Regisztráció Blogot indítok
Adatok
ige

0 bejegyzést írt és 100 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Amióta pap lettem az egyik furcsa dolog, amivel szembesülök, hogy időnként olyan dolgokról is megkérdeznek, amiről magamtól úgy érzem, hogy nem vagyok igazán kompetens. A minap egy rádióműsorba hívtak meg, hogy katolikus papként vegyek részt egy az öngyilkosságról szóló beszélgetésben. No ha már…..
ige 2009.05.14 12:02:53
Sziasztok!


Azt tudtátok, hogy akkor lesznek kevésbé öngyilkosok az emberek, emikor nehéz, válságos, háborús idők járnak?
Az is tény, hogy családi halmozódások is fennálnak.

Ez is azt támasztja alá, hogy igen összetett okai vannak.

Az alapokat a kapcsolatokban látom, mégpedig:
1. a környezettel
2. önmagunkkal
3. más emberekkel
4. hívő embereknél pedig az 1. hely elé tenném az Istennel.
Ezek határozzák meg milyen állapotban létezünk, és jó lenne, ha észrevennénk egymásnál is, ha ezekben nincs harmóni, ami vezethet öngyilkossághoz.

Sajnos nem vagyunk lelkileg egyfomák (elég edzettek), és az élethelyzeteinket sem tudjuk sokszor megfelelően kezelni. Azt gondolom bőven van építkezni való, de legfontosabb a krízisben lévők felfedezése és segítése.

Külön említeném a betegségekben (testi lelki) szenvedőket, akikkel a hagyományos orvoslás csak gyógyszer és "nyiszatoljunk" szinten képes foglalkozni, az esetek zömében. A lelki tünetek előbb lépnek fel sokszor, és bizony gyakran (szerencsére) nem találnak ezért testi elváltozásokat. Szerencsés lenne ilyenkor egy kis lelki orvoslás, hogy ne legyen baj.

Szerencsére vannak igazi nagymamák a gyermekeknek, barátok és családtagok a felnőtteknek, akik segíteni tudnak.
Már a kisgyermeknek meg kellene tanítanunk a megfelelő kommunikációt, hogy felnőve ne zárkózzanak magukba, ha problémáikat nem tudják megoldani és segítség kell.

A férfiaknál szerintem ez rosszabb, mert sokan kudarcnak élik meg, ha nem találnak kiutat, és képtelenek segítséget kérni.
Mik ezekről a véleményetek?

Szerbusztok pártában élő vallásos leányok! Nektek szeretnék most valami fontosat üzenni. Meg akarom oldani az életetek nagy kérdését. (Csak, hogy érdemes legyen olvasni a jezsuita blogot! :) Én csak tudom hogy kell férjhezmenni: a cölebsz lelkipásztorok értenek igazán a…..
ige 2009.05.07 11:14:43
@palabra: Nekem is az a tapasztalatom, hogy a magabiztos, egészséges öntudatos stb. nő általában hátrányban van, hiszen azon férfiúi elvárással (múltból örökölt, zsigeri szinten létező stb) ütközik, hogy a nő gyenge, segíteni kell, és a FÉRFI feladatai ezek. Vagyis trónfosztottá válhat és ugyebár Ő nem szorulhat egy nő segítségére, mert ez ellentmond természetének, ráadásul "mit szólnak mások" -nak.

Az ilyen típusú nő kellemes társaság, jó barát, de nem több. persze vannak kivételek.

Persze ezt a 40-felfelé korosztályra értem, mivel erről van információ.

Milyen reménytkeltő, hogy írtad, úton vagyunk. nagyon fontos, hogy ezen találjuk meg társunkat és közös utunk legyen, egy szélesebb, kiteljesítőbb, amibe becsatlakoznak a családtagok 8azok barátai), barátok stb., akik tovább szélesítik, gazdagítják. Ebből is látszik, hogy a csak a társnak élők beszűkíthetik ezt.

@Kitalátor feljegyzete: Igen sajnos általában igazat írtál, de nem biztos. Sok függ életvitelünkön, rajtunk és kapcsolatainktól. Ezért jó néha parkolni egy kicsi és vizsgálódni, és meghallani a mások véleményeit, meglátni jelzéseit.
Azt vettem észre, hogy vannak beszűkölő, leépülő emberek, és vannak akik életük végéig fejlődnek. Istennek hála!

ige 2009.05.08 11:51:25
@kis_csirke: Sajnos én is hasonlókat tapasztaltam, tapasztalok. Elkeserítő.

Én igyekszem nőnek maradni, és vannak olyan férfiak, akik ezáltal visszafogják magukat. Ez örömmel tölt el Pl. van aki elvárja, hogy diplomásan is Főzd meg a kávét! , van aki igen hálás, ha ha szeretettből kérés nélkül néha megfőzöm, és köszönet után közli, nehogy elmosogassak az xy feladata.
Szóval a feminista vívmányoknak vannak bizony előnyei is, sok múlik ettől függetlenül az embereket, mert vannak akiknek nem kell a feminizmus, anéálkül is tudják, kinek hol a helye.

Engem az is rettentően zavar, amikor e mőgé bújva "traktoros" nők lépnek ringbe, és undorító módon férfiként működnek, konkurrálva a másik nemmel. Sajnos észre sem veszik, hogy ezáltal "nemtelenné" válnak. Mi erről a Ti tapasztalatotok?
ige 2009.05.09 08:50:37
@kis_csirke: Igen, és látom a következményeit is.Egy roncs lelkileg, és testileg, de "azért is az lesz, amit kigondoltam" stílus miatt nincsenek tartalmas kapcsolatai, "mindenki" utálja, kimutatható és kimutathatatlan betegségek, és műtétek, gyógyszerezések, ész nélkül alkalmazott kuruzslások.
Szóval a NAGY KÁOSZ és látszat, és legjobban az zavarja, ha nincs ki ellen harcolnia. A családját sajnálom, mert valószínűleg gyermeke is ezért akart öngyilkos lenni (mindenki az utolsó, még gyermeke is ).
Az egészben az a szomorú, hogy nem akar változtatni és nem is képes (még) rá. Rombol mindenhol, rengeteg áldozatot teremt. Mindenkit fenyeget.
Remélem eljön nála is a mélypont (és nem túl későn), ami vagy felfelé v. halálba indítja.
Nagyon nehezen kezelem én is, mert nehezen viseli folyamatos nyugodtságom, higgadtságom, és azt, hogy időnként semlegesen, de rávilágítok, hogy a valóság mi. Sosem szidom, nem okolom, csak jelzem, hogy mi a dologra tartozó és mi nem és a legjobban az akasztja ki, ha megkérdezem: ... Mit szeretnél, mert csak akkor segíthetek, ha megfogalmazod. Erre néha lehiggad.

Egyébként tanulmányi eset. Keresem, hogy Istent, mikor engedi működni(kemény materialistának tartja magát). Iszonyú akarat van benne és azt hiszi nincs semmi, ha ő nem tartja kézben.
Ennek többféle változatával találkoztam már, de ő a legsúlyosabb.
Petényi Katalin és Kabay Barna alkotópáros „Hitvallók és ügynökök” című dokumentumfilmjét április 27-én este 9 órától két részben vetítette a Duna Televízió. Nemcsak az újabb nemzedéknek, amely már nem ismerte Rákosi diktatúráját, majd a Kádár-féle…..
ige 2009.05.06 11:45:55
@jan: és e@emmausz: "hogy a volt békepapok nagy plébániák vezetői lettek, és maradtak!"

Ehhez annyit: ismertem békepapot, akit a papi engedelmességre hivatkozva húztak csőbe. Rengeteget szenvedett, mert belső (mondhatnám isteni) meggyőződése undorral töltötte be, de az egyháznak tett engedelmességi fogadalma felülírta valószínűleg lelkiismereti döntését. Ezek mellett papi teendőit isteni szeretettel végezte, és közösségét is így vezette. Fiatalon, májrákban halt meg.
ige 2009.05.07 10:39:35
@izrael miszteriuma: "Egyházi vezetőink és lelkipásztoraink prédikálnak is sokat a bűnbánatról, de nekik maguknak eszükbe sem jutott meggyóni, hogy “sokszor és sokat vétkeztek, gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással”. Ennyire rossz a tapasztalatod?
Abban egyetértek Veled, hogy a bűnbánathoz kapcsolódó jóvátétel megköveteli, hogy akinek kárt okoztak, azt kárpótolják, és mivel tömegekeket érintett, ezekről hallani kellett volna nekünk is.
Persze Jézus is felszólított Bennünket, de erőszakkal ezt nem lehet kikövetelni, pontosan a szabad akarat miatt. Vagyis nincs jogunk erre, és elítélni sem a mi dolgunk. Az biztos, hogy jól meg kell nézni, kihez van ezek után bizalmad. (Persze a felebaráti szeretett és a bocsáss meg másnak törvények is befolyásolnak)

@Ky-Lí: Sajnos Nekem is ez a meglátásom. Mivel a papok száma erősen fogyóben van, szerintem ez is segíti, hogy azokat akik kiállnak igazukért, kénytelen lesznek maguk köré bevenni, és lassan isten igazsága győz.
Ezt segíti majd az a tény is, hogy az origi tagok meghallnak.
A legnehezebb a fejekben rendet tenni.

ige 2009.05.07 11:58:04
@izrael miszteriuma: Ha bele gondolsz, mindig el kell telnie valamennyi időnek, hogy a dolgok helyére kerüljenek. Valahogy erről az gondolom, hogy igaz az, miszerint az utódok elődeik bűneinek terheit viselik. Szomorú ebben, hogy a jóvátétel lehetőségét minimalizálja, olykor megszünteti.
Asztrológia, okkultizmus, ezoterika - megannyi gyanús csengésű szó a keresztény füleknek. Mindez persze bizonyos fokig érthető is: az ilyesmi gyakran eltorzítja az igaz hitet, könnyen válhat "valláspótlékká" is. Ami azonban engem mindig fájdalmasan érint, hogy ezen a…..
ige 2009.05.06 16:36:14
@Kitalátor feljegyzete: Köszönöm a felvilágosítást. Ezekből már ajánlottak párat gyerekeimnek, mert csak végső esetben adok nekik kemikáliát. Olvastam róluk, de nem eleget, mivel a gyógynövények és a táplálkozás helyes megválasztásával eddig nem volt rá szükségem. Környezetemben is van aki ezeket adja családtagjának, és kedvező hatásokról számolt be. Én a szer kiválasztásával kapcsolatosan összezavarodtam, mert van amelyik több dologra jó. Talán tudsz ehhez támpontot? Mivel feledtébb óvatos vagyok, a bevált Isten adta lehetőségeket alkalmazom. Persze örülnék, ha "infoval" segítenél. Azt hallottam ez ugyanolyan múlttal rendelkezik, mint a növényekkel való gyógyítás. Te alkalmaztad már?
ige 2009.05.07 10:24:21
@fasírt: Kipróbáltad a kutyán. "mindent használok, aminél a rizikó/megtérülés arány jónak látszik." írtad. vagyis Te a rizikóját jól ismered ezeknek a szereknek ? Emberen alkalmaznád? Valahogy elriszt engem, hogy igazából nem ismerjük a hatásmechanizmusát, hosszú távú hatásait. a higítás mértéke nem jelent semmit számomra, hiszen szakmai példával illusztrálva pl. a sósav hígabb formában agresszívebb, mint töményebben.
@zzzsuzsa: is ismertetőd is azt igazolja számomra, hogy "hátrébb az agyarakkal" a használatával. @Kitalátor feljegyzete: No ez azért rizikós, ha valóban a béres csepp számlájára írható. Remélem egészségesek lettek a fiúk.
A hétvégén kicsit kimozdultunk egy csoporttal a kollégiumból, és ott láttam a következő jelenetet, ami újra előhozott bennem gondolatokat, amik már korábban is foglalkoztattak. Egy templomba mentünk be, előttünk egy házaspár fogyatékos gyerekükkel. A gyerek (tizenéves lehetett)…..
ige 2009.05.06 09:45:40
Isten áldjon Titeket!
A szabadság, önkifejezés, viselkedés a templomba, szent helyeken kérdéseivel kapcsolatban többgyerekesként több negatív mint pozitív tapasztalattal rendelkezem.
Véleményem szerint minden eset egyedi. Sok múlik, hogy hol, kikkel, milyen eseményen vagyunk együtt. Isten házában a szentlélek a közösségek által felfokozottabban működik. Nagy csodák helye. A lényeg, hogy a gyermekek is ezt érezzék, Isten szeretetében fürdőzhessenek. A tisztelet tehát szeretetből kell, hogy fakadjon, a viselkedés is. Vagyis ha pl. csendes áhitatba csöppenünk, akkor a gyermekeket segítem megérteni ennek megértésében, aktív részvételére. Mivel a mesén nőtt gyermekek elvarázsolhatók, akkor egy jól felkészített gyermekkel nem lehet nagy gond. A gyermekségből fakadó örömujjongásokat, esetleg szomorúságot, hirtelen érzelemkitöréseket szerintem a közösségeknek el kell fogadni (sőt örülni kellene, mert agyermekben működő Szentlélek jele). A fontos, hogy azok időtartama ne legyen elhúzódóan zavaró. Persze ha a többséget is magával ragadja, akkor beépíthető a templomi eseményekbe pl. énekek számának növelése stb.
Sajnos a felnőttek több okból torzult elvárásai megkeserítik az együttlétek örömét. Sokszor tapasztaltam, hogy "álarcosok" gyülekezete ül a padokban, egymást lesve, kibeszélve, és valóban rombolva a közös istenélmény kialakulását.
Szerencsére vannak kiváló kezdeményezések is, pl. diákmise stb., ami egy jó vezetővel odáig is eljuthat, hogy nem kell különválasztani a korosztályokat. Persze annak előnyei (pl. korosztályok gondjainak megbeszélése stb) is jól kiaknázhatók.
Sajnos a legkisebbek vannak a leginkább kirekesztve a legtöbb helyen.
Sok múlik a hívők egymás és pappal való kapcsolatán. Egy jó közösség szeretettel vezetheti tagjait, életkortól függetlenü. Remélem ezen a téren is kiteljesedhetünk. Örömmel olvasnám pozitív tapasztalataitokat! Szerintetek mit kell tennünk a saját területünkön! Ti mit tettetek?
ige 2009.05.06 15:55:08
@Shine): Igen szerintem is így van. Még annyit hozzáfűznék, hogy a azért nehezebb emberélményeket gyűjteni, mert ez a saját szintünk. Vagyis szűkebb környezetben nem könnyű, és mint írtad, Vele megy csak eredményesen. Az emberi természet torzító hatásait kell levetni ahhoz, hogy menjen, vagyis magadat elfelejteni, csak a másik legyen előtérbe, az Ő segítése a cél. Egoistának nehéz ezt megtenni. Jó iskola ez nekünk, hogy végre alázatossá váljunk.
Istennel kapcsolatban (nem e világból valósága miatt) könnyebb, mert nem félünk, és nem kell tartani hamis itéletétől, biztonságában cselekszünk, és tudjuk, (hitből) minden javunkat szolgálja. Ezt kellene valahogy emberi kapcsolatainkba is bevinni, és végre elhinni, hogy a kudarcok is építenek, kellemetlenségük ellenére. erre a család és szűkebb környezet a legjobb próbaterep. Sajnos sokan a családban is úgy élnek, mintha rosszakaratú emberekkel lennének.
Van tapasztalatom, hogy a családokon belüli jégverem a legnagyobb teher, és megfoszt a legbiztonságosabb földi gyakorlótértől.
Szerintetek mi lehet az oka még, hogy nem csak templomi kérdés, hogy önmagunk lehessünk.
ige 2009.05.07 07:49:09
@aftermodern: kiegészíteném még annyival az általad leírtakat, hogy a csend mellett a templomok garantáltan adnak lehetőségeket (tehát nagyobb százalékban) az egyénnek és az embereknek együtt, az Istennel aló kapcsolatra. Ezen élményeknek csodállatos csendes környezetet biztosítanak a templom, sőt inspirálnak is.

Sajnos ma sok templom csak a mise idején nyitott(nappali felügyeletre nincs ember), ill. napközben nem lehet belépni, mert az ajtót ráccsal helyettesítik, így megfosztanak embereket lehetőségektől. Nekem is szörnyű élményem volt, amikor istennek le akartam tenni fájdalmamat , és ajtóba ütköztem. Fizikai fájdalmat éreztem, hogy ahol szerettem megnyugodni, záródott.
Tegnap este a jezsuiták anyatemplomában egy olasz jezsuita azzal kezdte beszédét, hogy éppen Aquilaban (az a város, ahol rombolt a földrengés) sétált délután, és azon gondolkodott, hogy ebben a helyzetben mit lehetne mondani az embereknek, egyáltalán lehet-e az evangélium…..
ige 2009.04.28 07:35:22
Hűha! rengeteget olvashattam tőletek, köszönöm. Négy gyermekem (17-22)nevelési tapasztalataimat röviden megosztani szeretném.
Sokáig nevelőként, felelős szülőként akartam nevelni. Elolvastam kipróbáltam sokféle dolgot több-kevesebb sikerrel (pedagógusi végzettségem is van).
Az Isten szeretetből fakadó nevelés lett végül a legeredményesebb. Vagyis:
Nem nevelek, növekedünk együtt, mint család és mint egyének.
Szeretettel türelemmel hallgatózni kezdtem, nem osztottam tanácsot és észt. FIGYELVE hallgattam gyermekeimet, nem vágtam szavukba kiigazítás céljából. A legnagyobb "hülyeséget" is komolyan végig hallgattam (ez nehéz, sokszor sírtam vagy nevettem volna). Utána jöttek a kérdések, gondolatébresztések. Mit miért hogyan hol kivel, meddig más megoldások stb) Szóval igazi tervezőműhely lettünk. Ebből alakultak ki a mindenkinek elfogadható tervek, megállapodások. Eleinte sok idő és több önfegyelem kell, fárasztó és macerásnak tűnik. És nincs ennek a módszernek alsó életkori határa, vagyis a még nem beszélő gyereknek is tudó mondani, gyere mutasd, jelezd, és én is jelzek. (persze ekkor én mutatok többet, de életkora emelkedéséval figyelek és kezdem átadni a terepet.
Eredmény: Bizalmunk egymásban nőtt, felelősen tudunk dönteni, elkerültünk egy csomó dolgot, a hirtelen bekövetkező események során is kreatívak, és szerintem kevesebb pofont kapnak tévedéseik miatt.

Szóval ezek dicshimnustok, de bizony amíg ezeket leírhatom, komoly munka van mögötte. Vagyis Istennel jót aratunk a végén. Tele van örömmel, felfedezéssel életünk, és persze nem mindig happy, hiszen feladatok, problémák vannak és lesznek.
ige 2009.05.03 09:18:06
@mig8: Szerintem egy ok van, amikor fizikálisan erőszakkal kötelező a nevelésben fellépni. Ez pedig a beleset és életveszély. Tapasztalatból tudom, hogy a többi esetet meg lehet oldani, csak nem könnyű. Nem ítélem el a kezüket használókat, de tapasztalatból tudom, hogy vannak alternatívák, és ezekre törekedve minimalizálni lehet. Egyébként érdekességként felhívom a figyelemet, hogy a nevelés során a nagyobb gyermekeknél már egyre kevésbé alkalmazzuk, pedig ha belegondoltok (főleg serdülőkorban) bizony lenne ok rá. Persze ebben benne van az is, hogy értelmesebb lesz a lurkó. Persze a legnagyobb (komolyabb következménnyel járó) dolgokat ekkor akarják kipróbálni. Szóval arra akarok kilyukadni, hogy a verés "ideje" már "lejár". Szerintem ebből logikusan fakad, hogy kisebbeknél is lehet alkalmazni mást. Pl. figyelemeltereléssel, gyerek felemelése és elvitele adott helyzetből stb, módok alkalmazása.
Tényként kellene kezelnünk, hogy a gyereknövesztés két fél közös munkája során lesz eredményes, és a győztes-győztes megoldások biztosítják ezt.
Visszaemlékezve gyerekkorom veréseire azt gondolom,
1. az esetek zömében nem tudtam miért kapok ki, 2. ha tudtam nem éreztem jogosnak,
3. jogosság esetében sosem éreztem úgy hogy a tettel arányos
4. Félelmeket, megalázottságot szerettemtől való eltávolodást okozott.
5. sokszor apukám volt a végrehajtó, ennek ellenére rá sosem haragudtam, és felnőtt koromban értetem meg miért tette
6. Apám mindig beszélgetésekkel terelt, így bizalmasom lett.
7. stb
Ti is tudnátok azt hiszem hasonlókat írni (ha nem szerencsésebbek vagytok e- téren)
Ezek után megérthetitek, hogy gyermekeimmel kapcsolatosan igen ritkán alkalmaztam, és akkor is megmondtam, miért legyintem meg.
Nem könnyű szülőnek, nevelőnek lenni! Persze reményt jelentenek az élmények, mosolyok, eredmények.

Tudom, hogy mi papok mindenbe beledumálunk, amihez pedig nincs semmi közünk se’. Íme a példa: most akkor szabad, vagy nem szabad házasságkötés előtt lefeküdni egymással? Van egy rendtársam, aki hosszú ideig Japánban dolgozott, és – egyebek között – jegyesek…..
ige 2009.03.03 10:21:08
@jabbok:
A szexnek nagyon fontos feladata is, hogy az ember elveszítse a szabadságát és a függetlenségét: SZÜKSÉGE lesz a másikra, testi szüksége, mint az ételre-italra.
Erről eszembe jutott, hogy a házasságban ez pont ellenkezően történik, hiszen szabadságban bővölködnek, és nem lesz "szükségük" a másikra, engedik egymásnak hogy örömöt okozhassanak, egy olyan intim területen ami csak kettőjükre és Istenre tartozik. Ez házasság nélkül (Isten nélkül)nem megy.A bibliában gyönyörűen la van írva, hogy a férfi és nő kapcsolata megfelel Isten és egyházának kapcsolatának,TOVÁBBÁ olvashatjuk és érthetjük meg igazán az újszövetségben lévő férfi-nő "szerepeket".
Az Ószövetségeben szerepel, hogy kivel ne lépjenek házasságra ( rokon, azonos nemű, állatok stb) és az is hogy házasság előtt nem ismerhette meg a férfi a nőt, ami történeti források szerint azt jelentette, hogy "no nemi élet". Az is szerepel, hogy házasság kötés után mennyi ideig nem mehet el távolra a férfi, hogy a házasságukban gyönyörködjenek (Ez lehet ma a nászút). A Bibliában olvashatók a házasságtörés és mai szóval válások következményei is. Tehát bőségesen lefedett terület, amit nem is nehéz megtalálni, mert oly sok helyen van szó. Régen is nagy probléma volt ez.
Ha szeretik egymást a felek, akkor a nemi élet nem "életkérdés", fontosabb az egymás megismerése, és máris tudnának törelemmel várni. A sok következmény is visszatató erő lehet, akár a nem hívőknek is. Sokszor utólag látjuk be, milyen veszélyben voltunk, és túlzott kitárulkozásoknak következményei lehetnek. Ezért is van ennyi beteg, torzult személyiség. Nehéz elhordozni ilyen bűnt, ami könnyen megelőzhető, más bűnökhöz képest.

Szóval gyerekeink növelésekor ezen a téren is van bőven teendők, és elég korán, hiszen már a csapból is ez folyik.

Sajnos a világi történések (média, erkölcsi normák torzulása, individualizmus túlzásai, sokféle álláspont egyházi személyektől is stb) nehéz helyzeteket teremtenek a hitben gyengén állókban és a hitetlenekben. Nekünk és gyerekeinket körülvevőknek kellene jó példákkal rendelkeznünk, és nem "Vízivásként", bemutatni életük egyik legmélyebb kapcsolatát.
A házasság mint intézmény értékvesztettsége okoz még egy csomó problémát, ezért vannak melegházasságok, együttélések, vagyis látszatmegoldások, melyek következményei el fognak önteni bennünket. (Ok-okozati összefüggés)
Jezsuita bloggerek Ki a felelős? 2009.04.23 17:58:00
A napokban kaptam egy emailt. Arról szólt, hogy valaki meglepődött, hogy bérmaszülőként nem fogadtak el egy elvált személyt, akinek új kapcsolata van. Mivel elvált, az egyház tanítása szerint nem vállalhatja a feladatot. Ma pedig órán az egyik tanárom, egy teljesen más…..
ige 2009.04.27 12:10:59
A hozzászólásokat olvasva és főleg a felvetés alapján a következőket szeretném megosztani Veletek:
A "Ki a felelős?" kérdés, már a következmények utáni keresgélést sugallja, ami persze fontos, de előbbre kell tekinteni, és ezek a hozzászólásokban is felfedezhetők.
Elsősorban a "jó" kapcsolat kialakítását kell megtanulnunk, és megtanítanunk - főleg a gyermekeknek -. Ezek közül az Istennel való kapcsolatot tenném elsőre, hiszen ez valamiképp az alapja minden továbbinak. Itt ugye mindenki érintett, hiszen a szeretet szerint eljárva cselekszünk, és ezzel kapcsolatban lesznek felelőségeink. A tanulás és tapasztalások révén válunk alkalmassá, hogy barátaink, társaink és később a párválasztásban ezeket hasznosíthassuk, és eljussunk oda, hogy olyan társat választhassunk, akivel együtt Isten még jobb megismerése, megtapasztalása valósulhat meg.
Sajnos ez ritkán valósul meg.
Szerintem a barátok és társak, felkészítők, minden bennünket körülvevő szeretetből fakadó kötelessége észrevételeivel is terelgetni kapcsolatainkat, ahogy a jó pásztor tette juhaival.
Más:
Sosem értettem, hogy a szeretet és megbocsátás hova tűnik a "megbottlottakkal" kapcsolatban. Ezerféle állásponttal találkoztam papok részéről is. Sokszor a válás elkerülhetetelen, pl. agresszív, szenvedélybeteggé váló társ mellett, főleg, ha gyermekek is vannak. Nehéz helyzetben Isten mellett az egyház tagjaitól várnak segítséget ezek az emberek. Sokszor egyedül maradnak, ami a válás után még kirekesztettséggel is járhat. Ezt már felismerte az egyház, de igazán nem rendezett a dolog, főleg szentségekben való részesülés tekintetében. Nehéz és nem szabad ítélkezni, egyedileg kell eldönteni, de mivel a döntést csak Isten hozhatná meg, ezért nyitott az egész.
Az egyház érvénytelenné teheti bizonyos esetekben a szentségi házasságot, de ez tudomásom szerint nem olcsó és hosszú procedúra, ami sokakat visszatart, még ha áldozatok is korábbi tévedéseiknek.
Szerintetek a válás és netán egy újabb - érettebb és megalapozottabb - kapcsolat elváltak esetében a halálos bűnnél is halálosabban értékelendő? Ezt tapasztalom környezetemben. Nem értem, hogy a szeretet törvényének megsértése (pl. bűn) más esetben megbocsájtottnak tekinthető.
Szerintetek nem egy félelem az egész alapja? Arra gondoldok, hogy példát kell mutani, az egyház tekintélyét és szentségeket védeni minden áron.
Isten is így látja nyája egyes eltévedt bárányait és áldozatait?
ige 2009.04.28 07:18:32
@lakaj: szerintem teljesen fölösleges összehasonlítgatni azt, hogy mások mit tartanak a házasságról. A Biblia leírja a lényeget. Nem írja az érvénytelenítést. Ide tartozik szerintem még a bűnbocsánat is, hiszen aki vét, annak kötelezettsége a bűnbánat és persze előtte a dolgok rendezése az érintettek közt. Ezt is olvashatjuk. Ezért nem értem, hogy az Egyház mint intézmény miért rendelkezik ezen felül, sőt kirekesztet, pedig más szerintünk komolyabb pl. gyilkosság esetén megbocsájtást elfogadó. Szerintetek miért alakulhatott ki ez a gyakorlat, és miért épült rá egy egyházi bírósági intézmény?

A környezetemben van aki végigjárta a procedúrát, van aki nem. Igazán egyik tábor sem érti az egészet, hiszen mire erre sor kerül, legtöbbször rendeződnek a dolgok (polgári válás, új életvitelek kialakulnak, sokszor új kapcsolatok).
Legtöbbször az ok, hogy az érintettek újra szentségekben szeretnének részesülni, és pokoli szenvedést élnek át a kirekesztettség miatt. Vajon Isten kirekesztené megbotlottjait?

Kaptam egy mai kiadású könyvet ügyvéd ismerősömtől az egyházi bírósági eljárásáról. Hasonló tárgyalásos procedúra, tanúk meghallgatása és a legelrettentőbb a szexuális élet sokrétű taglalása. Szóval a legintimebb dolgok, amik sokszor a gyóntatószékben sem hangzanak el.
Persze mondhatnánk, hogy a házassági tanácsadáson ezt is ismertetni kellene. lehet, hogy jobban vigyáznának a felek második legfontosabb kapcsolatukra, ha más nem az elrettentés miatt, félelemből.
Az egyháznak (vagyis egymásnak MI is!) lenne teendője, hogy a házasságokat "utógondozza" , vagyis rendszeresen terelgetné és növelné, segítené a párok ismereteit, tulajdonságait. Igen, kevés ilyenről hallani, de azért van pl. házas hétvégék pároknak. Szerintetek Ti is ki tudnátok alakítani környezetetekben, ill. kezdeményezni tudnátok?

Miközben ezeket a sorokat írom egy Buddha szobor ül csendben, mélységes békében mellettem. Ebben az információ-dömpingben, amikor még a "no news is bad news"-ként van feltüntetve, olyan jó érzés rátekinteni a Megvilágosodott békés arcára, elmerülni rendületlen…..
„Egyre valószínűbb, hogy a dolgozók győznek Egerben” – olvasom. Úgy hangzik, mint valami győzelmi jelentés a munka frontjáról az ötvenes években. Már csak az hiányzik, hogy a munkásosztály vasökle lecsapjon a nagytőkére. Pedig ez a diadalittas jelentés a…..
ige 2009.04.09 12:32:14
@saintlouisdefrance: Úgy látszik megint nem jöttek be a számítások, és a történelem ismétli önmagát: "átjátszanak" céget magánba, azok nem megfelelően gazdálkodnak, ezekután általában még kimentik a menthetőt (saját maguknak) és utána visszakerülnek a dolgok az önkormányzatok kezébe, persze "cafatokban", amivel nehéz bármit is kezdeni. Persze felelős nincs. És a korábbi történésekből sem tanult senki. Ez a VEGETÁLÁS, és aki tudatosan alkalmazza eme módszert biztos nem szeret a pénzen kívül semmit (bálváyimádás).
Érdekes, de a családok régen nem így működtek, (valami tarcsi midig volt a cihában, vagy jóakaraó, aki pár falat kajával segített). Ma már a családok zöme is kezd hasonlóan gazdálkodni a cégekhez, csokhogy a következményeket is nekik kell viselni, és ez óriái különbség. A legszomorúbb, hogy a magánba menetel előtt senki nem kér garanciát, vészhelyzetekre tervet stb, és tönkremenetel esetén nincs felelősség, következmény.
Borzasztó belegondolni, hogy pl. egy egykeresős család nem kap bért. "ÉLJEN" a nyomor?!
ige 2009.04.14 13:56:51
@Kitalátor feljegyzete: Igazad van, no de majd MOST, a BAJNAI és Tsa Co. rácáfolhatnak. Kíváncsi vagyok, hogy ugyanazon módszerekben gondolkodnak továbbra is - ez már túlzottan látható, illene újból ködösebb úton járni - a kevesek zsebeit tovább tömögetni, (bár nem tudom kiömlő. szakadozó zsebeikből merre csordítják "feleslegeiket"). Éljen a SZUPEREGOIZMUS!

Egyet elfelejtenek! Unókáikat szivatják, mert ugye egyszer fenn, egyszer lenn, Illetve ki mit főzött egye meg. Ez sajnos bennünket nem vígasztal.
Jezsuita bloggerek Húsvéthetfű 2009.04.14 09:04:00
Hej, ma reggel es korán felkelék, met hallom eccer az iskoláját, valami olyan recsegés-ropogás ember, mondom emmi, há’ nem-e hogy a hajnal hasadt, ember... Na valahogy egy cseppet visszaaludnék, há’ akkora ásítozás ember, hogy esment felébredek, mondom az istálaját, még…..
A Virágvasárnap nyitja meg a nagyhetet... Ekkor vonul be Jézus Jeruzsálembe... Éljenző tömeg fogadja, pálmaágak, köntösök terülnek eléje... Az ünnepre felvonult nép így fogadja Jézust... És mi történik alig egy héten belül? Ugyanaz a nép azt kiáltja: Keresztre vele!…..
ige 2009.04.07 15:04:57
@északi szél: megragadtak gondolataid, és az jutott eszembe, hogy csupán a meggyőződés kevés. A jelen helyzet is bizonyítja. Hit kell , ami magában foglalja a bizalmat, tudást- igazságról- és a tapasztalatokon alapuló meggyőződést. Isten és szeretetéből, kegyelméből fakadó hit nem vihet senkit "tömeges randalírozásokhoz"
ige 2009.04.09 09:15:55
@északi szél: Az általad idézett szabály általánosan igaz, hiszen egy torzult személyiségű ember sokszor magának is rosszat akar, amivel tisztában is van.
A "szuperegó" szerintem is torzult, és amit írtál, azt tapasztalom én is. Istentől elszakadozik, és ezáltal egy csomó terhet rak saját magára, ami megfullasztja.
Tanácsot adni annak aki nem kér, vagy úgy látom nem fogadóképes, nem érdemes. Jézus profi " isteni" módon végezte, amit csodállok, és bizony azt a példát szeretném sokszor követni. Vigasztal az, hogy az igében olvastam, mindent szükségünk szerint megkapunk. Sokszor bajban vagyok, hogy Isten a másik emberrel kapcsolatosan mikor ad arra "feladatot", hogy rajtam keresztül elindulhasson nála valami. Te ezzel hogy vagy? Korábban kéretlenül is osztottam tanácsot, ma már igen ritkán. Arra jöttem rá - és tudatosan alkalmazom - hogy előszőr meg kell hallgatni a másikat, utáni sokat kérdezni, és ezek után soszor "magától" elindul a változás. Ezt követően érdeklődésemmel megerősítem a másikban azt, hogy elindult, és tartson ki. Néha tapasztalataimat mondom el, de ítéletek, nélkül. Én sem szeretem az ész osztást, az egyéni felfedezés izgalmasabb, kreatívabb, és belőlről fakadő, ami egyéni megoldásokhoz vezet, Ezekben gyönyörködni igen jó, talán Isten is ezt látta sokszor teremtményeiben. Mi arről a vélemény, tapasztalat?
ige 2009.04.12 14:46:25
@északi szél: az a kérdésem, hogy a "saját kútfő"-d nem Istentől fakad-é?
Nem könnyű eszköz lenni Istennél, hiszen egy csomó olyan lemondást, ráhagyatkozást jelent, amit sokszor egód miatt nem tennél. Ezen én próbálok változtatni és beengedtem életembe a KÍSÉRLETEZÉST, ami Isten működtet. Ennek lényege, hogy olyan dolgokat megengedek Istennel működni , amit magamtól nem tennék. Vagyis Istenre hagyatkozva, No most aztán mi lesz ebből, ha rá hagyatkozom és imádkozom, hogy meghalljam Őt, hol kell balra, jobbra, vagy egyenesen menni. Érdekes dolgokat tapasztalok. Persze sokat fohászkodom, hogy a Sátán ne férkőzzön a felfedezésbe. Nem könnyű, de hihetetlen dolgokat művel.
Mennyiben változott a világ az elmúlt kettőezer évben? Ha a szemmel látható dolgokat tekintjük, akkor sokmindenben. Ha viszont azt nézzük, hogy változott-e az emberi természet, akkor azóta mindenütt ugyanoda lyukadunk ki, ugyanazokat a dolgokat tesszük, hasonlóképp reagálunk. A…..
ige 2009.04.09 09:34:40
@cziczmiczpindur: Remélem nem értettelek félre. A követlezőket gondolo: A teremtéstől kezdve Isten különös gonddal figyel teremtményeire. Üzeneteit, ezer formában sugározza felénk. Erre példák a próféták, akik népeknek, de személyeknek is prófétáltak, majd Jézus személyes jelenléte. Vagyis a lényeg szerintem a KAPCSOLAT, aminek fenntartását ezer módon műveli Isten. A prófétaság ajándék, így ma is működik. Persze igaz lehet a mondás "senki nem lehet próféta saját hazájában".
Nemrég említettem, hogy kölcsön kérem Dr. Csernus Imre A nő című könyvét. Megtörtént... Most olvasom, még teljes véleményt nem formálhatok, de eddig reális az, amiről beszél... De ha teljesen olvastam volna már, akkor is azt az utat választottam volna, amit így is... Megkértem…..
ige 2009.04.07 14:43:26
@homo secuiens secuiens: úgy látszik félreérthető voltam. Nem zártam ki a kettőt. Családom is és én is fordultam pszichológushoz, sőt tanultam is, így semmiképp nincs róla rossz véleményem. Életemben a legnagyobb változást azonban az Igében megértettek hoztak. Az egyik pszichológusom mindent a szexuális életemből akart levezetni, és "két zsák" bogyóval akart gyógyítani. A másik, miután közöltem, hogy csak gyógyteákat használok tiszteletben tartotta, és a teszetek után közölte, nincs semmi bajom, de gyógyszer kellene. No ekkor otthagytam és erre jött pár év után a Biblia, ahol végre segítséget kaptam. Kisgyerekemen segítettek, és hálás vagyok érte. Isten útjai kifürkészhetetlenek?
Felicitásszal egyetértek, hogy a trágárság, megalázásal kiegészítve nem nagyon fér össze a szeretettel.
zzzsuzsa látod jól a helyzetet. Akik igen mélyen vannak, azoknak ez a stílus bejöhet, sőt szerintem olyan elhynyagoltak, hogy elindulásukhoz szinte bármilyen segítség lehetőséget ad. Szerintetek?
ige 2009.04.08 13:06:23
@zzzsuzsa: Hát igen fontos a segítő személye, tudásával, tapasztalatával szeretetével együtt. Lényeg, hogy felébressze a "paciens" mélységeiből fakadó, akaratát aváltozásar. Ne félelemből lépjen, mert az döglött ló. A gyereknevelés, illetve növesztés is akkor eredményes.Persze egyénileg választva a módszert, mert érzékenyeknek sokszor elég egy pillantás.
ige 2009.04.09 09:21:43
@zzzsuzsa: Lehet, hogy ezek után elolvasom? Csk azt sajnálom, olyan piszkosul drága ez a könyv.
Összehasonlításul, - ha megengeded - a Biblia hozzáférhetőbb, megvéve is olcsóbb (kivéve a díszpéldányokat), vagyis megint arra a kérdésemre jutok, hogy kell-e egyáltalán nekünk ilyen sok könyv. Az biztos, hogy sokat lehetne szelektálni, és az is, hogy mindenkinek más-más könyv segíthet épüléseiben.
Egy fiatalasszonytól hallottam, hogy a kislányát valamelyik mese kapcsán egyszerre csak foglalkoztatni kezdte a bűn kérdése. Jó anyuka lévén türelmesen leült átbeszélgetni vele ezt a témát – az ő szintjén. A mesék példáján arra akart rávilágítani, hogy nem vagyunk…..
ige 2009.04.02 13:20:37
@filosz: Nagyon örültem írásodnak, köszönöm. Megemlítetted azokat a kérdéseket, amikre én sem találok egyértelmű választ - és úgy látom a résztvevők sem - , bár ezek másoknak is fontosak. Sokszor a "Homályos tükör"-rel vígasztalom magam, úgy látszik ez is érvényes ide.
Bizony többször nekirugaszkodtam a vitázók hozzászólásainak megértéséhez. Nem volt egyszerű, vagyis ez is érzékeltette a téma súlyát.
Remélem pár év múlva újra összecsapnak a vélemények, hátha Isten ad egy kis felvilágosítást! imádkozom ezért!
A csata hevében felderengő humor és kitérések tökéletesen lettek időzítve!
Isten áldása legyen Veletek!
Ma egy érdekes összejövetelre csöppentem. A hallottak ébresztették gondolataimat, amelyeket most megosztok veletek, de nem több ez egy hangosan gondolkodásnál… Nyugaton egész komoly kérdés majd minden országban a születések számának csökkenése… Ez szép…..
ige 2009.04.01 08:17:20
@Felicitasz: Igen, igazad van, a világban ezeket éljük meg. Sokszor nem vállalnak gyermeket, pedig tehetnék, sokan viszont vállalnak és nem bírják, sokan "piaci" érdekekből vezéreltek. Szóval ezért írtam korábban, hogy egyénileg, sok szempont szerint kell dönteni, és az egyháztól nem várható el mindenkire érvényes megoldás. Az egyház (katolikust ismerem) sokszor a jó szándéktól vezérelve túlzottan kész "recepteket" ad, hogy segítsen híveinek, de tapasztalatom szerint az emberek zöme ezeket "szentírásnak" veszi, és gyakorlatilag mereven próbál ezek szerint élni. Sok testvérem szenved, mert nem mer Istenre hagyatkozni, ha meg ezt teszi, felmerül benne, hogy nem engedelmes, ami lelkiisnmeret-fúrdalást bűntudatot okoz. Ezeket valós problémaként írom, nem rossz szándékkal. Ezért kínlódnak sokan a fogamzásgátlással kapcsolatban, és ezért is születnek meg olyan szívből nem kívánt kívánt "kötelesség" gyerekek. Ők pedíg ezt sokszor érzik, és ebből fakadóan problémákkal küszködhetnek, ami az Ő gyerekvállalási kedvüket is befolyásolja.
Isten kegyelme segítsen a döntésben, tanácsadásban!
ige 2009.04.02 10:11:24
@filosz: A tervezés a hívő ember feladata is, ebben nincs különbség. A lényeg, hogy a hívő a tervezéséhez is Istennel kialakított kapcsolatát is bevonja, mint mondjuk Te egy szakértőt.
A Biblia leírja a szexualitással kapcsolatos álláspontját, amely az örömszerzést is tartalmazza. Benne vanpéldául, hogy a házasságkötés után egy évig a férfi nem mehet távol feleségétől, hogy egymásban kedvüket lelhessék. Az önmegtartóztatást csak a tisztulási időkre írja le, tehát a nem hívőkkel azonosan vélekedik. Fogamzásgátlásról nincs benne szó, hiszen amikor íródott nagy szükség volt a gyarapodásra, mert sok gyermek meghalt, és nem élt ennyi ember a füldön (legalábbis a választott népre ez igaz). Az élet védelme hangsúlyozott, ami ma is az irányadó, és véleményem szerint a hívőknek is szempont a fogamzásgátláshoz. A józan ész és a bizalom szembenállása csak egyesek ill. egyes "korhullámok" ítélete. Nem így működik a dolog. Az igazán hívő embereknél Isten jelenléte összhangot teremt. Józan ész sem létezik Isten nélkül. Az ismereteken és tapasztalatokon alapuló események, történések, cselekedetek bizalmat, és ebből következően hitet ad. Talán egy kicsit segítettem Neked, hogy mi minden van a dolgok mögött, és ha megértés szándékával olvasod, akkor rájöhetsz, miért írtuk le véleményünket.
ige 2009.04.02 12:05:02
@filosz: Tényleg vágod, nem akartalak megsérteni, de ezt nem tudtam, azért írtam. Bocsi!
A biológiai korlátozáshoz annyit: Igen tervezünk dolgokat, de Te is tapasztalhattad a mondást "Ember tervez, Isten végez", vagyis nem mindig valósul meg a terv. Akkor jön az újabb tervezés, bevonva az újabb dolgokat, majd döntések. Ezért ekkor kap nagyobb értelmet az idézett rész. Biztos Te is tapasztaltad, hogy ha megváltozott a "felállás" és Te beleegyeztél, akkor sokszor hihetetlennek tűnő módon, de megvalósultak azok, amikben nem hittél.
Vagyis lehetséges utak:
1. Jól terveztél
2. Alulterveztél, és többre lettél képes, ami bebizonyosodott (Ő tökéletesen ismer)
3. Felülterveztél, ezért újra indítod a tervezést, döntést, ami megint tovább vezethet. Szóval a lényeg, hogy legyen erőd és kitartásod törekedni arra, hogy megoldást keress, ha nem megy. Biztos tapasztaltad, hogy ha önerődből nem megy, akkor is vannak még lehetőségek, pl. segítséget kérsz, vagy kapsz. Számtalan példa van, egyik témába illő pl. hogy ha egy nem tervezett gyerek és megszületik.van ismerős, akik megtartották és megy a szekér, örülnek döntésüknek, pedig sok nehézségük van. Kéretlenül is, de sokan segítjük őt. És van olyan aki dönt, hogy nem bírja a vállaltnak hitt gyermeket, az örökbe adhatja, vagy nevelőszülőknek, és stb variációk, de élet kioltása nélkül.
Illetve a másik eset: Van aki úgy érezte nem vállalja ikreit, elvetette, azóta lelkiismeretfurdalás gyötri. (Lehet hogy vannak akiket nem, de nem ezt látom általában).
Ezekkel azt érzékelteteném megint, hogy az idézett sorok tartalma érvényes, sokszor inkább az a tény, hogy nem ismerjük fel, vagy tagadásával igazolni akarunk valamit. Lehet kísérletezni, feltételezve az érvényes ill. érvénytelen voltát. A hit meggyőződésen alapul többek között (Ismeret, tapsztalat, is kell hozzá, Istenhithez pedig az Isten kegyelme is), vagyis kellő kísérletezés után bízhatsz és hihetsz tapasztalatod eredményében.
Isten Áldjon!
Jezsuita bloggerek Hatalombitorlás 2009.03.29 12:00:00
A demokrácia lényege, hogy az ország valós helyzetéről tájékozott polgárok szabadon választhassanak és olyan politikai erőt bízzanak meg a vezetéssel, akitől remélhetik, hogy a hatalmat az egész közösség jóléte érdekében fogja gyakorolni. Legalább 2006-óta erős kételyeink lehetnek abban, hogy nálunk…..
Jezsuita bloggerek Apák haza!?? 2009.03.20 23:59:00
Nemrégiben a Népszabadság hasábjain értesülhettünk arról, hogy az EU kötelezővé tenné, hogy a GYES vagy a GYED idejéből néhány hónapot az apa vegyen igénybe. Ha így lesz, akkor mi sem térhetünk ki előle – teszi hozzá az illetékes elvtársnő. Az első kérdés, ami felmerült bennem, hogy ugyan már miért…..
Ma délelőtt korábban indultam az egyetemre, fénymásolnom kellett még egy s mást... Ma újra szembesültem azzal, amivel minden nap, Róma bármely pontján találkozhat az ember, és azt gondolom, nemcsak ma, hanem Szent Ignác idejében is így lehetett, amint az a jezsuiták akkori…..
ige 2009.03.20 08:16:43
@bölcsésztanár: Sajnos többszörösen tapasztaltam, tapasztalom családomban azt, amit leírtál. A közvetlen családom megsínylette, és ezért -lehet hogy elítélitek - de sorsára hagytam társamat, esély adva neki a fordulatra. Mentettem, ami menthető, és képzeljétek, jót tettem Vele, de azóta sem tudom, Isten mit gondol tettemről.
Másik családtagom szerencsére nem a nap 24 órájában van velünk - illetve inkább a piával -. Ezek a "betegek" ezerszeresen terheltek, és nem dönthetem el, hogy teljesen döntésképtelenek, mert ha a italról van szó mindig (agytalanul is) mellette voksolnak. Ez a bálványuk, életüket is képesek ezért feláldozni.

kis_csirke! Írtad tetted. Igen, ennyit tehetünk, de ez is csak Isten segítségével megy végbe. Ezerszer eldöntöttem, vége, többször nem segítek (bepisil, kakil, nem akarom hogy a gyerekek még átéljék azt, amitől szabadultak, csak mástól). nagyon nehéz, és Isten nélkül nem megy. Sokszor a gyerekek megjegyzései térítenek el a teljes elfordulástól. Szóval nehéz ez az egész. Sokszor az adott pillanat és persze Isten jelenléte dönti el cselekvéseinket.
Nehezen írtam le ezeket, de célom az, hogy amit bölcsésztanár írt kiegészítsem, és érzékeljétek Isten szeretetének működését. Ne féljetek ha elesetteken kell segíteni, és a pénz ide édes-kevés. Széleskörben kell összefogni, szakemberekhez is el lehet vezetni embereket, vagy kitisztítani utálatos sebeiket.

Áldott legyen az Úr!

ige 2009.03.20 10:50:07
@homo secuiens secuiens: A szervezeteket emelted ki. Igen, nagyon fontos, de csak azután, ha mi megtettük a tőlünk telhetőt és keveseknek bizonyultunk, és nem akarjuk, hogy testvérünk elveszen. Valahogy összefoglalva Így gondolom:

1. Tedd meg amit tehetsz, és ha nincs eredmény
2. fordulj másokhoz, és kérd segítségüket, majd
3. forduljatok szakemberekhez, és persze folyamatosan kérjük OIsten kegyelmét.

Sajnos van amikor a szervezetek szakemberei sem tudnak sokat tenni.
ige 2009.03.20 10:52:24
@esősévszak: Köszönöm soraidat, és bízom Isten kegyelmében, szeretetében
Érti-e Isten a viccet, és ha igen, mekkorát nevet rajta? Ha meg ez a kérdés eleve röhej, akkor a kérdés félig már meg is van oldva. Ugyanakkor sokat mond a kérdés feltevőiről az, hogy a kérdést hogyan közelítik meg. Érdekes cikket olvastam a Guardianban, miszerint száz meg száz…..
ige 2009.03.19 12:28:57
@Dr. szpahi: Jézussal kapcsolatban sehol sem olvashatunk olyan heves örömöt, mint ami az életben sokszor megnyilvánul, ez nekem is feltűnt. Úgy gondoltam, hogy a szélsőséges érzelmek távol álltak Tőle. Ennek azért ellentmond a szenvedése, mert bizony emberként rettentően megviselte. Ti értitek ezt? Az lehet talán, hogy a Biblia tanítása a lényeget akarja velünk láttatni, és ennek fényében írja le Jézus érzelemmegnyilvánulásait is. Gondoljatok arra, amikor a templomban haragra gerjedt, és kiűzte a kufárokat.
Érdekes de a pozitív érzelmek (hevességet tekintve) nincsenek hasonlóképp leírva. Valahogy higgadtság állapotában látom a megjelenő örömöt. Szerintetek ez miért van?
Így, a Nagyböjt elején a napi szentírási részek hemzsegnek a vészjósló jelenetektől. Általában két választási lehetőségünk van: választani azt, hogy "jófiúk/lányok" leszünk és akkor nekünk hosszú távon nagyon jó lesz, vagy pedig törődünk a rövid távú…..
Atyám, / Reád hagyatkozom, / tedd velem, ami Neked tetszik. / Bármit teszel is velem, / megköszönöm. / Kész vagyok mindenre, / elfogadok mindent, / csak akaratod teljesedjék bennem / és minden teremtményedben. / Semmi mást nem óhajtok, Istenem! / Kezedbe ajánlom lelkemet, / Neked adom,…..
ige 2009.03.17 08:35:12
@hatarszel: szeretnélek megkérni, hogy
1. Imádkozz, és kérj, mert kérésed meghallgatásra kerül, és teljesül
2. Légy kedves mások felé, mert akkor ezen kívánságod akár egy visszamosolyban is teljeül, vagyis tapasztalod a közösséget.
Csak Te tehetsz róla, ha begubózol, megfosztod magad a lehetőségektől. Lehet hogy túl nagy fába akarod vágni a fejszédet, és a kis lehetőségek elröppennek melletted, melyek a tartós közösségi kapcsolatok alapjai lehetnek? Ezt is fel kell építeni. Ne akarj mindjárt tökéletest, ezért tenni kell.
Istennel semmi sem lehetetlen, tehát most vágj bele, akár egy kis dicsőitő imával kezdve.
ige 2009.03.18 14:30:57
@pacsy: A Bibliában le van írva, hogy mindent megkapunk, amire szükségünk van, ezért írtam, hogy kérésünk meghallgatásra kerül és teljesül. Vagyis nem írtam le mire alapoztam kijelentésem, ezért úgy látszik félreérthettél.
Nem célom tanácsot adni, és magabiztos ítéletet sem teszek, buzdítani szerettem volna csupán.
A begubózást illetően tapasztalatot írtam le, vagyis azt, hogy egy döntés eredményeként láttam, éltem meg. (Persze a döntést sok minden eredményezheti)
Tudom, hogy "máris minden meg van oldva" nem létezik.
A lelki életben Istenre támaszkodva bíznunk kellene (célszerű , ha finoman fogalmazok), hogy a fő cél felé megyünk (Örök élet) . Azért írtam gondolataimat, hogy optimizmust csepegtessek, mert volt amikor én is elég nehezen hittem el, hogy ami a Bibliában van az a mérce, és nem szabad kishitűnek lennem. (Erről szól életem fő része).
Köszönöm amit leírtál, mert segít, hogy pontosabban és finomabban fogalmazzak, és megőrizzem alázatom.