Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Floo

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Sok kertbe került az idén új fügefácska. A szerencsésebbek már meg is kóstolhatták a jövevény különleges termését. A régi fügefa-tulajdonosok megtapasztalhatták, hogy egy termés még nem termés. Hosszú kínlódással lehet a melegkedvelő növényt a magyar telekhez…..
Floo 2012.10.20 22:18:51
Kedves Péter!

Ön miért gondolja, hogy a fügének kedvező klímaváltozás zajlik manapság, amikor az elmúlt 3 télen az ország jelentős részén -20-26 fokok voltak?
A most elmúlt tél februárjában a déli országrészben többfelé mértek -23-26 fokot, kedvező, városi vagy dombi fekvésekben is jelentősen károsodtak a fügék.
Az ismert, elterjedt fügefajták közül a leghidegtűrőbbek is -15-16 fokon elfagynak.
Az ilyen hőmérsékletekhez, amik a füge létét veszélyeztetik, elegendő az, ha esik egy alkalommal 20 centi hó (ami ugye bármikor eshet télen), kiderül az ég, leáll a szél, és reggel -20 fokra ébred az ember.
Márpedig a télen rommá fagyott fügének teljesen mindegy nyáron, hogy rekordmelegek vannak-e, vagy sokat süt-e a nap, pláne akkor, amennyiben a következő télen megint rommá fagy.
2000 és 2012 között az országban sík területen, völgyekben, lapos, mély fekvésekben a 2006/2007 és a 2007/2008-as év kivételével mind a többi 10 évben elfagytak a fügék.
A 2001-es, 2003-as- 2005-ös, 2006-os, 2010, 2011 és 2012-es tél az ország döntő részein -17-27 fokos hőmérsékleteket produkált.
Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a füge túlélése szempontjából a klímaváltozás nemhogy segítené, sokkal inkább rontja a füge esélyeit.
És minden más gyümölcs termeszthetőségét.
És ez csak a tél, az Alföldön ebből az elmúlt 12 évből 2-3 éven a belvízzel, több éven át az aszállyal kellett megküzdeniük, hogy a tavaszi fagyokat ne is említsük.
Szóval ezek a szélsőségek sajnos nagyon előnytelenek a gyümölcstermesztés szempontjából, szemben az ezt megelőző, az 1960-1990 közötti időszak nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb időjárásával.
Akkor is voltak szélsőségek, csak epizódjelleggel, most meg folyamatosan.
Sajnos, és ezt ne vegye sértésnek, úton-útfélen azt tapasztalom, hogy az érintett szakmák képviselői össze-vissza kevernek mindent, erről nem Ön tehet, hanem az az intézmény, aki Önt szakemberré képezte, és már diákkorában kiölte Önből az autodidakta empirikus attitűdjét.
Az elmúlt 5-10 évben rengeteg szakemberrel hozott össze a sors, a kertészeten át a gyümölcstermesztésen keresztül a meteorológiáig, és a legtöbb esetben olyan dolgokat állítottak, hogy égnek állt tőle a hajam, és amiket én két mondattal megcáfoltam. Voltak közöttük, aki jellemüknél fogva elfogadták az általam mondottakat, meg voltak, akik azóta is hadakoznak annak ellenére, hogy többtonnányi, az általuk állítottakat cáfoló bizonyíték hever a lábuk előtt.
Annyi példám van, hogy akár két hétig írhatnám folyamatosan, kezdve azzal, hogy egyik komoly, országos hírű szakember szerint a fügére a legnagyobb veszélyt az ónoseső(!!) jelenti, a másik szintén neves szakember szerint a kivi nem termeszthető Magyarországon (közben százszámra vannak termő példányok csak az én falumban is, az egyik környékbeli gazda 250(!) kilót szedett 2 éve a saját növényéről), volt aki nem hitte el, hogy a dombokon 5-10, sőt, 10-15 fokkal magasabb a téli abszolút minimum, mint egy mellette lévő völgyben, volt, aki szerint a mediterrán klíma eddig csak a Mecsekig jött fel, évek múlva már északabbra tolódik (ez ugye irdatlan nagy baromság, mert a mediterrán klímához a Földközi-tenger fűtő hatása kell, az meg idáig nem volt a Mecsek környékén, feljebb meg nagyon remélem, hogy ezután sem jön majd), más meg azt állította, hogy a mediterrán klíma dél felől észak felé tolódásának bizonyítéka az, hogy Szegeden beérett a káki gyümölcse....ami azóta biztosan elfagyott az elmúlt tél februárjában.
Az egyik mezőgazdasági szakkönyvben azt írják, hogy Zala megyében későn tavaszodik.
Közben az elmúlt 7 évben, pontosan dokumentálva (meg aki korábban megfigyelte, de nem dokumentálta) azt tapasztalom, hogy az országon belül rendszerint éppen ebben a térségben tavaszodik a legkorábban a növényi fenológiát véve alapul.
Ott van példának az USDA zóna térkép, ami egy teljesen rossz koncepció, csupán a kiindulási elv jó. Sok kertészetben a növény mellé van írva a téltűrésére vonatkozó USDA zóna megjelölése, miközben tudjuk, hogy a hőmérsékleti kisugárzási inverzió miatt egy falu egyazon utcájának a két vége között tud lenni 10-14 fokos eltérés az abszolút minimumban. Ez több USDA zóna eltérést jelent egy utcahosszon, néhányszáz méteren belül, illetve többtíz méteres tengerszint feletti magasság különbség esetén.
Ilyen óriási, sokak számára meglepő különbségek mellett nem lehet, nem lenne szabad országokat, országrészeket azonos klímazónába sorolni, amikor a helyi különbségek ennyire szakadéknyiak.

Ön azt írja: "Ha a füge elfagy, az sem végzetes baj. A fagytól védett gyökérnyakból újra és újra kihajt, és előbb-utóbb edzett fává cseperedik."

A füge nem edződik. Erre legjobb bizonyíték az, hogy a Magyarországon elterjedt, több évszázada a kemény teleinken tövig fagyott fügefajták között vannak olyanok, amik kevésbé hidegtűrőek, mint akár egy Szicíliából behozott fajta.
Számos, olasz eredetű fajta sokkal hidegtűrőbbnek bizonyult, noha közülük több nagyon enyhe, szinte fagymentes helyről származik.
Ezzel együtt egyik ismerősünknek van egy olyan fügéje, szintén olasz eredetű, amelyik -8 fokon már tövig fagy. És az elmúlt 10 évből minden olyan télen elfagyott, amikor a helyszínen végzett mérés szerint -8 fok alatt volt az abszolút téli minimum.
(A méréseket természetesen hiteles hőmérővel, szabványos körülmények között végezzük.)
Tehát ez a kevésbé téltűrő füge nem edződött semmit.

Egyébként melyik az a másik mediterrán gyümölcs, amiről írni szeretne?
Hátha tudnánk tanácsot adni, vagy bármilyen információval segíteni a cikk sikerét.