Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Androsz

16 bejegyzést írt és 7691 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A Klubrádióban Havas Henrik beszélgetett 2012-ben Tótfalusi Istvánnal a Kiejtési szótár című könyvről. Az utolsó könyvhöz értünk, egy nagyon fontos könyvhöz, a Kiejtési szótárhoz, alcím: Idegen nevek, szavak, kifejezések és szólások helyes kiejtése. Vonalban van a szerző, Tótfalusi István. Jó…..
Androsz 2025.05.17 13:46:33
"Senki sem mondja azt például, hogy „Bizé” (Bizet), vagy „Moliér” (Moliere)."

De bizony "bizé" az, sosem hallottam másképp. Molière pedig "moliēr", hosszú e-vel, ahogy kell. Miért, hogy másképp kellene mondani? Van, amit magyarosan, darabosan mondani a tanulatlanság, sőt, bunkóság jele. Kicsit csalódtam Tótfalusi Istvánban, sajnos ezt kell mondanom.

"És ez az amerikai köztudatban is él, és ezért ők is „Rózevelt”-et mondanak"

"Rouzvelt"-et mondanak, ott van a Wikipédiában a perdöntő videó. (Franklin D.) Rendben van, hogy hollandul az "rózevelt" volna, de ez az ember amerikai volt, és az amerikaiaknak is megvan a joga a külföldi nevek saját nyelvükhöz igazításának. Az angolszász országok névkiejtési szabályai egyébként is különösen hagyományalapúak, nem pusztán a nyelv szabályai az irányadók.

A témakör rágós, mert nehéz igazságot tenni. Mostanában egyébként is hemzsegni kezdtek a fiatalok köznyelvében az angol szavak, sokszor teljesen indokolatlanul, máskor csak népszerű játékprogramok vagy tévésorozatok kulturális nyomására. Az utóbbiak egyszer még kandidálhatnak a jövevényszói státuszra, de most még bökik az idősebbek fülét. Én sem pártolom az idegen nevek affektálásba, tudálékoskodásba csúszó, mindenáron nyelvhű kiejtését, de azért azt lássuk be, hogy a "bernstejn" vagy "spílberg" ejtés, tudván, hogy ők amerikaiak, nehezen védhető elvileg. A mi nyelvünk ebben közös hagyományra alapul, a spontán kialakult szokást követi, és nem kerülhetjük meg azt, hogy számunkra egy német eredetű szó németként lehet ismerős, és a magyar nyelvben a német szavak nem számítanak teljesen idegennek. Ettől még törődni illene a "legális" kiejtés nagyjábóli követésére, és lassan bizony célszerű lesz bevonni a magyar hangkészletbe pár idegen ejtésmódot, a legfontosabbakat, a kulturáltság nevében.
Mivel tényleg egy egészen komoly kis gyűjtemény érkezett nem olyan régen hozzám a ceruzahegyezőkből, így ezek bemutatását folytatnám.Az előző részben a háztartási eszközök mintájára elkészített darabokat mutattam be nektek, amit most a különböző járművek követnek. Tartsatok ezúttal is velem és…..
Nemigen hiszem, hogy bármi újdonságot tudnék mondani Hofi Gézával kapcsolatban, úgyhogy meg se próbálom. Egy biztos: nincs még egy olyan humorista, aki ekkora hatással lett volna nemzetünkre. Poénjai és gondolatisága generációkat nevettetett meg és gondolkodtatott el, szállóigéi…..
Androsz 2014.12.27 17:56:42
@J.László: "Azonban egy igazi zseni 1990 után is feltalálta volna magát. Úgy tűnik, Hofi csak a kommunista rendszerben tudott jó lenni."

Félig-meddig igaz, de részben a megfelelő környezet is elmúlt. Régen nagyjából egyformán éldegélt mindenki, nagyjából egységesen gyengécske volt a munkamorál, mindenki ismerte ugyanazokat a tévéműsorokat, hírességeket, eseményeket, és persze nagyjából mindenki utálta a rendszert. De nem gyűlölte, és nem gyűlölte az ország egyik fele az ország másik felét. Ma nem lehet egy politikai poént elmondani úgy, hogy a nézők fele ne legyen tőle durcás. Régen csak egy-két ember lett tőle durcás, amiket Hofi néha meg is szólított emiatt. A közönséggel való apró összejátszása egyébként része volt a hatalmas népszerűségének, mert művész úr helyett A Hofi lett. Ma az ország egyik fele a TV2-t nézi, a másik fele az RTL Klubot, a maradák a többit, vagy egyiket sem. Így az ország egyik fele nem érthetné, amikor Hofi valamelyik tévés szereplőre vagy tévéműsorra irányoz egy oldalvágást.

Kicsit ezekért is csengélkedik nálunk a stand-up humorizálás és az állítólag hungarikum kabaré. Hofi – és a munkatársai – nem tudtak ütős megoldást kitalálni, ezért az alpáriság felé menekült, és kereste a mindeni számára mulatságos közéleti szereplőket. Belehalt, talán így is felfogható. A mai fiatalabbik generáció már nem ismeri azt a rendszert és életmódot, amire Hofi annak idején olyan jól építhetett, ezért számukra ma Hofi értékelhetetlen. Én gyerek voltam, amikor a Hofisszeusz, meg A pék pókja meg a Nagy Vörös Óriás, meg Iván Kozirev, meg a Merre van a Budai? elhangzottak, meg aztán a harmadik Józsi bácsi, meg a Száradunk, száradunk? – némelyiket kívülről tudom –, és ma is nagyon jól szórakozom rajtuk. Jutott neki jó két évtizednyi ragyogás, de csak egy nagy generáció szókimondó istene lehetett.

@maxval bircaman szerkesztő: "Hofi egy mocsadék kommunista volt, lehet ezt itt finomítani és szépeket írni róla, de ez volt a munkája, hogy elárulta a hazáját mint minden kommunista. "

Hozod a szokásosat. Sosem volt kommunista, hanem kiélvezte a szocialista rendszerben a népszerűségét. Hogy mivel árulta volna el a hazáját, azt nem tudom.
Androsz 2025.05.01 14:36:49
@MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes: "szerintem szar volt Hofi a demokráciában: anyázott, trágárkodott, pártpolitizált."

Én is így gondolom. Ez elkerülhetetlen volt, mert akkor megszületett az akkoriban sokat cikizett pluralizmus, jöttek a pártok, az emberek pedig elkezdtek egymásra haragudni. Hofi egyszerre csak az egyik oldalnak tud megfelelni, bármelyiket választaná is. Régebben volt a rendszer és volt a dolgozó, és a dolgozó nagyjából egyformán tudott nevetni a rendszert is, a dolgozót is gúnyoló poénokon. Igen, Hofinak volt cirka húsz nagyon jó éve, feledhetetleneket alkotott, de utána már lefelé ment a sikere. A Hofélia vagy Az élelem bére jó műsorok voltak még, de már óvatosan kellett lépegetnie, utána pedig megöregedett, kicsit meggyengült, és kezdett vértelenné válni. Nem számít, én azokért a nagyon jó évekért szeretem még mindig, azok pótolhatatlanok, a stílusuk pedig sajnos utánozhatatlan, hiába várunk egy méltó utódjára. Ahogy mondtam, ma a helyzet sem kedvez a politikai és közéleti humornak, a szereplők megosztóak, a közönség több részre vált szét, így nem lehet országos sikert elérni.
  Orbán Viktor már egy hónappal ezelőtt, az évértékelőjén belengette: a Pride szervezői idén ne is nagyon készüljenek... Akkor nagyon meglepett, hogy ez a mondata aratta a legviharosabb tapsot, miközben a közönség sorait a Fidesz és az ország krémje adta, nem a legsuttyúbb, homofób prolik. A héten…..
Európa felfegyverzése elkerülhetetlen, hiszen meg kell védeni mind a keleti, mind az északi határait: Grönlandnál már most védelmi pozíciókat kellene kiépíteni! Az EU "dupla, vagy semmi" játékot játszik: vagy komoly világhatalmi pólussá válik - akár eladósodás árán is - vagy felbomlik (de akkor…..
wagmg Mi a franc történt? 2025.03.02 05:51:01
Mára már mindenki hallott róla, mindenki megnézhette mi történt a Fehér Házban, az Ovális Irodában. Felteszem mindeki megnézte a felvételeket, visszapörgette őket, dühöngött, mérgelődött rajtuk. Ez eddig rendben is van... Csakhogy az emberek egy része azt mondja, hogy ez az egész Trump és a Trumpot…..
Androsz 2025.03.03 19:44:00
@arthurthedent: A 4. ponthoz: talán nem kellene elfelejteni, hogy az EU Magyarország kivételével dupla nyelvcsapással nyalta a demokrata USA hátsóját és pocskondiázta Trumpot. Nem volt szerencséjük, Trump nyert, és most gátlástalan bosszút állhat. Eddig Európa egész olcsón megúszta a bosszút, mert nem a politikusok pénze a legtöbb, ami ebben az ügyben elveszett, hanem mindenkié. De még mindig csak pénz veszett oda, más nem.

"én inkább lebombázom a német autógyárat, mert akkor majd én leszek a kemény gyerek, a fasza gyerek, a tökös uralkodó"

Ez a kiemelés mutatja a leginkább, mekkora hülyeségeket képes voltál összehordani. Te is csak dühödten köpködöd a paranoiás oroszgyűlölők által a falra festett Putyin-képet, kitalálva róla mindenféléket, de ha meg kellene mutatni, mire alapozol ilyeneket, csak hallgatnál.
1875. Kávészedők Guatemalában. A közép-amerikai országban az 1700-as évek óta termelnek gazdasági megfontolásból kávét, és jelenleg évi több mint 200 ezer tonnát termesztenek, amivel az apró ország 11. a kávétermelő országok toplistáján..
Androsz 2025.02.17 17:48:32
@amundsen: Mindenesetre megadják neki az esélyt, mert elég messziről céloznak rá.
Szinte kifogyhatatlan a Szovjet kori űrkutatáshoz kapcsán megjelent propaganda poszterek száma. Nem véletlenül született sok alkotás, hisz a Szovjet propaganda előszeretettel használta fel az űrkutatás eredményeit, különösen a hidegháború idején. A sikereket úgy állították be, mint a kommunista…..
Androsz 2025.02.09 14:30:35
Természetesen mindkét nagyhatalomnál folyt a nagy hatótávolságú hadászati rakéták fejlesztése, de valamikor az 50-es évek elején kitalálta valaki, hogy az 1957-ben várható következő napfoltmaximumra időzítve jó lenne egy nemzetközi űrkutatási akciót összehozni, vizsgálva a nap sugárzásait és a Föld mágneses terének erre való reakcióit. Ebből lett a Nemzetközi Geofizikai Év projektje, és ehhez kapcsolódóan az USA 1955-ben belengette, hogy ők egy műhold felbocsátásával is részt akarnak venni a programban. Ezt kapta fel a sajtó, és ennek kapcsán kezdték az űrversenyt emlegetni az oroszok és az amerikaiak között. Tehát nem a holdprogram volt az űrverseny tárgya, ahogy ezt ma sokan hiszik, ezt csak az amerikaiak kezdték terjeszteni utólag, amikor ebben végre először sikerült az oroszokat megelőzniük, hanem az, hogy kinek sikerül először műholdat feltenni orbitális pályára, és talán még azt is emlegethették, hogy ki tud először embert felvinni. Az oroszok valószínűleg mélyen hallgattak a saját kísérleteikről, ezért valóban sokk volt az amerikaiaknak, hogy a vörösök egyszer csak egy méretes műholdat felbocsátottak, azt is sugallva, hogy innentől ők most már bárkit bárhol el tudnak érni rakétafegyverrel. Ami tényleg fontos volt a katonai egyensúly megőrzéséhez, hiszen a NATO pofátlanul odapakolta a fegyvereit a török határhoz, noha Törökországnak végképp semmi köze nincs az "észak-atlanti" országok szövetségéhez, és aztán a fél világ rettenetesen fel volt háborodva, amikor a Szovjetunió ugyanezt megcsinálta, a kommunista országok közé ügyesen beszervezett Kubával. A többi már történelem. Majdnem háború lett belőle, de megúsztuk. Jobb lenne, ha nem menne folyton (most is) ez az állandó fenyegetőzés, tűréspróba.
A reakciós-nacionalista orbánizmus az Osztrák-Magyar Monarchia kisnemesi-dzsentri hagyományát folytatja az öncélú, szuverén magyar államra való törekvéssel, amellyel aztán rossz követendő mintát adott a Nagy-Magyarországon belül élő nemzetiségeknek, melyeket, más oldalról, a Nyugat-ellenes orosz…..
Asimov egyértelműen a sci-fi egyik alappillére, klasszikusa, ahogyan mondani szokták, megkerülhetetlen alkotója. (Ezt soha nem értettem. Ugyan hogy ne lenne bárki író megkerülhető, olvasatlanul hagyható? Nem értem.)  Szerencsémre én a Alapítvány-trilógiát olvastam elsőként tőle. Apu könyvespolcán…..
Androsz 2025.01.26 14:29:39
@Mohácsi Zoltán: Tizenéves gyerekként láttam, azt sem tudom, Lemről hallottam-e már akkor. De azt éreztem, hogy bárhogy imádom is az űrhajós filmeket, ez valahogy béna, még a színészi játék is ügyetlen, a kalandból hiányzik az izgalom, a történet lassú. Sunyovszky Szilvia egy szép nő volt, de ebben engem nem bűvölt el, mert a jelenléte fölösleges volt. Nem ismertem az elbeszélést, mégis látszott, hogy ez a nő itt csak töltelék, amit bután használtak fel. Felnőtt fejjel újranézve a rendezés egyszerűen pocsék, tényleg a ZS-filmekhez illő. Pedig mondom, imádtam az űrhajós filmeket, halványan emlékszem is egy-két nevetségesen gyermekded darabra, és a Pirxet is néztem, csak nem tudtam vele elégedett lenni. Egy örömöm volt a sorozatban, a végefőcím alatt egy nagyon lendületes elektronikus zene szólt, az nagyon tetszett, egyébként az Emerson, Lake & Palmer Blues Variation című betétszámáról van szó, nagyon szeretem, rajta van a telefonomon, néha meghallgatom. Amióta van közösségi média, kommentek, azóta tudom, hogy sokan a gagyi maketteket panaszolják fel a sorozatnak, ami azért egy kicsit vitatható, de hajdan engem talán nem zavart annyira, elfogadhattam a játék részeként, ahogy a színházi díszleteket sem hasonlítgatjuk a valóságos belső és külső terekhez.

Valaki felfedezhetné magának Lem Pirx-történeteit, van bennük potenciál, lehetne valamelyikből egy komolyabb külsejű mozifilmet is csinálni. Tudom, egy létezik, a lengyel film a Szaturnusz melletti esetről, én jobbra gondolok annál, például az amerikai Solarist én gond nélkül le tudtam nyelni, beérném egy ilyennel.
Androsz 2025.02.03 23:34:53
@Mohácsi Zoltán: A kiberiáda teljesen komolytalan, és ebben a szellemben komoly, így nekem is az volt régebben az érzésem, hogy animációs sorozatként lenne talán érdekes viszontlátni. Könnyedén kijönne az anyagból egy egész évad. Valami olyan stílus is jó lehetne neki, mint amilyen a WALL-E volt. Ha ennél komolyabbra váltana a rendező, például némelyik művészibb japán rajzfilm stílusára, abból is ki lehetne hozni nagyon jót, mert a történeteknek megvan az a színezete, amely ezt jól viselné. De mivel a filmesítés a Kiberiáda finom szellemességét nehezen adná vissza, egész pontosan attól kellene tartanunk, hogy olyan barbárok veszik a kezükbe, akik aztán valami bohóckodást alkotnának belőle, jobban járunk, ha inkább megmarad nekünk könyvben. Csak könyvet meg egyre kevesebben olvasunk, ugye, szóval csúszik vissza ez a rengeteg gyönyörű műremek az ismeretlenségbe...

Én nem értem, miért érzik a filmkészítők szükségét annak, hogy változtassanak az eredeti történeten. Ez a művészek valamilyen önkifejezési kényszere? Ha már művész lesz valakiből, egy sikeres író vagy rendező, akkor ez azzal jár, hogy nem tudja elviselni, ha nem folyathatja bele a filmbe a saját rögeszméit? Két és fél részt megnéztem az Alapítvány sorozatból, valami szégyen, micsoda katyvaszt csináltak belőle, abszolúte fölöslegesen. Nemrég megnéztem egy Schwarzenegger-filmet egy megtörtént - és a filmben csak röviden ábrázolt - légikatasztrófa körüli drámáról, és nagyon jól ismerem az eredeti esetet, ezért jól láttam, hogy még a baleset körülményeit is átírták, fel sem foghatom, mi céllal. Nincs benne semmiféle rendezői önkifejezési lehetőség, egyszerűen sablonosra és butára írták, pedig a történet (a Solingen feletti ütközés) már önmagában is épp elég regényes és feszült. Ott van Villeneuve híressé tett próbálkozása a Dűnével, a második rész eredeti történetszálát kétféle módon is meghágta a rendező, senki nem érti azóta sem, hogy minek. Épp elég videót és kommentfolyamot láttam róla, mindenki tanácstalan. Pedig Villeneuve már híres, sikeres rendező, nem szorulna rá, hogy a feltűnéskedést keresse valami saját verzióval. Szóval nem szoktunk jól járni, ha ismerjük az eredeti művet vagy alapot. Akkor már inkább a Kiberiáda is maradjon az, aminek mi megszerettük, talán így járunk vele a legjobban. Szomorú, hogy ötven év múlva már senki nem fog hallani róla, pedig a történetei kortalanok.
Androsz 2025.02.03 23:36:59
@Androsz: Bocsánat, hülyeséget írtam, a légibaleset Überlingen felett történt, teljesen félrekapcsoltam.
USA (The Ladd Company, Warner Bros.), 192 perc, Technicolor, történelmi drámaRendező: Philip KaufmanProducer: Irwin Winkler, Robert ChartoffOperatőr: Caleb DeschanelForgatókönyv: Philip Kaufman, Tom Wolfe művébőlZene: Bill ContiSzereplők: Scott Glenn, Ed Harris, Sam Shepard, Charles Frank, Scott…..
Androsz 2025.01.31 21:45:51
Érthető az amerikai mozinézők csalódottsága, sokan közülük még jól emlékeztek az első űrhajósok mértéktelen fényezésére az amerikai sajtóban, már akkor verhetetlen hőssé kiáltották ki őket, mielőtt bárki az űrbe repült volna. A nézők valószínűleg azt várták, hogy akkor most jön egy jó hosszú és tüzes himnusz az amerikai bátorságról. A film egyébként nem deheroizál, csak megvillantja, hogy milyen méltatlan dolgokat kellett eltűrniük, és hogy a dicsőséges út valójában kicsit döcögős volt.

Yeager azért szerepelt a filmben, mert a regény is felhívja arra a figyelmet, hogy az amerikai légierő már jó ideje töretlenül haladt a kísérleti repülőgépeivel, egyre több rekordot értek el, egyre közelebb jutottak ahhoz, hogy végül egy repülőgéppel lépjenek ki az űrbe. Ennek egy neves állomása volt, amikor Yeager a világon elsőként átlépte gépével a hangsebességet, 1947. október 14-én. Részben innen folytatva, részben viszont ennek a folyamatnak a megkerülésével kezdett az USA kísérletezni egy teljesen új, nem repülőgépszerű űrhajóval, lefaragva a korábbi magasztos célokból, végül tényleg már ott tartottak, hogy csak lőjünk ki végre egy akárkit egy konzervdobozba, csak legyen ez előbb, mint ahogy a ruszkik megcsinálják. A légierő kísérleti repülőgépeivel dolgozók meg nem értették, mi ez az izgalom, hiszen nagyon szépen haladtak a kísérletek, és lehet ugyan, hogy az oroszok előbb visznek fel embert, de az amerikaiak leendő pilótája nem konzervdobozba zárt kísérleti egér lesz, hanem egy pilóta, aki szárnnyal fog reülni, és kerékre száll le végül, elegánsan, ahogy az a nagykönyvben írva van. Ez a helyzet indokolja, hogy a film mindkét irányvonalról beszélni próbáljon.

A film jó, csak nem igazán ütős. Kicsit megbosszulta magát, hogy a megfogalmazásában az űrhajósok nem földöntúli hősök, hanem szorgalmasan készülő, bár közben azért elég nagy mellényű emberpilóták. Ám ha valakinek tetszik a film, és szereti az amerikai űrhajózás hőskorának témáját, az ne felejtse el elolvasni a könyvet is, mert az szenzációsan jó, számtalan izgalmas részletet mesél el az egész projektről és a korról, ráadásul Bartos Tibor fordítása annyira egyedi, üde és ízes, hogy bizony felébresztettem a már alvó asszonykámat, amikor olvasása közben az éjszakai csendben egyszerűen képtelen voltam visszatartani a nevetést. Mert ugyan a könyv első fejezete igazán borongós, komor, utána elkezdődik a karnevál, és Wolfe szinte viháncol a mesélő szerepében, szórva elén a jobbnál jobb sztorikat.
A közelmúltban írtunk a Magas szőke férfi felemás cipőben (1972) című francia vígjátékról, amelynek Bernard Blier volt az egyik emlékezetes epizodistája. 1936-ban kezdett filmezni, a korosztályomhoz tartozó filmbarátok számos népszerű és kevésbé népszerű filmben láthatták. Későn ismerkedhettünk meg…..
Világunk A Plútó rejtélyei 2024.12.02 13:34:33
A Plútó egy távoli és titokzatos törpebolygó, amely a Naprendszer peremén kering a Kuiper-övnek nevezett jeges aszteroidák között. 1930-ban fedezte fel Clyde Tombaugh amerikai csillagász, aki a római alvilág istenéről nevezte el. Öt holdja van, amelyek közül legnagyobb a Charon, amely szinte akkora,…..
A 20. és  21. század diktátorait bemutató sorozatunk tizenhetedik epizódjában újból ellátogatunk Hispaniola szigetére (a korábban Haitin tett látogatás után), hogy megismerkedjünk a karibi térség egyik legvéreskezűbb diktátorával, a hazájának történetét hosszú évtizedeken keresztül meghatározó Rafel…..
Androsz 2024.11.19 18:44:51
@Ződ2000: Aha, szóval te is olyan vagy, aki szerint van jó demokrácia (amerikabarát) és van rossz demokrácia (oroszbarát). Nos, Zelenszkij sok évvel a háború ELŐTT tiltotta be az ellenzéket, vagyis az a következmények közül váratlanul előléphet akár az okok közé is. Lehet, hogy te egyetértesz vele, én is egyetértettem volna azzal, ha 1990-ben az új parlament betiltja az MSZP-t, az országot évtizedekig a fogságában tartó, azt leromboló, sok ember megnyomorításáért és életéért felelős állampárt közvetlen utódját. De Zelenszkijjel ellentétben nálunk sajnos tényleg demokrácia van és volt, és ez a teljesen félrevezetett birka nép 1994-ben visszahívta a volt kommunistákat, és átadta nekik az országot, tessék, be lehet fejezni az esetleg befejezetlenül maradt rablást. Zelenszkij jó ember, igazi demokrata, megelőzi a bajt, és betiltja az eltérő véleményt, éljen soká a hős, szláva ukrajini. És ebbéli dicsőségében megnemesülve tüzérséggel lövette az ország legnagyobb kisebbsége által lakott országrészt. Akik szerinted ezt bizonyára megérdemelték, hiszen alávaló módon orosznak születtek, ezt a bűnt bizony meg kell torolni, le kell számolni velük. Mindez az Európai Unióban olyan végtelenül jó benyomást keltett, hogy kijelentették, Ukrajnát akár már most fel lehetne venni az unióba, akkora ott a demokrácia és olyan nyomtalan a korrupció.
Sokan úgy gondolják, hogy minél magasabb a megapixelszám, annál jobb lesz a képminőség. De mi is az igazság? Tarts velem, és tudd meg, hogy valóban számítanak-e a megapixelek, vagy van-e ennél fontosabb tényező, amit érdemes figyelembe venni. Mi az a megapixel? A megapixelszám azt mutatja, hogy…..
A hisztéria egykor gyakori orvosi diagnózis volt, amelyet kizárólag nőknél állapítottak meg. A hisztéria fogalmának története az ókorig vezethető vissza, amikor Galenus, a második század kiemelkedő orvosa azt írta le, hogy a hisztéria a különösen szenvedélyes nők nélkülözése által okozott betegség,…..
Az EU-nak a saját lábára kell állnia; erős, egységes önmagát jól menedzselő igazi unióvá kell válnia - akkor is, ha ennek az az ára, hogy távolságot kell tartania az Egyesült Államoktól és akkor is, ha a meglévő tagállamok közül fel kell függeszteni azokat, amelyek nem állnak be a sorba!    ..
1872. New York-i lóvasút..
Androsz 2024.11.04 17:27:21