Regisztráció Blogot indítok
Adatok
theox

9 bejegyzést írt és 41 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Walter Mischel, egy stanfordi piszchológus, az 1960-as évek vége felé leültetett mintegy 600 négy és hat éves közötti gyereket egy üres szobába és felajánlott nekik egy mályvacukrot. Valahogy így. Ha a gyerek tudott várni 15 percet, kapott még egyet. Ha nem, nem. A…..
theox 2012.04.26 23:36:23
@bankvezér:
Kedves Bankvezér!
Még ha igazad is van abban (nincs), hogy a "modell" lényege az "a halasztott és az azonnali fogyasztás kérdése volt a lehető legegyszerűbb formában felvázolva", akkor sem jó a párhuzamod a hitelfelvétel és befektetés közt. Ezek nem ettől függnek.

Egyébként meg a "modell" lényege nem ez volt, hanem az hogy a halasztott vs azonnali fogyasztás a) befolyásolja a későbbi, más területen mérhető egyének közti különbségeket b) az egyének (gyerekek) közti különbségek csökkenthetőek tanítással/neveléssel c) ennek alapján érdemes lenne a közpolitikának erre fókuszálnia

És végül: ha túlegyszerűsíted a "modellt" többé már nem fogja magyarázni az életet.
theox 2012.04.27 00:37:58
@bankvezér:

Miért vezetne zsákutcához? Ha mindenki képes rá, hogy arra fókuszáljon, ami hosszú távon jó neki, az nem jelenti azt, hogy mindenki minden pénzét "befekteti", ahogy te írod. E kettő összemosása nem egyszerűsítés, hanem hülyeség.

Szóval van ellentmondás köztünk. Próbáld meg belátni, és máris léptél valamit előre.
theox 2012.04.27 14:45:28
@bankvezér:
Na utoljára (kicsit unom a hülyeséget, de lelki szemeim előtt egy lelkes diák vagy aki legalább posztokat olvas, még ha nem is mindig jól értelmezi azokat): a hitelfelvétel/befektetés nem azonos a jelenbeli/jövőbeli fogyasztás kérdésével.
A befektetés/hitelfelvétel amellett, hogy az egyéni preferenciáktól (időpreferencia) is függ, függ az alternatív költségektől/a kamatlábak (hitel és betéti) arányától (ami ugye nem egyénfüggő). Tehát a blogposzt mondanivalóját hitelfelvétel/befektetés döntésre egyszerűsíteni félrevezető (és nem is erről szólt a poszt).
Sok gondunk van a jövővel. Leginkább az, hogy szenvedni kell azért, hogy jó legyen, miközben túl messze van ahhoz, hogy ezt a szenvedést könnyen felvállaljuk. Ma kéne leszokni, lefogyni, lemondani, félretenni azért, hogy valami homályos, távoli jövőben majd kiélvezzük, hogy…..
Valószínűtlen, hogy David Leonhardt, a New York Times cikkírója ismerné azoknak az érveknek a részleteit, amelyekre támaszkodva kormányunk jelentős csökkentést tervez az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek számában. Írása mégis akár a honi fórumokon is elhangozhatott…..
theox 2011.06.29 13:14:17
@tsk: Ha kontroláltál az Audisok jövedelmére, oktatási szintjére, illetve egyéb exogénnek tekinthető dolgokra, akkor igazad van. Lehet, hogy az Audi tényleg boldogít. (Bár személy szerint Subarut vennék, hamár lehet választani.)
Köllő János, az ELTEcon képzés egyik alapítója és oktatója. Tanulságos, közérthető szakértői interjúsorozatát a foglalkoztatási problémákról itt érdemes elolvasni.(Köszönet az elsőként rátaláló HA-nak.)..
Szórakoztató Google videó grafikon aról, hogyan alakul a nők termékenysége és a várható élettartam a világ országaiban. A nyíl indítja az időgépet.Hm. Lehet, hogy máshol is itt van az ideje egy húsos adókedvezménynek?..
Tegnap hozták nyilvánosságra a 15 éves diákok különböző készségeit vizsgáló - nemzetközi összehasonlítására alkalmas - tesztfelmérés eredményeit. A sajtótudósítások szerint a magyar gyerekek lemaradása az olvasás és szövegértés terén csökken, a matematikai és a…..
Vállalva, hogy az NST makulátlan mundérjára a cégre szabott közbeszerzési pályázatok setét árnya vetül, tovább keressük popp (3#), Isarsturm (2#), ktn, Oarbeaskoa, Aradebil, loveBZ, shinigami, ZenZo, vár a tévé, itáliainagysándor, pattopo (2#), rowi (2#), sporttárs, hrvth,…..
theox 2010.07.07 13:35:58
Az utcai ételekkel Hong Kongban és Kínában eddig főleg én próbálkoztam, most összefoglalom a tapasztalataimat. Főleg a 10-15 cm-es fogpiszkáló vastagságú pálcikára felszúrt 6-8 darab apróságot árulják az utcákon. Na, mik ezek az apróságok: Citromsárga téglatest. Nem tudtam…..
Ma utazós napunk volt, eljutottunk Hong Kongból Guilinba. Reggel egy gyors hajóval mentünk Makaóba Hong Kongból kb. másfél óra alatt, és a beléptetési sorbanállások után felszálltunk a Venetian kaszinó-hotel buszára. Makaóból szinte csak a Venetiant láttuk, úgy döntöttünk,…..
Hősünk 28 kép után felébred a kórházban, de senkit sem talál a kórteremben. Üres a folyosó, üres az egész épület. Kisétál: üres és néma az egész város. Elhagyott buszok, elhagyott utcák, elhagyott házak várják. Rorschach nem ért semmit, magányosan, rémülten ténfereg a…..
A Messier-katalógus 27. objektuma a Súlyzó-köd (M27), ami nem más, mint egy planetáris köd a Kis Róka csillagképben. 1764. július 12-én fedezte fel Charles Messier, aki M27 számon katalogizálta. Mindez természetese eltörpül amellett, hogy mi meg huszonhetedszer érkezünk…..
theox 2010.03.26 22:34:57
@Lánglovag: jaja, hülye vagyok. ott a pont
 „J’y arriverai jamais, je vous dis. L’école c’est pas fait pour moi, m’sieur!”Daniel Pennac: Chagrin d’école Szokás mondani, hogy „egyhelyre” megy. Ennek ellenére a levest vagy a perigordi salátát (salade périgourdine), a…..
theox 2010.03.02 11:43:21
Michael Jordan, David Beckham, NST-Rorschach – de jó ezt kimondani. Idén huszonhárom év után nyert meccset magyar csapat futballvébén, de a huszonhármas számot további számos misztikum övezi, míg nekünk csak egy újabb lépcsőfok a halhatatlanság felé – tovább pörög a…..
Tényleg és menthetetlenül, immáron Soros György számára is. Van azonban új, ha lehet, még a kelet-európai értelmiség kozmopolizálásánál és a kazah diákok továbbképzésénél is nagyszerűbb feladat, nevezzük csak szerényen a közgazdaságtan megújításának. Kinek ne…..
theox 2009.11.05 15:46:54
@ricardo: azaz minél többet mondja (és minél többet áldoz rá) Soros (és a többi nagyágyú) annál valószínűbb, hogy a jelenlegi közgazdasági elmélet meghaladottá válik. Ez lett volna a gondolatmenet vége?
A modell ugyan az amerikai iskolarendszer figyelembe vételével készült, de számunkra is magvas tanulságokat hordoz. A legfontosabb: az iskolák versenye, ha a diákok szabadon válogathatnak köztük, hatékony megoldás, és elősegíti a magasabb hozzáadott értékű iskolák piacra…..
theox 2009.08.21 12:49:25
@Oxford: Társadalmi osztály reprodukció megközelítés: a felső-közép osztály szelektáló oktatási rendszert akar, hogy újratermelhesse magát. A szabad iskolaválasztás egy ilyen szelektáló intézmény. Ma Mo.-n gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen a szabad iskolaválasztás léte az értelmiségi/felső-közép osztály köreiben. Vajh miért?
theox 2009.08.23 22:02:31
@Oxford:
Az, hogy mi a döntő hatás nem tudom. De sokkal valószínűbb, hogy nincs egy ilyen. A Magyar közoktatás még az "egyenlősítő" szovjet rendszer alatt is megtalálta annak a módját, hogyan legyen státuszreprodukáló (pl. ének-, testnevelés tagozat). A rendszerváltás után közvetlenül (sőt tulajdonkép kicsit előtte az 1985-ös törvénnyel) pedig számos olyan intézményt alkottak, amely elősegíti a magasabb státuszúak gyermekeinek az iskolai előmenetelét. A szabad iskolaválasztás egy ezek közül, de ilyen a kisgimnáziumok bevezetése vagy a teljes decentralizálás is. Azaz az intézmények csak okozói, hanem okai is lehetnek a rétegzett társadalomnak, de elő is segítik annak fennmaradását. Róka-fogta-csuka-fogta-róka.

Társadalomtudósok számára fontos elemzési terület lesz ezért, hogy vajon az új sokat vitatott kt. 66§-os paragrafus lecsökkenti-e a szülői iskolázottság óriási hatását a teljesítményekre a jövőben.
theox 2009.08.24 23:49:20
@LaHaine:
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV
röviden: mindenkit fel kell venni oda, ahol lakik (iskolakörzet), ha van még hely az iskolában, a kerületen kívülről jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket kell felvenni, ha még így is marad hely, akkor a jelentkezők között sorsolni kell, nem lehet felvételiztetni. Ez nyilván csak az általános iskolákra igaz.
ingyenebéd Kocsmák és kerületek 2009.07.17 11:29:00
Megint újabb hírek érkeznek a kocsmázó budapestiek ellen hozott intézkedésekről. A VI. kerület korábban is nagy innovátor volt, először az utcai iszogatás műfaját végezték ki azzal, hogy nem lehet alkoholt kapni éjszaka az éjjelnappali boltokban, amit mára az egész belváros…..
Muraközy Balázs az eheti Mancsban teszi fel a kérést: miért az áfát csökkenti a kormány, miközben jól tudjuk, hogy a direkt transzfer mennyivel hatékonyabb a szegények megsegítésére. Még jó hogy erre már megkaptuk a választ Váradi Balázs tollából pár hete, szintén a…..
Az előző post kommentjei adtak ihletet a szerkezeti kérdések bővebb tárgyalásához. A már említett Magyar Bálint interjúban, és az ezt megelőző Magyar Bálint – Sándor Klára indítványban alapvetően keveredik két kérdés, és mind a kettő kihatással van az…..
theox 2009.06.10 20:51:51
Megpróbálom visszaadni az elszállt kommentem gondolatmenetét:
Az alsós évfolyamokban, és különösképpen elsőben az, hogy a diák hogyan teljesít az órán gyakorlatilag egy-az-egyben attól függ, hogy milyen családi háttérrel rendelkezik. Elsőben még nem a tudás, hanem sokkal inkább a viselkedés, a koncentrációképesség, a kooperációkésség és hasonló dolgok számítanak. Persze az sem hátrány, ha a gyerek már tudja, mit tanít a tanárnő (mondjuk az ABC-t vagy van már számfogalma) hiszen így sokkal nagyobb sikerélménye van (nyilván ezt is túlzásba lehet vinni, amikor a gyerek már unja az órát). Vagyis elsőben azok a gyerekek, akiknek a szülei nem voltak képesek ezeknek az alapvető kompetenciáknak az átadására jelentős hátránnyal indulnak. (Fontos mellékszál itt az óvoda kérdése: elméletben ennek az intézménynek kellene ezeket a hátrányokat kiküszöbölni, azonban az óvodák, helyhiányra hivatkozva, előszeretettel nem veszik fel azokat a gyerekeket, akiknek otthon van kistestvére vagy az anyuka egyéb okból egyébként is otthon van, mondjuk munkanélküli…) A buktatás tiltása pont azért volt fontos, hogy legalább ne egy év alapján kerüljön rá az egész életen át tartó „bukott” stigma a gyerekre.
Az a tényt, hogy az alsóbb, iskolázatlan társadalmi rétegek gyermekei már eleve ilyen hendikeppel indulnak, szerintem az államnak kezelnie kell, akár annak az árán is, hogy a „tehetségesebb” (alsó tagozaton értsd: értelmiségi szülők gyereke) gyerekek szüleinek ez többletköltségbe kerül. A többletköltség alapvetően ott jelentkezik, hogy az „integrált” (értsd még nem lefölözött) osztályokban számos olyan probléma, konfliktus is felmerülhet, amelyet a szülőknek kell kezelni. Azaz még többet kell a saját gyerekeivel foglalkoznia; vagy – előnyösebb helyzetben - az iskola életébe jobban bele kell szólnia. Szerintem a társadalom egy részének, mintegy kvázi adóként, meg kell fizetnie annak a költségét, hogy a társadalom egy másik része nem rendelkezik olyan emberi tőkével, mint ő maga. Azaz az integráció egy kvázi vagyonadó, csak itt a vagyon az emberi tőke, akinek több van, többet is fizet. Magyarországon ez most nincs így.
Nagy port vert fel minap volt oktatási miniszterünk, Magyar Bálint, és párttársa Sándor Klára közoktatási törvénymódosító javaslata. Az üggyel számos médium foglalkozott (HVG, Népszava , Magyar Nemzet, Hírszerző, a királyi tévé, és sokan mások.) A lényeg: minden fórum a…..
theox 2009.06.05 13:39:20
@VIII. Nagyapó: Szerintem alapvetően itt az a kérdés, hogy mit értünk alapvető készségek fejlesztésén. Nyilván, ha a tanári társadalom nagyobb része 5-6-ban még mindigaz ABC-t magoltatná, vagy szorozni és osztani tanítaná a gyereket akkor baj lenne, viszont ha ezt úgy értjük, mint a lexikális tudás felől a felhasználható tudás tanítása felé való elmozdulást, akkor szerintem jó irányba haladunk. Vagyis lehet úgy is "haladni" a gyerekkel, hogy közben nem az Odusszeiát olvastatjuk vele, vagy nem a kémiai vegyjeleket magolja, hanem inkább a Harry Pottert olvassák és nézik meg (ill. vetik össze a filmet a könyvvel), és azt nézik meg mondjuk élőben hogy hogyan készül a pasztőrözött tej és beszélik meg, hogy ezt miért kell.

A gond tényleg ott van, hogy ezt a különbségtételt kedvenc politikusaink egy felülről lefelé való szabályozással gondolják kivitelezni (vagyis vesszen a 8 osztályos gimi ahol az Odüsszeia a kötelező), és nem hosszú távon gondolkodnak, mondjuk olyan ösztönzők bevezetésével, hogy a legtehetségesebbek menjenek tanárnak, vagy hogy a tanárt ne ókori módszerekre tanítsák. Vö. lexikus tudás tanítása vs. alapvető készségek fejlesztése a tanárképzésben - róka fogta csuka, csuka fogta róka.
theox 2009.06.09 14:03:07
ingyenebéd Szabadlovas futam 2009.05.27 09:55:00
Május 28-án Váradi Balázs lesz a vendégünk egy kis élménybeszámolóra"Főtanácsok-főkudarcok avagy 18 hónap Gyurcsány Ferenc oldalán" címmel.Időpont és cím a szerkesztőségben. (Helyszínváltozás volt!!! Érdeklődj!)..
Édes Balázs Igazán vicces a minapi hír, a "szakmai" és "mozgalmi" reakció is. Első körben öngyilkos ötlet. Politikailag ezt a dolgot nehéz megvédeni, mert ugye csúnya botrány lehet a vége. Sőt, azt hiszem második körben is (lásd a VEKE által…..
A 36 éves Berkeley–rezidens francia Emmanuel Saez nyerte idén a John Bates Clark díjat. Kutatásaiban vagyoni és jövedelmi különbségek vizsgálatával, adózással és adóztatással, valamint nyugdíj-előtakarékossági viselkedéssel foglalkozik. A díjat a legkiválóbbnak tartott…..
theox 2009.05.01 11:09:19
2 hipotézis:
1. - Társadalomtudományokban minden lassabban történik.
Lassabban szereznek az emberek PhD fokozatot ("The average time to submission for a full-time PhD student in HASS is 4.48 years, about 2.5 months longer than for other disciplines."
www.chass.org.au/events/2008/phd/PhD_FivePointPlan.php)
Lassabban dolgoznak a folyóirat szerkesztők és a bírálók (vagy valami más, számomra ismeretlen okból kell éveket várni arra hogy elolvassák és visszaírjanak, hogy mi van.)
És nyilván lassabban változik a kutatott terület is, mint a természettudományokban.
Miért pont a Nobel díj odaítélése lenne gyorsabb.

2. - Vicious circle: Ki ítéli oda a díjat? Gondolom a szakma neves, elismert szakértői. Ha ezek öregek (márpedig nyilván azok), akkor nyilván nem adják oda a díjat fiatalabbnak. Kérdés csupán, hogy ez más területeken miért nincs így.