Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Kassad

0 bejegyzést írt és 60 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A téma: karrier és család. Az alany: Yvonne Dederick, a TV2 társtulajdonosa. A készítő: a TV2 Aktív című műsora. Kínossági faktor: űberelhetetlen.  ..
Kassad 2015.08.06 18:03:41
@mthrfckr:

91-ben együtt dolgoztam Yvonne-nal.
Nagy szíve van és nagyon jó barát, soha nem tett rosszat senkinek. Az életrajza megtalálható a neten, valószínüleg a kisujja körme alatt is több van tudásból és emberségből, mint az itt megszólalóknak.
„Azokon a területeken, ahol a fegyvertartás szabadabb (USA; Svájc), a racionális bűncselekmények gyakorisága általában alacsonyabb” Get off my lawn!   Az Alsóörsön történt tragikus kettős gyilkosság megrázta az országot. A blogvilágban ismét előkerült,…..
Kassad 2010.08.24 20:50:06
Minden lelkiismeretességem ellenére sem vállaltam be az ezer felé közeledő kommenttömeg elolvasását. Vélelmezhető a két fősodor - a pro és a kontra - némi trollkodás, néhány egyéni megközelítés. Érdekes lenne egy ilyen nagyságrendű hozzászólásfolyamot szociológiailag, statisztikailag is elemezni, de ehhez komoly emberi és anyagi források szükségeltetnének. Ezért, sűrű lelkifurdalások között, csak a következő véleményem lenne:

Ami kissé elveheti a vita élét, hogy esélyét sem látom, hogy például nálunk az amerikaihoz hasonló fegyverszabályozást be lehetne vezetni. Amerika és Európa tradiciói, történelme, szocializációja olyan szinten különbözik, hogy az égnek kellene leszakadni egy ilyen fordulathoz. Ilyen értelemben a vita elméleti. (Svájc, Kanada - kivétel, ami erősíti a szabályt)

A jvizkeleti által kidolgozott képlet logikusnak tűnik, de empirikusan csak legkevesebb harminc év távlatából lehetne esetleg igazolni, feltéve, hogy a képlet alapján kidolgozható egyáltalán valamilyen intézkedéssorozat. Harminc évnyi felhatalmazást adni lottóra, elég nagy felelősség.

Valós problémánk, hogy az állam eltiltott minket az önvédelemtől - magára vállalva ezt a funkciót - de úgy tűnik, - okkal, vagy ok nélkül - ezt a funkcióját képtelen ellátni. Sajnálatos, hogy a meghatározó politikai szereplők - többnyire saját maguk által gründolt - ideológiai világképük, illetve globális politikai trendek, szervezetek mögé bújva - próbálják leplezni a tehetetlenségüket a problémák megoldását illetően.

Magam sem tudom, hogy hogyan működne a világ, ha korlátlan fegyvertartás lenne, vagy újra bevezetnék a halálbüntetést. De mivel fegyverekről volt szó, - a bűnözés vonatkozásában- annyit én is megfontolnék:

Ki kardot fog, az kard által vesszen el.
  Írásunk első részének folytatása következik.  Európában - érthető okokból - másképpen mentek a dolgok. A Németország fölött aratott győzelem nem volt alkalmas időpont a háború okainak, az elkövetett hibáknak az elemzésére. A baloldal mindenütt…..
Kassad 2010.08.24 18:22:48
Shenpennel értek egyet:

Shenpen ·
blog.skepticaldoctor.com/ 2010.08.23. 22:14:28
"egyetlen baj van csak ezzel a kiváló cikkel: mardos az irigység, hogy nem a konzin jelent meg..."

Konvervatórium, R.I.P. :)

Igazából nem ütötte meg az ingerküszöbömet ez a dolgozat, de a Beatles által fémjelzett "életérzés", görcsös unalomból, rosszkedvből és nukleáris Armageddonból való eredeztetése igazi reveláció volt számomra.

Megtértem, Mester!
Halleluja, halleluja...
Mandiner blog Bulvárosodika 2010.08.23 14:31:00
 Korabeli hírportál   Bulvárosodik a sajtó. Bulvárosodik a politika. Bulvárosodik az Index. Vagy a Mandiner. Közmegegyezésnek tűnhet, hogy a magyar közélet bulvárosodik, bezzeg a régi szép időkben ez nem volt így.   És ha mégis?   Én inkább…..
Kassad 2010.08.24 09:37:15
Véletlenül hallottam a rádióműsort, a cikk hű átirata annak. Régóta vallom, hogy ha meg akarjuk érteni az életet, akkor nem hagyatkozhatunk csak a magasröptű filozófiára, hanem foglalkoznuk "kell" az általam "perifériális"-nak nevezett területekkel is. Egyszerűen szólva, mindennel, ami kívül esik a magaskultúrán.

Adott esetben, az újságírásnak - mint műfajnak - ilyen perifériális területe a bulvár. Szeretjük, vagy nem, része az életünknek. A történet áttekintéshez csak annyit fűznék hozzá, hogy talán az első bulvárlap a rendszerváltás környékéről a Tőke Péter féle "Reform" magazin volt, ami akkoriban politikai szempontból pozitív jelenség volt, amennyiben sokkal könnyebben és merészebben nyúlt/nyúlhatott hozzá a kényesnek számító kérdésekhez.

Azóta persze nagy utat jártunk be, a bulvár most már természetes része az életünknek, megitéléstől függetlenül. A cikk utolsó két bekezdésében azért érzek némi ambivalenciákat - mint például:

"A kultúrpesszimistáknak előre szólhatunk: lesz még út lefelé. A magyar bulvársajtó a nyugati országok (pl. Anglia) hasonszőrű sajtójával szemben még számos területet tabuként kezel. Ez részben a magyar társadalom még meglévő (számomra megnyugtató) morális (és ízlésbeli) konzervativizmusának, részben a politikai és gazdasági főszereplők erősebb érdekérvényesítő képességének köszönhető..."

Bár, a kontextusában egyértelmű a szöveg és az értékelés továbbgondolása az olvasóra van bízva, hát...., nem tudom.

Én is csak annyit modanék, hogy engem is megnyugtat(na) ez a bizonyos "konzervatív" szemlélet - ami nem politikai természetű - de nincsenek illúzióim és várom a lejtmenetet. Továbbá, én nem az "elitek" érdekérvényesítő képességének tudom be, hogy a bulvár még nem hatolt be igazán ezekre a területekre. Ezek az elitek ugyanolyan "konzervatívak", mint az olvasóközönség, ennyiben itt nem látok diszkrepanciát.

A "proletarializálódott lakosság" kitétel ugyan nem keltett bennem indulatot - ki sem kérem - ez viszont már igazi politikai bulvár.

Máskülönben, a bulvárnak igen praktikus haszna is van. Éveken át olvastam egy bulvármagazint reggelente egy kies kis kabin magányában és rendkívűl filozófikus gondolataim támadtak közben: mint az, hogy egy bulvárlap élvezeti értéke körülbelül megegyezik az akkor éppen, általam megtermelt anyag minőségével és a ráfordított idővel.

Most sajnos, nem vagyok kitéve ennek és fájó hiányát érzem, mert a kapkodás - "futvaszarás" - bizony, nem egészséges.
  „Dédszüleink, nagyszüleink jóval vállalkozóbbak, az újrakezdésre sokkal hajlamosabbak voltak, mint gondoljuk.”   Néhány hete ergé összeállított egy posztot az MTI archívumában talált száz évvel ezelőtti, éppen hétköznapiságukban érdekes…..
Kassad 2010.08.22 07:27:53
@Alfőmérnök: kkbk.blog.hu/ 2010.08.21. 22:28:40
"Vigyázz, szerintem a 2001-es megjelenés betyárnak újnak számít. :)"

Bizony, erről megfeledkeztem!
Remélem, azért az "involuntary celibacy" nem fogja őt érinteni :)

"A kapunyitási pánik - "quartel life crisis"
Elnézést a figyelmetlenségért, természetesen "quarter life crisis".
Kassad 2010.08.22 08:35:11
@betyár: 2010.08.22. 08:11:25

"nézze, nem ígértem magának semmit, így azt sem, hogy valami megrázóan új fogalom lesz ebben a posztban:("

A frusztráció azért megvan...
Nem kell érzékenykedni, a betyár mindenit :)
Kassad 2010.08.22 15:22:56
@betyár: 2010.08.22. 09:46:10

Jah, igazad van. Bocsánatot kérek!
A cikk volt szóra érdemes... :)
    Mert ahogyan a katedrális egymáshoz teljesen hasonló kövek bizonyos módon való elrendezése, de olyan erővonalak mentén, amelyeknek a struktúrája a lélekhez szól, pontosan ugyanúgy az én köveimnek is van bizonyos szertartásrendjük. A katedrális ettől függően…..
  „Tilos tiltani!” (Falfirka a Sorbonne falán, 1968-ban)   1969. február 10-én Párizsban egy feltűnően csúnya, vastag szemüveges öregember mászott fel szuszogva a szószékre, hogy beszédet mondjon a forradalmi ifjúságnak. Legnagyobb döbbenetére egy…..
Kassad 2010.08.20 09:34:21
@Chanyi: 2010.08.19. 22:34:23

Hát, igen, a Genesis nem lacafacázik: "Kezdetben Isten teremtette a mennyet és a földet."

János sokkal bonyolultabbnak tűnik:

"Kezdetben vala az Ige, az Ige az Istennél volt és Isten volt az Ige." - " In the beginning was the Word, and the Word was with God, and the Word was God."

Próbáltam megtalálni egy karikatúrát, amely az assembly programozási nyelvvel volt kapcsolatos, sajnos sikertelenül. Az assembly-ről tudjuk, hogy olyan gépközeli nyelv, amelyben közvetlenül manipuláljuk a memória-regiszterek tartalmát, egyszerű utasításokkal, mint például "move", tehát az egyik regiszter tartalmát tegyük át egy másikba és végezzünk vele valamilyen műveletet.

A kép elbeszélve: sötét képernyő - Isten mondja: move ax valami, tehát tegyünk át az egyik regiszterből valamit egy másikba - a képernyő kivilágosodik, szöveg: "s, lőn világosság" :)

Ilyenkor tényleg Istennek érzi az ember magát :)
Kassad 2010.08.20 10:57:49
@Kassad: 2010.08.20. 09:34:21

" In the beginning was the Word, and the Word was with God, and the Word was God."

Természetesen, nem a Microsoft Word! :o
Kassad 2010.08.20 11:18:59
@peetmaster:

Ámen :)
„Nincs semmiféle tapasztalat és biztosíték arra, hogy a régi életformákhoz való visszatérés nem okozna ökológiai katasztrófát.”   A zöld elképzelésekről a Mandineren kialakult polémia során sok eltérő értelmezés fogalmazódott meg a zöld gondolkodás…..
Kassad 2010.08.19 01:02:55
Ez talán eddig a legszinvonalasabb vita - mind stílusban, mind a gondolati hozzáadott értékben - amit itt olvastam, minden elismerésem a szerzőnek, a résztvevőknek.

Egyre inkább nyilvánvaló, hogy a Föld mind ökológiailag, mind gazdaságilag, de emberi civilizációként is egy zárt egység, amelynek lassan elértük, feszegetjük a korlátait. Mint ilyen, egyben homeosztatikus rendszer, amely valamilyen egyensúlyra törekszik, ami nem biztos, hogy megfelel az általunk kívánatosnak véltnek.

Az ipari forradalom óta alig kétszáz év telt el. Az elmúlt ötven évben olyan volumenű fejlődést produkáltunk, amely már "szabad szemmel" is látható nyomot hagyott a Föld bolygón. Szintén, az elmúlt ötven évben "kivontunk" ebből a rendszerből valamit, ami a természetes fejlődés része, szabályzó eleme volt. Nevezetesen: a II. világháború óta nem volt olyan komoly összecsapás, ami megtizedelte volna az emberiséget - nem is nagyon várható, köszönhetően a nukleáris elrettentés stratégiájának. Gyakorlatilag felszámoltuk a nagy járványokat. Bármilyen antihumánusnak tűnik, de ezek az ökoszféra természetes szabályzói. Hadd idézzek itt egy természettudományos cikkből:

"A zoológusok szerint ezekre a tömeges vadpusztulásokra, állattragédiákra - bármennyire furcsán hangzik is - szükség van. Az időnként ismétlődő állatkatasztrófák nélkül rövid időn belül összeomlana a természet évmilliók óta fennálló, hallatlanul érzékeny rendszere, úgynevezett ökoszisztémája. S hogy miért van a katasztrófákra szükség? Három okból. Mindenekelőtt azért, mert így egy-egy faj nem szaporodik túl és nem válik konkurrensévé másoknak. Azután: a megpróbáltatásokat túlélők sokkal edzettebbek, ellenállóbbak, tapasztaltabbak lesznek, mint gyengébb, elpusztult társaik voltak. Így a faj továbbra is életképes marad. Végül: a táplálékot adó területnek (például rétnek, erdőnek) is szüksége van az időszakos kíméletre, hogy megújulhasson, kiheverhesse a fogyasztók (például legelő állatok) kíméletlenségét, a túlzott igénybevételt."

Malthus rémálmai kezdenek igencsak aktuálissá válni. Vélelmezhető azonban, hogy az emberiség létszáma valahol majd stabilizálódni fog - csak hasamraütök, pl. 12 milliárdnál - erre utaló jelek vannak, hisz a nyugati világban általános tendencia a gyermekvállalás csökkenése és vannak rejtettebb, de a demográfiával összefüggő trendek, amelyek a szaporodás ellen hatnak. Ha marad ez az állapot, akkor erősödni fognak a diktatórikus elemek az élet minden területén, hiszen kényszerhelyzetben leszünk.

Kiút ebből csak az "előre menekülés" lehet, minden területen. Ilyen lehet például az élelmiszerek mesterséges szintetizálása és - ez ma már nem a science-fiction kategóriája - mint Hawking professzor javasolta, a Naprendszer kolonializációja.

Addig is, maradnak a közvetlen megoldásra váró problémák, amelyeknél én is az "önfenntartó" képesség növelését preferálnám, az "ökológiai footprint" ésszerű csökkentése mellett.

P.S.

@Alfőmérnök ·
kkbk.blog.hu/ 2010.08.18. 23:23:13

Hamvas Béla - Patmosz
Nem tudsz olyan gyors lenni, hogy a jogvédők meg ne előzzenek :)
Mandiner blog Agyszex 2010.08.14 08:01:00
    Egy ismerősöm mesélte, hogy amikor három évig Madridban élt, főnöke - amikor a férfiak és nők közti különbségek kerültek szóba - közölte: ő nem hisz abban, hogy a nők másképp működnek. Nyilván nem az élettanra gondolt, hiszen azt nehéz volna tagadni. A nő…..
Mandiner blog Az Árulás 2010.08.13 07:00:00
  „Eleinte azt hittem, hogy a mai nevek csak azért maradnak fenn, hogy azokat még ezer év múlva is leköpjék. De túl jól ismerem a magyarokat.” (Hamvas Béla)     Az árulás szó a magyarban az „áru” -ból származik: áru az, amit eladnak vagy…..
Kassad 2010.08.14 19:55:57
bbjnick · bbjnick.blog.hu 2010.08.14. 19:18:26

De jó, hogy említetted Fülep Lajos nevét :)

Már több mint húsz éve, hogy próbáltam megszerezni Fodor András "Ezer este Fülep Lajossal" című könyvét, most látom, hogy cc. háromezerért megszerezhető online antikváriumban.

"És: Fülep Lajosnak ajánlják:-D"

Mit jelent ez a kitételed?
Kassad 2010.08.14 21:21:14
@bbjnick · bbjnick.blog.hu 2010.08.14. 20:38:20

Köszönöm :)
Kassad 2010.08.15 10:56:58
@bbjnick: 2010.08.15. 06:59:38

"...Ha most egy nagyívű (pontosabban: ideologikus) gesztussal mindent, ami akkor-ott történt, érvénytelenítünk, így az irodalmat is, akkor... "

Vagyis, megint kiöntjük a gyereket a fürdővízzel együtt. Én is ezt látom a probléma gerincének.
Ha Aristo logikáját követjük, akkor nekem is ki kellene dobni 40 évet az életemből, ami több szempontból is nonszensz.

Hadd hivatkozzam - némi szerénytelenséggel :) - egy más témához fűzött kommentemre:

mandiner.blog.hu/2010/08/06/talkin_bout_my_generation/fullcommentlist/1#c10676745

ahol kissé esetlen kísérletet tettem egy olyanfajta történelemszemlélet bemutatására, amelyben a határozott cezúrák alatt/felett megbúvó kontinuitá(sok) segíthetnek egy egészségesebb feldolgozási folyamatban.
  A sótlan Hayek nem örül Keynes beguruló luxuslimuzinjának   A fenti jelenet egy zseniális közgazdász rapvideóban látható, amit alább nézhetnek meg olvasóink. Nézzük, melyik iskola hogyan oldaná meg az egész világunkat sújtó gazdasági válságot?   Az amerikai…..
Kassad 2010.08.13 15:44:13
@bolá 2010.08.13. 12:10:09

Igazad van :)
Az inflációra vonatkozó kitételemet visszavonom.

Feltételezem, hogy a "pénz öregedése", a "free money" elvének egyik aspektusa.

Gesell iskolájáról, a "Freiwirtschaft"-ról részletek:
en.wikipedia.org/wiki/Freiwirtschaft

"Freiwirtschaft (...free economy) is an economic idea founded by Silvio Gesell in 1916. He called it ... natural economic order. His idea has not been put into practice by any state since then.

However, in 1932, a group of Swiss businessmen used his ideas to found WIR, an organization which created an economic miracle and serves as an essential component of Switzerland's legendary economic stability."

(szerkesztett idézet)

Ezt a svájci dolgot érdemes lenne körbejárni.

@Schwere Gustav 2010.08.13. 13:43:57

"Paradigmaváltás kell. Elő kell venni konkrét modelleket, amelyke működtek, pl a mindenkori protekcionista német modellt."

Ebben is van valami.
Kassad 2010.08.13 18:55:52
@Chanyi 2010.08.13. 17:54:19

Boának igaza van, had utaljak mégegyszer erre a lapra:
www.ujvilagpart.hu/index.php?line=88&menu=213&op=0

Köszönöm a Netbank linket, de ez biztosan nem az amiről a WIR szól. Virtuálisan kifordultam a bankból amikor elolvastam a SZFÉRA illetve a MENTOR betétek leírását, meg a "hitvallást":

"Nem finanszírozunk olyan tevékenységeket, amelyek indokolatlanul károsítják a környezetet, nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat, és ellentétesek a fenntartható fejlődéssel."

Ez csak egy újabb "iterációja" a banki praktikáknak, csak most "balfasiszta" köntösbe öltöztetve. A beleszólási jogom előre meg van határozva a bank által preferált projektek által. Volt egy másik kezdeményezés, amit figyelgettem egy darabig - most nincs erőm felkutatni, ott egyének pályázhattak kölcsönért, illetve támogathattak általuk arra érdemesnek tartott projekteket. Egész egyszerűen, én jóskapista bejelentem, hogy szükségem lenne mondjuk húszezer forintra, erre-arra, ezért-azért és ha akad az országban valaki(k), akiket meg tudtam győzni, akkor megadják a kölcsönt. Most nem tudom hol tartanak. Vagy ott van annak az indiai fickónak a népi bankja, ezt sem tudom most előkaparni.

Sokkal hitelesebb lenne, ha mondjuk, egy megye vagy régió kis- és középvállalkozói összeröffennének és alakítanának egy szövetkezetet svájci mintára a saját maguk finanszírozására.

De, én most lassan kiszállok - azt hiszem, kimerítettük a témát, én még magamat is - köszönöm mindenkinek az értékes észrevételeket :)
  Állítólag jó Sir Winston mondta, hogy „aki egészen fiatalon nem baloldali, érett felnőttkorára nem liberális, és idősen nem konzervatív, az nézesse meg magát pszichiáterrel”, meg olyanokat is szoktak okoskodni az okosok, hogy „a fiatal konzervatívnál csak az…..
Kassad 2010.08.08 20:05:02
A Churchill-nek tulajdonított bon mot vagy aforizma Francois Guizot-tól (1787-1874) - francia történész és államférfi - származik eredetileg:

"Not to be a republican at 20 is proof of want of heart; to be one at 30 is proof of want of head"

(wikipedia)

Számtalanan, számtalanszor idézték különféle összefüggésben (pl. szocialista-liberális, stb), ezért nem csoda, ha bizonytalanok a forrásban.

Az a bizonyos "nagy generáció" gyakorlatilag azt a korosztályt fedi le, amely a 40-es években született. Hogy "who coined the term", azt nem tudom kikutatni, de talán mondhatjuk, hogy "érzelmileg" Cseh Tamás, "értelmileg" Bereményi Géza képviselik ezt a generációt. Gothár Péter "Megáll az idő" (1981) és András Ferenc "Nagy generáció" (1985) című filmje is erről a generációról szól. Én magam nem vagyok ennek a generációnak a tagja (Ratkó-gyerek vagyok), de némi rálátásom van erre a történelmi időszakra (a 20. század második fele), ezért én merném állítani, hogy a "nagy generációnak" nem volt sok, vagy egyáltalán nem voltak politikai vonatkozásai. Amit ők átéltek, vagy ha nagyon akarjuk "képviseltek", az egy globális jelenség volt, (itt a szocializmus környezetében) amikor történelmi generációs váltás zajlott le az egész, elsősorban nyugati kultúrkörben. Nem volt igazán közük a "68"-hoz (ezt inkább az akkori politika szerette volna így láttatni), leegyszerűsítve, a fiatalok lázadása volt az idősebb generációval szemben.

Politikai értelemben én nem nevezném ezt a generációt liberálisnak, inkább politikailag közömbösnek, eltekintve attól a ténytől, hogy a fiatalok pszichológiailag mindig lázadnak az éppen fennálló rendszer ellen, legyen az bármilyen beállítottságú.

Ilyen értelemben "liberális" gátjai sem lehetnek egy konzervatív fordulatnak, amiről most itt megoszlanak a vélemények.
Kassad 2010.08.08 20:13:27
Folytatva a témát, amely szerintem továbbra is a konzervatívizmus illetve a konzervatívok identifikációs problémáiró szól - utalnék Gloire kommentjére:

@gloire ·
alkaloida.blogspot.com/ 2010.08.06. 12:12:43

"A Konzervatórium már elhalt..."

ezt én is így látom és egyáltalán nem lep meg - hogy ezt miért látjuk így többen is, érdemes lenne körüljárni, de most inkább más észrevételem lenne:

Alapvetően hibásnak érzem az olyan történelmi-politikai megközelítéseket, amelyek túlságosan leegyszerűsítik azokat az erővonalakat, amely mentén próbálnak meg egy érvényesnek vélt képet kialakítani a világról. Úgy érzem, hogy hibásan húzzák meg a cezúrákat és elfelejtkeznek, vagy rosszul alkalmaznak kontinuitásokat. Az én meglátásom szerint - az előző kommentemben említett történelmi periódust - a 20. század második fele, napjainkig - nagyjából dekádokra (tízegynéhány évek) és 30 éves periódusokra (30-33 év, egy "emberöltő") lehet osztani.

Egészen más karaktere volt az ötvenes éveknek, a hatvanas éveknek, a hetvenes éveknek, a nyolcvanas éveknek, a kilencvenes éveknek és megintcsak más immár a 21. század első tíz évének.

Egy harmincas periódusnak érzem a Kádár-korszakot (1956-1988)

90-től - ami megint egy politikai cezúra - számolok megint egy harmincas periódust, amiből már 20 év eltelt és itt nem mulasztanék el egy rosszmájú figyelmeztetést:

Kádár 56-tól viszonylag gyorsan konszolidálta az országot és a harminc éve mint politikai képződmény - ebben az értelemben - koherensnek volt mondható. Jelen rendszerváltó pártoknak 20 év alatt nem igazán sikerült ez a "kapitalista konszolidáció" és még tíz évük van arra, hogy ezen megpróbáljanak segíteni. Ha ez nem sikerül, akkor ez egy igen komoly "orros" lenne a politikai elitnek.

Nos, ezek a "cezúrák" és kontinuitások elhelyezése, értelmezése az, ami igazán nem mindegy.
Ezeket nem lehet, nem szabad élesen elválasztani, elhatárolni egymástól, illetve érezni, tudni kellene, hogy hol, mikor, milyen kontextusban használjuk ezeket a "delimitereket".

Van a történelemnek, az emberi életnek egy lassú, de kitartó "hömpölygése", kontinuitása, ami felülírja a fent említett cezúrákat. Annak idején sokat gondolkodtam azon, hogy azok az emberek, akiknek az "emberöltője" a háború előtt telt el, hogyan élik meg ezt a politika-kultúrális cezúrát, ami a háború után következett be. Többnyire hallgattak és élték az új életüket.

A politikai változások alatt-felett-mellette - ahogy tetszik - folyt egy másik, mélyebb, egyetemesebb változás, amit én kultúrális (civilizációs) változásnak nevezek - amire az előző kommentemben is utaltam. És itt érvényesül az a kontinuitás, amit említettem. Egyszerűbb lett volna a képlet Kádáréknak, ha "le tudta volna váltani" a 45 előtt szocializálódott nemzedékeket, mint ahogy a rendszerváltás 90-es cezúrája nyomán is egyszerűbb lett volna a képlet, ha le lehetett volna váltani a Kádár-korszakban szocializálódottakat. De az élet és a történelem az nem így működik.

Jaj, ha kontárok nyúlnak bele a történelem óraszerkezetébe.
- Szia, brutális a nap, kezdek leégni, bekennéd a hátam? - Persze! Engem is kikészít ez az idő, látod, ez is klímaváltozás, és az olajlobbi miatt van! - Micsoda?! Te ilyen idegesítő klímahívő vagy? - Mi az, hogy idegesítő? Talán a környezetvédelem idegesítő? - Biciklid is…..
Kassad 2010.07.29 22:44:46
"Derék gátőrünk" igazán tiszteletreméltó erőfeszítést tett, hogy olajat öntsön a forrongó tengerre és sikerrel is járt :)

Sajnos, egyetlen itt felvetett témát sem kerülhetünk meg, bár, hogy ezt milyen szinvonalon vitatjuk meg, az igazán nem mindegy. Ajánlanám az érdeklődők figyelmébe az egész "botrány" kirobbantójának, James Lovelock professzornak a munkásságát - egy remek cikk például:

www.globalisfelmelegedes.info/index.php?option=com_content&task=view&id=373&Itemid=57

Lovelock-nak igazán "unorthodox" nézetei vannak, de amelyeket érdemes alaposan megfontolni.
Már régebben is hitett tett a nukleáris energia felhasználása mellett és felesleges időpazarlásnak tartja az ún. tiszta vagy megújuló energiaforrásokkal való kísérletezgetést. Ugyanakkor, szerinte már nem vagyunk képesek bármit tenni a klímaváltozás ellen, amit ő már "global heating"-nek nevez a kevésbé kifejező "global warming" helyett és azt jósolja, hogy az évszázad végére a Föld lakossága durván 1/6-ára csökken (zene a füleimnek) és az emberiségnek már nem kűzdenie kell a klímaváltozás ellen, hanem alkalmazkodnia ahhoz.

Más érdekes észrevételei a teljesség igénye nélkül:

"BEING GREEN and good-intentioned “can be more disastrous than doing nothing” about the state of the planet,,,"

"One of the main obstructions to meaningful action is "modern democracy", he added. "Even the best democracies agree that when a major war approaches, democracy must be put on hold for the time being. I have a feeling that climate change may be an issue as severe as a war. It may be necessary to put democracy on hold for a while.""

"the human race will be reduced in numbers to around one billion people by the end of this century. The biggest problem, he believes, is that there are just too many of us. Simply by existing, we and our lifestock account for a quarter of all man-made CO2 emissions."

Food for thought :)
  Itt-ott, órán, kocsmában, blogon felvetődik a kérdés, mit is kezdhetnek a konzervatívok az egyre népszerűbb zöld nézetekkel, milyen álláspontot foglalhatnak - foglaljanak el a környezeti ügyekben, illetve a globális felmelegedés kérdéskörében, amely egyre központibb…..
Kassad 2010.07.24 09:04:06
@bbjnick: 2010.07.24. 01:06:06

Alapjában véve helyesnek tartom a megközelítésedet. Ha már mégis belevágunk abba, hogy megpróbáljuk definiálni a konzervatívizmust, akkor én a következő gondolatokat vélem megfontolásra érdemesnek:

Elsősorban el kellene dönteni, hogy milyen kategóriában értelmezzük a konzervatívizmust. Politika, érzelem, habitus, mentalitás, netán stílus, hogy az eredeti felvetésnél maradjunk.

Tulajdonképpen igazad van, nincs szükség definiálásra, a szó önmagáért beszél - megőrzés, megtartás - az összes többi értelmezés ebből kell, hogy következzen. A probléma ott kezdődik, amikor a szót valamilyen identifikációra kezdjük el használni, mondhatnánk egy bizonyos tartalommal kezdjük el megtölteni.

Egyszer alapvető hibának tartom, hogy sokan statikusan értelmezik a konzervatív jelentést, mintha az emberek így születnének. Kipottyan az anyaméhből és vagy konzervatív lesz, vagy progresszív.

Ellenkezőleg, a konzervatívizmus - csakúgy mint a többi világnézet (maradjunk egyelőre ennél a meghatározásnál) - egy fejlődés végeredménye, dinamikus a természete, az ember az élettapasztalatait szintetizálja, absztrahálja és így alakul ki a véleménye a világról.
Le- vagy beszámítva a közvetlen külső behatásokat mint a család vagy más szűkebb közösség befolyását.

Valamely ismert gondolkodó mondta, hogy az ember fiatal korában természetétől fogva szocialista és később, idősebb korában megint természetszerüleg válik konzervatívvá. Sajnos, nem tudok visszaemlékezni az illetőre, eredetileg Max Weberre emlékeztem, de nem tudtam erre bizonyosságot találni, talán valamelyik tanult kollégánk tudna ebben esetleg segíteni.

Másodszor, az öndefiniálás egyik alapvető hibájának tatom, amit én szeretek "whisful thinking"-nek nevezni, amikor a fogalmat a saját ízlésünk, hitünk, kívánságunk szerint szeretnénk átszabni.

Talán ez a legnagyobb hibája a konzervatívok öndefiniálási kisérleteinek és egyben oka is a sikertelenségüknek.

Harmadszor, talán ironikusan mondhatnám, hogy hiányzik a progresszió a konzervatívok gondolkodásából és itt megint előjön a statikus gondolkodás, mint hiba.

Száz évvel, vagy akárhány évvel ezelőtt más volt az értelmezése, jelentése a konzervatívizmusnak, mint ma. Más volt a kontextus, más volt az a viszonyítási rendszer, amiben létezett, mint a mai vonatkozási rendszer. A változások gyorsasága a történelmi időben egyre növekszik, - egyfajta exponenciális görbét követ - így a konzervatívízmus egyre gyakrabban kerül ellentmondásba önmagával és a szükséges kiigazitásokat - úgy tűnik képtelen megtenni.

Megjegyzem még, hogy szükséges lenne sok, talán összes fogalmunk revíziójára, újraértelmezésére, mert ezen a téren rettenetes kisajátítások folytak és talán az egész fogalmi rendszerünk "korrupttá" vált.

Jó példa erre az egyébként igen kiváló Bakos féle Idegen szavak szótára, ahol a konzervatív szó első definíciója az, hogy: maradi :)
Kassad 2010.07.24 21:22:02
@Gasper: 2010.07.24. 20:58:38

Bizony, bizony...

Nem szívesen - elvből és tapasztalatból - mondok véleményt aktuálpolitikai kérdésekről, de most egyet kell értsek veled.

Nem publikus magánvéleményem szerint az összes, eredeti rendszerváltó pártnak el kell tünnie a színről, mert az elmúlt húsz év alatt bebizonyították az alkalmatlanságukat.

Ez gyakorlatilag már majdnem megtörtént.

Az utolsó előtti vélhetően és remélhetőleg most írja le magát, s most - az eddigiek alapján - az utolsónak még <strong>lehet</strong> esélye, hogy egy teljesen új politikai mezőben továbbra is szereplő legyen.
Kassad 2010.07.24 22:45:13
@Gasper: 2010.07.24. 21:33:14

Jah.

Ugyan, van még egy-két légypiszok az üvegen, de az már nem fogja elrontani a kilátást :)
  A világgazdaság fordulóponthoz közeledik. Az elmúlt pár hétben a figyelem középpontjába az európai adósságproblémák helyett ismét az amerikai gazdaság válsága került. Aggasztó számok láttak napvilágot mind a foglalkoztatás, mind a lakáseladások, mind a…..
Kassad 2010.07.22 23:10:22
A videó témái olvashatóak Peter Schiff honlapján:
www.europac.net/research_analysis/commentary_view/Peter%20Schiff

Az alábbiak wiki idézetek, de úgy érzem segíthetnek megvilágítani Schiff nézeteit.

"Schiff attributes his economic forecasts to an understanding of the Austrian School, a school of economic thought generally categorized as heterodox (or non-mainstream). Schiff voices strong support for the Austrian School... Schiff admits his economic views are not mainstream, and like the Austrian School, he makes judgments without a strict adherence to economic statistics."

"Schiff was an economic adviser to Ron Paul's 2008 presidential campaign. In support of Paul's economic revitalization plan, he said:

"We need a plan that stimulates savings and production, not more of the reckless borrowing and consumption that got us into this mess in the first place....""

"Democratic Party spokeswoman Colleen Flanagan said, "Despite his groupie-like following, Schiff actually has few qualifications to run for the Senate and has publicly admitted that he can't even remember the last time he voted".

In response, Schiff said,

"The fact that I haven't had experience ruining the country, that I haven't brought the banking system to its knees, that's my greatest attribute.""

Elnézést, nincs energiám fordítani, akiket igazán érdekel a téma, úgyis érteni fogják.
Kassad 2010.07.23 09:43:07
Peter Schiff üzletember, csakúgy mint Soros György és alanyai egy átfogó gazdasági-pénzügyi politikának, amelyet a döntési pozícióban lévő emberek határoznak meg (mint az Elnök, vagy a Fed elnöke, a pénzügyi élet nagy szereplői, a bankok, biztosítók, befektető társaságok, stb.).

Alanyi jogukon kívül, eredményeik is feljogosítják őket arra, hogy kritizálják a gazdasági-pénzügyi politikát. Míg Soros elsősorban üzletember, Schiff-nek konkrét politikai ambíciói is vannak, hisz szenátornak jelölteti magát: Érdemes egy pillantást vetni a programjára:

schiffforsenate.com/?q=issues

Érdemes elmélyülni Schiff kommentárjaiban, mert segíthet tisztázni néhány alapkérdést, mint például a (világ)háborúk gazdasági hatásaival kapcsolatban:

www.europac.net/commentaries/why_not_another_world_war

Egyértelműnek tűnik, hogy a hadigazdaság által produkált GDP-növekedés és a majdnem teljes körü föglalkoztatás fedezete az adók növelése és a megtakarítások bevonása a gazdaságba.
Ez rendszerfüggetlen, mint nálunk annak idején a "békekölcsönök" bevezetése is mutatja.
A Roosevelt féle New Deal mint az erős állami beavatkozás értékelése máig is vitatott.

A vita tárgya aztán a felhalmozódott államadósság konszolidációja.

Schiff eljátszik egy képzeletbei III. világháború gondolatával, hogy ez mennyiben ragadhatná ki a gazdaságot a válságból és a II. világháború tapasztalataira utal, szerintem eléggé meggyőzően.

Csak érdekes kitérőként megemlítenék egy méltatlanul elfeledett kitűnő angol politikai szatírát, Kevin Billington "The Rise and Rise of Michael Rimmer" című 1970-es filmjét (nálunk is vetítették a "Gátlástalanság lovagja" címen), amelyben a sorozatos blöfföléssel Anglia miniszterelnökévé váló főhős "fake" filmhíradókkal illusztrálja országának haditechnikai előnyét, miközben a valóságban egy fillért sem költöttek el erre a célra.

Schiff másik nagy vitája Paul Krugman Nobel-díjas közgazdásszal van, aki "elinflálná" az amerikai államadósságot Kínával szemben:

"His theoretical justification is put forward in a familiar Keynesian recipe: deficit spending leads to inflation and growth, which leads to greater employment and rising GDP, which makes debt payments much easier to bear in relative terms."

"In simple terms, Krugman believes that inflation is the best cure for burdensome debt problems. To prove his arguments, he points to the course followed by the Unites States in the decade after the Second World War."

"Krugman endorses U.S. policy at the time which, he claims, concentrated on fostering growth instead of taking measures to drastically cut the post-war debt."

"He neglects to mention that during the five years from 1945 to 1949, federal spending dropped by 58% and taxes fell by 12%. "

És így tovább...

Ami számomra nyilvánvalónak és leginkább aggasztónak tűnik, hogy még ennyi idő és történelmi tapasztalat után sem mondhatjuk a közgazdaságtant egzakt tudománynak. Míg egy építkezésen egy beton tartóoszlop teherbíróképességének, szilárdságának kiszámítása teljesen egzakt, fizikai-matematikai probléma, addig hasonló procedúrát nem nagyon találunk a közgazdaságtanban - gondolom, elsősorban makroökonómiai viszonylatban.

De végül, mindig a győztesnek van igaza.

Schiff gazdaságfilozófiája emlékeztet valamelyest Bruce Lee harcművészettel kapcsolatos véleményére, hogy nincsenek kizárólagos iskolák, az adott helyzet dönti el, milyen technikát kell alkalmazni.
Kassad 2010.07.23 12:07:28
@bolá: 2010.07.23. 10:24:49

Ééégen....
Természetesen, igazad van és ezt senki sem vonja kétségbe.

Lamentálásom a közgazdaságtan egzakt voltával kapcsolatban "költői" volt, ha szabad így kifejezni magam, a laikus bosszankodása, amikor tudja, hogy a feje felett döntenek az életéről.

Hogyne, természetesen egy sokszereplős, soktényezős rendszer, mint a közgazdaságtan megközelíthető úgy is mint egy termodinamikai rendszer, vagy mint a kvantummechanika a határozatlansági elvével és máris ki tudunk bújni a felelősség alól, hiszen az elméletünk jó, de azok a fránya molekulák, vagy atomok mindig felborítják az elképzeléseinket.

Hogy magammal is némi ellentmondásba keveredjek, azért egy nem egzakt társadalomtudományban is vannak konkrétumok, amelyek alapján megpróbálunk döntéseket hozni.

Némi rosszmájúsággal mondhatnám - remélem nem veszed rossznéven - amikor például egy válsághelyzetben, döntenünk kell, hogy most éppen egy keynesianus, vgy hayeki megoldást alkalmazzunk, akkor azt állítani, hogy Keynes-nek van igaza - s, mint előző kommented is mutatja:

@bolá 2010.07.23. 06:28:07
"És Keynesnek van igaza, a gazdaságot a kereslettel lehet befolyásolni. Lehet olyan csuda kínálat, hogy csak na, de ha számomra gazdaságilag kedvezőtlen az árucsere (áruvásárlás), akkor nem fogom kiadni rá a pénzem, tehát elégtelen lesz a kereslet."

Nos, ez eléggé egzakt állításnak tűnik.

Míg a betonoszlopról nem tudjuk pontosan, hogy 0.42-nél, vagy 0.43-nál fog eltörni, de abban azért biztosak vagyunk, hogy valahol 0.4 és 0.45 között és erre "építeni" lehet, míg egy sok-sok évre és egész életünkre kiható döntésnél igazán nem mindegy kinek a véleményére hallgatunk.

Ha a betonoszlop eltörik, a statikust meg lehet büntetni, közgazdászról még nem nagyon hallottam, hogy börtönbe került volna.
    A 2081. évben történt, amikorra már mindenki végleg egyenlővé vált. Nemcsak isten és a törvény előtt voltak egyenlők. Minden lehetséges módon egyenlők voltak. Senki se volt eszesebb, mint bárki más. Senki se volt jobb külsejű, mint bárki más. Senki se volt…..
Kassad 2010.07.18 19:06:20
@Bell & Sebastian: 2010.07.18. 17:11:26

"A valódi kérdés inkább az, hol húzódik a határ, ami mögé vissza kell vetni az államot?"

A kolléga nagyon okos ember :)

Vonneguttal való ismeretségem az "Áldja meg az isten Mr. Rosewater / Az ötös számú vágóhíd" című művekkel kezdődött. Emlékeim szerint kombó kiadásban jelent meg 1973-ban az Európa zsebkönyvek sorozatban. Máig felejthetetlen könyvek voltak. Mást nem nagyon olvastam tőle, de Vonnegut mindenképpen megkerülhetetlen szerző.

Bell & Sebastian jó nyomon jár, véleményem szerint azonban itt és most nem elsősorban az állam a felelős. Illetve az is, de csak közvetve.

Vonnegut 1961-ben írta ezt az elbeszélést, ami az éleslátásán kívül azt a sajnálatos időbeli szakadékot is mutatja, amivel Közép-kelet Európa le van maradva a "mainstream"-től mind gazdasági, mint társadalmi változások vonatkozásában. Ha tanulmányozzuk az amerikai társadalom elmúlt 30-40 évének történéseit, tulajdonképpen egy kicsit bepillantást nyerhetünk a saját jövőnkbe is. Természetesen nem egy az egyben történő átvetítést képzeljünk el, de a trendek alakulása kísérteties hasonlóságokat mutat.

Ehhez forrásként Alvin Toffler "Future Shock" című kiváló munkáját tudnám ajánlani, ami 1970-ben jelent meg.

Ebben is és sok más forrásban is, inkább az állam gyengüléséről, tehetetlenségéről számolnak be. Az állam, csakúgy mint az emberek, nem képes kezelni ezt a "future shock"-ot, amelyben hihetetlenül felgyorsultak a társadalmi-gazdasági változások. Ezért is figyelhető meg az ún. civil szervezetek előretörése, egyre aktívabb és hatékonyabb szerep(átvállalása) az állammal szemben. Ennek a témának a kibontása meghaladja egy komment kereteit, ezért csak annyit "állítanék", hogy az igazi probléma szerintem nem az állammal van - hacsak nem abban az értelemben, hogy az állam a tehetetlensége miatt kárhoztatható - hanem valami amorf, vagy polimorf, meghatározhatatlan erővel, amely egyre inkább meghatározza az életünket.

Ma már akár egyetlen ember is képes arra, hogy állami szinten beavatkozzon az emberek életébe, ha megfelelő háttérrel rendelkezik. Ennek kifejtésére megint nincs mód, de gondoljunk csak a politikai korrektség nevű förtelemre, multikulturalizmusra, állatvédőkre, környezetvédőkre, klímavédőkre, emberi jogi, antiglobalista szervezetekre, mozgalmakra, a sort hosszan lehetne folytatni.

Lehet mondani, hogy kettős hatalom alakult ki és ebben az állam a gyengébb szereplő.

Egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez szerencsés fordulat a világ történetében.
A hagyományos politikai-gazdasági struktúrák felbomlóban vannak és egyáltalán nem lehet belátni, hogy mi fog ebből kialakulni a közeljövőben. Ha az állam nem tud megbírkózni a feladatával és képletesen szólva a lovak közé veti a gyeplőt, akkor a meglátásom szerint, minden eddiginél borzalmasabb és hatékonyabb diktatúra fog kialakulni.

"The darkness drops again but now I know
That twenty centuries of stony sleep
Were vexed to nightmare by a rocking cradle,
And what rough beast, its hour come round at last,
Slouches towards Bethlehem to be born?"

(William Butler Yeats - The Second Coming)

(Elnézést kérek a hatásvadászatért, de ezt nem tudtam kihagyni.)

A fentiekhez forrásként tudnám megintcsak ajánlani Rush Limbaugh - The Way Things Ought To Be (1992) című könyvét.

Hogy nevet adjak a "démonnak" (és megelőzzem Bell & Sebastian, igen kiváló kollégámat abban, hogy ismét "lenyúlja" egy féltve őrzött szakszavamat [buzulmán] :D , szóval, hogy nevet adjak ennek a fenyegetésnek, ezért ezt a bizonytalan valamit "balfasizmusnak" neveztem el, amire még máskor kitérnék, ha addig nem üt el a villamos :)
Kassad 2010.07.19 08:34:11
Bell & Sebastian 2010.07.18. 23:33:59

Köszönet Blake-ért.
Kár, hogy nem tudjuk maradéktalanul a világ szépségének, csodálatának szentelni magunkat.
Ami a "jó" diktatúrát illeti, egyetértünk, bár én rövidtávú jóslatokba nem bocsátkoznék, amatőr politológusként már többször is csúfosan megbuktam :)

Rhythmeen 2010.07.18. 22:37:31

"azt hiszem emberek önként fogják vállalni, sőt követelni a "balfasizmust". mert a hagyományos állam nem működik. nem biztonságos. nem oldotta meg a válságot..."

ArmaGeddon Bácsi ·
olajcsucs.blogspot.com 2010.07.18. 22:42:41

"Most valamiféle feudalizmus jöhet...."

Mindkettőtökkel egyetértek.

A feudalizmus nekem is eszembejutott, egészen logikus gondolat, egy lehetséges jövőkép, hiszen mondhatjuk a jelenlegi helyzetet a rabszolgatartó kor valamilyen parafrázisának (bérrabszolgaság) és amíg az önfenntartás ideális állapota el nem következik, az emberek mindig kénytelenek lesznek egy "gazda" után nézni és egy gyenge állam, erős második hatalom felállásban igencsak reális esélye lehet, egy hozzájuk felfogásban közel álló potentát védőszárnyai alá menekülésnek.

Ennél tovább nem mennék, mert az ilyen "lineáris" kiterjesztések nem igazán szoktak bejönni.

Ami Vonnegutot illeti, valóban a liberálisok között tartják számon és valóban rossz sci-fi író, de hát nem is ezért szeretjük, hanem azért, mert szereti az embereket. A kifogásokra frappáns válasz a 2081 film (2009), a linkért külön köszönet ulloiut 2010.07.19. 03:04:25-nak.
Fogyik a magyar!1. rész Az elmúlt hetekben a hazai sajtóban rendkívüli visszhangot váltott ki a hazai népességfogyás legújabb adata, amely szerint az idén tízmillió alá csökken nemzetünk lélekszáma. (E cikk sajátos aktualitását az adja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök…..
Kassad 2010.07.17 09:06:28
Mindenekelőtt, elismerésemet kell kifejeznem a hozzászólók felé.

Komolyan veszik a témát és rengeteg értékes, érvényes meglátásuk van. Ha nem indulatvezérelt a vita, akkor valóban van értelme a diskurzusnak.

Egyben igazolja azt a meglátásomat, hogy általában 100-200 komment magasságában, tulajdonképpen minden releváns nézet, észrevétel megjelenik, ennél több komment már gátja az anyag feldogozásának. Ilyenkor jó lenne egy konszolidáció, de ez már túlhaladja egy blog kereteit és ezt az összegzést már mindenkinek magának kell megtennie.

Hogy a magam "két centjét" is hozzátegyem a vitához:

Az alapkérdés itt, hogy milyen állami szerepvállalás legyen a népességszaporulat megtartásában.
Mert ez kikerülhetetlen feladata az államnak, hisz ezért létezik, hogy egy adott közösség - itt egy nemzet - érdekeit képviselje.

Bizonyos értelemben ez is olyan mint az árvízvédelem.

Jön az árvíz - a megfelelője annak a társadalmi-gazdasági mozgásoknak, változásoknak, amelyek a népszaporulatot befolyásolják, amely kérdéseket a kollégák elsősorban feszegetnek - ami ellen az emberek, az állam védekezni próbál, mederbe akarjákt tartani.

Ugyanilyen kérdések merülnek fel itt is: vajon meg lehetett volna akadályozni az árvizet valamilyen előzetes felkészüléssel, ugyanakkor milyen hosszútávú kihatásai lennének ilyen megelőző intézkedéseknek, amelyeknek akár beláthatatlan következményei is lehetnek.

Mindeközben azonban azonnali intézkedéseket kell tenni, függetlenül a fenti kérdésektől. Az emberek is reagálnak és az állam is, mert a tét a fennmaradás.

Az állam egyszer már régóta csapdahelyzetben van, mert túlvállalta magát, hiszen az egészségügyi és nyugdíjrendszer fenntartása ma már minden állam erejét szinte meghaladja és akkor még itt van a szociális háló is, amelynek része családok, gyermekek támogatása.

Tehát, az államnak itt nem sok mozgástere van.

Rövidtávon hozhat sikeres, vagy kevésbé sikeres intézkedéseket a népességfogyás megállítására, de a probléma valódi megoldásához vissza kell térni az alapkérdések megvitatásához, újraértelmezéséhez.

Számomra - a lehetséges jövőpályák elemzése után - az tünne egy lehetséges megoldásnak, ha - lassan, óvatosan is, de - csökkentenék az állami szerepvállalást és megpróbálnák megteremteni azokat a feltételeket, hogy az emberek képesek legyenek önerejükből fenntartani magukat.

Addig is, maradnak a homokzsákok...
Mandiner blog Az itiNER 2010.07.15 07:01:00
    Aki csak egy kis időt is dolgozott a magyar építőiparban, az három dolgot egészen biztosan megtanul: minden jó nő után fütyülni kell; egy kőművesre legalább másfél segédmunkásnak kell jutnia; és hogy „mindig meg kell nézni a rajzot”. Művelt…..
Kassad 2010.07.15 13:12:16
Sohasem fogom elfogadni azt a nyegle stílust, amikor azokat az embereket - kőműveseket, segédmunkásokat, bárkit, akik "valóban dolgoznak" - lesajnálják, kigúnyolják, kifigurázzák.

Nem arról van szó, hogy ők nem lehetnek a humor tárgyai, de amikor valamilyen ködös politikai-filozófiai elgondolás mentén, felsőbbrendűségi komplexustól terhelve teszik ezt, akkor jusson mindenkinek az eszébe, hogy lehet, hogy a saját apja, anyja ugyanilyen "bunkó, tahó" kétkezi dolgozó ember volt.

És pontosan ezek az emberek, akik bármilyen társadalmi, politikai renszdszerben, gyakorlatilag zokszó nélkül, mindig és mindenkor felépítik, újjáépítik az országot.

Ami pedig ezt a szerencsétlen NER-nyilatkozatot illeti:

32 sor, 284 szó, 2191 karakter.
Örüljünk, hogy nem kaptunk a kezünkbe egy 50 oldalas litániát.

Ugyan, miért ne lenne joga egy bármikori kormánynak politikai nyilatkozatot tenni?

Mennyiben más ez, mint Amerikában, ahol mindig, mindenhol kiteszik az amerikai zászlót, ahol a közhivatalokban mindig kiteszik az éppen regnáló elnök képét, vagy mennyiben más, mint az a közhelyszámba menő jelenet, amikor valaki a munkahelyén elhagyja a posztját, szomorúan összepakolja egy üres fénymásolós papírdobozba a fényképtartós családi fotóját, a mindenféle mütyürkéjét, amivel othonossá varázsolta az íróasztalát, majd jön az új ember, aki szintén egy papídobozból kipakolja a saját családi fotóját és az egyéb mügyürkéit, hogy otthon érezze magát.

Ugyan, miért ne kötelezhetnék a közhivatalokat, hogy kitegyék a politikai nyilatkozatukat?

Nem lett előírva, hogy a boltban addig nem adnak kenyeret, amíg fel nem mondják a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát.

Kinn lesz, az emberek vagy elolvassák, vagy nem, vagy röhögőgörcsöt kapnak, vagy könny gyűlik a szemükbe a meghatottságtól, de valószínűleg teljesen hidegen fogja őket hagyni, mert ott van az élet és boldogulni kell valahogy.

Ez a "vihar a biliben" másfajta gondolatokat ébreszt az emberben:

Hogy vannak itt emberek, akik hihetetlen identitászavarban vannak itt politikai-filozófiai szempontból.

Hogy valakik egy seggből - most éppen egy narancsbőrös seggből - kikandikálva próbálják a függetlenségüket meghatározni.
A mai Meleg Méltóság Menete különösen melegre sikerült (képek és videók később). Szokásához híven Gyurcsány Ferenc is megjelent felesége, valamint Szabó Zoltán és Vadai Ágnes társaságában. Most, hogy dübörög a Nemzeti Együttműködés Rendszere, nem kaptak privát…..
Kassad 2010.07.11 10:29:46
  Új SZDSZ? Kommunisták? Hippik? Zsidók? Esetleg Fidesz-bérencek? Még a politikusok és a sajtó véleményvezérei sem tudják hová tenni az LMP-t. A Mandiner ezért a legilletékesebbekhez, a választópolgárokhoz fordult, hogy megtudja, ki hogyan gondolkodik a meglepetésre…..
Tegnaphoz húsz éve mondta el Kádár János utolsó, az MSZMP Központi Bizottsága előtt elhangzott beszédét. Rá majdnem három hónappal, azon a napon, amelyen Nagy Imre felmentő ítélete megszületett, meghalt. A beszéd Kornis Mihály által korrektúrázott változatát a link alatt…..
Épp a napokban beszélgettem egy ismerősömmel arról, hogy voltaképpen nem túl sokféle kimenetele lehet annak az elsősorban közrendvédelmi, közbiztonsági problémának, amelyet a cigány és a magyar szokások, viselkedéskultúra eltérése okoz. Az egyik ilyen kimenetel, hogy végre…..
Kassad 2009.02.15 08:33:58
Póczik Szilveszter történész-kriminológus 1999-ben megjelent "Cigányok és idegenek című könyvének az alábbi fejezete a fenti vitának egyfajta konklúziója is lehet:

www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Magyarorszagi_nemzetisegek_kotetei/Ciganyok_es_idegenek/pages/006_tevutak_es_zsakutcak.htm

Részlet a könyvből:

"Tévutak és zsákutcák

Kritikai gondolatok a roma jogvédelem ellentmondásai és a kriminológiai kutatásmódszertan kapcsán

A magyar társadalomban tagadhatatlanul jelen van a cigánysággal szembeni fenntartás, előítéletesség, hétköznapi és hivatali diszkrimináció, több-kevesebb gyakorisággal előfordulnak cigány emberek elleni erőszakos cselekmények, ezek egy részének motívumai között sejthetően, vagy egyértelműen jelen van e kisebbséggel kapcsolatos ellenszenv. Ezeknek a jelenségeknek a bírálatában, leleplezésében és leküzdésében elengedhetetlenül fontos szerepet játszanak a civil szervezetek: azok amelyek etnikai és más kisebbségei csoportok jogvédelmével foglalkoznak valamint azok, amelyek konfliktus-megelőzésre, konfliktuskezelésre, mediációra, békéltetésre szakosodtak. A cigány jogvédelem és a civil szféra egyes — szerencsére csak törpe kisebbséget alkotó - szervezetei és vezetői azonban éppúgy nem mentesek a fekete-fehér gondolkodástól, az előítéletességtől és negatív túláltalánosításokra való hajlandóságtól, mint a többségi társadalom egyes sokat kritizált csoportjai, írásaikban és nyilatkozataikban olykor tudatosan tesznek erősen túlzó vagy a valósággal nem összeegyeztethető megállapításokat. Megállapításaikat nem csak szemellenzősség, a többségi társadalomtól való csalódott elfordulás magyarázza, hanem igen gyakran a többségi társadalmi és intézményi környezet akár nemzetközi szinten való rossz hírbe hozásának, diffamálásának és érzelmi vagy politikai megzsarolásának szándéka. A jelenség mellett azért nem mehetünk el szó nélkül, mert az ilyen megnyilvánulások szimmetrikusan képezik le a többségi társadalom előítéletekkel terhelt részének gondolkodási mechanizmusait, ezért pillanatnyi győzelmeken túl újabb, hosszabb kifutású konfliktusokat termelnek. Végeredményükben nem csak a többségi társadalomra ütnek vissza, hanem fokozottan hátrányosan érintik az össztársadalom részét képező cigányságot és a többi kisebbséget is. Az igaztalan vádak kijelentésével az említett, szerencsére nem túl számos szervezetek és személyek a pártpolitikai küzdelmek kevéssé ízléses, de a nagypolitikában inkább elfogadott gáncsvető harcmodorával élnek, de mivel annak nincs helye a kisebbségi érdek- és jogvédelemben, voltaképpen saját ügyük ellenségévé válnak.

A jelzett hiperkritikák hemzsegnek a tévedésektói, félreértésektől, legfőképpen azonban a tudatos félreértelmezésektől és torzításoktól. Ezzel szemben rögtön szemet szúr kevéssé elegáns, arrogánsán kioktató, agresszív hangvételük. A következőkben ezeket gyűjtöm csokorba, rekonstruálom összefüggéseiket és megkísérlem felmutatni a mögöttük meghúzódó taktikák mellett logikai tévútjaikat és az általuk okozott potenciális vagy nagyon is valós károkat.' A bírált kijelentések csak inter-kontextuálisan szövődnek konzisztens rendszerré, elemeik külön-külön és együttesen is előfordulnak."

A szöveget a 90-es évek kontextusában kell értelmezni, de a szerző több helyen is utal a "politikai korrektség" használatának visszásságaira. A "politikai korrektség" előtt a 2004-es EU-csatlakozás nyitotta meg igazán a kaput és vált nyilvánvalóvá az azóta elmúlt években ennek az "ideológiának" káros és romboló hatása.

Ennek kifejtése messze túlhaladná az adott téma kereteit, ezért érdemes ennél maradni, azaz ami a poszt konklúziója is:

"Itt az ideje leszámolni a közrend fenntartását ellehetetlenítő politikai korrektséggel."
Nagy forradalmak, absztrakt ideológiákra épülő gyors átalakítások után szinte törvényszerű következetességgel fordul elő, hogy a társadalmak visszakívánkoznak az eltörölt formák közé, azaz visszasírják a régi, hagyományos tartalmakat.   Amint Széchenyi kortársa…..
Kassad 2008.12.08 20:49:36
Kiemelkedően jó írás, minden elismerés megilleti a szerzőt.

Élvezetes, stílusos, koherens fogalmazás, jól megfogható a tematika, a mondanivaló.

Még szinvonalasabb lehetett volna, ha Békés Márton nem enged a csábításnak, hogy néhol "lazább", "közvetlenebb" fogalmazással érzékeltesse, hogy mi az ő egyéni szimpátiája, amivel lemondott a tudományos igényről, amit erősíthetett volna azzal is, ha pontosabb referenciákat ad az idézett források, statisztikák, kutatások tekintetében.

Két kérdés is felmerül az olvasás után:

Az egyik az, hogy valóban létezik-e ez a konzervatív fordulat - az ifjúság körében -, a másik, maga a konzervativizmus, mint ideológia.

A konzervatív fordulat valóban létezik, erre sokan felfigyeltek már, de az már korántsem biztos, hogy ennek elsősorban ideológiai jelentősége lenne. Hajlamosak vagyunk beleesni abba a hibába, hogy az általunk érzékelt jelenségeket, ha azok "támogatják" a világról alkotott képünket, akkor azokat máris abszolútumokként tekintsük. Ez már sokszor okozott csalódást, éppenséggel maguknak a 68-asoknak is.

Itt bizony, a fiatalok óriási hátrányban vannak, mert hiányzik a történelmi perspektívájuk, ami mentén a valóságos történésekre való visszatekintés után érdemi következtetéseket tudnának levonni. Erre, megint csak nagyon jó példa az egykori 68-asok későbbi története.

Valami történik, ez kétségtelen, de ebből nem kellene elhamarkodott és nem kellően megalapozott következtetéseket levonni. Érdemesebb lenne egy kissé általánosabban megszemlélni, hogy egy adott civilizáció, kultúrkör, milyen pályaívet ír le a létrejöttétől kezdve, a virágzáson át, a lehanyatlásáig.

Az biztos, hogy a "klasszikus" baloldaliság olyan csúcspontot ért el mára, hogy szinte természetes a "reakció". De, hogy erre a "klasszikus" konvervativizmus lenne a jó válasz, ez már korántsem biztos.

A másik kérdés ott kezdődik, ahol az elsőt abbahagytuk:

Dicséretes és tiszteletreméltó, ahogy a Konzervatórium megpróbálja körüljárni és meghatározni a maga identitását, a "konzervativizmust". Ugyanakkor, a sokat megélt embert elbizonytalanítja egy kicsit, hogy úgy tűnik, ezt az identitást mintha sohasem sikerülne igazán megtalálni.

Ha a rendszerváltás óta eltelt 18 évet tekintjük, szinte már paródiának tűnik, ahogy a pártok, vagy mozgalmak reménytelenül próbálják meghatározni a saját identitásukat, ahogy, - egy mintegy feneketlen zsákból - szedik elő az új és újabb embereket, szerzőket, gondolkodókat, ideológiákat, eszmeáramlatokat, politikusokat és az a mérhetetlen szkepticizmus, amivel az emberek fogadják ezeket az erőtlen kísérleteket.

Jobb lenne szembenézni a valósággal, mint szerzőkkel, kötetekkel és idézetekkel csapkodni egymást fejbe.

"Új időknek, új dalai..."

Ez kellene talán.

A Soa egyik fő színtere Magyarország volt. Akiket érintett, azok meg mi vagyunk. Mindenképpen indokolt lett volna, hogy a holokausztnak, mint drámának az emlékezeti kultusza elterjedt volna az országban, hiszen ártatlan emberek, magyar állampolgárok százezreit ölték meg, ráadásul…..
Kassad 2008.11.07 10:36:43
Novák Attila intelligens publicisztikát írt, amelynek az állításaival külön-külön is érdemes lenne foglalkozni, de a lényegi mondanivalója a következő:

"A Páva-utcai Holokauszt Múzeum... nem vált széles tömegek számára nemzeti zarándokhellyé."

Vajon, segít-e ez a megközelítés megoldani a "zsidókérdést"?

Nem.

Teljes mértékben egyet lehet érteni ikaljan észrevételeivel, s az a bizonyos "kényszeredettség" azt jelzi, hogy valójában, még több mint 70 év elmúltával is, nem történt meg a kérdés igazi feloldása. Merő álszentség és képmutatás a "nyugati sztenderd", amely jóval veszélyesebb mint gondolnánk, mert megnyugtató megoldás helyett konzerválja a problémát, amely "időzített bombaként" ketyeg és amely bármikor felrobbanhat, ha a körülmények olyanná válnak.

A probléma a szólásszabadsággal, a vélemény szabadágával van.

Tudomásul kellene venni, hogy bármely probléma megoldásához valódi közmegegyezés kell, nem lehet felülről rákényszeríteni az emberekre bármely történelmi kérdés, adott esetben a zsidóság kiírtására tett kísérlet megitélését.

Tudomásul kell venni azt is, hogy a világ két "leggyűlöltebb" népcsoportja a zsidó és a cigány.
Az egyik azért, mert ezer szállal kötődik a pénzhez, a másik a beilleszkedéstől és felzárkózástól való, több évszázada tartó merev és makacs elzárkózása miatt.

Ez két különböző probléma és különbözően kezelendőek is.

Egyik népcsoport sem - elsősorban a reprezentációjukon keresztül - hajlandó elismerni, hogy a fentebb jelzett problémák a sajátjaik és valódi megoldás helyett külön elbánást követelnek maguknak.
A zsidók kárpótlást és örök időkig tartó lelkiismeretfurdalást, a cigányok pedig segélyt és ezen keresztül azt, hogy konzerválhassák a nomád életmódjukat.

A zsidóknak az az igénye, hogy "nemzeti zarándokhely" legyen a Páva-utcai Holocaust Múzeum, irreális és csak ellenérzést vált ki mindenkiből. Azon, hogy legtöbbször a pénzzel asszociálják őket, nem lehet segíteni, ők választották ezt az utat, akkor vállalják a következményeket is.

Hangsúlyozni kell, a pénzhez kötődés nem faji sajátosság, a kultúra bölcsőjéből, a Földközi-tenger mellékéről bármelyik népcsoport megjelenhetett volna mint a világ bankárja. Hogy éppen a zsidók lettek ezek, ez már lényegtelen. Ha a libanoniak lettek volna, akkor őket utálnák most. Ezt a békát le kell nyelniük.

A nem zsidóknak meg csak egy útja van, részt kell venniük abban a versenyben, amely a pénz, a hatalom, de a kultúra, a tudomány pozícióinak megszerzéséért folyik.

A cigányság kérdésének megoldása viszonylag egyszerűbb lehet.
Minden eszközzel fel kell gyorsítani a felzárkóztatásukat és beilleszkedésüket a mainstream társadalomba.

Jelen civilizációnk szeretné elkerülni azt, hogy véres konfliktusok útján oldjanak meg bizonyos kérdéseket, de ennek nem lehet az az útja, hogy befogassák az emberek száját illetve megmondják nekik, hogy mit gondoljanak.