közös nevezője, tárgyiasított esszenciája – a „tárgyiasítás” nemcsak a külsőségekre (mint előbb) vonatkozik, hanem a tartalom kimerevítésére is (többnyire írásba foglalás).
Csak egy példa (hogy ne menjünk el – mert nem kell – a vajákosokig / jósnőkig): szerintem (úgy tudom), az őskeresztények mind zsidó vallásúak voltak, és persze Jézus-hitűek (aztán ugye görögök és egyéb pogányok csatlakoztak). Az ÉLŐ hit volt már (természetesen), de „keresztény vallássá” csak fokozatosan, talán 1-2 század alatt alakult / „fejlesztették” az egyházatyák (utóbb nyilván már az Evangéliumokra és levelekre alapozva).
„Az egyház pedig Krisztus teste. Ezért keresztényeknél nemcsak HIT=VALLÁS, de HIT=VALLÁS=EGYHÁZ. Mert ha nincs egyenlőség, akkor azt azt jelenti, hogy egyik sincs a háromból.”
Az első mondat rendben van, a megfelelő elvonatkoztatással:) Korábban Te magad fejtegetted, hogy csak apostoliból pontosan négy db. van, aztán pár tucatnyi „nagyjából rendes” keresztény, továbbá talán többszáz „kevésbé rendes”, magát valamennyire mégis „kereszténynek” deklaráló felekezet működik. A többi téves: részletesen elmondtam, miért. Talán a „hitvallásra” gondolsz (nem tudom)...
Aztán megint ez: „ha nincs egyenlőség, akkor azt azt jelenti, hogy egyik sincs a háromból” – nem lehetne mégis, hogy ne einstandold a HIT-et (annak érzését és élményét)? Kérlek engedd meg már embertársaidnak, felebarátaidnak, hogy egy-egy jobb pillanatukban (összesen is csak egyszer-kétszer egy életben) akár Jézus – igen, Ő – homlokoncsókolhassa őket, még akkor is, ha esetleg nem „vallás-tartó” (templombajáró, bőjtölő, stb) keresztények... (na, lécci-lécci)
Nagyon összemosod a dolgokat. Ennek egyik eleme, hogy önkényesen használod a szavakat / kifejezéseket, a másik, hogy konfúz a megközelítésed, így önmagaddal is ellentmondásba kerülsz (ami ugyan nem is nagy baj, mert a lelkiségnek egyáltalán nem árt, csak a beszélgetésnek:)
„A vallásosság alatt én a konkrétan a hit megélését értem, ezt írtam is. A köznyelv valóban sokszor hajlamos a 'vallás' kifejezést a vallás külső jegyeire redukálni (tulajdonképpen helytelenül) - de én nem erről beszéltem.”
a/ Nem, pont a vallásról beszéltél. Az előző hsz-ban pontosan idéztelek („... a vallásról beszélgetni olyan...”). Kérlek értsd meg, hogy ez nem szőrszálhasogatás; nem az első eset, hogy bedobsz egy új fogalmat a beszélgetésbe, aztán AZT cáfolod, a partnered meg csak néz ki a fejéből: mi van? Nézd, TUDOM, hogy ez Nálad nem lehet szándékos, valószínűleg a sietség és a figyelmetlenség az oka, de akkor is zavaró... (a jószándék destruktív kimenetelei:))
b/ Szerintem mi itt mind – nagyjából – „köznyelven” beszélünk. A köznyelv pontosan alkalmas (mert kell lennie!) a gondolatoknak egy nyilvános térben való megosztására. Itt is ez van: bármennyire is emelkedett, cizellált, „szakmai” is egyik-másik diskurzus (és vannak valóban nemes és felemelő értekezések, mások között Tőled is), attól ezek még nem lesznek teológiai igényű fogalmazványok.
Szóval az, hogy Te „mit értesz” vallásosság alatt, az a Te dolgod; egyébként pedig nem jelent sem többet, sem kevesebbet annál, hogy valakinek elismert / vállalt vallása van, egy teológiai rendszerhez (=vallás) tartozónak VALLJA magát. Nem véletlenül beszélünk (szintén köznyelven:) HÍVŐ keresztényről (vagy hívő katolikusról / ortodoxról) jelezve, hogy az illető nem csak „tartja a vallását”, hanem hozzá hite van, amit él / megél.
c/ A köznyelv (és közgondolkodás) valóban „hajlamos” egyszerűsíteni (racionalizálni), de szerintem ilyen galádságra azért mégsem vetemedik (csak ritkán:) Talán megegyezhetünk abban, hogy egy vallásnak van külseje (liturgikus elemek, életviteli szabályok, ilyesmi) és van belseje = tartalma (ez maga a tanítás, jó esetben egy komplex / kerek teológia/-i rendszer) – ezt a köznyelv is (és mindenki) tudja, belátja.
„A vallás pedig nem más, mint a hit megélésének a mikéntje és hogyanja.”
Nem, a vallás több ember hitének (talán pontosabb közös elképzelést, rezonanciát mondani) valamiképpen kanonizált közös nevezője, tárgyiasított esszenciája – a „tárgyiasítás” nemcsak a külsőségekre (mint előbb) vonatkozik, hanem a tartalom kimerevítésére is (többnyire írásba foglalás).
Csak egy példa (hogy ne menjünk el – mert nem kell – a vajákosokig / jósnőkig): szerintem (úgy tudom), az őskeresztények mind zsidó vallásúak voltak, és persze Jézus-hitűek (aztán ugye görögök és egyéb pogányok csatlakoztak). Az ÉLŐ hit volt már (természetesen), de „keresztény vallássá” csak fokozatosan, talán 1-2 század alatt alakult / „fejlesztették” az egyházatyák (utóbb nyilván már az Evangéliumokra és levelekre alapozva).
„Az egyház pedig Krisztus teste. Ezért keresztényeknél nemcsak HIT=VALLÁS, de HIT=VALLÁS=EGYHÁZ. Mert ha nincs egyenlőség, akkor azt azt jelenti, hogy egyik sincs a háromból.”
Az első mondat rendben van, a megfelelő elvonatkoztatással:) Korábban Te magad fejtegetted, hogy csak apostoliból pontosan négy db. van, aztán pár tucatnyi „nagyjából rendes” keresztény, továbbá talán többszáz „kevésbé rendes”, magát valamennyire mégis „kereszténynek” deklaráló felekezet működik. A többi téves: részletesen elmondtam, miért. Talán a „hitvallásra” gondolsz (nem tudom)...
Aztán megint ez: „ha nincs egyenlőség, akkor azt azt jelenti, hogy egyik sincs a háromból” – nem lehetne mégis, hogy ne einstandold a HIT-et (annak érzését és élményét)? Kérlek engedd meg már embertársaidnak, felebarátaidnak, hogy egy-egy jobb pillanatukban (összesen is csak egyszer-kétszer egy életben) akár Jézus – igen, Ő – homlokoncsókolhassa őket, még akkor is, ha esetleg nem „vallás-tartó” (templombajáró, bőjtölő, stb) keresztények... (na, lécci-lécci)
Karakó
2013.02.19 16:35:53
@Pandit:
Nem értem, miért erőlteted ezt a kérdést (a 4-opciósat). @Urfang az imént bizonyította (vezette le), hogy nem definiált a természetfeletti fogalma. Nem definiált dologról értelmetlen bármilyen kijelentést tenni.
Ezt a meghatározatlanságot nem oldja fel a SZERINTED kitétel, mert az is kiderült az érvelésből (bebizonyosodott), hogy a természetfeletti fogalmát nem is LEHET meghatározni - legfeljebb valami lételméleti hókuszpókuszokkal (ilyenekre viszont nem került sor).
Szerintem: határozd meg (lehetőleg pontosan), hogy Te mire gondolsz (mit értesz tf. alatt), és biztosan korrektül meg fogja válaszolni, hogy AZ, és SZERINTE - létezik-e.
(elnézést a kotnyeleskedésért)
Nem értem, miért erőlteted ezt a kérdést (a 4-opciósat). @Urfang az imént bizonyította (vezette le), hogy nem definiált a természetfeletti fogalma. Nem definiált dologról értelmetlen bármilyen kijelentést tenni.
Ezt a meghatározatlanságot nem oldja fel a SZERINTED kitétel, mert az is kiderült az érvelésből (bebizonyosodott), hogy a természetfeletti fogalmát nem is LEHET meghatározni - legfeljebb valami lételméleti hókuszpókuszokkal (ilyenekre viszont nem került sor).
Szerintem: határozd meg (lehetőleg pontosan), hogy Te mire gondolsz (mit értesz tf. alatt), és biztosan korrektül meg fogja válaszolni, hogy AZ, és SZERINTE - létezik-e.
(elnézést a kotnyeleskedésért)
Karakó
2013.02.19 16:46:47
@m-athos:
"A 'természetfeletti' az a 'természet' illetve 'természetes' kifejezések fogalompárja. Érdemes ebből kiindulni."
Nem érdemes. A természet / természetes fogalompárja (komplementer ellentéte) a természetellenes. Továbbra is adós vagy a természetfeletti fogalmának / jelentésének meghatározásával (mármint ugye szerintem).
Ehhez viszont (most már) ÉRDEMES tekintettel lenned az érvelésben korábban levezetettekre: például arra, hogy amennyiben a "természetes" jelző megilleti a létező dolgok teljes halmazát, akkor és ennyiben a "nem-természetes" jelzővel illethető, vagy a "természetes" jelzővel NEM illethető dolgok szükségképpen nem léteznek (nem lehetnek létezők).
"A 'természetfeletti' az a 'természet' illetve 'természetes' kifejezések fogalompárja. Érdemes ebből kiindulni."
Nem érdemes. A természet / természetes fogalompárja (komplementer ellentéte) a természetellenes. Továbbra is adós vagy a természetfeletti fogalmának / jelentésének meghatározásával (mármint ugye szerintem).
Ehhez viszont (most már) ÉRDEMES tekintettel lenned az érvelésben korábban levezetettekre: például arra, hogy amennyiben a "természetes" jelző megilleti a létező dolgok teljes halmazát, akkor és ennyiben a "nem-természetes" jelzővel illethető, vagy a "természetes" jelzővel NEM illethető dolgok szükségképpen nem léteznek (nem lehetnek létezők).
Boldog újévet kívánok mindenkinek! Miután túléltük a maja világvégét, újra rácsodálkozhatunk világunk szépségeire. Ehhez ajánlom a Pi élete című filmet Ang Lee rendezésében. Gyönyörű látvány, a háromdimenziós mozi egyik mesterműve. Mindazonáltal komoly kérdéseket…..
Karakó
2013.02.19 14:21:39
@Pandit:
Yganának kétségei vannak afelől, hogy a Mama (kb.: Isten) vajon mindig jó-e (legalábbis így értettem - talán jól, talán félre).
Kétségeit a temérdek szenvedés generálta (nekem így tűnt - talán helyesen, talán nem).
Erről írtam meg a gondolataimat.
Fuss neki mégegyszer...:))) Igen, tényleg torzó, továbbgondolásra ajánlottam.
Yganának kétségei vannak afelől, hogy a Mama (kb.: Isten) vajon mindig jó-e (legalábbis így értettem - talán jól, talán félre).
Kétségeit a temérdek szenvedés generálta (nekem így tűnt - talán helyesen, talán nem).
Erről írtam meg a gondolataimat.
Fuss neki mégegyszer...:))) Igen, tényleg torzó, továbbgondolásra ajánlottam.
Karakó
2013.02.19 16:16:52
@Pandit:
Nem relativizáltam semmit (Neked úgy tűnhetett:)
Mindenki cipeli a keresztjét (ez tény, tapasztalat, amit akarsz). Sokan vannak, akik úgy vélik, hogy mások keresztje az övéknél könnyebb (ha Te nem találkoztál ilyenekkel, akkor én kérek elnézést:) - ezek szenvednek IGAZÁN, a többiek "csak" élnek-halnak, ahogy jön. Ennyit állítottam (az utóbbi a meglátásom, véleményem, tapasztalatom - de ez már irreleváns).
"Ezért jogos a felvetés, hogy Isten nem tudná-e egyszer és mindenkorra megszüntetni."
Nem akarja (szerintem nem is fogja). Mert "szereti" a teremtését (nem érzelemmel, hanem csak jóindulattal van iránta - mindig idézőjelbe fogom tenni, ui. magyarul a szeretet az egy érzelem). Ez viszont egy "kivetítés" arról, ahogyan pl. én is szeretem amit gyártok, teremtek, alkotok - legyen az a kezem vagy az értelmem munkájával, a véremmel, stb.
(szvsz)
Nem relativizáltam semmit (Neked úgy tűnhetett:)
Mindenki cipeli a keresztjét (ez tény, tapasztalat, amit akarsz). Sokan vannak, akik úgy vélik, hogy mások keresztje az övéknél könnyebb (ha Te nem találkoztál ilyenekkel, akkor én kérek elnézést:) - ezek szenvednek IGAZÁN, a többiek "csak" élnek-halnak, ahogy jön. Ennyit állítottam (az utóbbi a meglátásom, véleményem, tapasztalatom - de ez már irreleváns).
"Ezért jogos a felvetés, hogy Isten nem tudná-e egyszer és mindenkorra megszüntetni."
Nem akarja (szerintem nem is fogja). Mert "szereti" a teremtését (nem érzelemmel, hanem csak jóindulattal van iránta - mindig idézőjelbe fogom tenni, ui. magyarul a szeretet az egy érzelem). Ez viszont egy "kivetítés" arról, ahogyan pl. én is szeretem amit gyártok, teremtek, alkotok - legyen az a kezem vagy az értelmem munkájával, a véremmel, stb.
(szvsz)
Karakó
2013.02.19 16:22:40
@Pandit: lemaradt: éppen ezért sztem nem is "jogos" a felvetés.
A mai világ átalakulóban van. Nem meglepő tehát, hogy a hagyományos szerzetesi fogadalmaink, a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség gyakorlata is tükrözi ezeket a változásokat. Ahhoz, hogy képesek legyünk megőrizni mindazt, ami belőlük megőrzésre méltó (vagyis a…..
Karakó
2013.02.07 03:21:36
@kis- csirke:
folyamatosan definiálni = relativizálni
EZ - nyilván - egy SZUBJEKTÍV (lehetséges) értelmezés.
folyamatosan definiálni = relativizálni
EZ - nyilván - egy SZUBJEKTÍV (lehetséges) értelmezés.
Karakó
2013.02.19 14:41:20
@khamul:
Esetleg egy linket, kérhetünk?
Eddig két forrást találtam (-unk), az egyiket macikuckó: metapédia (wiki hallgat:); azt állítja, hogy egyházjogilag VITATOTT a József-házasság megítélése.
A katolikus lexikon nem beszél sem érvényességről, sem érvénytelenségről, sem arról, hogy vitatott lenne, viszont elhálásról sem.
Már megbocsáss, de ha tudod, írd meg pontosan. Beleértve azt is, van-e különbség az "akadályoztatás" és a szüzességi fogadalom miatti J-házasság között. Beleértve azt is, mit jelent a "helyzet elfogadása" - mondjuk 20 év szűzházasság után tovább nem akarják, és akkor szevasz? Beleértve azt is, hogy BÁRMILYEN szempontból létezhet-e ennek értelme (legalábbis szerinted)? Beleértve m-athosz "véleményét", miszerint a szentségi házasság nem két szerető emberről szól, hanem a családról (annak alapításáról, illetve az alapítás szándékáról) - és hogy ez nagyon úgy néz ki, hogy nem (csak) nevezett magánvéleménye, hanem egy jókora keresztény IGAZSÁG.
Csak azért vagyok bátor Téged kérdezni, mert határozottságodban azt látom, hogy Te pontosan tudod (hogy' áll a bál). Ne hagyj minket kétségek között! (ja, és hogy honnan tudod?)
Esetleg egy linket, kérhetünk?
Eddig két forrást találtam (-unk), az egyiket macikuckó: metapédia (wiki hallgat:); azt állítja, hogy egyházjogilag VITATOTT a József-házasság megítélése.
A katolikus lexikon nem beszél sem érvényességről, sem érvénytelenségről, sem arról, hogy vitatott lenne, viszont elhálásról sem.
Már megbocsáss, de ha tudod, írd meg pontosan. Beleértve azt is, van-e különbség az "akadályoztatás" és a szüzességi fogadalom miatti J-házasság között. Beleértve azt is, mit jelent a "helyzet elfogadása" - mondjuk 20 év szűzházasság után tovább nem akarják, és akkor szevasz? Beleértve azt is, hogy BÁRMILYEN szempontból létezhet-e ennek értelme (legalábbis szerinted)? Beleértve m-athosz "véleményét", miszerint a szentségi házasság nem két szerető emberről szól, hanem a családról (annak alapításáról, illetve az alapítás szándékáról) - és hogy ez nagyon úgy néz ki, hogy nem (csak) nevezett magánvéleménye, hanem egy jókora keresztény IGAZSÁG.
Csak azért vagyok bátor Téged kérdezni, mert határozottságodban azt látom, hogy Te pontosan tudod (hogy' áll a bál). Ne hagyj minket kétségek között! (ja, és hogy honnan tudod?)
Jezsuita bloggerek
Van-e „objektív” vizsgáztatás? – Exortáció egy hermeneutikai jellegű igazságfogalom védelmében
2012.12.12 21:57:00
Vajon lehet-e „objektíven” vizsgáztatni? Mióta világ a világ, alighanem számtalan diák vonta kétségbe, hogy a feleletére vagy vizsgájára kapott érdemjegy valóban tükrözte volna a tényleges (úgymond „objektív“) tudását. Minden bizonnyal ma is rendszeresen elhangzanak…..
Karakó
2013.02.18 03:18:29
@Satori:
(ha már itt vagyok) EXHORTÁCIÓ
... és egy érdekesség:
Erre a kifejezésre, "exortáció", december közepén (valamikor) a gugli 2 vagy 3 találatot adott, persze mindegyik erre a bejegyzésre szólt (nem mentettem el a keresést, csak kezeskedni tudok felőle) Ma már közel 4000(!) találatot hoz; ezek egy kisebb része a JB, a többi meg különböző, IDE mutató oldalak...
Ezt hívják mém-nek?
(üdvözlettel)
(ha már itt vagyok) EXHORTÁCIÓ
... és egy érdekesség:
Erre a kifejezésre, "exortáció", december közepén (valamikor) a gugli 2 vagy 3 találatot adott, persze mindegyik erre a bejegyzésre szólt (nem mentettem el a keresést, csak kezeskedni tudok felőle) Ma már közel 4000(!) találatot hoz; ezek egy kisebb része a JB, a többi meg különböző, IDE mutató oldalak...
Ezt hívják mém-nek?
(üdvözlettel)
A filozófiai hermeneutika egyik alapszövegét a hosszú életű német filozófus, Hans-Georg Gadamer (1900-2002) adta közre 1960-ban, Igazság és módszer címmel. A vaskos könyvben foglalt gondolatok jelentős nemzetközi vitát robbantottak ki akadémiai körökön belül és kívül…..
Karakó
2013.01.26 12:37:08
@YganA:
"Ha a keresztények ilyen vitatható módon tudtak egymással szembeszegülni, aztán örökharagban maradni, és ezt mindenféle rendű és rangú főhivatalok tudomásulveszik évszázadok óta, akkor hogyan van arra bárkinek jogosultsága, hogy egy házaspár válását megakadályozza, halálos bűnnek nyilvánítsa, ha a felek már tényleg nem bírják elviselni egymás szagát sem?"
Azt hiszem, értem a kifakadásodat, de azért vedd figyelembe, hogy az ügy ennél jóval árnyaltabb.
a) Úgy tudom, a válást az Egyház nem fizikai értelemben "akadályozza meg" (ágytól, asztaltól), hanem "csak" a szentség szintjén - nem a különélést (aminek tudtommal vannak kat-konform technikái) nyilvánítja bűnnek, hanem az újabb (szentségi) házasságot teszi lehetetlenné.
b) Ezen is túlmenően, a Szentatyának (szintén: tudtommal - de ezt most már nem fogom mindig hozzátenni:) joga van a szentségi házasság felbontásához. Az ügyek előterjesztése meglehetősen körülményes, bürokratikus - és minden indokot/körülményt nagyon pontosan kell igazolni (tanúk, plébános/lelkivezető ajánlása), stb. Aztán hónapok (inkább évek) múlva, jön az elutasítás - az így felbontott h-ok száma kb. a fehér holló négyzetgyök alatt; gondolom azért, mert sem az okot, sem a célt a felek nem tudták megfelelően igazolni (csak "nem bírják elviselni egymás szagát").
Vagy, esetleg arra gondolsz, hogy a normát kellene a "képességekhez" igazítani?
"Ha a keresztények ilyen vitatható módon tudtak egymással szembeszegülni, aztán örökharagban maradni, és ezt mindenféle rendű és rangú főhivatalok tudomásulveszik évszázadok óta, akkor hogyan van arra bárkinek jogosultsága, hogy egy házaspár válását megakadályozza, halálos bűnnek nyilvánítsa, ha a felek már tényleg nem bírják elviselni egymás szagát sem?"
Azt hiszem, értem a kifakadásodat, de azért vedd figyelembe, hogy az ügy ennél jóval árnyaltabb.
a) Úgy tudom, a válást az Egyház nem fizikai értelemben "akadályozza meg" (ágytól, asztaltól), hanem "csak" a szentség szintjén - nem a különélést (aminek tudtommal vannak kat-konform technikái) nyilvánítja bűnnek, hanem az újabb (szentségi) házasságot teszi lehetetlenné.
b) Ezen is túlmenően, a Szentatyának (szintén: tudtommal - de ezt most már nem fogom mindig hozzátenni:) joga van a szentségi házasság felbontásához. Az ügyek előterjesztése meglehetősen körülményes, bürokratikus - és minden indokot/körülményt nagyon pontosan kell igazolni (tanúk, plébános/lelkivezető ajánlása), stb. Aztán hónapok (inkább évek) múlva, jön az elutasítás - az így felbontott h-ok száma kb. a fehér holló négyzetgyök alatt; gondolom azért, mert sem az okot, sem a célt a felek nem tudták megfelelően igazolni (csak "nem bírják elviselni egymás szagát").
Vagy, esetleg arra gondolsz, hogy a normát kellene a "képességekhez" igazítani?
Karakó
2013.01.27 03:21:20
@m-athos:
A hivatkozott írás (szimandron.hu) egyik fő érve (ha jól értem), hogy a fogantatás mindenképpen "bűnben" történik, mert jelen van a "vágy"... Ez pont ellentétes vitapartnered egyik állításával (vhol fentebb), miszerint a természetes fogantatás (aktusa) nem zárja ki a szeplőtelen fogantatást (ennek lehetőségét).
(a magam részéről "elvagyok", hogy így, önerőből felfedeztem egy konkrét ütközési pontot a szerteágazó érvelésben:)
Nem mellesleg, ez az ütközés pont jól illeszkedik ama másik vélekedéshez (szintén matthaios hivatkozta), hogy az ortodoxok - mély máriatiszteletük alapján - akár el is fogadhatnák (-tták volna) a Sz.F. dogmáját, ha a háttérben nem állna az áteredő bűnről vallott eltérő felfogás(uk). Szóval, a megoldás kulcsa (sztem, talán) a "bűn" természetrajza (lehet), ezen belül nem is annyira az áteredő bűn (engedetlenség), mint a "nemzés" (sokasodás) vonatkozásában.
Az "Olvasgass!", "Tanulj még (sokat)!", "Van mit bepótolnod!" -szerű intelmek jegyében, megpróbáltam utánanézni a dolognak, és (hát...) ellentmondásos eredményre jutottam.
Egyfelől (A), Isten kifejezetten parancsba adta a "szaporodjatok, sokasodjatok" felszólítást, innen kezdve nehezen tartható, hogy a "parancs" végrehajtása ELEVE csak bűn ("bűnös" vágy) által megoldható. Isten aligha szólíthatott fel "bűnös" életvitelre - inkább arról lehet szó, hogy a (gyakorlatilag) legelső parancs mélyen kódolva, az ösztön (vágy) szintjén él az emberben (ami amúgy, maga is egy "csoda").
(parlagibban fogalmazva: a "szeretkezésre" késztető VÁGY lehet "bűnös" - az is! -, a "nemzésre" hajtó VÁGY viszont aligha...).
Ez (legalábbis) gyengíti a hivatkozott érvelést (szimandron.hu).
Másfelől (B) kérdés, hogy mennyire komolyan (szó szerint) vehető ez a (z előbbi) "parancs". Kis "szépséghibája" ui., hogy Isten ezt még a bűnbeesés előtt adta...
A megértéshez ismerni kell az Ember bűnbeesés eőtti állapotát. A megjelölt fa gyümölcsének evés-tilalmát Isten a "... hogy meg ne haljatok" kitétellel indokolja (nyomatékosítja). Ebből méltán lehet arra következtetni, hogy a bűnbeesés előtt az ember halhatatlan volt (ezt egyébként matthaios is így véli: "szenvedélyektől és haláltól való mentesség", mint eredeti épség).
Ennek ellentmond az, hogy az Édenkertből való kiűzetés (egyik) indoka, pontosabban annak kapuinak lángpallossal való védelme arra szolgál(t), hogy az ember nehogy hozzáférjen az "életfa" gyümölcséhez, azaz nehogy halhatatlanná váljék. Méltán gondolhatjuk, hogy az ember nem volt eredendően halhatatlan (annak teremtve) - csak akkor lett volna (lenne) az, ha az életfa gyümölcséből is ehetett volna.
Ez utóbbi verzió (lehetőség) megmagyarázhatja a "szaporodjatok, sokasodjatok" parancsát (ami ui. "halhatatlan" teremtménynél nehezen értelmezhető), viszont ellentétes matthaios érvelésével.
Egyelőre eddig jutottam...:)
A hivatkozott írás (szimandron.hu) egyik fő érve (ha jól értem), hogy a fogantatás mindenképpen "bűnben" történik, mert jelen van a "vágy"... Ez pont ellentétes vitapartnered egyik állításával (vhol fentebb), miszerint a természetes fogantatás (aktusa) nem zárja ki a szeplőtelen fogantatást (ennek lehetőségét).
(a magam részéről "elvagyok", hogy így, önerőből felfedeztem egy konkrét ütközési pontot a szerteágazó érvelésben:)
Nem mellesleg, ez az ütközés pont jól illeszkedik ama másik vélekedéshez (szintén matthaios hivatkozta), hogy az ortodoxok - mély máriatiszteletük alapján - akár el is fogadhatnák (-tták volna) a Sz.F. dogmáját, ha a háttérben nem állna az áteredő bűnről vallott eltérő felfogás(uk). Szóval, a megoldás kulcsa (sztem, talán) a "bűn" természetrajza (lehet), ezen belül nem is annyira az áteredő bűn (engedetlenség), mint a "nemzés" (sokasodás) vonatkozásában.
Az "Olvasgass!", "Tanulj még (sokat)!", "Van mit bepótolnod!" -szerű intelmek jegyében, megpróbáltam utánanézni a dolognak, és (hát...) ellentmondásos eredményre jutottam.
Egyfelől (A), Isten kifejezetten parancsba adta a "szaporodjatok, sokasodjatok" felszólítást, innen kezdve nehezen tartható, hogy a "parancs" végrehajtása ELEVE csak bűn ("bűnös" vágy) által megoldható. Isten aligha szólíthatott fel "bűnös" életvitelre - inkább arról lehet szó, hogy a (gyakorlatilag) legelső parancs mélyen kódolva, az ösztön (vágy) szintjén él az emberben (ami amúgy, maga is egy "csoda").
(parlagibban fogalmazva: a "szeretkezésre" késztető VÁGY lehet "bűnös" - az is! -, a "nemzésre" hajtó VÁGY viszont aligha...).
Ez (legalábbis) gyengíti a hivatkozott érvelést (szimandron.hu).
Másfelől (B) kérdés, hogy mennyire komolyan (szó szerint) vehető ez a (z előbbi) "parancs". Kis "szépséghibája" ui., hogy Isten ezt még a bűnbeesés előtt adta...
A megértéshez ismerni kell az Ember bűnbeesés eőtti állapotát. A megjelölt fa gyümölcsének evés-tilalmát Isten a "... hogy meg ne haljatok" kitétellel indokolja (nyomatékosítja). Ebből méltán lehet arra következtetni, hogy a bűnbeesés előtt az ember halhatatlan volt (ezt egyébként matthaios is így véli: "szenvedélyektől és haláltól való mentesség", mint eredeti épség).
Ennek ellentmond az, hogy az Édenkertből való kiűzetés (egyik) indoka, pontosabban annak kapuinak lángpallossal való védelme arra szolgál(t), hogy az ember nehogy hozzáférjen az "életfa" gyümölcséhez, azaz nehogy halhatatlanná váljék. Méltán gondolhatjuk, hogy az ember nem volt eredendően halhatatlan (annak teremtve) - csak akkor lett volna (lenne) az, ha az életfa gyümölcséből is ehetett volna.
Ez utóbbi verzió (lehetőség) megmagyarázhatja a "szaporodjatok, sokasodjatok" parancsát (ami ui. "halhatatlan" teremtménynél nehezen értelmezhető), viszont ellentétes matthaios érvelésével.
Egyelőre eddig jutottam...:)
Karakó
2013.02.18 03:02:04
@egyérintő:
(rég nem „találkoztunk”)
„A kálvinisták között természetes volt az élet átláthatósága. Az átláthatóság, a tiszta élet, a félelem mentesség attól, hogy szégyelleni kellene magunkat (...)
... otthonaik ablakára nem függesztettek függönyt. Merthogy nem volt rá szükség. Ők, a hollandok olyan mindennapi életet éltek, amely miatt nem volt szégyenlenivalójuk, bárki nyugodtan benézhetett az ablakukon, nyugodtan ráláthatott az életükre, ott semmi kivetnivalót nem találhattak (...)
Mivel a függönyt sosem tették ki, így hát elméletileg a hollandusoknak sosem lett volna lehetőség a házaséletre, így kihaltak volna. Ezzel szemben akárhogy is nézzük, a hollandok vannak vagy 16 millióan.”
Mintha félbemaradt volna ez a gondolat. Vagy csak én látok hézagot: elméletileg ... nem lett volna lehetőség ... kihaltak volna ... ezzel szemben ... ennyien vannak. Ha „elméletileg” – akkor mi volt a „gyakorlat” (nem oldottad fel az ellentétet)
Értem én, a tiszta élet, meg nincs miért szégyenkezni – ez nagyon szép és nemes dolog... és a szemérem? (igaz, hogy ez utóbbi az ősbűnnel függ össze, amúgy pedig máig sem ösztönös, hanem nevelt valami)
Persze, az intimitás, bensőségesség, a „pillantások kereszttüze” problematikát fel lehet úgy is fogni, hogy ne nézzen oda, akinek semmi köze. Csak ha kicsit tovább megyünk, akkor végül a budit sem kell körbedeszkázni – hiszen mindenki ezt csinálja, miért szégyenkeznénk? (mások az utcán élnek családi életet – no problem:)
Szóval, ez a függönyös ügy azért erős – nekem. (akkor volt jó, amikor még disznóhólyag feszült az ablakon: a fényt beengedte, a pillantást nem, a függönyt pedig megspórolták:)
(rég nem „találkoztunk”)
„A kálvinisták között természetes volt az élet átláthatósága. Az átláthatóság, a tiszta élet, a félelem mentesség attól, hogy szégyelleni kellene magunkat (...)
... otthonaik ablakára nem függesztettek függönyt. Merthogy nem volt rá szükség. Ők, a hollandok olyan mindennapi életet éltek, amely miatt nem volt szégyenlenivalójuk, bárki nyugodtan benézhetett az ablakukon, nyugodtan ráláthatott az életükre, ott semmi kivetnivalót nem találhattak (...)
Mivel a függönyt sosem tették ki, így hát elméletileg a hollandusoknak sosem lett volna lehetőség a házaséletre, így kihaltak volna. Ezzel szemben akárhogy is nézzük, a hollandok vannak vagy 16 millióan.”
Mintha félbemaradt volna ez a gondolat. Vagy csak én látok hézagot: elméletileg ... nem lett volna lehetőség ... kihaltak volna ... ezzel szemben ... ennyien vannak. Ha „elméletileg” – akkor mi volt a „gyakorlat” (nem oldottad fel az ellentétet)
Értem én, a tiszta élet, meg nincs miért szégyenkezni – ez nagyon szép és nemes dolog... és a szemérem? (igaz, hogy ez utóbbi az ősbűnnel függ össze, amúgy pedig máig sem ösztönös, hanem nevelt valami)
Persze, az intimitás, bensőségesség, a „pillantások kereszttüze” problematikát fel lehet úgy is fogni, hogy ne nézzen oda, akinek semmi köze. Csak ha kicsit tovább megyünk, akkor végül a budit sem kell körbedeszkázni – hiszen mindenki ezt csinálja, miért szégyenkeznénk? (mások az utcán élnek családi életet – no problem:)
Szóval, ez a függönyös ügy azért erős – nekem. (akkor volt jó, amikor még disznóhólyag feszült az ablakon: a fényt beengedte, a pillantást nem, a függönyt pedig megspórolták:)
Jezsuita bloggerek
A pokolról, a rosszról és a szabad akaratról. Gondolatok Isten szenvedésen keresztül érvényre jutó pedagógiájáról
2012.09.16 01:46:57
Gyakori toposz a mai filozófiában, hogy Isten fogalma túl van a jó és a rossz kettősségén, dichotómiáján. Vajon ez azt jelenti, hogy Isten nem csak jó, hanem rossz is? Nem gondolnám. Egyvalami azonban bizonyos: sokan érzik úgy, a templomba járó emberek közül is, hogy az egyház…..
Karakó
2012.10.11 04:01:01
@uszo:
"Ami problémáról fent elmélkedsz, azt a katolikus dogmatika a kegyelemtanban tárgyalja."
Hát, ezt kötve hiszem. Ugyanis az eredeti felvetés (egyházegyesítés kapcsán) - amitől (szíves közreműködéseddel:) jócskán elkanyarodtunk - ez volt: ugyan miért lenne "jó" kevesebb (egyetlen?) keresztény egyház, ha ez / ezek (szerintem nyilvánvalóan) a jelenleginél jelentősen kevesebb keresztény Isten-hívőt (Krisztus-követőt) számlálnának?
Ezt a kérdés(eme)t már háromszor megkerülted, de az sem válaszolt, aki az egyházegyesítést "legfőbb cél"-ként hivatkozta.
(jó, legyen, többet én sem erőltetem - biztosan butaság, vagy ilyesmi)
"Ami problémáról fent elmélkedsz, azt a katolikus dogmatika a kegyelemtanban tárgyalja."
Hát, ezt kötve hiszem. Ugyanis az eredeti felvetés (egyházegyesítés kapcsán) - amitől (szíves közreműködéseddel:) jócskán elkanyarodtunk - ez volt: ugyan miért lenne "jó" kevesebb (egyetlen?) keresztény egyház, ha ez / ezek (szerintem nyilvánvalóan) a jelenleginél jelentősen kevesebb keresztény Isten-hívőt (Krisztus-követőt) számlálnának?
Ezt a kérdés(eme)t már háromszor megkerülted, de az sem válaszolt, aki az egyházegyesítést "legfőbb cél"-ként hivatkozta.
(jó, legyen, többet én sem erőltetem - biztosan butaság, vagy ilyesmi)
Karakó
2012.10.14 04:06:29
@uszo:
"MEGérted?.... MEGismerhető! MEGérthető!"
Világos beszéd (köszönöm). Ha nem akarod érteni, amit mondtam, nem is fogod - az biztos. Ha nem tudod (nem érzed) a nyelvi alakzatok jelentését, értelmét (árnyalatát), akkor csak mások "megfejtésére" hagyatkozhatsz (ez is lehet egy létmód).
(ha talán nem bírod felsőbb / anyanyelvi szinten a magyart, akkor logikus lenne az eredeti szöveget valahol megkeresned. ellenkező esetben, a zsinati dokumentumok fordítóinál kell/ene reklamálnod)
Köszönöm a jótanácsot: tanulok. Pontosabban, szeretnék tanulni, ide is azért járok. Megvallom, nem hiába - nemcsak matthaios és egyérintő (primer módon), hanem valamennyi posztoló és hozzászóló (beleértve a hölgyeket, téged is, sőt még izráelt is) véleménye (szekunder módon) épülésemre szolgál... (legalábbis, reményeim szerint).
"MEGérted?.... MEGismerhető! MEGérthető!"
Világos beszéd (köszönöm). Ha nem akarod érteni, amit mondtam, nem is fogod - az biztos. Ha nem tudod (nem érzed) a nyelvi alakzatok jelentését, értelmét (árnyalatát), akkor csak mások "megfejtésére" hagyatkozhatsz (ez is lehet egy létmód).
(ha talán nem bírod felsőbb / anyanyelvi szinten a magyart, akkor logikus lenne az eredeti szöveget valahol megkeresned. ellenkező esetben, a zsinati dokumentumok fordítóinál kell/ene reklamálnod)
Köszönöm a jótanácsot: tanulok. Pontosabban, szeretnék tanulni, ide is azért járok. Megvallom, nem hiába - nemcsak matthaios és egyérintő (primer módon), hanem valamennyi posztoló és hozzászóló (beleértve a hölgyeket, téged is, sőt még izráelt is) véleménye (szekunder módon) épülésemre szolgál... (legalábbis, reményeim szerint).
Karakó
2013.02.07 03:59:59
@csabee.m:
Úgy tűnik, a komment-társakat nem igazán inspiráltad ezekkel a felvetésekkel. Szerintem az itteniek egyszerű trollnak néznek (az vagy?:)
Csak azért szólok, mert engem is foglalkoztatnak ilyen (ilyesmi) gondolatok, a végidőkkel - pontosabban, a végkimenetellel - kapcsolatosan (ha nem is pont abban a mélységben, ahogyan Téged).
Én pl. eredetileg (régmúlt hittanórák - valószínűleg tévesen értelmezett - passzusai alapján) azt hittem, hogy a feltámadás valami egyenesen összefüggő dolog a lélek halhatatlanságával. Aztán kicsit "sokkolóan" hatott, hogy echte testi feltámadásról van szó...
Mindegy, hosszú történet ez, nem biztos, hogy ide tartozik.
"az örökkön égő tűz a vádlóra (ősi név= Sátán), a hamis prófétára és a fenevadra vonatkozik csupán"
Csak azért, mert felhoztad (ebből gondolom, hogy érdekel a téma, netán tájékozott is vagy benne), hogyan értelmezed Te a "fenevadat"?
Addig ui. értem, hogy klf. megtévesztő figurák (hamis v. álpróféta) jönnek, akik az Ember vesztét akarják, na de a "fenevad" egyértelműen állatra utal! Vajon miért? A történet kezdetén (bukott angyal) szó nem volt állatfigurákról, pont elég volt valós SZELLEMI lényükben romlottnak / ellenségesnek nyilvánítani a ROSSZAT, a gonoszt. Aztán fokozatosan (ördög-ábrázolások: patás, szarvakkal, stb.) előjött az ÁLLAT, és ez meg is marad mind a végidőkig (Jelenések Könyve).
Átfogóbban kérdezve: szerinted mi a valós szerepe (milyen céllal része a Teremtésnek) az ÁLLAT(nak).
Úgy tűnik, a komment-társakat nem igazán inspiráltad ezekkel a felvetésekkel. Szerintem az itteniek egyszerű trollnak néznek (az vagy?:)
Csak azért szólok, mert engem is foglalkoztatnak ilyen (ilyesmi) gondolatok, a végidőkkel - pontosabban, a végkimenetellel - kapcsolatosan (ha nem is pont abban a mélységben, ahogyan Téged).
Én pl. eredetileg (régmúlt hittanórák - valószínűleg tévesen értelmezett - passzusai alapján) azt hittem, hogy a feltámadás valami egyenesen összefüggő dolog a lélek halhatatlanságával. Aztán kicsit "sokkolóan" hatott, hogy echte testi feltámadásról van szó...
Mindegy, hosszú történet ez, nem biztos, hogy ide tartozik.
"az örökkön égő tűz a vádlóra (ősi név= Sátán), a hamis prófétára és a fenevadra vonatkozik csupán"
Csak azért, mert felhoztad (ebből gondolom, hogy érdekel a téma, netán tájékozott is vagy benne), hogyan értelmezed Te a "fenevadat"?
Addig ui. értem, hogy klf. megtévesztő figurák (hamis v. álpróféta) jönnek, akik az Ember vesztét akarják, na de a "fenevad" egyértelműen állatra utal! Vajon miért? A történet kezdetén (bukott angyal) szó nem volt állatfigurákról, pont elég volt valós SZELLEMI lényükben romlottnak / ellenségesnek nyilvánítani a ROSSZAT, a gonoszt. Aztán fokozatosan (ördög-ábrázolások: patás, szarvakkal, stb.) előjött az ÁLLAT, és ez meg is marad mind a végidőkig (Jelenések Könyve).
Átfogóbban kérdezve: szerinted mi a valós szerepe (milyen céllal része a Teremtésnek) az ÁLLAT(nak).
Idén emlékezünk meg a 2. vatikáni zsinat megnyitásának 50. évfordulójáról. E zsinat nagy változást hozott a katolikus egyház életében, mégpedig azáltal, hogy a kereszténység lényegére helyezte a súlypontot, és minden mást ehhez a lényeghez viszonyítva fogalmazott meg. Ezt a…..
Karakó
2012.10.14 05:25:35
Karakó
2012.11.11 05:03:09
Shlomo Sand, izraeli történész tavaly ősszel magyarul is megjelent világhírű könyvét olvasom, melynek címe: “Hogyan alkották meg a zsidó népet?” (The Invention of the Jewish People). A könyv bemutatója épp a házunkban volt, amelyen maga a szerző is megjelent. Mindaz,…..
Karakó
2012.11.11 01:28:54
@csaba carmarthen:
Szerény kiegészítésként @bélaybéla: (szerintem) hibátlan válaszához (2012.11.10. 23:09:26), csak annyit fűznék, hogy az Imre herceghez címzett Intelmek-ként elhíresült irat hitelességét - szorgos munka, sokrétű vizsgálatok nyomán - egyre több történész teszi zárójelbe.
Az irat "előkerülésének" helye és ideje, a benne előforduló - anakronisztikus - nyelvi fordulatok, kifejezések jó közelítéssel valószínűsítik, hogy jóval később keletkezett (valamely "nyugati" apát által korabeli, "sztenderd" műfaji keretek szerint fogalmazott) írásról van szó. Mindezeket tetézi a már szóvá tett félre-fordítás; tehát még az Istvánhoz NEM köthető irat sem az ország, hanem a (királyi) udvar "sokszínűségének" előnyeit hangsúlyozza.
És még egy érv(ecske):
Amennyiben igaz az, hogy István - a magyaroknak elsőként - az addigi "kalandozó" hordákból szervezett "valódi" államot (nem igaz, de ezt most hagyjuk!), ennek az "úttörő" (kezdő, gyakorlatlan) államalapítónak az államszervezésre / -vezetésre vonatkozó (tehát minden előrmény, tapasztalat, felhalmozott tudás, hagyomány nélküli) VÉLEMÉNYÉT ugyan miért gondolnánk etalonnak, vagy megfellebbezhetetlen igazságnak?
Egyszóval, nem csekély itt az (ön)ellentmondás. Az általad közvetített verzió, interpretáció már jó ideje megszűnt hivatkozási alapnak lenni.
Üdv.
Szerény kiegészítésként @bélaybéla: (szerintem) hibátlan válaszához (2012.11.10. 23:09:26), csak annyit fűznék, hogy az Imre herceghez címzett Intelmek-ként elhíresült irat hitelességét - szorgos munka, sokrétű vizsgálatok nyomán - egyre több történész teszi zárójelbe.
Az irat "előkerülésének" helye és ideje, a benne előforduló - anakronisztikus - nyelvi fordulatok, kifejezések jó közelítéssel valószínűsítik, hogy jóval később keletkezett (valamely "nyugati" apát által korabeli, "sztenderd" műfaji keretek szerint fogalmazott) írásról van szó. Mindezeket tetézi a már szóvá tett félre-fordítás; tehát még az Istvánhoz NEM köthető irat sem az ország, hanem a (királyi) udvar "sokszínűségének" előnyeit hangsúlyozza.
És még egy érv(ecske):
Amennyiben igaz az, hogy István - a magyaroknak elsőként - az addigi "kalandozó" hordákból szervezett "valódi" államot (nem igaz, de ezt most hagyjuk!), ennek az "úttörő" (kezdő, gyakorlatlan) államalapítónak az államszervezésre / -vezetésre vonatkozó (tehát minden előrmény, tapasztalat, felhalmozott tudás, hagyomány nélküli) VÉLEMÉNYÉT ugyan miért gondolnánk etalonnak, vagy megfellebbezhetetlen igazságnak?
Egyszóval, nem csekély itt az (ön)ellentmondás. Az általad közvetített verzió, interpretáció már jó ideje megszűnt hivatkozási alapnak lenni.
Üdv.
Karakó
2012.11.11 03:27:33
@Ferdinandus:
Szabó Dezső nem klerikusként vagy teológusként - miután ilyen minőségei (tudtommal) nem voltak - írta vagy mondta el alkalmanként véleményét, hanem "egyszerű" gondolkodóként. Szerintem ez nem baj. Sokan nagyra tartják írásait (műveit), sőt éleslátását, gondolati igazságait is, viszont az is igaz, hogy mások (elsősorban a cionisták, stb.) "nácinak" és antiszemitának bélyegzik (ami szintén kevéssé meglepő "fordulat").
Csak azért hoztam hivatkozásként, mert speciel ez a véleménye valamennyire illeszkedik a témához, illetve korábbi kérdésedhez.
Bocs, azt hiszem félreértettél (rosszul fogalmaztam). Vagy inkább nem ugyanarról beszélünk.
Természetesen az Egyház nem tesz (nem is tehet) különbséget a megtértek "nációja" között (rangsorolás, stb). Ez az Egyház "szempontja", ebben tökéletesen igazad van - csak én (és Sz.D.)nem erről szóltam.
Arról van szó, hogy a katolicuzmus (talán tágabb értelemben, az egész kereszténységről állítható) hit, "belső elköteleződés", vállalás kérdése. Ez egy ilyen vallás (és hit). Ha valamely keresztény (esetleg katolikus) más vallásra tér, "kitér" az Egyházból (pl. buddhista lesz, mint állítólag Laár), az Egyház elkönyveli a veszteséget, és nem modja, hogy "márpedig te mindörökre keresztény vagy, csak most (esetleg) éppen tévúton jársz, de a lelked úgyis hamarosan visszahoz a nyájhoz..." - vagy semmi ilyesmit.
Azonban más vallások nem pont így működnek. Az iszlám (úgy tudom) azt tanítja, ha valaki muszlim szülőktől, muszlim környeztbe születik, az mindörökre muszlim (volt és marad). Lehet tehát formálisan más vallást (pl. kereszténységet) felvenni, más felekezethez csatlakozni, de az iszlám közösség sohasem mond le végérvényesen egykori tagjáról (talán úgy tekinti, hogy az időlegesen sötétségben jár, de a lényegi kötelékekkel mégis és "mindenekfelett" az iszlámhoz kötődik).
Hasonlóan, talán még fokozottabban működik ez a zsidóságnál. (Ha bárkitől megkérdezed, hogy a "zsidó" mivolt micsoda: faji / leszármazási ügy-e, nemzetiségi / kulturális ügy-e, vagy vallási / belső hitbéli ügy-e, nem fogsz érdemi választ kapni.) Azért fokozottabb, mert az iszlám kérlelhetetlenséget a zsidóság - előbbiek szerint - a genetikai motívummal tetézi. A zsidóság ugyanis azt tartja, hogy valaki akkor is "zsidó", ha ugyan déd- és ükszülei bármilyen hiten is éltek, de kimutatott / bizonyított a vérvonal, tehát Ábrahám (pontosabban Jákob) leszármazottja.
De OK, mondjuk, hogy mindezek szintén "csak" egyházi / vallási szempontok... miként a bejegyzésem elején is erről volt szó. Egy hitehagyott muszlim vagy zsidó, nagy ívben tehet arra, mit "gondol" felőle a "régi hite", elhagyott közössége. Módjában áll szabadon, egyéni belátása szerint más (akár keresztény) felekezethez csatlakozni, új hitét megélni, gyakorolni, stb.
Azonban könnyen belátható, hogy ezen a ponton "nem mindegy" az, hogyan és milyen intenzitással "nyúl utána" hitehagyott tagjának a régi vallása. Az Egyház "könnyedén" túlteszi magát a dolgon: legfeljebb eretneknek, bűnösnek bélyegzi a delikvenst, semmiképpen sem VÁRJA EL eltévelyedett bárányától, hogy új hitében, új közösségében a kereszténység eszmeiségét vagy érdekeit(!) képviselje és érvényesítse. (gondolom, ebben egyetérthetünk)
Nem így az iszlám, és különösen nem így a zsidóság. Nem arról van tehát szó, hogy mennyiben ŐSZINTE a "megtérés" (áttérés, hitehagyás), hanem arról, hogy egykori "szülőközössége" (vallása) hajlandó-e (kényszerűen) ELBOCSÁTANI hűtlen bárányát. Eszközök tárháza áll rendelkezésre a mindenféle (elsősorban erkölcsi jellegű) nyomásgyakorlásra; talán nem túlzás ezt ki-ki képzeletére bízni.
Ezért nevezi Szabó Dezső a legveszélyesebbnek a kikeresztelkedett zsidóságot (ő nyilvánvalóan nem a "nyugat" problémáiról, hanem a magyar helyzet felől gondolkodott).
Végső érvként még felhozom napjaink és helyzetünk "rögvalóságát":
Ezen a blogon (tudtommal) egyetlen, zsidó mivoltát nyiltan (sőt büszkén) vállaló személy írogat, aki állítólagosan kikeresztelkedett ("karizmatikus keresztény") - ő viszont a legvadabb és legszemérmetlenebb cionista propagandát nyomatja. A zsidó hit (ünnepek, szemlélet, stb) magasztalása, ezeknek a keresztény gondolatiság fölé-helyezése, a zsidó kiválasztottság-tudat (szintén a keresztény értékrendet támadó) sulykolása, az izraeli terrorállam bűneinek kissebbítése, sőt tagadása, Izrael állam magasztalása hazugságok áradatával (emberi jogok, vallásszabadság, demokrácia, stb) - inkább nem sorolom.
Pontosan azért, amiket mondtál: az Egyház nem tesz / tehet különbséget a betérő "nemzetiségét" illetően, továbbá az Egyház nem kérdőjelezheti meg a betérő őszinteségét -
az Egyház egyszerűen védtelen, kiszolgáltatott az ilyen provokációval és aknamunkával szemben.
Nézd ezt a mérhetetlen kárt (a jezsuiták fórumának átalakítása cionista, zsidó-imádó szócsővé), és gondold végig, hogy nem valami "vezető" személyről, hanem csak egy szerencsétlen bloggerről beszélünk...
Szabó Dezső nem klerikusként vagy teológusként - miután ilyen minőségei (tudtommal) nem voltak - írta vagy mondta el alkalmanként véleményét, hanem "egyszerű" gondolkodóként. Szerintem ez nem baj. Sokan nagyra tartják írásait (műveit), sőt éleslátását, gondolati igazságait is, viszont az is igaz, hogy mások (elsősorban a cionisták, stb.) "nácinak" és antiszemitának bélyegzik (ami szintén kevéssé meglepő "fordulat").
Csak azért hoztam hivatkozásként, mert speciel ez a véleménye valamennyire illeszkedik a témához, illetve korábbi kérdésedhez.
Bocs, azt hiszem félreértettél (rosszul fogalmaztam). Vagy inkább nem ugyanarról beszélünk.
Természetesen az Egyház nem tesz (nem is tehet) különbséget a megtértek "nációja" között (rangsorolás, stb). Ez az Egyház "szempontja", ebben tökéletesen igazad van - csak én (és Sz.D.)nem erről szóltam.
Arról van szó, hogy a katolicuzmus (talán tágabb értelemben, az egész kereszténységről állítható) hit, "belső elköteleződés", vállalás kérdése. Ez egy ilyen vallás (és hit). Ha valamely keresztény (esetleg katolikus) más vallásra tér, "kitér" az Egyházból (pl. buddhista lesz, mint állítólag Laár), az Egyház elkönyveli a veszteséget, és nem modja, hogy "márpedig te mindörökre keresztény vagy, csak most (esetleg) éppen tévúton jársz, de a lelked úgyis hamarosan visszahoz a nyájhoz..." - vagy semmi ilyesmit.
Azonban más vallások nem pont így működnek. Az iszlám (úgy tudom) azt tanítja, ha valaki muszlim szülőktől, muszlim környeztbe születik, az mindörökre muszlim (volt és marad). Lehet tehát formálisan más vallást (pl. kereszténységet) felvenni, más felekezethez csatlakozni, de az iszlám közösség sohasem mond le végérvényesen egykori tagjáról (talán úgy tekinti, hogy az időlegesen sötétségben jár, de a lényegi kötelékekkel mégis és "mindenekfelett" az iszlámhoz kötődik).
Hasonlóan, talán még fokozottabban működik ez a zsidóságnál. (Ha bárkitől megkérdezed, hogy a "zsidó" mivolt micsoda: faji / leszármazási ügy-e, nemzetiségi / kulturális ügy-e, vagy vallási / belső hitbéli ügy-e, nem fogsz érdemi választ kapni.) Azért fokozottabb, mert az iszlám kérlelhetetlenséget a zsidóság - előbbiek szerint - a genetikai motívummal tetézi. A zsidóság ugyanis azt tartja, hogy valaki akkor is "zsidó", ha ugyan déd- és ükszülei bármilyen hiten is éltek, de kimutatott / bizonyított a vérvonal, tehát Ábrahám (pontosabban Jákob) leszármazottja.
De OK, mondjuk, hogy mindezek szintén "csak" egyházi / vallási szempontok... miként a bejegyzésem elején is erről volt szó. Egy hitehagyott muszlim vagy zsidó, nagy ívben tehet arra, mit "gondol" felőle a "régi hite", elhagyott közössége. Módjában áll szabadon, egyéni belátása szerint más (akár keresztény) felekezethez csatlakozni, új hitét megélni, gyakorolni, stb.
Azonban könnyen belátható, hogy ezen a ponton "nem mindegy" az, hogyan és milyen intenzitással "nyúl utána" hitehagyott tagjának a régi vallása. Az Egyház "könnyedén" túlteszi magát a dolgon: legfeljebb eretneknek, bűnösnek bélyegzi a delikvenst, semmiképpen sem VÁRJA EL eltévelyedett bárányától, hogy új hitében, új közösségében a kereszténység eszmeiségét vagy érdekeit(!) képviselje és érvényesítse. (gondolom, ebben egyetérthetünk)
Nem így az iszlám, és különösen nem így a zsidóság. Nem arról van tehát szó, hogy mennyiben ŐSZINTE a "megtérés" (áttérés, hitehagyás), hanem arról, hogy egykori "szülőközössége" (vallása) hajlandó-e (kényszerűen) ELBOCSÁTANI hűtlen bárányát. Eszközök tárháza áll rendelkezésre a mindenféle (elsősorban erkölcsi jellegű) nyomásgyakorlásra; talán nem túlzás ezt ki-ki képzeletére bízni.
Ezért nevezi Szabó Dezső a legveszélyesebbnek a kikeresztelkedett zsidóságot (ő nyilvánvalóan nem a "nyugat" problémáiról, hanem a magyar helyzet felől gondolkodott).
Végső érvként még felhozom napjaink és helyzetünk "rögvalóságát":
Ezen a blogon (tudtommal) egyetlen, zsidó mivoltát nyiltan (sőt büszkén) vállaló személy írogat, aki állítólagosan kikeresztelkedett ("karizmatikus keresztény") - ő viszont a legvadabb és legszemérmetlenebb cionista propagandát nyomatja. A zsidó hit (ünnepek, szemlélet, stb) magasztalása, ezeknek a keresztény gondolatiság fölé-helyezése, a zsidó kiválasztottság-tudat (szintén a keresztény értékrendet támadó) sulykolása, az izraeli terrorállam bűneinek kissebbítése, sőt tagadása, Izrael állam magasztalása hazugságok áradatával (emberi jogok, vallásszabadság, demokrácia, stb) - inkább nem sorolom.
Pontosan azért, amiket mondtál: az Egyház nem tesz / tehet különbséget a betérő "nemzetiségét" illetően, továbbá az Egyház nem kérdőjelezheti meg a betérő őszinteségét -
az Egyház egyszerűen védtelen, kiszolgáltatott az ilyen provokációval és aknamunkával szemben.
Nézd ezt a mérhetetlen kárt (a jezsuiták fórumának átalakítása cionista, zsidó-imádó szócsővé), és gondold végig, hogy nem valami "vezető" személyről, hanem csak egy szerencsétlen bloggerről beszélünk...
Karakó
2012.11.11 04:44:35
@csaba carmarthen:
Nézd, a dolognak erről a vetületéről (erőtlenség vs. akármi) most nincsenek gondolataim, nem tudok erre válaszolni.
Annyi biztos, hogy "a zsidók" NEM testvéreink (hanem felebarátaink), hogy a kereszténység Jézus áldozata által túllépett a judaizmus törzsi hitén (hiedelmén), hogy ezáltal a kereszténységnek nem "ellenfele", hanem max. "múltja" a zsidóhit (judaizmus), viszont naponta látható és (keserűen) tapasztalható, hogy fordítva, a zsidóságnak TERMÉSZETES ellensége az őt meghaladó, "beteljesítő" kereszténység, és egyes megátalkodott zsidók ennek jegyében mindent (lehetőt és lehetetlent) megtesznek a kereszténység annektálására (sajnos, a zászló - egyelőre - nekik áll).
Nézd, a dolognak erről a vetületéről (erőtlenség vs. akármi) most nincsenek gondolataim, nem tudok erre válaszolni.
Annyi biztos, hogy "a zsidók" NEM testvéreink (hanem felebarátaink), hogy a kereszténység Jézus áldozata által túllépett a judaizmus törzsi hitén (hiedelmén), hogy ezáltal a kereszténységnek nem "ellenfele", hanem max. "múltja" a zsidóhit (judaizmus), viszont naponta látható és (keserűen) tapasztalható, hogy fordítva, a zsidóságnak TERMÉSZETES ellensége az őt meghaladó, "beteljesítő" kereszténység, és egyes megátalkodott zsidók ennek jegyében mindent (lehetőt és lehetetlent) megtesznek a kereszténység annektálására (sajnos, a zászló - egyelőre - nekik áll).
Jezsuita bloggerek
Választási lehetőségeink bővülése, avagy: a pluralizmus kötelez az eretnekségre?
2012.10.16 15:03:27
Miért épp erre a honlapra tévedtél, kedves Olvasó? Vajon tudatosan kerested a jezsuiták blogját? Esetleg csak ide keveredtél, és itt ragadtál, bár voltaképpen haszontalan elfoglaltságnak tartod ezt az olvasgatást? Valóban: szántszándékkal jöttél, vagy valami hasznosabbnak tartott…..
Karakó
2012.11.11 03:51:16
Karakó
2012.11.11 04:18:14
@Ferdinandus: @m-athos: @Dr. szpahi: @Urfang:
Imádom ezt a "strucc-politikát": fejet a homokba!! Kiváltképp aranyos a szelektív, sőt kreatív "forráskritika", a Profilt simán le-bulvározzuk, aztán jöhetnek csőstül a békaemberek ürgebőrben, a Che-polós bencések, stb-stb, vége-nélkül, önfeledten vihorászva, mint valami jóféle tini-bulin, vagy VV-matinén...
Az osztrák sajtó teljes vertikumában beszámolt a kremsmünsteri eseményekről (szaftos botrányok). Ha a tisztelt publikum nem sajnált volna néhány kattintást:
diepresse.com/home/bildung/schule/hoehereschulen/742293/Missbrauch_Klosterschueler-klagen-ueber-Rufschaedigung?from=suche.intern.portal
derstandard.at/1332323729198/Stiftsleitung-von-Kremsmuenster-schuetzte-paedophilen-Mitbruder
diepresse.com/home/panorama/religion/623735/Kremsmuenster_Fuer-immer-etwas-kaputtgegangen?from=suche.intern.portal
derstandard.at/1348285793353/Kremsmuenster-Pumpgun-Pater-vor-Anklage
Na persze: bulvármédium a Presse, bulvármédium a Standard, bulvármédium minden, ami esetlegesen negatív összefüggésben tudósítana klerikusok viselt dolgairól.
(ez ugyan nem a bárányok, hanem a birkák jegye)
Imádom ezt a "strucc-politikát": fejet a homokba!! Kiváltképp aranyos a szelektív, sőt kreatív "forráskritika", a Profilt simán le-bulvározzuk, aztán jöhetnek csőstül a békaemberek ürgebőrben, a Che-polós bencések, stb-stb, vége-nélkül, önfeledten vihorászva, mint valami jóféle tini-bulin, vagy VV-matinén...
Az osztrák sajtó teljes vertikumában beszámolt a kremsmünsteri eseményekről (szaftos botrányok). Ha a tisztelt publikum nem sajnált volna néhány kattintást:
diepresse.com/home/bildung/schule/hoehereschulen/742293/Missbrauch_Klosterschueler-klagen-ueber-Rufschaedigung?from=suche.intern.portal
derstandard.at/1332323729198/Stiftsleitung-von-Kremsmuenster-schuetzte-paedophilen-Mitbruder
diepresse.com/home/panorama/religion/623735/Kremsmuenster_Fuer-immer-etwas-kaputtgegangen?from=suche.intern.portal
derstandard.at/1348285793353/Kremsmuenster-Pumpgun-Pater-vor-Anklage
Na persze: bulvármédium a Presse, bulvármédium a Standard, bulvármédium minden, ami esetlegesen negatív összefüggésben tudósítana klerikusok viselt dolgairól.
(ez ugyan nem a bárányok, hanem a birkák jegye)
Időnként túlterheltnek érzed magad? Olyan munkát végzel, amely hajlamos felemészteni a (magán-) életedet? Vagy egyszerűen csak időnként nehézséget okoz, hogy megvédd magad rámenős és erőszakos emberektől? Szükségét érzed, hogy olykor az eddiginél is határozottabban…..
Karakó
2012.11.10 03:25:48
@zzsuzsici:
LOL!!
Szerintem inkább pályaalkalmassági vizsgával kellene megszűrni a pedagógiai pályákra aspirálókat - már ha nem a kaszt érdekeit, hanem a jövőnket nézzük.
LOL!!
Szerintem inkább pályaalkalmassági vizsgával kellene megszűrni a pedagógiai pályákra aspirálókat - már ha nem a kaszt érdekeit, hanem a jövőnket nézzük.
Karakó
2012.11.10 03:29:18
@pacsy:
„rendem hagyománya, hogy egyeseket merészen és nagyvonalúan elvonjon a közvetlen lelkipásztori szükségletektől, valamely "nagyobb jó" (magis) érdekében”
No, amíg saját megközelítésem kifejtésével voltam elfoglalva, erre (és ilyenekre) valóban nem gondoltam (mea culpa!). Hogyha mindenki CSAK pásztorkodna / térítgetne – lehetne talán(?) minden szép, de Egyház (így, ahogy ismerjük) biztosan nem lenne. (nemhogy belátom, hanem ...)
Mégegyszer, köszönöm a válaszaidat. Hiszem és remélem, hogy a kiegészítéseiddel nemcsak az eredeti írásod lett egész-ebb, hanem talán mi mindannyian befogadóbbak (ezzel-azzal „stb” szemben).
„Megszületik a kisbaba, katartikus élmény. De minden éjjel felkelni, hogy megetessük, már nem annyira felemelő. Elkapni a férjem szerelmes pillantását, együtt nézni a naplementét Velencében, katartikus élmények. De átvállalni tőle feladatokat, ha megbetegszik, ahhoz már kitartás kell, elköteleződés. Ha hetekig gondterhelt, nem azt vizslatni, hogy biztosan nem szeret, hanem arra gondolni: értünk dolgozik – ehhez megértés és türelem kell.” (talita)
Örülök annak, hogy a hölgy láthatólag megbékélt az élettel (hogy az ilyen is, olyan is). Számomra zavaró kissé, hogy bár Istennek ad hálát, mégis mintha saját fejlődésének eredményeit méltatná – igaz, lehet / kell magát a felismerést, a dolgok „lényegének” megértését is megköszönni (egyszóval, valószínűleg rosszhiszemű lehet az értékelésem).
Talán az a bajom, hogy nem tudom a „jó” és „rossz” oldalakat (katartikus élmény vs. kitartás, elköteleződés, türelem, „nem annyira felemelő”) kellőképpen szembeállítani (ekként látni); nekem ez (már) jóformán ugyanaz a „massza” (turmix).
„rendem hagyománya, hogy egyeseket merészen és nagyvonalúan elvonjon a közvetlen lelkipásztori szükségletektől, valamely "nagyobb jó" (magis) érdekében”
No, amíg saját megközelítésem kifejtésével voltam elfoglalva, erre (és ilyenekre) valóban nem gondoltam (mea culpa!). Hogyha mindenki CSAK pásztorkodna / térítgetne – lehetne talán(?) minden szép, de Egyház (így, ahogy ismerjük) biztosan nem lenne. (nemhogy belátom, hanem ...)
Mégegyszer, köszönöm a válaszaidat. Hiszem és remélem, hogy a kiegészítéseiddel nemcsak az eredeti írásod lett egész-ebb, hanem talán mi mindannyian befogadóbbak (ezzel-azzal „stb” szemben).
„Megszületik a kisbaba, katartikus élmény. De minden éjjel felkelni, hogy megetessük, már nem annyira felemelő. Elkapni a férjem szerelmes pillantását, együtt nézni a naplementét Velencében, katartikus élmények. De átvállalni tőle feladatokat, ha megbetegszik, ahhoz már kitartás kell, elköteleződés. Ha hetekig gondterhelt, nem azt vizslatni, hogy biztosan nem szeret, hanem arra gondolni: értünk dolgozik – ehhez megértés és türelem kell.” (talita)
Örülök annak, hogy a hölgy láthatólag megbékélt az élettel (hogy az ilyen is, olyan is). Számomra zavaró kissé, hogy bár Istennek ad hálát, mégis mintha saját fejlődésének eredményeit méltatná – igaz, lehet / kell magát a felismerést, a dolgok „lényegének” megértését is megköszönni (egyszóval, valószínűleg rosszhiszemű lehet az értékelésem).
Talán az a bajom, hogy nem tudom a „jó” és „rossz” oldalakat (katartikus élmény vs. kitartás, elköteleződés, türelem, „nem annyira felemelő”) kellőképpen szembeállítani (ekként látni); nekem ez (már) jóformán ugyanaz a „massza” (turmix).
Karakó
2012.11.10 03:35:41
@jan:
„Gondolom, te az utolsó táborban vagy, és sok olyat ismersz, aki a középső táborban van, ezért bizarr neked a poszt üzenete. Én viszont az első táborban vagyok” ... „akik hajlamosak hagyni kihasználni magukat mások által”
Próbálok óvatosan fogalmazni, kényes kérdés. Nem nagyon hiszek ebben a „kihasználni” / „kihasználtság” – dologban...
Egyfelől, van ugye a használat: ez tk. haszonra fordítás. Aligha elítélhető és megvetendő használni dolgokat – különösképpen arra, amire „valók”. Használok egy tárgyat, egy eszközt, mert erre lett „kitalálva” – sőt adott esetben „teremtve” (hiszen használom – sőt, „elhasználom!” a levegőt is...). Másfelől, az ember (a nyelv, a gondolkodásunk) létrehozta a használat egy pejoratív, „elítélendő” változatát is, a „ki” igekötő beiktatása útján.
A következő megfontolás: az emberek (személyek) „használata” – ez már neccesebb, de azért belefér. A pédabeszédekben pl. a szőlősgazda simán „használja” a napszámosokat, béreseket – arra, amire valók – megfelelő fizetség ellenében (több ez üzletnél – bár nyilván AZ IS – maga az élet...). Aztán, az újkori kapitalizmusban (az ellenérték, fizetség mértékének bírálata jegyében) szeretjük azt mondani, hogy a tőkés „kihasználja” a munkást, a dolgozót. Hangsúlyos értelmet kap tehát a pejoratív, „bűnös értelmű” kicsengés.
További vonatkozás, hogy a kinyilatkoztatás szelleméhez nagyon is közel áll a haszonelvűség. Az ószövetségi történetekben minden előfordul (megengedett eszköz), ami Isten tervét szolgálja (hazugság, csalás, lopás, gyilkosság) – ezeket az eszközöket isten „használja” (hatékonyan kihasználja) céljai megvalósítására. De ide tartozik az is, hogy „gyümölcséről ismerszik meg a (jó) fa”, vagy az elásott talentum esete – ami / aki nem hoz hasznot (értsd: nem lehet „jóra” használni, avagy jóra „kihasználni”), az értéktelen, elvetendő.
Mindezek tükrében azt gondolom, hogy „a világon” minden és mindenki „használtatik” (jó esetben arra, amire való); a pejoratív értelmezés („kihasználás” minősítés) viszont teljesen szubjektív, azaz önreflexió. Ezért azt is gondolom, hogy ez „egyszemélyben” (meditatív úton) kezelhető, átértékelhető. (ez hosszabb történet lehet, de talán ennyiből is következtethető)
„Gondolom, te az utolsó táborban vagy, és sok olyat ismersz, aki a középső táborban van, ezért bizarr neked a poszt üzenete. Én viszont az első táborban vagyok” ... „akik hajlamosak hagyni kihasználni magukat mások által”
Próbálok óvatosan fogalmazni, kényes kérdés. Nem nagyon hiszek ebben a „kihasználni” / „kihasználtság” – dologban...
Egyfelől, van ugye a használat: ez tk. haszonra fordítás. Aligha elítélhető és megvetendő használni dolgokat – különösképpen arra, amire „valók”. Használok egy tárgyat, egy eszközt, mert erre lett „kitalálva” – sőt adott esetben „teremtve” (hiszen használom – sőt, „elhasználom!” a levegőt is...). Másfelől, az ember (a nyelv, a gondolkodásunk) létrehozta a használat egy pejoratív, „elítélendő” változatát is, a „ki” igekötő beiktatása útján.
A következő megfontolás: az emberek (személyek) „használata” – ez már neccesebb, de azért belefér. A pédabeszédekben pl. a szőlősgazda simán „használja” a napszámosokat, béreseket – arra, amire valók – megfelelő fizetség ellenében (több ez üzletnél – bár nyilván AZ IS – maga az élet...). Aztán, az újkori kapitalizmusban (az ellenérték, fizetség mértékének bírálata jegyében) szeretjük azt mondani, hogy a tőkés „kihasználja” a munkást, a dolgozót. Hangsúlyos értelmet kap tehát a pejoratív, „bűnös értelmű” kicsengés.
További vonatkozás, hogy a kinyilatkoztatás szelleméhez nagyon is közel áll a haszonelvűség. Az ószövetségi történetekben minden előfordul (megengedett eszköz), ami Isten tervét szolgálja (hazugság, csalás, lopás, gyilkosság) – ezeket az eszközöket isten „használja” (hatékonyan kihasználja) céljai megvalósítására. De ide tartozik az is, hogy „gyümölcséről ismerszik meg a (jó) fa”, vagy az elásott talentum esete – ami / aki nem hoz hasznot (értsd: nem lehet „jóra” használni, avagy jóra „kihasználni”), az értéktelen, elvetendő.
Mindezek tükrében azt gondolom, hogy „a világon” minden és mindenki „használtatik” (jó esetben arra, amire való); a pejoratív értelmezés („kihasználás” minősítés) viszont teljesen szubjektív, azaz önreflexió. Ezért azt is gondolom, hogy ez „egyszemélyben” (meditatív úton) kezelhető, átértékelhető. (ez hosszabb történet lehet, de talán ennyiből is következtethető)
Hol vannak azok az idők, amikor Kohl kancellár könnyekig hatódott, mert Németh Miklós – amúgy szocialista – miniszterelnök kijelentette, hogy nem vagyunk emberkereskedők, és ingyen kiengedtük a keletnémeteket. Ennek az ingyenességnek azonban mégis váratlanul nagy volt a hozama: a…..
Karakó
2012.10.26 02:00:43
@Izrael misztériuma:
"félindiánlány és a zsidófiú"
Na látod, ez az, amit bennetek mindenki, mindenütt annyira szeret.
Hogy roppantul kúl dolog Zimmermant zsidózni, de aki Manó et-at, a báró Bankárt, vagy akár Bíboros urat említi ilyen összefüggésben, az már rohadt náci, amtiszemita, stb. (csak így tovább!)
"félindiánlány és a zsidófiú"
Na látod, ez az, amit bennetek mindenki, mindenütt annyira szeret.
Hogy roppantul kúl dolog Zimmermant zsidózni, de aki Manó et-at, a báró Bankárt, vagy akár Bíboros urat említi ilyen összefüggésben, az már rohadt náci, amtiszemita, stb. (csak így tovább!)
Karakó
2012.10.26 02:17:13
@Izrael misztériuma:
Ez a felvétel még sokkal jobban fog tetszeni Neked:
www.youtube.com/watch?v=WLwHnNybADo
ui. vizuális élményedet fokozza majd, hogy a "félindiánlány és a zsidófiú" előadását a tömeg kedvenc "fallikus" szimbólumod alatt ünnepli (1:12 - 3.20)
Ez a felvétel még sokkal jobban fog tetszeni Neked:
www.youtube.com/watch?v=WLwHnNybADo
ui. vizuális élményedet fokozza majd, hogy a "félindiánlány és a zsidófiú" előadását a tömeg kedvenc "fallikus" szimbólumod alatt ünnepli (1:12 - 3.20)
Karakó
2012.10.27 02:35:02
@csaba carmarthen:
"es pohar sor mellett akarja megbeszelni azt amire felmondattal elobb azt mondta, hogy nem tudja a valaszt;) "
Pontosan így van! (vicc, kacsintás nélkül) Ha nem tudom a választ, a kérdés megbeszélésenk "sör-vonzatát" kész vagyok fizetni. Ellenkező esetben (ha netán "tudom" a választ), a cehhet a kérdező ("alul-informált") fizeti. Üzlet = üzlet.
Nem mellesleg: nagy pofára-esésem ez Veled kapcsoletban (bocsi!).
"es pohar sor mellett akarja megbeszelni azt amire felmondattal elobb azt mondta, hogy nem tudja a valaszt;) "
Pontosan így van! (vicc, kacsintás nélkül) Ha nem tudom a választ, a kérdés megbeszélésenk "sör-vonzatát" kész vagyok fizetni. Ellenkező esetben (ha netán "tudom" a választ), a cehhet a kérdező ("alul-informált") fizeti. Üzlet = üzlet.
Nem mellesleg: nagy pofára-esésem ez Veled kapcsoletban (bocsi!).
Jezsuita bloggerek
Újra egy szó a papok szexuális visszaéléseiről… (könyvajánló)
2012.10.01 22:26:03
Egy új kiadványt szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. A könyv szörnyűséges témával foglalkozik: aligha van valaki, akire az újdonság erejével hatna a keresztény egyházakat világszerte megrázó, hatalmas médiavisszhangot és érthető felháborodást kiváltó botránysorozat, a…..
Karakó
2012.10.26 01:46:09
@m-athos:
Nem kifejezetten Őszentsége "felelősségére" szerettem volna kihegyezni a megjegyzésemet (bár igen, meglehetősen így hangzott:(
Mindössze egy kérdést próbálok itt feszegetni, amire nem tudom a választ - méghozzá meglehetősen sikertelenül, ui. senki sem nagyon veszi a lapot (ld. a Szafarov-bejegyzés alatt is). A kérdés: hogyan állnak a dolgok a bűn / evilági büntetés / erkölcs háromszögében. Nem világítja meg (számomra), inkább csak tovább bonyolítja az ügyet a büntetés / bűnhődés fogalompár, amint az is, hogy a teológialag definiált és a szekuláris törvényekkel szabályozott "bűnöknek" ugyan jelentős a keresztmetszete, de kölcsönösen van ebbe nem tartozó részhalmazuk is.
Elemi szintű ("ösztönös") reakciónak látom, hogy a klerikusok által elkövetett bűnök áldozatai panaszukkal nem a világi, hanem az egyházi hatóságokhoz fordulnak. Elfogadom, hogy ez "érthető" (hitük által, stb), csak azt nem tudom még, hogy helyes-e. Még problémásabbnak tűnik, hogy azok a feljebbvalók, akik okvetlenül tudnak ezekről a dolgokról, hajlamosak úgy kezelni, mintha gyónás útján jutottak volna ismeretre (pedig nyilván nem), és mintegy saját hatáskörükben készek "megoldani" (penitencia mellett feloldozni) az ügyeket. Ez - ha lehet - méginkább érthető (egyházi érdek, stb), de erről sem igazán tudom, hogy helyes-e.
A kérdés más megfogalmazásban: fűződik-e *keresztény erkölcsi érdek* (igen, így együtt) az elkövetett és megismert bűn elkövetőjének evilági ("világi" törvénykezés szerinti) megbüntetéséhez, a bűnös "materiális" (földi / testi) bűnhődéséhez?
Csak nagyon töredékes, elnagyolt válasz-lehetőségek:
a) ha igen, akkor miért nem jelentenek fel minden(!) pedofil, vagy sikkasztó, stb. papot / püspököt a hatáskörrel rendelkező rendőrségen, ügyészségen? (mert, ugye, nem ez történik)
b) ha nem, akkor mire fel ez a sikoltozás Szafarov-ügyben a magukat a keresztény értékrend szilárd statútumán definiálók részéről (mert, ugye, ez történik)
(ja, további kérdések lehetnének, pl. a spicliség / bűnpártolás határmezsgyéje - keresztény szemmel -, de már így is túl hosszú)
Nem kifejezetten Őszentsége "felelősségére" szerettem volna kihegyezni a megjegyzésemet (bár igen, meglehetősen így hangzott:(
Mindössze egy kérdést próbálok itt feszegetni, amire nem tudom a választ - méghozzá meglehetősen sikertelenül, ui. senki sem nagyon veszi a lapot (ld. a Szafarov-bejegyzés alatt is). A kérdés: hogyan állnak a dolgok a bűn / evilági büntetés / erkölcs háromszögében. Nem világítja meg (számomra), inkább csak tovább bonyolítja az ügyet a büntetés / bűnhődés fogalompár, amint az is, hogy a teológialag definiált és a szekuláris törvényekkel szabályozott "bűnöknek" ugyan jelentős a keresztmetszete, de kölcsönösen van ebbe nem tartozó részhalmazuk is.
Elemi szintű ("ösztönös") reakciónak látom, hogy a klerikusok által elkövetett bűnök áldozatai panaszukkal nem a világi, hanem az egyházi hatóságokhoz fordulnak. Elfogadom, hogy ez "érthető" (hitük által, stb), csak azt nem tudom még, hogy helyes-e. Még problémásabbnak tűnik, hogy azok a feljebbvalók, akik okvetlenül tudnak ezekről a dolgokról, hajlamosak úgy kezelni, mintha gyónás útján jutottak volna ismeretre (pedig nyilván nem), és mintegy saját hatáskörükben készek "megoldani" (penitencia mellett feloldozni) az ügyeket. Ez - ha lehet - méginkább érthető (egyházi érdek, stb), de erről sem igazán tudom, hogy helyes-e.
A kérdés más megfogalmazásban: fűződik-e *keresztény erkölcsi érdek* (igen, így együtt) az elkövetett és megismert bűn elkövetőjének evilági ("világi" törvénykezés szerinti) megbüntetéséhez, a bűnös "materiális" (földi / testi) bűnhődéséhez?
Csak nagyon töredékes, elnagyolt válasz-lehetőségek:
a) ha igen, akkor miért nem jelentenek fel minden(!) pedofil, vagy sikkasztó, stb. papot / püspököt a hatáskörrel rendelkező rendőrségen, ügyészségen? (mert, ugye, nem ez történik)
b) ha nem, akkor mire fel ez a sikoltozás Szafarov-ügyben a magukat a keresztény értékrend szilárd statútumán definiálók részéről (mert, ugye, ez történik)
(ja, további kérdések lehetnének, pl. a spicliség / bűnpártolás határmezsgyéje - keresztény szemmel -, de már így is túl hosszú)
Karakó
2012.10.26 16:08:41
@m-athos:
Köszönöm.
Ezek szerint, az elvi jellegű kérdés(em)re neked sincs válaszod (sajnálom). Üdv.
Köszönöm.
Ezek szerint, az elvi jellegű kérdés(em)re neked sincs válaszod (sajnálom). Üdv.
Karakó
2012.10.27 00:22:38
@m-athos:
Egy sört - bármikor! (de én fizetek:)
(ööööö... hogyan kell egy ilyet összehozni? - kezdő vagyok:)
Egy sört - bármikor! (de én fizetek:)
(ööööö... hogyan kell egy ilyet összehozni? - kezdő vagyok:)
Szent Ignác lelkigyakorlatai eredetileg arra vannak kitalálva, hogy segítsenek a helyes döntések meghozásában. Mindannyian voltunk már döntéshelyzetben – olykor nehezekben is. Ez végső soron elkerülhetetlen, különösen, mivel ha nem döntünk, olykor az is…..
Karakó
2012.10.22 03:09:22
@P.E.:
"(...) a kereszténységben azt szeretem, hogy nem egy beavató vallás, azt szeretem benne, hogy transzparens, mindenkinek elérhető, mindenkinek hozzáférhető, világos tanítás. Nem csak a kiváltságosok létjogosultsága (...)"
Milyen jó, hogy ennyire különbözőek, "sokszínűek" vagyunk...
Én a kereszténységben (ezen belül is a rk-ban) kiváltképpen azt szeretem, hogy "az enyém" - ezen túl különösen "szeretnivalót" nem is nagyon látok benne.
Nem tudom, mit tekintesz "beavatásnak", de szerintem más vallások is eléggé "hozzáférhetőek" bárki számára (ha jól tudom, még a meglehetősen hermetikus zsidó-hit esetében is létezik a "betértek" - nem "vér szerint" zsidónak születettek - osztálya).
A "szerethető" minőség tekintetében...
Ugyan minden (vagy a legtöbb) vallás megfogalmaz bizonyos kizárólagossági / önazonossági tételeket (hitvallás, ilyesmi), a mi hitünk (kétkedők kedvéért: RK) szerintem fölös eréllyel hangsúlyozza önnön tévedhetetlenségét. Persze, ez ízlés kérdése.
Azon "létmód" áll inkább közel(ebb) hozzám, miszerint: "dícsérje minden nép a magasságos, mindenható, teremtő Istent a saját hite szerint" - esetünkben ez a rk, mások esetében a gk, megint mások a református, ortodox, muszlim, Krisna-tudatú vagy zsidó hit szerint magasztalják a Teremtőt, ámen.
(elnézést kérek az óhatatlan pátoszért)
"(...) a kereszténységben azt szeretem, hogy nem egy beavató vallás, azt szeretem benne, hogy transzparens, mindenkinek elérhető, mindenkinek hozzáférhető, világos tanítás. Nem csak a kiváltságosok létjogosultsága (...)"
Milyen jó, hogy ennyire különbözőek, "sokszínűek" vagyunk...
Én a kereszténységben (ezen belül is a rk-ban) kiváltképpen azt szeretem, hogy "az enyém" - ezen túl különösen "szeretnivalót" nem is nagyon látok benne.
Nem tudom, mit tekintesz "beavatásnak", de szerintem más vallások is eléggé "hozzáférhetőek" bárki számára (ha jól tudom, még a meglehetősen hermetikus zsidó-hit esetében is létezik a "betértek" - nem "vér szerint" zsidónak születettek - osztálya).
A "szerethető" minőség tekintetében...
Ugyan minden (vagy a legtöbb) vallás megfogalmaz bizonyos kizárólagossági / önazonossági tételeket (hitvallás, ilyesmi), a mi hitünk (kétkedők kedvéért: RK) szerintem fölös eréllyel hangsúlyozza önnön tévedhetetlenségét. Persze, ez ízlés kérdése.
Azon "létmód" áll inkább közel(ebb) hozzám, miszerint: "dícsérje minden nép a magasságos, mindenható, teremtő Istent a saját hite szerint" - esetünkben ez a rk, mások esetében a gk, megint mások a református, ortodox, muszlim, Krisna-tudatú vagy zsidó hit szerint magasztalják a Teremtőt, ámen.
(elnézést kérek az óhatatlan pátoszért)
Karakó
2012.10.22 03:38:29
@csaba carmarthen:
"XIV. Benedek pápa az Indexet (tiltott könyvek jegyzéke, melyet VI. Pál 1966‐ban eltörölt) létrehozó konstitúcióban ..."
Ezt jól értem? Ismét van "tiltott könyvek jegyzéke"? (ezt nem tudtam! - hol található?)
Más
Úgy tudom, hogy hitünk (rk) szerint az emberi nyelvű (írott / íratlan) kinyilatkoztatás az apostolok korával LEZÁRULT. Ugyan nem ismerem ezen lezárás tárgyi dokumentumát (dogmatikában, katekizmusban), de eléggé meggyőző módon jelentette ezt ki (itt) pl. @matthaios: .
Már azt sem nagyon értem, hogy olyan esetek, amelyeket az Egyház elismert (Lourdes, Fatima), hogyan férnek bele ebbe - hiszen isteni kijelentésekről, megnyilatkozásokról van szó.
Azt viszont végképp nem értem, hogy az rk egyház által hitelesként el nem ismert (medjugorje, nagyfigyelmeztetés, stb) üzenetek hogyan férnek be ebbe a keretbe...
Eszem ágában sincs megkérdőjelezni HITEDET - csak kérdezem, a magam okulására, Te (még) római katolikus valású vagy-e?
(vagy másképp: mennyi divergenciát bír meg hitünk?)
"XIV. Benedek pápa az Indexet (tiltott könyvek jegyzéke, melyet VI. Pál 1966‐ban eltörölt) létrehozó konstitúcióban ..."
Ezt jól értem? Ismét van "tiltott könyvek jegyzéke"? (ezt nem tudtam! - hol található?)
Más
Úgy tudom, hogy hitünk (rk) szerint az emberi nyelvű (írott / íratlan) kinyilatkoztatás az apostolok korával LEZÁRULT. Ugyan nem ismerem ezen lezárás tárgyi dokumentumát (dogmatikában, katekizmusban), de eléggé meggyőző módon jelentette ezt ki (itt) pl. @matthaios: .
Már azt sem nagyon értem, hogy olyan esetek, amelyeket az Egyház elismert (Lourdes, Fatima), hogyan férnek bele ebbe - hiszen isteni kijelentésekről, megnyilatkozásokról van szó.
Azt viszont végképp nem értem, hogy az rk egyház által hitelesként el nem ismert (medjugorje, nagyfigyelmeztetés, stb) üzenetek hogyan férnek be ebbe a keretbe...
Eszem ágában sincs megkérdőjelezni HITEDET - csak kérdezem, a magam okulására, Te (még) római katolikus valású vagy-e?
(vagy másképp: mennyi divergenciát bír meg hitünk?)
Karakó
2012.10.22 12:07:00
@P.E.:
Ez szép volt:) örülök, hogy így érzel, így élsz.
"Én úgy vagyok az RK vallásommal", hogy a hitem ezernyi szilánk, ezek karcolják-felsértik az értelmet. Alig győzök rendet rakni (mégis szeretem ezt: nehéz, de "értelmes" foglalatosság).
Ez szép volt:) örülök, hogy így érzel, így élsz.
"Én úgy vagyok az RK vallásommal", hogy a hitem ezernyi szilánk, ezek karcolják-felsértik az értelmet. Alig győzök rendet rakni (mégis szeretem ezt: nehéz, de "értelmes" foglalatosság).
De az embert vágyai vezérlik – dalolta Petőfi Sándor. Ezt vallja a reklámipar is, persze a vágyakat másképp értelmezve, többnyire a maslowi piramis alsó két szintjén. Ugye, kedves olvasóim, ismerik Maslow piramisát? Maslow Ábrahám az állati motivációval foglalkozott, de…..
Karakó
2012.10.14 02:45:57
@egyérintő:
Óóóóó, ugyan, kedves egyérintő, hogyan jönnék én ahhoz, hogy a tisztelt versenyzőket "helyükre rakjam"?!
Mindössze, mezei talpasként merészkedem bizonyos ellenvetéseket megfogalmazni - hát gyarló módon, tudom, de kinek-kinek képességei szerint, amint az rendeltetett...
(keveset jársz erre...)
Óóóóó, ugyan, kedves egyérintő, hogyan jönnék én ahhoz, hogy a tisztelt versenyzőket "helyükre rakjam"?!
Mindössze, mezei talpasként merészkedem bizonyos ellenvetéseket megfogalmazni - hát gyarló módon, tudom, de kinek-kinek képességei szerint, amint az rendeltetett...
(keveset jársz erre...)
Karakó
2012.10.14 03:01:12
@uszo:
"Nahát! Már megint nem figyelsz. Orbán keveri!"
Nézd, igazán nem vártam (soha) összeomlásodat, "fejedre-hamu-szórását", de azért az ilyen infantilis (óvodás) "érveléstől" többre számítottam.
Orbán sehol nem beszélt "magyar civilizáció"-ról.
Ha te (titokban / gondolatban) kevered a kultúra fogalmát a civilizációval, azt lécci ne akard már más nyakába varrni...
"Nahát! Már megint nem figyelsz. Orbán keveri!"
Nézd, igazán nem vártam (soha) összeomlásodat, "fejedre-hamu-szórását", de azért az ilyen infantilis (óvodás) "érveléstől" többre számítottam.
Orbán sehol nem beszélt "magyar civilizáció"-ról.
Ha te (titokban / gondolatban) kevered a kultúra fogalmát a civilizációval, azt lécci ne akard már más nyakába varrni...
Karakó
2012.10.14 03:26:02
@uszo:
"Beszélgető társamat meg ne minősítsd már.
Neki ismeretei széleskörűek tudása nagy, ellentétben azokkal akiknek leginkább az arcuk nagy."
Ugyan, hol / hogyan minősítettem volna szegény beszélgető-társadat (izráelt) - fallikus víziói őt magát minősítik (még akkor is, ha ötleteit / látomásait a Népszavából ollózza).
Persze, hogy nem vitatom "széleskörű, nagy" tudását, ismereteit. Viszont azt - érthető korlátaim okán - soha nem fogom tudni számodra (is) érthető, emészthető alakban megfogalmazni, hogy mennyire viszonylagos a tárgyi (lexikális, adatismereti, stb) "tudás", és mennyire embertelen (káros, destruktív, stb) ennek visszaélés-szerű, hazug (szívtelen, gerilla-módú) hasznosítása.
Egyebekben, sajnálom, hogy a "címszavakon" nem igazán jutottál túl; a gondolkodás (szerintem) nem áll meg ezeken, hanem a titkokat kutatja.
(messze nem elutasítólag mondom, de az elvileg lehetséges beszélgetés kereteit ez jelentősen szűkíti...)
"Beszélgető társamat meg ne minősítsd már.
Neki ismeretei széleskörűek tudása nagy, ellentétben azokkal akiknek leginkább az arcuk nagy."
Ugyan, hol / hogyan minősítettem volna szegény beszélgető-társadat (izráelt) - fallikus víziói őt magát minősítik (még akkor is, ha ötleteit / látomásait a Népszavából ollózza).
Persze, hogy nem vitatom "széleskörű, nagy" tudását, ismereteit. Viszont azt - érthető korlátaim okán - soha nem fogom tudni számodra (is) érthető, emészthető alakban megfogalmazni, hogy mennyire viszonylagos a tárgyi (lexikális, adatismereti, stb) "tudás", és mennyire embertelen (káros, destruktív, stb) ennek visszaélés-szerű, hazug (szívtelen, gerilla-módú) hasznosítása.
Egyebekben, sajnálom, hogy a "címszavakon" nem igazán jutottál túl; a gondolkodás (szerintem) nem áll meg ezeken, hanem a titkokat kutatja.
(messze nem elutasítólag mondom, de az elvileg lehetséges beszélgetés kereteit ez jelentősen szűkíti...)
Höll quondam dictus, cum suspicit astra Viennae Hell clarum merito nomen adeptus erat. Sic ex visceribus terrae, noctisque cavernis In coelos gentem sustulit ille suam. Kepler 1631-ben figyelte meg először a Vénuszt, amint…..
Karakó
2012.09.26 11:11:18
@Pandit:
Szerintem beszélj nyugodtan csak a magad nevében - úgy jobban érthető, jobban is hihető (és végképp nem kell elmagyarázni).
Remélem, @borazslo: megértette, amit mondtam. Neked nem igazán sikerült, pedig csak egyetlen idegen szó szerepelt, azt is lefordítottam.
(a "nemes" jelzőt köszönöm - sajnos érdemtelen vagyok erre)
Szerintem beszélj nyugodtan csak a magad nevében - úgy jobban érthető, jobban is hihető (és végképp nem kell elmagyarázni).
Remélem, @borazslo: megértette, amit mondtam. Neked nem igazán sikerült, pedig csak egyetlen idegen szó szerepelt, azt is lefordítottam.
(a "nemes" jelzőt köszönöm - sajnos érdemtelen vagyok erre)
Karakó
2012.09.26 15:05:04
@Pandit:
Belemehetünk ebbe: a legegyszerűbb mondatnak is LEHETSÉGES többféle értelmezése (még ha mindjárt kínos-erőltetetten is).
Szerintem a szerző "köszönete" Csaba irányába metsző iróniától (volt) terhelt - vagy "ékes".
Ezt az értelmezésemet támasztja alá az "offtopic" kitétel (ezt ugye a legritkábban szoktuk elismerőleg, dícsérőleg használni - legfeljebb megengedő értelemben, türelemmel).
De hogy még ennyi kétségünk se maradjon, ott virít a "spam" cimke, mint kvázi - igaz szubjektív (vö. "számomra", mármint SZERZŐ számára) értékelés. A szónak szerintem mindössze egyetlen jelentése ismert: kéretlen üzenet, ez a jelentés viszont klf. árnyalataiban a "zavaró"-tól a kifejezetten "ellenséges"-ig mozog (mozgolódik).
Ezekert a mondatokat érvelésnek szántam a saját értelmezésem (és eredeti megjegyzésem) védelmében. Köszönöm, ha végiggondolod magad is, és külön megtisztelnél azzal, ha megpróbálnád igazolni ellenvetésedet.
(megjegyzem, a "mindannyian tiszteletben tartjuk és nagyra értékeljük" kijelentésedben lehet sok igazság /szerintem van is!/, de ez most, ebben a viszonylatban nem érv)
Én is bocsánatodat kérem az indulatos visszavágásért.
Belemehetünk ebbe: a legegyszerűbb mondatnak is LEHETSÉGES többféle értelmezése (még ha mindjárt kínos-erőltetetten is).
Szerintem a szerző "köszönete" Csaba irányába metsző iróniától (volt) terhelt - vagy "ékes".
Ezt az értelmezésemet támasztja alá az "offtopic" kitétel (ezt ugye a legritkábban szoktuk elismerőleg, dícsérőleg használni - legfeljebb megengedő értelemben, türelemmel).
De hogy még ennyi kétségünk se maradjon, ott virít a "spam" cimke, mint kvázi - igaz szubjektív (vö. "számomra", mármint SZERZŐ számára) értékelés. A szónak szerintem mindössze egyetlen jelentése ismert: kéretlen üzenet, ez a jelentés viszont klf. árnyalataiban a "zavaró"-tól a kifejezetten "ellenséges"-ig mozog (mozgolódik).
Ezekert a mondatokat érvelésnek szántam a saját értelmezésem (és eredeti megjegyzésem) védelmében. Köszönöm, ha végiggondolod magad is, és külön megtisztelnél azzal, ha megpróbálnád igazolni ellenvetésedet.
(megjegyzem, a "mindannyian tiszteletben tartjuk és nagyra értékeljük" kijelentésedben lehet sok igazság /szerintem van is!/, de ez most, ebben a viszonylatban nem érv)
Én is bocsánatodat kérem az indulatos visszavágásért.
Karakó
2012.10.02 03:37:43
Vajon létezik reinkarnáció? A hinduk és a buddhisták szerint: minden esetre (az pedig minimum összesen kb. 1,3 milliárd ember). No persze az igazság nem többségi szavazás kérdése (meg ugyebár amúgy sincsenek többségben! :) Minden esetre elgondolkoztató, hogy a reinkarnáció…..
Karakó
2012.09.24 03:59:33
“Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi…..
Az elmúlt évtizedekben (századokban?) nagy divat a hit és ész viszonyát boncolgatni, minderről konferenciákat rendezni, könyveket írni és a témát újra és újra felmelegíteni (lásd itt is pár bejegyzéssel lejjebb). Ez mára már kb. az a közhely kéne legyen értelmiségiek…..
Karakó
2011.09.11 16:26:52
@Ky-Lí:
Nem vagyok itt törzstag (hozzászóló), a "népszerűségem" is jócskán a negatív tartományban sunnyadhat.
Ezért aztán, mint "érdemtelen" mondok köszönetet a @Tilikov: -nak címzett két (emberséges) mondatodért.
Persze, ezzel jól fel is adtad nekem a leckét; azóta azon agyalok, hogy ugyan mit oszthat egy jezsuita Tilikov "álláspontjából". Nem baj (szeretek gondolkozni, mint bármelyik pancser / amatőr); legalább elvagyok ezzel jó ideig...
Nem vagyok itt törzstag (hozzászóló), a "népszerűségem" is jócskán a negatív tartományban sunnyadhat.
Ezért aztán, mint "érdemtelen" mondok köszönetet a @Tilikov: -nak címzett két (emberséges) mondatodért.
Persze, ezzel jól fel is adtad nekem a leckét; azóta azon agyalok, hogy ugyan mit oszthat egy jezsuita Tilikov "álláspontjából". Nem baj (szeretek gondolkozni, mint bármelyik pancser / amatőr); legalább elvagyok ezzel jó ideig...
Karakó
2011.09.11 16:56:01
@matthaios:
A minap kissé lazán söpörted le ellenvetésemet:
"Semmiképen sem a kenyér fogalmáról van szó, mert ekkor az átváltoztatáskor minden kenyérnek át kellenne változnia, hiszen a kenyér fogalma minden kenyérre vonatkozik."
Miután igen kevéssé vagyok járatos Arisztotelész világképének és nyelvezetének rejtelmeiben, ezért inkább csak kérdezem (mintsem állítanám): mit jelent pontosabban a "szubsztancia"?
Ha jól értem (nem biztos!), a lényeget, valaminek a lényegét (csak hogy kicsit magyarítsuk). Az accidensek pedig a tulajdonságokat.
Az egyik hsz-ben valahogy úgy magyaráztad a szubsztancia értelmét, hogy: én, mint én magam, nem vagyok azonos egyetlen tulajdonságommal (alacsony/magas, sovány/kövér, férfi/nő, stb)... - ha jól emlékszem. Az ilyenekre szokta @peppe80: azt mondani "nagyot hasítottál" - emberre "magyaráztad", amit tárgyakról tartasz.
Másik kérdés: akkor szerinted ez a szubsztancia (lényeg) anyagi természetű-e, avagy anyagtalan szellemi (hogy képzet lenne, azt már kizártad a "fogalom" elutasításával)?
Találgatok: a dolgok "lényege" nem lehet anyagi természetű, mert az összes anyagi összetevőt (szerkezet, összetétel, energiaállapot, szín-íz-szag-tapinthatóság) mind a tulajdonságok (akcidensek) körébe soroltad. Következésképpen a tárgyaknak (mindegyiknek) "fizikai" valójukon túl van egy "szellemi" dimenziójuk, amiből egyebek mellett (talán) következik, hogy egyetlenegyet sem lehet pl. "szétszedni" és újra "összerakni".
Talán érthető, amiket kérdezek. Talán az is, hogy a feltételezett válaszok hogyan hajlanak mindinkább a képzelgés, "mondva-csinálás" területére...
Üdvözlettel.
A minap kissé lazán söpörted le ellenvetésemet:
"Semmiképen sem a kenyér fogalmáról van szó, mert ekkor az átváltoztatáskor minden kenyérnek át kellenne változnia, hiszen a kenyér fogalma minden kenyérre vonatkozik."
Miután igen kevéssé vagyok járatos Arisztotelész világképének és nyelvezetének rejtelmeiben, ezért inkább csak kérdezem (mintsem állítanám): mit jelent pontosabban a "szubsztancia"?
Ha jól értem (nem biztos!), a lényeget, valaminek a lényegét (csak hogy kicsit magyarítsuk). Az accidensek pedig a tulajdonságokat.
Az egyik hsz-ben valahogy úgy magyaráztad a szubsztancia értelmét, hogy: én, mint én magam, nem vagyok azonos egyetlen tulajdonságommal (alacsony/magas, sovány/kövér, férfi/nő, stb)... - ha jól emlékszem. Az ilyenekre szokta @peppe80: azt mondani "nagyot hasítottál" - emberre "magyaráztad", amit tárgyakról tartasz.
Másik kérdés: akkor szerinted ez a szubsztancia (lényeg) anyagi természetű-e, avagy anyagtalan szellemi (hogy képzet lenne, azt már kizártad a "fogalom" elutasításával)?
Találgatok: a dolgok "lényege" nem lehet anyagi természetű, mert az összes anyagi összetevőt (szerkezet, összetétel, energiaállapot, szín-íz-szag-tapinthatóság) mind a tulajdonságok (akcidensek) körébe soroltad. Következésképpen a tárgyaknak (mindegyiknek) "fizikai" valójukon túl van egy "szellemi" dimenziójuk, amiből egyebek mellett (talán) következik, hogy egyetlenegyet sem lehet pl. "szétszedni" és újra "összerakni".
Talán érthető, amiket kérdezek. Talán az is, hogy a feltételezett válaszok hogyan hajlanak mindinkább a képzelgés, "mondva-csinálás" területére...
Üdvözlettel.
Karakó
2011.09.12 00:48:26
@matthaios:
Tartok tőle, hogy még mindig nem-nagyon értem (érzem?) ezt a szubsztancia-dolgot. Ha esetleg van még időd és türelmed is hozzám, nem bántanál meg, ha kissé szájba-rágósabban, akár dedós szinten lennél kedves megmutatni... Könnyen lehet, hogy analfabéta vagyok ehhez, mert nem tudom, mit értsek "lételv" alatt, mi az a "magánvaló" (v. magábanvaló), stb. Azért próbálom...
Pl. (ezek szerint) többféle létösszetevő van (különböztethető meg):
a) a lényeg; ez az a "létösszetevő", amitől egy dolog az, ami - és nem "más"
b) a szubsztancia; ez a létösszetevő "hordozza" az akcidenseket (miért kell ezeket hordozni?)
c) ----- van még más létösszetevő is? összesen hány? (és Te ezt mind érted is?)
"A szubsztancia érzékszerveinkkel nem érzékelhető, azonban például nyelvünkben „rajtakapható”, mert a mondatokban alanyként szerepel, míg az akcidensek állítmányként."
Ezen gondolkoztam egy sort (próbálom elképzelni). Sajnos az én "műkedvelő" szintemen minden a konkrétumoktól indul, a remélt általános felé...
Veszem azt, hogy van egy közönséges irkalapom. Ha jól értem, ennek (és talán mindennek?) a szubsztanciája az, hogy VAN (létezik, létösszetevők, stb). Vagy így: "van egy lapom"(?)
Aztán azt mondhatom, hogy a lapom szép, fehér, vékony, papírból van, tiszta, stb. - ezek természetesen az akcidensek. Igazad van, mindaddig amíg a lapról MAGÁRÓL beszélek, az a mondatokban alany lesz, az akcidensek pedig állítmány. Más a helyzet akkor, ha további derivátumok lépnek képbe (pl. egy cselekvő): levelet írok a lapomra, nagyon szeretem/unom a lapomat, hiányzik nagyon a lapom (ha elveszíteném), stb. Ilyenkor a lap(om) már nem alany, hanem tárgy vagy határozó, az akcidensek viszont fel sem merülnek... azaz további fejlesztéssel ezek is felmerülhetnek, pl.: unom a lapomat! - de nem azt hogy van (mert amúgy kell!), hanem csak azt, hogy tiszta-fehér (inkább lenne ráírva valami kedvesség). Jó, nem turbózom tovább...
"A tulajdonságok változhatnak, az őket hordozó valami azonban változatlan marad."
Ez biztos? Fogom a lapomat, és összehajtogatom (origami), abból biztosan repülő lesz (mert mást nem tudok hajtogatni:) Papírrepülő. Nem lesz többé "lapom"! Kérdezném tisztelettel: mi történik ilyenkor a lap szubsztanciájával? Megmarad, túlél? Elvész? Átalakul, átlényegül?
Megjegyzem, a lapom eredeti akcidensei (anyaga, színe, tisztasága) mind megmaradnak (mondjuk igaz, hogy a "simasága", egysíkúsága elvész); viszont számos új akcidenst szerez: lehet csinos, áramvonalas, bonyolult, de főleg tud repülni (ha röptetem). Kissé úgy tűnik, mintha a repülő egy "magasabb lényegiséggel" (szubsztanciával) rendelkeznék, bár az sem vitatható, hogy levelet írni rá jóformán alkalmatlanná vált (néha pedig az lenne a fontosabb).
Egyszóval, hol tévedek? Vagy mitől lenne (normál esetben!) állandó a szubsztancia (és valójában MI az)?
Tartok tőle, hogy még mindig nem-nagyon értem (érzem?) ezt a szubsztancia-dolgot. Ha esetleg van még időd és türelmed is hozzám, nem bántanál meg, ha kissé szájba-rágósabban, akár dedós szinten lennél kedves megmutatni... Könnyen lehet, hogy analfabéta vagyok ehhez, mert nem tudom, mit értsek "lételv" alatt, mi az a "magánvaló" (v. magábanvaló), stb. Azért próbálom...
Pl. (ezek szerint) többféle létösszetevő van (különböztethető meg):
a) a lényeg; ez az a "létösszetevő", amitől egy dolog az, ami - és nem "más"
b) a szubsztancia; ez a létösszetevő "hordozza" az akcidenseket (miért kell ezeket hordozni?)
c) ----- van még más létösszetevő is? összesen hány? (és Te ezt mind érted is?)
"A szubsztancia érzékszerveinkkel nem érzékelhető, azonban például nyelvünkben „rajtakapható”, mert a mondatokban alanyként szerepel, míg az akcidensek állítmányként."
Ezen gondolkoztam egy sort (próbálom elképzelni). Sajnos az én "műkedvelő" szintemen minden a konkrétumoktól indul, a remélt általános felé...
Veszem azt, hogy van egy közönséges irkalapom. Ha jól értem, ennek (és talán mindennek?) a szubsztanciája az, hogy VAN (létezik, létösszetevők, stb). Vagy így: "van egy lapom"(?)
Aztán azt mondhatom, hogy a lapom szép, fehér, vékony, papírból van, tiszta, stb. - ezek természetesen az akcidensek. Igazad van, mindaddig amíg a lapról MAGÁRÓL beszélek, az a mondatokban alany lesz, az akcidensek pedig állítmány. Más a helyzet akkor, ha további derivátumok lépnek képbe (pl. egy cselekvő): levelet írok a lapomra, nagyon szeretem/unom a lapomat, hiányzik nagyon a lapom (ha elveszíteném), stb. Ilyenkor a lap(om) már nem alany, hanem tárgy vagy határozó, az akcidensek viszont fel sem merülnek... azaz további fejlesztéssel ezek is felmerülhetnek, pl.: unom a lapomat! - de nem azt hogy van (mert amúgy kell!), hanem csak azt, hogy tiszta-fehér (inkább lenne ráírva valami kedvesség). Jó, nem turbózom tovább...
"A tulajdonságok változhatnak, az őket hordozó valami azonban változatlan marad."
Ez biztos? Fogom a lapomat, és összehajtogatom (origami), abból biztosan repülő lesz (mert mást nem tudok hajtogatni:) Papírrepülő. Nem lesz többé "lapom"! Kérdezném tisztelettel: mi történik ilyenkor a lap szubsztanciájával? Megmarad, túlél? Elvész? Átalakul, átlényegül?
Megjegyzem, a lapom eredeti akcidensei (anyaga, színe, tisztasága) mind megmaradnak (mondjuk igaz, hogy a "simasága", egysíkúsága elvész); viszont számos új akcidenst szerez: lehet csinos, áramvonalas, bonyolult, de főleg tud repülni (ha röptetem). Kissé úgy tűnik, mintha a repülő egy "magasabb lényegiséggel" (szubsztanciával) rendelkeznék, bár az sem vitatható, hogy levelet írni rá jóformán alkalmatlanná vált (néha pedig az lenne a fontosabb).
Egyszóval, hol tévedek? Vagy mitől lenne (normál esetben!) állandó a szubsztancia (és valójában MI az)?
A reinkarnáció vagy „újra-testesülés” az a tanítás, mely szerint az élőlényeknek (más megfogalmazás szerint lelkeknek vagy szellemeknek) az élet és halál (gyakran hosszú) láncolatán kell áthaladniuk, amíg eljuthatnak az üdvösségre. Elsőként vessünk egy…..
Karakó
2011.09.11 20:57:34
@szemet:
Kösz az idézetet - ami messze nem teszi "kérdésessé" a Buddha-tiszteletet (nyilván roppant bölcs ember lehetett).
Szerintem a kereszténység sem nyer semmit azáltal, hogy a teológusok(?) a rendelkezésre álló keretek nagyobb részében azon meditálnak, hogy Jézus BE- vagy KI-teljesítette-e az "ószövetségi" törvényt, vagy hogy micsoda fantasztikus dolgok "várnak ránk" az ítéletnap után (egyrészről adott, és teljesen világos is, hogy "teremtmény-létünkben" még csak fel sem foghatjuk Isten dolgait, másfelől - ha tudós keresztényeinket hallgatjuk - akár mérget vehetünk rá, hogy minden pontosan úgy van és lesz, amint ők azt számunkra megfejtették / dekódolták...)
Kösz az idézetet - ami messze nem teszi "kérdésessé" a Buddha-tiszteletet (nyilván roppant bölcs ember lehetett).
Szerintem a kereszténység sem nyer semmit azáltal, hogy a teológusok(?) a rendelkezésre álló keretek nagyobb részében azon meditálnak, hogy Jézus BE- vagy KI-teljesítette-e az "ószövetségi" törvényt, vagy hogy micsoda fantasztikus dolgok "várnak ránk" az ítéletnap után (egyrészről adott, és teljesen világos is, hogy "teremtmény-létünkben" még csak fel sem foghatjuk Isten dolgait, másfelől - ha tudós keresztényeinket hallgatjuk - akár mérget vehetünk rá, hogy minden pontosan úgy van és lesz, amint ők azt számunkra megfejtették / dekódolták...)
Karakó
2011.09.11 21:09:08
@thotferi:
Szia Feri!
Ilyesmi is lehet (azt hiszem, nagyjából értem, amit mondasz). Az én meg-nem-értésem ennél kicsit szerteágazóbb...
Pl. az itt agyontárgyalt eucharisztikus "problémáról" az jutott eszembe: az egész ostya-vita mögött az áll, hogy számos keresztény egyház szerint, azok a szavak ("ez az én testem") ÁTVÁLTOZTATÁST jelentenek (matthaios is kb összesen ezt az egy igehelyet tudta felhozni a szakramentum "védelmében"). Nem kicsit önkényesnek tűnik ez az értelmezés, pl. annak tükrében, hogy máskor, ha azt mondta, ti vagytok a szőlőtőke, vagy én vagyok a jó pásztor - senki sem magyarázza úgy, hogy a tanítványokat "ténylegesen" növénnyé vagy birkává változtatta volna át...
Mindegy, hagyjuk!...
Szia Feri!
Ilyesmi is lehet (azt hiszem, nagyjából értem, amit mondasz). Az én meg-nem-értésem ennél kicsit szerteágazóbb...
Pl. az itt agyontárgyalt eucharisztikus "problémáról" az jutott eszembe: az egész ostya-vita mögött az áll, hogy számos keresztény egyház szerint, azok a szavak ("ez az én testem") ÁTVÁLTOZTATÁST jelentenek (matthaios is kb összesen ezt az egy igehelyet tudta felhozni a szakramentum "védelmében"). Nem kicsit önkényesnek tűnik ez az értelmezés, pl. annak tükrében, hogy máskor, ha azt mondta, ti vagytok a szőlőtőke, vagy én vagyok a jó pásztor - senki sem magyarázza úgy, hogy a tanítványokat "ténylegesen" növénnyé vagy birkává változtatta volna át...
Mindegy, hagyjuk!...
Karakó
2011.09.11 23:07:13
@thotferi: :)))
Okkultizmus, ezotéria, jóga, természetgyógyászat, homeopátia, kineziológia, pránanadi stb. – megannyi gyanúsan csengő szó egy igazi hívő keresztény fülének. De vajon valóban így van? Mert bizony a mai világ szellemi szupermarketje egyre növekvő kínálattal rendelkezik…..
Karakó
2011.09.08 23:07:01
@Dr. szpahi:
"Én is katolikus vagyok." - Aha...
"Zetel a k. a. vagyis: Zetel a kényszervállalkozó anyád"
Van pár udvarhelyi ismerősöm, köztük zetelakai gyökerűek is, majd elmesélem nekik a szófejtésedet - gondolom, jót szórakoznak (sajnos az elérhetőségeidet nem tudom nekik mellékelni...:(
Egyébként nagyon mély, keresztényi - sőt, katolikus - gondolat a Tiéd. Gratula!
"Én is katolikus vagyok." - Aha...
"Zetel a k. a. vagyis: Zetel a kényszervállalkozó anyád"
Van pár udvarhelyi ismerősöm, köztük zetelakai gyökerűek is, majd elmesélem nekik a szófejtésedet - gondolom, jót szórakoznak (sajnos az elérhetőségeidet nem tudom nekik mellékelni...:(
Egyébként nagyon mély, keresztényi - sőt, katolikus - gondolat a Tiéd. Gratula!
Karakó
2011.09.11 14:10:57
@Dr. szpahi:
Ezt írtam Csabának (másik poszt alatt):
"Szerintem alapból visszataszító, amikor a templomot előadások céljára sajátítják ki. Azt gondolom, a templom a liturgia helye, a szentsége kiszolgáltatásának helye, nem a szórakoztató élvezeteké."
Erre Te:
"Különben láttam, hogy felléptél a különböző posztokra, mint cenzor, és mást is lemostál, mert (szerinted) nem megfelelő videót tett fel."
Jellegzetes a gondolkodásod: az ellenvéleményt nyilvánítót cenzornak titulálod (ez belső késztetéseid kivetítése); jellegzetes a szóhasználatod is: "lemostad", stb.
Ha mindenáron JÓHISZEMŰ kellene lennem (ui. ezt írja elő mind a jog, mind az erkölcs), akkor ostobának kellene tartsalak, akinek szövegértése a nulla felé tendál (nem érti a "szerintem", a "gondolom" kifejezéseket, sem értelmük, még kevésbé összefüggéseik szerint). Sajnos ez nem megy (nekem), bármennyire is igyekszem megőrizni Veled kapcsolatban az illendő jóhiszeműsége(me)t, képtelen vagyok az ostobasággal menteni reakciódat. Sokkal valószínűbb előttem, hogy sunyi kis "vitatechnikád" gyűrt ismét maga alá...
Lám, Csaba pontosan megértette, amit mondtam (utánanézhetsz). Vele ugyan nagyon kevés dologban értek egyet, mégse jön ilyesmikkel (cenzor, lemosás).
Akkor, még egyszer, csak Neked:
Nem azt írtam, hogy "nem megfelelő videót tett fel" - miután szerintem a templomgyalázásról egyáltalán nincsenek "megfelelő" videók. Bármely "művészet" bevitele a templomba általában öncélú, illetve kifejezetten az ösztönlény ember érzéki elégedettségét (kielégülését) szolgálja. És akkor még nm is szóltam az evilági bőség, gazdagság illúziójáról, amit egyidejűleg inspirálnak.
A másik dolog (írod):
"csupán arra a népi etimológiára reflektáltam ironikusan"
Nehéz arra mit mondani, hogy Neked a "kurvaanyázás" olyan ,ironikus', jó móka... Ezzel együtt, a "kereszténységedre" és "katolikusságodra" vonatkozó hivatkozásaimat visszavonom: maradhatunk az egyszerű jó modornál vagy illemnél.
Megint csak Neked, kissé szájbarágósabban:
Parodizálni szeretted volna Feri szófejtéseit. Egyszerű képlet: veszel egy tetszőleges szót, és betűiből, toldalékaiból, gyökeiből "kimagyarázol" valami tökéletes sületlenséget - mintegy demonstrálva, hogy "bármiből-bármit"... A kifigurázás célján kívül más témakötöttséged tehát nem volt. Ilyenkor lép működésbe az ember alapszókincse (a leggyakrabban, napi szinten használt), de úgy is felfogható, hogy "ami a nyelve hegyén van"... akár gondolati sémák, akár konkrét szófordulatok szintjén. Így jöttél elő az anyázással, ami Neked nyilván nagyon is kézenfekvő, ráadásul még bájosan "ironikus" is.
A nicknévvel való blogozással ismét nagyon ostoba toposzt szedsz elő (szerintem ezt sem igazán meggyőződésből, de most tegyük félre a saját - talán nem kifogástalanul működő - jóhiszeműségemet). Ha nicknéven az ember csak "levegőbe beszélhet", akkor elképzelem a véleményedet a jezsu blog író-olvasó társadalmáról is (egyébként, Neked minek a nicknév?).
Ha már ilyen szerényen megreklámoztad itt, és felhívtad rá külön is figyelmemet (mint amúgy érdemtelenét:), bekukkantottam... és mindjárt ezt találtam:
"A keresztény ember szabadságra elhivatott ember, üdvössége nem függ vallásos ceremóniák, rítusok, előírások teljesítésétől."
Remélem, a "több felekezethez" tartozó alkotóközösség ezt jól megbeszélte vallási vezetőikkel is (nehogy aztán bonyodalom legyen). Szóval, a keresztény ember szögre akasztja a szentmisét (istentiszteletet), magukat a szentségeket is... Ez kb. az a "szellemiség" (legalábbis, tűnik), amely gyerekek a kilencvenes években telefirkálták a város láthatóbb felületeit a "Jézus szeret Téged!" felirattal, nyilván ezt is afféle "kereszténymissziós" céllal / hevülettel.
Szóval (ott tartottam), megnéztem a blogodat, de csöppet sem lettem felvilágosultabb annak tekintetében, hogy Ki Vagy? (nem, mintha annyira érdekelne - nekem bőven elég, amiket itt-ott leírsz, akár "levegőbe", akár nem). A Te neveddel (felteszem) futkosnak pár tucatnyian csak ebben az országban - kinek lenne indíttatása ezt lenyomozni?
Bár nem kérdezted (szerintem nem is érdekel), azért elmondom, hogy messze nem azért írok nicknéven (mint amúgy "mindenki más" is így tesz), mert nem vállalnám a véleményem (felelősségét??). Ezzel szemben arról van szó, hogy többszáz emberrel dolgozom személyesen, akiknek csak elenyésző kis hányadáról gondolom, hogy helyesen értené egyik-másik közlésemet. És - Veled, illetve a nagy többséggel ellentétben - olyan nevet viselek, amit egyetlen mozdulattal lakcímre-telefonszámra be lehet azonosítani (de ha jóban vagy a blog gazdáival, előtted sem lesz titok).
Üdvözlettel.
Ezt írtam Csabának (másik poszt alatt):
"Szerintem alapból visszataszító, amikor a templomot előadások céljára sajátítják ki. Azt gondolom, a templom a liturgia helye, a szentsége kiszolgáltatásának helye, nem a szórakoztató élvezeteké."
Erre Te:
"Különben láttam, hogy felléptél a különböző posztokra, mint cenzor, és mást is lemostál, mert (szerinted) nem megfelelő videót tett fel."
Jellegzetes a gondolkodásod: az ellenvéleményt nyilvánítót cenzornak titulálod (ez belső késztetéseid kivetítése); jellegzetes a szóhasználatod is: "lemostad", stb.
Ha mindenáron JÓHISZEMŰ kellene lennem (ui. ezt írja elő mind a jog, mind az erkölcs), akkor ostobának kellene tartsalak, akinek szövegértése a nulla felé tendál (nem érti a "szerintem", a "gondolom" kifejezéseket, sem értelmük, még kevésbé összefüggéseik szerint). Sajnos ez nem megy (nekem), bármennyire is igyekszem megőrizni Veled kapcsolatban az illendő jóhiszeműsége(me)t, képtelen vagyok az ostobasággal menteni reakciódat. Sokkal valószínűbb előttem, hogy sunyi kis "vitatechnikád" gyűrt ismét maga alá...
Lám, Csaba pontosan megértette, amit mondtam (utánanézhetsz). Vele ugyan nagyon kevés dologban értek egyet, mégse jön ilyesmikkel (cenzor, lemosás).
Akkor, még egyszer, csak Neked:
Nem azt írtam, hogy "nem megfelelő videót tett fel" - miután szerintem a templomgyalázásról egyáltalán nincsenek "megfelelő" videók. Bármely "művészet" bevitele a templomba általában öncélú, illetve kifejezetten az ösztönlény ember érzéki elégedettségét (kielégülését) szolgálja. És akkor még nm is szóltam az evilági bőség, gazdagság illúziójáról, amit egyidejűleg inspirálnak.
A másik dolog (írod):
"csupán arra a népi etimológiára reflektáltam ironikusan"
Nehéz arra mit mondani, hogy Neked a "kurvaanyázás" olyan ,ironikus', jó móka... Ezzel együtt, a "kereszténységedre" és "katolikusságodra" vonatkozó hivatkozásaimat visszavonom: maradhatunk az egyszerű jó modornál vagy illemnél.
Megint csak Neked, kissé szájbarágósabban:
Parodizálni szeretted volna Feri szófejtéseit. Egyszerű képlet: veszel egy tetszőleges szót, és betűiből, toldalékaiból, gyökeiből "kimagyarázol" valami tökéletes sületlenséget - mintegy demonstrálva, hogy "bármiből-bármit"... A kifigurázás célján kívül más témakötöttséged tehát nem volt. Ilyenkor lép működésbe az ember alapszókincse (a leggyakrabban, napi szinten használt), de úgy is felfogható, hogy "ami a nyelve hegyén van"... akár gondolati sémák, akár konkrét szófordulatok szintjén. Így jöttél elő az anyázással, ami Neked nyilván nagyon is kézenfekvő, ráadásul még bájosan "ironikus" is.
A nicknévvel való blogozással ismét nagyon ostoba toposzt szedsz elő (szerintem ezt sem igazán meggyőződésből, de most tegyük félre a saját - talán nem kifogástalanul működő - jóhiszeműségemet). Ha nicknéven az ember csak "levegőbe beszélhet", akkor elképzelem a véleményedet a jezsu blog író-olvasó társadalmáról is (egyébként, Neked minek a nicknév?).
Ha már ilyen szerényen megreklámoztad itt, és felhívtad rá külön is figyelmemet (mint amúgy érdemtelenét:), bekukkantottam... és mindjárt ezt találtam:
"A keresztény ember szabadságra elhivatott ember, üdvössége nem függ vallásos ceremóniák, rítusok, előírások teljesítésétől."
Remélem, a "több felekezethez" tartozó alkotóközösség ezt jól megbeszélte vallási vezetőikkel is (nehogy aztán bonyodalom legyen). Szóval, a keresztény ember szögre akasztja a szentmisét (istentiszteletet), magukat a szentségeket is... Ez kb. az a "szellemiség" (legalábbis, tűnik), amely gyerekek a kilencvenes években telefirkálták a város láthatóbb felületeit a "Jézus szeret Téged!" felirattal, nyilván ezt is afféle "kereszténymissziós" céllal / hevülettel.
Szóval (ott tartottam), megnéztem a blogodat, de csöppet sem lettem felvilágosultabb annak tekintetében, hogy Ki Vagy? (nem, mintha annyira érdekelne - nekem bőven elég, amiket itt-ott leírsz, akár "levegőbe", akár nem). A Te neveddel (felteszem) futkosnak pár tucatnyian csak ebben az országban - kinek lenne indíttatása ezt lenyomozni?
Bár nem kérdezted (szerintem nem is érdekel), azért elmondom, hogy messze nem azért írok nicknéven (mint amúgy "mindenki más" is így tesz), mert nem vállalnám a véleményem (felelősségét??). Ezzel szemben arról van szó, hogy többszáz emberrel dolgozom személyesen, akiknek csak elenyésző kis hányadáról gondolom, hogy helyesen értené egyik-másik közlésemet. És - Veled, illetve a nagy többséggel ellentétben - olyan nevet viselek, amit egyetlen mozdulattal lakcímre-telefonszámra be lehet azonosítani (de ha jóban vagy a blog gazdáival, előtted sem lesz titok).
Üdvözlettel.
Karakó
2011.09.11 20:33:07
@Dr. szpahi:
Úgy tűnik, sok volt Neked a mai lecke... (egyikünknek sem könnyű, és nem "fáklyásmenet" szembesülni szívesen mellőzött dolgainkkal, vagy sokszor akár csak eltérő megközelítésekkel)
Legközelebb majd igyekszem mértékletesebben adagolni.
Ég Veled!
Úgy tűnik, sok volt Neked a mai lecke... (egyikünknek sem könnyű, és nem "fáklyásmenet" szembesülni szívesen mellőzött dolgainkkal, vagy sokszor akár csak eltérő megközelítésekkel)
Legközelebb majd igyekszem mértékletesebben adagolni.
Ég Veled!
Jézus tanítványainak e szavaival köszönnek egymásnak az orosz keresztények mind a mai napig. Mi is minden évben, sőt minden vasárnap megüljük Jézus feltámadásának örömünnepét. Ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy mit is jelent „a test feltámadása”. A húsvéti…..
Karakó
2011.09.09 01:05:41
@thotferi:
Egyetértek. A feltámad (magyar) szóban messze nem "elhanyagolható" a támad, mint (szó)alap. Viszont ezt nem a "megtámad" agresszivitására (-val) kell értenünk, hanem pl. "Támadt pedig hatalmas vihar..." cselekménye, tehát a KELETKEZIK értelmében. Más nyelvek ezt a fogalmat általában a "feléledés", jobb esetben az "újraéledés" kifejezésekkel jelölik.
A feltámad kifejezés (talán egyedülállóan) sugallja azt, hogy egy új entitás keletkezik, nem pedig valami régvolt "kel életre" (az életet mi földi halandók ui. előszeretettel az evilági ismérvek szerinti "önműködőségre" vonatkoztatjuk).
A továbbiak (tömörítés-tömés-temetés) csak "hab a tortán".
Sok gyarlóság származik abból, hogy az emberek, bár magyarul beszélnek, sokszor latinul gondolkoznak - kár. Jó látni azt, hogy erőd szerint próbálsz tenni ez ellen.
Egyetértek. A feltámad (magyar) szóban messze nem "elhanyagolható" a támad, mint (szó)alap. Viszont ezt nem a "megtámad" agresszivitására (-val) kell értenünk, hanem pl. "Támadt pedig hatalmas vihar..." cselekménye, tehát a KELETKEZIK értelmében. Más nyelvek ezt a fogalmat általában a "feléledés", jobb esetben az "újraéledés" kifejezésekkel jelölik.
A feltámad kifejezés (talán egyedülállóan) sugallja azt, hogy egy új entitás keletkezik, nem pedig valami régvolt "kel életre" (az életet mi földi halandók ui. előszeretettel az evilági ismérvek szerinti "önműködőségre" vonatkoztatjuk).
A továbbiak (tömörítés-tömés-temetés) csak "hab a tortán".
Sok gyarlóság származik abból, hogy az emberek, bár magyarul beszélnek, sokszor latinul gondolkoznak - kár. Jó látni azt, hogy erőd szerint próbálsz tenni ez ellen.
Egy nagy felfedezést szeretnék veletek megosztani. Megtaláltam az emberi kapcsolatok megjavításának és elmélyítésének csodaszerét! Ha Te is vágyódsz arra, hogy működjenek a kapcsolataid, érdemes begyakorolnod az alábbi beszédmódot. Hadd avassalak be tehát a titokba, ami biztos…..
Karakó
2011.09.09 00:42:06
@peppe80:
Nagyon lerí a véleményedről, amint a marxizmus, majd az individualizmus (vagy fordítva) a "szolgálatot", "szolgaságot" szitokszavakká tette.
"Sosem tudod így elérni az elismerést."
Ja-ja, ez megmagyarázza! Elismerésre hajtunk, babérokra, de legalábbis egy szűkebb körben való posztumusz megemlékezésere (mi?).
A magadfajtáknak csak önmaguk szolgálata marad, hiszen a Donald Walsch-féléken okultak "önmaguknak az Isten"! Tanulságos.
Kb. ilyenek ülnek ma mindenféle hivatalokban, "ügyfélszolgálatokon" is; az elvárható eredménnyel.
A szolgálat szent. Ebből eredően, a szolgaság is szent. Ha ezt megérted, több leszel.
Nagyon lerí a véleményedről, amint a marxizmus, majd az individualizmus (vagy fordítva) a "szolgálatot", "szolgaságot" szitokszavakká tette.
"Sosem tudod így elérni az elismerést."
Ja-ja, ez megmagyarázza! Elismerésre hajtunk, babérokra, de legalábbis egy szűkebb körben való posztumusz megemlékezésere (mi?).
A magadfajtáknak csak önmaguk szolgálata marad, hiszen a Donald Walsch-féléken okultak "önmaguknak az Isten"! Tanulságos.
Kb. ilyenek ülnek ma mindenféle hivatalokban, "ügyfélszolgálatokon" is; az elvárható eredménnyel.
A szolgálat szent. Ebből eredően, a szolgaság is szent. Ha ezt megérted, több leszel.
... egyházmentő akcióba keveredett a magyar politika: ki kell deríteni, hogy itt és most, melyik az igazi, történelmi egyház és melyik nem. Ha kicsi és fiatal, az nem igazi. Minden igazi egyház tehát legalább 500 vagy 2000 éves. Jobb esetben több is.…..
Karakó
2011.08.08 02:07:16
@peppe80:
Eleve kétféle közösséget különböztetek meg: az egyik inkább éltető, a másik talán kevésbé. Vagy másképp, vannak adott, és választott közösségek. Az adott (és sztem éltető) közösségek pl. a család, falu, nemzet (más körök is vannak / lehetnek); amivel messze nem azt mondom, hogy a tarokk-klub, a dalárda vagy az MSZMP eleve rossz, elvetendő k. lenne. Aztán ezek a kategória-minősítések át-átmosódnak, pl. a barátok, mint választott közösség, szintén lehet "éltető" (később). Ez gyökeresen nem változtat az alapálláson, de sokat árnyalhat rajta... - talán követhető ez.
"Ha az egyén szereti a közösségét, akkor valóban hoz érte áldozatot, de ahhoz az kell, hogy az a közösség ténylegesen építse a személyiségét. Nem fogja szeretni ha csak elvárják tőle hogy szeresse. Ezért nem lehet fontosabb a közösség az egyénnél."
Nem kell "építse", épül az magától:) gondolom, pl. a családra gondoltál (vagy az MSZMP-re?:) Egy otthoni példára rögtön két lehetőséged van: vagy tetszik, és követed, vagy nem tetszik, és az ellenkezőjét teszed magadévá (mint a régi OTP-reklámban)
A család úgy éltető, hogy táptalaj (benne a gyökereid), aligha tudod megkerülni, hogy az első tizenpár évben. Aztán persze valós opció, hogy "nem szereted" (mert nem jól építi a személyiséged), és elhúzol, amint lehet. Van ez a nemzettel is, amúgy...
Minden kisiskolásban felmerül(het), ha társának szülei kedvesebbek, megengedőbbek, több a zsebpénze, hogy be jó is lenne abban a családban... aztán kinövik ezt (szerintem legtöbben), ki így, ki úgy.
Aztán van egy csomó ember, aki nem szeret választani, válogatni, úgy értem, ha "meglevő" dolog is van a pakliban. Ugyan nem erre gondolok, de veheted akár a parlamenti választások részvételi arányait is. Egyszerűbb dolgokra gondolok... Nagyon tömören így szokták mondani: szeretem, mert az enyém! - és ez pont nem valami tulajdonosi szemlélet túltengése, ellenkezőleg.
Ha az ember belátja, "észreveszi" egy közösség éltető voltát (nem feltétlenül tudatosan történhet), onnan kezdve nem kérdés, hogy szereti-e. Áldozat? ugyan!
Az, hogy olajat cserélsz a kocsidban, vagy megöntözöd a kertben a virágokat (fáradozol), áldozat? vagy csak szeretnéd úgy ellátni szűkebb-tágabb környezeted igényeit, hogy a dolgok még sokáig önmaguk maradhassanak, ÉLJENEK, egymás kölcsönös örömére.
Szerinted a közösségnek nincs öntudata (szociológusok mintha mást mondanának), vágyai, szükségletei - ez utóbbi így többesszámban lehet, de egy igénye biztosan van (mint minden létezőnek): lenni. ÉLNI.
Elismerem, fennáll a lehetőség, hogy rühellem a közösségemet. Bizonyos fajtájú közösségekre (mint előbb) ezt úgy képzelem, hogy pl. fa / bokor létemre utálom a kertet, ahol vagyok, aránytalan fáradságnak tekintem, hogy trágyázzam / öntözzem magam körül a szikes / köves talajt, amiből amúgy is alig jutok szemernyi táplálékhoz, ezért szépen átballagok a szomszéd kertbe, ahol - úgy tűnik - kövérebb a föld (zöldebb a fű:)
Nem ítélem el az ilyen gyökértelen létezőket; sajnálom - nem őket, hanem csak magát a dolgot, hogy mennyire sok ilyesmi van.
Egyszóval, nem gond, hogy neked a személy fontosabb a közösségnél (átgondolva keresztül-kasul, elfogadom). Nekem nem; és ha megértetted, hogy miért, már ketten nyertünk:)
Eleve kétféle közösséget különböztetek meg: az egyik inkább éltető, a másik talán kevésbé. Vagy másképp, vannak adott, és választott közösségek. Az adott (és sztem éltető) közösségek pl. a család, falu, nemzet (más körök is vannak / lehetnek); amivel messze nem azt mondom, hogy a tarokk-klub, a dalárda vagy az MSZMP eleve rossz, elvetendő k. lenne. Aztán ezek a kategória-minősítések át-átmosódnak, pl. a barátok, mint választott közösség, szintén lehet "éltető" (később). Ez gyökeresen nem változtat az alapálláson, de sokat árnyalhat rajta... - talán követhető ez.
"Ha az egyén szereti a közösségét, akkor valóban hoz érte áldozatot, de ahhoz az kell, hogy az a közösség ténylegesen építse a személyiségét. Nem fogja szeretni ha csak elvárják tőle hogy szeresse. Ezért nem lehet fontosabb a közösség az egyénnél."
Nem kell "építse", épül az magától:) gondolom, pl. a családra gondoltál (vagy az MSZMP-re?:) Egy otthoni példára rögtön két lehetőséged van: vagy tetszik, és követed, vagy nem tetszik, és az ellenkezőjét teszed magadévá (mint a régi OTP-reklámban)
A család úgy éltető, hogy táptalaj (benne a gyökereid), aligha tudod megkerülni, hogy az első tizenpár évben. Aztán persze valós opció, hogy "nem szereted" (mert nem jól építi a személyiséged), és elhúzol, amint lehet. Van ez a nemzettel is, amúgy...
Minden kisiskolásban felmerül(het), ha társának szülei kedvesebbek, megengedőbbek, több a zsebpénze, hogy be jó is lenne abban a családban... aztán kinövik ezt (szerintem legtöbben), ki így, ki úgy.
Aztán van egy csomó ember, aki nem szeret választani, válogatni, úgy értem, ha "meglevő" dolog is van a pakliban. Ugyan nem erre gondolok, de veheted akár a parlamenti választások részvételi arányait is. Egyszerűbb dolgokra gondolok... Nagyon tömören így szokták mondani: szeretem, mert az enyém! - és ez pont nem valami tulajdonosi szemlélet túltengése, ellenkezőleg.
Ha az ember belátja, "észreveszi" egy közösség éltető voltát (nem feltétlenül tudatosan történhet), onnan kezdve nem kérdés, hogy szereti-e. Áldozat? ugyan!
Az, hogy olajat cserélsz a kocsidban, vagy megöntözöd a kertben a virágokat (fáradozol), áldozat? vagy csak szeretnéd úgy ellátni szűkebb-tágabb környezeted igényeit, hogy a dolgok még sokáig önmaguk maradhassanak, ÉLJENEK, egymás kölcsönös örömére.
Szerinted a közösségnek nincs öntudata (szociológusok mintha mást mondanának), vágyai, szükségletei - ez utóbbi így többesszámban lehet, de egy igénye biztosan van (mint minden létezőnek): lenni. ÉLNI.
Elismerem, fennáll a lehetőség, hogy rühellem a közösségemet. Bizonyos fajtájú közösségekre (mint előbb) ezt úgy képzelem, hogy pl. fa / bokor létemre utálom a kertet, ahol vagyok, aránytalan fáradságnak tekintem, hogy trágyázzam / öntözzem magam körül a szikes / köves talajt, amiből amúgy is alig jutok szemernyi táplálékhoz, ezért szépen átballagok a szomszéd kertbe, ahol - úgy tűnik - kövérebb a föld (zöldebb a fű:)
Nem ítélem el az ilyen gyökértelen létezőket; sajnálom - nem őket, hanem csak magát a dolgot, hogy mennyire sok ilyesmi van.
Egyszóval, nem gond, hogy neked a személy fontosabb a közösségnél (átgondolva keresztül-kasul, elfogadom). Nekem nem; és ha megértetted, hogy miért, már ketten nyertünk:)
Karakó
2011.08.08 02:45:25
@uszo:
"Ha nem jelentették volna ki emberek nagyon direkt módon, hogy a rabszolgaság rossz még mindig ott tartanánk..."
És, hol tartunk? Ott... (talán olvasol híreket) Miért baj ez?
Igazad van abban, hogy a végletekig "szekularizált" és "polgárosodott" ember igyekszik a legnegatívabb kicsengéssel ejteni ezt: szolga, szolgaság.. (miniszter, ugye) A ma már cenzúrázott Tamás bátya óta, különösen aztán a marxista gyökerű klf ideológiák meglehetős sikerrel égették bele az emberbe a "szolgaság" ("rabszolgaság") gyűlöletét - holott szolgálni nem valami átoksúly, hanem erény és dicsőség (mármint az embernek, nem a közösségnek, ugye)
Isten rendje a hierarchia, ami a természetben is jól megfigyelhető (term. kinyilatkoztatás?) "Küzdeni, erőnk szerint, a legnemesbekért" (VM)...
(Még várom az okát, hogy az eredeti különválasztásomat miért / hogyan értelmezted alá/fölé-rendelésnek. Így hogyan győzhetnélek meg?:)
"Ha nem jelentették volna ki emberek nagyon direkt módon, hogy a rabszolgaság rossz még mindig ott tartanánk..."
És, hol tartunk? Ott... (talán olvasol híreket) Miért baj ez?
Igazad van abban, hogy a végletekig "szekularizált" és "polgárosodott" ember igyekszik a legnegatívabb kicsengéssel ejteni ezt: szolga, szolgaság.. (miniszter, ugye) A ma már cenzúrázott Tamás bátya óta, különösen aztán a marxista gyökerű klf ideológiák meglehetős sikerrel égették bele az emberbe a "szolgaság" ("rabszolgaság") gyűlöletét - holott szolgálni nem valami átoksúly, hanem erény és dicsőség (mármint az embernek, nem a közösségnek, ugye)
Isten rendje a hierarchia, ami a természetben is jól megfigyelhető (term. kinyilatkoztatás?) "Küzdeni, erőnk szerint, a legnemesbekért" (VM)...
(Még várom az okát, hogy az eredeti különválasztásomat miért / hogyan értelmezted alá/fölé-rendelésnek. Így hogyan győzhetnélek meg?:)
Karakó
2011.08.08 03:33:42
@uszo:
"A szervilizmus a tekintélyelvűség a gyávaság az indifferentizmus az akolszellem, a konvencionalizmus olyan társadalmi struktúrákat hoz létre, amin már megtörhet a későbbi estlegesen normális individuáletika jobbító szándéka."
"Elég nehéz lenne elmagyarázni mi a problémám ezzel a hozzáállással" :-)))
Nem olyan nehéz; ez a szóhasználat (az említett fogalmaknak a szóválasztással való, ab ovo elítélése, már-már gyűlölete) kifejezetten egy ideológia (-i hozzáállás) ismérve, ezt én az individualizmusban vélem azonosítani.
Talán nem járok messze ezzel a feltevéssel, hiszen már a (többször ismételgetett) perszonáletikát is lecserélted erre: "individuáletika".
Túllépve azon, hogy a Biblia előszeretettel aposztrofálja "nyáj"-ként a "népeket" (=embereket), sine qua non-ként értve, hogy azt pásztorkodni, vezetni kell, csak egy kérdésem lenne:
Képzeld el, hogy holnapra, varázsütésre MINDEN egyes ember, a 18-at betöltöttek emelt szintű érettségivel futkosnának, minden 25 éves valami felsőfokú képesítéssel / szakmával (nem vásárolt, hanem tudás-alapú!) rendelkezne, ezen felül abszolút mindenki olvasta és megértette volna a filozófia 300 legnagyobb jelentőségű munkáját, plusz (menet közben) legalább 2 év teológiai szeminárium is a tarsolyban. Tehát, valami csoda révén, de ez így meglenne.
Ebben az esetben - szerinted - nem lenne többé nyáj? Akolszellem? Megszűnne a tömegpszichológia? Vagy...
"A szervilizmus a tekintélyelvűség a gyávaság az indifferentizmus az akolszellem, a konvencionalizmus olyan társadalmi struktúrákat hoz létre, amin már megtörhet a későbbi estlegesen normális individuáletika jobbító szándéka."
"Elég nehéz lenne elmagyarázni mi a problémám ezzel a hozzáállással" :-)))
Nem olyan nehéz; ez a szóhasználat (az említett fogalmaknak a szóválasztással való, ab ovo elítélése, már-már gyűlölete) kifejezetten egy ideológia (-i hozzáállás) ismérve, ezt én az individualizmusban vélem azonosítani.
Talán nem járok messze ezzel a feltevéssel, hiszen már a (többször ismételgetett) perszonáletikát is lecserélted erre: "individuáletika".
Túllépve azon, hogy a Biblia előszeretettel aposztrofálja "nyáj"-ként a "népeket" (=embereket), sine qua non-ként értve, hogy azt pásztorkodni, vezetni kell, csak egy kérdésem lenne:
Képzeld el, hogy holnapra, varázsütésre MINDEN egyes ember, a 18-at betöltöttek emelt szintű érettségivel futkosnának, minden 25 éves valami felsőfokú képesítéssel / szakmával (nem vásárolt, hanem tudás-alapú!) rendelkezne, ezen felül abszolút mindenki olvasta és megértette volna a filozófia 300 legnagyobb jelentőségű munkáját, plusz (menet közben) legalább 2 év teológiai szeminárium is a tarsolyban. Tehát, valami csoda révén, de ez így meglenne.
Ebben az esetben - szerinted - nem lenne többé nyáj? Akolszellem? Megszűnne a tömegpszichológia? Vagy...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Igen, igen, igazad van!
Már csak ezért sem helyes a nemzeti jelképek egyházi használata - jól prezentáltad az elrettentő példát -, ezt az elhajlás pedig hagyjuk csak meg a román ortodoxoknak.
(aztán, esetleg, odatarthatjuk a másik orcánkat is)
Az Egyház különben sem "magyar", hanem Katolikus. Ezt is jó lenne szem előtt tartani - fölmerülhet, hogy a 0011 technikai számú felekezet gyanúsan nacionalista megnevezést használ (magára), talán tenni kéne ezügyben is valamit (mármint európai, kirekesztésellenes, progresszív betiltást)...