Regisztráció Blogot indítok
Adatok
ghegedu

4 bejegyzést írt és 17 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A katolikus egyház létszáma, ha kis mértékben is, de évről évre növekszik – adják hírül a hivatalos vatikáni források –, ám fokozatosan elmozdulás történik a „perifériák” irányába. Európa folyamatosan veszít a jelentőségéből, a legdinamikusabb növekedés pedig Afrikában figyelhető meg. A…..
ghegedu 2018.10.04 13:00:31
@Satori: Kedves Satori ! Címszavakba szedem, mert ezek a témák külön-külön is túl hosszúak lennének.
1.) Én sajnos belülről is látom a Katolikus Egyházat, ráadáaul elég sokfélét (egészen más a Lehel téri templom, más a Mikszáth Kálmán téri és a Váci úti plébánia, vagy az óbuai Péter Pál, de más a Római Riport, vagy Erdős Péter média megnyilatkozásai is...) Bár ez nem feltétlenül baj, de
2.) Ez éppen ezért egyáltalán nem ideológikus, hanem éppen hogy pragmatikus észelés, mert
3.) mindegyik távol áll az én ősegyház képemtől, úgyhogy ennek számomra nincs köze a médiához.
4.) Addig, amíg az Egyházban nagyobb vihart kavar Ferenc pápa elváltak áldozásával kapcsolatos ajánlása, vagy a félmeztelen buddhista jezsuita tánca egy templomban, mint bármely szociális kérdés a világban, addig ezt nehéz lenne a médiára fogni. A szentbeszédek pedig sajnos önmagukért beszélnek...
5.) Nem nagyon értem, hogy a communio kérdése hogy kapcsolódik a témához, de én is abban hiszek, amit leírt, ráadásul ebben a témakörben a II.vatikáni zsinat - utóbb meglehetősen el elszabotált - ajánlása is erről szólt, legalábbis az én értelmezésemben (párbeszéd minden jó akaratú emberrel...).
6.) A múltkoriban elfelejtettem arra is reagálni, hogy az egyház tagjai azért mégiscsak azért váltak "gazdasági ügyvivőkké", mert az egyház Nagy Károly óta biztosan, formailag is államszervező erővé vált. Ha úgy tetszik köizgazgatási szerepet vállalt, cserébe államvallás státuszt kapott. Úgyhogy ez egy olyan hátrány, ami egykoron azért az egyház európai elterjedését szolgálta. Sajnos ezen a 19-20. századi szekularizáció sem segített. És itt akkor vissza is kanyarodhatunk ahhoz a kérdéshez, hogy az egyház a hívek egyháza, vagy a papoké. É nekem mindegy, hogy a vallásom államvallás-e vagy sem...
A viharos életet élő, iskolázatlan, de sokat olvasó és tanulatlansága ellenére is elsősorban latinul, de (kasztíliai) spanyolul, valamint portugálul is kiválóan beszélő és író genovai takács fia monomániásan és élete vége felé egyre inkább az „isteni kiválasztott”…..
ghegedu 2016.11.13 07:09:14
A karib szigeti indiánok kiírtásáról elég pontos képünk lehet a szemtanú magyarul is elérhető munkájából (Bartolomé de las Casas: Rövid beszámoló az Indiák elpusztításáról, Kairosz Kiadó - 1999).
Ezzel együtt kétségtelen tény, hogy a közép-amerikai térségben az őslakosság lélekszámának 50-80 év alatti - egyesek szerint - 80-90 %-os csökkenésében meghatározó szerepe volt a járványos betegségeknek. És erre egyre többen hivatkoznak is, ezzel is eliminálva a "fehér ember" felelősségét. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy a betegségek terjedésében is nagy szerepe volt a hódítóknak: sok helyen összeterelték (összezárták) az őslakosokat, egyáltalán nem foglalkoztak a kezeléssel (az áldozatok között fehérként többnyire csak szerzeteseket azonosítottak), a kényszermunka előírásával nemcsak fizikailag gyengítették le őket, hanem a korábbi termelési (ellátási) közösségeket is tönkretették (alultápláltság), a hódítás kétségtelenül rombolta le az indiánok életkedvét, ami nemcsak az öngyilkosságok számát növelte, és gyógyulási hajlandóságukat törte meg, hanem a szaporodási kedvet is jelentősen visszavette, stb.-stb. (ezzel a kérdéskörrel sokat foglalkozik Las Casas is). A járvány fontos tényező, és már a fehérek érkezése előtt is pusztított (lásd inkák Pizarro érkezése előtt), de igazából akkor terjed el, amikor a fehérek átveszik az irányítást és szétverik a helyi közösségeket...
Azt pedig, hogy ki és mennyiben járult hozzá személyesen az irtóhadjáratokhoz és ezek közül kit érdemes kiemelni, ebbe nem nagyon érdemes belemenni: volt is katolikus spanyol, portugál és német, majd puritán angol és protestáns német, holland és dán egyaránt. Egyik sem volt jobb a másiknál (és itt tisztelet a kivételeknek, mint pl. a hugenotta franciák egyes csoportjai, lásd pl.: Jean de Léry utazása Brazília földjére 1557, Táncsics Könyvkiadó - 1964).
A kereszténység -- minden ellenkező hír dacára -- az individualizmus vallása. Akinek nem vagyok elég jó autoritás ahhoz, hogy ezt elhiggye, olvassa a nagyszerű Molnár Tamást (A hatalom két arca: politikum…..
ghegedu 2015.08.16 17:18:25
Szerintem nagyon jó levezetés, de a végkövetkeztetés hibás. A vallásos hitnek egyszerűen nem lehet köze a politikához. "Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást! Ahogyan én szerettelek titeket, nektek is úgy kell szeretnetek egymást! Arról ismeri majd fel mindenki, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást.” (János 13:34-35)
A politika pedig az érdekek harca, az felülírja a szeretetet. A hit éppen azért haladja meg a világi fertőt, mert "Az én országom nem ebből a világból való." (János 18:36) Ezért tévedés a katolikus egyház majd 1.500 éves világi hatalmi törekvése is, ami rengeteg kárt okozott a keresztény vallásnak. Egy szeretet vallás csak a gyengéket védheti és legfeljebb jó pédával szolgálhat, de nincs köze erkölcshöz, műveltséghez, oktatáshoz, vagy bármely civilizációhoz. A gyengék védelmében pedig egyetlen célt tűzhet ki maga elé: minden egyén számára biztosítani kell az üdvözítő hit elérésének lehetőségét (és az ehhez szükséges egyéni szabadságjogokat, valamint a megélhetés lehetőségét). Az összes többi érdek, erőszak és önzés. A politikának is gondoskodnia kell a tömegekről (gazdaságról, egészségügyről, haderőről, oktatásról, stb.), de ez messze túlmutat a hit keretein, amit egy egyház felelősen felvállalhat. Éppen ezért van jó politika és rossz politika, de a hitnek akkor is mindig (ha valóban teljességgel individuális is) csak az embertársaival szabad foglalkoznia és nem politikát (pláne nem pártokat és politikusokat) támogat, hanem minden jó ügyet szolgál (ami belefér az erkölcsébe, a neveltetésébe, a műveltségébe ás anyagi kereteibe, persze lehetőség szerint azon túl is).
Éppen ma 100 éve, hogy átadták rendeltetésének a XX. század elejének kiemelkedően legnagyobb műszaki alkotását. A csatorna tervezésének és kivitelezésének története már önmagában is egy 350-400 éves álom, majd negyven év alatt sok-sok kínnal és szenvedéssel kalandos…..
Múlt-kor Végzetes mexikói kaland 2014.06.18 16:24:25
„Mindenkinek megbocsátok, nekem is bocsásson meg mindenki! Kiontott vérem szolgálja az ország javát! Éljen Mexikó! Éljen a függetlenség!” – hangzottak 1867. június 19-én Habsburg Miksa mexikói császár utolsó szavai, mielőtt a köztársaságpárti kivégzőosztag a Queretaro…..
1. Kolumbusz Kristóf 2. Vasco Núñez de Balboa I. (Tudor) Erzsébet Izabella és Ferdinánd Ferdinand Magellán Sir Francis Drake Amerigo Vespucci Panama történelme William Shakespeare Bartolomé de las Casas 3. A Panama-csatorna Sir Thomas More I/V. (Habsburg)…..
Vasco Núñez de Balboa a portugál határ közelében, Jerez de los Caballerosban (Badajoz tartomány, Spanyolország) született nemesi családban. A város abban a meglehetősen szegény és tengertől elzárt, főként mezőgazdaságáról ismerhető Extremadura nevű autonóm régióban van,…..
...akkor a maják tévedtek. Úgyhogy azt javaslom, irány a maják földje, a Yucatán-félsziget! A legnépszerűbb, legtöbb turista által látogatott helyeket most hagyjuk - ismerkedjünk meg inkább a kevésbé népszerű, de nem kevésbé érdekes helyekkel. 10 tömegturizmustól mentes maja…..
Szerda este a szervezett megmozdulás lezárultával a tömeg nem oszlott fel, hanem spontán tüntetés jelleggel a Lánchídra ment (1986. március 15, megvan?). Az eddig a tüntetőkkel, még a spontán szakaszban is együttműködő rendőrség innen több fiatalt bekasztlizott, bevitték őket…..
Tessék kitalálni, mi a közös a következő sajtóorgánumokban és televíziókban: Tv2, RTL Klub, Hír Tv, ATV, Reuters Wall Street Journal, New York Times, HVG, Origo és Index? Az, hogy mind alaposan beszámolt a budapesti diáktüntetésekről. A köztévé velük szemben annyira azért nem…..
A Viasat továbbra is számít a magyar sorozatfüggő társadalomra, és a Halottnak a csók után egy újabb sorozatnak is itt, a neten keres címet, éljen a webkettes életérzés. Adott egy középiskolás amerikaifutball-csapatról, annak játékosairól és edzőjéről, no meg az egész…..
ghegedu 2009.02.27 09:50:12
ghegedu 2009.02.27 11:02:04
ghegedu 2009.02.27 11:17:30