Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Assa

0 bejegyzést írt és 9 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2009.02.24. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Malfoy Kihívás Néma hangok - lázadás módra 2012.12.11 19:00:00
Kedves Olvasók!Fogadjátok sok szeretettel a mai történetet.CÍM: Minden este, pontban hétkorCSAPAT: LázadóKULCS: néma hangokJOGOK: J. K. RowlingéiMŰFAJ: angstFIGYELMEZTETÉSEK: -KORHATÁR: 12TARTALOM: Scorpius nyara nem alakul túl fényesen, hála Luciusnak. És Lucius nyara sem alakul…..
Assa 2012.12.29 16:12:01
Tudom, későn válaszolok - a karácsony közbeszólt. (De azért mégiscsak válaszolok, hátha még megtalálják azok, akiknek szól.)

Natara:
Örülök, hogy sikerült meglepetést okoznom a merengős megoldással, féltem, hogy nemcsak gyanúsak a szülőkkel való jelenetek, hanem kitalálható már jóval a vége előtt, miről is van szó valójában.
Történeten belül tényleg hirtelennek tűnhet, hogy Lucius megváltoztatja a döntését, de ők ketten Scorpiusszal már elég régóta játsszák ezt a "játékot", és Lucius is érzi, hogy így nem jó, nem haladnak sehova. Aztán egyszer csak rá kell döbbennie, hogy Scorpius egy meglehetősen fontos dolgot eltitkolt előle, és valószínűleg jó régóta titkolja az egész Nick-ügyet, ez pedig megrendíti.
Scorpius hosszú ideje műveli az emlékutazgatást, és elég jól kiismeri már magát az emlékekben, általában olyanokat is választ, ahol keveset beszélnek a szülei és viszonylag semleges dolgokat mondanak, olyasmit, ami nem utal egy adott témára; ezért képes úgy alakítani a saját mondókáját, hogy igazodjon az övékhez. Így próbálja erősíteni az illúziót. Gondoltam rá, hogy beleírom, hogyan halt meg Draco és Astoria, de úgy éreztem a módnak tulajdonképpen nincs jelentősége, és nem is illett sehova. A történet sok pontján túl korai lett volna, aztán meg kilógott.
Nagyon örülök, hogy a hibák ellenére tetszett a történet, és köszönöm a pontokat. :-)

kyraper:
Köszönöm a szép szavakat, nagyon meghatott, sokszor elolvastam a véleményed. :-) Örülök, hogy tetszett a novellám, és annak is, hogy kiemelted Scorpius karakterét, szerettem írni róla.

Katjusha:
Lucius Nick kapcsán döbbent rá, hogy mennyi mindent nem tud Scorpiusról, és elgondolkodott, milyen a kapcsolata tulajdonképpen az unokájával, ha Scorpius egy ilyen személyes és számára biztosan fontos ügyet nem osztott meg vele, több hónap alatt sem. Aztán az első dologhoz kapott, amivel változtatni tud az eddigi állapoton. Hát igen, ezt mutathatta volna be az ő szemszöge. :-)
Nagyon örülök, hogy a pálfordulás gyorsasága ellenére tetszett a történet, és hogy a merengős ügy kellően gyanús útközben is. Aggódtam, hogy nem sikerül rendesen összerakni azokat a részeket.
Malfoy Kihívás Eredményhirdetés 2012.12.23 19:00:00
Kedves Írók, kedves Olvasók! Újra itt állunk, kicsit meghatottan, kicsit izgatottan egy kihívás lezárásának kapujában. Eredményt hirdetünk, köszönetet mondunk, elbúcsúzunk egymástól és a Malfoyoktól. Nem szeretnénk zsákbamacskát árulni – különösen, mert volt, ahol már…..
Assa 2012.12.23 20:08:45
Malfoy Kihívás A vesztes diadala - lázadás módra 2012.12.05 19:00:00
Kedves Olvasók!Fogadjátok sok szeretettel a mai történetet.CÍM: December 21-én történtCSAPAT: LázadásKULCS: a vesztes diadalaJOGOK: Rowling. Mindig Rowling. :-)MŰFAJ: komor, némi humorralFIGYELMEZTETÉS(EK): gyilkosság, OOC (mivel egy igazán karakterhű Luciusszal nehezen lenne…..
Assa 2012.12.23 19:32:11
Kedves Mindenki!

Köszönöm nektek a véleményeket. Izgatottan vártam a verseny alatt, milyen reakciókat kap majd a történet, és nagyon örültem, mikor arról olvastam, mik tetszettek a novellában; a kritikákban említett hiányosságokból pedig igyekszem okulni a későbbiekben.

Katjusha:
Azért nem fejtettem ki végül bővebben az öt évet - bár volt olyan szakasza az írásnak, amikor tervbe vettem - , mert jelentős változást tulajdonképpen nem hozott. (De ez tényleg hiba.) Valóban nem lett belőle más, mint haladék, ahogy Lucius Abraxasnak ígérte. Bár lehetősége lett volna jobban kihasználni ezt az időt, nem tette. Abból a vagyonból élt, amit anyai részről örökölt, azt Abraxas nem vehette el tőle.

Virginie:
Valószínűleg a varázsvilágban se tekintette senki se vesztesnek, még Abraxas se, mert kedvére volt, ami kialakult Lucius tettéből. Lucius viszont vesztesnek érezte saját magát. Nemcsak a gyilkosság ténye taglózta le annyira, nemcsak azért kábult és zavarodott - legalábbis olyannak próbáltam leírni - a kúriába visszatérve, hanem mert olyasmit tett, amit nem várt önmagától, amivel szembefordult azzal, amivé válnia kellett volna.

Hana Neko:
Az én értelmezésem szerint: Lucius egészen a legvégéig nem tartotta magát lázadónak - hiába gondolta úgy Abraxas, James... és tulajdonképpen az egész varázstársadalom. Ő maga úgy érezte - ahogy az apjának mondta is -, hogy amit kér, az még belefér a hagyományaikba, és az engedelmességbe, amivel a családjának tartozik, tehát nem lázadás, akármit állít is Abraxas. Az ő lázadása, amit már ő is annak tekintett és annak szánt, Voldemort megölése volt. Nem is azért vesztes, mert belekényszerítették egy új szerepbe, azért vesztes mert kénytelen elfogadni és beismerni, hogy nem képes az a Malfoy lenni, akinek az apja látni akarta, hogy nem képes szó nélkül engedelmeskedni. Diadalt arat, de egy olyat, amire nem vágyott, ami neki személyesen egyfajta bukással egyenlő - de a külvilág persze nem így fogja fel.
Az öt év: elvesztegetett idő volt, ezt Lucius is elismerte róla.

Kyraper:
Van olyan elképzelés, hogy amint az író kiadja a kezéből a történetét, az az olvasóké, és majd ők megállapítják, mi is az, ami leírt. :D És ahány ember annyiféleképpen lehet látni egy novellát és benne egy szereplőt, például Luciust. Az én képzeletemben ő leginkább bizonytalan: tudja, mit nem akar - csak sokáig nem ismeri el -, de tudja azt is, hogy az apja épp azt várja el tőle, amiről viszont fogalma sincs, hogy hogyan oldja meg ezt a helyzetet. Ezért sodródik, ezért nem tudja, merre induljon, milyen úton.

Még egyszer nagyon köszönöm a visszajelzéseket és a pontozást, örülök, hogy eljutottatok a történetemhez. :-)
Malfoy Kihívás Örök múlandóság - hagyomány módra 2012.11.30 19:00:00
Kedves Olvasók! Fogadjátok sok szeretettel a mai történetet. CÍM: „If it's just You and Me trying to find the light”CSAPAT: HagyományKULCS: örök mulandóságJOGOK: Minden Ms. Rowlingé, én csak eljátszottam egy-két dologgal. :)MŰFAJ: Angst, némi keserű humor és látszólagos…..
Assa 2012.12.02 18:02:12
Kedves Író!

Nagyon jól indult a történet, stílusra, hangvételre, témára. Pár mondattal meggyőztél, hogy nekem ezt végig kell olvasnom. Így is tettem, a végére azonban a szó, ami leginkább jellemezte számomra a történet egészét a kapkodós volt.

Volt néhány igazán remek ötleted, amik összefűzve nagyszerű történetet adhatnának, ha...
1. Marad még pár napod dolgozni a novellán, jobban elidőzni egy-egy pontján a cselekménynek, nem csak átrohanni rajtuk - mert nekem néha sajnos ilyen érzésem volt olvasás közben.
2. Ehhez kapcsolódóan: kerek volt így a sztori, nem hiányzott belőle több esemény, de a benne lévők közül néhányat jó lett volna alaposabban, összeszedettebben bemutatni, hogy igazán összeálljon a történet egy egésszé.
3. Béta. Egy béta nagyon hiányzott. Így bennemaradt néhány kevésbé sikerült mondat, pedig sokszor csak egy kifejezést kellett volna kicserélni (esetleg pluszban belerakni), vagy átvariálni a szavak sorrendjét, hogy gördülékenyebb legyen a szöveg.

De megismétlem: tetszett a történet, az átok ötlete, Morgan, a Slytherin család múltja... Tetszett Draco és Lambrick karaktere. Szerettem a bevezető részt és az 537-ben játszódó jelenetet. A kulcs felhasználása pedig találó volt.
Örülök, hogy olvashattam a novelládat. :-)
Malfoy Kihívás Vérvörös esküvő 2012.06.07 19:00:00
CÍM: Mint az élet, mint a halál, mint a dühCSAPAT: EsküvőKULCSOK: vérvörös, apósJOGOK: Természetesen J. K. Rowlingéi. Én mindössze kirándultam egyet a világában.MŰFAJ: leginkább angstFIGYELMEZTETÉSEK: AUKORHATÁR: 12 évTARTALOM: Esküvőre gyűlik össze a varázsvilág…..
Assa 2012.06.27 19:43:48
Ha még jártok erre, és nem késtem el menthetetlenül a válasszal...

Katjusha:
Nagyon megörvendeztettél a véleményeddel. Amolyan "naphosszat vigyorog, mint a vadalma" módon. :D
Örülök, hogy a szereplők nagyobb része végül is hű lett önmagához, még így AU-ban is. Ront tényleg szeretem, nem tagadom ^^ meg persze Harryt is, ezt mutatja, hogy nem bírok tőle elszakadni, még ha nem is kifejezetten róla szólna a történet; valószínűleg ezért csúszott át néhány vonás a személyiségéből Dracóéba (a megváltozott körülmények mellett).
Féltem, hogy túl sok lyuk maradt a történetben, túl sok esemény, amire nincs utalás, és hogy ez így túl kevés, és nem fog összeállni olvasás közben a kép, ezért nagy megkönnyebbülés, hogy nem így volt.
A háborúban az oldalak: az aranyvérűek döntő része volt az a bizonyos ellenség, nagyjából az a banda, akik a halálfalók közé is beálltak, és nagyjából azokkal az elvekkel. Csak itt olyan formátumú vezető nélkül, mint amilyen egyébként Voldemort volt. Egyedül a Black-Malfoy famíliában csúszik el a dolog. Sirius szökése és Narcissa házassága egybeesett (legalábbis itt nálam), mindketten egyszerre kerültek ki a családból, és ugyanekkor lepleződött le a puccs (amiben a Blackek is vastagon benne lettek volna). Viszont nem tudták, ki árulta el a két lehetséges személy közül tervet. Lucius pedig akkoriban még kivárt (Malfoyhoz illőn), hogy aztán a győztes oldalt választhassa, csakhogy éppen ezért az aranyvérűek benne is kételkedni kezdtek. Így félig-meddig kényszerből ő is a Minisztérium oldalára állt, és ott is ragadt.

Annyi szépet írtál... nem is tudom, mit mondhatnék: köszönöm. :-))

Ancsa1537:
Ami az OOC-t illeti, lehet, hogy kellett volna egy ilyen figyelmeztetés. Két okból nem tettem ki: nekem (tudom, másnak nem feltétlenül, és erre majd figyelnem kell) az AU azt is magában hordozza, hogy megvan az esélye az eredeti önmaguktól kissé - vagy nagyon - eltérő szereplőkre. A másik ok, hogy én az OOC-nél általában az önmagukból kifordult szereplőket értem, akik teljesen karakteridegen dolgokat tesznek.
Azért vicces volt - és érdekes -, hogy pont ellenkező okból említettek egy-egy figurát (Tom és Draco). :D Ebből is látszik, egyéntől függően hány különböző módon láthatjuk ugyanazokat a szereplőket.
Értelek. Nekem is megvan az típusú történet, amit nehezen olvasok, és tudom, hogy mások direkt az olyat keresik, de nekem valahogy nem... Vagy nagyon olyan hangulat kell hozzá.
Köszönöm, hogy elolvastad. :-)

kalmarpolip:
Az a figyelmeztetés, igen... Tényleg nem ártott volna; hiába idegenkedem tőle (mert általában, ha látom, már félve kezdek neki a történetnek, mivel önmaguktól messzire rugaszkodott figurákra számítok - tudom persze, hogy egyáltalán nem ez az általános, de a rossz tapasztalatok... -, de legközelebb figyelek majd erre is, ezt megtanultam).
Nagyon örülök, hogy tetszett ez a fajta tagolásos megoldás, meg hogy ezek szerint működött a dolog, és nem zilálta szét a történetet. :-)
Olyan régóta akartam valamibe csempészni egy Piton-Petuniát, nem bírtam megállni, most, hogy adott volt a lehetőség. :D
Köszönöm, hogy elolvastad.
Na még egyszer: köszönöm.

mese2626:
Gondolom, hasonló okokból, mint amiket a többiek leírtak... :-)
Köszönöm, hogy elolvastad.
Malfoy Kihívás Eredményhirdetés 2012.06.26 19:00:00
Kedves Egybegyültek! Elérkeztünk a II. Malfoy Kihívás záróakkordjáig. Mindjárt eláruljuk, hogy melyik csapat nyert, melyik történet kapta a legtöbb átlagpontot, és ki milyen bannerrel lett gazdagabb. De előtte még... Szeretnénk megköszönni az íróknak, hogy jelentkeztek és…..
Assa 2012.06.27 19:00:05
Malfoy Kihívás Jégfehér gyerek 2012.06.02 19:00:00
CÍM: Ius Primae Noctis – Az első éjszaka jogaCSAPAT: GyerekKULCSOK: jégfehér, apósJOGOK: Minden jog J. K. Rowling és a vele szerződésben álló társaságok tulajdonát képezi. Én csak kölcsönvettem a szereplőket egy kis játék erejéig, anyagi hasznom nem származik…..
Assa 2012.06.06 22:13:54
Ugyan nem pontozhatok, de azt hiszem, az a legegyszerűbb és legpraktikusabb, ha nagyjából végigveszem azokat a pontokat, amit a többi véleményező. Így talán nem keveredek bele a mondandómba, és nem is hagyok ki semmit.
Tehát a kulcsok: Őszintén szólva, arról, hogy tél van a történetben mindig elfeledkeztem, nem éreztem a hideget, a havat, a fagyot, csak amikor a szöveg emlékeztetett rájuk. A "jégfehér bosszú" jobban működhetett volna, ha kicsit kifejted a hasonlatot, hogy hogy kacsolódik össze a bosszú a jéggel és a fehérséggel, mert abszolút kapcsolható. Így viszont az itt-ott való felbukkanása nekem kicsit erőltetettnek hatott. Az após kulcs viszont központi helyet foglalt el, vitathatatlanul illeszkedett a történetbe, és nagy súlya volt az indítástól a végéig az események alakításában. És ez tulajdonképpen elég is, hiszen nem kellett mindkét kulcsnak egyforma súllyal szerepelnie.
Karakterek: Bevallom Dracóról sokkal szívesebben olvastam volna, mint Ginnyről. Abból, ami kiderült róla, jóval érdekesebb figurának tűnt nekem: például a gyávasága és gyengesége - mert tényleg gyáva és gyenge volt; ha egyszer hajlandó lett volna megszökni kevésbé súlyos körülmények miatt, akkor az esküvőjük éjjelén történtek után pláne mennie kellett volna, kényelmes élet ide, biztonság oda. Mert mire számíthatott volna, milyen életük lesz négyesben? Sajnáltam, hogy az emiatti konfliktus közte és a Weasleyk között olyan hamar... hát, nem elrendeződött, inkább véget ért. Megért volna egy hosszabb kifejtést, ha nem is a Ginny-mentő akció közepette, de utána. (Mert tényleg érdekes karaktert teremtettél a személyében.)
Lucius esetében nem értettem, miért ennyire mindegy neki, mi lesz a fiával, miért áldozná fel ilyen könnyedén. Egyetlen gyerek, így az egyetlen lehetséges örökös - vagy pedig Lucius halála után jöhet az x-dik nagybácsi vagy unokatestvér az öröklésben. Nemesek ennél talán kényesebbek szoktak lenni a családjuk vérvonalára és a vagyonuk sorsára. De oké, Lucius megszállott, ez valamennyire magyarázza a dolgot.
Pitonról nem ártott volna egy kicsit több információ vagy célzás, mert igaz, hogy nagyon titokzatos és sejtelmes, de kicsit túlságosan is az (mi a gondja Luciusszal, honnan ismeri, honnan ismeri Potteréket... egy-két félmondat pluszban, talán).
Történet: Kicsit sablonos, kicsit kiszámítható, de - részben ezért is - működik, és könnyű olvasni, nincsenek túlbonyolított mondatok, elég gördülékeny a szöveg. Egyedül a jelen időbe váltás akasztott meg picit, mikor Lucius Ginnyre támad. Valamint az ilyen kifejezések: rámásztál, megszívtad. Nem illik a korhoz.

A korral kapcsolatban fura volt néhány dolog, történelmileg nem egészen pontos.
Amin megakadt a szemem már a fejlécben, az egyrészt az "Ius Primae Noctis".
Amennyire tudom, az "első éjszaka joga" a középkorban létezett - már ha létezett, de ezt több történész kétségbe vonja. A földesúr a jobbágya vagy vazallusa házasságkötésekor gyakorolhatta. (Persze bármikor előfordulhatott, hogy egy alacsony sorból származó nő erőszak áldozatául esik, de a jog létezését azért is vitatják sokan, mert a szüzesség, a tisztaság az egyház szemében kiemelten fontos volt, valószínűtlen, hogy engedték volna, hogy a megsértését törvény igazolja.) A XVII. században, másik nemessel szemben, eléggé elképzelhetetlennek tartom az alkalmazását. Oké, Lucius így is, úgyis megtette volna: megzsarolja és/vagy megbecsteleníti Ginnyt, de kár volt ilyesmire hivatkoznia hozzá.
Ami a dzsentrit (vagy gentryt) illeti, mindenki aki nem a peerek vagy lordok szűk csoportjába tartozott, az gentry volt, vagyis köznemes. Tehát nem feltétlenül szegény - mint később Magyarországon, mikor nálunk is elterjedt a kifejezés. Sőt, ekkoriban épp a középrétegek erősödtek meg Angliában. Ami persze nem zárja ki, hogy a Weasleyk épp szerencsétlenül jártak és elvesztették a vagyonukat.
A birtok körüli fal, és a gazdasági területek közelsége a házhoz... nem tudom, a ház körül inkább park szokott húzódni, a gazdasági terület meg távolabb van.
Ginny szűk ruháján és Lucius pisztolyán gondolkoztam még el, az akkori divat szerintem a kifejezetten széles, vagy alsóbb osztályba tartozóknál is, a szabadabb mozgást engedélyező szoknyát preferálta. (Magától a szoknyától kellett volna inkább megszabadulnia, ha már kommandózni akart. :D ) Egy pisztoly nyolc Weasley ellen... jó, Ginny félt, hogy bárki megsérül vagy meghal a családjából, de Lucius egyet vagy kettőt lő - ha lő - és vége, mármint neki. Bár a fegyverekhez nem iagzán értek, de akkoriban talán ennyire voltak képesek, aztán lehetett vacakolni az újratöltéssel.
És a végére: nem írtad korban pontosan hol vagyunk, de a Hopkins lábjegyzetből úgy tűnik, az 1640-es években. A királyt emlegetni itt nem túl szerencsés, mert épp folyik a polgárháború, Károly nincs az udvarban, nincs Londonban, 1645-ben pedig Skóciába menekül.

Bocs a kukacoskodásért. Összességében örülök, hogy olvashattam a történeted, úgyis kicsit elszoktam a fanficektől mostanában. Kalandos volt és kerek, még ha hiányoltam is belőle néhány szál kifejtését.
Kívánság Üst Assa ajándéka - második rész 2009.12.28 18:02:00
OoH-ToO   Már Harry és Tom is betöltötte a tizenegyet, mikor egy furcsa látogató érkezett az árvaházba. Miután elmondta, miért jött, Mrs. Cole szinte örülni látszott. Magához hivatta a két fiút, majd ott hagyta őket a túlságosan színes öltözetű, hosszú hajú és…..
Assa 2009.12.28 21:51:00
Kedves Rejtélyes Alkotó!

Ez tökéletes; tényleg. :-) Épp olyan, amilyet szerettem volna. Reménykedtem, hogy Tom végül nem lesz gonosz (túlságosan), és hogy Harry meg végképp nem, hanem valami módon happy end-del végződik a történet. Nagyon tetszett minden szereplő, a mellékalakok is, Charlesék meg Will. Cselszövő-DD igazán hiteles volt, amellett kellően hideg és számító. "Senki sem keresné rajta a gyereket…" És milyen kétszínű utána az az atyai mosoly. xD

Tomot nagyon bírtam, hamisítatlan kis mini-Voldemort, aztán meg már egyre kevésbé az, de alapvetően mégse változik meg, szilárdan tartja magát ahhoz, hogy a többség ostoba és korlátolt és így felesleges. Egyébként vicces ahogy Harryre reagál, meg az is, ahogy ez lassan alakulgat a barátság felé. :D Harry pedig éppolyan levakarhatatlan, és figyelmen kívül hagyhatatlan, amilyennek én is képzelem.
A tanulság, hogy a gonosz világuralmi tervekre határozottan ártalmas, ha nem hajlandók komolyan venni őket, vagy kimutatni, hogy komolyan veszik őket - főleg az, akinek a véleménye még számít is. "Ugyan, Tom, a világuralom unalmas. Mindenki csak rettegne tőlünk - főként, ha a te módszereidet követnénk -, nem lenne benne semmi mulatság." :DD

Nagyon érdekes a kapcsolatuk, például hogy hogyan alakult ki, hogy Tomnak mennyire fontos, hogy valami vagy valaki érdekes legyen a számára, mert csak akkor foglalkozik vele - viszont az, hogy valamit érdekesnek talál még a dühéről is elvonja a figyelmét. És hogy Tom elhiszi - sőt egyértelműnek és természetesnek veszi -, hogy Harry nélkül tényleg nem valósíthatja meg a világleigázó terveit, tehát jobb ha kicsivel alább adja. "Mintha eddig nem tudtam volna, hogy csakis te lehetsz a vesztem [...] Talán egy másik életben, barátom." :DD Hát igen.
És nagyon jók voltak azok a részek is, amik arról szóltak, valójában mennyire hasonlóak ők ketten. "Harry azonban egyre inkább elfogadta, nem iszonyodott tőle, nem félt… érdekelte. Mert valahol ugyanolyanok voltak."

Egyébként imádtam a kis gonoszkás, beképzelt mondatait, például: "Talán tart tőlünk." Vagy:"Egyelőre – húzta ravasz mosolyra a száját Tom."

Mit is akartam még... Ja igen, remek ötlet volt, hogy Billy itt nem egyszerű, szerencsétlen áldozat, hanem kifejezetten provokálta Tom bosszúját. Régebben valamiért mindig úgy képzeltem, hogy kisebb gyerek, vagy legalábbis Tommal egyidős, és valami aprósággal haragította magára... Itt - így - viszont egészen más megvilágításba került az egész.

Nagini behozása itt a végén szerintem is nagyszerű húzás volt. És tetszett az is, hogy a követők itt se maradtak el, csak most már Harrynek is volt beleszólása a dologba, és Tomot " nem sokáig hagyta szervezkedni, ha valami igazán nagyszabású terven törte a fejét". :-) Ami még jó volt, hogy itt választotta a Mardekárt, nem csak egyszerűen oda került, és milyen remek mardekáros lett belőle. :D

Szóval... köszönöm ezt a történetet. Teljesen belopta magát a szívembe, már kétszer elolvastam. :-)
Kívánság Üst Assa ajándéka folytatás 2009.02.22 23:26:39
*   1981. június 5.   Éjszaka volt. Egy fekete hajú nő lépkedett a füvön, céltalansága ellenére is céltudatosan. Kétoldalt magas, ápolt tiszafa sövény és ritka madárfajok néhány képviselője szegélyezte útját. Az ösvény egy kovácsoltvas kapuhoz vezetett, ami a nő…..
Assa 2009.02.25 21:11:36
Kedves Szerző!

Mikor megláttam az ajándékomat, el se akartam hinni, hogy tényleg ezt a kívánságot választottad. Kezdettől reménykedtem benne, hogy Bella/James történetet kapok, mert nagyon-nagyon kíváncsi voltam, mit lehet kezdeni egy ilyen párossal, hogyan lehet megoldani a kapcsolatukat. És aggódtam is miatta, ezért soroltam fel kismillió kikötést. :D Mert amint annak idején elkezdtem pötyögni a jelentkező-mailt a játékra, leperegtek előttem a jelenetek: Lily megint kiosztja Jamest, James fogad, hogy elcsábítja Bellatrixot, vagy Bellatrix egyike lesz a sok jelentéktelen kalandnak a Lilyhez vezető úton... ennél valami többet akartam, valami komolyabbat, sötétebbet. (És lőn! :D) Kíváncsi voltam, mi vonzhatja egymáshoz a Lily-bolond, kviddicsmániás, sokszor könnyelmű Jameset, meg a fanatikus, Voldmeort-mániás gyilkost. (Még ha itt egyik jelző se illik igazán rájuk; de épp így volt jó.)

Mikor észrevettem, hogy felkerült – késő volt már, fél tizenkettő után valamikor –, elhatároztam, hogy épp csak végigpörgetem, beleolvasok itt-ott, és másnapra hagyom, bármilyen nehéz is. Aztán nem tudtam megállni, olvastam rendesen, végig. Viszont eldöntöttem, hogy lelkesedés ide, fülig érő vigyor oda, csak második olvasat után írok véleményt, és ehhez sikerült is tartani magam – pedig két nap ilyen szempontból iszonyú hosszú idő.

Szóval, vágjunk is bele. :-) Volt néhány mondat, amin nagyon jókat mosolyogtam-nevettem. (Azazhogy sok mondat, de néhányat ezért vagy azért szeretnék kiemelni.)
„Nem kifejezetten tetszett neki az a tendencia, amit az elmúlt napok tapasztalatai mutattak a Potter család valamely tagját megmenteni igyekvő halálfalók számát illetően.” Na, ez váratlan, alattomos támadás volt, épp akkor jött, mikor az embernek csendben kellett volna lennie a békésen durmoló szobatársa kedvéért... (Utána már egyértelmű volt, milyen hangvételű szöveggel van dolgom, de addig tökéletesen gyanútlan voltam, és készületlenül ért a dolog.)
„És teszed mindezt kizárólag azért, hogy viszonozz neki egy gáláns mulasztást?” Itt igazából – meg nem mondom pontosan miért – a „gáláns mulasztás”-kifejezés tetszett meg. Bocs a jelzőért, de tök jól hangzik. :D
„Cissyvel jól megértenétek egymást. Veled legalább lenne közös témája.” Igen! :D Látom magam előtt, ahogy James Narcissával teázik és a gyereknevelésről diskurálnak. (Lucius meg felszolgál, és tüntetően mogorva képet vág.)
„Egy mugli ház – válaszolta meg tulajdon kérdését a varázsló, és mivel elég idétlenül érezte magát így, felfegyverkezve a nyugodtan szemlélődő halálfalónővel szemben, lejjebb eresztette a kezét. – Mit akarsz te egy ilyen helyen? Végrehajtani a rendes, péntek esti mészárlást?” Annyira jó kép: Bellatrix higgadtan, sőt talán derűsen tanulmányozza az idegen – mugli! – közeget, James meg kukán áll a szoba közepén és csak bámul rá. És persze a poén is a helyén van.
„A sárvérű ribanc az enyém! Balszerencséjére James is ezen a véleményen volt, legalábbis ami a birtokviszonyokat illette...” Kell ehhez bármit hozzáfűzni? :-)

Bellatrix és James jelleméről: mindkettő remekül eltalált, jól megformált volt. A legtökéletesebben talán a záró, öltözködős jelenet jellemzi őket, na meg ez a mondat: „Fegyelmezettségüket bármely hadsereg – akár főnix, akár kígyó jegyében vonul harcba – megirigyelte volna.” Nyíltan alig mond el valamit, egyetlen jelzőt tartalmaz csak, a fegyelmezettséget, mégis minden benne van, főleg ha hozzávesszük a környező szöveget – a hangulatot, a viselkedésüket, a mozdulataikat, a szavaikat. Higgadtak, kissé közönyösek, szenvtelenek, precízek – fantasztikus. :-)

A kedvenc részeim voltak James cikesz idézte emlékeinek a leírása – az, hogy látta az esküvői fotót, és tíz év távlatából is olyan élénken emlékezett rá –, és tulajdonképpen, mit cifrázzuk, James meg Bella összes párbeszéde. :-)

Köszönöm neked (nem is sejtem ki lehetsz, de nem kell sokat várni, hogy kiderüljön :-)), ezt a nagyszerű novellát. Sokszor fogom még olvasgatni, ez egészen biztos. :-)
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása