Adatok
Lohuen
8 bejegyzést írt és 9 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az előző heti bejegyzésünket folytatván ezúttal az ötvenes évektől napjainkig tartó török-kurd viszonyt tekintjük át. A korábbiakban felvázoltuk a kurd identitás, és egy lehetséges nemzetállam kialakítására tett szerény kísérleteket, és az ezekre adott török választ.…..
Lohuen
2010.06.10 10:05:47
@sanspapier:
Igen, lehetséges, noha nagyobb részük már eltörökösödött. Törökország az Oszmán Birodalom területvesztését követően a kaukázusi és balkáni muszlimok mentsvára lett, több százezren vándoroltak oda (legutóbb a délszláv válság idején). Így él ott például kb. 2 millió albán vagy 5-6 millió cserkesz (a számokon mindig vitatkoznak).
Igen, lehetséges, noha nagyobb részük már eltörökösödött. Törökország az Oszmán Birodalom területvesztését követően a kaukázusi és balkáni muszlimok mentsvára lett, több százezren vándoroltak oda (legutóbb a délszláv válság idején). Így él ott például kb. 2 millió albán vagy 5-6 millió cserkesz (a számokon mindig vitatkoznak).
Állandóan aktuális, vissza-visszatérő téma a törökországi kurdok helyzete. Ezt nemcsak a PKK tevékenysége, de a népes németországi és franciországi kurd kisebbség akciói is színesítik. Kb. egy évvel ezelőtt a török kormány egy nagy "nyitást" kezdeményezett…..
Ne mutlu Türküm diyene – áll a Haydarpasa vasútállomás bejáratánál Atatürk ismert jeligéje; Isztambul szívében. A híres mondat annyit tesz, hogy „De boldog aki töröknek mondhatja magát”. Mindez a török nemzetállam kialakulásának korát idézi,…..
Bulgária 2009-ben a választások évével nézett szembe; 2009 júniusában az európai parlamenti, majd alig egy hónapra rá, július 5-én az országgyűlési választásoknak. Ezek már eleve a fenálló párterőviszonyok átrajzolását ígérték; a korrupciós ügyekben meggyengült,…..
Törökországról elsősorban az EU-s csatlakozás és a kurd kérdés kapcsán lehet hallani. Ebben a rövid tanulmányban megkíséreljük a jelenlegi törökországi helyzet – terjedelmi okoknál fogva – vázlatos bemutatását a belpolitika és kissé a külpolitika témakörében.…..
Ciprus török inváziójának 35. évfordulójára emlékezve egy kisebb tanulmányban kívánjuk bemutatni a nevezetes eseményhez vezető utat, illetve az azóta eltelt évtizedek fontosabb történéseit. Ciprus 20. századi történelmének és e konfliktusnak legfontosabb jellemzője az…..
Lohuen
2009.07.21 18:22:03
@Syolos: A török EU-csatlakozás egy nagy, és bonyolult kérdés (emiatt most nem is akarok belemenni a részletekbe), azonban ha lassan is, de haladnak a fejezetek lezárásával (a francia-német szólamok ellenére). A török elit - egyelőre - el van kötelezve a csatlakozás mellett, ami mindenképp reformokhoz, és akár a külkapcsolatok átértékeléséhez vezethet. Ebben a folyamatban a ciprusi kérdés megkerülhetetlen, és nagy valószínűséggel pontosan a csatlakozás folyamata az ami elvezethet a megosztottság feloldásához. Az AKP-kormány minden esetre kezdettől fogva békülékenyebb hangot ütött meg. Az viszont biztos, hogy a csatlakozásra még hosszú éveket kell várni.
A nemzetközi, s néhanapján a hazai sajtóban is felröppennek Macedóniát érintő hírek, általában a névvita kapcsán (ha nem épp az albánokról írnak), mely Görögország és a kis FYROM között zajlik – immár 18 éve. De pontosan miért zavarja Görögországot,…..
A török pártrendszer legújabb megmérettetésére 2009. március 29-én került sor. Ezúttal a rendszeres kemalista-iszlamista összecsapás helyett önkormányzati választáson mérették meg magukat a pártok; s noha a választások az előzetes várakozásoknak megfelelően alakultak,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A keleti városokban is egyre jobban terjed. Nyilván ezek a területek a legszegényebbek, de a technológiai fejlődés őket is eléri, szóval nem kell aggódni. A törökök amúgy simán kikerülik a tiltást, más honlapokról elérik a youtube-ot. Szóval gyakorlatilag mindez semmit sem ér, ellenben nem mutat túl jól az EU felé igyekvő Törökország imázsnak.
A kurd diaszpóra igen nagy (majd' milliós nagyságú, ennek nagyobb része Németországban él, de sokan vannak Franciaországban és a BENELUX-államokban), s ápolják a kapcsolatot rendesen. Több kulturális intézményük van, amely gyakorlatilag a PKK bázisa (nem feltétlen kell "terroristákra" gondolni, ezek gyakorlatilag olyan központok, melyre egyszerre látják el a kurd indentitás megőrzésének feladatát, másrészt pedig az adott állam felé kommunikálják az ügyet). Természetesen gyűjtenek pénzt, toboroznak tagokat stb.