Adatok
Spiro
0 bejegyzést írt és 917 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Mint előző cikkünkben már említettük, „E0” vagy KNE (közel nulla energiaigényű) lakóházat energia- és költséghatékony szerkezettel, jó hőtároló és hőcsillapítási képességű falazattal, a hőveszteség minimálisra csökkentésével-, természetbarát építőanyagból, 100%ban a megújuló energiákkal, vagyis a…..
Spiro
2017.04.01 08:35:04
Az Uw értéket elirtad. Az általad írt 0,18 elérése, jelenleg ésszerű ktsg-ek mellett lehetetlen.
Talán, ha nulla fok van, egy szeméthegy mögött, a vasúti töltés oldalában nőtt szétfagyott nádasban, színevesztett, félig szétfoszlott sört reklámozó napernyő alatt üldögél a késő téli nap bágyadtan szitáló havas esőjében négy fiatal férfi.
Apró tábortűz próbál valami meleget adni a vizes göncökbe…..
Spiro
2017.02.10 19:54:02
@tlantos: pont ugy kepzelik mint honfitarsaink 1956-ban
Spiro
2017.02.10 20:55:39
@Skankhunt42: a humanizmust ingyen gyakorlom.
Remelem soha nem kell majd mas segitsegere szorulnod.
Tanulni, tanulni, tanulni!
Remelem soha nem kell majd mas segitsegere szorulnod.
Tanulni, tanulni, tanulni!
Közleményt adott ki a FOX Networks Group azzal kapcsolatban, hogy 2017-től a hozzájuk tartozó csatornák, mint a Fox, a Nat Geo Wild vagy a National Geographic helyett a Telekom tévés csomagjaiban Andy Vajna új csatornái, mint a Kiwi TV, az Izaura TV vagy a Csili TV lesznek elérhetők. A Fox sajnálja…..
Spiro
2016.11.05 14:33:11
@Válasszunk: Az IPTV korában lehetne a nézettség alapján fizetni a tartalomszolgáltatoknak, hiszen a mostani modell gyakorlatilag látatlanban megvásárolt árú megvásárlásának felel meg.
Ha valami értékten az akkor is az, ha csomagban tukmálják ránk (ez igaz a műsorszórokra és a védfelhasználokra is).
Egy kg rohadt paradicsom akkor is értéktelen, ha egy kiló banán mellé olcsobban adják)
Végül is az viszonlag könnyen belátható, mérhető h mekkora a fogyasztók havi költési hajlandósága, csakugy mint a napi tv használat, és egy normális piaci alapon működő világban a termék gyártója futja a kockázatot, és a bevételből annak kell részesülnie csak akinek terméke hasznosult.
Ha valami értékten az akkor is az, ha csomagban tukmálják ránk (ez igaz a műsorszórokra és a védfelhasználokra is).
Egy kg rohadt paradicsom akkor is értéktelen, ha egy kiló banán mellé olcsobban adják)
Végül is az viszonlag könnyen belátható, mérhető h mekkora a fogyasztók havi költési hajlandósága, csakugy mint a napi tv használat, és egy normális piaci alapon működő világban a termék gyártója futja a kockázatot, és a bevételből annak kell részesülnie csak akinek terméke hasznosult.
Öt éve, nagyjából két hónappal a blog indulása után írtam először erről az épületről, még euforikus állapotban az élménytől, hogy egyáltalán bejutottam, miután sikerült elintéznem, hogy más helyett kézbesítsek valamit. Máig emlékszem az első találkozásra a lépcsőházzal, de azután is, ahányszor ott…..
Már sokan és sokszor próbálkoztak ezzel a feladattal kezdeni valamit, de valahogy mindig beletört a bicska. Már nem mai ez a probléma, évtizedek óta húzódik, s egyre csak mélyebbre kerültünk benne. Talán már elértük a mélypontot. Hiszek benne, hogy tavalyelőtt elértük a…..
Spiro
2015.08.29 12:38:13
@Sam Ace:
A kommented végéhez még annyit, hogy az UEFA BL és EL kiírása okozza azt, hogy az Európai futball a pénz miatt polarizálódik, és a befektetők, szponzorok, reklámozok is oda vonzódnak, ahonnan könnyebb pl. a BL fő táblára kerülni (ahogy a játékosok és az edzők is).
Idén 5 spanyol, 4 angol, 4 német, stb., akik nagy része nem is selejtez, mert a legjobb 32-be 22-en bajnokságuk eredménye alapján kerülnek be, és a selejtezőben is kiemelés szavatolja, hogy az alacsony UEFA együtthatójú klubok már piros-, sárga lapokkal, sérültekkel kerüljenek szembe az amúgy is top ligákban szereplő kiemeltekkel).
Én pl. egyre kevéssé érdeklődőm a BL iránt, ahol évről évre mindig ugyan az a 28-29 csapat és néhány ország szerepel
Az 54 UEFA tagból 15-20 a haszonélvezője ennek, és a maradék 34-39 asszisztál ehhez, mert az UEFA néhány százezer-millió EUR-val támogatja őket, holott a legsikertelenebb BL szereplő 15 Millió EUR körül kap.
Pénzügyi fai play nélkül, nekünk és sok másnak csak szerencsénk lehet, így nem is érdemes pénzt költeni a nemzetközi klubszintű szereplésre (a jelenlegi környezetben), hiszen magában még a BL megnyerésével járó összeg is kevés az ott szereplő kluboknak, így ők bár más dimenzióban, de ugyan azt élik át mint a hazai klubok.
A pénzügyi dopping minden esetben káros, de ez csak világ viszonylatban egységes fellépéssel lehetne kezelni, mert akár összeurópai változtatások után a top játékosok, közel-, vagy távol keleti klubokban kötnének ki viszonylag gyorsan.
Akit a csapata érdekel az akkor is kimegy, ha csak hazaiak játszanak (lásd alsóbb osztályok, bármelyik országban), miért lenne különbség mondjuk a magyar első osztály.
@post
A legtöbb sport (mindenhol a világon, ahol nincs központilag működő szabályozás), általában mecénatúrán alapul (ha állam, ha más), ami torzítja a piaci alapú működést, és a teljesítmény sem feltétlenül a szurkolói elvárása szerint alakul. Illetve a fenti szempontok.
A kommented végéhez még annyit, hogy az UEFA BL és EL kiírása okozza azt, hogy az Európai futball a pénz miatt polarizálódik, és a befektetők, szponzorok, reklámozok is oda vonzódnak, ahonnan könnyebb pl. a BL fő táblára kerülni (ahogy a játékosok és az edzők is).
Idén 5 spanyol, 4 angol, 4 német, stb., akik nagy része nem is selejtez, mert a legjobb 32-be 22-en bajnokságuk eredménye alapján kerülnek be, és a selejtezőben is kiemelés szavatolja, hogy az alacsony UEFA együtthatójú klubok már piros-, sárga lapokkal, sérültekkel kerüljenek szembe az amúgy is top ligákban szereplő kiemeltekkel).
Én pl. egyre kevéssé érdeklődőm a BL iránt, ahol évről évre mindig ugyan az a 28-29 csapat és néhány ország szerepel
Az 54 UEFA tagból 15-20 a haszonélvezője ennek, és a maradék 34-39 asszisztál ehhez, mert az UEFA néhány százezer-millió EUR-val támogatja őket, holott a legsikertelenebb BL szereplő 15 Millió EUR körül kap.
Pénzügyi fai play nélkül, nekünk és sok másnak csak szerencsénk lehet, így nem is érdemes pénzt költeni a nemzetközi klubszintű szereplésre (a jelenlegi környezetben), hiszen magában még a BL megnyerésével járó összeg is kevés az ott szereplő kluboknak, így ők bár más dimenzióban, de ugyan azt élik át mint a hazai klubok.
A pénzügyi dopping minden esetben káros, de ez csak világ viszonylatban egységes fellépéssel lehetne kezelni, mert akár összeurópai változtatások után a top játékosok, közel-, vagy távol keleti klubokban kötnének ki viszonylag gyorsan.
Akit a csapata érdekel az akkor is kimegy, ha csak hazaiak játszanak (lásd alsóbb osztályok, bármelyik országban), miért lenne különbség mondjuk a magyar első osztály.
@post
A legtöbb sport (mindenhol a világon, ahol nincs központilag működő szabályozás), általában mecénatúrán alapul (ha állam, ha más), ami torzítja a piaci alapú működést, és a teljesítmény sem feltétlenül a szurkolói elvárása szerint alakul. Illetve a fenti szempontok.
Spiro
2015.08.30 09:31:36
@Sam Ace:
Minden szavad arany (a többi kommentedben is)
Természetesen ezzel meg is érkeztünk a megoldáshoz, a nemzetközi viszonylatban hozzánk hasonlóan alacsony költségvetéssel működő klubok esélytelenek a gazdagabbakkal szemben (ahogy írod ez még a Hollandiára is igaz). Így a BL, EL szereplésre áldozni teljesen felesleges, de még a bajnokság megnyerésére is (hazai szinten kell kezdeni a pénzügyi fair play betartásával, még akkor is, ha ez fizetés csökkenést és külföldi elvándorlást eredményez (bár ahogy látszik ez elég valószínűtlen kimenet)).
Aki mégis a BL, EL szereplés érdekében irracionálisan költ az sem közgazdaságilag, sem logikailag nem érti a rendszert (vagy érti, de nem érdekli, hiszen pl. a folyamatos BL jelenléthez, a BL megnyerésén kívül, csak a hazai bajnokság évről évre történő megnyerése és magas UEFA együttható kombinációja szükséges (amibe nem pusztán a csapat, de az ország együtthatónak is magasnak kell lennie), ami a számítási módszer miatt legalább 5 év folyamatos BL csoportkör szerepléssel, és jó válogatott eredményekkel biztosítható (hogy keveset kelljen selejtezni), de ez csak EUR milliárdokkal elérhető, a mai tudásunk szerint.
Szerintem több kézenfekvő lehetőség van:
1. UEFA szabály változás. A BL.-ben legyen csak 64 induló, és az UEFA együttható szerinti kiemeléssel mindenki selejtezik egyet a legjobb 32-be (csoportkörbe) jutásért (a top teniszezők sem csak a döntőbe csatlakoznak a tornákhoz).
Ez azt eredményezi, hogy közgazdaságilag szerencsés esetben, a sorsolás szerint a „szegény” országok bajnokai 1-1 top csapattal is játszhatnak. Még ha azonnal ki is esnek, az az egyetlen meccs az egész éves költségvetésükkel egyező bevételt, élményt generálhat nekik, pláne, ha kissé igazságosabb a BL ~1,4 MRD EUR-os költségvetésének az elosztása is.
A nézők is inspiráltabban, érdeklődőbbek lennének, mint évről évre az észt, bosnyák, stb. bajnokkal történő selejtezést nézni kissé unalmas. A top klubok 2-vel több meccset játszanának mint általában, de legalább lenne esély őket Közép-, Kelet Európában is látni.
Mivel nem mind az 54 tagállamban van bajnokság, így vagy továbbra is engednek néhány 2.-ot is indulni, vagy Izrael mintájára néhány Észak Amerikai, Észak Afrikai országgal bővítenek, ami kiszélesíti a szurkolói kört (ahogy az NFL Európa felé nyit).
2. Egy alternatív régiós BL-t, vagy régiós bajnokságot kell gründolni, mint pl. hokiban, kézilabdában, ami a jelenleg 34-39 „kirekesztett” országnak nyújtana sportszakmailag, és gazdaságilag alternatívát. Erre pl. kézenfekvő szponzor a Gazprom, stb.
3. Minden marad így és mi is rájövünk arra, hogy nekünk a labdarugónevelés kártya van leosztva, és a fociban relatív szegény, és/vagy környező országok példájára csak a válogatott szinten lehetünk ezáltal sikeresek.
Illetve, ehhez hasonló utánpótlás tornákat szerveznünk (sajnos a régiós klubokat már gyerekkorban sem hívják meg külföldi hasonló eseményekre), sok magyar csapat részvételével www.futuretalentscup.com/ , hogy ne csak azt kelljen elmondani, hogy lassan, körülményesen játszunk, de meg is lehessen tapasztalni már gyerekkorban, klubszinten, hogy mi a feladat, hova kell fejlődni (mert a magyar bajnokikon történő részvétel az elmúlt 28 évben nem eredményezett VB részvételt és/vagy kiemelkedően jó játékos garnitúra kinevelését)
Minden szavad arany (a többi kommentedben is)
Természetesen ezzel meg is érkeztünk a megoldáshoz, a nemzetközi viszonylatban hozzánk hasonlóan alacsony költségvetéssel működő klubok esélytelenek a gazdagabbakkal szemben (ahogy írod ez még a Hollandiára is igaz). Így a BL, EL szereplésre áldozni teljesen felesleges, de még a bajnokság megnyerésére is (hazai szinten kell kezdeni a pénzügyi fair play betartásával, még akkor is, ha ez fizetés csökkenést és külföldi elvándorlást eredményez (bár ahogy látszik ez elég valószínűtlen kimenet)).
Aki mégis a BL, EL szereplés érdekében irracionálisan költ az sem közgazdaságilag, sem logikailag nem érti a rendszert (vagy érti, de nem érdekli, hiszen pl. a folyamatos BL jelenléthez, a BL megnyerésén kívül, csak a hazai bajnokság évről évre történő megnyerése és magas UEFA együttható kombinációja szükséges (amibe nem pusztán a csapat, de az ország együtthatónak is magasnak kell lennie), ami a számítási módszer miatt legalább 5 év folyamatos BL csoportkör szerepléssel, és jó válogatott eredményekkel biztosítható (hogy keveset kelljen selejtezni), de ez csak EUR milliárdokkal elérhető, a mai tudásunk szerint.
Szerintem több kézenfekvő lehetőség van:
1. UEFA szabály változás. A BL.-ben legyen csak 64 induló, és az UEFA együttható szerinti kiemeléssel mindenki selejtezik egyet a legjobb 32-be (csoportkörbe) jutásért (a top teniszezők sem csak a döntőbe csatlakoznak a tornákhoz).
Ez azt eredményezi, hogy közgazdaságilag szerencsés esetben, a sorsolás szerint a „szegény” országok bajnokai 1-1 top csapattal is játszhatnak. Még ha azonnal ki is esnek, az az egyetlen meccs az egész éves költségvetésükkel egyező bevételt, élményt generálhat nekik, pláne, ha kissé igazságosabb a BL ~1,4 MRD EUR-os költségvetésének az elosztása is.
A nézők is inspiráltabban, érdeklődőbbek lennének, mint évről évre az észt, bosnyák, stb. bajnokkal történő selejtezést nézni kissé unalmas. A top klubok 2-vel több meccset játszanának mint általában, de legalább lenne esély őket Közép-, Kelet Európában is látni.
Mivel nem mind az 54 tagállamban van bajnokság, így vagy továbbra is engednek néhány 2.-ot is indulni, vagy Izrael mintájára néhány Észak Amerikai, Észak Afrikai országgal bővítenek, ami kiszélesíti a szurkolói kört (ahogy az NFL Európa felé nyit).
2. Egy alternatív régiós BL-t, vagy régiós bajnokságot kell gründolni, mint pl. hokiban, kézilabdában, ami a jelenleg 34-39 „kirekesztett” országnak nyújtana sportszakmailag, és gazdaságilag alternatívát. Erre pl. kézenfekvő szponzor a Gazprom, stb.
3. Minden marad így és mi is rájövünk arra, hogy nekünk a labdarugónevelés kártya van leosztva, és a fociban relatív szegény, és/vagy környező országok példájára csak a válogatott szinten lehetünk ezáltal sikeresek.
Illetve, ehhez hasonló utánpótlás tornákat szerveznünk (sajnos a régiós klubokat már gyerekkorban sem hívják meg külföldi hasonló eseményekre), sok magyar csapat részvételével www.futuretalentscup.com/ , hogy ne csak azt kelljen elmondani, hogy lassan, körülményesen játszunk, de meg is lehessen tapasztalni már gyerekkorban, klubszinten, hogy mi a feladat, hova kell fejlődni (mert a magyar bajnokikon történő részvétel az elmúlt 28 évben nem eredményezett VB részvételt és/vagy kiemelkedően jó játékos garnitúra kinevelését)
Spiro
2015.08.30 12:02:10
@gomboc r2r:
Nem értek veled egyet.
A selejtező plusz 2 mérkőzést jelent (ha tovább jutnak egyáltalán), és nem abból az axiómából indulok ki, hogy csak a jelenlegi topkluboknak kell kedvezni, hanem kvázi mindenkinek egyenlő esélye legyen, ha már Bajnokok Ligája a neve a dolognak.
Mivel ebben az esetben a BL legjobb 32-be jutás, vagy a kiesés a tét, azaz nem tét nélküli a mérkőzés, ha ezt a top csapat szurkolóit nem érdekli az az ő bajuk (szerintem ezt mindenki komolyan venné, pláne egy szoros idegenbeli meccs után). -itt nem az a szempont, hogy csak a top csapatoknak kell kedvezni, mert szerintem már tök unalmas, hogy évről évre ugyan azokat látjuk, és régiós társainkkal egyetemben szinte soha sem kerülünk oda. Íg a források sem áramlanak ide, amivel fejlődhetnénk és tovább nő a szakadék (az NFL pl. azért fair-ebb, mert ott a leggyengébb draftol először, azaz törekszenek az egyensúlyra)
A jelenlegi rendszerben a magyar bajnoknak a BL 32-be jutáshoz 3 ellenfelet kell legyőzni, ami 50%*50%*50%=12,5% matematikai esélye van (nem számolva az itt jelenleg alkalmazott kiemelést, ami a játékos keretek értékével korrigálva a számítást, tovább csökkenti az esélyt, míg az általam vázolt esetben 50% a matematikai esély).
A régiós BL pont olyan lehetne, mint az EBEL (Erste Bank) SEHA-Gazprom League, és a szponzorokat a lokális fogyasztok jobban érdeklik. A hokiban, kézi-, kosár labdában, már vannak olyan bajnokságok, kupák amik nézőket, szponzorokat vonzanak.
Szponzorként a presztízs mellett a fogyasztó elérése a cél és az nem feltétlenül EUR százmilliók elpörkölésével lehetséges ez.
Ráadásul, ahogy @Sam Ace is kifejtette a ma ünnepelt klub sztárok (Pl. Ronaldo, Messi) válogatott szinten, azaz a klubjaiknál kevésbé jó játékos társak mellett messze nem olyan eredményesek, ezért ebből az következik, hogy elvitathatatlan tehetségük mellett ma is létezhet olyan játékos, aki hasonlóra lenne képes abban a csapatban. Azonban ez a jelenleg szerintem nagyon torz, és láthatólag néhányak által manipulált, korrupt rendszerben soha sem fog kiderülni. Hiszen pl. James Rodrigezről is csak a VB-n tudtunk meg valamit, aki a mostani közegében klasszisnak számít.
Azaz nem feltétlenül a ma zeniten lévő klubokat kellene tuningolni és előnybe részeíteni a többiek kárára.
Nevetséges, hogy EUR tíz, százmilliókért adnak-vesznek játékosokat, amikor pl. A "pénzcsináló" című filmben is látható, hogy pl. baseball-ban pusztán statisztikára alapozva a nagyok költségvetésének töredékéből lehetséges jó eredményt elérni. (ahogy a kosárban, kéziben úgy a fociban is lehet(ne) figurákat, a játékos kerethez megfelelő taktikával játszani, ami a fociban sem lehetetlen (lehet hogy nem szurkoló barát, de a görögök is nyertek EB-t így, és a magyar szakma által akkor lenézett Paulo Sousa is így volt sikeres az EL-ben)).
Nem értek veled egyet.
A selejtező plusz 2 mérkőzést jelent (ha tovább jutnak egyáltalán), és nem abból az axiómából indulok ki, hogy csak a jelenlegi topkluboknak kell kedvezni, hanem kvázi mindenkinek egyenlő esélye legyen, ha már Bajnokok Ligája a neve a dolognak.
Mivel ebben az esetben a BL legjobb 32-be jutás, vagy a kiesés a tét, azaz nem tét nélküli a mérkőzés, ha ezt a top csapat szurkolóit nem érdekli az az ő bajuk (szerintem ezt mindenki komolyan venné, pláne egy szoros idegenbeli meccs után). -itt nem az a szempont, hogy csak a top csapatoknak kell kedvezni, mert szerintem már tök unalmas, hogy évről évre ugyan azokat látjuk, és régiós társainkkal egyetemben szinte soha sem kerülünk oda. Íg a források sem áramlanak ide, amivel fejlődhetnénk és tovább nő a szakadék (az NFL pl. azért fair-ebb, mert ott a leggyengébb draftol először, azaz törekszenek az egyensúlyra)
A jelenlegi rendszerben a magyar bajnoknak a BL 32-be jutáshoz 3 ellenfelet kell legyőzni, ami 50%*50%*50%=12,5% matematikai esélye van (nem számolva az itt jelenleg alkalmazott kiemelést, ami a játékos keretek értékével korrigálva a számítást, tovább csökkenti az esélyt, míg az általam vázolt esetben 50% a matematikai esély).
A régiós BL pont olyan lehetne, mint az EBEL (Erste Bank) SEHA-Gazprom League, és a szponzorokat a lokális fogyasztok jobban érdeklik. A hokiban, kézi-, kosár labdában, már vannak olyan bajnokságok, kupák amik nézőket, szponzorokat vonzanak.
Szponzorként a presztízs mellett a fogyasztó elérése a cél és az nem feltétlenül EUR százmilliók elpörkölésével lehetséges ez.
Ráadásul, ahogy @Sam Ace is kifejtette a ma ünnepelt klub sztárok (Pl. Ronaldo, Messi) válogatott szinten, azaz a klubjaiknál kevésbé jó játékos társak mellett messze nem olyan eredményesek, ezért ebből az következik, hogy elvitathatatlan tehetségük mellett ma is létezhet olyan játékos, aki hasonlóra lenne képes abban a csapatban. Azonban ez a jelenleg szerintem nagyon torz, és láthatólag néhányak által manipulált, korrupt rendszerben soha sem fog kiderülni. Hiszen pl. James Rodrigezről is csak a VB-n tudtunk meg valamit, aki a mostani közegében klasszisnak számít.
Azaz nem feltétlenül a ma zeniten lévő klubokat kellene tuningolni és előnybe részeíteni a többiek kárára.
Nevetséges, hogy EUR tíz, százmilliókért adnak-vesznek játékosokat, amikor pl. A "pénzcsináló" című filmben is látható, hogy pl. baseball-ban pusztán statisztikára alapozva a nagyok költségvetésének töredékéből lehetséges jó eredményt elérni. (ahogy a kosárban, kéziben úgy a fociban is lehet(ne) figurákat, a játékos kerethez megfelelő taktikával játszani, ami a fociban sem lehetetlen (lehet hogy nem szurkoló barát, de a görögök is nyertek EB-t így, és a magyar szakma által akkor lenézett Paulo Sousa is így volt sikeres az EL-ben)).
Sajtóhírek szerint a Magyar Nemzet Bank hétfőn bejelenti, hogy 2018-ig lecserélik a forintot az állam által garantált, új biztonsági elemekkel és Matolcsy György aláírásával ellátott papírdarabokra.
Leszámolva a korábbi, mára meghaladott neoliberális iskola tanaival, a…..
Spiro
2014.08.30 16:27:40
@Kettes:
A cél a készpénzkímélő fizetés elősegítése, így a jelenlegi bankjegy méretek, és súly változatlanul hagyása mellett (kb. 15,4cm*7,2cm*0,009cm, kb. 1 gramm).
A legnagyobb bankjegy címlet 1 Ft lesz és így 1.000.000 Ft, 1 köbméter méretű, és 1 tonna súlyú lesz.
A feketegazdaság elleni küzdelem jegyében, a bankjegyek és az érmék radioaktív sugárzást fognak kibocsátani, a névértéknek megfelelő eltérő mértékben. Az elnevezés Magyar Nukleáris Forint lesz.
A pénzverde, és a pénznyomda, a hatékonyabb működés, és a szinergiák kihasználása érdekében Paksra települ.
A használt fűtőelemek hazai hasznosítása is megoldódik, így ezzel is jelentős költségcsökkentés érhető el.
Az utcán könnyen felismerhetőek lesznek, a készpénzt használók kisportolt testalkatukról, kemoparókájukról, és vegyvédelmi ruháikról.
A nyugdíjasok, inaktívak, munkanélküliek, közmunkások kizárólag készpénzben kaphatják járandóságukat, Így ez a demográfiai anomália is néhány éven belül megoldódik.
Kizárólag közmunkások foglalkozhatnak készpénzszállítással, ezzel is segítve a munka világába történő visszatérésüket. Ennek begyűrűző hatása jelentősen csökkenti majd a bérszínvonalat, és így az ország versenyképességét. Hiszen készpénzkezeléssel járó sugárfertőzés ösztönzően hat az alacsonyabb bérek kialakulásában. Ideiglenes jelleggel felpörög a vasfüggöny gyártásunk is, mert 5-10 évre megszűnik a külföldre utazás lehetősége is.
A gazdaság tisztulásával és a lakosság várható élettartamának csökkenésével, az adókulcsok és a nyugdíjjárulék is radikálisan csökkenthető lesz.
Úgy érzem eljött az idő arra is, hogy a mértékegységek elnevezésének megváltoztatásával is érdemes lenne foglalkozni (pl. érdemtelenül használja a világ a Becquerel tiszteletére a Bq elnevezést.)
A cél a készpénzkímélő fizetés elősegítése, így a jelenlegi bankjegy méretek, és súly változatlanul hagyása mellett (kb. 15,4cm*7,2cm*0,009cm, kb. 1 gramm).
A legnagyobb bankjegy címlet 1 Ft lesz és így 1.000.000 Ft, 1 köbméter méretű, és 1 tonna súlyú lesz.
A feketegazdaság elleni küzdelem jegyében, a bankjegyek és az érmék radioaktív sugárzást fognak kibocsátani, a névértéknek megfelelő eltérő mértékben. Az elnevezés Magyar Nukleáris Forint lesz.
A pénzverde, és a pénznyomda, a hatékonyabb működés, és a szinergiák kihasználása érdekében Paksra települ.
A használt fűtőelemek hazai hasznosítása is megoldódik, így ezzel is jelentős költségcsökkentés érhető el.
Az utcán könnyen felismerhetőek lesznek, a készpénzt használók kisportolt testalkatukról, kemoparókájukról, és vegyvédelmi ruháikról.
A nyugdíjasok, inaktívak, munkanélküliek, közmunkások kizárólag készpénzben kaphatják járandóságukat, Így ez a demográfiai anomália is néhány éven belül megoldódik.
Kizárólag közmunkások foglalkozhatnak készpénzszállítással, ezzel is segítve a munka világába történő visszatérésüket. Ennek begyűrűző hatása jelentősen csökkenti majd a bérszínvonalat, és így az ország versenyképességét. Hiszen készpénzkezeléssel járó sugárfertőzés ösztönzően hat az alacsonyabb bérek kialakulásában. Ideiglenes jelleggel felpörög a vasfüggöny gyártásunk is, mert 5-10 évre megszűnik a külföldre utazás lehetősége is.
A gazdaság tisztulásával és a lakosság várható élettartamának csökkenésével, az adókulcsok és a nyugdíjjárulék is radikálisan csökkenthető lesz.
Úgy érzem eljött az idő arra is, hogy a mértékegységek elnevezésének megváltoztatásával is érdemes lenne foglalkozni (pl. érdemtelenül használja a világ a Becquerel tiszteletére a Bq elnevezést.)
Nagy nemzetközi futballünnepek idején, és a most zajló brazíliai foci vébé biztosan ilyen, rendre felmerül, hogy egy kicsit áttekintsük a focit, mint üzletet is. Mindig megnézi egy-két tanácsadócég, hogy pozitív vagy negatív az esemény szaldója, hogyan segíti az az adott…..
Spiro
2014.06.28 13:12:18
@Nűnű:
A célok definíciója nélkül értelmetlen külföldi edzőkben gondolkodni.
Pl. Horvátország lélekszáma < 4 millió, a bajnokságban nem hemzsegnek sem a külföldi játékosok, sem a külföldi edzők (pláne az utánpótlásban nem), és válogatott és klubszinten is jobban teljesítenek. De mondhatnánk szinte bármelyik régiós társunkat példának.
Valójában az a probléma, hogy a magyar utánpótlás játékosok lehetőségei 18-19 éves korukban megszűnnek, mert nincs hova tovább lépni, hiszen 35 éves korig tartó sportéletpályát feltételezve 16 előző magyar generáció játékosai, és az NB1-et csaknem felerészben megtöltő külföldi közé kéne bekerülniük.
Mivel a legtöbb klub nem tud megbékélni a középcsapat szereppel (illetve egymást hajszolják a fenntarthatatlan irányba), ezért a racionális gazdálkodást felülíró stratégiát követnek (0 közeli nézőszám, hosszútávon fenntarthatatlan eltúlzott költségvetések, és ahelyett, hogy az olcsó saját utánpótlásra támaszkodnának, irracionális külföldi játékos vásárlásokban, eltúlzott fizetésekben látják a fantáziát –de a sikertelenségnek nincs következménye-). Valójában túl sok pénzt költenek feleslegesen. (nem csak külföldön, de Mo.-on is a pénzügyi Fair Play hiánya a probléme).
Véleményem szerint, nem ördöngösség 200 db magas szintű futballra alkalmas férfit találni az országban, a kb. 1,5 millió kor szerint alkalmas közül, hogy az NB1-ben játsszon. És talán a nézők is szívesebben néznék ezeket (akár évekig változatlan összeállításban), mint az 1-2 évet itt lehúzó külföldieket.
@poszt
A magyar top csapatok abban hisznek, hogy a BL és EL-be jutás a cél, és az az ott nyerhető összeggel lehet a Kánaánba jutni. Azonban ez erre elköltendő összeg soha vissza nem térülő befektetés, és tartós sikerhez óriási (nem megtérülő) befektetés szükséges.
A magyar csapatok költségvetése 10-ede, 100-ada a BL, EL csoportkörökbe bekerülő csapatokénak, így értelmetlen külföldi játékosokra költeni (hiszen úgyis, csak másod, harmad vonalbelieket tudunk megvenni, akikkel a magyar Bajnokság megnyerése sem garantált, pláne nem a nemzetközi helytállás).
Aki ismeri a BL, EL kiírásait és az UEFA nemzeti-, nemzeti bajnokságok-, és csapatok együtthatók rendszerét, illetve ezek előre kiszámítható kombinált hatását, az könnyen beláthatja, hogy ezekben a versenyekben, a kívülállók csak statiszták.
A BL-be, a 32-es csoportkörbe, 22 (14 országból) csapat selejtező nélkül, automatikusan a nemzetközi magasan rangsorolt bajnokságokból kerül. (76 csapat indul, de csak 52 bajnokság van – miért bajnokok ligája a neve?).
A többi 38 loser bajnokság győztese, helyezettje vadul selejtezve kiejti egymást, és a maradék 15 (2-4-6 lejátszott meccs után, tele sárga-, piros lappal) a rájátszásban találkozik a top bajnokságok 3., 4. helyezettjeivel (5 csapat). Na, kb. ezért van az, hogy a 32-ből 27 mindig ugyan az, vagy ugyan azokból az országokból való.
hu.wikipedia.org/wiki/UEFA-bajnokok_lig%C3%A1ja
hu.wikipedia.org/wiki/2013%E2%80%932014-es_UEFA-bajnokok_lig%C3%A1ja
hu.wikipedia.org/wiki/UEFA-egy%C3%BCtthat%C3%B3
Ez a rendszer az 5 évre visszatekintő UEFA együttható miatt garantálja, hogy szinte változatlan a TOP 14 ország (mert 5 évig kell folyamatosan szarul, vagy jól szerepelni, hogy valaki hátrébb, vagy előrébb lépjen).
A BL-ben 1,4 MRD EUR-t osztanak szét, de ennek túlnyomó része, a 32-ben jól szereplő csapatokhoz kerül.
Az EL-ben 194 csapat indul, de a legjobb 60-ba a BL-ből kihullottak közül 30 így, úgy bekerül, és így a 40-es csoportkörbe is kvázi ezek juthatnak be. Itt 0,6 MRD EUR-t osztanak szét.
hu.wikipedia.org/wiki/2013%E2%80%932014-es_Eur%C3%B3pa-liga
A fenti rendszer miatt a racionálisan gondolkodó szponzor csak a top 14 ország csapataiban lát fantáziát, és oda öntik a pénzt, mert a többi országba nincs értelme invesztálni. Így nekünk kívülállóknak, csak a hazai játékosokra épülő bajnokság és az ebből kinövő nemzeti válogatott lehet az ésszerű cél.
A célok definíciója nélkül értelmetlen külföldi edzőkben gondolkodni.
Pl. Horvátország lélekszáma < 4 millió, a bajnokságban nem hemzsegnek sem a külföldi játékosok, sem a külföldi edzők (pláne az utánpótlásban nem), és válogatott és klubszinten is jobban teljesítenek. De mondhatnánk szinte bármelyik régiós társunkat példának.
Valójában az a probléma, hogy a magyar utánpótlás játékosok lehetőségei 18-19 éves korukban megszűnnek, mert nincs hova tovább lépni, hiszen 35 éves korig tartó sportéletpályát feltételezve 16 előző magyar generáció játékosai, és az NB1-et csaknem felerészben megtöltő külföldi közé kéne bekerülniük.
Mivel a legtöbb klub nem tud megbékélni a középcsapat szereppel (illetve egymást hajszolják a fenntarthatatlan irányba), ezért a racionális gazdálkodást felülíró stratégiát követnek (0 közeli nézőszám, hosszútávon fenntarthatatlan eltúlzott költségvetések, és ahelyett, hogy az olcsó saját utánpótlásra támaszkodnának, irracionális külföldi játékos vásárlásokban, eltúlzott fizetésekben látják a fantáziát –de a sikertelenségnek nincs következménye-). Valójában túl sok pénzt költenek feleslegesen. (nem csak külföldön, de Mo.-on is a pénzügyi Fair Play hiánya a probléme).
Véleményem szerint, nem ördöngösség 200 db magas szintű futballra alkalmas férfit találni az országban, a kb. 1,5 millió kor szerint alkalmas közül, hogy az NB1-ben játsszon. És talán a nézők is szívesebben néznék ezeket (akár évekig változatlan összeállításban), mint az 1-2 évet itt lehúzó külföldieket.
@poszt
A magyar top csapatok abban hisznek, hogy a BL és EL-be jutás a cél, és az az ott nyerhető összeggel lehet a Kánaánba jutni. Azonban ez erre elköltendő összeg soha vissza nem térülő befektetés, és tartós sikerhez óriási (nem megtérülő) befektetés szükséges.
A magyar csapatok költségvetése 10-ede, 100-ada a BL, EL csoportkörökbe bekerülő csapatokénak, így értelmetlen külföldi játékosokra költeni (hiszen úgyis, csak másod, harmad vonalbelieket tudunk megvenni, akikkel a magyar Bajnokság megnyerése sem garantált, pláne nem a nemzetközi helytállás).
Aki ismeri a BL, EL kiírásait és az UEFA nemzeti-, nemzeti bajnokságok-, és csapatok együtthatók rendszerét, illetve ezek előre kiszámítható kombinált hatását, az könnyen beláthatja, hogy ezekben a versenyekben, a kívülállók csak statiszták.
A BL-be, a 32-es csoportkörbe, 22 (14 országból) csapat selejtező nélkül, automatikusan a nemzetközi magasan rangsorolt bajnokságokból kerül. (76 csapat indul, de csak 52 bajnokság van – miért bajnokok ligája a neve?).
A többi 38 loser bajnokság győztese, helyezettje vadul selejtezve kiejti egymást, és a maradék 15 (2-4-6 lejátszott meccs után, tele sárga-, piros lappal) a rájátszásban találkozik a top bajnokságok 3., 4. helyezettjeivel (5 csapat). Na, kb. ezért van az, hogy a 32-ből 27 mindig ugyan az, vagy ugyan azokból az országokból való.
hu.wikipedia.org/wiki/UEFA-bajnokok_lig%C3%A1ja
hu.wikipedia.org/wiki/2013%E2%80%932014-es_UEFA-bajnokok_lig%C3%A1ja
hu.wikipedia.org/wiki/UEFA-egy%C3%BCtthat%C3%B3
Ez a rendszer az 5 évre visszatekintő UEFA együttható miatt garantálja, hogy szinte változatlan a TOP 14 ország (mert 5 évig kell folyamatosan szarul, vagy jól szerepelni, hogy valaki hátrébb, vagy előrébb lépjen).
A BL-ben 1,4 MRD EUR-t osztanak szét, de ennek túlnyomó része, a 32-ben jól szereplő csapatokhoz kerül.
Az EL-ben 194 csapat indul, de a legjobb 60-ba a BL-ből kihullottak közül 30 így, úgy bekerül, és így a 40-es csoportkörbe is kvázi ezek juthatnak be. Itt 0,6 MRD EUR-t osztanak szét.
hu.wikipedia.org/wiki/2013%E2%80%932014-es_Eur%C3%B3pa-liga
A fenti rendszer miatt a racionálisan gondolkodó szponzor csak a top 14 ország csapataiban lát fantáziát, és oda öntik a pénzt, mert a többi országba nincs értelme invesztálni. Így nekünk kívülállóknak, csak a hazai játékosokra épülő bajnokság és az ebből kinövő nemzeti válogatott lehet az ésszerű cél.
Nincs mire várni, itt az ideje a devizahitelek rendezésének, minden létező bíróság minden létező keresete, ítélete, végzése és döntése már megvan, tessék, lehet dolgozni a problémán. Persze arra a kérdésre, hogy most akkor mialószarlesz, nem túl könnyű válaszolni. És nem…..
Spiro
2014.06.23 17:02:57
@ThomBoy:
„1. Miután én az életbiztosítással kombinált ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT FORINT hitelemet váltottam át DRÁGÁBB deviza alapúra, így NEM igaz rám, hogy az olcsóbbat választottam.”
Tévedsz, az olcsóbbat választottad, mert a kockázatmentes alternatíva a drágább Ft hitel lett volna.
(egyébként a bank az olcsóbbat, de kockázatosabbat javasolta neked, ha így volt, de akkoriban nem volt élő ember aki számított volna a világválságra, és ne felejtsük el, hogy mindenki arra számított, hogy 2010 környékére már be lesz vezetve az EUR is.)
Az általad citált arányokból az látszik, hogy te ráadásul nem a kevésbé kockázatos EUR-t (ami akkor picit drágább volt), hanem valami más devizanemre váltottál.
„A Kúria szerint pusztán azért, mert az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, nem tisztességtelen a devizahiteles szerződés. Ez a szerződés fő tárgya (a "főszolgáltatás") ezért nem lehet tisztességtelen….” –Index
Szerintem a FOGYASZTÓVÉDELMI szempontok, csak részletkérdésekben relevánsak, és nem fogják a teljes szerződés érvénytelenségét eredményezni, de én ebben nem nagyon hiszek. (nyilván lehetnek egyedi rossz szerződések). Ettől függetlenül, mindenki abban hisz amiben akar.
„- a folyósított összeggel (ez minden esetben FORINT) kell elszámolni
- fentiek miatt nincs is árfolyamkockázat
- sőt, kamat sem jár maximum a Ptk szerinti jegybank alapkamat”
Tévedsz, a devizahitel szerződésben devizában van meghatározva a hitel összege (sőt még a törlesztő részlet is, ha a periódusban rögzített volt a kamat)).
Azt hogy ezt a delikvensek Ft-ban kapták meg a Ft folyószámlájukra az egy konverziós művelet eredménye volt (mint ahogy a törlesztés is). Azonban, ettől függetlenül az adós devizában tartozik (ezt egy deviza hitelszámlán tartják nyalván). Ergo van árfolyamkockázat is.
Már az idők hajnalán is szerepelt kamatfelár a szerződésekben (hiszen adósbesorolás szerint a folyósításkori kamatok meghaladták az akkori devizapiaci kamatokat (ez számszerűsíthető, kimutatható)), így a bíróság állapíthatja meg a kamatot (a magyar törvények szerint attól, hogy a szerződés egy részlete nem megfelelően szabályozott, és/vagy akár tisztességtelen, az nem feltétlenül eredményezi a teljes szerződés semmiségét, és a bíróság megváltoztathatja a feltételeket is ).
A Ft jegybanki alapkamat alkalmazásával a devizahitelesek rettenetesen rosszul járnának, mert ez elmúlt évet eltekintve szinte mindig meghaladta a devizahitelkamatokat, és az annuitásos hitelek törlesztő részletét kamatos kamat függvénnyel számolják, ami exponenciális függvény.
10 évet meghaladó futamidő esetén 1%-nyi kamateltérés 15-25%,-nyi törlesztőrészlet változást okoz, aminek rendkívül romboló hatása lesz. (én, ha devizahiteles lennék, ezt a verziót próbálnám elkerülni)
„- miért titkolták el ezt a rejtett költséget a bankok?
- miért tágították titokban?
- kérlek vezesd le, hogy egy SWAP ügylet esetén hogyan jelentkezik a deviza vételi/eladási árfolyam a képletben”
Szerintem a bankok a konverziót nem titkolták, hiszen ez triviális velejárója ennek a hitelnek. A folyósításkor a devizát Ft-ra kellett váltani (az, hogy a Kúria szerint ez nem szolgáltatás, és az árfolyamrés tisztességtelen, az a tudatlanságuknak köszönhető ostobaság (ha devizában is meg lehetett kapni a hitelt, és lehetett törleszteni is devizában (kinek-kinek milyen szerződése volt), akkor az adós pénzváltóban is megvehette Ft jövedelméből a valutát, és ott is szembesült volna árfolyamréssel (tehát ez miért is tisztességtelen?)
Gondolom azért tágították (ezt én is tisztességtelennek tartom), mert próbálták a rájuk lőcsölt állami terheket szétteríteni.
A folyósított deviza hitel, Ft-ban került a legtöbb ügyfél esetében jóváírásra, ami pénzváltást, konverziót jelent (itt van jelentősége a vételi-, eladási árfolyam differenciának, pongyola megfogalmazás szerint árfolyamrésnek, a SWAP teljesen más okból szerepelhet a storyban).
A SWAP ügyletre azért volt (de nem mindig szükség), mert a bank nem mindig rendelkezett kellő devizaforrással a folyósított devizahiteleihez, így más devizáját, vagy Ft-ot cserélt el, a szükséges devizára. (a swap 2 eltérő deviza cseréjét jelenti (ellentétes irányú hitel-betét művelet egyszerű formája, 2 fél között), ahol a felek a deviza kamatkülönbözetét számolják el a futamidő végén).
Mivel a kérdésedből kiderül, hogy nem igazán érted, hogyan is működött a devizahitelezés, ezért kérlek érd be ennyivel, mert nem szívesen oktatnálak ki.
Kinek-kinek nyílván más volt a motivációja, de a lényeg annyi, hogy a devizahitellel a kockázatosabbat választották (pl. te is választhattál volna nem támogatott Ft hitelt, 0 árfolyamkockázattal (drágább törlesztővel), vagy EUR alapú hitel kisebb árfolyamkockázattal, de a piaci Ft hitelnél alacsonyabb törlesztővel.
Vagy előtörleszthettél volna, vagy beléphettél volna már az árfolyamgátba (tudom, hogy ez nem mindenkinek ment, vagy tetszett, de akárki is beszélt rá a devizahitelre, ez a te döntésed volt).
Na minden jót, remélem sikerrel jársz és én tévedek.
„1. Miután én az életbiztosítással kombinált ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT FORINT hitelemet váltottam át DRÁGÁBB deviza alapúra, így NEM igaz rám, hogy az olcsóbbat választottam.”
Tévedsz, az olcsóbbat választottad, mert a kockázatmentes alternatíva a drágább Ft hitel lett volna.
(egyébként a bank az olcsóbbat, de kockázatosabbat javasolta neked, ha így volt, de akkoriban nem volt élő ember aki számított volna a világválságra, és ne felejtsük el, hogy mindenki arra számított, hogy 2010 környékére már be lesz vezetve az EUR is.)
Az általad citált arányokból az látszik, hogy te ráadásul nem a kevésbé kockázatos EUR-t (ami akkor picit drágább volt), hanem valami más devizanemre váltottál.
„A Kúria szerint pusztán azért, mert az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, nem tisztességtelen a devizahiteles szerződés. Ez a szerződés fő tárgya (a "főszolgáltatás") ezért nem lehet tisztességtelen….” –Index
Szerintem a FOGYASZTÓVÉDELMI szempontok, csak részletkérdésekben relevánsak, és nem fogják a teljes szerződés érvénytelenségét eredményezni, de én ebben nem nagyon hiszek. (nyilván lehetnek egyedi rossz szerződések). Ettől függetlenül, mindenki abban hisz amiben akar.
„- a folyósított összeggel (ez minden esetben FORINT) kell elszámolni
- fentiek miatt nincs is árfolyamkockázat
- sőt, kamat sem jár maximum a Ptk szerinti jegybank alapkamat”
Tévedsz, a devizahitel szerződésben devizában van meghatározva a hitel összege (sőt még a törlesztő részlet is, ha a periódusban rögzített volt a kamat)).
Azt hogy ezt a delikvensek Ft-ban kapták meg a Ft folyószámlájukra az egy konverziós művelet eredménye volt (mint ahogy a törlesztés is). Azonban, ettől függetlenül az adós devizában tartozik (ezt egy deviza hitelszámlán tartják nyalván). Ergo van árfolyamkockázat is.
Már az idők hajnalán is szerepelt kamatfelár a szerződésekben (hiszen adósbesorolás szerint a folyósításkori kamatok meghaladták az akkori devizapiaci kamatokat (ez számszerűsíthető, kimutatható)), így a bíróság állapíthatja meg a kamatot (a magyar törvények szerint attól, hogy a szerződés egy részlete nem megfelelően szabályozott, és/vagy akár tisztességtelen, az nem feltétlenül eredményezi a teljes szerződés semmiségét, és a bíróság megváltoztathatja a feltételeket is ).
A Ft jegybanki alapkamat alkalmazásával a devizahitelesek rettenetesen rosszul járnának, mert ez elmúlt évet eltekintve szinte mindig meghaladta a devizahitelkamatokat, és az annuitásos hitelek törlesztő részletét kamatos kamat függvénnyel számolják, ami exponenciális függvény.
10 évet meghaladó futamidő esetén 1%-nyi kamateltérés 15-25%,-nyi törlesztőrészlet változást okoz, aminek rendkívül romboló hatása lesz. (én, ha devizahiteles lennék, ezt a verziót próbálnám elkerülni)
„- miért titkolták el ezt a rejtett költséget a bankok?
- miért tágították titokban?
- kérlek vezesd le, hogy egy SWAP ügylet esetén hogyan jelentkezik a deviza vételi/eladási árfolyam a képletben”
Szerintem a bankok a konverziót nem titkolták, hiszen ez triviális velejárója ennek a hitelnek. A folyósításkor a devizát Ft-ra kellett váltani (az, hogy a Kúria szerint ez nem szolgáltatás, és az árfolyamrés tisztességtelen, az a tudatlanságuknak köszönhető ostobaság (ha devizában is meg lehetett kapni a hitelt, és lehetett törleszteni is devizában (kinek-kinek milyen szerződése volt), akkor az adós pénzváltóban is megvehette Ft jövedelméből a valutát, és ott is szembesült volna árfolyamréssel (tehát ez miért is tisztességtelen?)
Gondolom azért tágították (ezt én is tisztességtelennek tartom), mert próbálták a rájuk lőcsölt állami terheket szétteríteni.
A folyósított deviza hitel, Ft-ban került a legtöbb ügyfél esetében jóváírásra, ami pénzváltást, konverziót jelent (itt van jelentősége a vételi-, eladási árfolyam differenciának, pongyola megfogalmazás szerint árfolyamrésnek, a SWAP teljesen más okból szerepelhet a storyban).
A SWAP ügyletre azért volt (de nem mindig szükség), mert a bank nem mindig rendelkezett kellő devizaforrással a folyósított devizahiteleihez, így más devizáját, vagy Ft-ot cserélt el, a szükséges devizára. (a swap 2 eltérő deviza cseréjét jelenti (ellentétes irányú hitel-betét művelet egyszerű formája, 2 fél között), ahol a felek a deviza kamatkülönbözetét számolják el a futamidő végén).
Mivel a kérdésedből kiderül, hogy nem igazán érted, hogyan is működött a devizahitelezés, ezért kérlek érd be ennyivel, mert nem szívesen oktatnálak ki.
Kinek-kinek nyílván más volt a motivációja, de a lényeg annyi, hogy a devizahitellel a kockázatosabbat választották (pl. te is választhattál volna nem támogatott Ft hitelt, 0 árfolyamkockázattal (drágább törlesztővel), vagy EUR alapú hitel kisebb árfolyamkockázattal, de a piaci Ft hitelnél alacsonyabb törlesztővel.
Vagy előtörleszthettél volna, vagy beléphettél volna már az árfolyamgátba (tudom, hogy ez nem mindenkinek ment, vagy tetszett, de akárki is beszélt rá a devizahitelre, ez a te döntésed volt).
Na minden jót, remélem sikerrel jársz és én tévedek.
Spiro
2014.06.24 11:25:38
@ThomBoy:
Ne haragudj meg, de ennek az elsőfokú ítéletnek az indoklása szerintem szánalmasan ostoba.
Ez nyilván egy konkrét ügyről szól így abban kellett ítélkezni, amit az én olvasatomban a részleges semmiség megoldott volna, hiszen a jogsértő magatartás kellett megszűntetni, és a jogosulatlan előnyt visszaszolgáltatni. Esetleg büntetni, a folytatott magatartás minősítése szerint (ez kellő visszatartó erőt jelenthet).
Azzal nem tudok egyetérteni, hogy a teljes semmiség lenne az üdvözítő megoldás, mert ingoványos talajra viszi az ügyet, mind jogi, mind közgazdasági értelembe. (ha hallod a kormányzati kommunikációt, miszerint a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a Ft hitelesek, lehetnek itt még csalódások)
Bár nem tudom, miben volt elégtelen a tájékoztatás, de a mostani Kúriai állásfoglalás szerint az árfolyamkockázat ügyfelek által való viselése nem semmiségi ok. Illetve nehezen tartom valószínűnek, hogy ez a tájékoztatás ne történt volna meg. (az árfolyamrés miatti teljes semmiség aránytalan lenne, hiszen ez marginális költség, stb., most tovább nem találgatok)
Az elégtelen tájékoztatás miatti semmiség, szerintem csak lényegi kérdés esetében lenne kimondható, de én ilyet nem látok.
Ha pedig a részleges semmiség orvosolja a jogsérelmet, akkor aránytalan és indokolatlan a teljes semmiséggel büntetni (hiszen fogyasztóvédelmi bírság is kiszabható, eltántorításként).
Ahogy tudjuk, Mo.-on nincs precedens alapján történő ítélkezés, így okafogyott a bírói érvelés, miszerint az ítéletében megfogalmazottak elrettentőek lennének a bank számára. Szerintem kissé túlterjeszkedett hatáskörén, mert precedenst kívánt teremteni.
„…azonban nem motiválja a pénzügyi szolgáltatót a fogyasztóvédelmi szabályok betartására, mivel esetleges jogsértése esetén kizárólag a jogsértéssel szerzett előnytől esik el, ennek ellentételezéseként azonban gazdasági és szakmai fölényével eltántoríthatja a fogyasztót (saját ügyfelét) a jogérvényesítéstől, illetve azt jelentősen megnehezíti.”
Véleményem szerint a bíróságnak a jogsértést kell orvosolnia, és fejtegetése nem megalapozott, hiszen ő is véleményét fejti ki, de nem bizonyított tény (mi támasztja alá, a jövőbe lát).
Hozzáteszem, hogy a közvélekedéssel ellentétben a bankok nem a hitelek bedőlésében és a fogyasztók kisemmizésében érdekeltek, hanem fenntartható mindkét fél számára elfogadható feltételekben.
Bár már rég nem dolgozom pénzintézetnél, de már a 90-es évek végén forszíroztam, hogy ne a pénzintézetek üzletszabályzatában, hanem központi, törvényileg szabályozott kogens szabályokban legyenek rögzítve, sablonosítva az egyes pénzügyi műveletek, termékek illetve eljárások, mert ez nemcsak a fogyasztók, de a szolgáltatók dolgát is megkönnyíti (és olcsóbbá teheti a szolgáltatásokat).
Ez egyébként viszonylag egyszerű lenne, mert az összes banki termék hitel-betét, és/vagy konverziós művelet kombinációjaként leírható.
Na, sok sikert, remélem jó bírót fogsz ki és leigázod a világot :)
Ne haragudj meg, de ennek az elsőfokú ítéletnek az indoklása szerintem szánalmasan ostoba.
Ez nyilván egy konkrét ügyről szól így abban kellett ítélkezni, amit az én olvasatomban a részleges semmiség megoldott volna, hiszen a jogsértő magatartás kellett megszűntetni, és a jogosulatlan előnyt visszaszolgáltatni. Esetleg büntetni, a folytatott magatartás minősítése szerint (ez kellő visszatartó erőt jelenthet).
Azzal nem tudok egyetérteni, hogy a teljes semmiség lenne az üdvözítő megoldás, mert ingoványos talajra viszi az ügyet, mind jogi, mind közgazdasági értelembe. (ha hallod a kormányzati kommunikációt, miszerint a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a Ft hitelesek, lehetnek itt még csalódások)
Bár nem tudom, miben volt elégtelen a tájékoztatás, de a mostani Kúriai állásfoglalás szerint az árfolyamkockázat ügyfelek által való viselése nem semmiségi ok. Illetve nehezen tartom valószínűnek, hogy ez a tájékoztatás ne történt volna meg. (az árfolyamrés miatti teljes semmiség aránytalan lenne, hiszen ez marginális költség, stb., most tovább nem találgatok)
Az elégtelen tájékoztatás miatti semmiség, szerintem csak lényegi kérdés esetében lenne kimondható, de én ilyet nem látok.
Ha pedig a részleges semmiség orvosolja a jogsérelmet, akkor aránytalan és indokolatlan a teljes semmiséggel büntetni (hiszen fogyasztóvédelmi bírság is kiszabható, eltántorításként).
Ahogy tudjuk, Mo.-on nincs precedens alapján történő ítélkezés, így okafogyott a bírói érvelés, miszerint az ítéletében megfogalmazottak elrettentőek lennének a bank számára. Szerintem kissé túlterjeszkedett hatáskörén, mert precedenst kívánt teremteni.
„…azonban nem motiválja a pénzügyi szolgáltatót a fogyasztóvédelmi szabályok betartására, mivel esetleges jogsértése esetén kizárólag a jogsértéssel szerzett előnytől esik el, ennek ellentételezéseként azonban gazdasági és szakmai fölényével eltántoríthatja a fogyasztót (saját ügyfelét) a jogérvényesítéstől, illetve azt jelentősen megnehezíti.”
Véleményem szerint a bíróságnak a jogsértést kell orvosolnia, és fejtegetése nem megalapozott, hiszen ő is véleményét fejti ki, de nem bizonyított tény (mi támasztja alá, a jövőbe lát).
Hozzáteszem, hogy a közvélekedéssel ellentétben a bankok nem a hitelek bedőlésében és a fogyasztók kisemmizésében érdekeltek, hanem fenntartható mindkét fél számára elfogadható feltételekben.
Bár már rég nem dolgozom pénzintézetnél, de már a 90-es évek végén forszíroztam, hogy ne a pénzintézetek üzletszabályzatában, hanem központi, törvényileg szabályozott kogens szabályokban legyenek rögzítve, sablonosítva az egyes pénzügyi műveletek, termékek illetve eljárások, mert ez nemcsak a fogyasztók, de a szolgáltatók dolgát is megkönnyíti (és olcsóbbá teheti a szolgáltatásokat).
Ez egyébként viszonylag egyszerű lenne, mert az összes banki termék hitel-betét, és/vagy konverziós művelet kombinációjaként leírható.
Na, sok sikert, remélem jó bírót fogsz ki és leigázod a világot :)
Spiro
2014.06.24 13:56:51
@ThomBoy:
Szerintem rendkívüli csőlátással tekintesz erre a problémára, és részletkérdéseket a hitelszerződés lényeges részének állítasz be. (ha szerinted a problémát generálisan (nem egyedi esetről, és általam ismeretlen esetleges lényegi hiányosságról beszélek) a Fogyasztóvédelmi törvény, alapján kimondott semmiség fogja megoldani, akkor szerintem csalódás fog érni).
Az ittas vezetéses példád, ebben kontextusban marhaság, hiszen ott nincs mód az eredeti állapot visszaállítására (időutazás nélkül), és hiába vannak törvények, attól még előfordul, szabálysértés, bűncselekmény, stb. (ezért hülyeség a PKKB feljtegetése, mert a jogkövetkezmény visszatarthat, de nem szükségszerűen korlátoz (illetve nem csak a legradikálisabb megoldás hozhat eredményt).
Te is tudod, hogyha az autó fékhibás, akkor az adott esetben kártérítés jár, és megfelelő büntetés az okok jogszabályszerinti mérlegelése alapján. Azonban, ez nem jelenti azt - ha a hiba javítható, és ez szavatolja a rendeltetésszerű használatot-, hogy az összes ilyen típusú autót vissza kell vásárolnia a gyártónak.
Az autógyártónak sem kell feltétlenül felhívnia a figyelmet a KRESZ és a termék elvárható racionális használatára a figyelmet.
A fogyasztó minimális tájékozottsága elvárható, függetlenül végzettségétől.
Az indokolatlan költségek természetesen visszajárnak, de nem mindenáron a szerződés érvénytelenítés útján.
Szerintem rendkívüli csőlátással tekintesz erre a problémára, és részletkérdéseket a hitelszerződés lényeges részének állítasz be. (ha szerinted a problémát generálisan (nem egyedi esetről, és általam ismeretlen esetleges lényegi hiányosságról beszélek) a Fogyasztóvédelmi törvény, alapján kimondott semmiség fogja megoldani, akkor szerintem csalódás fog érni).
Az ittas vezetéses példád, ebben kontextusban marhaság, hiszen ott nincs mód az eredeti állapot visszaállítására (időutazás nélkül), és hiába vannak törvények, attól még előfordul, szabálysértés, bűncselekmény, stb. (ezért hülyeség a PKKB feljtegetése, mert a jogkövetkezmény visszatarthat, de nem szükségszerűen korlátoz (illetve nem csak a legradikálisabb megoldás hozhat eredményt).
Te is tudod, hogyha az autó fékhibás, akkor az adott esetben kártérítés jár, és megfelelő büntetés az okok jogszabályszerinti mérlegelése alapján. Azonban, ez nem jelenti azt - ha a hiba javítható, és ez szavatolja a rendeltetésszerű használatot-, hogy az összes ilyen típusú autót vissza kell vásárolnia a gyártónak.
Az autógyártónak sem kell feltétlenül felhívnia a figyelmet a KRESZ és a termék elvárható racionális használatára a figyelmet.
A fogyasztó minimális tájékozottsága elvárható, függetlenül végzettségétől.
Az indokolatlan költségek természetesen visszajárnak, de nem mindenáron a szerződés érvénytelenítés útján.
A csökkenő népesség és az elöregedő társadalmunk következtében mind gyakrabban merül fel – némileg tévesen, – hogy a jelenlegi demográfiai folyamatok mellett bizony rossz lesz majd nyugdíjasnak lenni 30-40 év múlva, és az akkori nyugdíjasok a jelenleginél jóval kisebb…..
Spiro
2014.03.09 18:39:18
@Nívó blog:
Gyakori tévedés, hogy a nyugdíjrendszer kizárólag demográfiai probléma, holott az csak egy összetevője lehet annak.
Aki mélyebben ismeretekkel rendelkezik, vagy belegondol az tudja, hogy a nyugdíj rendszer fenntarthatósága a GDP-n múlik.
Hiszen pl. természeti kincsek kiaknázásával is lehet finanszírozni komplett jóléti rendszereket, és egyebeket (lásd arab olaj és az állampolgári jogon járó juttatások, jövedelmek, giga beruházások).
Továbbá a technológia fejlődés sem ismert. Akár egyetlen robot elegendő lehet a megfelelő mértékű elosztandó vagyon/jövedelem előállítására.
Stb.
Gyakori tévedés, hogy a nyugdíjrendszer kizárólag demográfiai probléma, holott az csak egy összetevője lehet annak.
Aki mélyebben ismeretekkel rendelkezik, vagy belegondol az tudja, hogy a nyugdíj rendszer fenntarthatósága a GDP-n múlik.
Hiszen pl. természeti kincsek kiaknázásával is lehet finanszírozni komplett jóléti rendszereket, és egyebeket (lásd arab olaj és az állampolgári jogon járó juttatások, jövedelmek, giga beruházások).
Továbbá a technológia fejlődés sem ismert. Akár egyetlen robot elegendő lehet a megfelelő mértékű elosztandó vagyon/jövedelem előállítására.
Stb.
Az ukrán helyzet fokozódik, mondhatnánk könnyed leegyszerűsítéssel, hacsak nem emberek életéről és lassan az egész nemzetközi béke és biztonság kockáztatásáról szólna a történet. Amíg korábban a helyzet eldöntése úgy tűnt, hogy ukrán oldalon van, mára az Ukrajna…..
Hirtelen több cikk is megtalálta a Szent Fizetési Mérleget, mint üdvösségünk forrását és letéteményesét.
A kiindulás egy friss MNB-tanulmány, ami megállapítja, hogy ha ez pozitív (parasztosan: ha többet termelünk, mint költünk), az eddig is segített s eztán is fog…..
Spiro
2014.03.08 13:26:37
@==T==:
"Ha maradna a jelenlegi állapot, akkor az évtized végére az ország kievickélhetne a külső adósság csapdájából, ami megteremthetné azt a belső tőkét, ami a forrása lehet egy fenntartható - javarészt belülről finanszírozott - növekedésnek."
Kedves Matolcsy úr!
Az EUR bevezetésével holnap "kievickélhetnénk a külső adósságcsapdából” (hiszen a hazai megtakarítások nagyságrendileg egyezők, a hitelállománnyal, csak ezek eltérő deviza szerkezetűek –az EUR bevezetés megszüntetné ezt a diszharmóniát).
Egyébként az is sokat segítene, ha végre sufficites költségvetést terveznének.
"Ha maradna a jelenlegi állapot, akkor az évtized végére az ország kievickélhetne a külső adósság csapdájából, ami megteremthetné azt a belső tőkét, ami a forrása lehet egy fenntartható - javarészt belülről finanszírozott - növekedésnek."
Kedves Matolcsy úr!
Az EUR bevezetésével holnap "kievickélhetnénk a külső adósságcsapdából” (hiszen a hazai megtakarítások nagyságrendileg egyezők, a hitelállománnyal, csak ezek eltérő deviza szerkezetűek –az EUR bevezetés megszüntetné ezt a diszharmóniát).
Egyébként az is sokat segítene, ha végre sufficites költségvetést terveznének.
Spiro
2014.03.08 14:18:38
@==T==:
Külföldi tőke nélkül, kb. most kapnád meg a rendszerváltáskor igényelt vonalas telefont.
Teljesen indifferens, hogy a tőke honnan származik, ha az megfelelően hasznosul. Hazai befekteő is kiviheti profitját, sőt a vagyonát is (kb. ez történt).
Alább már leírtam Pipásnak, hogy nyitott, nyersanyagban szegény gazdaság értelmetlen leértékelni. Sőt mivel már vadul eladósodtunk devizában felértékelni érdemes.
@==T==:
Lehet, hogy te a Marson éltél, de a Járai tevékenysége kapcsán, a szopatásból „magasan felejtett” kamatok miatt először a HUF lefele kitört az intervenciós sávból, az MNB intervenció ellenére, majd pánik üzemmódban, a béka segge alá csökkentett kamatok miatt felrakétázott. A Járai tevékenysége vonzotta ide a spekulátorokat.
„Ilyen környezetben csak magas kamattal lehetett finanszírozni a ballib wirtschaftot - bár Járai megpróbálhatta volna, hogy hagyja rájuk ömleni a ***t.”
Most legalább 40%-kal több az adósságállomány és 3% alatti alapkamatnál is finanszírozodunk.
Külföldi tőke nélkül, kb. most kapnád meg a rendszerváltáskor igényelt vonalas telefont.
Teljesen indifferens, hogy a tőke honnan származik, ha az megfelelően hasznosul. Hazai befekteő is kiviheti profitját, sőt a vagyonát is (kb. ez történt).
Alább már leírtam Pipásnak, hogy nyitott, nyersanyagban szegény gazdaság értelmetlen leértékelni. Sőt mivel már vadul eladósodtunk devizában felértékelni érdemes.
@==T==:
Lehet, hogy te a Marson éltél, de a Járai tevékenysége kapcsán, a szopatásból „magasan felejtett” kamatok miatt először a HUF lefele kitört az intervenciós sávból, az MNB intervenció ellenére, majd pánik üzemmódban, a béka segge alá csökkentett kamatok miatt felrakétázott. A Járai tevékenysége vonzotta ide a spekulátorokat.
„Ilyen környezetben csak magas kamattal lehetett finanszírozni a ballib wirtschaftot - bár Járai megpróbálhatta volna, hogy hagyja rájuk ömleni a ***t.”
Most legalább 40%-kal több az adósságállomány és 3% alatti alapkamatnál is finanszírozodunk.
Magyarország egyre kevésbé van ráutalva a külső forrásokra, vagyis a gazdaságunk egyre inkább függetlenné válik a külföldről érkező sokkokkal szemben is.Az elmúlt hónapok a feltörekvő piacok válságáról szóltak, melynek során a befektetők elsősorban attól tartottak, hogy…..
Spiro
2014.03.07 08:31:18
De nagy találmány (és erre az MNB közgazdászai rácsodálkoznak), amióta a külker mérleg pozitív, „megszűnt” a jelzálog alapú devizahitelezés (a válság, és a jogi szabályozás okán) és amióta tövig nyomjuk a gázt az EU támogatások kapcsán, megfordult a fizetési mérleg, az azt megelőző évekhez képest.
www.mfor.hu/dossziek/1252.html?PageNo=2
www.mfor.hu/cikkek/Novemberben_ismet_nott_a_kulkereskedelem_volumene.html
Jelezném ezek a folyamatok már 2007-2008-ban elkezdődtek, úgyhogy a gyenge Ft árfolyamnak ehhez semmi köze (talán csak annyi, hogy a kisker fogyasztást úgy visszavetetette a devizatörlesztők emelkedése (de ebben is az exponenciális függvény hatású THM jellegű költségek a szivatósabbak), hogy ez az importot is csökkentette (mondjuk e miatt sokan már a szomszédba járnak szemétért).
Szóval teljesen felesleges leértékelni a Ft-ot, mert ha egy nyitott gazdaságban az export import hányada 90%, akkor 10% leértékelés 1% verseny előnyt generál, de közben az importált árúk, felvett deviza hitelek ára 10%-kal emelkedik, ami fogyasztás csökkenéshez vezet azonos bérszínvonal mellett (ez adóbevétel kiesés (ergo extra adók bevezetését), a verseny szféra foglalkoztatás csökkenéséhez vezet).
Felértékelni kellene (a fenti arányok mellett 10% felértékelés és 2% bércsökkenéssel szintén 1%-os versenyelőnyt lehet elérni, de kvázi a bérek vásárlóértéke 8%-kal nő, ami fogyasztásnövekedéshez, adóbevétel többlethez, stb. vezet.), és erős Ft árfolyamon az EUR-t bevezetni.
A 10%-os felértékelődés az államadósság összetétele miatt, ~1000MRD Ft államadósság csökkenést jelentene, ami 4,2%-os GDP arányos csökkenést jelent.
www.mfor.hu/dossziek/1252.html?PageNo=2
www.mfor.hu/cikkek/Novemberben_ismet_nott_a_kulkereskedelem_volumene.html
Jelezném ezek a folyamatok már 2007-2008-ban elkezdődtek, úgyhogy a gyenge Ft árfolyamnak ehhez semmi köze (talán csak annyi, hogy a kisker fogyasztást úgy visszavetetette a devizatörlesztők emelkedése (de ebben is az exponenciális függvény hatású THM jellegű költségek a szivatósabbak), hogy ez az importot is csökkentette (mondjuk e miatt sokan már a szomszédba járnak szemétért).
Szóval teljesen felesleges leértékelni a Ft-ot, mert ha egy nyitott gazdaságban az export import hányada 90%, akkor 10% leértékelés 1% verseny előnyt generál, de közben az importált árúk, felvett deviza hitelek ára 10%-kal emelkedik, ami fogyasztás csökkenéshez vezet azonos bérszínvonal mellett (ez adóbevétel kiesés (ergo extra adók bevezetését), a verseny szféra foglalkoztatás csökkenéséhez vezet).
Felértékelni kellene (a fenti arányok mellett 10% felértékelés és 2% bércsökkenéssel szintén 1%-os versenyelőnyt lehet elérni, de kvázi a bérek vásárlóértéke 8%-kal nő, ami fogyasztásnövekedéshez, adóbevétel többlethez, stb. vezet.), és erős Ft árfolyamon az EUR-t bevezetni.
A 10%-os felértékelődés az államadósság összetétele miatt, ~1000MRD Ft államadósság csökkenést jelentene, ami 4,2%-os GDP arányos csökkenést jelent.
Spiro
2014.03.07 09:15:38
@politikailagnemkorrekt:
Az EUR bevezetésnek az is az előnye, hogy pl. azt követően nincs szükség MNB devizatartalékra (most ~37 MRD EUR ~= az államadósság 45%-a), és akár az állami tartalékok is lehetnek kisebbek (ez most átlagosan 2000 MRD Ft= államadósság 8,5%-a (ezzel már 2013 év végén játszadoztak, hogy szépen nézzem ki az év végi hiány).
Azaz eleve kisebb lenne a finanszírozandó államadósság (pl. ha EUR/HUF 240 árfolyamnál csatlakoznánk, akkor eleve ~2300 MRD Ft-tal, ~10%-kal kisebb lenne az adósság).
Illetve annak ellenére, hogy az éven belüli Ft kamatok 3% alatt vannak, az adósság állomány nagy részét hosszabb hitelekből, kötvényekből finanszírozzák, aminek forrás költsége >5%. Szóval EUR bevezetés mellett ez simán hozható, ráadásul a hazai fizetőeszköz is az EUR lenne, ami egyszerűsíti a finanszírozást.
Az EUR bevezetésnek az is az előnye, hogy pl. azt követően nincs szükség MNB devizatartalékra (most ~37 MRD EUR ~= az államadósság 45%-a), és akár az állami tartalékok is lehetnek kisebbek (ez most átlagosan 2000 MRD Ft= államadósság 8,5%-a (ezzel már 2013 év végén játszadoztak, hogy szépen nézzem ki az év végi hiány).
Azaz eleve kisebb lenne a finanszírozandó államadósság (pl. ha EUR/HUF 240 árfolyamnál csatlakoznánk, akkor eleve ~2300 MRD Ft-tal, ~10%-kal kisebb lenne az adósság).
Illetve annak ellenére, hogy az éven belüli Ft kamatok 3% alatt vannak, az adósság állomány nagy részét hosszabb hitelekből, kötvényekből finanszírozzák, aminek forrás költsége >5%. Szóval EUR bevezetés mellett ez simán hozható, ráadásul a hazai fizetőeszköz is az EUR lenne, ami egyszerűsíti a finanszírozást.
Torkig vagyok azzal az egyre terjedő itthoni közvélekedéssel, mely szerint a hanyatló Nyugatot, amerikástul és európai unióstól lassan megelőzi, kiüti, lenyeli, legyőzi, lehagyja a putyini Oroszország. Mely szerint nekünk lihegve ki kéne szolgálni Vlagyimir nagyurat, mert a jövő…..
Spiro
2014.03.06 17:18:59
@Szelid sunmalac:
Én pusztán a poszt egy gyengeségére próbáltam felhívni a figyelmet.
Amihez még azt tenném hozzátenni, hogy a posztban ilyen olyan gazdasági mutatatók összehasonlítása során azt is vizsgálni kellene, hogy a RUB/USD árfolyam mennyire tükrözi a realitást (pl. az eltérő eladósodottság messze nem indokol ~36-os átváltási arányt, és ha erősödik a Rubel akkor arányosan az növekszik pl. az orosz GDP USD-ben kifejezve).
Pl. a globalizált világ egymásra utaltsága miatt a beharangozott szankciók végrehajthatatlanok (vagy végtelenségig nem fenntarthatóak), és a Krím meg(vissza)szerzése hosszútávon kedvező az oroszoknak.
Az USA, és a Nyugat-Ezropa sem az Ukránok miatt aggódik, hanem az orosz expanzió miatt (egyébként az NDK, NSZK-hoz történő csatlakozásakor ugyan ilyen cirkuszt lehetett volna csinálni)) -értem a különbséget ne írd le!
„…Azonkivul az egesz kereskedelem es nyereseg egy szuk csoportnal csapodik le, amibol a nepesseg egy arva kanyit sem lat…”
Ez pont úgy igaz a világ összes többi országára is, pl. az USA esetében a felső 1% rendelkezik az össz. vagyon 90%-val (Diktátor című filmben, Sacha Baron Cohe-nek (Ali G.) van ezzel kapcsolatosan egy remek eszmefuttatása).
A mai tudásunk szerint egyébként életvitel vonatkozásában, szinte mindenki az USA-t választaná Oroszországgal szemben (maguk az oroszok is), de mint minden ez is változhat.
Én pusztán a poszt egy gyengeségére próbáltam felhívni a figyelmet.
Amihez még azt tenném hozzátenni, hogy a posztban ilyen olyan gazdasági mutatatók összehasonlítása során azt is vizsgálni kellene, hogy a RUB/USD árfolyam mennyire tükrözi a realitást (pl. az eltérő eladósodottság messze nem indokol ~36-os átváltási arányt, és ha erősödik a Rubel akkor arányosan az növekszik pl. az orosz GDP USD-ben kifejezve).
Pl. a globalizált világ egymásra utaltsága miatt a beharangozott szankciók végrehajthatatlanok (vagy végtelenségig nem fenntarthatóak), és a Krím meg(vissza)szerzése hosszútávon kedvező az oroszoknak.
Az USA, és a Nyugat-Ezropa sem az Ukránok miatt aggódik, hanem az orosz expanzió miatt (egyébként az NDK, NSZK-hoz történő csatlakozásakor ugyan ilyen cirkuszt lehetett volna csinálni)) -értem a különbséget ne írd le!
„…Azonkivul az egesz kereskedelem es nyereseg egy szuk csoportnal csapodik le, amibol a nepesseg egy arva kanyit sem lat…”
Ez pont úgy igaz a világ összes többi országára is, pl. az USA esetében a felső 1% rendelkezik az össz. vagyon 90%-val (Diktátor című filmben, Sacha Baron Cohe-nek (Ali G.) van ezzel kapcsolatosan egy remek eszmefuttatása).
A mai tudásunk szerint egyébként életvitel vonatkozásában, szinte mindenki az USA-t választaná Oroszországgal szemben (maguk az oroszok is), de mint minden ez is változhat.
Spiro
2014.03.06 17:54:15
@kvadrillio:
„JAHHH... EZÉRT IS JÖTT LÉTRE OTT IS KIBASZOTTUL GAZDAG OLIGARCHÁK TÖMKELEGE..........ÉS NYOMORULT TÖMEGEK MILLIÓI..... ugye.........”
Mi van veled, semmi? Minek kiabálsz?
Az ami az oroszoknál, és az egyéb nemrég rendszert váltott Európai országokban, így nálunk is most zajlik (csak most sokkal gyorsabban és „hatékonyabban”), az az USA-ban az 1910-20-as években zajlott le, J.P Morgan, Rockefellerek idejében. Oligarchákkal, monopóliumokkal, nyomorul tömegekkel.
„JAHHH... EZÉRT IS JÖTT LÉTRE OTT IS KIBASZOTTUL GAZDAG OLIGARCHÁK TÖMKELEGE..........ÉS NYOMORULT TÖMEGEK MILLIÓI..... ugye.........”
Mi van veled, semmi? Minek kiabálsz?
Az ami az oroszoknál, és az egyéb nemrég rendszert váltott Európai országokban, így nálunk is most zajlik (csak most sokkal gyorsabban és „hatékonyabban”), az az USA-ban az 1910-20-as években zajlott le, J.P Morgan, Rockefellerek idejében. Oligarchákkal, monopóliumokkal, nyomorul tömegekkel.
A kormányzati ciklus végére eljött az az idő, hogy mindenki learassa, amit vetett. Az unortodoxia pápájának is van mit aratnia, mi pedig itt a Ténytárnál úgy ujjongunk, mint a játékos kis tigrisek, hiszen Matolcsy Györgyről írni mindig hálás feladat. Bár a miniszterelnök…..
Spiro
2014.02.27 23:33:25
@aleb19:
Azt hiszem én onnan jövök ahova te csak igyekszel, és nem valószínű, hogy bármikor neked dolgoznék (de tanácsot szívesen adok, ingyen is)
„ nem devizaban adosodtunk el az arany 40-60 a forint javara tehet a leertekelodes ezen finanszarozasi szerkezetben elonyos,”
Az mindenesetre dicséretes, hogy nincs devizahiteled, mert ha lenne akkor értenéd, hogy mit nem értesz.
A Ft a lokális fizetőeszközünk, az állami bevételek Ft-ban keletkeznek, így a Ft leértékelődése (deviza felértékelődése) esetén, ha az árfolyam meghaladja azt a szintet ahol devizában eladósodtunk (Ft-ra váltottuk a hitelbe felvett devizát), akkor a visszafizetés több Ft-ba kerül (árfolyamveszteséget szenvedünk el), mint amennyit anno kaptunk érte. Ezt kompenzálhatja a Ft és deviza kamatkülönbözete (vagy swap differencia) hatása, de jelenleg nem ez a helyzet.
Azaz, ha a jelenlegi árfolyam marad fenn és folytatódik ez a Ft leértékelési mánia, akkor több adót kell Ft-ban beszedni, hogy visszatudjuk fizetni a 41%-nyi devizahitelünket.
Minket akkor nem érdekelne a Ft leértékelődése, ha az eladósodás 100%-ban Ft-ba lenne (ekkor azok a külföldi befektetők vesztenének, akik alacsonyabb árfolyamon adtak el devizát-vettek Ft-ot), de így sajnos az állam a 41%-nyi részen veszít. (a lakosság, és a vállalatok devizahiteleiken meg pláne, akik kvázi 100%-ban devizában adsodtak el)
Tényleg nem akarlak bántani, de gondold végig alaposan, vagy könyveld le egy gyakorlati példán és érteni fogod.
Azt hiszem én onnan jövök ahova te csak igyekszel, és nem valószínű, hogy bármikor neked dolgoznék (de tanácsot szívesen adok, ingyen is)
„ nem devizaban adosodtunk el az arany 40-60 a forint javara tehet a leertekelodes ezen finanszarozasi szerkezetben elonyos,”
Az mindenesetre dicséretes, hogy nincs devizahiteled, mert ha lenne akkor értenéd, hogy mit nem értesz.
A Ft a lokális fizetőeszközünk, az állami bevételek Ft-ban keletkeznek, így a Ft leértékelődése (deviza felértékelődése) esetén, ha az árfolyam meghaladja azt a szintet ahol devizában eladósodtunk (Ft-ra váltottuk a hitelbe felvett devizát), akkor a visszafizetés több Ft-ba kerül (árfolyamveszteséget szenvedünk el), mint amennyit anno kaptunk érte. Ezt kompenzálhatja a Ft és deviza kamatkülönbözete (vagy swap differencia) hatása, de jelenleg nem ez a helyzet.
Azaz, ha a jelenlegi árfolyam marad fenn és folytatódik ez a Ft leértékelési mánia, akkor több adót kell Ft-ban beszedni, hogy visszatudjuk fizetni a 41%-nyi devizahitelünket.
Minket akkor nem érdekelne a Ft leértékelődése, ha az eladósodás 100%-ban Ft-ba lenne (ekkor azok a külföldi befektetők vesztenének, akik alacsonyabb árfolyamon adtak el devizát-vettek Ft-ot), de így sajnos az állam a 41%-nyi részen veszít. (a lakosság, és a vállalatok devizahiteleiken meg pláne, akik kvázi 100%-ban devizában adsodtak el)
Tényleg nem akarlak bántani, de gondold végig alaposan, vagy könyveld le egy gyakorlati példán és érteni fogod.
Spiro
2014.02.28 08:18:39
@aleb19:
Engem te nem kaptál rajta semmin, csak a hülyeségedet szajkózód, amit meg sem próbálsz védeni, vagy érvekkel alátámasztani. De még az én érvelésemet sem tudod cáfolni, csak kinyilatkoztatsz. Ügyesen vitázol. Drakulálok.
Ha legközelebb hitelt kell felvenned neked, vagy a melóhelyednek, javaslom állj elő elképzeléseiddel, ha további HUF leértékelésre számítasz (a puding próbája az evés, ha másnak nem hiszel). De ha rám hallgatsz, vagy fontos az állásod először a munkahelyi szellemi műhelyben teszteled az ötletedet (lehet, hogy sokan kinevetnek, de legalább nem rúgnak ki)
Mint már fentebben „n”-szer leírtam csak olyan országban hatásos a leértékelés, ahol kicsi az import hányad. Illetve még az fontos, hogy legyen hazai kapacitás a helyettesítő termék előállítására. (na, ezek a tényezők Magyarországon hiányoznak, és ráadásul az USA-ban a belső fogyasztás a gazdaság motorja, míg nálunk nem)
Isten áldjon, többe nem válaszolok (és úgysem szorulsz rám)
Engem te nem kaptál rajta semmin, csak a hülyeségedet szajkózód, amit meg sem próbálsz védeni, vagy érvekkel alátámasztani. De még az én érvelésemet sem tudod cáfolni, csak kinyilatkoztatsz. Ügyesen vitázol. Drakulálok.
Ha legközelebb hitelt kell felvenned neked, vagy a melóhelyednek, javaslom állj elő elképzeléseiddel, ha további HUF leértékelésre számítasz (a puding próbája az evés, ha másnak nem hiszel). De ha rám hallgatsz, vagy fontos az állásod először a munkahelyi szellemi műhelyben teszteled az ötletedet (lehet, hogy sokan kinevetnek, de legalább nem rúgnak ki)
Mint már fentebben „n”-szer leírtam csak olyan országban hatásos a leértékelés, ahol kicsi az import hányad. Illetve még az fontos, hogy legyen hazai kapacitás a helyettesítő termék előállítására. (na, ezek a tényezők Magyarországon hiányoznak, és ráadásul az USA-ban a belső fogyasztás a gazdaság motorja, míg nálunk nem)
Isten áldjon, többe nem válaszolok (és úgysem szorulsz rám)
Spiro
2014.02.28 15:54:04
@aleb19:
Te szerencsétlen, a Magyar államnak a Ft a hivatalos fizetőeszköze, így az 59%-nyi Ft államadósságon nem keletkezik árfolyamnyeresége. A Ft a Ft-hoz képest nem tud változni.
A 41%-nyi devizában fennálló államadósságon viszont árfolyamkockázat van, és gyenge Ft árfolyam növeli a Ft-ban kifejezett államadósságot.
A mai kezelésnek vége, fárassz mást.
Te szerencsétlen, a Magyar államnak a Ft a hivatalos fizetőeszköze, így az 59%-nyi Ft államadósságon nem keletkezik árfolyamnyeresége. A Ft a Ft-hoz képest nem tud változni.
A 41%-nyi devizában fennálló államadósságon viszont árfolyamkockázat van, és gyenge Ft árfolyam növeli a Ft-ban kifejezett államadósságot.
A mai kezelésnek vége, fárassz mást.
A nyugati pályaudvar mellett van egy óriási terület, nem is olyan rég ezt szemelték ki kormányzati negyednek. Az előnyök egyértelműek, de mire is kéne használni? A Városépítési Főosztály számos érintettel, a tulajdonos MNV Zrt.-vel, a VI. kerülettel és szakmai, civil…..
Spiro
2014.02.08 15:51:14
@Gábor Borza:
A sínek fölött, és a grund területén (alatta) minden elférne, a kormányzati negyed, a múzeumok stb.
Hiszen ezt a Nyugatit pu.-tól a Rákosrendezőig lehetne alkalmazni, „rekultiválni” (nem rég volt is az indexen a Rákosrendezőt hasznosító vizsga munka).
Sőt még az is beleférne, hogy a jelenleg átközlekedhetetlen síneket, a városi közlekedéshez alkalmazkodó út, alagút, felüljáró rendszerrel lássuk el ezt a részt, mert nem kielégítő a XV.-IV., XIV.-XIII., és a VI.-XIII. kerületek közti közlekedés jelenlegi megoldása (bár asszzem ez a kifejezés kissé erőltetett).
A Múzeumi negyeddel kapcsolatban, nem is értem (ami az egyik legutolsó lenne, a mai gazdasági helyzetben megépítenék), amikor a megbízott főf.sz ránézett a térképre, tényleg csak a Felvonulási tér és a Városliget jutott az eszébe? A parlagon heverő MÁV területeket észre sem vette (ez ráadásul a többszöröse a Városligetből lekanyarítandónak)? Észbontó.
Ha pedig a Városligeti helyszín a becsípődése, miért nem valami földalatti építményekben gondolkodik, hiszen az oda, látványterveken elképzelt építmények, úgy néznek ki, mint az ablaktalan hipermarketek (ha nem kell rá ablak, minek 20-30 méteres építménymagasság. A műveket a pince szinten, vagy üres raktárban is ki lehet állítani.
A sínek fölött, és a grund területén (alatta) minden elférne, a kormányzati negyed, a múzeumok stb.
Hiszen ezt a Nyugatit pu.-tól a Rákosrendezőig lehetne alkalmazni, „rekultiválni” (nem rég volt is az indexen a Rákosrendezőt hasznosító vizsga munka).
Sőt még az is beleférne, hogy a jelenleg átközlekedhetetlen síneket, a városi közlekedéshez alkalmazkodó út, alagút, felüljáró rendszerrel lássuk el ezt a részt, mert nem kielégítő a XV.-IV., XIV.-XIII., és a VI.-XIII. kerületek közti közlekedés jelenlegi megoldása (bár asszzem ez a kifejezés kissé erőltetett).
A Múzeumi negyeddel kapcsolatban, nem is értem (ami az egyik legutolsó lenne, a mai gazdasági helyzetben megépítenék), amikor a megbízott főf.sz ránézett a térképre, tényleg csak a Felvonulási tér és a Városliget jutott az eszébe? A parlagon heverő MÁV területeket észre sem vette (ez ráadásul a többszöröse a Városligetből lekanyarítandónak)? Észbontó.
Ha pedig a Városligeti helyszín a becsípődése, miért nem valami földalatti építményekben gondolkodik, hiszen az oda, látványterveken elképzelt építmények, úgy néznek ki, mint az ablaktalan hipermarketek (ha nem kell rá ablak, minek 20-30 méteres építménymagasság. A műveket a pince szinten, vagy üres raktárban is ki lehet állítani.
-Végleg lemondott a devizahitelesek megsegítéséről a fideszes kormányzat - nyilatkozta egy pénzügyi vezető, miután Orbán és Matolcsy nyilatkozataiból egyértelművé vált, hogy nem hajlandóak semmit tenni a forint zuhanása ellen.
A hozzáértők szerint amikor a gyengébb valutákat…..
Spiro
2014.02.01 14:20:11
@apanna:
Amit írtam azt jelenti, hogyha az árak 20%-kal alacsonyabbak lennének, akkor a jelenlegi 74.000 nettód helyett (2%-kal alacsonyabb bér esetén), a 72.520 Ft-ból 18%-kal több árut tudnál vásárolni (a benzin, a törlesztőd, a kenyér, stb mind 20%-kal lehetne olcsóbb, és ezért 2%-kal lenne alacsonyabb a béred).
Ez nemzetgazdasági szinten viszont ugyan azt a versenyképességi állapot lenne, mint a jelenlegi. (azért ostobaság leértékelődni hagyni a Ft-ot, mert 10%-nyi leértékelődés (pl. 30 Ft/EUR) estén 10%-kal kellene nőnie a bérednek, hogy ugyan annyit fogyaszthass, de a 10%-os leértékelődés nemzetgazdasági szinten 1% versenyképesség javulást okoz – de mindenkit kivéreztet)
Amit írtam azt jelenti, hogyha az árak 20%-kal alacsonyabbak lennének, akkor a jelenlegi 74.000 nettód helyett (2%-kal alacsonyabb bér esetén), a 72.520 Ft-ból 18%-kal több árut tudnál vásárolni (a benzin, a törlesztőd, a kenyér, stb mind 20%-kal lehetne olcsóbb, és ezért 2%-kal lenne alacsonyabb a béred).
Ez nemzetgazdasági szinten viszont ugyan azt a versenyképességi állapot lenne, mint a jelenlegi. (azért ostobaság leértékelődni hagyni a Ft-ot, mert 10%-nyi leértékelődés (pl. 30 Ft/EUR) estén 10%-kal kellene nőnie a bérednek, hogy ugyan annyit fogyaszthass, de a 10%-os leértékelődés nemzetgazdasági szinten 1% versenyképesség javulást okoz – de mindenkit kivéreztet)
Spiro
2014.02.01 16:34:45
@==T==:
Na, most egy doktori címmel rendelkező közgazdával akadtál össze. De ez mindegy is, én egy ostoba, hülye fasz vagyok, nem tagadom.
Véleményem szerint a vita, vagy véleménycsere nem egymás sértegetéséről szól, de biztos frusztrál a sok értetlen dilettáns. Te birtoklod a szent Grált. Drakulálok.
Azt kell, hogy mondjam, én onnan jövök, ahova te még csak igyekszel.
Mint írtam a külker mérlegünk 2006 óta folyamatosan pozitív, így ez nem a gyenge HUF, és nem az elmúlt évek gazdaságpolitikájának következménye.
Azt pedig, hogy a fizetési mérlegünk pozitív leginkább a nyakunkba zúduló EU-s támogatások (a jelenleg folyó az összes beruházás 9/%-a EU forrásból zajlik), és a fogyasztás visszaesése az okai (a kínai piacok és turkálok nélkül a fél ország rongyokba járna). Így nem javaslom, hogy ezért verdessük a mellkasunkat. Vagyis de, kurva jól tudunk koldulni.
Az elmúlt évekbe nem külföldi hitelekből éltünk?
Te nézd már meg az alábbi számokat ezek kvázi lineáris növekedést mutatatnak (még a MANYUP einstand idején is), és az MNB statisztikákból sem az látszik, hogy csökkenne a külföldi finanszírozók részarány.
akk.hu/ktgvetesadossag.ivy
Te, a GDP növekedésnek mi köze van az adósság leépítéshez (nálunk jóval eladósodottab országok is tudnak GDP növekedést produkálni)?
Egyetértünk, az energia felhasználás csökkentése érdekében szigetelni kell, pl. rezsicsökkentés helyett ezt kellett volna támogatni. Évente ~300.000 háztartásban lehetne 70%-kal csökkenteni a fűtési költségeket szigeteléssel, ami csökkentené az energia függőségünket. A Paksi bővítésre szánt pénzből, mind a 4 millió háztartást napelemmel lehetne ellátni (6-7 év alatt a jelenlegi áramszámláknak megfelelő törlesztéssel vissza is fizetné a lakósság ezt, de utána ingyen kapná 20-25 évig az áramot).
Halkan mondom a reálkonvergenciához nem sok köze van az alkalmazott fizetőeszköznek, és a hazai fizetőeszköz leértékelése pont, a reálkonvergencia ellen hat, hiszen nem segíti elő a termelékenység fokozását, csak az elkényelmesedést (maximum a kibocsájtást fokozza, de az euró zóna kibocsájtásához történő összehasonlítás esetén, a gyenge árfolyam erodálja ezt (a szocializmusban is remek volt a kibocsájtás csak olyan termékekből, amik senkinek sem kelletek)).
Na ölellek.
(Ne sértődj meg, de próbálj hibát keresni saját gondolatmenetedbe, hátha te is találsz.)
Na, most egy doktori címmel rendelkező közgazdával akadtál össze. De ez mindegy is, én egy ostoba, hülye fasz vagyok, nem tagadom.
Véleményem szerint a vita, vagy véleménycsere nem egymás sértegetéséről szól, de biztos frusztrál a sok értetlen dilettáns. Te birtoklod a szent Grált. Drakulálok.
Azt kell, hogy mondjam, én onnan jövök, ahova te még csak igyekszel.
Mint írtam a külker mérlegünk 2006 óta folyamatosan pozitív, így ez nem a gyenge HUF, és nem az elmúlt évek gazdaságpolitikájának következménye.
Azt pedig, hogy a fizetési mérlegünk pozitív leginkább a nyakunkba zúduló EU-s támogatások (a jelenleg folyó az összes beruházás 9/%-a EU forrásból zajlik), és a fogyasztás visszaesése az okai (a kínai piacok és turkálok nélkül a fél ország rongyokba járna). Így nem javaslom, hogy ezért verdessük a mellkasunkat. Vagyis de, kurva jól tudunk koldulni.
Az elmúlt évekbe nem külföldi hitelekből éltünk?
Te nézd már meg az alábbi számokat ezek kvázi lineáris növekedést mutatatnak (még a MANYUP einstand idején is), és az MNB statisztikákból sem az látszik, hogy csökkenne a külföldi finanszírozók részarány.
akk.hu/ktgvetesadossag.ivy
Te, a GDP növekedésnek mi köze van az adósság leépítéshez (nálunk jóval eladósodottab országok is tudnak GDP növekedést produkálni)?
Egyetértünk, az energia felhasználás csökkentése érdekében szigetelni kell, pl. rezsicsökkentés helyett ezt kellett volna támogatni. Évente ~300.000 háztartásban lehetne 70%-kal csökkenteni a fűtési költségeket szigeteléssel, ami csökkentené az energia függőségünket. A Paksi bővítésre szánt pénzből, mind a 4 millió háztartást napelemmel lehetne ellátni (6-7 év alatt a jelenlegi áramszámláknak megfelelő törlesztéssel vissza is fizetné a lakósság ezt, de utána ingyen kapná 20-25 évig az áramot).
Halkan mondom a reálkonvergenciához nem sok köze van az alkalmazott fizetőeszköznek, és a hazai fizetőeszköz leértékelése pont, a reálkonvergencia ellen hat, hiszen nem segíti elő a termelékenység fokozását, csak az elkényelmesedést (maximum a kibocsájtást fokozza, de az euró zóna kibocsájtásához történő összehasonlítás esetén, a gyenge árfolyam erodálja ezt (a szocializmusban is remek volt a kibocsájtás csak olyan termékekből, amik senkinek sem kelletek)).
Na ölellek.
(Ne sértődj meg, de próbálj hibát keresni saját gondolatmenetedbe, hátha te is találsz.)
Urbanista
Nem fér el a múzeumi negyed? Duplázzuk meg a Városliget méretét! Még a Vidámpark is helyt kapna Városliget 2-ben
2014.01.09 17:21:45
Kép: építészfórum.hu
A városligeti múzeumi negyed agyament tervének árnyékában hirtelen nagyon izgalmassá vált Csizmadia Dóra tájépítész több diplomadíjat nyert terve, amit az Építészfórum hozott le ma. Ennek témája ugyanis a Rákosrendező…..
Felröppen a hírt, miszerint 1 euróért (300 forintért) venné meg a Széchenyi Bank a magyar Raiffeisent. Hogy az ár reális vagy sem, azt nem tudhatjuk. Közel 30% a nem fizető hitelek aránya, amit nagyon magas. A bank egy ideje már veszteséges. Ezt majd megítélik a…..
Spiro
2014.01.08 09:15:46
@kovi1970:
Mindennel számoltam.
Ha megvettem a bankot, az első 2 hónapban mint vezérigazgató felveszek néhány Milliárd fizut, utána a bank megrendült helyzete miatt, eladom Kaja Ibrahimnak, vagy Slecht Csabának (amelyik többet ad érte- remélem erős licit lesz).
Egyébként azt csiripelik, hogy Spéder Zoli (FHB) az igazi vevő.
Mindennel számoltam.
Ha megvettem a bankot, az első 2 hónapban mint vezérigazgató felveszek néhány Milliárd fizut, utána a bank megrendült helyzete miatt, eladom Kaja Ibrahimnak, vagy Slecht Csabának (amelyik többet ad érte- remélem erős licit lesz).
Egyébként azt csiripelik, hogy Spéder Zoli (FHB) az igazi vevő.
Spiro
2014.01.08 11:09:39
@s: Nagyon kishitű vagy. Az én 330 Ft-os ajánlatom pont olyan komoly, mint a Széchenyié (ahogy nézem a mérlegüket, az enyém még talán komolyabb is).
A Raiffeisen már megképezte a nem teljesítő hiteleinek 2/3-ra a céltartalékot, így ha 1/3-nál többért lehet eladni a rossz hiteleket (pláne ha van mögöttük fedezet, hiszen ha nem lenne, akkor már erre is képeztek volna), akkor tuti a biznic (én a magyar management, vagy a dolgozók helyébe szintén aspirálnák a bank megvásárlására, hiszen ők belelátnak a dologba).
Ha nem, akkor 330 Ft-os befektetéssel, tisztelgek a süllyedés közben, és utolsónak hagyom el a hajót (ja és a végsőkig elmennék, hogy a 2010-óta befizetett bankadót visszapereljem a magyar államtól). A kockázat zéró, ígérni bárki, bármit tud.
A legnagyobb fricska az lenne, ha tényleg másnak adnák el 2 EUR-ért, nem a jelenlegi vevőnek.
A Raiffeisen már megképezte a nem teljesítő hiteleinek 2/3-ra a céltartalékot, így ha 1/3-nál többért lehet eladni a rossz hiteleket (pláne ha van mögöttük fedezet, hiszen ha nem lenne, akkor már erre is képeztek volna), akkor tuti a biznic (én a magyar management, vagy a dolgozók helyébe szintén aspirálnák a bank megvásárlására, hiszen ők belelátnak a dologba).
Ha nem, akkor 330 Ft-os befektetéssel, tisztelgek a süllyedés közben, és utolsónak hagyom el a hajót (ja és a végsőkig elmennék, hogy a 2010-óta befizetett bankadót visszapereljem a magyar államtól). A kockázat zéró, ígérni bárki, bármit tud.
A legnagyobb fricska az lenne, ha tényleg másnak adnák el 2 EUR-ért, nem a jelenlegi vevőnek.
A Magyar Állam január közepe és március vége között szeretné értékesíteni a TakarékBank többségét, de egyúttal venne is újabb bankot, legalább is a Raiffeisen Bank csak úgy kerülhet - állítólag már január közepén - a Széchenyi Bank tulajdonába, ha ahhoz az állam is…..
Hogyan magyaráznád el a pénz jelentőségét egy földönkívülinek? Belegondoltál valaha abba, hogy számodra mit jelent a pénz? A pénz van érted vagy pedig te vagy a pénzért? A pénz megkönnyíti vagy megnehezíti az életed? Felszabadít vagy függővé tesz? Rengeteg megválaszolatlan…..
Alább röviden levezetem, hogy Rogán Antal sokkal hasznosabb tagja lehetne társadalmunknak – ha akarna.
Azt állítom ugyanis, hogy Rogán Antal koncentrálhatna olyan problémára, ami állampolgáronként akár tízszer annyi megtakarítást is hozhatna, mint az, amivel…..
A magyar foci több évtizedes mélyzuhanásban van, miközben már a belső érintetteken kívül senkinek nem okoz örömet, gazdaságilag pedig állami támogatástól függetlenedve életre képtelen lenne. Valóságos hidegháború bontakozódott ki az elmúlt években, ahol az edzők és a…..
Spiro
2013.11.26 16:04:18
@fordán tamás:
Ugyan arról beszélünk, de ez zsákutca, és az USA-ban sem a fair play miatt alakult ki a jelenlegi, az Európainál előremutatóbb rendszer, hanem azért mert a változatosság jóval szélesebb, és nem csökkenő szurkolótábort (fogyasztót) vonz, és a szponzoroknak ez fontos.
Az irracionális fizetések, transzfer árak is csak annak a következményei, hogy az Európában a szponzorok is irracionálisan viselkednek, a top klubok eltúlzott támogatásával (de ez előbb utóbb unalomba fullad).
Igen én is ezt feszegettem, a versenyek sorsolása és a FIFA, UEFA koefficiensszámítás, és annak hatásai rendkívül egyoldalúvá teszik az egész cirkuszt.
@Online Távmunkás:
Az MLS még messze nem tart még ott ahol a többi, tradicionális sportág (néhány éve az éves átlag fizuk 100.000 USD alatt voltak –ezért nem volt perspektíva nemzetközi sztároknak, csak levezetni), bár kétségtelenül fejlődik, és nincs kétségem, hogy előbb utóbb az MLS is követi a többi sportág modelljét. Ez egyébként a latino közösség növekedéséből is következik.
A fizetési sapkát jól látod, a racionalitás sem elhanyagolható. :P
Ugyan arról beszélünk, de ez zsákutca, és az USA-ban sem a fair play miatt alakult ki a jelenlegi, az Európainál előremutatóbb rendszer, hanem azért mert a változatosság jóval szélesebb, és nem csökkenő szurkolótábort (fogyasztót) vonz, és a szponzoroknak ez fontos.
Az irracionális fizetések, transzfer árak is csak annak a következményei, hogy az Európában a szponzorok is irracionálisan viselkednek, a top klubok eltúlzott támogatásával (de ez előbb utóbb unalomba fullad).
Igen én is ezt feszegettem, a versenyek sorsolása és a FIFA, UEFA koefficiensszámítás, és annak hatásai rendkívül egyoldalúvá teszik az egész cirkuszt.
@Online Távmunkás:
Az MLS még messze nem tart még ott ahol a többi, tradicionális sportág (néhány éve az éves átlag fizuk 100.000 USD alatt voltak –ezért nem volt perspektíva nemzetközi sztároknak, csak levezetni), bár kétségtelenül fejlődik, és nincs kétségem, hogy előbb utóbb az MLS is követi a többi sportág modelljét. Ez egyébként a latino közösség növekedéséből is következik.
A fizetési sapkát jól látod, a racionalitás sem elhanyagolható. :P
Joggal kérdezhetik, miből gondolom, hogy a szocializmus felé menetelünk megint.
Sok jele van ennek, hogy csak nagy hírtelen néhányat említsek: az államosítások, a hatalom központosítás (vagyis demokratikus centralizmus, mondogatták anno a pártiskolán) és a folytonos békeharc…..
Spiro
2013.11.16 08:25:53
@Elli Vízel - The Ultimate Survivor:
„ 'A fidesz kormány is vesz fel hiteleket, most és 98 -2002 között is.'
Csak kevesebbet, mint amennyit visszafizet. GDP arányosan legalábbis.”
Persze, persze.
Kacsintsál már erre a táblázatra, hogy lásd mit beszélsz (a GDP kvázi stagnál 2010 óta), és azt se felejts el, hogy elpörköltünk 3000 MRD Ft MANYUP pénz (ez a GDP 11-12%-a, szóval 70% alatt (<19.000 MRD) kellene lenni a GDP arányos államadósságnak)
akk.hu/ktgvetesadossag.ivy
„ 'A fidesz kormány is vesz fel hiteleket, most és 98 -2002 között is.'
Csak kevesebbet, mint amennyit visszafizet. GDP arányosan legalábbis.”
Persze, persze.
Kacsintsál már erre a táblázatra, hogy lásd mit beszélsz (a GDP kvázi stagnál 2010 óta), és azt se felejts el, hogy elpörköltünk 3000 MRD Ft MANYUP pénz (ez a GDP 11-12%-a, szóval 70% alatt (<19.000 MRD) kellene lenni a GDP arányos államadósságnak)
akk.hu/ktgvetesadossag.ivy
Azon már nem lepődünk meg, hogy főpolgármesterünk megint segget hord a szája helyén. Az viszont elég vicces, mikor az ötletnyúlásból született legújabb rezsibaszás közben a tömegkozlekedési-rezsidémon totális elüldözést is lehetségesnek tartó kezd osztakkor ez műbűl lesz…..
Nem csak az Európai Központi Bank főnöke kíséri figyelemmel a magyar devizahiteles-mentő erőfeszítéseket...
Draghi attól tart, hogy az egyoldalú kormányzati lépések a devizahiteles ügyben számos negatív hatással járnak majd. Felgyorsíthatják a hitelezés visszaesését,…..
Spiro
2013.11.12 09:14:29
@Ben Franklin:
Az Indexen is volt számos cikk, hogy pl. Romániában, Lengyelországban jelenleg 4% körül lehet EUR lakáshitelt felvenni (én ezekre gondoltam).
Az Indexen is volt számos cikk, hogy pl. Romániában, Lengyelországban jelenleg 4% körül lehet EUR lakáshitelt felvenni (én ezekre gondoltam).
Spiro
2013.11.12 14:45:46
@Ad Dio:
Nem az a baj, hogy sem a joghoz, sem a közgazdaságtanhoz nem értesz (bár te abban tetszelegsz, hogy igen), de minimális késztetés sincs benned, hogy jobban belegondolj, vagy utána olvass a dolgoknak. Gondolom ezzel a mentalitással, a polgári körben király vagy.
A mihez tartás végett:
Törvényi úton is be lehetett, be lehet avatkozni a hitelszerződésekbe (hiszen az előtörlesztés, és az újabb és újabb árfolyamgátak pont ilyen törvényeken alapulnak). –lehet hogy ez számodra újdonság
Mielőtt tovább égeted magad, beszélj a bíró haveroddal, hogy a bíróság miket tehet egy-egy szerződéssel (érvénytelenítheti, semmiségét mondhatja ki részben-egészben, törölhet és hozzá is tehet-, javíthat részeket, behelyettesíthet, ha a szerződés jogszabályba-, jó erkölcsbe ütköző, erőfölénnyel visszaélő rendelkezéseket, stb. tartalmaz).
Ha a kamatok, THM változtatását egyoldalúan, nem átláthatóan szabályozza a szerződés, az pont ilyen eset.
A perek előtti mediációs eljárásokban is lehetne szerződést módosító megállapodásokat kötni (egyébként ez egy össznépi konzultáció is lehetne - több szem többet lát), de ebben az esetben azoknak az ügyvédeknek, akik a devizahiteles ügyeket jelenleg képviselik, felkopna az álla.
A szerződést, illetve annak részeit a felek, a bíróság, nem csak visszamenőleges hatállyal, hanem bármilyen dátumtól (akár jelen, akár jövőbeli is) módosíthatják (a szerződő felek szabad akaratából, vagy a törvény betűje szerint). - Röhejes, hogy ezt sem érted.
Maradjunk annyiba, hogy szeretsz vitatkozni, de nem tudsz, mert nem érvelsz, hanem sértegetni próbálod a vitapartneredet, és csak annyit közölsz, hogy ez is faszság, az is faszság – te ezt jobban tudod, de sajnos nem.
Ja és még szellemes sem vagy, csak erőlködsz.
Adieu
Nem az a baj, hogy sem a joghoz, sem a közgazdaságtanhoz nem értesz (bár te abban tetszelegsz, hogy igen), de minimális késztetés sincs benned, hogy jobban belegondolj, vagy utána olvass a dolgoknak. Gondolom ezzel a mentalitással, a polgári körben király vagy.
A mihez tartás végett:
Törvényi úton is be lehetett, be lehet avatkozni a hitelszerződésekbe (hiszen az előtörlesztés, és az újabb és újabb árfolyamgátak pont ilyen törvényeken alapulnak). –lehet hogy ez számodra újdonság
Mielőtt tovább égeted magad, beszélj a bíró haveroddal, hogy a bíróság miket tehet egy-egy szerződéssel (érvénytelenítheti, semmiségét mondhatja ki részben-egészben, törölhet és hozzá is tehet-, javíthat részeket, behelyettesíthet, ha a szerződés jogszabályba-, jó erkölcsbe ütköző, erőfölénnyel visszaélő rendelkezéseket, stb. tartalmaz).
Ha a kamatok, THM változtatását egyoldalúan, nem átláthatóan szabályozza a szerződés, az pont ilyen eset.
A perek előtti mediációs eljárásokban is lehetne szerződést módosító megállapodásokat kötni (egyébként ez egy össznépi konzultáció is lehetne - több szem többet lát), de ebben az esetben azoknak az ügyvédeknek, akik a devizahiteles ügyeket jelenleg képviselik, felkopna az álla.
A szerződést, illetve annak részeit a felek, a bíróság, nem csak visszamenőleges hatállyal, hanem bármilyen dátumtól (akár jelen, akár jövőbeli is) módosíthatják (a szerződő felek szabad akaratából, vagy a törvény betűje szerint). - Röhejes, hogy ezt sem érted.
Maradjunk annyiba, hogy szeretsz vitatkozni, de nem tudsz, mert nem érvelsz, hanem sértegetni próbálod a vitapartneredet, és csak annyit közölsz, hogy ez is faszság, az is faszság – te ezt jobban tudod, de sajnos nem.
Ja és még szellemes sem vagy, csak erőlködsz.
Adieu
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz