Regisztráció Blogot indítok
Adatok
~web1 (törölt)

0 bejegyzést írt és 76 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Webisztán Prezi.com party 2009.04.09 20:42:00
Hangulatjelentés a partyról és ünnep: Beszélgetés a vendégekkel, és a prezisekkel (infók, sztorik, so inside): ..
Tényleg, hol vannak? Itt a válság, és továbbra sem látom azokat a megoldásokat, amik olcsón lennének hatékonyak. Aki nem akarja, nem bírja kifizetni a bannereket, az megy a PPC felé, sőt, a bannereket is egyre inkább kattintási alapon veszik meg.Hol vannak az ötletek? Vajon miért…..
~web1 (törölt) 2009.04.10 15:17:35
@Szamurájx:
alapvetően az ázsiai népek vágynak arra, hogy a hírek között legyen egy csomó tamagocsi. hogy összekeveredjen az információ, és a szórakozás.
Akik csak a postok első mondatát szokták elolvasni, azoknak mondom gyorsan, hogy nem kell összeomlani fejben, a Last.fm továbbra sem lesz fizetős, csupán a rádiót dugják el a havi 3 euróba kerülő lakat mögé.Amúgy én eddig sem használtam a Last.fm rádióját. Az ember nem is azért…..
~web1 (törölt) 2009.04.03 11:19:21
@atleta.hu:
nekem nem azzal van bajom, hogy egyes albumok egy idő után ingyenessé válnak, sőt azt gondolom, hogy váljanak is azzá, hanem azzal hogy egyesek szerint minden kulturális termékeket ab ovo nullára kell beárazni, mert most forradalom van.

és ezzel kapcsolatbn azt mondom, hogy ázsiában győzhet ez a forradalom. hogy nem kell fizetni a zenéért, hanem csak a koncertért. vagy részelegesen még azért sem, mert kiírják, hogy toshiba, és a toshiba dolgozói ingyen hallgatják a u2-t a nagycsarnokban. és közben bono hülyére keresi magát az ügyleten. és ez az egész a toshibának reklám.

európának szerintem ez nem működik. itt nincs ilyen toshiba, ami képes volna megfinanszírozni ezt. európai kézben nincsen high tech ipar. lehet, hogy az európai ember a legokosabb a világon, de akkor sincs. és amerikában is nagyon korlátozottan van jelen.

és ez a last fm sztori arról szól, hogy a recesszióban levő területeken nem éri meg ezt a modellt fenntartani. és ez ázsia kivételével ma a világegyetem.
~web1 (törölt) 2009.04.04 00:25:51
@atleta.hu:
a te koncepciód a munka érték elméletre épül. arra, hogy az áru értékét a befektetett munka határozza meg. a digitális másolatokba fektetett munka zéró, tehát azok értéke is zéró. leegyszerűsítve ezt mondod.

ez azt jelentené, hogy a szoftvert önmagában nem lehetne eladni. csak ha hozzá kapcsolunk valamit: egy pólót, vagy egy bögrét, vagy egy újságot. és azt kellene mondani, hogy vedd meg ezt a (reklám)pólót, (reklám)bögrét, (reklám)újságot, és mellé az operációs rendszer az ajándék. ez abszurd. maga a termék ingyenes, de a reklámtermékért fizessen a végfelhaszáló. a linuxos hülyegyerek ezt mondják. meg a marketinges haverjaik.

a munka érték elméletet ricardo (és később marx) jegyzi. de szó sem esik a kulturális termékekről. szóval mondjuk marxnak nem igen jutott eszébe, hogy az írókat kizsákmányolják a kiadók, mert eladják a könyveiket. hiszen nyilván akkor zsákmányolnák ki őket, ha az írók akaratától függetlenül minden könyvet ingyen adnának. persze mondom, én nem értek egyet azzal, hogy a kiadók minden könyvet pénzért adnak, hiszen egy novellát például lehetne ingyen adni, és ha megtetszett a novella, akkor esetleg megveszem a novellás kötetet. ezt a gyakorlatot kellene követni, de ehhez a szerzői jogi törvényeket nem kell eltörölni.

---

marxnak amúgy az volt a rögeszméje, hogy a termelő eszközöket közösségi kézbe kell adni, hogy a munkát ne lehessen idegen tőke által elsajítatni, ne lehessen kizsákmányolni, ne legyen kapitalizmus.

meg fogsz lepődni. szoft marxista vagyok. mondjuk nagyon szoft. szóval szerintem az, hogy a linux kernel nyílt forráskódú, és a c fordító ingyenes, és a dokumentáció ingyenes, és mondjuk mindenki számára biztosított egy pc hozzáférés, és szabadon lehessen programozni (árut termelni) teljesen jó dolog. a linux eredeti koncepciója ez volt. legalább is én így értelemeztem, amíg komáltam a linuxot. amíg ez az alapvető fejlesztő eszközökre, és nem minden szoftverre vonatkozott.

például az open office arra volt jó, hogy a microsoft officet életbe tartsa. hiszen ha egy csomó fejlesztő azt mondta volna, hogy ő nem veszi meg a wordot, mert minek, van egy közönséges szövegszerkesztő, és mondjuk a latex, és ebből szuper kiadványt lehet csinálni, de ha te egy wysiwyg szerkesztőt akarsz, akkor fizessél érte. szerintem az office abszurd magasra van beárazva, de azért nem lehet alámenni, mert van egy nulla forintos termék a piacon. és nem alakul ki verseny.

na mindegy, egyezzünk meg abban, hogy nem értünk egyet.
~web1 (törölt) 2009.04.06 03:10:19
azt mondod, hogy kulturális termékeket nullára kell beárazni. a cél az információ szabad áramlása. eddig stimmel?

azt mondod, hogy ezt a sajátos árképzést az teszi lehetővé, hogy a kulturális javak előállításának hatáköltsége közelíti a nullát. eddig stimmel?

ezt már valóban én teszem hozzá, hogy ennek az oka az, hogy a digitális másolatok elkészítésében nem, vagy alig játszik szerepet az élő munka. (ami általában az újratermelést megdrágítja.) ezért olcsó a terjesztés.

---

a munkaérték elmélettel szemben fogalmazódott meg a határhaszon elmélet. "marginal cost" helyett "marginal utility" lett a központi fogalom. ebből lett a kapitalizmus: a hugyért, szarért pénzt kérünk.

nem az információ szabad áramlásából és a szabad piacból alakult ki. azt a világban a marxista-leninista tanszékek hazudták évtizedeken át. elég jó hatékonysággal, mert még ma is sokan azt hiszik, hogy kapitalizmus = szabad piac, holott kapitalizus = szabad tőkepiac. (a szabad piac a civilizált kommunizmus. mindenki annyi blogot használ, amennyit akar, szükségletei szerint, képességei szerint. ingyenes, forradalmi, közösségi = kommunista. a kommunista nem az, aki felakasztja az embereket. az a hóhér.)

magyarán hollywoodban senkinek eszébe nem jutott az információ szabad áramlása, mint követendő elv. eredendően csak a metainformáció áramlott szabadon. egy film esetén mi a műfaj, ki a főszereplő, ki a rendező, stb.

mára ez a hardcore kapitalista elképzelés némileg felpuhult, a filmek esetén van ingyenes trailer, a zeneszámok esetén 30 másodperces ingyenes intro, de például a csengőhang már nem ingyenes, szoftver esetén is van 30 napos időkorlát. de szó nincs az információ szabad áramlásának totális szükségességéről.

----

az információ szabad áramlása azt jelenti, hogy a kulturális javak értékét nem a piacon, hanem a reklámpiacon méri meg. levezetem neked.

az információ szabad áramlásából következik, hogy ezeket a javakat nullára kell beárazni, így azok értékét nem a kereslet és a kínálat, hanem a reklámkereslet, és a reklámkínálat határozza meg. az lesz értékes, amire van reklámkereslet. ez a web2 marketing lényege.

a régi típusú marketing az eladást támogatta, ez a forradalmian új, az ingyenességet, a "nem eladást". erre is van elmélet. hegel híres tézis, antitézis, szintézis elképzelése.

ezzel állt szemben lenin, aki szerint az antitézisnek mindig meg kell döntenie a megelőző rendszert. ebből jön a bolsevizmus, a többség az ingyenesség pártján áll, tehát meg kell hirdetni a forradalmat.

és ez rímelt a szabad (ingyen) piacra. smith azt mondta, hogy a láthatatlan kéz ezáltal a szuper tehetségeseket fogja kiemelni. smith ezt úgy képzelte, hogy mondjuk az ügyes fafaragó a szabad idejében csinált 100 kis ingyenes (reklám) szobrot, és szétoszta a piacon. ezért sorba állnak a népek, és amikor az elfogyott, akkor azt mondka: a szobrok ára 1 font, és nagyobbak ára 10 font, és ez a legnagyobb 100 font.

állítólag ez a logika a szuper tehetségesek kedvez. fizikai munka esetén igen, de a szellemi munka esetén aligha.

példa. kiszel tünde az egyik legértékesebb "brand" az ingyen piacon. akárhol megjelenik hatalmas forgalmat generál függetlenül attól, hogy van-e rá valós (fizető) kereslet.

ahol (énekel?) tünci, ott jobban fogy a sör, ő az ingyen piacon egy értékes produktum. viszont a kiszel produkciókért vélhetően senki, vagy alig valaki fizetne akár csak 1 centet is.

azaz kiszel tündére és az ingyen piac többi "sztárjára" valójában nincs kereslet, csak reklámkereslet van. a piac és az ingyen piac logikája homlokegyenest ellenkező módon ítél. pontosabban csak ítélne. mert a piac logikáját kiszorította a szabad piaci logika.

és a mindennapi tapasztalat az, hogy kultúrában ez brutális rombolást idéz elő. azt mondják, hogy ez a neoliberalizus, szerintem meg ez a primitív kommunizmus, ami a szuper tehetségtelen párt (party) vezetők nyitja meg az utat.

a kultúrában a tehetségek mind a fizető kereslet (például sms szavazás) alapján válogatódnak ki. (lásd megasztár)

és amikor kilépnek az ingeyen piacra, és alkalmazzák őket mondjuk egy főzőműsorban. de jaj azoknak, akik véletlen tudnak kicsit főzni, mert az nem érdekes, nyilván egyikük sem mesterszakás, az a jó, aki nem tud főzni. a legjobb ha szuper tehetségtelen, aki nem tudja megkülönböztetni a káposztát és a karfiolt. ez ez ingyen piac logikája. és ennek az oka az, hogy a főzőműsor ingyenes, ha fizetni kellene érte, akkor a piac nem a minimális hatáköltségre, hanem a maximális határhaszonra törekedne. ez valami olyasmit jelentene, hogy a műsor legyen szórakoztató, jöhet az is, aki nem tud főzni, sag schon, de azért nem árt, ha egy főzőműsorban néha elhangzanak jó receptek is. na, az ingyen piacon árt. ha a főzőműsorból egy évad ára akár csak 1 euró, akkor már az igényesség irányába mozdul el a piac, ha 0 euró, akkor az igénytelenség irányába. a 0 és az 1 között mentálisan hatalmas a különbség.

nem állítom, hogy nem lehet megoldani, hogy a reklámokból fenntartanak egy főzőműsort, mert az egy low budget műsor, kell hozzá egy operatőr, de azt mondani, hogy európában ez egy forradalmi dolog lenne, bármilyen értelemben is, enyhén szólva kétséges.

---

a valódi p2p másolás ma dekriminalizálva van, csak épp műszakilag még kevésbé támogatott, mert nem terjedtek el eléggé a mobil eszközök. de ebbe az irányba haladunk. például az iphone 3.0 erős p2p támogatást kapott. nem nehéz kitalálni, hogy az valós közösségi szolgáltatásokat hoz létre, a gyerekkel lehet játszani autóversenyesdit, vagy a haverokkal pókert, de akkor is ha a közelben vannak, akkor bluetoothon keresztül, ha távol, akkor internet kapcsolattal. és nem kell regisztrálni sehová, mert egyszerűen összekapcsolódnak ezek az eszközök. ehhez képest a forradalmi ingyenes közösségi mini appok szerintem nem lesznek sehol. de már az elejétől mondom, hogy a mobil eszközök elterjedése hoz majd egy paradigma váltást. de ebben vélhetően nincs is vita közöttünk. meg úgy általában nincs, csak szeretem kipoentírozni a dolgokat.
Onlinemarketing blog Szabadcsapatok 2009.04.03 22:11:35
Mivel kb. hétfőtől indul a kampány (EU választások lesznek, és most kezdenek majd kopogtatócédulákat gyűjteni, ha jól tévedek), érdemes néhány szót szólni arról, hogy milyen eszközöket vetettek be eddig a pártok az utóbbi néhány évben.Láthatóan nem sokat. Az, hogy egy…..
A Mashable összeszedte azt a 19 európai startupot, amit érdemes lesz figyelemmel kísérni 2009-ben. Az első helyen a Prezi.com-ot említik. Véggiböngészve az elmúlt hónapok nemzetközi startup-híreit, azt hiszem, kezd egyértelművé válni, hogy a magyar startupnak momentuma van nyugaton…..
~web1 (törölt) 2009.04.05 17:51:02
@GYUSZI BACSI:
neked egy movie makerre fáj a fogad. ti. a nagyon villantós képes prezentációt úgy hívják: reklámfilm.
Hamarosan kipipálja a bétateszt szakaszt az egyik legígéretesebbnek tartott magyar startup. Mint tudjátok, a Prezi.com a nemrégiben kapott 160 ezer dolláros induló tőkével indul neki a világ meghódításának.  Mielőtt belekezdenének a srácok a pénzégetésbe és a…..
~web1 (törölt) 2009.03.31 22:19:25
@phanatic:
ezt hívják ajándéknak. nekem tök mindegy amúgy. csak szerintem a 36M = 0% és a 36M = 100% ugyanúgy hülyeség. mindkét fél számára. de oké.
Olvasom Józsi írását arról, hogy nem adnak a művészeti vezetőknek elég szabadságot a nagy, főként technológiai irányultságú/alapítású cégeknél. És ez szerinte baj. Mert hadd döntse már el az art director, hogy milyen széles legyen az a border. Ne jöjjenek itt mindenféle…..
Folytatjuk sorozatunkat, melyben az IT-szektorban dolgozó magyar nők helyzetét kíséreljük meg bemutatni. Múltkor, az Ada Lovelace Nap alkalmából a kérdéskör első részét olvashattátok. Most pedig a kényesebb témákkal folytatjuk. Éppen a felmerülő témák miatt - bérek,…..
~web1 (törölt) 2009.03.31 09:52:40
a péter elv nőkre, férfiakra egyaránt érvényes. belépsz egy hierarchiába, és addig lépsz felfelé, amíg teljesen inkompetenssé nem válsz.

és aki tehetségtelen az magasra jut, mert a kompetencia szint csökkenése neki gáz (eredendően sem értett semmihez). a tehetséges embereket ez többnyire zavarja, a multiktól általában középvezetőként kilépnek, vagy meg sem várják, amíg vezetői feladatot bíznak rájuk. esetenként elhúznak innen, de külföldön ugyanez van. csak ott az iskolarendszer kevesebb hülyét termel ki.

de nem ez a rossz, hanem ez a jó. ha mondjuk gyuri értett volna valamihez, akkor a telekom egyeduralkodó lett volna magyarországon, az igazgatótanácsban aztán rájöttek, hogy ő a céget lejtmenetbe kapcsolta, aztán távozott. de ha mondjuk a másik gyuri értene valamihez, akkor a vodafone lenne az abszolút győztes. de majd az igazgatótanács ott is rájön.

ne gondolja már senki, hogy mondjuk eric schmidt olyan nagy spíler. a novellt, a sunt is padlóra küldte már, mégis kinevezték a google élére, már annyi nagy céget vezetett. így működik ez.

és szerintem ez nagyjából így is van jól. ha a transznacionális cégek élén értelmes emberek lennének, akkor esélye nem lenne a többi vállalkozásnak.

az egy másik kérdés, hogy ezek a vállalatok ázsia függésbe kerülnek (legutóbb lásd mol), de ez természetes folyamat, ha nincs háború, akkor kereskedelmi háború van, és ebben ázsia áll nyerésre. köszönhetően annak, hogy európa és részben amerika is a lenini úton halad.
~web1 (törölt) 2009.03.31 09:54:12
~web1 (törölt) 2009.03.31 23:53:07
@atleta.hu:
dehogynem. a tehetségest általában frusztrálja, ha inkompetenssé válik, és ezért könnyebben kilép a hierarchiából.

úgy jött amúgy ide, hogy hamlet79 pont a hozzászólás előtt azt mondta: "Igazából az jelenti a problémát, hogy sok helyen (nemzetközi szinten főleg) a szakmai tudás nem feltétel felsőbb pozíciókban. Ez sajnos jobban előjön a női kollegináknál akiket csak úgy bedobnak a (szakmai) mélyvízbe. Innentől kezdve pedig próbáljuk őket vonszolni magunkkal a mindennapokban."

erre mondtam azt, hogy szerintem ez nemtől függetlenül működik.
Hamarosan minden magyar netező szembesülhet azzal, hogy megváltozik az iWiW ruhája. Nem dizájnváltásról, csupán a meglévő dizájn faceliftjéről van szó. Változik például a betűtípus, finomodnak a főbb dizájnelemek, más lesz a link stílusa is, etc etc. Régi és új fejléc. A…..
Őszintén mondom, nekünk Mohács kell! Itt, a válság közepén a legjobb ami történhet velünk egy előrehozott választás. De most nem fogok beszélni sem az MSZP-ről, sem a Fideszről, sem a kerekítési hibát éppen elérő egyéb pártokról. Ez kérem nem politika, hanem kőkemény…..
Steve Troughton, egy ír programozó megtalálta a tethering beállítási lehetőségét az iPhone új operációs rendszerében, egy egyszerű kapcsoló átállításával működött is nála a ficsör, lehet az iPhone-t használni modemként a laptophoz.Véletlenül talált rá a beállításra,…..
~web1 (törölt) 2009.03.19 17:50:33
off
wiki.hup.hu/index.php/Tethering
elég jól összefoglalja a sztori előzményeit.
Webisztán Re: startup konferencia 2009.03.18 10:28:00
A tegnapi Startup Konferencián a platformokról szóló kerekasztalban vettem részt. Ehhez még pár mondat. Pontosabban csak hangsúlyozni szeretném még egyszer, hogy ma egy startupnak (bármilyen induló webes/it-szolgáltatásnak) kell tudnia gondolkodni más platformokban is, mint amire épp…..
~web1 (törölt) 2009.03.18 12:46:15
Az van, hogy a mainstream média idehaza - legyen szó bár hírtévéről vagy hírszájtról - csak akkor és csak annyiban foglalkozik egy adott eseménnyel, amennyiben az a saját bonyolult szerkesztési és üzleti szempontrendszerében elér egy elég magas hányadost, ami úgynevezett…..
~web1 (törölt) 2009.03.16 17:00:20
~web1 (törölt) 2009.03.17 00:33:01
agyvihar,
az utcai kamera képhez hozzá lehet keverni a rendezvény hivatalos hangját, és ebből már egy élvezhető csatorna jönne létre, aminek a minősége felülmúlná a hivatalos állami közvetítéseket.

a rengeteg kamera tényleg minden apró mozzanatot felvesz. és itt jöhetne be egy csomó amatőr _rendező_: van aki a lányokat lesné, úgy vágna, van aki kifejezetten a vicces képeket keresné, úgy. és van aki a nagy totálban a tömeg mozgását emelné ki, és van aki a kis csoportokat, a rendezvényeken megjelenő szubkultúrát, a heccmajsztereket. és a hálón ez mind együtt volna jelen. mert ez mind #m15.

és ha ehhez hozzá jönnek az amatőr _operatőrök_ kézikamerás felvételek, riportok, személyes tudósítások, plusz a szöveges üzenetek, plusz a tényadatok. mert ugye van akit ilyenkor is az érdekel, hogy hány fok van, meg merről fúj a szél, és mennyi a duna vízállása.

de nekem sehogy nem illik ebbe a sztroiba a bányászsisak. gondolom ez a justin kan nevű amerikában élő ázsia gyerektől jön, aki az életét be akarta mutatni egy fejkamerával. és nyilván azért szerelte az optikát a fejére, mert elég nehézkes lett volna azt mindig a kezében tartani.

de itt egy pár óra történését kell bemutatni, és kéz nincsen akadályoztatva, nem kell leugrani a levegőből, nem kell leereszkedni a föld mélyére egy barlangba.

szóval megint az van, hogy európai kultúrától teljesen idegen hülyeséget akartok egy az egyben átvenni.
A Boffin egy kísérleti projekt a Last.fm háza táján. A szoftver valójában egy nagyon egyszerű ötleten alapul, mégis, meglepően jól működik, alfa verzióban is.A lényeg, hogy a program végigtapogatja a gépünket, kihalássza a zenefájlokat, jól megvizsgálja a zenékhez rendelt…..
~web1 (törölt) 2009.03.14 16:04:44
@Sz0k0z:
az előző komment erre akart válaszolni.
Az elmúlt napokban a Facebook elkezdett frissíteni az új verzióra. A változások ismét markáns hangsúlyeltolódásokat mutatnak. Nézzük is röviden, mik ezek, és hogy örülünk-e nekik. Mindenekelőtt talán a legfeltűnőbb, hogy a Facebook egy nagy lépéssel közeledett a Twitter…..
Az amerikai nagy portálok ki szeretnének jönni három új bannermérettel. Most egyelőre tesztelik ezeket a lehetőségeket, de várhatóan elterjed és sok helyen fogják rajtuk kívül is használni. Erről egy nagyon jó összefoglalót írt _original, így a részleteket le se írom, nála…..
~web1 (törölt) 2009.03.12 10:18:48
ha nagymértetű irreleváns képekkel tele raknák az indexet, be raknának egy hatalmas erdei zsolt fejet: ez a pacák fog boxolni aztán nézzed meg, a népek többsége blokkolná ezeket. a normál bannert még megeszik, de az óriást már nem.

ha erdei amerikában boxol, akkor szerintem más a reakció: itt ez pacák, majd jól kiüti egy amerikai. és a hirdetés így ül. és z átlag amerikai kapcsolgatás közben is képes lesz erdeit azonosítani a tévében: aha, ez a német(?) box(világ?)bajnok.

de azt elképzelhetetlennek tartom, hogy kontextusából kiragadott nagy méretű irreleváns képekkel legyen tele az index, vagy mondjuk az origo. szerintem ez elképzelhetetlen európában.

itt ami működőképes: az universal és az index közösen készítenek egy pr cikk sorozatot, ami tele van erdei pofonok képeivel, és akkor a profi boxra vevő közönség erre gerjedni fog. de ennek fizetett hirdetésnek kellene lenni.

azért, mert ha az index arról ír, hogy erdei zsolt megcsalta arabellát kérdőjel, akkor arra nagyságrendekkel többen kattintanak, mint egy címmérkőzést felvezető cikkre, és így a piac logikája alapján az universal-nak fizetni kell a pr cikkekért. és abba aztán akkora erdei fejeket rakhatnak, amekkora csak a csövön kifér. de hogy a normál hírek közé (emelkedik a benzin ára, meghalt bacsó péter) ilyeneket itt nem lehet kirakni, abban majdnem biztos vagyok.

az idő fogja eldönteni ezt a vitát.
KGyST Emergencia 1: Infokommunizmus 2009.03.09 20:00:00
Konrád írása inkább kérdéseket tesz fel, én inkább válaszokat adok, bár természetesen nem mindenre.Komoly  gazdasági változásokra akkor lehet számítani, amikor egy jószágból hirtelen olyan bőség lesz, hogy mindenki annyit vesz belőle, amennyit csak akar. Az ipari…..
~web1 (törölt) 2009.03.09 23:45:42
bocs, nem írtam, hogy a wikipédia amerikai változatáról szólt ez.
szóval te azt hiszed, hogy a hamburgeres írja az amerikai luther king szócikket. ugyan már.

magyarországon lehet, hogy a többség egyéni közreműködő, ezt elhiszem, és még azt is, hogy európára ez a jellemző, de amerikában nem így működik a dolog.

azt a szócikket az ottani luther king alapítvány, vagy alapítványok írják. és attól közösségi, hogy ha több van belőlük, akkor közösen írják. és egy adott kérdésben vagy egyezségre jutnak, vagy nem. és ha nem hát odaírják: ez itt vitatott.

de a wikipédiába az amerikai átlagember nem igen szól bele. amerikában a wikipédia nem a nép hangja.

---

magyarországon a wp a nép hangja. oké. a baj csak az, hogy ez itt semmiféle előrelépést nem hozott. hanem inkább visszalépés volt ez.

gyorsan hozzáteszem: a visszalépés itt nem a rossz szinonimája. az akadémiai szócikkek túlságosan porosak, szárazak, töredezettek voltak. szóval kellett valamiféle változás, frissesség.

de amit csináltok semmilyen értelemben nem nevezném a jövőnek. szóval a magyar wp összességében nem győzött le semmit. ha ez volt a cél, akkor azt nem érte el.

szerintem igazi előrelépés az lesz, amikor az akadémia mellett a nagy egyetemek, és a nagy iskolák saját wikit írnak, és azok unióját hívjuk majd közösségi lexikonak. de úgy, hogy oda lesz írva, hogy ez ennek az intézetnek hozzájárulása, az meg amazé. és persze bizonyos részeket összegyúrnak, és lesz egy csomó közös rész, de nem kell mindennek közösnek lennie. de mindegy is ez. ebben biztosan nem fogunk egyetérteni.
~web1 (törölt) 2009.03.10 09:28:58
nem azt mondom, hogy a wp-t intézmények írják, hanem csak azt, hogy _amerikában_ döntően intézmények írják. az amerikai wp olyan is. kurva jó.

---

pusztán csak azt kérdőjelezem meg, hogy _európában_ a wp lenne a jövő. európa tradícionális kiadói ugyanis messze szinvonalasabb lexikonokat, és enciklopédiákat szerkesztettek, és adtak ki, mint a wp _magyar_ változata. szerintem ez nyilvánvaló.

az akadémia kiadó is messze jobbakat csinált. pedig az elvtársak irányítása mellett akkor sem volt egyszerű az élet. és persze az mta-ról nekem sincs túl jó véleményem, de az mta és az akadémia kiadó azért nem teljesen ugyanaz.

mindig az amerikai változattal hencegtek, az tényleg jó, és annak a német, spanyol fordításai úgyszintén. de az európai kommuniti teljesítménye a régi kiadókétól elmarad.

azaz _európában_ nem látom igazolva ennek a _modellnek_ a hatékonyságát. szerintem itt nem működik ez a világ proletárjai egyesüljetek.

amerikában meg úgy tűnik, mintha működne. de ott meg egy intézményesült civil szféra szerkeszti a lexikont, és nem professzorok, és önjelölt professzorok, mint mifelénk, hanem az amerikai "közintézmények".

---

a wp demokratizmusáról meg annyit, hogy nekem úgy tűnik, nem ebbe az irányba haladtok. ki dönti el, hogy ki lehet tagja a közösségnek, ki írhat bele a lexikonba? valakik még is csak eldöntik, valakik még is csak kitiltanak ip címeket.

szerintem az előrelépés az lenne, ha az lexikonírás, meg minden közhasznú tevékenység európában újra intézményesülne, és nem arról szólna, hogy egyszer valakik beültek egy székbe, aztán már onnan ők nem mozdulnak, mert az az övék, mert ők az überszerkesztők, vagy micsodák. és a wikipédia egyre inkább így működik. egy amatőr akadémiára hasonlít.
Miközben az Artisjus és más szervezetek utóvédharcot folytatnak, a világ megváltozott. Mára a szellemi tulajdon nem az, ami volt akár csak tíz évvel ezelőtt is. A szellemi tulajdon az interneten szabadon áramlik, legyen az zene, film, szöveg (vers vagy próza), vagy akár egy fotó,…..
~web1 (törölt) 2009.03.09 10:21:35
szerintem az alkotó joga eldönteni, hogy mit szán marketing célokra, és mit eladásra. mi az, amit megoszt a világgal, és mi az, amit nem oszt meg, csak annak egy részével.

legalább két álláspont vitatkozik ezzel.

---

az egyik, amit a kiadók képviselnek. ők azt mondják: a szabad tőkepiacból kell kiindulni, abból, hogy befektetői csoportok pénzt csinálnak a kultúrából, ami ugyanolyan jószág, mint az anyagi javak. az alkotó a kiadók ajánlatai közül kiválasztja a neki megfelelőt, aláír egy szerződést, amiben a jogokat, és a marketing jogokat átruházza, és működik a dolog. ez az elképzelés tette amerikát, és latin amerikát a világ média iparának központjává.

---

a másik álláspont az, amit a kalóz kiadók, és amit te is mondasz. azt mondjátok, hogy a szellemi termékek eladására nincs mód, hiszen azoknak szabadon, vagy ha úgy tetszik ingyenesen kell áramolniuk. a zene mindenkié.

---

mindkét elképzelés brutálisan szembemegy az információs önrendelkezés jogával, az egyik azt mondja, hogy erről a jogról szerződéssel le lehet mondani, a másik pedig azt, hogy ez a jog eleve nem illet meg senkit sem. nem kell sokat magyarázni, az első a kapitalista, a másik a kommunista felfogás. gyorsan hozzáteszem mindkét álláspont civilizált.

a baj csak az, hogy európában egyik sem működik.

amerikában egy tehetséges zenész tényleg válogathat a kiadók jobbnál jobb ajánlatai között, hiszen ott a piac egységes. európában próbálj meg eladni egy spanyol zenekart franciaországban, németországban, vagy lengyelországban. nagyon nehezen megy. amerikában az államok nem nemzetállamok. egy bolíviai zenekart simán eladhatsz venezuellában. amerika 2-3 nyelvű (angol, spanyol, portugál), európa meg 20-30 nyelvű.

ázsiában meg az van, ha egy zenész a megosztás útján népszerű lesz, akkor több tucat metropoliszba mehet koncertezni. egy ázsiai zenész számára a megosztás kiugrási lehetőség, nincs olyan európai zenekar, amit ez a modell kiemelt volna. a szabad piac a szuper tehetségtelen zenészeket emelte ki: fásy ádámot, uhrin benedeket, kiszel tündét, sebeők jánost (aki okos, csak épp nem zenész). a megasztárt az emelt díjas sms éltette, és mióta az nincs, az összes sztár vegetál. az összes. leginkább a főzőműsorokból tudnak pénzt keresni. ott is úgy, hogy eljátszák, nem tudják megkülönböztetni a káposztát a karfioltól.

a totális ingyenességben a láthatatlan kéz a
szuper tehetségtelenséget élteti. hiába olvastad ezt egy 18. századi könyvben, hogy az majd milyen jó lesz, itt ami ingyenes, az olyan is.

szóval az információs szabad áramlása információs önrendelkezés nélkül egy hülyeség. nem liberális, hanem ázsiai típusú kommunista nézet. de mondom a kommunista itt nem szitokszó, civilizált álláspont a tied is, csak éppen nincs olyan zenész, aki egyet fog veled érteni. aki azt mondja, hogy nem kell online eladás.

nota bene a személyes bizniszeddel is szembemegy ez az ideológia. ugyanis ez azt jelenti, hogy a reklámoknak is szabadon kellene áramolniuk. azaz azt is be kellene árazni nullára.

de mondom ázsiában ez működőképes. amerikában meg pont az ellenkezője lesz. szerintem még fizetős reklámcsatorna is lesz. virágozni fognak az online zeneáruházak. európa félúton van a kettő között. itt valamiféle egyensúlyt kell találni. ennek a kulcsa pedig az információs önrendelkezés, és nem az információ szabad áramlása. a fair market, és nem a free market.
~web1 (törölt) 2009.03.09 15:25:46
dezo,
a helyzet az, hogy a kutya nem olvas fel mátészalkán. nem éri meg elmenni hobónak mátészalkára ezzel, mert ott a népek nem laknak elég sűrűn. ez itt nem japán, ahol a metropoliszok össze vannak nőve.

ázsia az a terep, ahol a népek összesűrűsödnek. nézd, ma a malájok többsége ebben a városban él:
en.wikipedia.org/wiki/File:Singapore_Skyline.jpg
pusztuló félben van sandokán, és a tengeri kalózok.

budapest ezzel szemben így néz ki:
hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Budapestbridge100.jpg&filetimestamp=20070608002252
szembeötlő a különbség. itt nincs magas népsűrűség.

és persze nem azt mondom, hogy mi is legyünk szingapúr, és költözzünk tornyokba. hanem csak azt, hogy ne akarjunk már egy olyan modellt itt bevezetni, ami egybefüggő metropoliszokra van kitalálva.

ha egy induló japán zenekar megosztja a dalait a neten, akkor esélye van arra, hogy tinik százezrei töltenek meg hatalmas méretű stadionokat, és koncerttermeket. európában erre nincs esély.

mondj egy olyan európai zenészt, akit a youtube, vagy a myspace tett híressé. akiknél működött ez az ingyenes megosztáson alapuló sztori. európában az ingyenes tömegmédia a szuper tehetségtelen embereket emeli ki. és még a tehetséges embereknek is a tehetségtelen oldalát helyezi előtérbe.

nem azt mondom, hogy hanyatlik a kultúra mindenhol, hanem csak azt, hogy európában nem lehet ugyanazt a stratégiát követni, mint ázsiában.

nézd meg ezt a demográfiai görbét:
en.wikipedia.org/wiki/File:Karachi_population.svg
az arab tenger egyik kikötőjében így összesűsűrödnek a népek.

európára meg egyre inkább az egyenletes eloszlás a jellemző. itt hibás stratégia azt mondani: az online piacot tegyük ingyenessé, mert az offline piacon úgy is megél mindenki. mert ahol a vidéket a népek egyenletesen lakják be, ott az offline piac alacsony hatékonysággal működik.

ezzel nem azt akarom mondani, hogy az ingyenességet fel kell számolni. hanem csak azt, hogy ezt az offline irányba kell eltolni. és az online piacok áruforgalmát kellene megnövelni. és mingyen, hogy kulturális javakról van szó, vagy zsákos krumpliról.
~web1 (törölt) 2009.03.09 21:20:47
az emil rulez akkor tudott az online piacon felfutni, amikor a netet leginkább csak néhány ezer fiatal egyetemista érte el, és adott volt a célközönség. ma sokkal nehezebb dolguk lenne befutni. lehet, hogy én vagyok tájékozatlan, de szerintem nincsenek olyan európai zenekarok, akiket a myspace, vagy a youtube tett volna híressé. akiket ez a tömeges, ingyenes közeg emelt volna ki. szóval nem látom igazolva ennek a modellnek a hatékonyságát, éppen az ellenkezőjét látom igazolva.

---

az európai zenei piac szerintem úgy működne hatékonyan, ha 1, 10, 100 centes számok között lehetne válogatni. szerintem ez nem csak eladás szempontjából jó, hanem marketing szempontból is. ugyanis aki elkölt egy centet online zenére, az könnyebben vesz egy online gatyát, meg bugyit is. de ha nem költ online zenére, mert azt mondjuk internet = ingyenesség, akkor nem lesz olyan kelendő online a bugyi, meg gatya se.

de nem csak ez ezzel a probléma. ahol nincs eladás, ott igazából nincsenek célcsoportok. ki olvas ma mondjuk portfolió.hu-t. azt gondolnánk, hogy csupa pénzügyi elemző. frászt. ha kutatánk kiderülne, hogy van közte kismama, meg nagymama is. és nem véletlen akad egy kettő, hanem jelentős részben olvassák olyanok is, akiknek elvileg nem kellene azt olvasniuk, de még is azt teszik. azért mert az európai emberbe az a sokszínűség bele van kódolva, és amúgy a férfiak valami különös vágytól vezérelve olvasnak női lapokat, és megfordítva. és nem csak a melegek, hanem mindenki.

szerintem ezért nem működik a youtube. ki tölti le onnan mondjuk szécsi pált. csak a nosztalgiázó idősek, vagy a fiatalok is. a válasz gondolom: is-is. a magasan, vagy az alacsonyan iskolázottak. nyilván: is-is. a ki tölti le ma szécsi pált kérdésre a válasz: egy kis magyarország. marketing szempontból jó ez. dehogy jó. nem lehet egyszerre célozni a fiatal egyetemesitára, és a nyudíjasokra.

azt kellene csinálni, hogy nosztalgiakampányból eljut a nagymama abba a szekcióba, ahol a tundra bugyit hirdetik, és kínálják szécsi pált, a gerilla marketinges hirdetéshez meg tanga bugyit kínálunk, meg persze szécsi pált. és az időseknek szóló szekcióból tovább navigál a nagymama, és vehet ott kötőtűt, meg fonalat, amivel kötögethet, meg vásárolhat a papinak svájci sapkát. lehet, hogy naiv a példa. ha nincs vásárlás, akkor nem lehet így szeparálni. mert a népek olyan perverzek, hogy a nagyik a fiatal szekcióba mennek be nosztalgiázni, és jól felháborodnak a tangabugyin, a fiatalok meg az időseknek szóló szekcióban vihognak, hogy nézzétek már micsoda bugyogót árulnak itt.

a youtube meg azt mondja: gyere ide böngésszél, van itt minden, mint a búcsúban, vagy még inkább a bazárban. ez a modell szerintem ázsiára van szabva. mert ott a társadalom erősen uniformizált. a kimonó úgy van kitalálva, hogy az jó az idősnek, és a fiatalnak is. de a tangabugyi és a tundrabugyi nem így van kitalálva. na, nem akarom széjjeloffolni ezt a témát, gondolom érhető. európában célzottan kell reklámozni, ázsiában meg az a hatékony, ha egyszerre lőnek mindenkire. mert a piac, a kultúra másmilyen.

és szerintem ez az ingyenes közösségi forradalmi izé ázsiába való.
Webisztán Magyar nők az IT-ban 2009.03.09 14:42:00
Közhely, hogy az IT-szektorban nagyon kevés nő dolgozik. Pedig a nők és az IT már nagyon régen egymásra találtak.Lord Byron lánya, Ada Lovelace például már az 1840-es években foglalkozott a számítógép egyik elődjének tekinthető analitikai géppel. Sőt, programot is írt a…..